Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

1PN MAGAZIN EGY KIS LOTTÓMÉRLEG Szerény és szorgos számok A lottózás bevezetése óta 1982 augusztusában került sor az 1350. heti húzásra. Ez azt jelenti, hogy eddig összesen 6750 nyertes szám került ki a szerencsegömbből. Vagyis, a kilencven számra egyenként 75 nyerési alkalom adódott, mert 90x75 = pontosan 6750. Persze a véletlen folyamatosan közbeszólt. Voltak szorgalmas számok, amelyek a rájuk jutó hányaHot túllépve a többinél gyakrabban kerültek az öt nye­rő sorába, mások szerényen meg­húzódtak a kilencven között, s maradtak a gömbben, míg job­ban fizető társaik többször is elő­kerültek. Nem csoda hát, hogy a kilenc­ven lottószám eddigi szereplését számba véve tetemes szóródást tapasztalhatunk. Három számot lelhetünk csak a kilencven kö­zül, amely eddig példás pontos* sággal. szinte menetrendszerűen jött elő, s eddig éppen 75-ször szerepelt a nyertesek között. Ezek a se nem lusta, se nem tör­tető számok a 8-as, a kártyások állal annyira számontartott 21-es és a 74-es. Alig tértek el a sza­bályostól a 76-szoros nyertes 33 és 66, valamint a 77-szer kihú­zott 36, 41, 82, 87 és 90; haj­szállal maradt el a normától a 74 alkalommal nyerő 32 és 38. Az ugyancsak szinte szabályszerű pontossággal előjövő, 73-szor nye. rő lottószámok sorozata pedig már egész tekintélyes: 1, 37, 48, 50. 65, 72, 76, 89. Sok csalódást okoztak a lottó­zóknak azok a számok, amelyek eddig még csak az ötvenes me­zőnyt érték el. A sok év során a harmincast (összesen csupán 51-szer húzták ki, 58-szor volt csak szerencseszám a 2-es, és a 63-as, az 59-es pedig mindössze 58-szor foglalt helyet a heti öt nyerőszám sorában. A „babonás” számok, a 7-es és a 13-as elég jól szerepelnek: az előbbi 79, az utóbbi 89 eset­ben hozott szerencsét. Na és a dobogósok? Nos, az aranyérmes, a kilencven szám versenyében az utcahosszal vezető 3-as, amely eddig 104 esetben volt nyerő­szám. A második helyen áll a 97-szer kihúzott 75-ös, a har­madik és negyedik legjobb a két 96-szoros nyertes: az 56 és a 86. A teljes számsor eddigi eredmé­nyét felsorolni hosszadalmas len­ne, a nem említettek a közép­mezőnyben helyezkednek el. Ha valaki abban a hitben rin­gatja magát, hogy ebből kikö- vetkeztelhető valamilyen lottó­szisztéma, esetleg a legszorgal­masabb számok között választ­hat. abban bízva, hogy ezek meg­őrzik jó szokásukat továbbra is. De okoskodhat úgy is, hogy az eddig lustább számok netán ösz- szeszedik magukat, és igyekez­nek a következő húzásokon be­hozni lemaradásukat... Cs. B. összeállította: Varga Mihály KÉREK EGY AUTOGRAMOT! A hosszú élet titka? Sokan, sokféleképpen megfo­galmazták már, mi a hosszú élet titka. Meginterjúvolt matrónák és öregapók magyarázták, vege­táriánus vagy épp húsban gaz­dag étkezéssel, a természeti kör­nyezettel, a szeszes italtól való tartózkodással, vagy ellenkezőleg, a napi rendszeres kis mennyisé­gű alkohollal, és így tovább. A nagy orosz tudós, Hja Mecsnyi- kov (az első Nobel-díjasok egyi­ke), amikor Az élettartam című művében arról írt, miért él Bul­gáriában a lakosság számához viszonyítva meglepően sok, száz- esztendősnél idősebb ember, már jó néhány évtizeddel ezelőtt ki­emelte az aludttej, a joghurt sze­repét. S valóban: az újabb vizsgála­tok is azt bizonyítják, hogy a joghurt — amellett, hogy ízletes, üdítő hatású — rendkívül hasz­nos szervezetünk számára. Bak­tériumai növelik a tej tápérté­két, megkönnyítik emésztését és felszívódását: érthető hát, hogy a joghurt kitűnő diétás étel a gyomor- és bélrendszer betegsége esetén. Fogyasztása tanácsos an­tibiotikumok szedésekor is. Ma már igazán nem panasz­kodhatunk a választékra sem: ízesített, gyümölcs-alapanyagú joghurtok sorából válogathatunk kedvünkre a boltok hűtőpultjain. Ha otthon akarjuk készíteni, a legegyszerűbb, ha az aludttejhez néhány kanál kész joghurtot adunk. Bulgáriában — speciális aludttejük egészségügyi hatását kihasználva — olyan sűrített, po­rított laktoproteint is létrehoz­tak élelmiszeripari szakemberek, amelyet sportolóknak, lábadozó operáitoknak ajánlanak. Sőt, sza­badalmaztatták azt á joghurt- krémszármazékot is, amely frissí­ti a bőrt, és gyógyszerként hasz­nálható égési sérülésekre. Foly­nak az orvosi kutatások a jog­hurt hatásáról érszűkület és su­gármegbetegedések esetén. Ennyi kedvező hatás említése után egy-két tanács, kedvcsináló recept. Kísérletezzünk bátran a joghurttal, étkezés utáni fogástól vagy salátaöntettől pikáns ízű hidegvacsora-kellékig sok (min­denhez felhasználható a különbö­ző ízek harmonikus kombináció­jával. A legegyszerűbb ötlet a gyümölcsital: keverjünk össze két pohár joghurtot egy pohár gyü­mölcslével, kis fahéjjal, és kevés cukorral igesíive. Készíthetünk vitaminos üdítőt: két pohár jog­hurtot turmixban egy púpozott evőkanál cukorral, fél citrom le­vővel, és két tojás sárgájával ha­bosra keverünk. Gyümölcsös pohár: negyed kiló gyümölcsöt tíz deka cukorral összekeverünk, majd egy pohár felvert tejszín­nel és két pohár joghurttal ré- tegezve poharakba töltjük. Fe­lülre tejszínhab kerüljön néhány szem gyümölcs díszítéssel. Azon­nal tálalandó. bálomat felakasztani a hallban, majd végigmenni egy folyosón. Benézek egy szobába, és mit lá­tok? A világhírű hegedűművészt, amint elbűvölő kislányát kíséri. De hogyan kell felakasztani egy kabátot, megállni egy folyosón, és titokban figyelni ezt a kis je­lenetet, hogy mindez szenzációs legyen ? „Nos” — mondta David a tize- dik felvételnél: „Azt szeretném, hogy az új arcemóciónak az erős­sége, melyet Hollywoodba hoz­tam, olyan legyen, hogy a nézők levegő után kapkodjanak. és fel­kiáltsanak”. „De hogyan csináljam meg? Mi­lyen eszközökkel? Csak egy férfit látok meg a lányát, amint zenél­nek” — kérdeztem. „Nem tudom. Próbálkozzunk”. Tehát újra és újra megpróbáltuk. Megnézte a felvételeket és azt mondta, tovább kell próbálkoz­nunk, talán történik valami, ami meggyőz minket. Így újra és újra leforgattuk a jelenetet. Ha azt mondom, harmincszor, akkor nem túlzók. Az egész filmet leforgat­tuk, és ismét az első jelenetet ját­szottuk. Az utolsó munkanapo­mon volt, az Európába való visz- szautazásom előtti utolsó órák­ban. A műterem előtt már várt a kocsi. „Még egyszer, kérem” — mondta David. „De még el kell hoznom a csomagomat” — ellen­keztem. „Elhozatjuk” — nyug­tatott meg. „Ne izgasd fel ma­gad, el fogod érni a vonatodat”. Még egyszer eljátszottuk a jele­netet. Következik: 14. Üjra Ameriká­ban. A Hármas Kis Tükör Ki ne ismerné? A televízió népszerű felvilágosító sorozataiban közérthetően adta tovább a genetika titkait. Gyakran tart előadásokat az országban. Ta­valy jelent meg könyve: Az orvos.genetikus szemé­vel. Dr. Czeizel Endréről, az OKI Humángenetikai Laboratóriumának vezetőjéről van szó. Ebben a könyvemben a genetika szabályszerű­ségeit híres emberek, nevezetes művek példáján pró­báltam érzékeltetni. A genetikus szemével néztem a múzeumokban a világhírű festményeket, olvastam József Attila verseit. Madách alkotása nemcsak iro­dalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is. A testi adottságok és a személyiség ösz- szefüggései egy Shakespeare-dráma vagy Andersen. mese olvastán gondolkodtatnak el. — Milyen műfajú ez a könyv? — A tudományos ismeretterjesztés „könnyű" mű­fajához tartozik, amely a művészetek iránti érdek, lódest szeretné kihasználni a még kevésbé népsze­rű természettudományok számára. A genetika eddig kimaradt a közgondolkodásból, pedig az általános műveltség és a genetikai érdeklődés szervesen ösz- szefügg. Saját életem is ezt példázza. Az egyetemen hallottam először Toulouse-Lautrec nevét, akit pe­dig a többség már jól ismert. Kisebbségi komplexu­som csökkentése érdekében önszorgalomból megta­nultam a művészettörténetet. A tehetség eredete .is mindig érdekelt, a művészettörténet nagy alakjai, nak élete alkalmasnak látszott a fontosabb szabály­szerűségek bemutatására. Ady hat ujja, Lautrec tör- pesége, Csontvári tudathasadása, a családi előzmé. nyék nélküli zsenik: Shakespeare és Petőfi, vagy ép­pen a sok nagy tehetséget felvonultató Ferenczi csa­lád. Persze mindezek inkább csak amolyan csalét­kek a nem titkolt cél érdekében, vagyis, hogy a könyv betölthesse az öröklődéstani ismeretterjesztő szerepét. — Ír azokról a művészekről is, akik életük végé­re eljutottak az őrültség határáig. — Szokás azt mondani, hogy a zseniket és az őrül­teket csak egy hajszál választja el. Ez nem igaz! Vi. szont a zsenik ön. és társadalmi megpróbáltatásai valóban kedveznek bizonyos devianciák létrejötté­nek. Kondor Béla miért csak a halála után kapja meg az őt megillető elismerést? Miért nem vigyáz­tunk jobban rá, hiszen csak most lenne 51 éves. — A nevezetes emberek többsége kivételes tehet­ségű? — Igen. Mivel fajunk, a homo sapiens specifiku­ma éppen a szellemi adottság. Több specifikus te. hetségszféra: zenei, képzőművészeti, irodalmi stb létezik. Ezek valamelyikében tör felszínre a kivéte­A Katona József Múzeum új- és legújabbkori történeti gyűjte­ményében régi, tankönyvek is ta­lálhatók, köztük a 'Hármas Kis Tükör három múlt századi ki­adása. A könyv szerzője, Loson- czy István Nagykőrösön és Deb­recenben végezte iskoláit, majd Utrechtben szerzett teológiai doktorátust. A nagykőrösi isko­lák köztiszteletnek örvendő rek­toraként tanított, prédikált, bú­csúztatókat és énekszövegeket, valamint teológiai, földrajzi, fi­lozófiai és gazdaságpolitikai tár­gyú tanulmányokat írt. Legismertebb munkája, a Hár­mas Kis Tükör 1771-ben jelent meg. A nemzeti mozgalom leg­jobbjainak törekvéseivel azono­sulva, ő is magyarrá akarta ten­ni az iskolákat. „Magyar gyerme­keknek magyarul írtam, nem ide­gen nyelven, mellyet nem érte­nek.” A nagyobbik részt: Ma­gyarország Kis Tükörét és Er- délyország Kis Tükörét 1773-ban les adottság, amely megfelelő társadalmi feltételek mellett jelentős képességgé, tehát társadalmi telje­sítménnyé válhat. — Hogyan kell bánni a tehetségesekkel? — Először is a kivételes veleszületett adottság fel. ismerése lenne a fontos. Ezt követően az adottságo­kat ápolni és fejleszteni, tehát jobban kiaknázni kel­lene. Hiszen természeti kincsekben szegény orszá­gunk legértékesebb „nyersanyaga” kétségtelenül az emberi tehetség. A kivételes adottságú „aranybá­nyáink” azonban némileg más feltételeket igényel­nek, mint a barnaszénbányák. Igazából az lenne a jó, ha minden gyerek megkapná a tehetsége valóra váltásához szükséges feltételeket, tehát az egyforma esélyeket. _Genetikailag minden generációban azo­nos a tehetségesek aránya, mégis bizonyos korokban és országokban gombamódra jelentek meg a kivéte­les képességűek. Ennek tudatos elősegítése sokat je­lentene az előttünk álló nagy feladatok megoldásá­ban. Borzák Tibor • Szabad utcába szabad lenne a bejárás, ha a tábla nem lenne ott. • A kecskeméti Homokbánya melletti autóbusz- állomás jel­zőtáblája szo­morúan csüng idősebb testvérének oldalára ragasztva. Leleményesség? Inkább igénytelenség! csatolta a könyvhöz, és ez a ta­golás maradt meg a további ki­adásokban is. A verses és pár­beszédes formában megírt tan­könyv alkalmas volt a földrajz, történelem, alkotmánytan és sok közhasznú ismeret oktatására. A Hármas Kis Tükör népsze­rűségét mutatja, hogy csaknem száz kiadása jelent meg. A tör­ténelmi és alkotmánytani része­ket az adott időszak követelmé­nyeinek megfelelően módosítot­ták, bővítették. Bár nemzeti szel­leme miatt 1854-ben a helytartó­ság betiltotta, néhány évvel ké­sőbb, egy Pápán kiadott refor­mátus népiskolai utasítás a ta­nítók számára a történelem ok­tatásához még mindig a Hármas Kis Tükröt ajánlotta. A XVIII. század tankönyvirodalmának leg­jobb terméke egy évszázadon ke­resztül élt a tanítók és kisdiá­kok körében, s gyakran családi olvasmánnyá is vált. K. I. mábmam KÍS-1'ÍKÖk. MELLY MAGYAR ORSZÁGNAK I. RÉGI ÉS UJJABB FÖLDLEÍRÁSÁT. B. RÉGI ÉS MOSTANI POLGÁRI ÁLLAPOTÁT. III A’ MAGYAR NEMZETNEK TÖRTÉNETÉT A’ LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A’ MAÍ NAPIG, DÍTELES ÍRÁSOKBÓL KIMI.TATJA. Patriae memoria duleit. Edét a' hasának emléketek. ■ . j . Livias. Kijővén EldMink Hét Fejedelmével Megráztad Enropit karod1 erejével, ’S harczolván, küszködvén Öcs mán Ttd népével Megváltottad újra Bajdokid' vérével. ■ételi rég a’ világ* lelteid hírével, Tudja, mit végezhetsz fegyvered’ élével Mutasd ma, hadd lássa, mit lehelsz elmével Győzz-meg minden népei nyelved* szépségével. Te. Károtyi ha-Tükre. FURCSA VÉLEMÉNYEK Híres emberek - másokról „Descartes haszontalan és bizonytalan". (Pascal) „Arany beteges, abnormis zseni, Petőfi az egészséges nyárs­polgár”. (Babits Mihály) „Goethe szíve békasó volt”. (Petőfi) „Garibaldi tehetségtelen, de energikus kalandor”. (Gustav Le •Bon) „Cézanne külsőleg mindig olyan volt, mint egy rosszul öltözött paraszt”. (H. Lützeler) „Wagner Richard egy buta kutyabőrdudás volt”. (Eötvös Ká­roly) „Gyulai Pál szeretetve méltó kis öreg ördög”. (Bródy Sándor) „Thomas Mann szellemi arisztokrata”. (Veres Péter) „Tolsztoj állandóan pózol, s rejtélyes számomra, hogy egy ilyen okos ember miként lehet ennyire gyermekien büszke osto. ba grófi címére?” (Turgenyev) „Francois Sagan koraéretten okos kis nő”. (Veres Péter) „Tolsztoj zsarnok ember volt, hatalmaskodó, nagy ember, s ezt jól tudta; félisten akart lenni”. (Alberto Moravia) „Tasso szenteskedő, kéjsóvár olasz”. (Arany János) „Montaigne tipikus dilettáns”. (Babits Mihály) „Nagy Frigyes hiúsága éppúgy, mint rosszakarata, örömét lel­te azok kínlódásában és zavarában, kik maró élcei alatt nyög­tek”. (Macaulay) „Szent Ágoston minden anyáktól gyűlölt szent, aki ártatlan gyermekeket bűnre és kínra ítél”. (Charles Lamb) „Upton Sinclair balgatagui fellengzős”. (Veres Péter) „Schelling zseniális dilettáns”. (Herzen) „Immanuel Kant kuruzsló”. (Napoleon) (V. M. gyűjtéséből) Hej, táblák...! 13. „Nem változtatunk...” Nem tudom, honnan vettem a bátorságot, hogy így beszéljek Selznikkel, csak 23 éves voltam, és eddig mindig a férfiak dönté­seire hagyatkoztam. Most elő­ször fordult elő, hogy határozott nemet mondtam. Egymással szem­ben ültünk, és szótlanul mered­tünk egymásra. Még az evést is abbahagyta. Egy darabig csendben ültünk egymással szemben. Majd hirte­len azt mondta: „Van egy ötle­tem, ami olyan egyszerű, hogy még senki nem jött rá Holly­woodban. Semmit nem fogunk változtani magán. Semmit nem veszünk el, és semmit nem te­szünk hozzá. Olyan marad, ami­lyen. Még a nevét is meg fogja tartani. Maga lesz Hollywood el­ső természetes színésznője. Reg­gel korán még beszédünk erről”. Másnap reggel a stúdió smink- szobájában ültem, körülöttem spe­cialisták, akik mind arra vártak, hogy ollóikkal, fésűikkel, üveg­cséikkel rám vethessék magukat. David O. Selznik azt mondta: „Ezen a lányon semmit nem vál­toztatunk! Olyan marad, amilyen. Még a nevét is megtartja, mert eddig senki nem volt Hollywood­ban, aki az eredeti nevén dolgo­zott volna. Aki a legkevesebbet is mer változtatni rajta, azt meg­ölöm”. Ezután jött az első jelenetem az ,,Intermezzó"-ban. és David O. Selznik előszava: Ez lesz az el­ső találkozásom az amerikai kö­zönséggel, ennek szenzációsnak kell lennie, szenzációsnak. Még egyszer belenéztem a for­gatókönyvbe. Be kellett jönnöm egy ajtón, a kalapomat és a ka-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents