Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
I 1982. szeptember 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A HÁTRÁNY CSÖKKENTHETŐ! MÉG EGYSZER A HÉTVÉGI GYÓGYSZERELLÁTÁSRÓL Járdaépítés a Kereszt utcában Még ilyen siirgést-forgást nem láttam mostanában, mint ma estefelé a kecskeméti Kereszt utcában! A régi járda kopott, töredezett téglái fölszedve, elszállításra várnak. Helyükön, egy szakaszon, ott az új borítóréteg: az úttest közepén kevert beton, néhol már elsimítva, néhol pedig most döngölik. Első látásra — okkal — felfordulásnak tűnik ez a különös utcakép, jóllehet a Kereszt utcában épp ezáltal lesz rend. Billenős teherautó kanyarodik az utcába, házgyári cement- ás betontörmelékkel. Az itteni ás a környékbeli gyerekek visongva erednek a nyomába. Mintha ünnepnapot éreznének, olyan vidámak. Leplezetlen örömmel mintegy megérzik, milyen változás történik (kezdődik) a lakóhelyükön. Ne sáros cipővel... Orbán Gyulának, aki a 3. házban lakjk, s felesége halála óta egyedül neveli hat- és tizenegy éves lányát, eljöttek segíteni a barátai is a járdaépítésben. Ki- lencedmagóval dolgozik. Kocsis István, Halász Imre, Csikós Tibor, Szabó László, Komáromi Ferenc, Rácz János, Dubecz Imre, Rácz Ferenc és Bóbán Mihály azért talicskázza, lapátolja ás te- rítgeti a friss betont, hogy az idei ősztől kezdve már ne sáros cipővel érjenek ki a sarokig, térjenek be a zöldségeshez ás az élelmi- szerboltoshoz, a munkahelyre és a gyermekek az iskolába. Egyszóval: jobban akarnak élni. • Tele a vastalicska. Aki tolja: Orbán Gyula, a 3. számú házban lakik, két gyermekével. • Megérkeztek az újabb segítők. Ahol ilyen szép számmal élnek nagycsaládosok, mint errefelé, az Urgásben, s ahol a peremkerületi elhanyagoltság sokáig a legszembetűnőbb volt (s imitt- amott még ma is az!), minden kis változás csak jót hozhat az itt élő embereknek. S ezért a jóért a késő délután és este társadalmi munkában vállalt járdaépítésért nem sajnálja a szabad idejét az egész utca! Sőt, a szomszédos utcákból is jönnek asszonyok, hogy a házgyári törmeléket rostálják. Segít a tanács, tanácstag — Csöpike kért bennünket, hogy segítsünk mi is — mondja az Epreskert utcai Szívós Jánosáé, aki vastalicskáját hozta kölcsönbe a Kereszt utcai járdaépítéshez. (Szívósék tavaly ilyenkor be- tonoztatták a kapualjukat. A két mázsa cement, a sóder, meg a munkabér ezer forintba került. Orbán Gyuláéknak viszont már nem kell fizetniük. A hozzávalót kapják, a munkát állják.) De ki az a Csöpike? A billenős autóval együtt érkezett az imént az 52-es körzet tanácstagja, Nagy Gergelyné. ö az a Csöpike, aki mint idevalósi lakos, a leginkább ismeri az itt lakók gondját-baját, és tesz is azért, hogy választói életkörülményei fokról fokra javuljanak. A házgyári, járdának való hasznos törmeléket is ő hozatta, a városi tanácstól útépítésre kapott 180 ezer forintos támogatásból. — Rólam ne írjon! — szabadkozik az Újpesti Gépelemgyár dolgozója. — Róluk, az embereimről, viszont igen! Akikről beszél, a társadalmi munkára „szegődött” Kereszt utcaiak és mások, estére kelve egyre sokasodnak. Rigó István lapáttal a kezében érkezik. A két kőműves: Kocsis István és Szabó László a szakszerű munkáért felel. Kinek? Az egész utcának? Szomszédainak, ismerőseinek. Óhaj és valóság Jönnek haza a munkából. Asz- szonyok és férfiak meg-megáll- nak, nézik, hogyan dolgoznak a járdaépítők. — De jó volna, ha nálunk is ilyen jó járda lenne! Mi is eltár- sadalmiznánk, mint itt, a Kereszt utcában — jegyzi meg az egyik asszony. Az óhaj arra vall: igénylik a jobb, emberibb környezetet Kecskemétnek ebben a félig rendezett, félig bozontos külső kerületében is. A Kórház utcában jelentős lakossági hozzájárulással utat, csapadékvízfolyókát és járdát építettek, igaz, nem a legfényesebben sikerült. A keskeny, sekély vízmeder több helyen rosszul lejt, a víz a 37. szám alatt a ház tövéhez lefolyik. Esőben ^ödör- rel hordják el belőle a felgyülemlett csapadékot. A járdáról hiányzik legalább öt centiméteres réteg. A társadalmi munkában készülő Kereszt utcai járda látni való — ennél sokkal különb. Az évtizedes lakóhelyi elmaradottságot: a gazt, a gödrös utcaszakaszokat, a még ma is meglevő kanálisok állott vizét, s a pocsolyákat óhajjal, persze, nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. A múltbeli kellemetlen örökségtől megszabadulni egyszer és mindenkorra csakis összefogással tudnak az itt lakók. Legnagyobb gond: a pocsolya Három család — tizenkét felnőtt, nyolc apró gyerek — otthona a Kórház utca 25. sarki épülete. Bár útjuk, folyókájuk és úgy- ahogy használható járdájuk van az egyik oldalon — a másik oldalról, átellenben egy rég pusztulásra érett pocsolya keseríti meg a lakók mindennapjait. Ezzel szemben ablakot nyitni, szellőztetni szinte képtelenség. Szívesen látnánk hasonló sür- gést-forgást itt is és másutt is, ahol az egészségesebb környezetért és a , lakók közérzetéért még sok a tenni- ás törlesztenivaló (adósság). A hátrányos különbségek — a város fejlettebb és fejletlenebb kerületei között — árnyalatról árnyalatra, fokról fokra feltétlenül csökkenthetők. Ürgésben e szerint az elgondolás szerint dolgozik a lakosság. Kohl Antal MEGJELENT A MAI MAGAZIN SZEPTEMBERI SZÁMA Politikusok ceruzavégen A címlap — Kádár János karikatúra-portréja — Lengyel Gyula munkája. Ceruzájának szelíd iróniájával mutatja még be a szeptemberi számban Gáspár Sándort, Francois Mitterand-ot, Fidel Castrot, Wojciech Jaruzelskit és Helmut Schmidtet. Lengyel Gyula rajzai érdekes és új színt hoztak a hazai rajzművészetbe. Az államférfiak, politikusok, kiemelkedő személyiségek portrékarikatúrái Lengyel ceruzája nyomán többet árulnak el életükről, gondjaikról, örömeikről, mint egy szemérmesen megírt életrajz. A Mai Magazin vezető publicisztikája — Beavatott beava' tatlanok címmel — a tömegtájékoztatás, a tömegpolitikai munka mai állapotát vizsgálja. Folytatja és a napi gyakorlat valóságára adaptálja a gondolatsort a lap interjúja Bognár József akadémikussal, népgaz- daságunk korszakváltásáról. A folyóirat színes riportban számol be páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton állapotáról ; Csak felnőtt módon . . . címmel a Csongrád megyei Tanács Építőipari Vállalatának gazdasági és társadalmi vezetői kerekasztal mellett mondják el, mitől lehetne értelmesebb, jobb az egyes embert és a gazdaságot céljaink szerint gyarapító, a szo- cialistabrigád-mozgalom. Gábor Miklós 28 év után ismét a Nemzeti Színház tagja. A tény kínlódással, küzdelmekkel teli éveket takar. Erről vall kendőzetlen őszinteséggel a neves színész és rendező. Miért ment el harangozónak a jászfényszarui Béke Tsz diplomás agronómusa, és miért több a fizetése a templomban, mint a szövetkezetben? Ezekre a kérdésekre Stefka István riportjában, lelhető meg a válasz. A lap állandó jogi rovata ezúttal a szülőtartás tudnivalóit foglalja össze. A bizalmas közügyek című rovatban dr. Gerevich József pszichiáter folytatja beszélgetését azokkal, akik kisiklott életük miatt kapaszkodót, támaszt keresnek. És néhány cím még a 48 oldalas színes képes folyóirat más rovataiból: Kínos kalandok; A hölgy csakugyan férfi; A hámozott tintahal; Élsportolóból nyomorék?; A kitüntetett spaniel. Orvosság és kozmetikum Mérlegen az ötnapos gyógyszerellátás címmel lapunk július 27-i számában jelent meg a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ igazgatójával készitett interjú. Az írásból a kérdések és feleletek összegzéseként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hétvégi betegellátás megyénkben jól szervezett. a jogos igényeknek megfelelő. A cikk megjelenése után panaszos levelet kaptunk az egyik községből. Olvasónk szóvá teszi, hogy a gyógyszertárban szombatonként nagyobb a forgalom, mint más napokon. Vajon miért nem nyitnak fel. miért csak ügyeletet tartanak? — kérdezi. A telefonon megkeresett illetékes tanácselnök megerősíti levélírónk panaszát. Valóban csúcsforgalom van. a gyógyszertári központ mégsem ad engedélyt legalább a délelőtti nyitvatartásra. Hasonló problémákat hallunk majdnem minden olyan településen, ahol inspekció van. Sokan így érvelnek: „az embereket folyton csak arról győzködik, hogy váltsák ki előre a gyógyszert, annak senki nem jár utána, hátha rosszul szervezték meg az ügyeletet!” A zsúfoltság ténye önmagában valóban nem ad választ az okokra. Ugyanúgy származhat az ellátás gyengeségéből, netán felelőtlenségből, mint ahogy a betegek kényelméből, előrelátásuk hiányából. Az utóbbiakra ismét elő kell venni a meggyőző érveket, az előzőek pedig azonnali intézkedést kívánnak. Az okok kiderítésére kerestük fel újra a gyógyszertári központ igazgatóját, dr. Nagymarosi Károlyt. Mielőtt azonban válaszát közreadnánk, utalnunk kell a már említett cikkben leírtakra. Megyénk kilencven patikájából szabad szombaton ás vasárnap ügyeletet tart tizennégy. Ezenkívül az orvosoknál levő 78 gyógyszeres láda, valamint 54 kézigyógyszertár szolgálja a hétvégi betegellátást, vagyis ahol zárva van a patika, ott a doktornál az orvosság. A gyógyszeres láda kötelező tartalmát tudományos kutatócsoport állapította meg. Magyarországon nincs olyan heveny megbetegedés, amire ne lenne benne megfelelő orvosság A ládát minden ügyelet előtt feltöltik, emellett az orvos kívánsága szerint bármilyen más szerrel kiegészíti a patika. A gyógyszeres ládával az ügyeletes orvos házhoz megy, a kisközségekben, tanyákon lakóknak tehát nem kell betegen messzire utazniuk a gyógyulást segítő szerekért. És természetesen az így gyógyszerhez jutók nem növelik az inspek- ciós patikák forgalmát. Amelyek ennek ellenére zsúfoltak. Hogy miért? Hallgassuk meg a várakozók érveit! Azakét, akiknek nem volt szükségük sürgős segítségre. Ök azt mondják, éppen azért keresik fel a készenlétet, mert gyógykezelésük, illetve a receptkiváltás halasztható. Ugyanis, az is népgazdasági- érdek, hogy aki munkaképes, az termeljen, minél kevesebbet hiányozzon munkahelyéről. A községekben többnyire a mezőgazdaságban dolgozók laknak, ahol tavasztól őszig a 10—14 járás munkaidő sem ritkaság. Hát mikor váltsák ki az orvosságot, ha nem ügyeletén?! Vagy mint a tej, kenyér beszerzését, bízzák ezt is a gyerekekre?!... ' Levélírónk panasza mellett • ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a gyógyszertári központ igazgatóját. Válasza: folyamatosan vizsgálják, elemzik a patikák hétvégi forgalmát. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nincs szükség az ügyeleti rendszer megváltoztatására, annál inkább a betegek segítőkészségére, belátására. Ném csupán erre a szóban forgó gyógyszertárra jellemző, hanem valamennyire: a szombaton, vasárnap kiváltott recepteknek csak 15 százalékára kellett valóban sürgősen kiadni az orvosságot. A maradék 85 százalék önmagában is nagy arány. Ezen belül viszont elgon- dolkodtatóan magas a kozmetikai készítmények, illetve az egészséget nem közvetlenül szolgáló szerek hányada. Kellenek ezek? Fontosak? Igen. - De az ilyen „orvosságok” esetén mégiscsak tegyük le a vóksot a józan megfontolás, az ésszerűség, a mértéktartás mellett. Azaz: az ügyelet — orvosi, gyógyszertári — maradjon készenlét! A halaszthatatlanul ellátandó betegek érdekében. Mindez korántsem jelenti, hogy a lakosságtól csak türelmet, megértést kérünk, a problémák jelzését nem, hiszen ezeket megszüntetni csak közös odafigyeléssel, tenniakat;ással lehet. Kovács Klára MINDEN ÉVSZAKBAN Vigyázz, A régi görögök annyi más fontos dolog mellett felfedezték a meteorológiát is. Magát a szót Arisztotelész használta először, aki mindjárt tankönyvet is írt róla. Ha nem volna televízió, űrhajó és sok más találmány, igazat kellett volna adnunk a régi görög mondásnak: nincs új a Nap alatt. Szóval a meteorológia nem új a Nap alatt, de azért az mégsem régi dolog, hogy mindennapjaink fontos részévé vált. Az emberek az esti időjárás-jelentést a TV-Híradó végén lehetőleg nem mulasztják el. Ha például azt mondják, hogy vasárnap Veszprém és Pápa között hófúvás várható, az ember inkább nem vág neki autóval az útnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számolnak is ezzel, igyekeznek a közlekedők segítségére lenni. — Kifejezetten közlekedés-meteorológiai jelentéseket Magyar- országon 1968 óta készítenek — tájékoztat Rábai Attila, a szolgálat munkatársa. — Elsősorban a közúti közlekedést befolyásoló tényezők előrejelzésére van szükség. Az 1969—70-es tél mutatta meg, hogy ez milyen fontos. Akkora hó esett azon a télen, hogy a fél Dunántúl elszigetelődött a környezetétől. Székesfehérvárt például napokig nem lehetett megközelíteni. — Hogyan segíthet ezen az időjárás jelentés ? — Időben jelentést küldünk arróí, hogy rendkívül nagy hőmennyiség várható. Esetleg hófúvás. Az úttisztítógépek így a hóesés kezdetével egyidőben kezdhetik a munkát. Sokán nem tudják, hogy 5 centiméteres porhó már alkalmas hófúvásos akadályok képződésére. Ha viszont idejében alásóznak, akkor nem keletkeznek torlaszok. — Eddig csak a hóról volt szó, pedig még előbb az esős őszt várjuk. — Mert ez legfontosabb tényező. Esetenként nemcsak nehezíti a közlekedést, hanem lehetetlenné teszi. Ez pedig szó szerint életbevágó ügy. Télen ezért minden pénteken előrejelzést adunk arról, ihogy a hétvégén nincs veszély, bizonytalan idő várható vagy biztosan lesz közlekedésgátló hóesés, fagy. Ez nemcsak a biztonságos közlekedés miatt fontos, jelentős megtakarítás is elérhető így. Egy-egy megyében ugyanis egyetlen hétvégi hóeltakarító-ügyelet 43—50 ezer forintba kerül, hiszen teherkocsikat kell bérelni, vezetőket fizetni. Ha nem volna előrejelzés, minden hétvégén ügyeletet kellene tartani. Valójában azonban csak a hétvégek egyhar- madán van erre szükség. Lehet számolni: a megtakarítás megyénként legalább havi százezer forint, az országban kétmillió. ha csúszik az út! — Mi a valószínűsége, hogy a készenléti előrejelzés beválik? — A napi prognózis esetében általában 85 százalék, a hétvégi előrejelzésé 90 százalék. 1980 január elsejétől orvosmeteorológiai csoport működik a szolgálat keretein belül — folytatja Rábai Attila. — Azt vizsgálják, hogyan hat az autóvezetőkre az időjárás. Ehhez tudni kell, hogy a mi országunkban mindenhonnan érkeznek frontok, hetente 2—*3 is. Márpedig a frontra (illetve arra az összetett időjárási jelenségre, amit röviden frontnak szoktak nevezni) mindenki érzékeny. Egyesekben észrevétlenül, automatikusan kompenzálódik a nemkívánatos hatás, mások megváltoznak, fáradékonyakká, esetleg agresszí- * vebbekké válnak. Ezért szerződésben állunk a Főtaxival, amely URH-n beolvassa gépkocsivezetőinek a prognózist; ehhez igazíthatják vezetői stílusukat. A Volánnál veszélyes időben nem engedik hosszabb útra a frontérzékenyeket. Biztosak lehetünk benne, hogy sok balesetet sikerült így megelőzni. — És a magánautósok? — Ez egészen más probléma, hiszen csak ajánlásokat tehetünk, amit vagy megfogadnak, vagy nem. Elsősorban a rádió Útközben című adásán keresztül igyekszünk tájékoztatni az autósokat, hogy menetközben milyen időjárási helyzetekkel találkozhatnak, hol várható köd, havazás, erős szél vagy zivatar: Télen fontos még a talajmenti fagyok jelzése is, hiszen hiába van egy méter magasan plusz két fok, attól még jegesedhet az út. Aminek veszélyességét fölösleges magyarázni . .. Arisztotelész óta azért valamit mégiscsak fejlődött a világ. Esőt csinálni ugyan nem tudunk, elállítani sem, de már a jégesővel egyre jobban sikerül megbirkózni, keletkezését rakétákkal megakadályozni. Amit pedig szabályozni nem lehet, legalább tudjuk előre. B. G.
