Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

PEREMKERÜLETEK ♦w* Rendőrfalu1 Van-e jövője a Külső körút, a Matkói, a Halasi út, a Szentgyörgyi Ferenc utca ál­tal határolt Rendőrfalunak? Kevés jóval biztatja az ott- lakókat Kecskemét általános rendezési terve. Ügy számol­nak, hogy az ezredfordulóra csaknem a felére csökken az 1970-ben még több mint 4700 főt számláló lakossága. A mos­tani 1550 lakásból csak 920 marad. Teljes közművesítést is csak a távolabbi jövőben — 10—30 év múlva — ígérnek. Szó, ami szó, ideálisabb la­kóterület is elképzelhetőbb a rendőrfalusinál. Inségmunka keretében hiába töltötték föl több ezer kocsi földdel a har­mincas években; némely ut­cája süllyedt, mint Velencéé. A szükség, a nyomorúság késztette arra az első megte- lepülőket. hogy a gyárak és a város földje közötti katlanban húzza fel szerény házát. A balladában is megörökített gyufagyár munkásai építkez­tek a várostól oly távolinak tűnő agyagos, ingoványos ta­lajon. A huszas években, fő­ként nyugdíjas kistisztviselők, postások, altisztek és rendőrök vásárolták a parcellázott tel­keket. Pincére persze nem tel­lett, rendes szigetelésre sem, kevesen gondolhattak kétszo­bás otthonra. Nem vallott va­lami nagy bölcsességre az a tanácsi döntés, amely éppen ezeket a szegényszagú utcákat neveztette el 1925 augusztusá­ban az elszakított városokról. Az élesszemű, kemény szavú Hajdú Ernő így kezdte 1935 májusában rendőrfalusi ri­portját. „Itt a dübörgő gyárak füsttávolán túl. szemben a városi földek nyomorúságos, sárból vert lakásaival, itt te­rül el egy új, nagy városrész.” Első pillanatra szembetűnik — írta —, hogy két részből áll. Az első a csinosabb, üzle­tekkel élénkített, még villany­nyal is ellátott, városiasabb. A templomnak és a vásártér­nek fenntartott tér utáni ut­cák kétségbeesetten kiabálnak segítségért. Petróleumlámpá­val világítanak, ha világíta­nak, esős tavaszon, őszön fe­neketlen sár zárja el lakóikat a külvilágtól. „Pedig nagyon szorgalmas, a házaikra sokat adó nép lakik errefelé” és a bugaci kisvasút révén is job­ban szem elé kerül ez a hu­szadik századi falu. Falu? Napjainkban sem tel­jesen indokolatlan ez a meg­jelölés. Egyik-másik nagyköz­ségben kedvezőbb a portala­nított és a földes utak aránya, mint itt. Mind kevesebb a csatornázatlan falu; itt a köz­felfogás szerint kisemberek által lakott utcákon sétálgat­va, virágillat vegyül a para­dicsombefőzés és a mosogató­ié jellegzetes szagával. Mind élesebb az ellentét a kisvasúton túli korszerű ipar­telep, a felüljáró megnyitása óta megélénkült a Halasi út forgalma és a lassabban szé­pülő Rendőrfalu között. Pedig haladnak. A nemzet­közi gyermekév alkalmából szép bölcsődét építettek, és csinos óvodába viszik az apró­ságokat. Szilárd burkolatú jár­dákon mehetnek ügyes-bajos dolgaik után, meglepő buzga­lommal és szívóssággal szápít- getik sokan házukat, üde kis­kertekkel környéküket. A szerződéses Kedves vendéglő­ben és eszpresszóban valóban kedvesen és remek ételkíná­lattal fogadtak. Tanúsíthatom, hogy a disznócsülökkel dúsí­tott bablevesért valóban érde­mes kisétálni a sok kecske­méti őslakónak is ismeretlen Rendőrfaluba. Délidőben idős házaspárok ülnek az asztalok körül; jó menüt kapnak 17,60- ért. Legalább ezért nem kell a városba — így mondják — menniük. Nincs ugyan nagyon messze a számukra a Lenin térrel kezdődő Kecskemét, de az öreg lábnak minden fölösle­ges méter fáradalmas. Főként a betegeknek. Orvosi rendelő szerepel a kívánságlista első helyén. A tanácstagok már felvetették illetékes helyeken, egyelőre eredmény nélkül. A boltosokkal elégedettek, az üz­letekkel már kevésbé. Elkel­ne egy nagyobb alapterületű, bővebb áruválasztékú ABC. Pillanatnyilag reális álomnak tartják. Az építőanyagoktól és a hulladékoktól megtisztított főtér csinosításában szívesen részt vennének a környéken élők. Talán ligetes tömeg­sporttelep is elférne a tágas térségen. Érzésem szerint a kezdemé­nyező, az összefogó akarat hiányzik, a nagyon rokonszen­ves rendőrfalusiak nem saj­nálnák a fáradságot Rendőr­falu szépítéséért. Még ma is sok őslakos él itt. Olyanok, akik a téglagyári, gépgyári munkásközösségekben tanul­ták meg az összefogást. Ren­dőrfalusi lokálpatrióták, meg­érdemlik a támogatást. Heltai Nándor Városcímer a díszgyertyán MI ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. SZEPTEMBER Utólag hőszigetelnek házakat Sokan kísérleteznek olyan anyagokkal, amelyek meggátolják, hogy a lakások fűtési energiája a szabadba távozzon. Tavaly, átvállalva a ki­vitelezés hibáiból adódó többletköltséget, a kecskeméti Ingatlanke­zelő és Távfűtő Vállalat ingyen, a távfűtött lakások jelentős részé­ben elvégeztette a nyílászárók hőszigetelését Thermostoppal. Ennek ellenére sokan panaszolták, hogy a benti hőmérséklet még mindig nem éri el a kívánt hőfokot, és ezt az állításukat az ellenőrző mé­rések is bizonyították. Téved, aki azt hiszi, hogy a vá­ros címerét bárki, bármikor sza­badon fölhasználhatja. Nem: a tanács 3 1974. számú rendelete előzetes engedélyhez, és különfé­le feltételek teljesítéséhez köti a címer használatát. Az engedélyt a tanács elnöke adja meg, a vég­rehajtó bizottság pedig megszab­ja, hogy a címer használatáért mennyi legyen a térítés. Aki te­hát engedély nélkül használja a város címerét, felkészülhet arra, hogy 1000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtják. A végrehajtó bizottság tagjai panaszolják: az utóbbi esetekben többször is lát­tak hibás városcímert. Ezért a testület az ellenőrzés megszigorí­tása mellett foglalt állást, és uta­sította a kereskedelmi csoportot, hogy nézzen utána a kérdésnek. Ugyanekkor engedélyt is adtak a címer hivatalos használatára egy magánkisiparosnak: saját gyárt­mányú diszgyertyáin — darabon­ként egy forint térítés ellené­ben — ezentúl ott lehet Kecske­mét jelképe. Megállapítottuk, hogy a laká­sok hőszigetelési hibái okozzák a fűtés elégtelenségét. Mivel a vál­lalatnak nincs megfelelő műszere, az Energiagazdálkodási Intézetet kereste meg, hogy néhány távfű­tött házban végezzék el a szüksé­ges méréseket. Az ÉGI szakem­berei 8, különböző technológiával készült épületben készítettek hő­térképet. Az eredmény nemcsak elgondolkoztató, hanem megdöb­bentő is. A vizsgált épületek mindegyikében több az olyan la­kás, ahol alig van, illetve egyál­talán nincs hőszigetelés. Megálla­pították, hogy a homlokzati nyí­lászárók rosszul zárnak. Az Arany János utcában és a Halasi úton a falszigetelés hiánya miatt penészesedés is előfordul. A hibák elhárítására az ÉGI a homlokzat utólagos hőszigetelését tanácsolta. Az IKTV műszaki osztálya sürgős megoldást kere­1. Miért épül kevesebb lakás most, mint az előző tervidőszak­ban? A népgazdaság helyzete hatá­rozta meg. hogy állami erőből kevesebb otthon létesítésére van mód, szeretnénk azonban, ha mégis elegendő lakás épülne. Ez akkor volna elérhető, ha jelentő­sen bővülnének a magánerő be­vonásának lehetőségei. E célból alakult meg az ÉPSZISZ lakás- építési szolgáltató irodája, s ezért teszünk meg mindent, hogy le­gyen elég telek. A jövő évtől várhatóan szombaton is nyitva- tart a TÜZÉP, és szó van arról, hogy diszkont áruházat is nyit a Kiskőrösi úti telepen, ahol egy­ségcsomagokat állítanak össze. 2. Ugyanolyan ütemben fejlő­dik-e Kecskemét, mint eddig? Valamivel lassúbban, mint ko­rábban. A fejlesztési alap 2,54 milliárdról 2,79 milliárdra nőtt ugyan, de a nagyobb összegből az áremelkedések miatt valamivel kevesebb épülhet. A fejlesztési alap legnagyobb tételei: 970 mil­lió jut lakásra, 302 millió csator­názásra, 270 millió vízellátásra, 259 millió távhőellátásra és 414 millió forint a kulturális ágazat céljaira. 3. Sokáig elhúzódik az útépítés, miért? Az utak felújítása általában nem venne hosszú időt igénybe. Ám mégis gyakorta elhúzódik a munka, ha a közműépítés is a feladatok között szerepel. A vá- kumozás tart a legtovább. Az V. ötéves tervben egyébként 13,5 kilométer út épült, most, 1985-ig 10,3 kilométer létesítése szerepel a tervekben. A társadalmi mun­ka 88 millió forint értékű volt eddig. Törekszünk az építőipari hulladékanyagok felhasználásá­ra — így lehetőség nyílik arra, hogy egyébként semmi másra nem jó házgyári hulladék beton­elemet felhasználjunk. Ezt azon­ban — sajnos — csak trélerrel lehet szállítani. 4. Miért nincs elegendő posta­láda a lakótelepeken? Van posta a vasútállomáson, a Széchenyivárosban, a Máriavá­Augusztus elején jelent meg Kecskeméti körséta címmel az az interjúnk, amelyet a Megyeszék­hely szerkesztője dr. Mező Mi­hállyal, a városi tanács elnöké­vel készített. Utána érkezett az alábbi levél: „Mint a Petőfi Népe évtizedes előfizetője és olvasója, szeretném megkérdezni: vajon sétájuk al­kalmával megtekintették-e és ész- revették-e a Kossuth-szobor kö­rül sárguló-kókadó sarkantyút? Az természetes, hogy a távveze­ték készítése miatt a gyönyörű rózsapark tönkrement, de ahogy a szobor kerítésén belül a kecske­méti nyelven „sarkantyúnak” ne­vezett növény kinéz, az igen szo­morú. Hadd jegyezzem meg, ha már tollat fogtam, hogy szeretem vá­rosomat, nem „gyütt-ment”, ha­nem ízig-vérig kecskeméti va­gyok, és nem fiatal. Éppen ezért sett — és talált is, jó partnernek bizonyult a BUDALAKK. A THERMOTEK rendszert találták alkalmasnak a nagy fontosságú munkára. Ezzel nagy hőszigetelő képességű bevonat képezhető, al­kalmas régi épületek homlokza­tának befedésére is. A THERMOTEK alkalmazásá­nak első lépcsőfoka, hogy az elő­zetesen lemosott homlokzatra po- lisztirol-keményhablemezt erősí­tettek. A hőszigetelési célok ér­dekében az Arany János utca 12. számú házra 6 centiméteres le­mezt helyeztek 350-es portland- cementtel kevert THERMOTEK ragasztóval. A lenfezek első sorát falba tiplizett vezetősínre helyez­ték és az utólagos leválás elke­rülése érdekében még Hilti mű- anyagcsavardkkal is leszorították. Megfelelő száradási idő után erre az alapra THERMOTEK símító- tapaszba ágyazott üvegszövet ke­• A Széchenyiváros fejlesztésé­nek következő ütemében ezt a boltot, ezt a Március 15. utca északi oldalán fekvő területet is szanálják. rosban, a Leninvárosban és épül a Hunyadivárosban. A postalá­dák elhelyezése különben nem a városi tanács, hanem a posta fel­adata, és neki vannak is erre vo­natkozó tervei. Természetesen, nem jut minden ház sarkára ez­után sem postaláda. 5. Kevés a parkoló. Az új Centrum Áruház előtt hogyan oldják meg az autók elhelyezé­sét? A Nagykőrösi, a Budai utcá­ban lesz kijelölve a parkoló, ahol pénzért várakozhatnak az autók. Sokan javasolják, hogy építsünk parkolóházat, ez azonban óriási költséggel járna: egy autónak a helye három-négyszázezer forint. 6. Jelentősen megnőtt a tenisz iránti érdeklődés az utóbbi né­hány évben. Épül-e olyan pálya, amit bármikor és bárki igénybe vehet? Több helyen van már most is teniszpálya (a stadion mellett, a Egy és más a sarkantyúról mindig egy borotva kívánkozik a kezembe és szeretném a plébániá­val egy irányban levágni vele az Aranyhomok Szállodát. Elron­dították vele a város képét. Ta­lán még a cikk írója is fiatal, és nem emlékezhet rá, milyen volt az tin. villanegyedből, illetve a Széchenyi kőrútról a Lugosi (ré­gen: Kápolna) utcán bejönni a t:árosba, a Széchelyi téri illatos hársfás téren át gyönyörű belá­tás nyílt a város szívébe, el, a színházig! Sajnos mostanában gyakran találnak ki „terveket”, rontanak-bontanak, és építenek cifra komédiát. rült. majd az így kialakított felü­letre hordták fel a speciális va­kolatot, amely jelenleg egy és két milliméteres szemcseméretben, a BUDALAKK-színkártya színei­ben kapható. Az előzetes számítások szerint a módszer költséges, de valószí­nűleg megszünteti a korábbi ki­fogásokat és alkalmas energia­megtakarításra. Az energia ára állandóan nő, így a már jelenleg is magas fű­tési, költségek (és díjak) további emelkedése várható. Az állami do táció nem nőhet tovább. A nép­gazdaság és a felhasználó szem­pontjából egyaránt fontos lenne, hogy az energiamegtakarítást eredményező tényezők már az épület tervezésekor, majd pedig a kivitelezéskor előtérbe kerülje­nek. Az ÉGI szakvéleménye ugyanakkor aláhúzza, hogy a ki­vitelezőknek sokkal szigorúbban be kell tartaniuk a technológiai fegyelmet a szabványokban előírt hőszigetelési jellemzők megvaló­sítása érdekében. Így kerülhető el, hogy utólag sok munkával, drá­gán, indokolatlan többletkiadás­sál kelljen elvégezni a lakóépü­letek hőszigetelését. S. I. GAMF, a SZÜV és a széchenyi- városi Sportparkban), többet köz­ponti fejlesztési alapból nem ter­vezünk. A vállalatoknak van er­re módjuk, s ha kívánják, adunk területet is. Mivel a sportlétesít­mények fenntartása sok pénzbe kerül, a jövőben valószínű, hogy a lakosságnak is hozzá kell já­rulnia ezekhez: tehát belépődíj­jal veheti majd igénybe a pályá­kat. 7. A Március 15. utcában, illet­ve azon túl, ahol most még „fa­lu” van, lesz-e szanálás? A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az év elején hagyta jó­vá a Széchenyiváros fejlesztésé­nek IV. ütemét, ami ezt a terü­letet érinti. 4901 lakás és alap- és középfokú ellátást biztosító intézmények épülnek itt — 1995- ig, tehát az elkövetkezendő tizen­öt évben. Ami a VI. ötéves terv­ből hátralévő néhány esztendőt illeti, várhatóan ezerötszáz lakást építenek ezen a területen, és a szanálással még várnak. Orszá­gosan egyébként száz felépült lakásra 25—30 szanálás jut, Kecskeméten ez az arány 9,6. Ez természetesen átlag. Az Árpád­város első ütemében 26—27 szá­zalék volt, a második ütemében pedig 40 százalék körüli. A Szé­chenyivárosban egy-két százalék ez az arány. 8. Megyei jogú város lesz-e Kecskemét? Nem. öt ilyen város van, Kecs­kemét nem az, és nincs is napi­renden, hogy az legyen. Az or­szágban hét további kiemelt felsőfokú szerepkörű város van, ezek közt szerepel a megyeszék­hely. 9. Mikor kaphat mindenki nap­közit? Jelenleg a tanulók 40,8 száza­léka részesül napközis ellátásban, az igény 65—70 százalék lenne. Sajnos, mert oktatási célra is kevés a tanterem, csak szinten- tartás lehetséges, és az ellátást főképp azok vehetik igénybe, akik alsótagozatosok. Dr. Adorján Mihály a városi tanács vb-titkára Egy igazság: az Üjkollégium nagyon szép lett, örülök is neki. különösen pedig annak, hogy megmaradt az erkély. Hogy mi­ért? Nos, az első világháború idején magam is oda jártam is­kolába, s az az erkély az osztá­lyunkból nyílt, tizpercekben ott játszottunk ... Látják, mennyi minden jut az ember eszébe egy városi cikk kapcsán, a sarkan­tyúról?” * Sajnáljuk, hogy olvasónk nem írta alá levelét, ám örülünk, hogy véleményét eljuttatta hozzánk. Ha nem is értünk vele mindenben egyet, a nyílt várospolitika ré­szének, a közéleti demokrácia fontos összetevőjének tartjuk, hogy nyilvánosságra hozzuk a miénkkel nem teljesen egyező vé­leményét. Már csak azért is, mert a sorokon átüt a legfontosabb: a város szeretete. LAPSZÉL A GARZON KULCSAI Legutóbbi információink szerint már csak napok választják el az árpádvárosi garzonház első trak­tusának leendő lakóit a ' beköltö­zéstől: ha minden a tervek sze­rint alakul, szeptember 7-én kap­ják meg a kulcsokat. Mint több­ször jelentettük, a 89 lakásra több mint 300-an jelentkeztek. A ház második lépcsőházát — ennek al­só öt emelete tanácsi bérlakás, felső öt emelete tanácsi ifjúsági garzonlakás lesz — még ebben az évben át kell adni. MŰJÉGPÁLYA: DÖNTÉS Andrássy Ákos előterjesztése alapján hivatalosan is döntést ho­zott a tanács végrehajtó bizottsá­ga a már többször emlegetett mű­jégpálya dolgában. A kertészeti kiállítás területéhez csatlakoztat­va, több célúan hasznosítható lé­tesítményként, 30x60 méteres jég­felületet biztosítva, több szakasz­ban valósul meg a korábban fel­ajánlott hűtőkompresszorok hasz­nosításával a műjégpálya. A ha­tározat szerint a Nyíri útról nyí­lik majd a bejárata. A létesít­ményt szeretnék még ebben az öt­éves tervben átadni. NÉPMŰVELŐ-GYAKORLAT Kígyóspuszta, majd tavaly a BÁCSÉP munkásszállója után 1982-berv a Széchenyivárosban ütöttek tanyát a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nép­művelés szakos hallgatói. Majd­nem egy hétig tanulmányozták a megye legnagyobb, már több mint 25 ezer lakosú lakótelepének éle­tét. Munkájuk eredményét néhány hónap múlva ismertetik az illeté­kesekkel. LÉGSZENNYEZŐ JÁRMÜVEK Felmérik a város levegőjének szennyezettségét. A szakemberek megállapították, hogy a legforgal­masabb csomópontokon a jármű­vek az engedélyezettnél jóval na­gyobb mértékben szennyezik a le­vegőt. Ennek ismeretében még je­lentősebb döntésnek látszik az a tanácshatározat, amely kitiltotta a főtérről a forgalmat. ELLENŐRIZTÉK A VENDÉGLŐKET Nemrégiben fejeződött be a vá­ros vendéglátó egységeinek felül­vizsgálata. Az eredmény meglehe­tősen siralmas. Kilencven vizsgált egységből alig 18 felelt meg az osztálybasorolási feltételeknek, 72 esetben tehát kisebb-nagyobb in­tézkedést tettek az illetékesek. TSZ-LAKÖTELEPI TELKEK A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet korábban lé­tesített üzemi lakótelepét 56 te­lekkel kívánja tovább bővíteni. A Harmat, a Kiskun és a Számadó utcák meghosszabbításával nyílik mód erre, annál is inkább, mert a terület beépítését hosszú távra felvázoló általános rendezési terv szerint is családi házak készül­nek itt. Az 56 új házhelyet a kö­zös gazdaság olcsón adja dolgo­zóinak. A JOBB PROPAGANDÁÉRT Rádiós magnetofont, mikrofont, diavetítőt, Super—8-as vetítőt és egy Babettát vásárol a városi és járási közlekedésbiztonsági ta­nács. Az eszközök beszerzéséhez kérte a városi tanács támogatását is: 30 ezer forintot szerettek vol­na kapni. A legutóbbi végrehajtó­bizottsági ülésen úgy határoztak, hogy a közlekedésbiztonsági pro­paganda továbbfejlesztése fontos, és ezért 10 ezer forinttal támo­gatják az említett eszközök meg­vásárlását. KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL Bér helyett OTP-lakás A Minisztertanács egy-két év­vel korábban hozott határozata értelmében van lehetőség arra, hogy a VI. ötéves tervben egyes alacsonyabb jövedelmű családok állami támogatással (a munkás- lakás-akció feltételeivel azono­san) CXTP-lakást vásárolhassa­nak. Más szavakkal ez annyit tesz, hogy, mivel most a koráb­binál jóval kevesebb állami la­kás épül, lehetővé teszik, hogy azok is kedvező feltételekkel jut­hassanak lakáshoz, akik egyéb­ként, az építkezések korlátozása miatt, hátrányba kerültek. Kecs­keméten 48 tanácsi bérlakásra jogosult igénylő számára jelölt ki OTP-beruházásban épült ott­hont a végrehajtó bizottság. Va­lamennyiük jövedelme alatta van a havi és személyenkénti 2200 forintnak, mindőjük kap munkahelyi támogatást, és képe­sek vállalni a hiteltörlesztést is. Az érdekeltek bevonásával nem­régiben elkészült a névjegyzék. Mivel többségében egy szobás la­kásokat utaltak ki, a kijelöltek zöme lakásra régen váró egye­dülálló, vagy pedig egy gyerme­kes fiatal házas. Szerkeszti: Ballai József FEKETE SAROK Városunk utcáin egyre több a bel- és külföldi turista. Sétál­gatnak, és igyekeznek tájékozódni. Jobban járnak, ha útikönyv­ből készülnek föl előre, mintha a helyszínen próbálkoznának. Ha például valaki végigballag a Rákóczi úton és betér a Tu­domány és Technika Házába, örömmel töltik el a látottak. Ha kijön onnan, s meglátja a túloldalon két idegenforgalmi iro­dánk hirdetőtábláját, és kedve kerekedik a több nyelven fel­sorolt szolgáltatásokat igénybe venni, s mindezekről az épp ott álló telefonfülkéből akar érdeklődni, igencsak csalódik. Hiába hívja a táblán jelzett számokat, a készülék furcsán trillázik — noha az irodák telefonjai aligha foglaltak. Csak valami válto­zott! Tavaly augusztusban üzembe helyezték az új crossbar te­lefonközpontot, amivel Kecskemét azóta már a nemzetközi táv­hívó-hálózatba is bekapcsolódott. Mindeközben a telefonszámok is megváltoztak. Kár, hogy erről nem tudnak (vagy nem akar­nak tudni?) azok. akiknek a dolga a járókelők hiteles infor­málása. Apróság? Az. De — fontos! Mészáros László Önök kérdezték—mi válaszolunk AZ OLVASÓ FÓRUMA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents