Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

u. ' s<--y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 219. szám Ára: 1,40 Ft 1982. szeptember 18. szombat Járdaépítés a Kereszt utcában (3. oldal) Urgés. Városszéli kis település Kecskeméten. A Kossá István sétányról nyíló és Keresztnek nevezett utcájában egyik nap, estefelé, társadalmimunkás járdaépítőkkel beszélgettünk. Orbán Gyula, Kocsis István, Bóbán Mihály és mások azon fáradoztak, hogy jó járdát 'készítsenek, még az őszi esők beállta előtt. Ürges- sel ismerkedve a továbbiakban kiderült: mennyi mindent kell még tenniök az itt lakóknak (és a tanácsnak is), hogy jobb kö­rülmények közt élhessenek. Kép és Hang A rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) Dési Huber Istvánról, századunk nagy festőművészéről készített rendhagyó portréfilmet a Magyar Televízió. A film azért nem te­kinthető „hagyományos” portrénak, mert ugyan Dési Huber Ist­vánná (képünkön). Major Máté és dr. Manga Jánosné a festő egyé­niségét is bemutatják visszaemlékezéseik és az életmű elemzése révén, lényegesebbek azonban a filmnek azok a részei, ahol Dési Huber művészeti írásainak azon részletei hangzanak el, amelyekben a „negyedik rend”, a munkásság művészetéről, an­nak pártosságáról és formai jegyeiről ír. (Szeptember 26., va­sárnap: 21.25.) SZOMBATON IS! Pedagógusok és tanulók a mezőgazdaságért 4 ff f • A jovo évi terv irányelveiről tanácskozott a SZOT Elnöksége A Minisztertanácsnak az 1983. évi népgazdasági terv elkészítésé­hez kiadott irányelveit vélemé­nyezve a SZOT Elnöksége teg­napi ülésén megállapította, hogy az reálisan veszi figyelembe a nemzetközi és hazai gazdasági lehetőségeket, követelményeket, igényeket. A fő célkitűzés to­vábbra is nemzetközi fizetési mérlegünk javítása, Az életszín­vonal megőrzésére tett erőfeszíté­seinknek is összhangban kell len- niök a gazdaság teljesítményével, lehetőségeinkkel. Az elnökség kérte a kormányt, hogy fokozott gondot fordítson az áruellátás biztonságának fenntar­tására. A szakszervezetek tovább­ra is szükségesnek tartják a tel­jes és hatékony foglalkoztatás megtartását — a munkaerő-gaz­dálkodásban rejlő tartalékok jobb hasznosításával. Fontos, hogy az év hátralevő időszakában a gazdasági vezetés, a szakszervezetek, a dolgozó kol­lektívák hatékony munkája bizto­sítsa a hazai ellátás folyamatos­ságát, az export — ezen belül különösen a nem rubelelszámo­lású export — fokozását, az anyag és energia ésszerű, takaré­kos felhasználását, a termékek és szolgáltatások magasabb minősé­gi színvonalát. A szakszervezetek meg vannak győződve arról, hogy csak a mi­nél magasabb ez évi teljesítmé­nyekkel lehet jól megalapozni az 1983-as tervben várhatóan meg­fogalmazandó feszítettebb felada­tok megvalósítását. A szakszervezetek — a dolgo­zók körében szerzett tapasztala­tok birtokában — készek közre­működni az 1983. évi népgazda­sági terv hatékony végrehajtásá­ban. (MTI) Nagy feladat vár az idén a me­zőgazdasági üzemekre. A gondos munka mellett az időjárás is ked­vez, s így a terméskilátások job­bak a korábbi éveknél. Az alma és a szőlő minősége ki­váló. Azonban mit sem ér, ha nem válik áruvá, vagyis nem kerül lá­dákba, tárolókba, feldolgozókba. Az elmúlt években is nagy se­gítséget kaptak a mezőgazdasági üzemek a honvédségtől és az is­koláktól. Meg is fizették munká­jukat, s a pénzt az iskolák, az út­törő- és KISZ-szervezetek közös kirándulásokra, hasznos felszere­lési tárgyak vásárlására költötték. Pedagógiai szempontból sem volt haszontalan a néhány nap, vagy hét: a diákok munkára nevelését, a mezőgazdaság megismerését is szolgálta. Az idén sincs másképp. Megkezdték már munkájukat a gyümölcsültetvényeken. A szőlők­ben is szedik a fürtöket az álta­lános és középiskolások. De hány napig? Ha az ötnapos tanítási hét mintájára szombaton nem dolgozva vállalnának mun­kát, megnehezítenék a mezőgaz­dasági üzemek törekvéseit, a gyors betakarítást. S ha még az időjárás is rosszabbra fordul hamarább, mint ahogy a szüreti munkák be­fejezését tervezik, jelentősen ká­rosodhat a termés, főként a minő­sége. Ezen az őszön a megye főisko­láin tanuló, több, mint másfélezer diák vesz részt a gyümölcs és sző­lő szedésében. Hozzájuk csatlako­zik az ország különböző felsőfokú intézményeiből érkező 18 ezer fia­tal, akiket építőtáborokban he­lyeznek el. Ezek a diákok hetente hat napot dolgoznak, vagyis szom­batokon is — ez a „normájuk”. A szakmunkástanulók, az általános és középiskolások, mintegy 34 és fél ezren, is segítenek a még mint­egy két hónapig tartó szüretben. A kisebbek egy, a nagyobb diákok két hetet dolgoznak. A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉN Az izraeli csapatok visszavonását követelik a felszólalók Csütörtökön este a Biztonsá­gi Tanács rendkívüli ülésén Libanon ENSZ-fődelegátusa követelte az izraeli csapatok Bejrútból való haladéktalan visszavonását. A Libanon ké­résére összehívott ülésen Ghasszan Tueni kijelentette: az izraeli fegyveres erőket elő­ször a szeptember 15-ét meg­előző állásaikba kell vissza­vonni, végül az összes nem-li­banoni erőkkel együtt el kell hagyniuk az ország területét. Az ülésen Jordánia határo­zati javaslatot nyújtott be, amely felszólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy ítélje el Izraelt nyugat-bejrúti bevonulása miatt. Elítéli Gemajel megvá­lasztott libanoni elnök meg­gyilkolását, s ugyancsak elíté­lően szól „az erős, szilárd liba­noni kormány” létrehozását aláásó erőszakos cselekedetek­ről. A határozati javaslat fel­szólítja a konfliktusban érde­kelt valamennyi felet, hogy Li­banonban és a libanoni—iz­raeli határon haladéktalanul és egyidejűleg szűntessék be a ka­tonai tevékenységet. A Reuter brit hírügynökség szerint amerikai diplomáciai források máris jelezték, hogy elutasítják a határozati javas­lat bizonyos elemeit, többek között az Izrael elítélésére cél­zó pontot is. Ricsard Ovinnyikov, a Szov­jetunió képviselője hangsúlyoz­ta, hogy Izrael terjeszkedő po­litikája a Tel Aviv és Washing­ton közötti „stratégiai együtt­működés” egyenes következ­ménye. Ebben a szövetségben Izrael amerikai pénzzel, ame­rikai fegyverekkel és amerikai fedezék mögött, egyebek kö­zött a Biztonsági Tanácsban, az amerikai közel-keleti politi­ka céljainak megfelelően cse­lekszik. Ily módon az arab or­szágok és népek ellen irányuló közös amerikai—izraeli agresz. szióról van szó a Közel-Kele­ten. A Biztonsági Tanács pénte­ken folytatta ülését. A kecskeméti Petőfi Sándor Ál­talános Iskola tanári kara és út­törőcsapata úgy határozott, hogy szombaton is szüretelnek, mégpe­dig ugyanannyi bérért, mint a többi napon. Ezen a héten már autóbuszok vitték a tanulókat a Városföldi Állami Gazdaságba. A kecskeméti Katona József Gimná­zium diákjai októberben vesznek részt hasonló munkában. A tanári kar, és a KISZ-szervezet együttes határozatára, a szülők és a tanu­lók egyetértésével, ugyancsak vál­lalkoztak arra, hogy szombaton is dolgoznak. A két oktatási intéz­mény kezdeményezése példamuta­tó, követésre méltó. Az önkéntes vállalás egyben felhívás is. A megye valamennyi általános és középiskolájának, szakmunkástanuló intézetének szól. A diákoknak most alkalmuk van megmutatni cselekvő- és se­gítőkészségüket. Hiszem, hogy a lelkesedés, a készség, a szombati munka ön­kéntes vállalására — ugyancsak fizetségért — megvan a tanuló- ifjúságban és példaképeikben a tanáraikban. Ezt viszont letörheti, szétzúz­hatja, ha a fiatalokat foglalkozta­tó gazdaság nem törődik velük, nem úgy fogadja őket, ahogyan megérdemlik. Hallottam már ar­ról, hogy ezen a héten egy mező- gazdasági üzemben késő délután vittek csak először vizet a szürete­lő diákoknak!... Előfordult ta­valy, hogy a ládákat, szüretelő­edényeket felejtették el az ültet­vényre szállítani... A nem elfo­gadható hangnem, a szívélyesség hiánya ugyancsak nem lelkesítő ... A fiatalok egy része most végez először fizikai munkát a mezőgaz­daságban. Nem lehet mindegy, hogy milyen tapasztalatokkal, él­ményekkel távoznak, milyen pél­dát látnak. Cs. I. I Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Hazánkkal együtt 39 or­szág és a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet kiállítói­nak részvételével tegnap délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasz­tási cikkek szakvására. A vásár főterét a résztvevő or­szágok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémá­ja díszíti. Itt gyülekeztek a meg­nyitóünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Méhes Lajos Ipari miniszter, a Politikai Bi­zottság tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több más tagja, megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Kelemen Lajos, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese mondott beszédet. Az idei őszi vásárra minden eddiginél többen jelentkeztek. A több mint 64 ezer négyzetméter­nyi területen a kiállítók száma meghaladja az 1600-at. A legna­gyobb külföldi kiállítók a Szov­jetunió, Jugoszlávia, és a Német Szövetségi Köztársaság. A BNV-n hosszabb szünet után ismét megjelent Vietnam, Algéria. Gö­rögország, Kenya és Kuvait, va­lamint új szállítóként üdvözöl­hetjük Costa Ricát, Ecuadort és Hondurast. A magyar kiállítók célja, hogy széles körű tájékoztatást adja­nak a lakosságnak és a kereske­delem képviselőinek fogyasztási cikkeket gyártó iparunk fejlődé­séről, legújabb eredményeiről és a várható árukínálatról. Egyide­jűleg megismertessék a külkeres­kedelemmel és külföldi partne­reinkkel a hazai exportkínálatot. SZÖLŐSZÜRET 82 Jó közepes termést ígérnek a tőkék Bács-Kiskun megye területén 39 ezer hektáron terem a szőlő. Emellett csaknem kilencezer' hektáron zöldellnek a még nem termő tőkék. Az idei, legutolsó termésbecslés ada­tait összehasonlítva az elmúlt évek eredményével, ezúttal nem panaszkodhatunk. Jó közepes lesz az évjárat. A leg­korábban érő fajtákat, többek között az Irsai Olivért 16—17 cukorfokkal kezdték szedni. A külpiacot figyelők soha nem látott nyugat-eurupai termésről beszélnek. Ezt mindenkép­pen szem előtt tartva kell az ültetvényeken és a borászati üzemekben dolgozni. Legjelentősebb szőlőtermesztő körzetünk a megye középső ré­sze. Soltvadkerten, ilyenkor ősz­szel elnéptelenednek az utcák. Mindenki szüretel. A közöst, a sajátját, vagy a rokonét. Pilla­natnyilag problémamentes a fel­vásárlás. Négy helyen veszik át a szőlőt. A Jóreménység Szakszö­vetkezet vezetősége és tagsága bi­zakodik. Az idén — ha nem vál­toznak az árak és nem nőnek az anyagi terhek — lényegesen jobb eredménnyel zárja az ágazat az esztendőt, mint 1981-ben. A 180 hektáros ültetvényen javában fo­lyik a szüret. Eddig több, mint ezerötszáz tonna fürtöt szedtek le. A 25—26 ezer hektoliter tároló­terű gazdaság ötféle borrá dol­gozza fel a környéken termett szőlőt. A közeli Kiskőrös a másik fel­legvára a homoki szőlőtermesz­tésnek, borászatnak. A térség nagyüzemei a közös érdekeltség megteremtéséért létrehozták a 700 ezer hektoliter tárolótérrel rendelkező Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Borászati Közös Vál­lalatát. A 16 tagszövetkezet érté­kesítési gondjain enyhítő vállalat belföldre szőlőt, fojtott mustot és bort forgalmaz. Exportra pe­dig hordós-, palackos-, csemege­bort, valamint vermutot szállít. Az átvételi áraik — helyenként fajtától függően — négy-hat szá­zalékkal kedvezőbbek a tavalyi­nál. A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet már nevével is hitet tett a korszerű szőlőtermesztés elter­jesztéséért. Augusztus végén megkezdték a szüretet a korai fajtákkal. Az Irsai Olivért 16,2; az Oportót 13,5—15,5; a Rizling­szilvánit pedig 14—15 cukorfok­kal szedték. Itt is jó közepes a termés, — szerencsére — az év folyamán többször kellett módo­sítani a termésbecslés eredmé­nyét. A hosszúhegyi, az egyik leg­nagyobb kertész állami gazdasá­gunk. Egyben szőlőtermesztési rendszergazda. Sükösdön már ré­gen felismerték, hog£ a szőlőt nemcsak termelni, de feldolgozni is kell. Csak így nyereséges az ágazat. Eddig 120 hektárról gyűj­tötték be a termést. A szőlőben • A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság Mathiász János pin­céjében a termés átvétele előtt hitelesítik a must, illetve a bor tárolására szolgáló tartályokat. 530 diák és száz saját munkás dolgozik. A teendők javarésze még hátra van, hiszen idei must­tal meg kell telnie a 145 ezer hektoliteres pincészetnek. (Folytatás a 2. oldalon.) A barátság hídja Hűvösebb időben tévézés közben magamra terítem a meleg plédet. Karomon ezüst­tel futtatott filigrán karkötő, a vendégek majolika csészéből isszák a kávét. Mindhárom tárgy külhoni, de nem egy-egy turistaút emlékét őrzik. Itt­hon vásároltam őket, az NDK-s, a bolgár nemzeti hé­ten. Gondolom, a vásárlók közül már sokan keresték fel ilyen ünnepinek mondható alkal­makkor a kecskeméti Alföld Áruházat. Hogy ismertek ezek a rendezvények, arra bizonyí­ték a nyitás előtt fél órával már a bejárat előtt csoporto­suló várakozók tömege. Kü­lönösen kedveltté váltak az NDK-ból érkezett gyermekhol­mik, sporteszközök, a Romá­niából mini-importtal pultra kerülő pamut ruházati cikkek, vagy a Szovjetunióból kapott zománcos főzőedények, bar- kácskészletek. Hosszúra nyúl­na a felsorolás, ha az összes slágercikket felsorolnám. Egy biztos, a nemzeti hetek alkal­mával aligha lehet vásárlás nélkül megúszni a körülné­zést. Kisimportnak tituláltam az imént az Alföld Szövetkezeti Vállalat tevékenykedését, ám meg kell mondani, a baráti or­szágok szövetkezeti kereske­delmével kétoldalú kapcsolat­ban állnak. Lényegében, bizo­nyos keretek között árut cse­rélnek. így már majdnem egy évtizedes a partneri kapcsolat az NDK-beli Zwickau város áruházával, a bulgáriai Pro- vádia szövetkezettel, a romá­niai Brassó megye több üzle­tével. Örömmel üdvözölték a vásárlók a testvérmegyei kap­csolat szorosabbra fűzését jel­képező ölasz árunapot, mely­hez a modénai szövetkezetek szövetsége teremtett lehetősé­get. A szövetkezeti kereskede­lemnek .ez ojz ablaknyit/jsa nemcsak az árukínálat színe­sítését eredményezi. Ha úgy tetszik, az árucsere egyben minősíti hazai iparunk termé­keit is. Ne szégyelljük beval­lani, az NDK-ban, Romániá­ban, Bulgáriában is népsze­rűek a mi nemzeti heteink, ott is sok százan várják a megnyitót, s viszik, mint a cukrot az áruinkat. Ezekben a kereskedelmi kap­csolatokban — engedtessék ne­kem megkockáztatni a kije­lentést —, nem elsődleges az üzleti haszon. A nyereség a vásárlóké, itthon is, külföl­dön is. Ilyen közvetett módon teremtik meg a lehetőségét egymás életének jobb megis­merésére, becsülésére, s a kor­rekt kereskedelmi kapcsolat így válhat a barátság hídjává. Ám nemcsak országok fcö-#j zött lehet ilyen áruhidat ki­építeni. Hazánk tenyérnyi or­szág, tizenkilenc megyéjének árutermelését, kereskedelmét aligha lehetne hasonlítani föld­résznyi államokéhoz. És még­is, ebben a kis országban is előfordul, hogy nem vagyunk ismerősök, nem tudja az egyik megye, mit termel a szom­széd. Ennek az ismeretlenség­nek a felszámolására vállalko­zott a Centrum Áruházak lán­ca, amikor megkezdték a táj­heteket. Természetes, hogy az ilyen esemény nem maradhat folytatás nélkül, a bevezetett új termékek, kelendő áruk ott­hont kapnak a pultokon, s ál­landó megrendelőket szereznek a kisebb vállalatok, szövetke­zeti üzemek. Különösképpen öröm, hogy nemcsak a .megyeszékhelyen élő vásárlók kiváltsága a szí­nesebb árukészletből való vá­lasztás. Évek óta egy-egy nagyközségben is megrende­zik az áruk a baráti országból akciókat. így a többi között Kiskunmajsán, Kecelen és Soltvadkerten is vendégeske­dett az áruházban eoy-egy or­szág ... Nagy Mária ■\A Havasi Ferenc a vásáron.

Next

/
Thumbnails
Contents