Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

Várható időjárás ma estig: a déli, délnyugati szél megélénkül, zivatar ide­jén átmenetileg erősödik meg, később a Dunántúlon északnyugatira fordul és gyakran erős lesz. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 210. szám Ára: 1,40 Ft 1982. szeptember-8. szerda MUNKA KÖZBEN Az MMG kecskeméti gyárában sok betanított munkás végez bonyolult munkát. Ez csak úgy oldható meg, ha ügyes célgé­pek és szerszámok állnak rendelkezésre. Ezeknek a berendezé­seknek gyáttására alakult a szerszám- és célgépkészítő cso­port. Vezetője Berta György, aki 1974 óta dolgozik az üzem­ben. Évente több száz szerszámot készítenek az egyszerű lyu­kasztó sablontól a legmodernebb pneumatikus több célú gépig, s nemcsak a kecskeméti, de a budapesti gyárnak is. Brigád­juk, az Univerzál elnyerte az ezüstkoszorús jelvényt. (Pásztor Zoltán felvétele) & > % Magyar-finn tárgyalások Koivisto elnök tegnapi programja Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke — aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására baráti, munkaláto­gatáson tartózkodik hazánkban — tiszteletadással kezdte keddi programját. A köztársasági elnök a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. Kádár János és Losonczi Pál kedden a Parlament nándorfehérvári termében megbeszélést folytatott Mauno Koivistóval. A szívélyes légkörű megbeszélésen a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről tárgyaltak, valamint áttekintették az Eu­rópa és a világ békéjének, biztonságának megőrzé­sére irányuló kezdeményezéseket a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. A megbeszélésen jelen volt Szarka Károly külügy- minisztenhelyettes, Jaakko Kalela, a finn elnök kül­politikai tanácsadója, valamint Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Wäinölä, Finnország bu­dapesti nagykövete. A kora délutáni órákban hazánk magas rangú vendége Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A Halászbástyáról pillantást vetett a főváros látképé­re, majd a Magyar Nemzeti Galériába vezetett út­ja. A múzeum falai között megismerkedett a közép­kori gyűjteménnyel és a XIX. századi magyar fes­tészet gazdag tárházával. A városnézés és a múzeum- látogatás során Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke kalauzolta a finn államelnököt és fele­ségét. (MTI) Hajóson megkezdték a kukorica betakantasat i Hétfőn megkezdték Hajóson a legkorábban érő kukoricafajta kombájnolását, gyelőre egy géppel dolgoznak a József Attila Tsz szakmunkásai, és naponta iáz tonna szemes tengerit gyűjtenek össze. A tudomány álljon a békés fejlődés szolgálatában Kőmíves Imre felszólalása Genf ben A genfi leszerelési bizottság kedden megkezdte az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrend­szerek betiltására vonatkozó javaslatok vitáját. A teljes üléssel párhuzamosan — a magyar küldöttség áprilisban elfogadott javaslatára — nem hivatalos üléseket is tartanak, amelyeken kormányszakértők részvételével vizsgálják a probléma haditechnikai, jogi és egyéb vonatkozásait. A plenáris ülésen elsőként Kőmíves Imre nagy­követ szólalt fel. Az új típusú tömegpusztító fegy­verek néhány általános ismérvéről szólva a követ­kezőket emelte ki: felboríthatják az emberi szerve­zet egyes létfunkcióit, bizonyos növényi és állati fajtákban súlyos elváltozásokat — ennek következ­ményéként a mezőgazdaságban visszaesést, sőt ki­terjedt éhínséget is — okozhatnak. Más típusok az ember pszichés tulajdonságait, vagyszaporodóképes- ségét befolyásolják. „Az új típusú tömegpusztító fegyverek egyes faj­tái még csak elvben léteznek, mások azonban már kiléptek a tervezőasztal keretei közül — húzta alá a magyar küldöttség vezetője. Éppen ezért minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy az új tudományos elveken és eredményeken alapuló tömegpusztító esz­közök megjelenését megakadályozhassuk. A tudo­mányt és a technikát a békés fejlődés szolgálatába kell állítani. Kőmíves Imre ezután részletesen foglalkozott a korábban e célból előterjesztett szovjet javaslattal és szerződéstervezettel. Kiemelte, hogy a tagálla­mok döntő többsége kész lenne objektív tárgyalások folytatására, ha bizonyos nyugati államok ezt nem akadályoznák. Végül felidézte az ENSZ-közgyűlés- nek a témával kapcsolatos legutóbbi határozatát, amely felszólította az érintett országok kormányait: első lépésként tegyenek kötelező érvényű nyilatko­zatot, hogy nem hoznak létre új típusú tömegpusz­tító fegyvert. ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT Tanácskozik az arab csúcs FÉS A késő éjszakáig elhúzó­dott első ülés után kedden, közép-európai idő szerint a kora délutáni órákban foly­tatta munkáját a marokkói Fésbe összehívott XII. arab csúcsértekezlet. A tanácskozást hétfőn késő este nyitotta meg II. Hasszán marokkói király, közölve, hogy a résztvevők nem tekintik feladatuknak a nemzetközi sajtó részle­tes, vagy akár rendszeres tájékoztatását % csúcson zajló viták menetéről. Jól tájékozott források úgy tudják, hogy a plenáris ülésen kívül hármas talál­kozó volt a vendéglátó ma­rokkói király, Husszein jor- dániai és Fahd szaúd-ará- biai uralkodó között. E megbeszélés témája állító­lag egy olyan közel-keleti rendezési terv volt, amely a szaúdi béketervet és Rea­gan amerikai elnök egy hét­tel korábban elhangzott ren­dezési elképzeléseit ötvözné egybe. A Reagan-terv, ha hivata­los napirendi pontként nem is szerepel az arab csűcskon­(Folytatás a 2. oldalon.) Magas hozam - kétszeres nyereség Az intenzív kukoricatermesztésről tanácskoztak tegnap a kalocsai művelődési központban a megye minden részéből összehívott mezőgazdasági szak­emberek. A mezőgazdasági kombinát, a Bajái Ku­koricatermesztési Rendszer, valamint a homokmé- gyi Aranykalász Termelőszövetkezet kezdeménye­zésére összehívott megbeszélésen főként arról esett szó, hogy miképp lehet jó fajtával, gondos agrotech­nikával, szakszerű tápanyag-utánpótlással elérni, sőt meghaladni a hektáronkénti 10 tonna termést, olyan területeken, ahol ezelőtt kukoricából ennek alig felét takarították be. Fontos tényező az is, hogy a területek művelőit érdekeltté tegyék a minőségi munkában. Emlékezetes, hogy a BKR tavaly kezd­te a 10 tonnás mozgalmat. Az elmúlt esztendőben 500 hektáron érték el ezt a magas termésátlagot. Az idén ennek tízszeresén szeretnék. Az elmúlt évben az is bebizonyosodott, hogy a magasabb ráfordítá­sok ellenére — a magas hozam révén — az egy hek­tárra jutó nyereség kétszeresére emelkedett. Az összejövetelen Miskolci) János, a kalocsai já­rási pártbizottság első titkára megnyitó beszédében hangsúlyozta a gabonaprogram jelentőségét, amely­hez hozzátartozik az intenzív kukoricatermesztés. Ezt követően előadások hangzottak el az eddigi ter­melési tapasztalatokról. A résztvevők megtekintették a dunapataji Űj Élet, a homokmégyi Aranykalász Termelőszövetkezet, valamint a Kalocsai Állami Gazdaság tengeritábláit. Ezek a területek várhatóan beváltják a hozzájuk fű­zött reményeket, és esetenként a 10 tonnán felüli termést is ígérik. A bemutató után a homokmégyi művelődési ház­ban értékelték a látottakat. Az az elképzelés, hogy a következő esztendőkben egyre jobban kiterjesztik a BKR sikeres kezdeményezését. GYORS ALKALMAZKODÁS A PIACI IGÉNYEKHEZ # Sinkó Ottóné a gyártmányfejlesztés vezetője, az üzem legújabb termékeivel. Versenyképes termékek az Alföldi Cipőgyárból Az Alföldi Cipőgyárnak három egysége van: Tatán. Kiskunfélegy­házán, s egy a székhelyén, Kecs­keméten. Évente mintegy 3 mil­lió pár lábbelit állít elő, ami a hazai cipőipari termelésnek kö­rülbelül 7 százaléka. Az utóbbi évek fejlesztési munkájának eredményeképpen a vállalat termékei ma jellegze­tes színt képviselnek az itthoni és a külföldi piacokon sportos meg­jelenésükkel, kényelmes használa­ti tulajdonságaikkal. A gyárt­mányfejlesztéssel egyidejűleg olyan cipőtípus készítéséhez te­remtették meg a feltételeket — tudtuk meg ígért János igazgató­tól —, amely a maga kategóriájá­ban a nemzetközi mezőnyben is versenyképes, a legkorszerűbb termékekkel szemben is. A fejlesztés vezérelve: a piaci igényekhez történő gyors alkal­mazkodás, ezzel együtt az eszkö­zök magasabb színvonalon való hasznosítása, a hatékonyság foko­zása. Kiemelt feladat a minőség javítása. E tevékenység során a konstrukció, az anyagösszetétel és az alkalmazott technológia össz­hangjának megvalósítására töre­kednek. A bőrgyárakkal közösen új fel­sőbőr-típusokat fejlesztettek ki- Ezek közül kiemelkednek a Si- montornyai Bőrgyár sportos ka­rakterű vixos anyagai, a Pécsi Bőrgyár Bugac fantázianevű fel­sőbőrei, valamint a Budapesti Bőripari Vállalat Pilóta és Rodeo elnevezésű termékei, amelyek a legújabb divatot követik. Az új típusú lábbelik jellegével összhangban kialakították az Alföldi Cipőgyárban a könnyített flexi és alálapolt technológiát. A közvetlen köztalpra foglalás mód­szerének kidolgozásával a flexi varrott és az alálapolt termékek­nél sikerült egyszerűsíteni az ösz- szeszerelés folyamatát, s ezáltal az eddigi nehéz, merev aljaszer­kezetű cipők könnyebbekké, haj­lékonyabbakká, kényelmesebbek­ké váltak. A vállalat a belföldi és az ex­portpiacon egyaránt olyan termé­kekkel jelenik meg — ez a köve­telmény áll értékesítési politiká­jának középpontjában —, ame­lyekkel, egyazon technológiát al­kalmazva a lehető legátfogóbb igényeket képes kielégíteni. E tö­rekvés eredményeképpen a bébi­cipőktől a férfiicsizmákig szinte teljes választékot produkál. Az előállított árunak mintegy 60 százaléka itthon talál vevőre. ' Az exportszállításoknak körülbe­lül 75 százaléka a demokratikus" országokba irányul. Jelentős a tőkés piaci értékesítés is: évente 350 ezer pár körüli mennyiségben vásárolnak a vállalattól osztrák, NSZK-beli, holland és francia ke­reskedők. Bemutatkozásképpen kisebb tételt küldtek már az Egyesült Államokba is. A belföldi értékesítésben elő­térbe kerül az a törekvés, hogy az árunak a termelőtől a fogyasztóig vezető útja lerövidüljön- Ez ab­ban nyilvánul meg, hogy minta­üzleteket működtet a vállalat. Ezek száma az idén már tíz, s a belföldi eladásnak mintegy 30— 35 százalékát ezek bonyolítják le. Ennek az értékesítési formának (Folytatás a 2. oldalon.) Iskolaszövetkezetek Olyan környéken nőttem fel, ahol majdnem minden ház. ban volt galambdúc vagy nyúl- ketrec. A kisállatokat 10—14 éves korú gyerekek gondoz­ták. Egymás közt csereberél­ték a szép példányokat, egy­mást oktatták a gondozás tud­nivalóira, illetve, ha elfogyott a tudomány — és a szülők sem tudtak segíteni —, szakta­nácsot az iskolától kaptak. Pontosabban az iskola kereté­ben működő „diákkaptártól” (későbbi nevén a FISZ-től, a Falusi Ifjúsági Szövetkezettől.) A tanulás mellett a gyerekek számára egyáltalán nem jelen­tett megterhelést ez a fajta hasznos időtöltés. Sőt, a gya­korlatban szerzett tapasztala­taik, ismereteik alapján egy- egy témáról többet tudtak, mint amennyi a tankönyvek­ben benne volt. Szinte játszva tanultak, dolgoztak, s ne hagy­juk említés nélkül: nem a szü­lők által kapott zsebpénzből, hanem munkájuk eredményé­ből vásárolták meg maguknak a legszükségesebb dolgokat. Mindez arról jutott eszem­be, hogy nemrégiben hallot­tam: a MÉSZÖV elnökségének felhívása — miszerint vala­mennyi fogyasztási szövetke­zet patronáljon legalább egy iskolaszövetkezetei — eredmé­nyes volt. Szeptember elsején megyénkben a már meglévő kettő mellé újabb három is­kolaszövetkezet alakult, Ka­locsán, Solton és Kiskőrösön. Október végéig pedig öt olyan szakcsoport jött létre, ame­lyik oktatási intézmény kérő­iében működik. Sietve üdvözölnünk kellene pusztán azt a tényt is, hogy a kölcsönös segítségnyújtás­szövetkezés eszméje terjed a tanulóifjúság körében. Ne­mes és szép hagyományokkal ismerkednek meg, újabb ta­pasztalatokat szerezhetnek a demokrácia gyakorlásában. Ez sem kevés, ennél azonban sok­kal többről van szó. Érdemes hivatkozni a múltra, a mai iskolaszövetkezeteknek a már említett elődjeire. A Falusi Ifjúsági Szövetkezetek, ame­lyek a KISZ, az Űttöröszövet- ség és az oktatásügyi szervek támogatásával működtek, zöm­mel kisállattenyésztéssel fog­lalkoztak. Vitathatatlan érde­mük van a nyúl- és galambte­nyésztés elterjesztésében, fel­lendítésében. Másfajta, de nem kisebb jelentőségű feladatot láttak el a fokozatosan meg­szűnő FISZ-rendszer helyébe lépő mezőgazdasági és keres­kedelmi szakkörök. Gondol­junk csak arra, hány helyen oldották meg ezzel a módszer­rel például a kisiskolások reg­geliztetését, vagy a tízórai szü­net alatti étkeztetésüket. Hasznos célokat szolgál a je­lenleg működő — illetve rövi­desen alakuló — isko laszövet­kezetek tevékenysége is. A há­rom kalocsai diákegyesülés közül kettő tej, péksütemény, tanszerek árusítására, egy hul­ladékgyűjtésre fogott össze, a kiskőrösi tanulók pedig zöld­ség-gyümölcstermelésre. Mint megtudtuk, sokan a kisállat- tenyésztés hagyományait kí­vánják feleleveníteni, s bizo­nyára akad olyan iskolaszö­vetkezet is, amelyik helyi — községi vagy intézményen be­lüli — gondok megoldására vállalkozik. Kell-e hangsúlyozni, kell-e bizonygatni, hogy az általá­nos, közép-, főiskolás fiatalok, szakmunkás- vagy egyetemi képzésben részesülő tanulók effajta elfoglaltsága milyen szorosan összefügg oktatásunk egészének céljaival: a mun­kára-, a felelősségtudatra ne­veléssel, a gondolkodás fej­lesztésével, a helyes szemlélet kialakításával. \ Ne szégyelljük kimondani azt,sem, hogy a tanulókat nem csupán a szép elvek, hanem anyagi étdekek 'is vezérlik. Természetesen nem hatalmas, meggazdagodást hozó össze­gekről van szó, hanem szerény forintokról. Amit munkával kell megszerezni. Hogyan le­het még többet, még jobban gazdálkodni? Ezt önmaguknak kell eldönteni. Azt sem a fel­nőttek — tanárok vagy szülők — döntik el, határozzák meg helyettük, hogy mire fordítsák a nyereséget. A tanulók mér­legelnek, mi lenne a célrave­zetőbb: a szövetkezet fejlesz­tése vagy a közös kirándulás? Az iskolaszövetkezetek alaku­ló üléseiből általában arra következtethetünk, hogy a fia­talok a felosztható nyereséget az utóbbi célokra szánják. Hogy mi mindenre vállal­kozhatnak az iskolaszövet kei. zetek? A már említetteken túl példaként csak néhány: üdítő italok értékesítésére, tanesz­közök, játékszerek készítésé­re, mezőgazdasági termékek betakarítására, csomagolásra, különféle szolgáltatásokra — takarításra — foghatnak ösz- sze. Tanulókról lévén szó, úgy gondoljuk, ötletdús és tenni- vágyó fiataloknak ennyi felso­rolás elég. Mindehhez még annyit lehet hozzátenni: az iskolaszövetkezetek ugyan ön­állóak, de nincsenek magukra hagyatva. Kezdetkor és ké­sőbb is bármiben számíthat­nak a patronáló áfészek se­gítségére. ' K. K. ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents