Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
IDŐJÁRÁS Az ország területén ma estig várható időjárás: változóan felhős, párás — különösen éjszaka és délelőtt — sokfelé ködös Idő. Többfelé lesz átmeneti — általában — gyenge záporeső. A légmozgás legfeljebb mérsékelt lesz. A hőmérséklet péntek reggelre 11 és 16 fők közé süllyed, majd 21 és 2S fok közé emelkedik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 224. szám ÁT*: 1,40 Ft 1982. szeptember 24. péntek MUNKA KÖZBEN A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet nemcsak a város, >!e a megye legjobb szövetkezetei közé tartozik. Kisfáiban 560 tehén fejéséről kell gondoskodni. A korszerű berendezések lehetővé teszik, hogy hajlongás nélkül, viszonylag kis fizikai munkával végezzék a dolgukat a fejőgulyások. Közülük Halász István, az egyik legrégebbi dolgozó, már 1961 óta a szövetkezet tagja. Feleségével együtt dolgozik a tehenészetben. Ha délelőttös, hajnali 4 órakor a fejőállásban kell lennie. Naponta 150 tehenet fej. Gondos, jó munkáját kétszer kiváló címmel, egyszer miniszteri kitüntetéssel ismerték el. (Pásztor Zoltán felv.) Hazautazott a vajdasági delegáció Véget ért a jugoszláviai, vajdasági pártküldöttség négynapos Bács-Kiskun megyei programja. Sreta Stajity, a VKSZ Tartományi Bizottsága Elnökségének titkára, Stevon Grubjesity, a tartományi bizottság végrehajtó titkára és Venjege József, a csókái pártbizottság elnöke a magyar gazdaságpolitika aktuális kérdéséinek tanulmányozása és a két testvérmegye kapcsolatainak áttekintése céljából járt nálunk. Szerdán este Kecskeméten a megyei pártbizottságon megbeszélést tartottak, amelyen részt vett Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára és Gera Sándor, az agitációs és propagandaosztály vezetője. Az első titkár üdvözölte a vajdasági delegáció tagjait, s kérte őket, odahaza adják majd át az MSZMP megyei bizottságának jókívánságait a jugoszláv elvtársaknak. Ezután számbavették, hogy a testvérmegyei kapcsolatokon belül milyen kulturális események vannak még hátra ebben az esztendőben, s mely területeken lehetne bővíteni az együttműködést. Ezt követően Sreta Stajity, a küldöttség vezetője összefoglalta a Bács-Kiskun gazdaságáról, a gazdaságpolitikai feladatok megoldásáról szerzett tapasztalataikat, megköszönte az érdekes programot, majd a VKSZ Tartományi Bizottsága nevében látogatásra hívta meg Romány Pált a Vajdaságba. A megye állami vezetése nevében dr. Gajdócsi István köszöntötte a testvérpárt képviselőit. A megbeszélés annak kölcsönös hangoztatásával ért véget. hogy pártjaink, népeink, s a két testvérmegye kapcsolatait azon az úton továbbhaladva kell fejleszteni, amelyet Kádár és Tito elvtárs jelölt ki. Csütörtökön délelőtt Kiskunhalason dr. Szabó Miklós, a városi, járási pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket a körzet gazdasági életéről. Ebben segítségére volt Szakolczai Pál. aki elkísérte a delegációt. A tomoai határállomásra való utazásuk előtt jugoszláv barátaink ellátogattak még a Halasi Baromfifeldolgozó Vállalathoz. ahol dr. Nagy Gyula igazgató 'és Czaqány Istvánná üzemi oárttitkár ismertette a kollektíva munkáját, erőfeszítésen a versenybenmaradás érdekében. Az agrárszakemberek és a település Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A nyílt, őszinte községpolitika, a demokratikus fórumok kiszélesítése, a lakosság bevonása a közéletbe — ez az alapja az eredményes népfrontmunkának. Ezt nemcsak megfogalmazta a feladatok között a jánoshalmi népfrontbizottság — amelynek tevékenységét a nagyközségben megtartott tegnapi ülésen értékelte a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnöksége — hanem munka közben is szem előtt tartja. Ehhez azonban elengedhetetlen a tájékozottság. A községi népfrontbizottság és --elnökség rendszeresen megtárgyalja a helyi lakosság egészét, vagy egyes rétegeit érintő kérdéseket, a többi között a településfejlesztés terveit, a közérdekű bejelentések intézését, az idősek szociális ellátását, a tanyák és az ott élők sorsát, a társadalmi munkavégzést. A feladatok jellegétől függően az együttműködő szervekkel közösen együttes üléseket is tartanak. Ezt követően falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon vagy más népfrontfórumokon találkoznak a községbeliekkel, a választókkal, hogy szót váltsanak a sokakat foglalkoztató aktuális problémákról. Az elmúlt évek eredményei: a településfejlesztésért kapott nemzeti zászló, a beruházások — szennyvízcsatorna, gázhálózat — a bizonyítékai a helyes gyakorlatnak, amely a közös cél érdekében megmozgatta a község lakóit, akik pénzzel, önkéntes munkával segítik Jánoshalma fejlesztését. A szocialista brigádok — felismerve a kezdeményezés jelentőségét — hozzájárultak a mozgássérültek halasi otthonához is, otthon pedig a fiatalokkal együtt vállalják környezetük fejlesztését, gondozását. A mozgalom munkájába mind több értelmiségi és kisiparos kapcsolódik be, s tanácstagként, népfront-aktivistaként vesz részt a közéletben. A barátsági, szolidaritási akciók sajátossága, hogy a politikai célokon túl néhány esetben gazdasági kapcsolatokká erősödtek. A testület a tájékoztatót a vita után elfogadta, majd második napirendi pontként az agrárszakemberek helyzetéről, a lakóhelyükön betöltött szerepéről szóló előterjesztést tárgyalta meg. A szélesebb körű, továbbgondolásra alkalmas vitaindító nemcsak statisztikailag dolgozta fel a Bács- Kiskunban, a mezőgazdaságban dolgozó 3 ezer diplomás szakmai, közéleti tevékenységét reprezentáló adatokat, hanem megfogalmazta azokat a teendőket is, amelyek még inkább segítenének abban, hogy a felsőbb vagy középfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek ugyanolyan részt kapjanak — vállaljanak — az adott településen a társadalmipolitikai munkában, mint amilyent a termelésben. Az agrárértelmiség nagyobb része a községekben dolgozik, s elsősorban a munkahelyén tud kifejteni eredményes közéleti tevékenységet. A számok egyértelműen mutatják, hogy a fiatal szakemberek szívesen vállalják ezt a feladatot, hiszen több mint 50 százalékuk tölt be valamilyen társadalmi tisztséget. Az, hogy képességeiket, lehetőségeiket még jobban kihasználják, nemcsak az ő szándékukon, hanem a település vezetőinek tudatos, tervszerű cselekvésén is múlik. Váczi Tamás A kalocsai példa Végy egy kiszuperált gyárat és építs belőle iskolát — ez lenne a kalocsai recept? Igen is, meg nem is. A lényeg valahogy úgy fogalmazható meg: a legapróbb lehetőséget is úgy kell kihasználni, mintha a legnagyobb lenne. Az eredmény? A gyerekek háromnegyed része kap meleg ételt, napközis ellátást, ami nemcsak a szülők gondját oldja meg, oktatásinevelési célt is segít. Írásunk a 3. oldalon. Képünkön: tornaórára készül az l e, a napközis bázison. áí> ÍGÉRETES FAJTÁK, HIBRIDEK Kukoricanemesítési ♦ és -termesztési tanácskozás Magyarországon hosszú évtizedek óta a kukorica a legnagyobb területű takarmánynövény. Szemesnek, szálasnak egyaránt szívesen vetik, hiszen az állattartás, a hizlalás e gazdasági abrak és tömegtakarmány nélkül szinte elképzelhetetlen. A termelési költség növekedése miatt azonban néhány év óta országszerte mérséklődik a tengeri vetésterülete. A jóval olcsóbban termeszthető árpa ugyanis, sok tekintetben pótolni képes a tengerit. Bács-Kiskun megyében a korábbi esztendőkhöz viszonyítva a siló- és a szemes kukorica együttes területe megközelítőleg 10 ezer hektárral kisebb. Számos gazdaság különféle megoldásokkal igyekszik áthidalni a termény szárítását, ami az energiahordozók magas ára miatt, egyre költségesebb. A csávolyi Egyesülés Tsz-ben tizenkét éves kísérlettel megalapozott nedvesfóliás, vermes tárolással a közvetlen felhasználású terményt veszteség nélkül tudják elraktározni. A mélykúti Lenin Tsz-ben más rendszerű, de ugyancsak vermes tárolással mérséklik a kukorica termesztésének költségét. Biztonságosan járható út a növénynemesítés is. hiszen olyan fajták, hibridek kerülnek ezzel a köztermesztésbe, amelyek korán érnek, víztartalmukat gyorsan leadják, szárítás nélkül magtároz- hatók, emellett magas tápértékűek és bőtermőek. Még az 1970-es évek elején alakult Bács-Kiskun megyében Olyan gazdasági együttműködés, amely korai, sőt szuperkorai kukoricafajták meghonosítását, nemesítését tűzte ki célul. A társulás azonban önhibázett Kiskunhalason, a Vörös Október Tsz-ben. A számos gazdaságból és a mezőgazdasági szakigazgatási intézményekből, szervektől összegyűlt szakemberek előtt Huri Béla, a Vörös Október Tsz elnöke ismertette a közös gazdaság ez irányú munkáját, majd dr. Mohamed Samir Radi, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa számolt be a tenyészkerti és nagyüzemi kísérletekről. A gyakorlati bemutatón, amelyet a szövetkezet Babó-tanyal központjában rendeztek meg, számos, értékes kukoricafajtát, hibridet tekintettek meg a társgazdaságokból érkezett szakemberek. A fajták kitűnően vizsgáztak a kiskunsági talajokon. K. A. • Egyetlen magból többszárú és sokcsövű silókukorica nőtt a Vörös Október Tsz-ben. ján kívül később megszűnt, mert az akkori közgazdasági körülmények nem voltak kedvezőek a működésére. Azóta viszont határainkon belül és kívül sokat változtak a körülmények. Időközben létrejött a több mezőgazdasági üzemet tömörítő Kiskun Növénynemesítési Társulás, amely a megye déli felében megkezdte, a száraztermesztés körülményeihez alkalmazkodó, magas tőszámú, szuperkorai szemes, és silókukorica- fajjták előállítását. Máris sikeres munka van mögötte. és nagy feladat előtte. A társulás és a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége csütörtökön szakmai tanácskozást és bemutatót rendeKISKUNHALASON: Együtt jól megy a munka Márciusban Kiskunhalason is városi-járási KlSZ-bizottsá- got alakítottak. A rendkívüli küldöttgyűlés óta történt eseményekről, a tapasztalatokról tegnap kihelyezett ülésen tájékozódott Gráner Gyula, első titkár elnökletével a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A testület elé terjesztett jelentés bevezetőben megállapítja: az átszervezés nem okozott jelentős változást az alapszervezetek életében. Szabó Endre, a KISZ Kiskunhalas városi-járási Bizottságának titkára beszámolt arról, hogy dolgozói (mezőgazdasági és ipari szekcióval), tanulói és értelmiségi rétegtanácsokat hoztak létre, illetve új, átszervezett agitációs és propaganda, kulturális és közművelődési, tömegsport munkabizottságokat és Ifjú Gárda városi-járási parancsnokságot, valamint klubtanácsot alakítottak. A város és a járás fiataljai a KISZ megalakulásának 25. évfordulójára három helyszínen veterántalálkozót rendeztek, köszöntötték az alapítótagokat. A nyáron alkotó- és sporttábort szerveztek, és az ő teljesítményüket fémjelzi a megyei szántóverseny lebonyolítása is. Kunfehértón az ifjúsági és szakszervezeti napokon is szép számmal összegyűltek a KISZ-korosztály képviselői. Mindezek bizonyítják, hogy a városi-járási KISZ-bizottság, és az alapszervezetek számára nem okozott problémát az átszervezés. További fontos tennivalójuk a városi-járási alapszervezetek, üzemi bizottságok közötti kapcsolatok fejlesztése. Szorosabbá kell fűzniük a középfokú tanintézetek közötti barátságot. Megoldásra vár az el- és bejáró diákok, különösen a szakmunkástanulók mozgalmi munkába való bevonása. A későbbiekben Kiskunhalason pedagógus KISZ-bi- zottságot akarnak létrehozni. Szénást Tibor, a KISZ megyei bizottságának sportfelelőse az Ifjú Gárda helyzetéről, a képzési év feladatairól számolt be. Az Ifjú Gárda munkája az utóbbi időben jelentősen javult. A szervezet irányításában részt vevő parancsnokságok tervszerűbben, összehangoltabban, hatékonyabban dolgoznak. A testület határozatot hozott a megyében folyó ifjúgárda-munka továbbfejlesztésére. A KISZ megyei bizottsága végezetül személyi kérdésekben döntött, és megbízta Szabó Irént, a gazdasági osztályvezetői teendők ellátásával. B. T. Diákév A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága legutóbb tizenöt évvel ezelőtt foglalkozott a fiatal korosztály helyzetével, a tizenévesek mozgalmi munkájával. A társadalmi viszonyok változása ismét középpontba állította ennek a rétegnek a problémáit. A KISZ X. kongresszusa feltárta azokat a tényezőket, amelyek a mozgalmi munka látfogó megújítását követelik a tanuló fiatalok körében is. Hogy valóban figyelem irányul a tizenévesekre, bizonyítja az is, hogy a KISZ KB az 1982/83- as tanévet diákévvé nyilvánította. Ismeretes, hogy az általános iskolát 14 éves korig a tanulók 91—93 százaléka fejezi be, közülük 94 —95 százalék folytat, ja tovább tanulmányait. Az úttörőévek után ekkor kerülnek kapcsolatba a KISZ-szel. Ilyenkor kell a fiatalokat megnyerni a mozgalom számára, persze az sem mindegy, hogy milyen eszközökkel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tizenévesek közösség utáni vágyát, a kortársakkal való együttlét igényét, illetve az önállóságra való törekvésüket sem. A tizenévesek hálásak a felnőtteknek minden esetben, ha azt tapasztalják, hogy komolyan veszik őket, ha azt látják: megértik problémáikat, komolyan társalognak velük, nem pedig lekezelően. Az iskolák pedagógusai nélkül a KISZ nem tud előbbre lépni. A diákév programjai szorosan kapcsolódnak az oktatási intézményekhez. Ugyanakkor a KISZ a fiatalok mozgalmi munkájának továbbfejlesztésére törekedve a szülőkkel is felveszi a kapcsolatot, s a család tagjait megpróbálja közelebb hozni a mozgalomhoz. Az ötnapos oktatás hétvégéjére közös rendezvényeket szerveznek, melyeken a szülők együtt tölthetik szabad óráikat gyermekeikkel. Mivel a tanórák száma igencsak megnövekedett a hét öt napján, így . a KISZ-muhkára hét közben ke. vesebb idő jut. Ezért kényszerülnek a hét végére szervezni közösségi programokat. El akarják érni, hogy ia gyerekek szülei ne csak a tanulmányi eredmények után kérdezősködjenek az osztályfőnököktől, hanem ugyanolyan érdeklődéssel kísérjék figyelemmel a tanulók mozgalmi tevékenységét is. A diákév alkalmat ad arra is, hogy ,az iskolák nyitottabbá váljanak. A diákok látogassák egymás klubjait, mutatkozzanak be társintézményeikben. Az iskolai demokrácia kibontakozása, érvényesülése semmi mással nem pótolható nevelőerő. Ez kölcsönös érdeke tanárnak és diáknak egyaránt. Fontos a diák tisztánlátása. tájékozottsága a politikai életben. A mai gondokról nyíltan, őszintén beszélgessenek. Jó lehetőség erre a diákfórum, a vitakör és egy új forma: a marxista akadémia. A diákok gyakran megjegyzik: tudni jó, de tanulni nem. Ebben |a véleményben az tükröződik, hogy sokan nem talál koznak közülük a megismerés, a felfedezés, a gondolkodás örömével. Nem ritka az sem, hogy lebecsülik azt, aki tanul. A felbomlott ér. tékrendszert a serdülőkor beköszöntése, az életváltás, a generációs probléma okozhatja. A KlSZ.nek is fel kell lépnie azért, hogy az értékrend helyreállton. Annak a társadalmi követelménynek kell érvényesülnie, hogy a teljesítmény, a munkában szerzett érdem alapján ítéljék meg egymást. A diákév nem programdöm. ping. A tizenévesek érdekében hozott határozat minden illetékes figyelmét a fiatalokra összpontosítja. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának célja, hogy részt vegyen a fiatalok élet-, munka-, és tanulási körülményeit meghatározó iskolai és azon kívüli viszonyok alakításában. A nyilvánosság és a demokrácia minden eszközét felhasználják a programok szervezéséhez. így biztosítható a KISZ-szervezetek érdemi részvétele a legfontosabb közügyek intézésében, a he. lyi politika alakításában. , Borzák Tibor ■■■ ■ffninrff ■ HH|
