Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 207. szám Ár»! 1,40 Ft 1982. szeptember 4. szombat KÉP és HANG (5—6. oldal) „Legyen a zene mindenkié!” A Kodály-év jegyében induló hat folytatásos sorozat első része a zenei nevelés kezdő lépéseit mutatja be az óvodában és az általános iskola első osztályában. Szó lesz zenei anyanyelvűnkről, a népzenéről és annak hivatott ápolóiról. (Csütörtök 1. műsor: 18.15. Ismétlés: szombat 11.45.) Elutazott a norvég külügyminiszter Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Svenn Strayt, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak pénteken fogadta a norvég diplomácia vezetőjét. A nyílt, őszinte légkörben lezajlott eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Per Naevdal;, Norvégia budapesti, és Fülöp Péter, hazánk oslói nagykövete. A tárgyalások befejeztével Svenn Stray viszontlátogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást elfogadta. Svenn Stray délben a Duna In- tercontinentál Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Hivatalos látogatását befejezve Svenn Stray délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent vendéglátója Púja Frigyes. Ott volt Per Naevdal és Fülöp Péter is. GÁZVEZETÉK-ÜGY Anglia mindenképpen szállítja a turbinákat A brit külügyminiszter csütörtökön este kijelentette: biztos benne, hogy az Egyesült Államok „épp oly mohón szeretne végetvetni" a Szibéria —Nyugat-Európa gázvezeték építése körül kialakult viszálynak — „a családon belüli veszekedésnek” — mint Nagy-Britannia. Francis Pym ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy az érdekelt négy nyugat-európai ország — Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Olaszország — pénteki londoni egyeztető tanácskozását a jövő héten az amerikaiakkal folytatandó tárgyalások követik — esetleg miniszteri szinten. Pym jelezte, hogy kormánya egyezséget akar. Éspedig nemcsak a gázvezeték-ügyben, hanem a mélyebben fekvő problémák — ezek közül megnevezte a lengyel helyzetet, a Szovjetunióhoz való viszonyt — kezelésében is. Nyomatékosan szólt arról, hogy egyezségre csak úgy lehet jutni, ha a felek tárgyalóasztalhoz ülnek: ez egyszersmind burkolt bírálata volt a Reagan- kormányzat által előnyben részesitett diktátumpolitikának. Pym leszögezte: Nagy-Britannia mindenképpen eleget tesz a Szovjetunióval kötött szerződéseknek, leszállítja az amerikaiak által letiltott turbinákat. A MOZGALOM KÉRDŐJELEI Mezőgazdasági újítók tanácskozása Köztudott, hogy napjainkban a termelés hatékonyságának növelésében a legnagyobb tartalékot a szellemi erő fokozottabb aktivizálása jelenti. Szabad utat kapnak az újítók. Milyen lehetőségeik voltak és lesznek a jövőben a termelés egyszerűbbé tételéért fára- dozóknak a kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetekben? Erről tanácskoztak tegnap délelőtt a la- josmizsei Gépjavító Közös Vállalatnál a Kiskunsági TESZÖV termelésszervezési- és újítási bizottságának tagjai. Az összejövetelen elhangzottak nemcsak néhány szövetkezet gondjait hozták a felszínre, hanem tükrözték a mozgalom országos problémáit is. Előterjesztésében Bátay Imre, a TESZÖV főmunkatársa tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt időszak és a tavalyi eredményeiről. Bár az utóbbi néhány évben messze elmaradva a lehetőségektől az újítómozgalom alig terebélyesedett, nincs szégyellnivalójuk a térség szövetkezeteinek. A szövetségek munkájának országos értékelésekor a III—V. helyre sorolták a kiskunságit. A tény alátámasztásául néhány számadat: Míg 1974-ben összesen két újítást adtak be a szövetkezetekben, az elmúlt évben 332-t fogadtak el. Ezek összesen 47 és fél millió forint hasznos eredménnyel növelték a közös gazdaságok évvégi mérlegét. A legtöbb újítást — hatvanhármat — a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben fogadták el, míg a legnagyobb hasznot tavaly — 26 millió 250 ezer forin- tot(!) — a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet újítói produkálták. A statisztikai adatok kedvezőek. A tanácskozás résztvevői azonban a mozgalom „fehér foltjaira” is felhívták a figyelmet Törőcsik • A tanácskozást követően a résztvevők megismerkedtek a gépjavító közös vállalat munkájával. Képünkön: az itt gyártott zöldbabhegyező gép technikai megoldásait tanulmányozzák. Béla, a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet újítási előadója az előrelépés egyik feltételének az időhúzó és kedvszegő bürokrácia, a felesleges papírmunka ésszerűbbé tételét jelölte meg. Az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet elnöke, Ostyánsz_ ki György elmondta, hogy náluk apró egyszerűsítésekkel elébementek a lászlófalvi — egyben országos — gondoknak. — Két gépműhelyest kivittem a nemtermő szőlőbe. „Fiúk oldjátok meg valahogy a karózást, hogy egy traktoros egy segítővel el tudja végezni” — mondtam nekik. Két nap múlva már így is csinálták. Mérlegelve az új módszer értékét, a műszakiak mehettek is a pénztárba a 2 ezer forintért — mesélte az egyik esetet. Hasonló elbírálási módszerről számolt be Klauda Béla, a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet dolgozója. Hozzátette azt is, hogy sok helyütt gondot okoz: meddig tart a KÉT HÉT MÚLVA NYIT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Megyei gyártók is készülnek a seregszemlére munkaköri kötelesség és hol kezdődik az újítás. A további hozzászólók az információáramlás, a szervezett tapasz- tálatcsere, az úgynevezett ötletnapok hiányát is megemlítették, összefoglalva a tanácskozásokon elhangzottakat: az újítók kedvét elsősorban anyagi érdekeltségük megtartásával lehet fokozni. Ebben nagy szerephez jutnak a vezetők is. Ismerve a gazdálkodás egyre nehezedő feltételeit, minden — a termelést, a hatékonyságot növelő — ötlettel soronkívül kell foglalkozni. A majd egy évtizedes múltra visszatekintő mozgalom, a szabályozórendszer változását tükrözve időszakonként terebélyesedett. A jelenlegi pénzügyi rendelkezések újabb „ugrás” lehetőségét teremtették meg. Ezt az újítóknak kedvező áramlatot a mezőgazdasági üzemeknek ki kell használniuk, hiszen továbblépésüknek egyik feltétele ebben rejlik. Cz. P. Két hét múlva, szeptember 17-én nyitja meg kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos seregszemléje. Az idén Magyar- országgal együtt 41 ország és a Falesztinai Felszabadítási Szervezet kiállítói mutatják be újdonságaikat. A Budapesti Nemzetközi Vásár a kőbányai vásárvárosban szeptember 17-én, pénteken délután 14 órától fogadja először a látogatókat. Szombaton és vasárnap 10—19 óráig tart nyitva. A hagyományoknak megfelelően hétfőn, kedden és szerdán (szeptember 20—21—22). Szakmai napokat tartanak, alkalmat adva az ipari és kereskedelmi szakembereknek, partnereknek a találkozóra, üzletkötésre. tapasztalatcserére, Alkalmat nyújt a kiállítás a piackutatásra, új termékek bemutatására, és hasznos tapasztalatok szerzésére. Mint a korábbi években, az idén is számos üzem és szövetkezet mutatja be termékeit megyénkből, közülük háromban tettünk rövid látogatást. • A kiskunfélegyházi Asztalos- ipari Szövetkezet két éve kezdte gyártani a fenyőből készülő étkezőszekrényeket. Az idén hétmillió forintos holland megrendelést kell teljesíteniük, bemutatnak a BNV-n egy új zsúrkocsit is. Sipos László szállításvezető csomagolás előtt ellenőrzi az egyik étkezőszekrényt. • A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyára az idén 15-féle terméket mutat be az érdeklődőknek, illetve üzletfeleinek. A franciakulcsokból, reszelők- ből különböző méretűeket is láthat majd a közönség. Várhatóan sikere lesz a többi között a húsipari „bárd-családnak”. A három méretű bárdból, melyet az idén kezdtek gyártani már 3 ezer darabos megrendelést kell teljesíteniök. Képünkön Gardi Sándorné, a BNV-re készülő termékeket zsugorfóliába csomagolja. • A kecskeméti Fémipari Szövetkezet termékeivel a közönség a tavaszi BNV-n is találkozott. Most a MÜÁRT állítja ki a szövetkezetben készülő alumínium kiskonténereket. E termékből az év végéig több mint 9 ezer darabot adnak át a megrendelőknek. Csontos János brigádvezető nagy gonddal ellenőrzi az egyik BNV-re kerülő konténert. Tanévnyitó az óvónőképzőben és a bajai vízgazdálkodási intézetben Tegnap délelőtt az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezték meg a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanévnyitó ünnepségét. Dr. Krajcsovszki József igazgató köszöntötte a nagy létszámú intézmény régi és új hall• Az elsőéves óvónőképzősök. gatóit, a meghívott vendégeket, a szülőket, a megye és a város -párt- és állami szerveinek a képviselőit. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyártmányfejlesztés Elmúltak már azok az idők, amikor egy-egy termékféleséget akár évtizedekig is minden változtatás nélkül gyárthattak a vállalatok. A technika gyors fejlődése nap, mint nap produkál valami újat, s amelyik cég ezzel (nem tart lépést, annak áruja elavul és vagy csak nagyon olcsón, vagy egyáltalán nem tudja eladni. A magyar ipar a jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között — s a jövőben sem — engedheti meg magának, hogy elmaradjon a világ- színvonaltól. Ezt egyébként az MSZMP Központi Bizottsága egy korábbi határozatában igen világosan és tömören úgy fogalmazta meg, hogy minden piacon jól értékesíthető termékeket kell gyártani. Bács-Kiskun ipara nincs könnyű helyzetben ezen a területen. A termelés ztímmel még ma is gyáregységi keretek között folyik, viszonylag alacsony műszaki színvonalon. Ahhoz pedig, hogy a fejlődéssel állandóan lépést tartó, korszerű termékek kerülhessenek ki a megyei, üzemeiből, a kor követelményeinek megfelelő gépekre, berendezésekre van szükség. Jelenleg azonban a műszaki fejlesztés a vállalati központokon múlik, s ezek jórésze még ma sem érzékeli eléggé a gyáregységi gondokat. Ami még ennél is feszítőbb probléma, hogy nincs elegendő műszaki szakember a megye üzemeiben. Elsősorban az a szellemi kapacitás hiányzik, amit a fejlesztőmérnökök, technikusok, szerkesztők képviselnek. Ezek még a megyei székhelyű önálló vállalatoknál is „hiánycikknek" számítanak. Márpedig a technikai fejlődéssel, vagyis a mai követelményekkel együtthaladó gyártmányfejlesztés akkor hatékony és eredményes, ha az a gyártás helyszínével szinte a a nap minden szakaszában szoros kapcsolatban áll. Ez semmi esetre sem oldható meg százkilométeres távolságokról. Gondok feszítenek például az MMG kecskeméti gyárában, amelynek a nem rubel- elszámolású export növelésére lenne lehetősége. A mintapéldányok azonban lassan készülnek, ezért újabb eszközökre, a műszaki színvonal emelésére lenne szükség. Az alkotóképes műszakiak száma is erősen csökken, mert nem kapnak tudásukhoz méltó feladatokat. Egyébként ez is példa arra, hogy a megye iparában dolgozó műszaki értelmiség, cselekvési lehetőség hiányában nem tudja kellően kibontakoztatni tudását, alkotóerejét. Ily módon tehát arról is szó van, hogy a meglevő szellemi tőkével jobban kellene gazdálkodni. Az Április 4. Gépipari Műveknél — amely megyei székhelyű vállalat — már más a helyzet. A Budapesten és Kiskunfélegyházán dolgozó fejlesztőmérnökei szorosan együttműködnek az atomerő- művi berendezések és egyéb gyártmányok fejlesztésén. Nyilván enriek köszönhető, hogy magas műszaki színvonalat képviselő termékei exportképesek, sőt növekednek tőkés megrendeléseik■ A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatot néhány évvel ezelőtt a hazai konzervipari gépgyártás bázisává jelölték ki. Csakhogy elavult gépek gyártási dokumentációit kapta meg. Miután nem egykönnyen jutott gyártmányfejlesztő szakemberekhez, Budapesten is és Kecskeméten is létesített fejlesztési csoportot. Ezek a csoportok jól kiegészítve egymást olyan gépsorok, berendezések konstrukcióit ' dolgozták ki, amelyek a világ valamennyi piacán jól értékesíthetők. Az említett példák azt igazolják, hogy a nehézségek ellenére is lehet eredményeket elérni a megye iparában a gyártmányfejlesztés területén. A gyáregységek vállalati központjaira hárul etéren a legtöbb tennivaló, de egyetlen más önálló vállalat, vagy gyár sem engedheti meg magának, hogy ne korszerűsítse rendszeresen terrrfékeit. Nagy Ottó-I i
