Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 209. szám Árai 1,40 Ft 1982. szeptember 7. kedd Igazi népünnepély volt... (3. oldal) © Vasárnap rendezték meg Kunfe- hértón a harmadik VOLAN-napot, amelyen több mint háromezren vettek részt, vidáman, felszabadultan szórakozva, pihenve. Nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is gondoltak a szervezők. Képünkön a legkisebbek lepényevésben mérik össze tudásukat. A VOLAN-napon készült beszámolónkat a 3. oldalon találják meg olvasóink. Az út jó, de az éjszakai világítás nem egyenletes. Miért került a villanyoszlop az út közepéhez közel? A sáros utcák lakóinak nyújtanak-e elég fényt az elavult körteizzók? Az új és a régi ellentéte a közvilágításban. Fehér fény és koromsötét váltakozik egy régi kecskeméti városrészben. Mindezekről a 3. oldalon, „Jelentés a közvilágításról” című riportunkból többet is megtudhatnak olvasóink. Jelentés a közvilágításról (3. oldal) A kistermelés és az áfészek (4. oldal) Hat ország cselgáncsozói a kecskeméti Városi Sportcsarnokban (7. oldal) A kecskeméti cselgáncs-szakosztály megalakulásának 25. évfordulójának méltó megünneplésére nagyszabású nemzetközi versenyt rendeztek vasárnap a Városi Sportcsarnokban. A 86 kg-os súlycsoportban a magyarok közül csak a kecskeméti Kiss Endre jutott dobogóra a rangos külföldi cselgáncsozók közt. Képünkön a súlycsoport eredményhirdetése. Balról Kiss Endre (KSC), a dobogó tetején Damaske, a 3. fokon Sikirics (jugoszláv). Hazánkba érkezett a finn államfő Kádár János fogadta Mauno Koivistót Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Loson- czi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti, munkalátogatásra Magyarországra érkezett Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, és felesége, Tellervo Koivisto. A finn államfő különgépe kora délután landolt a finn és magyar nemzeti lobogóval díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol fogadására megjelent Kádár János és felesége, Losonczi Pál, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Matusek Tivadar, hazánk helsinki, és Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagykövete is. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára (Folytatás a 2. oldalon.) Nyugat-európai újságíró-küldöttség látogatása a megyében Hétfőt, az egyhetes magyarországi tanulmányút második napját Kecskeméten töltötte az a nyugat-európai újságíró-küldöttség, amelyik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium' meghívására tartózkodik hazánkban. A svéd, svájci, holland, nyugatnémet, osztrák és dán tollforga- tók építőipari-építészeti lapok szerkesztői, munkatársai látogatásuk során mintegy feltérképezik maguknak az ország különböző vidékeit. Kecskeméten a városházán dr. Mező Mihály tanácselnök adott tájékoztatást a megyeszékhelynek, mint településnek a- történetéről, ismertette a fejlődés szakaszait, ennek ipari, gazdasági hátterét, s szólt az újonnan végzett városépítő, -alakító tevékenységről, amelyet a vendégek Dörner Henriknek, a DUTÉP vezérigazgatójának kalauzolásával a helyszínen is megnézhettek. Körbejárták a Széchenyiváros már elkészült és épülő részeit, felkeresték az új kórházat, majd a DUTÉP I. számú ipartelepén tanulmányozták a vállalat munkáját, amelyről a vezérigazgató festett képet, beszámolva az itthoni építkezésekről és a külföldi vállalkozásokról is. Délután a külföldi szakemberek Kerényí József Ybl-díjas építész vezetésével az egyre többször óvárosként emlegetett városközponttal és nevezetességeivel, egyebek között a Tudomány és Technika Házával, a Kodály-intézettel, valamint az európai viszonylatban is különlegességnek számító Játékházzal ismerkedtek. Ezt követően Bugáéra látogattak, majd este tovább utaztak Szegedre. V. T. A palesztin kérdés az arab csúcs napirendjén Arab csúcstalálkozó kezdődött hétfőn a marokkói Fésben. A konferencia hivatalosan az Arab Liga tavaly novemberben felfüggesztett 12. arab csúcsértekezletének folytatása. „ A palesztin kérdést, az Izrael által éppen három hónappal' ezelőtt indított libanoni invázió következményeit vitatják meg a résztvevők — mindenekelőtt azt az új helyzetet, amely a Palesztinái Felszabadítási Szervezet központja és fegyveresei Bejrútból való távozása nyomán állt elő. A tanácskozás napirendjét és hangulatát —, s talán kimenetelét is — előre meghatározza Reagan amerikai elnök múlt heti lépése, amellyel a Camp David-i egyezmények eddiginél világosabb (Folytatás a 2. oldalon.) VENDÉGJÁTÉK KASSÁRÓL, ÚJVIDÉKRŐL — SZAKMAI VITA Kamaraszínházi hét: először Katona József, Kelemen László, Latabár Kálmán szülőházának a közelében, a kecskeméti kamaraszínházban szeptember 14-én, Kovács Titusz műsorával kezdődik az új évad egyik figyelemre méltó rendezvénysorozata. Az (első) kecskeméti kamaraszínházi héten újra láthatjuk a Fehér házasság, a Nagypapa látni akar benneteket és a Pokoljárás című színdarabokat, a házigazdák társulatának produkcióit. Érdekes összehasonlításra ad alkalmat a Kassai Thália Stúdió vendégjátéka. Sokan emlékeznek rá, hogy a Zrínyi Ilona Általános Iskola pinceklubjában játszották először hazánkban Kocsis István egyszemélyes Bolyai-drámáját, a pályája delén elhunyt Piróth Gyula feledhetetlen alakításával. Az erdélyi író Bolyai János estéje című monodrámáját most Csendes László tolmácsolja a kamaraszínházi hét első napján. Másnap Eszterházi Spionjátéka Valiai Péter rendezésében kerül színre a megyei tanács régi székházában. Szombaton este az újvidéki színház — nagy visszhangot kiváltó — Bayer aszpirin című előadására várják a nézőket. Tolnai Ottó egyszemélyes drámáját vendégként Jancsó Miklós rendezte. mint erről a Ladik Katalinról — a furcsa, izgalmas mű interpretálójárói — készített tévéfilmből is sokan hallottak. Több okból is időszerűnek, tartalmasnak ígérkezik a kecskeméti kamaraszínházi hetet mintegy összegező vasárnap délelőtti szakmai ankét. Az utóbbi évtizedben számos pince-, zseb- és kamara- színház szokatlan közegében próbálkoznak írók. rendezők, színészek korunkat töményen sűrítő, erősen koncentrált színészi játékkal megjelenített színpadi művekkel kielégíteni valós közönségigényeket. Elsősorban az ilyen kisszínpadok adnak lehetőséget a kísérletezésre, az érzelmi fölfokozottságot, a mondandó tömörítését szolgáló formai újításokra. Nem véletlen az sem, hogy jó néhány kelet- és közép-európai író kamaraszínházi pódiumon került először kapcsolatba a magyar színházakkal. Számvetésre és a hogyan tovább keresésére kitűnő alkalom lesz tehát a Mészáros Tamás — Kísérletezés a vidéki színházak kisszínpadán című — vitaindítója és az ezt követő eszmecsere, melyre fővárosi és vidéki kritikusokat, több drámaírót, írószövetségi vezetőt hívott meg az an- kétot. rendező kecskeméti Katona József Színház és a Petőfi Népe szerkesztősége. KEVÉS A SZAKMAI TUDÁS: KELL AZ IDEOLÓGIAI MŰVELTSÉG IS! Ezernyolcszázan tanulják a marxizmus—leninizmust • A ma emberének politikailag is felkészültnek keli lennie — hangsúlyozta dr. Szabó Lajos. A tegnapi kecskeméti évnyitót a héten Bács-Kiskun városaiban és néhány nagyközségében hasonlók követik: megkezdődött a pártoktatási év. A marxista—leninista esti egyetem hároméves alaptagozatán, a hároméves szakosítón és a speciális tanfolyamokon 85 osztályban csaknem 18D0-an kezdték el, illetve folytatják tanulmányaikat. * Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében dr. Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Qk- tatási Igazgatóságának vezetője köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Katanics Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, és Fekete László, a kecskeméti városi pártbizottság titkára is. — Az esti egyetem a pártpropaganda egyetemi szintű formája, méreteit tekintve pedig a megye legnagyobb felsőfokú tanintézménye — hangsúlyozta beszédében dr. Szabó Lajos, majd arra utalt, hogy az idén is azok vesznek részt a pártoktatás e formájában, akik tevékenysége átlagon felüli eredményeket mutat fel, s akik ennélfogva a tanultakat mindennapi munkájuk során gyümölcsözően hasznosíthatják. — Erre azért van nagy szükség — fejtette ki — mert az a gazdasági és politikai helyzet, melynek átélői vagyunk, megköveteli a munka gondosságának, rendjének, fegyelmének, szervezettségének, egyszóval a termelési kultúra és az emberi viszonyok kulturáltságának fejlesztését. . A továbbiakban arról is szót ejtett az oktatási igazgatóság vezetője, hogy korunkban már kevés csupán a szakmai műveltség. Ennek hasznosításához, az egyéniség kiteljesedéséhez korszerű, tudományos, ideológiai műveltség is kell. Az ezernyolcszáz hallgató közös nyelve tehát a marxizmus—leninizmus, az általa feltárt, mindenki érdeklődésére számot tartó problémák megismerése, s a szocialista emberré válás szándéka. Dr. Szabó Lajos beszédét követően diplomaosztásra került sor. Katanics Sándor először azoknak adta át a végbizonyítványt, akik a fégi rendszerű szakosítót elvégezve felsőfokú állami végzettséget is szereztek a felsőfokú politikai képzettség mellé — tizennégyen vörös diplomát érdemeltek ki. Ezt követően azok vették át a diplomájukat, akik az új rendszerű, hároméves szakosítón szereztek felsőfokú politikai végzettséget. B. J. Ötszáz gramm kenyér „Bitte, geben sie mir zwanzig dekagramm Käse”, adtam elő kérésemet az egyik csillogó nizzai élelmiszerüzlet sajtosztályán, miután kiszámítottam, hogy még maradt „ennyi” pénzem. A csinos eladónő értetlenül nézett rám, hiába ismételtem meg kérésemet. Ügy látszik — gondoltam — nem tud németül. Csodálkoztam, mert tapasztalataim szerint a francia tengerparton nyüzsgő' nyugatnémet turisták kedvéért a boltosok, a szállodai alkalmazottak ismerik a foglalkozási körükkel kapcsolatos német szavakat. összekaparva franciatudásom maradékait megismételtem óhajomat. "Je vous de- manderai vingt dekagramm es de fromage”. Ha lehet, még értetlenebbül nézett rám. Tanácstalanul ingatta fejét, amikor leírtam, hogy mennyit kérek. Nem szaporítom a szót: kiderült-, hogy el sem tudta képzelni, mi a csodának kell nekem 2 deka sajt, mivel azt hitte: ennyit szerettem volna vásárolni. A jómódú országban ugyanis gramm a köznapi mértékegység, a dekát nem is nagyon ismerik az üzleti életben. Grammokat mutatnak a fizetendő összeget is föltüntető mérlegek. Az eladó meg sem meri kérdezni, hogy „marad- hat-e”, ha a kért 100 gramm helyett tévedésből 120 gramm felvágottat tett a mérlegre. Nemcsak azért becsülnek meg minden grammot, mert drága az élelmiszer. Még azzal sem mondom ki a teljes igazságot, ha a vevő iránti tiszteletre utalok. (Miért hozzam a mindig kellemetlen tagadás, elutasítás kényszerhelyzetébe? Legközelebb a szomszédos üzletbe megy, ha froclizom tolakodó ügyetlenségemmel!) Takarékosabbak mint mi, jobban megbecsülik a megtermelt árukat, lenézik a pazarlókat. Mit szólnának nálunk, ha egy szelet dinnyét kérnék? Vagy két szem körtét? Még barátaim is sajnálkoznának: csak ennyire telik neki! Vagy; jaj, de kicsinyeskedő, ■ sóher ember. Komisz is, hiszen ilyen vesződségekre készteti az eladókat.. Jópénzűek is tízszer meggondolják hazánknál magasabb életszínvonalú országokban, amíg valamilyen új, primőr áruból, ínyencségből oly könnyedén rendelnének nagyobb mennyiséget. Idehaza számosán szinte csak kilóban gondolkodnak, abban az előkelő nizzai üzletben, amiről szóltam: grammokban. Ideje változtatnunk nagyzoló szemléletünkön, gyakorlatunkon, amíg nem késő. Mind többe kerül ugyanis világszerte a nyersanyag, az élelmiszer, mind nagyob árat kell fizetnünk a pazarlásért. Az áremelés ellenére még mindig könnyelműen bánunk a kenyérrel. Régóta dühít — igen dühít —, hogy a kecskeméti üzletek többségében. — a fehér zsemlekenyér kivételével — egy kilónál kevesebbet nem szolgálnak ki vasárnaponként. Ezer és ezer egyedül élő venne negyed-, vagy félkilót, mert ennyire lenne szüksége. De nem kap, mert — állítólag — mérlegelési és egészségügyi okokra hivatkozva a vendéglátó vállalat megtiltotta a kilós kenyér kettévágását, harmadolását. Az emberek többsége kerüli a vitát, ezért hazaviszi a rátukmált kilós kenyeret és kedden a felét vagy a harmadát a kukába hajítja. Amikor a vállalat illetékesét sikerült meggyőznöm arról, hogy semmi sem indokolja a tilalmat és egy azaz egy darab kenyérszeletelő kés beszerzése sem teszi tönkre az üzletet, ígéretet kaptam: ezentúl — augusztus elején beszélgettünk — minden vasárnap ke- úyeret, péksüteményt is árusító boltban lesz mérleg, kés és a vevők igényeinek, a takarékossági szempontoknak a figyelembevételére hajlandóság. ‘ . Mégis — vasárnap, a Wesselényi utcai bisztróban szerzett tapasztalataim alapján — azt kell tanácsolnám olvasóinknak, hogy késsel felszerelve menjenek munkaszüneti napokon kisebb mennyiségű kenyér beszerzésére. Legyenek ötletesek, találékonyak. Az üzlet előtt várakozva keressenek egy másik félkilóra vágyakozó bevásárlót és osztozzanak meg a saját kezűleg kettévágott kenyéren. Bonyolult? Nincs más megoldás, úgy látszik. Cudarság lenne, ha a takarékosságért mindenre képes vásárló ráfogná a kést rosszul eligazított eladóra és félkilót (negyedkilót) vagy .. fenyegetéssel rákényszerítené furcsa kívánsága teljesítésé re. Talán mégis hatásosab lenne, ha az utasítás kiadói, helytelen gyakorlat eltűrői kapnának arra illetékesektől némi kritikát. Mindjárt kevesebb lenne a száraz kenyér a szemétben. Az a kenyér, amelynek hájjdan minden morzsáját megbecsültük, és amiből bárhol a világon tíz dekát, szá grammot is kapok, kivéve va sárnap néhány hazai helysé f?e*. Heltai Nándor
