Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-28 / 227. szám
1982. szeptember 28. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Sreta Stajity, a VKSZ Tartományi Bizottsága Elnökségének titkára A világgazdasági válság csapásait még az olyan stabil, fejlett gazdaságú országok sem képesek teljesen kivédeni, mint Svédország, az NSZK vagy Hollandia. Gondokkal küzdenek a szocialista államok, köztük Jugoszlávia is. Déli szomszédunk sajtójában a termelés ütemének lassulásáról, ellátási zavarokról lehet olvasni mostanában. Tavalyelőtt 50, a múlt évben 39,3 százalékos volt az infláció. Az idén az első hét hónapban 21,3 százalékkal nőttek a megélhetés költségei. Nyolcszázezren keresnek munkát. Tehát jugoszláv barátainknál is van bőven tennivaló a gazdaság jelen körülményekhez való hozzáigazítása terén. — Mi az oka az árak gyors emelkedésének, a nagyfokú inflációnak? — Megkérdeztem ezt Sreta Stajitytól, a VKSZ Tartományi Bizottsága Elnökségének titkárától, aki küldöttség élén a magyar gazdaságpolitika aktuális kérdéseit tanulmányozta néhány napig Bács-Kiskunban. — Véleményem szerint a reális lehetőségeinket túlhaladó, nagyon széles skálájú beruházási tevékenység ennek a kedvezőtlen jelenségnek az egyik oka. De szerepet játszott itt a túl gyorsan növekvő kollektív és egyéni fogyasztás is, amit nem tudott követni az anyagi javak termelése- Erőnkön felüli feladatokra vállalkozott az állami költségvetés, amelynek a kiadásait mérsékelnünk kell. Az 1981-től 85-ig tartó időszakra szóló megvalósíthatatlan fejlesztési elképzeléseinket felülvizsgáljuk és reális terveket készítünk. Egyébként az idén már kisebb mértékű inflációra számítunk. — Július végén hat hónapra befagyasztotta az árakat a szövetségi kormány. Bizonyára ez csak része egy intézkedéssorozatnak—. Egy átmeneti időre szóló döntés ez. Időt kell nyernünk a termelés növeléséhez, a gazdaságosság javításához, s hogy kidolgozzuk azokat a lépéseket, amelyekkel stabilizálni lehet az árakat. — Van olyan vélemény önöknél, hogy a vállalatok az önállóságot helytelenül értelmezve mértéken felül emelték az utóbbi időben a termékeik árait, s ez lökte előre az inflációt. — Bonyolult probléma ez, s az árak alakulását esetenként valóiban befolyásolhatták ilyen tényezők is. A megoldás egyik legfon- tosaibb eleme éppen az lesz, hogy a jövőben az önigazgatásos érdekközösségek, az azonos termékeket gyártók csak egymással egyeztetve nyúlhatnak az árakhoz— Az árak befagyasztása erőteljes iközponti beavatkozás. Lehetséges, hogy a jugoszláv gazdaságirányítás a jövőben a centralizáció felé közelít? — Nem, a szisztémánk nem változik meg ebben az irányban. Ellenkezőleg, az önigazgatás erősítésének szánunk nagy szerepet a gazdasági stabilizációs programunkban. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XII. kongresz- szusán elfogadott határozat szellemében dolgozunk továbbra is. — iMint inálunk, önöknél is elhúzódnak a beruházások- Ez ellen mit tesznek? — Változik a beruházási politikánk. Először is, mint utaltam rá, csökkentjük a felhalmozást. A külkereskedelmi mérlegünk javítása érdekében csak olyan fejlesztésekhez járulunk hozzá, amelyektől az export bővülése várható. És még egy rendkívül fontos dolog: amelyek nem nyersanyagbehozatalon alapulnak, hanem a hazai alapanyagokat dolgozzák fel versenyképes áruvá. Végül, a beruházók a jövőben nagyobb felelősséggel tartoznak majd elszámolni az esetleges késedelmekért. — A Vajdaságban melyek most a fő gazdasági feladatok? — Az országos tennivalókkal összhangban a termelés volumenének növelése, különös tekintettel az élelmiszercikkekre, az export bővítése és az energiaproblémák megoldása áll az előtérben- Mozgósítjuk az embereket és a gazdaság tartalékait a stabilizáció érdekében. — Az úgynevezett zöldterv mit foglal magába? — Az agrárszektor fejlesztésének feladatait, s elsősorban a terméshozamok növelését irányozza elő. A beruházási eszközöket a búza, a kukorica és a többi fontos növény hozamainak javítására, a nagyobb termésmennyiség érdekében, a gyors megtérülésre számítva használjuk fel. Ezzel együtt, erősítenünk kell a mező- gazdaság minden területén a gazdálkodás intenzív jegyeit, s jobban ki kell használnunk adottságainkat. — Tartományukban hogy halad a zöldterv megvalósítása? — Az utóbbi tíz évre visszatekintve, jó eredményeket értünk el a terméshozamok tekintetében, a társult munkaszervezetek és az egyedül gazdálkodók is. Az idén kukoricából hektáronként 60 mázsás átlagtermésre számítunk, de vannak olyan gazdaságok, ahol 100 mázsa felett takarítanak be- Szóval, jobbak a termésátlagaink, mint voltak, de még sok a tartalékunk, amelyet ki kell használni. — Ebben érdekeltek anyagilag a kollektívák és az egyének is? — A társult munkaszervezetek, a vállalatok az önigazgatásból eredően annál nagyobb jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, minél több terméket állítanak elő és minél kisebb a ráfordításuk. Maguk döntenek a nyereségük felhasználásáról, hogy abból menynyit tartalékolnak fejlesztésre, a bővített újratermelésre, s menynyit fizetnek ki az embereknek. Ez társadalmi megállapodás kérdése, amelyhez azután tartani kell magukat. — Bács-iKiskun megyében járva mit tapasztalt? — Ügy látom, hasonlóak a gondjaink. Az üzemekben a takarékos gazdálkodásra, s az export bővítésére törekednek- Különösen érdekes volt számunkra, amit az Izsáki Állami Gazdaságban és a kiskőrösi ipari szövetkezetben elmondtak a munkájukról, a rugalmas alkalmazkodásról. A mezőgazdasági szövetkezetek sok mindennel foglalkoznak az alap- tevékenységük mellett, mozgékony egységei a társadalmi munkamegosztásnak. Röviden: értékes ismeretekre tettünk szerint, amelyekről beszámolunk majd a tartományi bizottságunknak. Ez a rövid látogatás is hozzájárult ahhoz, hogy szélesebb kitekintéssel oldhassuk meg feladatainkat a gazdaság stabilizálásában. — iSok sikert kívánok ebben a munkában, és köszönöm a beszélgetést. A. Tóth Sándor AZ IFJÚSÁG VÉDELMÉBEN Tudatos és gondos megelőzésre van szükség Bács-Kiskun megyében a gyámhatóságok 2648 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. Olyanokat, akiknek érdekében már hatósági intézkedéseket kellett foganatosítani- Az elmúlt egy esztendő alatt 1657 gyermek részesült. különböző formában védelemben. A veszélyeztetettség ott jön létre, ahol anyagi, környezeti. magatartásbeli okok miatt a a társadalmi normáktól eltérő, téves, vagy ingatag erkölcsi ér- tékítéletű családban élő gyermeket és fia-talt szőkébb környezete akadályozza a társadalmi beilleszkedésben. Veszélyek A környezeti ártalmak sokféleségéből egyik legkirívóbb eset a családok szétesése, a válások számának növekedése. Megyénkben 1980-ban száz megkötött házasságra harminchét bírói felbontóítélet jutott. A zátonyra futott házasságok több mint kétharmada kiskorú gyermeket is érintett. A válás után kialakult kedvezőtlen családi környezet hatásai súlyos válságot, erkölcsi, érzelmi zavarokat idézhetnek elő a gyermeknél. A hatósági eljárás során gyakran találkozunk olyan elvált szüS kel, akik a láthatási egyezség :-ejötte után is — személyes bosszúból, vagy egyéb, elfogadhatatlan okból — a láthatást akadályozzák- Akár gyermekük hátrányára is. Ezért egyesekkel szemben nem kis összegű pénzbírságot is ki kellett róni. Az ügyintézők figyelnek arra, hogy a láthatás a kiskorú gyermek értelmi, erkölcsi fejlődését, egészségét ne veszélyeztesse, tanulmányi előmenetelét, a közösségi életben való részvételét ne akadályozza. De az elvált szülőknek is feladata, s közös érdeke, hogy az elrontott családi élet legsúlyosabb sérültje, a gyermek további érzelmi károsodást ne szenvedjen. Megyénkben sok gondot okoz a szülők hibájából, pazarló, felelőtlen gazdálkodásából, alkoholista, züllött életviteléből származó veszélyeztetettség. Ugyancsak jelentős a társadalomellenes, bűnöző életmódot folytató családok hatása a fiatalkorúnkra. A veszélyeztetettek mintegy 15 százalékát alkotják a visszaeső bűnözők gyermekei. A gyors ütemű városiasodásból, az életforma változásaiból származó ártalmak is okolhatók a felügyelet nélküli, kóborló gyermeket ért számos negatív hatásért. A következmény pedig adott esetben galerik kialakulása, amely növelheti a bűnözés útjára lépő gyermekek és fiatalkorúak számát. Megjegyzendő, hogy e nem kívánatos csoportosulásokba nemcsak a társadalom perifériáján élő családok gyermekei k<# verednek bele. Intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelemmel a tanácsi szervezetben több szakigazgatási szerv foglalkozik. Éppen ezért pontos, összéhangolt tevékenységre van szükség, az időveszteség nélküli, gyors ügyintézés érdekében. A szociálpolitikai csoportok 11 ezer 560 rászorulót, a gyámhatóságok 4373 kiskorút segélyeztek 1981-ben- Az ily módon kifizetett pénz összesen csaknem 65 millió forint volt. A munkaügyi szakigazgatási szerv segíti a családfenntartó, vagy fiatalkorú munkavállalását. A gyámügyes tisztviselők megkülönböztetett figyelemmel kísérik az alkoholista és bűnöző családok életvitelét, és a mulasztást elkövető szülőkkel szemben, a gyermek érdekében, egyre több védő- és óvóintézkedést alkalmaznak. Az elmúlt időszakban szülői felügyelet megszüntetésére 11. ifjúság elleni bűntett miatt 30, egyéb büntetőügyben 81 esetben indult eljárás. Alkoholelvonó kezelést és gondozást 275 alkalommal kezdeményeztek. Ezen túl szülői figyelmeztetésre, hatósági és munkahelyi felelősségre- vonásra is sor került. Legvégső megoldásként alkalmazzák az állami gondozásba vételt- Csak akkor, ha az előzetesen kipróbált egyéb lehetőségek már nem segítenek. .-Bács-Kiskunban 1844 állami gondozott gyermeket tartanak nvilván. ennyien élnek nevelőszülőknél, illetve gyermekvédő intézetben. Segítők A gyermek- és ifjúságvédelem érdekében kifejtett gyámhatósági munka nem nélkülözheti az iskolák gyermekvédelmi megbízot- tainak segítségét. Idejében történő jelzéseikkel sokat segíthetnek a pedagógusok, a védőnők és a szociális gondozók. Így akár elejét lehet venni olyan nem kívánt csoportosulásoknak, amelyeknek száma ugyan nem túl magas, mégis jelentős a hatásuk. A csoportba tömörülő, agresszív magatartásé fiatalok sok gondot okoznak a nevelési intézeteknek és a hatóságoknak egyaránt. A munkáltatóktól is több segítséget várunk- Olyankor is, amikor a gyermekneveléssel kapcsolatos tevékenységét elhanyagoló szülővel szemben kell intézkedni, és akkor is, amikor fiatalkorú dolgozó neveléséről, pártfogásáról van szó. Ugyanis jó néhány fiatal már 15 évesen állandó munkaviszonyt létesít. Iskolába nem jár, a családi nevelés hiányos, s ez az esetleges kedvezőtlen környezeti hatásokkal együtt az italozás és a bűnözés felé sodorhatja a fiatalkorúakat. A család és a közösség Egy-egv veszélyeztetett gyermek védelme már a jövőben kialakuló család védelmét is jelenti. A családvédelem nem nélkülözheti az állami, társadalmi szervek és a lakosság segítségét. A tanácsi alkalmazottak közvetlen munkatársai e területen a hivatásos és a társadalmi pártfogók. Az előbbiből hat, az utóbbiból négyszázhetvenhét dolgozik Bács- Kiskun megyében- Az ő közreműködésükkel valósul meg a kiskorúak pártfogói felügyelete és utógondozása. Ök kísérik figyelemmel a védő- és óvóintézkedések végrehajtását. A veszélyeztetettség megszüntetésének, megelőzésének fő színtere azonban továbbra is a család marad. Az előrelépés záloga pedig az, hogy a mainál nagyobb biztonsággal kell meghatározni, mikor és milyen formában lehet és szükséges a családot segíteni, és mikor kell onnan a gyermeket kiemelni. Erre a feladatra csak a jelenlegi ügyszeretettel dolgozó, de az eddiginél jobban felkészült gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat alkalmas. Dr. Szokoli Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője Fiatal államigazgatási szakemberek vitafórumai Az államigazgatási, a tanácsi tennivalók megkövetelik, hogy a változó életkörülményekhez jobban igazodó, elméletileg is kifogástalanul felkészült szakemberek vegyenek részt az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző apparátusok munkájában. E feladatok megoldásában egyre nagyobb szerep jut az élet változásait rugalmasan követni tudó, az új módszerek iránt fogékony fiataloknak. Szakmai felkészültségüket, ismereteik gyarapítását a különböző államigazgatási területek munkájának johb megismerését szolgálják az államigazgatási és igazságügyi if júsági napok, amelyeket immár negyedik alkalommal hirdettek meg. Az ifjúsági napok során — rövidesen — tíz témakörben rendeznek vitafórumokat az ország különböző városaiban. A lakóhelyi közéleti fórumok szerepéről Szolnokon -tartanak konferenciát október 8—9-én. Erre a tanácskozásira jelentkezett a legtöbb előadó, mintegy jelezve, hogy a fiatal tanácsi szakemberek még sok kihasználatlan lehetőséget látnak a lakóhelyi demokratizmus továbbfejlesztésében- Nagy érdeklődés előzi meg a 35 éven aluli államigazgatási szakemberek október 15—16-i budapesti tanácskozását is. Tapasztalataik, javaslataik összegzésére 24-e'n vállalkoztak, elsősorban a szolgáltatások jogi és gazdasági összefüggéseiből merítve témáikat. Várhatóan élénk eszmecsere követi majd az utazási szerződések, az autójavítás és általában a szolgáltatások minőségét garantáló jogszabályok gyakorlati megvalósulásáról szóló beszámolókat. Az egri találkozón — október 15— 16-án — is sokakat érintő gondokat vetnek majd fel: a kereskedelmi és szolgáltató ellátás szervezésének tanácsi feladatairól cserélnek gondolatokat a fiatalok. Az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok szakmai-tudományos konferenciájának korábbi tapasztalatai azt igazolják, hogy a vitafórumokon elhangzott javaslatok, vélemények egy-egy új jogszabály, mindenütt hasznosítható munkamódszer kiindulási alapjául szolgálhatnak. Kettős szám, gazdag tartalommal Kissé megkésve jelent meg a párt elméleti és ideológiai folyóirata, a Társadalmi Szemle kettős, augusztus—szeptember. hónapi száma. A gazdag tartalom azonban megérdemli a fokozott figyelmet iránta. Napjaink égetővé vált gazdasági problémáit, a számokból, tényekből levonható tanulságokat igyekszik felvázolni és megértetni Juhász Jánosné dr., a KSH főosztályvezetője Hol tartunk a pályamódosításban? című cikkében. Különösen a jövedelmek elosztását tárgyaló rész számíthat érdeklődésre. Ebből csak egy mondatot idézve: ,,A jövedelmi folyamatokban több olyan vonást észlelhetünk, amely fékezi az egyensúlyi helyzet javítására irányuló törekvéseket." Amint a szerző is megállapítja: a kritikus szakaszon még nem jutottunk túl. * Kapcsolódik a témához elméleti síkon is Lakos Sándor: A politikai rendszer továbbfejlesztésének útján című írása. Hogyan törtek utat maguknak politikai rendszerünk megújulásának elvei, miképpen tudtak vagy miért nem tudtak kellő hatékonysággal érvényesülni a gyakorlatban — ezzel összefüggésben egyes fontosabb történelmi állomásokra és elméleti tanulságokra utal. Az agrárértelmiség társadalmi szerepét vizsgálja Bethlendi László. A fejezetcímek utalnak a cikk tartalmára: A szocialista agrárértelmiség kialakulása — Értelmiségi-e a diplomás szakember? — Az alkotómunka lehetőségei, feltételei — Egyenlőtlenségek, kedvezőtlen körülmények — Társadalmi, közéleti tevékenység. A tanulság: az élet egyre nagyobb feladatokat állít a mezőgazdaság és az agrárértelmiség elé is. További megbecsülésüket a politikai szilárdság, a szaktudás, vezetőkészség, az alkotómunka teremti meg. Az antiszemitizmus hazai kialakulásáról ad napjainkig szóló tanulsággal képet_Szabad György egyetemi tanár A polgári jog- egyenlőség elleni támadás és kudarca a század végi Magyarországon című dolgozatában. Több mint 300 ezer ember beilleszkedési nehézségeit, szociális gondjait, az állami, társadalmi erőfeszítések hatását elemzi Kozák Istvánná dr., aki a cigányság helyzetét tárja fel tényekkel, érvekkel alátámasztott cikkében. Bizonyára nemcsak a pedagógusok érdeklődésére tart számot egy gyakorló nevelő, Kovács Lajos, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesének cikke, amelynek címe: Az iskola demokráciája — a demokrácia iskolája. Mint írja, ez a téma túlmutat az iskolán: nemzeti és társadalmi méretű ... A megvalósítás hosszú és nehéz menetelésnek ígérkezik ... nemcsak elszántság kell hozzá, hanem hozzáértés és türelem is. A nemzetközi helyzet meghatározó aspektusát vázoljá fel dr. Simái Mihály: Az atlanti viszonyok a nyolcvanas években című cikkében, amely Nyugat- Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok és ellentétek okozatait tárja fel a szakember világos okfejtésével. A kettős lapszámnak csak a legfontosabbnak tartott írásai közül említettünk néhányat, de ezenkívül is még sok más közérdekű kérdésre kaphat választ az olvasó. Például ír a lap a vezetői utánpótlásról, a szakszervezeti bizalmiak feladatairól. s ezúttal is megtalálható a figyelemfelkeltő Könyvekről című rovat. T. P. Összefogás A postagon vígé«»• Járdaépítés. iTavaly eredményei alapján Apostag a településfejlesztési versenyben — a kisközségek kategóriájában — az első helyezést érte el. A társadalmi összefogás a község gyarapítására, szépítésére most is él az emberekben. Ezt bizonyítja, hogy főleg hétvégeken a község apraja-nagyja járdát épít és segít az iskolabővítésben. Szeptember utolsó szombatján Bolvári József tanácselnökkel és Hatházi Sándor iskolaigazgatóival az élen harmincötén a 130 négyzetméter alapterületű tornateremhez tartozó új szárny falfelhúzását végezték el. Két hete még csaik az alapot ásták, most már a falazás is kész. rövidesen tető alá kerül az épület. A tornatermet teljes egészében társadalmi munkában építik, a.mi körülbelül 900 ezer forint megtakarítást jelent a községnek. Á Bajcsy-Zsilinszky utcában Király József tanácstag irányításával több mint harminc helybeli közreműködéséve! befejeződött 509 méteren a járdaszakasz építése- Az önkéntes tűzoltóegyesulet parancsnoka. Gázon László, néhány lakos segítségével kifestette a tűzoltószertár helyiségeit. Az apostagiak tehát hasznosan töltik szabad idejüket. Az a tervük, hogy a tornaterem építését még az idén befejezik. Tompái János ny. párttitkár • Tornaterem alapozása. Még az idén szerelnék az építést befejezni. Az O FŐT ÉRT sajtótájékoztatója A régiségeket kedvelők gyűj- tőszenvedélye kimeríthetetlen. Ezért — október 4-én délután 5 órakor a Magyar Kereskedelmi Kamara székházéban — másodszor is megrendezik a fotó- és optikai régiségek aukcióját — jelentették be az OFOTÉRT hétfői sajtótájékoztatóján. Ezúttal száz tétel szerepel az árverési listán, köztük a fotózást forradalmasító penta-prizmás fényképezőgép első példánya. Különlegesség az 1800-as évek végéről származó, dagerrotipiá- nál egy fokkal fejlettebb technikával készült ambrotípia is. A gyűjtők számára nagyon értékesek a Deák Ferencről, Jókai Mórjjpl, valamint a budapesti nagy árvízről készült felvételek. (MTI)
