Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

HOMOKHASZNOSlTÁS MÁSKÉPPEN .. . TUDOMÁNY - TECHNIKA Kétéves kutatás eredményei Bács-Kiskun megye területének több mint a fele homok. Ennek jelentős részén a szán­tóföldi növénytermesztés alig hoz valamics­ke jövedelmet. Éppen ezért a gyenge tala­jokra erdőt, szőlőt, illetve gyümölcsöst tele­pítenek. Ismert a talajvédő gyep fogalma is. Ilyet, mintegy 70 ezer hektárt találhatunk a megyében. Persze, másként teremne az úgy­nevezett állókultúra is, ha jó zsíros minősé­gi talajon érhetne a gyümölcs, a szőlő. A meglévő természeti adottságainkon változ­tatni viszont csak jelentős költséggel lehet­ne, éppen ezért más megoldást keresnek a kutatók és a gazdálkodók. Amin javítani lehet A homokról a talajgenetikusok azt tartják, hogy szerkezetnél­küli. Igen rossz a víz- és táp­anyagmegtartó képessége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ve­tés sikere bizonytalan. A szél ká­ros munkája következtében sok­szor eltűnik a magvakat takaró földréteg, vagy olyan vastag lesz, hogy a csíra képtelen a felszínre kerülni- Nemrégiben láttam egy alig két esztendeje elhagyott kis­kunsági tanyát. A ház előtti majd másfél méteres szélfútta homok­domb alatt vaskályha és egyéb Iim-lom rejtőzött. Éppen ezért, ha már a mag a földbe került, vala­milyen úton-módon gondoskodni kell arról, hogy a talaj megfele­lő vastagságban a böjti szelek idején is a helyén maradjon. A másik jelentős probléma, a táp­anyagvándorlás. Hiába a hatal­mas mennyiségű szervestrágya és kemikália, egykét év után nyom nélkül eltűnik. A növények közül is kevés bír­ja — különösen az egynyáriak — a megpróbáltatásokat. Az- igényte­len fajták nemesítése már régóta folyik hazánkban. Ragasztó a talajon A Kiskunságban három, éve meghirdettek egy homokhasz­nosítási programot. Ennek ki­dolgozásában többek között részt vesz a Gabona- és Iparnövény Termesztési Rendszer, a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetsége, a Szege­di Gabonakutató -Intézet, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, valamint a kunszállá­si Alkotmány Termelőszövetke­zet. De a megyében hasonló kí­sérletek folynak az izsáki Sárfe­hér Termelőszövetkezetben, vala­mint a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetben is. Az eredeti program célkitűzése szerint: komplex homoki technológiát kell elkészíteni és megfelelő növénye­ket elterjeszteni­Kunszállás határában a mező- gazdasági termelésben eddig nem használt anyaggal dolgoztak. A Péti Nitrogén Művekben gyártott ipari alapanyag, az Amikol be­tonszerű réteggé ragad a homok­kal. A gélszerű anyag kijuttatásá­nak technikája nem nehéz. A ho­mokot is megköti, addig a négy­öt hétig, amíg megfelelő fejlett­ségű növényállomány alakul ki. A kísérletek alapján a Bács-Kis­kun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársai megállapították: ha a vetés előtt 100 négyzetméterre húsz liter Amikolt 5—8 százalékos hígítás­ban kijuttatnak, a kukorica, a napraforgó és a cirok csírája át tudja törni a helyhez kötődött, összeragadt homokréteget. Hek­tárra számítva, fél tonnás dózis­nál a kontroll területéhez képest a búza 62, a bab 22, a cirok 28, a lucerna pedig 90 százalékkal ter­mett többet.-Ezzel tehát úgy tűnik, sikerül a homokot viszonylag olcsón hely- hezkötni. • Az egy­kori homo­kon a gon­dos talajja­vítás után már terem a paradicsom • A Ma­gyar—Szov­jet Barát­ság Tsz-ben ribiszkét, bogyós­gyümölcsöt termeszte­nek. Különleges technológia A homokon gazdálkodók gya­kori szállóigéje, hogy a homokot egy napra sem lehet magára hagy­ni­Különleges technológiát kíván­nak az itt termesztett növények- A kemikáliák — a növényvédő szerek, regulatorok, műtrágyák — másként viselkednek a kevés kolloidot tartalmazó talajfélesé­geken. Ezért az átlagos növény- termesztési technológia csak egyes -üzemekre, sőt táblákra szabott változtatásokkal használható. Kőrösmezei Csaba,, a MÉM—NAK gyomnövény-biológusa Kunszál­láson végzett kísérleteket. El­mondta, hogy nagyobb figyelem­mel és gondossággal lényegesen lehetne csökkenteni az amúgy is magas termelési költségeket. A gyomirtás költsége évente -példá­ul a kukoricánál a megyében 600- tól háromezer forintig terjed hek­táronként. A területspecifikus — egyedi — technológiával, e szere­ket felváltva használva az alsó értéket közelíthetik meg azok a gazdaságok, ahol nem sajnálják az időt és az energiát a pontos mun­kavégzésre. A növénytermesztés alapigaz­sága, hogy amit egy talajtól elve­szünk, azt vissza is kell adni. Is­merve azt a tényt, hogy a homo­kon sokkal jobban mozognak a tápanyagok, ezért hiába a magas dózis. Amikorra a növény fel tud­ná venni,'az életfolyamataihoz szükséges vegyületeket, moleku­lákat, azok már rég lemosódtak a talajvízbe. Ezért a hagyományos műtrágyázási időpontoknál több­ször kell a műtrágyaszóró gépek­kel a határban megfordulni- A homokon a folyékony műtrágyáé a jövő. A technikai feltételek már adottak. Sajnálatos, hogy -Kunszállásáson nem tudták az eredeti programot végrehajtani, mert a folyékony műtrágyát Pétről kellett szállítani, ami je­lentősen megnövelte a költsége­ket. Lakiteleken és Izsákon lignites homokjavítással -próbálkoznak s meg kell említeni, a komposztá­lást is. Eddig a szalmát, a nyese- déket vagy egyszerűen a talajba munkálták, vagy elégették. Ez •napjainkban luxus. A Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságban és Izsá­kon, a Sárfehér Termelőszövet­kezetben már kidolgoztak olyan technológiát, amellyel a szőlő- venyigét, illetve a. nyesedéket gombával dúsított komposzttá érlelik. Új növények A továbblépés másik lehető­sége: megfelelő talajra, megfe­lelő növényt ültetni, vetni. A Szegedi Gabonakutató Intézet olyan fajtajelölteket sorakozta­tott fel, amelyek szélsőséges kö­rülmények ellenére is képesek el­fogadható termést hozni- Meg kell említeni azt a lucernafajtát is, amelyik erős gyöktörzset fej­lesztve képes megkapaszkodni a homokon. Mindenképpen célsze­rű lenne a homokot magfogás­ra, ritka ültetésű lucernával hasz­nosítani. Mivel ezt kaszálni nem érdemes, megoldódhatna a lu­cernatermesztés ellentmondása is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy néhányszor vágták, majd utána próbáltak magot fogni. Köztudott azonban, hogy a takar­mánynak szánt lucerna termesz­tés-technológiája — több vizet, és tápanyagot igényel — más mint a víz nélkül és kevesebb táp­anyaggal termesztett vetőmagnak szánt növényé. A kísérletek első szakasza le­zárult, és egyértelműen bizonyí­totta azt a tényt, hogy a homo­kon is lehet eredményt elérni, csak az apró dolgokon kell éssze­rűen változtatni. Nem kell félni a fásítástól, sem, mert ez kevés, de biztos jövedelmet hoz. A ku­tatók bizonyították, hogy üzemi- leg is megvalósítható a homok­hasznosításnak ez a módja, sőt a „ragasztó eljárást” már 20—50 hektáros táblákon is alkalmazhat­ják. A jövőben a pénzügyi szakem­bereken, a közgazdászokon a sor, hogy kiszámolják a jövedelmező­ség határait. Cz. P. HATVANI DÁNIEL Szétszórt csontok 26. 27. (XI.) A tanácsháza előtti park­szegélybe ültetett aranyesők ki­virágzása jelzi, hogy tavasz van. Megérkezik a megyétől Sáfár. Egyenest Szedlákhoz igyekszik. Ülnek a tárgyalóasztal mellett. Sáfár előtt kiterített dosszié, egy díszes meghívót ad az elnöknek. A meghívón messziről is kibetűz- fiető ez a szó: INVITO. — Meghívó a velencei régész­konferenciára. Minden amellett szól, hogy Kürti Tamást küldjük ki. Az ottani ellátásról a meghívó fél gondoskodik, az útiköltséget viszont nekünk kellene előterem­teni. Mivel közérdekről van szó, nem várhatjuk el, hogy a meg­hívott a saját zsebéből fizesse a költséget. Sajnos, a múzeumi há­lózatnak erre nincs fedezete .. . Ám gondolva arra, hogy Kürti elvtárs utazása, illetve részvétele a konferencián, nem kis mérték­ben városi érdek is, ha tudják, támogassák valamilyen alap ter­hére ... Szedlák hosszan hümmög. — E pillanatban nem tudok pozitív választ adni. Megnézem, hogy mit tehetünk. Kürti benyit Szedlák irodájá­ba. Nem tudja, mivégre hívatta az elnök; mindenesetre ügyel ar­ra, hogy a hűvös udvariasságon túl kerülje a gazsulálás legcse­kélyebb látszatát is. — Megyei főnökségével egyet­értésben — kezdi Szedlák —, ar­ra az elhatározásra jutottunk, hogy önt küldjük ki a velencei régészkongresszusra. Ezzel az út­tal az eddig tanúsított szorgalmát jutalmazzuk. Államunk megbe­csüli a tehetséges fiatal értelmi­ségieket. Mert bízik abban, hogy tudásuk mellé a szükséges ta­pasztalatot is megszerzik. — Mély lélegzetet vesz, úgy tesz, mintha nehezen akarna nekivágni a foly­tatásnak: — És bízunk abban is, hogy az esetleges nyugati érvé­nyesülési lehetőségek, ön ugye­bár, ha jól tudom, bírja az olasz és az angol nyelvet, nem homá- lyosítják el a hazához való ra­gaszkodást ... Kürtiben egyszeriben tótágast áll az önérzet. — Ügy gondolja elnök elvtárs, hogy engem nem fűznek erős szálak az országhoz?. Vagy most már ehhez a városhoz is? — Kis szünet után nyomatékkai hozzá­teszi: — Ügy tetszik gondolni, hogy engem nem vár ide vissza senki? Az elnök megpróbálja csillapí­tani: — Nézze, ha bármi ilyesmit gondolnék, nem segítenénk a ki­utazását. — Az asztalhoz lép, bo­rítékot nyújt át Kürtinek. — A vasúti jegyek és a meghívó ... Intézkedtem az IBUSZ-nál, hogy az útlevelet soronkívül megkap­ja, és valamelyes pénzösszeget is beválthasson a saját zsebére. — Köszönöm. — Nincs mit. És jó utat! Ké­szüljön fel a korreferátumra is. 28. A múzeum előtt áll a Volvo, felnyitott csomagtérrel. A kocsi mellett Teri, kissé már türelmet­lenül, de végre jön Kürti is, kezében közepes nagyságú bő­rönddel, nyakában fényképező­géppel; a farmeros lezserség utón szokatlanul elegáns nyári öltöny­ben. Amíg Kürti a bőröndjét bete­szi a csomagtérbe, Teri irigység­gel a hangjában megszólal: — Engem is kicsempészhetnél a bőröndben. — Szívesen megtenném. Csak félő, hogy a vámnál műkincsnek néznének ... Bár azt sem tudom, hogy néz ki egy vámvizsgálat. Először megyek külföldre . .. A nő indít, viszi Kürtit az ál­lomásra. Jön a vonat; összeölelkeznek. — Aztán meg ne csalj valami szinyorinával — mondja a nő, s szemében csöppnyi szomorúság tükröződik. — Pedig már az első nap erre fogok készülni. Kürtin most már teljességgel erőt vesz az utazás izgalma. Áll az ablakban, a vonat las­san megindul. Teri még fölkia­bál: — Aztán a képeslapról el ne felejtkezz... 29. Szedlákhoz a titkárnője beviszi a szokásos napi postát. A levelek között képeslap: a velencei Szent Márk tér, hátul­ján a következő szöveg: „Ügy döntöttem, hogy a szabad világot választom. Üdvözlettel: Kürti Ta­más.” Nézi, nézi az elnök, mint aki nem hisz a szemének ... Arcára mind jobban kiül a döbbenet. Majd erőt vesz magán, a tele­fon után nyúl, sietve tárcsáz. — Városi kapitányság...? Szervusz, igen, én vagyok. . . Ugye ott van még nálatok Kürti Tamásnak az oldalkocsis motor­ja...? Nem, nem visszaadásról van szó. Ellenkezőleg. El kell ko­bozni. Ami holmija van a mú­zeumi alagsorban, azt is. Igen, igen, disszidált a szarházi. (Folytatjuk.) Az alkoholizmus öröklődik is? Az embereket nemcsak eltérő környezeti feltételek és sorsok te­szik kóros változást kiváltó sze­rektől függővé, hanem esetlegesen saját biológiai természetük is: a kóros alkoholélvezetnek minde­nekelőtt a nőknél lehetnek jelen­tős örökletes tényezői. Ez a hagyományostól felettébb eltérő felmérés derül ki az alko­holizmus problematikájával fog­lalkozó több tanulmányból, ame­lyekről a Heidelbergi Egyetem Antropológiai és Humángenetikai Intézetének professzora, Friedrich Vogel készített összefoglalót. Huszonhét újabb, angol nyel­ven kiadott tanulmány eredmé­nyeit összegezték, amelyekben ösz- szesen 6251 alkoholista és 4083 nem alkoholista családját hason­lították össze. A regisztrált alko­holisták majdnem egyharmadának legalábbis egyik szülője alkoholis­ta volt, mégpedig az esetek több­ségében az apa. Az alkoholista nők közeli rokonai általában gyakrabban voltak alkoholisták, mint az alkoholista férfiak roko­nai. Ez Vogel szerint arra utalhat, hogy a nők gyakrabban lesznek személyes életükben található okok miatt alkoholisták, míg a férfiaknál a közvetlen indítékot a családon kívüli környezetben kell keresni. A kóros tényező örökölhetősé­gének egy további közvetett bizo­nyítéka derül ki az agyáram-hul- lámok vizsgálatából. Ez az alko­holistáknál kimutat néhány sajá­tosságot. A tipikus „nyugalmi ára­mokat”, az alfahullámokat itt gyakrabban törik meg élénk be­ágyazódások. Alkoholos befolyá­soltság alatt az alkoholisták egy­szerre lényegesen egyenletesebb hullámképet mutatnak. Az újabb vizsgálatok ezt mindenesetre csak alkoholista nőknél igazolták, az alkoholista férfiaknál úgy látszik, nem tipikus ez a jelenség. Mivel alkoholista nők közeli ro­konainak leleteiben is fedeztek fel abnormitásokat még akkor is, ha azok nem voltak alkoholisták, világossá válik, hogy ez a jelen­ség nem csupán az alkoholélvezet közvetkezménye lehet. Mint aho­gyan már az ikrek és adoptált gyermekek tanulmányozása so­rán is erősödik az a feltevés, hogy a nők fokozott alkoholfogyasztása inkább vezethető vissza örökletes összetevőjére. Intelligens orvosi műszerek Az elmúlt négy esztendőben a MEDICOR szakemberei a Buda­pesti Műszaki Egyetem Műszer és Méréstechnikai tanszékével karöltve azon fáradoztak, hogy a számítástechnika vívmányait az orvosi műszergyártás területén is hasznosítsák. Ennek az együtt­működésnek köszönhető, hogy si­került saját mikroprocesszoros rendszerüket kialakítani, amely­nek licencét máris tíz vállalat vásárolta meg. A számítástechnika eredmé­nyeit használták fel a tüdő-, il­letve vérdiagnosztikai készülék, valamint az enzimvizsgáló be­rendezés gyártásánál is. Az or­vosi műszergyártás idei slágere a komputeres tomográf, amely agydaganatok és egyéb szervek (máj, tüdő, vese) diagnosztizálá­sát könnyíti meg, továbbá a rönt­gen vezérlő^ rendszer és az a kis számológép méretű ' Pszichokal- kulátor, amelyet Farkas Bertalan. a magyar kozmonauta űrutazása során próbált ki és használt. • A konyhai sütő és a rádiótávcső Az angol rádiócsillagászok lá­zadoznak: mikrohullámú konyhai sütők zavarják méréseiket. A tár­sadalomnak — mondják — vá­lasztania kell a mikrohullámú konyhai tűzhelyek és a rádió- csillagászat között! Különösen a nagy teljesítményű rádiótávcsö­véről híres Jordell Bank-i csil­lagvizsgáló munkáját zavarják erősen a tűzhelyek. Ezeknek — előírásszerűén — az I és 6 gi­gahertz közötti frekvenciasávon kell működniük, négyzetcentimé­terenként 10 milliwattnál kisebb teljesíménnyel. De kiderült, hogy más hullámokat is kisugároznak, s azok csakugyan zavarják a rá­diócsillagászok érzékeny mérő- készülékeit. Becslés szerint Nagy- Britanniában 280 ezernél is több mikrohullámú sütő van a ház­tartásokban. Korán megszakadt terhesség Régóta ismert tény, hogy szá­mos terhesség mór a fogamzás után néhány nappal vagy héttel véget ér. A terhességnek e korai, önmagától keletkező megszaka­dásával valószínűleg elsősorban olyan embriók iktatódnak ki, amelyek valamilyen fejlődési rendellenességben szenvednek. Mivel a terhesek ezekből az abor­tuszokból sokat észre sem vesz­nek, gyakoriságukról nincsenek megbízható adatok. Némelyek feltételezik, hogy az embriók het­ven százaléka elvetél. Az immunológiai mérési eljá­rások fejlődése révén lehetővé vált, hogy a vizeletben már a terhesség kezdetekor kimutassák a méhlepény termelte choriongo­nadotrop hormont. A londoni Szent Bertalan Kórházban száz­kilencvenhét nőn, akik abbahagy­ták a fogamzásgátló szerek sze­dését, 'és gyermeket kívántak, rendszeresen mérték e hormon töménységét. Megállapították, hogy százötvenkét terhesség kö­vetkezett be, de csak nyolcvan­hét magzat (57 százalék) élte túl a terhesség huszadik hetét. A ter­hességek 43 százaléka tehát idő előtt ért véget! A nők harminc- három százaléka észre sem vet­te, hogy átmenetileg terhes volt, ezt kizárólag a hormonvizsgálat fedte föl. A többi esetben egyéb klinikai és biokémiai jelei is vol­tak a többnyire vetéléssel végződő terhességnek. Életmentő kötéltrükk Egy mérnök kifejlesztett egy készüléket, amelynek segítségével a lángbaborult magas házból lép­téién leereszkedhetnek a veszé­lyeztetett személyek. Amikor Amos Walls amerikai feltaláló átélte a Las Vegas-i MGM-szállodában, hogy egy tűz alkalmával nyolcvanhét ember halt meg, és több százan meg­sebesültek, bizonyos volt benne: ilyesminek nem szabad újból megtörténnie. Viszont emlékezett egy készülékre, amelyet egyszer az Egyesült Államok titkosszolgá­lata, a CIA részére fejlesztett ki. Ezzel egy ember kötélen nehéz­ség nélkül leereszkedhetett egy tízemeletes épületből. Walls ebből fejlesztette ki úgy­nevezett „evakuálóját”, egy do­bozt, amelyben egy feltekercselt sodronykötél van. A kötél végén van egy, az autók biztonsági övé­nek anyagából készült nagy hu­rok, a másikon egy erős karabi­nerhorog. Ezt a horgot a lakás­ban — például a vízcsaphoz — rögzítjük. Ezután fejünkkel és karjainkkal átbújunk a hurkon, és ugrunk. A sodronykötél egy közbeiktatott féken át lekercse- lődik le. Az első 11 méteren 11 kilométer órás sebességgel zuha­nunk lefelé, de utána rpár csak fele ekkora sebességgel. A 25 emelet esetében a kötélen való leereszkedés pontosan egy percig tart. Ilyen „evakuáló”-ból négy típus létezik 10—99 emeletes há­zak részére. Összeállította: Czauner Pétéi Pszichokalkulátor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents