Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

VILÁGHÍRŰ KERÁMIAKÖZPONT Alkotók a stúdióból A héten Kecskemétre te­kint a kerámiavilág- Három olyan eseménynek lesz szín­helye a város, amely joggal vonzza a művészeket és szakembereket Európából és távolabbi földrészekről is. Ma, csütörtökön nyílik a II. Országos Szilikátipari és Formatervezési Triennálé, az Osztrák Formatervezési Ki­állítás és ugyancsak ezen a napon adnak találkozót egy­másnak a Nemzetközi Ke­rámia Akadémia, az IAC tagjai. Ez nem a véletlen műve, hiszen a maga nemében egyedülálló kecskeméti Kerá­mia Stúdió már nemzetközi rangot vívott ki, jegyzik szerte a világban. Olyan műhely, ahová a bejutás elismerésnek számít, nemcsak a hazai, hanem a külföldi művészek számára is, akik az alapítás óta állandó látogatói a stúdiónak. Mit jelent a műhely az alkotók­nak, hogyan vélekednek az itt folyó munkáról, az itt élő szel­lemről? — Ezzel a kérdéssel for­dultunk a stúdióban jelenleg dol­gozó két külföldi és négy hazai keramikushoz. — Tavaly nyáron olvastam elő­ször egy amerikai folyóiratban a kecskeméti stúdióról, amely­hez hasonlóról eddig még nem hallottam — kezdi DENNIS PARKS, aki az Egyesült Álla­mokból érkezett. — Megpályáz­tam az ösztöndíjat, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy most itt tölthetek két hónapot. Magyar keramikusokkal eddig nem volt kapcsolatom, de alko­tásaikkal, amelyekről elismerés­sel nyilatkozhatok, már találkoz­tam a faenzai biennálén. Odaha­za Tuscarorában egy kerámia­iskolát vezetek, általában 5—6 ta­nítványom van. Serkentő hatása van- az új kapcsolatoknak. — A kecskemétihez hasonló műhelyekkel Angliában is talál­kozhatunk — veszi át a szót RUTH GILBERT, — de ezeket főként kutatók és diákok számá­ra tartják fenn. A művészek kap­hatnak a kormánytól anyagi tá­mogatást bizonyos munkák el­végzésére. azonban ezek az alko­tások leginkább otthon készül­nek. Ahhoz, hogy az ember al­kotó közösséget hozzon létre, pénz kell. Oxfordban dolgozom, saját stúdiómban, hetente két al­kalommal pedig tanítok, mivel eredetileg tanár vagyok. Rend­kívül izgalmas dolog más nép kultúrájával ismerkedni. A ma­gyar művészek fantáziadúsak, és ami számomra a legszokatlanabb, az a fiatalok szenvedélyes törek­vése a kultúra megőrzésére. — A Hollóházi Porcelángyár tervezője vagyok — mutatkozik be BÜKKY BÉLA. — Tizenkét éve dolgozom a szakmában, s harmadik esztendeje töltök' egy- egy hónapot a kerámiastúdióban. A gyári iparművész számára így legalább évente egyszer alkalom adódik arra, hogy megvalósítsa azokat az elgondolásokat, ame­lyek nem illenek a gyári tech­nológiai folyamatokba, illetve ki­próbálásuk zavarná a gyártást. Szükségem van arra, hogy saját felelősségemre, egyedi jellegű al­kotásokat is készíthessek. Az idén térplasztikával pályáztam, ami egyelőre még embrionális stá­diumban van, de bízom benne, hogy itt-tartózkodásom alatt be tudom fejezni. A stúdió másik számomra nem elhanyagolható előnye az, hogy olyan dokumen­tációs anyagban és könyvtárban A stúdió ma megnyíló bemutatóterme (Fotó: Straszer András) búvárkodhatok, amihez máshol nem jutnék hozzá. — Saját műhelyemben dolgo­zom, és az Iparművészeti Válla­latnak készítek használati edé­nyeket — csatlakozik a beszélge­téshez KUN ÉVA.. — Most két hónapra a stúdió köti le minden energiámat. Egyébként első fecs­ke vbltam itt, azóta a stúdió fel­szereltsége rengeteget gyarapodott. Felszabadultan, jó hangulatban dolgozunk. Tervünk, hogy közö­sen készítünk egy fafűtéses raku kemencét, ebben mindenki ben­ne lesz. vállalásától függetlenül. — Ehhez a gondolathoz csat­lakoznék — folytatja THURY LEVENTE. — Azért tartom zse­niálisnak a nemzetközi stúdiót, mert a külföldiektől olyan iz­galmas dolgokat tanulhatunk, amelyekre nem valószínű, hogy magunktól rájöttünk volna. Most épp Dennis Parks felfedezését fogjuk közösen kipróbálni. Fáradt olaj és víz keverékéből kísérle­tezett ki kerámia-alapanyagot, amely a kiégetés után sajátos mázat kap. De ezenkívül még más példákat is fölhozhatnék. Itt az a fő cél, hogy új dolgokat ta­láljunk ki, s ehhez mind az anya­gi. mind a szellemi feltételek adottak. A közeljövőben új ékességgel gazdagodik Kecskemét. A Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalat előtt fogják felállíta­ni PÁZMÁNDY ANTAL alkotá­sát, amelyet az alkotó Kecske­métnek ajánlott föl. — A mű eredetileg is a SZÜV elé készült — egészíti ki a fen­tieket Pázmándy Antal. — A stú­diónak van ugyanis egy funkcio­nális irányú programja, amely­ben eddig is különféle edényeket, óvodai étkészleteket, autonóm plasztikákat'terveztünk. Az elgon­dolást nagyon jónak tartom, hi­szen a stúdió így szervesen be tud épülni a város vérkeringésé­be. — Az itt dolgozó emberek kö­zött nincs civódás, legfeljebb a másik alkotása iránti doppingoló irigységről beszélhetünk. A mű­hely rangjának és eredményei­nek legutóbbi fényes bizonyítéka a pécsi biennálé. A díjnyertes al­kotások ugyanis olyan művészek keze alól kerültek ki, akik a kecskeméti stúdióban dolgoztak. Kormos Emese JOGI KÉRDÉSEK Gyermekápolási táppénz „Gyermekápolási táppénzem igénybevételével kapcsolat­ban szeretném a segítségét kérni — fordult hozzám egy fiatalasszony. — Ha a két kis­fiam ágynak esett, mindig én maradtam velük otthon. Hal­lottam ugyan arról, hogy a gyermekápolási táppénzt az édesapák is igénybe vehetik, de figyelmeztettek, ha el lehet kerülni, ezt ne kérjük, mert túlságosan bonyolult az elin­tézése. Most aztán megbizonyosod­hattunk róla. Úgy adódott, hogy határidős munkám miatt néhány napnál tovább nem maradhattam otthon Zolikával, akinek betegsége tartósnak mutatkozott. A férjem mond­ta, szívesen besegít, de intéz­zem el az ügy hivatalos ré­szét. Az én munkahelyemről a férjem munkahelyére küldtek, hogy ott majd kapok enge­délyt. Ott azt mondták, a tár­sadalombiztosítási tanácsnak kell megvizsgálnia, hogy a férjemnek ez kiadható-e. Ha viszont megkapja az enge­délyt, akkor egész évben neki keli otthonmaradnia a beteg gyerekkel. Hogy képzelem, hogy egyszer én, egyszer ő — kérdezték. Nem bonyolítják az adminisztrációt. Ezt viszont nem tudjuk igy igénybevenni, mert a férjem­nek sokszor van halaszthatat­lan dolga a munkahelyén. Mit lehet itt tenni?” — fejezte be panaszát a kismama. Sajnos az ö problémája nem egyedi. Egyes vállalatok, egyéb munkaadók tartják még ma­gukat a régi, nehézkes gya­korlathoz, aminek megváltoz­tatását már régen sürgették az illetékesek. A gyermekgondo­zási segéllyel összhangban az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az apák is jogosultak le­gyenek a gyermekápolási táp­pénzre. Es ezt bármikor igény­be vehessék. Nem kell előze­tes engedélyt kérni a társada­lombiztosítási tanácstól. Az apa részére is az anya munkáltatója engedélyezi a táppénz megállapítását, és a folyósítást. Tehát az a szerv, amely a gyermek adatait, táp­pénzes napjait nyilvántartja. Így az apa munkahelyén nem tartják számon, hogy mennyi nap vehető még igénybe a kis­gyerek után. Elkerülhető, hogy igazoláso­kat. engedélyeket kelljen kér­ni, ha a szülők felváltják egy­mást a gyermek ápolásában. A gyermekápolási táppénz engedélyezése, megállapítása és folyósítása ugyanannak a szervnek a dolga. Reméljük, valamennyi munkahelyen át­térnek erre a gyakorlatra. Dr. K. É. 1982. szeptember 30. • PETŐFI NÉPE • 3 ERŐ, SZÉPSÉG, KECSESSÉG A női kar kecses rizsarató tánca A Vietnami Néphadsereg művészegyüttese megyénkben • Le Zung magyar népdalt'ad elő • A trünkön játszik Kim Vöüng (Tóth Sándor felvételei.) H álás katonaközönség előtt lépett színpadra a fegyve­res erők napja előestéjén Kecskeméten a honvéd helyőrség kultúrházában a tizenhárom ér­demrenddel kitüntetett Vietnami Néphadsereg Központi Művész- együttese. Az előadás előtt beszél­gettünk Chinh Huu főezredessel, az együttes vezetőjével. — A Magyar Néphadsereg Poli­tikai Főcsoportfőnöksége meghí­vására érkeztünk Magyarország­ra. Nem először járunk itt, ugyan­is 1977-ben már bemutatkozott együttesünk a magyar közönség előtt. A jelenlegi vendégszereplés mégis nagy örömmel tölt el ben­nünket, hiszen először adhatunk műsort katonák előtt. Programunk valóban zsúfolt, mert szeptember 26-án Szabadszálláson, a követke­ző nap Szentendrén léptünk fel, az itteni előadást követően pedig Pakson, majd Tatán mutatjuk be műsorunkat. A két budapesti elő­adás után veszünk búcsút ettől a szép országtól, az igazán hálás és műértő közönségtől. A harmincöt tagú együttes a francia gyarmatosítók elleni harc­ban született, kovácsolódott ösz­sze, érte el magas művészi kvali­tását. A női tánckar, a szólisták, de maga a zenekar is olyan ma­gas színvonalú erényeket csillog­tatott meg, amely nemcsak érthe- , tővé, de élvezhetővé, szórakozta­tóvá tette a távol-keleti dallamo­kat, táncokat, hangszerszólókat. Nem az udvariasság, hanem a va­lódi esztétikai élmény ragadtatta vastapsra a fiatal katonaközönsé­get. Különösen szépek voltak Le Zung énekesnő, a moszkvai nem­zetközi Csajkovszkij-énekverseny első helyezettje által előadott da­lok, aki éppen úgy, mint Quang Mao magyar népdalok megszólal­tatásával is belopta magát a né­zők szívébe. A műsor egyik érde­kessége volt egy régi vietr^mi ütőhangszer, a trünk (bambusz­xilofon) szólója, amelyen Kim Vöüng boszorkányos ügyességgel adott elő zenedarabokat. A Vietnami Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének műsora túl azon, hogy keresztmetszetét adta e nép ősi és modern kultú­rájának, igazi szórakoztató, ma­radandó élményt szerzett minden néző számára. G. G. wmmmmmmmmm TANYA ES FALU: BOCSA Lovas kocsiról „átszállás” a csettegőre I. Sajátságos fordulata a parasz­ti életnek Bócsán, hogy a most1 47 éves Sós Pál még évekkel ezelőtt eladta a lovát. Egy magakorabeli gazdálkodó néhány évtizede ne­héz szívvel vált volna meg a sa­játjától, de ő ma nem bánkódik utána. Ahelyett, hogy minden reggel hosszan abrakoltatná, lova szőrét és szerszámát fényesítget- né, felül a csettegőre, és ostor meg gyeplő nélkül, egyetlen kéz­mozdulattal indít. rAPÉTAS FALUSI KONYHA A csettegő: tíz mázsát bíró jár­mű. Se nem motor, sem nem gép­kocsi, se nem traktor. Mindegyik­ből egy kicsi, amolyan öszvér szállítóeszköz, amire csirke, ser­tés éppúgy felfér, mint szőlő, ku­korica, vagy javítanivaló betar­tási gép. Szénát nem kér a cs ütegé igaz. de a benzinért és a jó bá­násért sok, hasznos kilométerrel fizet. Űtja egyben az élelmiszer útja is: a bócsai ember megélhe­tésének alapja. Körülnézek Sós Pálék Ady Endre utcai házának konyhájá­ban. A háromszobás, fürdőszo­bás épületben itt tartózkodnak a legtöbbet. Otthonosan berendez­ték. A fő helyen egy szép, na­rancssárga konyhaszekrény. A kövezet új. A falat, körben, fa­burkolat védi. Fölötte a mennye­zetig tapéta. A reggeli szőlőmunkából haza­jövet, kicsit megpihen Sós Pál és felesége. Tízóraizni kezdenek. Az elmúlt tíz évről kérdezem a házaspárt. — 1972-ben fogtunk az építke­zésnek —- mondja a férfi —, és négy éve, ősszel költöztünk be. Könnyen voltunk. Ráértünk, öt kilométerre, egy bagibócsai ta­nyán laktunk, ahol gazdálkod­tunk, és gazdálkodunk most is. A tapétás falusi konyhában fa­latozó Sósékat, a gépszínben a csettegővel, ma is erős szál köti a tanyához. Megélhetésük egyik forrása az ott művelt 5 hold szántó és 1 hold szőlő. A szemes­terményt soha nem viszik a piac­ra. Feletetik az állatokkal. Több éve már, minden esztendőben húsz hízósertésre szól a szerző­désük. Az ősszel még hatot kell átadniok. hogy idei vállalásukat teljesítsék. Anyadisznójuk van. így a koca is saját nevelésű. 6PÖRKASSZA: A SERTÉS — Spórkassza nekünk ez a húsz sertés. Amit „beleteszünk” (rá­juk költünk) visszakapjuk, meg ' valami többlet is bejön. Körül­belül 500 forint hízónként — szá­molja Sós Pál. Mind a ketten a Szőlőskert Me­zőgazdasági Szakszövetkezet tag­jai. Kedd és szombat az a mun­kanap, amikor a férfi mint mű­trágya- és permetezőszer-raktá­ros, a feleség pedig mint tápbol­tos — egy elhagyott tanyalisko- lában levő lerakatnál — dolgo­zik. A közelmúltban egy hold ré­gi szőlő felújítására vállalkoztak. Ez is pénzt hoz (majd) a házhoz. Az Ady Endre utcaiak — kö­zöttük Sósék — hasznos munká­juk mellett szakítanak időt a te­lepülésfejlesztésre is. A tanácstól kapott cementtel és sóderral, Jó- zsa Imre kőművessel, társadalmi munkában tavaly járdát építettek az utca egyiik oldalán. Az első, emlékezetes közös munkát egy paprikásnak feláldozott birka bánta. Permetezővel vagy kapával fut (siet) reggelente a legtöbb bócsai ember a határba. Az egyik épít egy házat. A másik még kü­lönbet akar. S ahol tíz éve — mint az Ady utcáiban — három­négy háznál több nem volt, most nem győzöm számlálni, mennyi az új épület! Honnan? Miből? villamositAs, SZAKÉRTELEM — 5800 liter tejhozam! Kecel után a kiskőrösi járás második, legnagyobb területű községében a tanyák léte első­sorban az elmúlt tízévi erőtel­Szüreti szállítójármű is a tíz mázsa teherbírású csettegő. jes villamosításnak köszönhető. A 600 tanyának (!) több mint a felében’ árammérő óra .^ketyeg”. Az elektromosság a homokos utak szelte bócsai tanyavilágban többet jelent pusztán a televízió­nézésnél, a rádióhallgatásnál, vagy a hajszárításnál. Zsikla Imre (I. kerület 32.) 34 méter mély, fúrott kútja villany- motor nélkül bizony csak holt forrás volna. De így, egy Bácska- szivattyút használva, tulajdonosa permetlevet készíthet a vízzel, házi szükségletét kielégítheti, sőt, tíz tehénnek is bőven adhat in­nivalót. A jól tejelő — évi átlag­ban egyenként 5800 liter hoza­mú — szarvasmarha-állományt nyáron villanypásztor „őrzi”. Villannyal működik a fejőgép, a szőlődaráló és a lakásban a hű­tőgép. Nyilván ez a kedvező adottság is közrejátszott, hogy Zsikla Imre az Állattenyésztési Felügyelőség szarvasmarha-ta­karmányozási, -elhelyezési és -tartási pályázatán a két második díj közül az egyiket (3 ezer fo­rint) megnyerte. Ezekután cseppet sem csodál­kozom a gazda szavain: — Ha nem volna áram. egy percig sem maradnék tovább a tanyán! A víz és a villany — bár lét- fontosságú mind a kettő — ke­vés volna a tanyák megtartó ké­pességének megőrzéséhez. Másra (egyebekre) is szükség van. A jó szomszédi viszony nemcsak a nemzetközi kapcsolatokban lé­nyeges — a tanyavilágban lega­lább olyan fontos. Gépi munká­ért kézi munkát! Erre látok pél­dát Zsikláéknál, ahol a szomszéd Gszelman Endréék egy udvari helyiségben éppen szőlőt válo­gatnak még aznapi. Bosnyák té­ri (budapesti) eladásra. Előzőleg meg a házigazda járt náluk szé­nasodrógépével, hogy a takar- mánynakvalót télire előkészítse. „A TÖBBLETET EL KELL ADNI” A mezőgazdasági technikumot végzett Zsikla Imrének, — aki tagja a szakszövetkezetnek; 5 hold saját telepítésű szőlő szüret- jére készül, jó közepes terméski­látással, — itt segít, az udvari színben 18 éves, szintén érettsé­gizett lánya is. — A többletet el kell adni. Minden, megtermelt értékért kár, ha veszni hagyják. Igaza van a bócsai állattartó­nak és gyümölcstermesztőnek. S hogy nem a levegőbe beszél: tanúság az udvar közepén, útra- készen álló kis teherautója, amelynek ponyvája alá hamaro­san berakják a Bosnyák téri pi­acra válogatott szőlőt. Kohl Antal (Folytatjuk.) 1 1 1 1 • Dennis Parks. Névadóból (USA.) m Ruth Gilbert, Angliából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents