Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

2 • peÍöfi népe • 1982. szeptember 3. Reagan közel-keleti rendezési terve az amerikai befolyás növelését célozza A norvég külügyminiszter programja Svenn Stray norvég külügymi­niszter, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik Magyarországon, csütörtökön délelőtt a Dunaka­nyar nevezetességeivel ismerke­dett. Szentendrén a* Kovács Mar­git Múzeumot, Esztergomban a Keresztény Múzeumot és a ba­zilikát tekintette meg. Délután a Külügyminisztérium­ban ismét tárgyalóasztalhoz ült a magyar és a norvég diplomá­cia vezetője. Púja Frigyes és Svenn Stray folytatták az idő­szerű nemzetközi kérdések meg­vitatását, valamint áttekintették a két ország kapcsolatainak ala­kulását, továbbfejlesztésének le­hetőségeit. (MTI) Államosítják a mexikói magánbankokat Jósé Lopez Portillo mexikói el­nök szerdán bejelentette, hogy államosítják a nagy mexikói ma­gánbankokat, és ellenőrzés alá veszik az ország pénzváltásának rendszerét. Az államfő közölte, hogy a fennálló törvények értel­mében kártalanítani fogják az államosított bank részvényeseit. Külpolitikai kérdésekről szól­va a hivatalából decemberben távozó elnök leszögezte, hogy „Mexikó jóban-rosszban kitart Nicaragua mellett” és elítélte a közép-amerikai ország ellen irá­nyuló erőszakos akciókat, fenye­getéseket. Kubával kapcsolatban Portiilo kijelentette, hogy Mexikó eluta­sítja az elszigetelés politikáját, és „erősíteni szándékozik a hősies kubai néphez fűzőcfaő hagyomá­nyosan jó kapcsolatait”. Salvadorral összefüggésben a mexikói államfő ismét hitet tett a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Frontot önálló politi­kai erőként elfogadó mexikói— francia javaslat mellett. Portillo utalt Mexikó és az Egyesült Államok kapcsolatainak 'jelentőségére, de leszögezte, hogy „a viszony a realitások, nem pe­dig a tetszés — nem tetszés függ­vénye”. Mindaddig nem lehet szó igazán jó kapcsolatokról, amíg azok nem a kölcsönös tisztelek elvén alapulnak. Befejezésül az elnök sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy az Amerikai Államok Szervezete nem tölti be hiánytalanul a béke fenrtf irtásával és a nemzetközi együttműködés erősítésével kap­csolatos szerepét. A KKP KONGRESSZUSA Előtérben a gazdasági kérdések Csütörtökön a Kínai Kommu­nista Párt 12. kongresszusán 33 bizottságot alakítottak, és ezeken vitatják meg Teng Hsziao-ping és Hu Jao-pang szerdán elhang­zott beszédét. Hu Jao-pang kijelentette: Kí­nának arra kell törekednie, hogy 2000-ig megnégyszereződjék az ipari és a mezőgazdasági terme­lés évi bruttó értéke. „Stratégiai prioritást” élvez a mezőgazdaság, az energiatermelés, a .közlekedés, az oktatás és a tudomány prob­lémáinak megoldása. 1990-ig meg kell teremteni a következő tíz év gyorsabb gazdasági fejlődé­sének biztonságom alapjait. Bár az egy személyré jutó nemzeti jövedelem 2000-ben is viszonylag alacsony lesz, Kína gazdaságilag és katonailag jelentősen megerő­södik. A kínai vezetés célja: a pénz­források koncentrálása a kulcs- fontosságú fejlesztési tervekre, valamint az életszínvonal eme­lése. Az elkövetkezendő időszak­ban az állami és a kollektív szek­tor mellett bizonyos kereteken belül megmaradnak a magán­vállalkozások is. A termelésösz­tönző felelősségi rendszert nem csak a mezőgazdaságban, hanem az üzemekben is alkalmazni kell. A tervezés változatlanul fősze­repet játszik és kiegészül a piaci tényezőkkel. Hagyni kell érvé­nyesülni az értéktörvény szabá­lyozó szerepét. Meg kell őrizni „az alapjában véve stabil” ára- kat, ugyanakkor fokozatosan meg kell reformálni az árrend­szert, a bérrendszert és az árelle­nőrző intézkedéseket. Kína — mondotta Hu Jao- Pang — az önerőre támaszkodás erősítése és a gazdasági fejlesztés érdekében bővíteni kívánja a gaz­dasági ás műszaki cserét a kül­földdel. Ez azonban nem járhat együtt a kapitalista eszmék ter­jedésével, a külföldi dolgok bál­ványozásával és a külföldiek előt­ti hajbókolással. Húszperces televíziós beszédé­ben Heagan előadta a palesztin nép jogainak tényleges biztosí­tását helyettesítő „teljes autonó­mia” új változatát. Az Egyesült Államok szerint az Izrael által megszállt nyugati part (a Jordán folyó nyugati partja — Ciszjor- dánia) és a Gaza-övezet palesztin lakosságának Jordániával össz­hangban megvalósítandó „önkor­mányzata nyújtja a legtöbb esélyt a szilárd, igazságos és tartós bé­kére". Ennek az eredetileg Anvar Szadat egyiptomi elnöktől szár­mazó elgondolásnak a kifejté­sekor Reagan rámutatott: a Camp David-i egyezményben foglalt öt­éves átmeneti időszakban a meg­szállt területeken élő palesztinok­nak „teljes autonómiát” adná­nak, az „önkormányzati hatósá­got” — változatlanul izraeli meg­szállás alatt — „szabad választá­sok” útján hoznák létre. Reagan azonban hozzátette: a folyamat nem vezethet önálló palesztin állam létrejöttéhez. A terv végső célja a nyugati part és a Gaza-övezet átadása Jor­dániának. Reagan kijelentette, hogy az amerikai kormány az utóbbi kát hétben tapogatózó tárgyalásokat folytatott a térség­ben, ás közölte, hogy a nyolcszáz amerikai tengerészgyalogos két héten belül távozik Libanonból. Lengyelország számos. vajda­ságában megkezdődött a keddi utcai zavargások őrizetbe vett résztvevőinek felelősségre vo­nása. Közben djabb incidensek­ről érkezett jelentés Lubinból és Czestochowából. A legnicai vajdaságban lévő Lubin városában, ahol a keddi összetűzésekben ketten meghal­tak, szerdán délután több száz fős, főként fiatalokból álló csoportok gyűltek össze a főposta, a kórház és más középületek előtt. Az újabb zavargások szervezőinek irányí­tásával a csoportok a LEMP vá­rosi bizottságának szákháza elé vonultak. Az egyre agresseíveb­A csúcs bojkottja Kezdjük Nyugat-Szaharával, an­nál inkább, mert az itteni konf­liktus szolgáltatta az okot a csúcs- értekezlet bojkottjára. A gyar­mattartó Spanyolország 1975-ben — titkos egyezménnyel — átját­szotta a foszfátban és olajban gaz­dag területet Marokkónak és Mau­ritániának. A Nyugat-Szahara ön- rendelkezéséért küzdő Polisario Frontnak egyetlen szelet sem ju­tott a kalácsból. Fegyvereit azért az új megszállók ellen fordította. Mauritánia később kilépett a há­borúból. Az egész területet bir­tokba vevő Marokkó azonban úgy vélte, hogy a növekvő amerikai katonai segéllyel képes lesz vég­legesíteni az országgyarapítást. A Polisariót, illetve az általa kikiál­tott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot eközben már 26 af­rikai ország — azaz a tagállamok többsége — elismerte. Érthető, hogy meghívták a tripoli csúcsra. A marokkói Hasszán király az AESZ-értekezlet bojkottjával ezt torpedózta meg. Hiába volt Nigé­ria közvetítése, s a Polisario haj­landósága a kompromisszumra, 'hogy tudniillik „önként és ideig­lenesen” távol maradt volna a csúcstól — a konferencia elma­radt. A házigazda Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője mindent el­követett a találkozó sikeréért. Csaknem egy évvel ezelőtt — az egység kedvéért — a szomszédos Csádból kivonta a líbiai csapato­kat. Más kérdés, hogy sem ez a gesztus, sem az AESZ oda érkező békefenntartó hadereje sem tudta megakadályozni a csádi politikai formula csődjét. Goukouni Qued­Reagan ismét követelte, hogy szövetségese szüntesse meg újabb települések létesítését a megszállt területen, nem szólt vi­szont a már meglevő izraeli te­lepülések sorsáról, illetve ezt a majdani — Jordániával folyta­tandó — tárgyalásokra bízta. Elvben állást foglalt ugyan a Biz­tonsági Tanács 242. számú hatá­rozatának betartása mellett és az izraeli annexiós politikával szem­ben, de a Szíriától elvett Golan- magaslatokról egyáltalán nem tett említést, Jeruzsálemről pe­dig csak annyit mondott, hogy „meg kell őrizni a város egysé­gét”. Egy — magát megnevezni nem kívánó — amerikai-hivatal­nok közölte, hogy a Reagan be­szédében foglaltakat eljuttatták az összes érdekelt feleknek — ki-» véve a palesztinokat. A PFSZ el­ismerését amerikai részről kizárt­nak mondta, de hosszan beszélt a megszállt területen élő palesz­tinok „szükségleteiről” és joguk­ról, hogy saját vezetőiket meg­válasszák. Közölte: „valószínűt­len, hogy Izrael bármiféle for­mában elfogadná tárgyalópart­nerként a PFSZ-t.” A TASZSZ szovjet hírügynök­ség Reagan amerikai elnök szer­dán este elhangzott közel-keleti rendezési tervéről mégállapí­ben viselkedő tüntetők a város különböző részeiben — gyerme­kek segítségével — megpróbál­tak barrikádokat emelni. Felgyúj­tották a városháza épületében lévő könyv- és sajtóklubot, s egy újságos kioszkot. A kivonuló tűz­oltóautókat kövekkel és benzines palackokkal dobálták. Jelentős anyagi károk keletkeztek. A kar­hatalmi egységek csütörtöre vir­radó éjjel helyreállították a ren­det a városban. Czestochowában is voltak rend­zavarások szeptember elsején. A hatóságok két nap alatt 251, kü­dei „nemzeti egységkormányáról” kiderült, hogy sokmindent képvi­sel, de a nemzeti egységet nem. A volt francia gyarmaton tizenegy politikai mozgalom dirigál — kö­zülük tíz fegyveres erővel rendel­kezik. A belpolitikai sakkjátszmát egyelőre az a lázadó Hisséne Hab­ré nyerte meg, aki a legtöbb irány­zatot tudta maga mögé állítani, majd bevonult az elnöki palotá­ba. A csádi események filmsoro­zata azonban minden biaonnyal még nem ért véget. Kapu az ,USA-nak Haladjunk tovább a térképen. Kelet-Afrikát napjainkban két esemény tartja lázban. Afrika szarván, Szomáliában, hetek óta dörögnek a fegyverek, s nem csu­pán a puskák. A kormányellenes felkelők előnyomulnak, miközben Sziad Barré rendszere a szomszé­dos Etiópiát vádolja a felbujtó, sőt a csendestárs szerepével. Mo­gadishu mindinkább az amerikai katonai segélyre támaszkodik.' ön­magától adódik a párhuzam: 1977 —78-ban éppen a most riadót fú­jó Szomália támadta meg a for­radalom lázában égő Etiópiát, amely már háborúban állott az északi Eritrea-tartomány arab tá­mogatást élvező szeparatistáival. Mengisztu kormánya Kubához fordult katonai segítségért, s együttes erővel verték ki Ogaden térségéből a támadókat. Szomália azonban nem adta fel — egyéb­ként Kenyára és Dzsibutira is ki­terjedő — területi igényét. Az amerikai fegyverekért cserében engedélyezte a berberai támasz­pont használatát az USA alakuló­ban levő gyorshadtestjének. Az tóttá: „Ennek az úgynevezett új kezdeményezésnek szemmel lát­ható célja: politikai téren meg­erősíteni Izrael Libanon elleni agressziójának következménye­it.” A hírügynökség washingtoni tudósítója szerint „az Egyesült Államok jelenleg nem többet — s nem kevesebbet — akar, mint diktátumok révén létrehozni a maga új rendjét a világnak eme óriási stratégiai jelentőségű tér­ségében”. Reagan elnök elképzeléseiből az is kitűnik — folytatódik a TASZSZ tudósítása —, hogy „az új kezdeményezés lényeges ösz- szetevője egy olyan nagyobb terv­nek, amely az amerikai befolyás növelését célozza a Közel- és a Közép^Keleten; az elnök beszé­dében aláhúzta ennek a befolyás­nak a stratégiai és gazdasági je­lentőségét”. ♦ Izrael csütörtökön kereken el­utasította Ronald Reagan ame­rikai elnök legújabb közel-keleti javaslatait. Az izraeli kormány rendkívüli ülésén hozott döntést David Levi miniszterelnök-helyettes azzal indokolta, hogy a javaslatok egy önálló palesztin állam létrehozá­sának irányába mutatnak. lönösen agresszíven viselkedő tün­tetőt vettek őrizetbe. Közülük 205-en harminc évnél fiatalabbak. Sztrájkokra sem Lubinban, sem Czestochowában nem került sor, az illegális tüntetésekben munkások szinte egyáltalán nem vettek részt. Gdanskban egészségügyi szak­értők bevonásával folyik a vizs­gálat annak kiderítésére, mi okozta kedden egy 22 éves fia­talember halálát. Az illetőt, akin nem volt nyoma semmilyen kül­ső sérülésnek, eszméletlenül ta­lálták egy kapualjban. Kórházba vitték, ahol eddig kiderítetlen ok­ból meghalt. országban fokozódó belső elége­detlenség letörésére Sziad Barré ismét Amerikától remél segítsé­get. Kenyában az augusztusi puccs­kísérlet kudarcba fulladt ugyan, de jelezte, hogy Dániel Arap Moi elnök „mintaállama”, amely a tő­kés fejlődés előnyeit hivatott bi­zonyítani ország-világ előtt, ko­rántsem olyan szilárd, mint hit­ték. A lázadó légierőt feloszlatták, de ezzel semmit sem oldottak meg. Az amerikai stratégiai tervezők­nek most fő a fejük: a US Army továbbra is használni kívánja a kenyai Mombasa kikötőjét, és az ország egyik légibázisát, de ehhez nem jól jönnek az ilyen megráz­kódtatások ... A bantusztán-trükk Az óramutató a déli térséghez ért. Nehéz volna külön kezelni a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Angola és Mozambik, vagy ép­penséggel Zimbabwe jövőjét. A dolgokat a déli rasszista bástya urainak politikája erősen befolyá­solja. A megszállt Namíbia aligha válhat függetlenné, amíg Preto­riában nem érnek meg ehhez a feltételek. Ugyanakkor a nemzet­közi környezet sem kedvez a Na­míbia függetlenségért küzdő SWA- PO harcának, hiszen a Reagan- kormányzat szinte nyíltan vállal­ja a szövetséget a dél-afrikai fe­hér konzervatívokkal. A hetvenes évek derekán függetlenné vált Angola és Mozambik, illetve a két éve szabad Zimbabwe egyaránt érzi a déli szomszéd nyomasztó közelségét. Gazdaságuk ezer szál­lal kötődik nyersanyagban, ener­giában, élelmiszerben, közlekedés­ben Dél-Afrikához, s ez a „gyar­mati köldökzsinór” egyelőre eltép- hetetlen. A Washingtonból báto­rított pretóriai rendszer azonban nem elégszik meg ennyivel: mind gyakrabban hajt végre katonai agressziót szomszédai ellen. A fehér bástyát a rasszista ki­sebbség féltékenyen őrzi. A hata­lomból ugyan apró morzsákat ké­szül juttatni a félvéreknek és az ázsiaiaknak, de a tervezett alkot­mányreform nem érinti a fekete többséget. A jogfosztottságot az úgynevezett bantusztánok — tör­zsi rezervátumok — alapításával kívánják állandósítani, bekény- szerítve oda a feketéket. A nem­zeti felszabadító mozgalom élén álló Afrikai Nemzeti Kongresszus, az ANC tisztában van azzal, hogy a harc hosszú és nehéz lesz. Délen mintha megállt volna az idő... KUrti Gábor (Folytatjuk.) LENGYELORSZÁG Felelősségre vonják a zavargások résztvevőit MIT MUTAT AFRIKA ÓRÁJA? (1.) A harc hosszú és nehéz lesz Sokan úgy vélik, hogy az éjfél előtti utolsó perceket mutatja Af­rika órája. A leghangosabb vészjelzés augusztus első napjaiban, Tripoliból érkezett, ahol elmaradt az Afrikai Egységszervezet szoká­sos évi csúcsértekezlete. Első ízben történt meg a szervezet 1963-as megalakítása óta, hogy nem sikerült összehozni a konferencia meg­tartásához szükséges létszámot. Harmincnégy állam- vagy kormányfő megjelenésére lett volna szükség, a bojkottálók azonban erősebbnek bizonyultak. Az AESZ kudarca mellett egymást érik a földrészt megrázó ese­ményék: háborúk és puccsok. szárazság és éhínség, a mindent szét­züllesztő korrupció és néhány nemzetgazdaság agóniája. Afrika ver­gődik. Vajon a születés kínjai ezek, vagy a súlyos betegségé? Mit mutat Afrika órája? Mielőtt megpróbálnánk válaszolni a kérdésre, vegyük szemügyre a földrészt, az óramutató járásának megfelelően haladva a térképen. Emelkedik a vállalati hitelek és betétek kamatlába A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint — a Minisztertanács határozatának megfelelően — október 1-től 2 százalékkal emelkedik a vállala­tok és szövetkezetek hiteleinek és betéteinek kamatlába. A hitelkamatlábak emelése — gazdasági céljainknak megfele­lően — a vállalatokat és a szö­vetkezeteket arra készteti, hogy tevékenységüket a hitelforrások takarékos felhasználásával, első­sorban saját meglévő forrásaik­ból finanszírozzák; a betéti ka­matlábak emelésének célja pe­dig a ’megtakarítások növekedé­sének előmozdítása. A hitelkamatlábak emelése — az indokolt kivételektől eltekint­ve — valamennyi hitelfajtára, illetve ezek fennálló teljes állo­mányára kiterjed, ide értve a tanácsok által fölvett hiteleket is. További 1 százalékkal magasabb kamatot számít fel a bank akkor, ha a fejlesztés forrásainak költ­ségei — a nemzetközi kamatlá­bak mértékét is figyelembe véve — ezt indokolják. A kamatlábemelés nem vonat­kozik az 1981. január 1. előtt az export árualapok növelésére fo­lyósított fejlesztési hitelekre és az export céghiteleket refinan­szírozó hitelekre. Az export árualapok növelésé­nek, az energia ésszerű felhasz­nálásának előmozdítása érdeké­ben az ilyen célra fölvett fejlesz­tési hitelek kamatából a bank a korábbi 33 százalékkal szemben 45 százalékot térít vissza, ha a hi­telt igénybe vevő vállalat vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Az* ugyanilyen célra felhasznált rö­vid lejáratú forgóeszköz-hitelek után felszámított kamatból adott visszatérítés mértéke ugyancsak 45 százalékra emelkedik, ha az ex­port részaránya a vállalat összes árbevételéhez képest a 25 száza­lékot meghaladja. A betéti kamatlábak emelése a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok önkéntes elhatározása alapján elhelyezett és meghatá­rozott időre lekötött betéteire ter­jed ki. Magyar dolgozók szovjet kitüntetése A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa száz magyar dol­gozót kitüntetett a magyar és szovjet vállalatok együttműködé­sében elért eredményeiért, az ex­portszállítmányok jó minőségéért. A kitüntetéseket csütörtökön a SZOT székházában Vlagyimir Szergejev, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának osz­tályvezetője adta át. Jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Póli- tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője, Ra­bi Béla ipari minisztériumi ál­lamtitkár, és Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Földvári Aladár, a SZOT el­nöke köszöntőjében hangsúlyozta: szocialista társadalmunkban, mint a többi szocialista országban is, messzemenőén építünk a dolgo­zók millióinak aktivitására, cse­lekvő támogatására. Ebben az évben a szovjet állam 60., és a Nagy OktóbeBi> Szocialista. Forra­dalom 65. évfordulója tiszteleté­re is születtek vállalások, felaján­lások, melyek kifejezik a szovjet nép iránti tiszteletünket, szere- tetünket. Vlagyimir Szergejev beszédé­ben nagyra értékelte a magyar dolgozók munkáját, amely a Szov­jetunióba irányuló exporttermé­kek jó minőségében is kifejező­dik. Rámutatott, hogy szállítmá­nyaikkal elősegítik a Szovjetunió ötéves tervének teljesítését; ezt a kitüntetés elnevezése — A XI. ötéves Terv Élmunkása — is ki­fejezi. Amikor az együttműködés továbbfejlesztéséről beszélünk, akkor a munkahelyi kollektívák százainak és a dolgozók ezreinek erőfeszítésére is gondolunk, szá­mítunk. Jelenleg mintegy 170 szovjet vállalat tart fenn közvet­len kapcsolatot magyar partneré­vel. A termelő kollektívák kö­zötti kapcsolatok lehetővé teszik, hogy figyelmesen és aktívan hasz­náljuk fel egymás tapasztalatait a közös cél, a szocialista alkotó­munka érdekében. A kitüntetettek között van Blaskovics Béla, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának la­katosa is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Részvéttávirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának Wladyslaw Gomulka elvtárs, a LEMP KB volt első tit­kára elhunyta alkalmából. (MTI) GYORSLISTA a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 1982. augusztus 31-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétköny­vek 85. sorsolását augusztus 31-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1982. április 30-ig váltottak, és 1982. július 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érdekel­teket arról, hogy a forgalomban levő gépkocsi-nyereménybetét­könyvek között vannak olyanok, amelyek számában — nyomda- technikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van. mint amennyi a jegyzékben sze­repel. Az eredmény megállapítá­sánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat termé­szetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az esetle­ges számhibákért nem vállalunk felelősséget, A sorsolás eredményének pon­tos adatait a szeptember 3-án megjelenő hivatalos nyeremény­jegyzék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP-fiókokl?an, Gyorslista a fel nem vett postahivatalokban és takarékszö­vetkezetekben. A nyertes betétkönyvet, vagy az azt helyettesítő „igazolás”-t a betétkönyvet kiállító takarékpénz­tári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemu­tatni. * A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: Dacia — d Polski Fiat 126 — p Skoda 105 — s Skoda 120 L. — sl Trabant Lim. Spec. — t Wartburg De Luxe — w 10 000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 2 022690 w 2 064321 t 2 075698 sl 2 042919 d 2 064512 w 2 082548 sl 2 051838 sl 2 064959 t 2 535783 sl 2 053283 t 2 065331 s 2 551576 sl 2 057098 s 2 070330 s 2 581345 d 2 061420 w 2 072946 w 2 627676 sl 2 074141 d 5000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 2 645815 t 2 690441 d 2 711097 sl 2 649628 s 2 694876 t 2 712221 w 2 650268 d 2 696970 sl 2 713018 t 2 660856 s 2 699574 d 2 717837 d 2 663989 w 2 704226 d 2 718876 w 2 680535 d 2 704226 sl 2 720258 s! 2 683675 sl 2 709890 w 2 723151 s 2 683730 sl 2 724259 P gépkocsinyereményekről A jegyzék azon gépkocslnyeremény- takarékbetétkönyvek számait tartal­mazza, amelyeket 1982. májusig (1—84. sorsolásig) kiutaltak, a tulajdonosok azonban a nyereményigényt 1982. au­gusztus 31-ig nem jelentették be. A nyertesek a kisorsolt személy- gépkocsi hivatalosan megállapított fogyasztói árára tarthatnak igényt. A kisorsolt betétkönyvvel, vagy az ezt helyettesítő „igazQlás”-sal továb­bi ügyintézésre a betétkönyvet kiál­lító helyhez kell fordulni. A betétkönyvszámok azonosításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat nem kell figyelembe venni. 10 000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 2 032870 2 042868 2 060107 2 046822 5000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 2 529222 2 579144 2 646247 2 557227 2 592345 2 649006 2 561560 2 613252 2 698867 2 567561 2 624640 2 703333 2 637449

Next

/
Thumbnails
Contents