Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

.1982. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT • SPOR1 VISSZAPILLANTÁS A derby és tanulságai A derby az Űj Magyar Lexikon szerint: 1. A telivártenyésztéssel foglalkozó országokban a lóver­seny legnagyobb díja, illetve az e díjért futott verseny. Az első versenyt 1780-ban Epsomban (Anglia) tartották. Háromévesek futják, egyenlő teherrel. Alapító­járól, Earl of Derbyről nevezték el. — 2. Döntő jelentőségű sport­mérkőzések (rangadó) neve. Csonka élvonal Magyarországon 1963 óta ren­deznek fogatderbyt. Nálunk a külföldi versenyekkel ellentét­ben nem a nagy pénzdíj, hanem a presztízs emeli igazi rangra a derbyt. A kecskeméti világbaj­nok, Fülöp Sándor a megmondha­tója, hogy derbyt nyerni mindig nagyobb dicsőséget jelentett, s jelent még ma is, mint bármely másik bajnoki fordulót. Neki ed­dig ötször sikerült... A magyar derby abban is kü­lönbözik a külföldi, hasonló el­nevezésű vetélkedőtől, hogy ná­lunk 1971 óta a derby mindig egybeesik a magyar bajnokság befejező fordulójával. A tét ez­által nagyobb, mint bármekkora pénzdíj, s ezért minden hajtó vágya, hogy az összetett magyar bajnoki cím mellé a derby meg­nyerését is magáénak mondhassa. Ezért is tűnt szimpatikusnak az országos szövetség kezdemé­nyezése, amikor a négyesek szép hagyománya után a kettesfogatok számára is kiírta az első országos hajtóderbyt. A vendégszereteté­ről ismert Kecelre az ország leg­jobbjait hívták meg. Sajnos, csonka élvonal érkezett. Az idei nemhivatalos Európa-bajnokság győztese, Fehér István a domb­óvári, október eleji verseny elő­készületei miatt maradt távol, míg Bozsik József lovainak be­tegsége, Muszkán István pedig katonai bevonulás miatt nem tudott eleget tenni a meghívás­nak. A Duna-Alpesi Kupán oly bravúrosan szerepelt csoportból csupán Szegedi Gábor maradt meg hírmondónak ... Huszonkilenc fogat így is rajt­hoz állt. Közöttük számos olyan versenyző, aki első ízbén tette próbára képességeit. Meg kell je­gyezni; nem sok sikerrel. Ezért a felhígult mezőny nem érte el azt a színvonalat, amit egy derbyn joggal elvár az ember. Nem volt ez igazi derby a már kialakult magyar hagyomány szerint sem, mert semmi köze nem volt a ma­gyar bajnokság befejező forduló­jához. Pedig lehetett volna ... — A szövetség az idén egyfor­dulós bajnokságot rendezett a Duna-Alpesi Kupára történt vá­logatás miatt — mondta dr. Vá- rady Jenő szövetségi kapitány. — Kétségtelen, hogy össze lehetett volna „házasítani” a második fordulót a keceli derbyvel... A tanulságokat levonjuk, s jövőre már a négyeseknél jól bevált ha­gyományt követjük. Kíméletlen maraton A program a bemutatással és díjhajtással kezdődött. Az előző­ben csupán 5 pont különbség volt az első és a tizennegyedik k.özött. A díjhajtásban hét hajtótól lát­tunk szép programot. Kár, hogy a maratonhajtást nem lehet ilyen egyértelműen ér­tékelni. Az ott nyújtott teljesít­mények ugyanis szoros összefüg­gésben vannak a pálya nehézsé­gi fokával. A pályaépítőket az a tiszteletreméltó szándék vezérel­te, hogy egy igazi fogatderbyhez méltó pályát építenek, s ennél­fogva nagy küzdelmet láthat majd a mintegy ezerfőnyi nézősereg, amely már a reggeli ’ órákban szinte körülvette a veszélyesnek tartott szakaszokat. Csakhogy az egyes szakaszok nehezebbnek bi­zonyultak a kelleténél, s ezért igen kíméletlenek voltak ember és ló számára egyaránt. A C szokass 1-es akadályán csak a helyismerettel rendelkező Herczeg Gábor úsztatott át, az őt követők sorra megfeneklettek a lovakat ellepő vízben, a kocsi­agyig érő iszapban. S miután a' bentragadt fogatokat kihúzni szándékozók is pocsolyában ma­radtak, a versenybíróság kiiktat­ta a pályaszakaszt a versenyből. Nem volt kisebb próbatétel a kettes-hármas és négyes aka­dály sem, elsősorban egymáshoz való közelsége miatt. Az új sza­bály nem teszi lehetővé a meg­bízhatóságra törekvő, nyugodt, megfontolt hajtást. Amint a fo­gat áthalad az akadályon, meg­indul a stopper, s a hajtó min­den megkezdett öt másodperc után büntetőpontot kap. Tehát hajtani kell, hogy minél rövidebb legyen az akadályban töltött idő. Csakhogy a ló ereje is véges, s ha az akadályok között nincs annyi távolság, hogy regenerá­lódni tudjon, akkor kimerül. Amint ez számos lóval megtör­tént Kecelen is. Nem volt sokkal kíméletesebb a maratonpálya befejező szaka­sza sem. A kíméletlen terepviszo­nyok, csaknem 16 kilométeres szakasz után még 3 ezer 700 mé­tert betonon kellett megtenniük a lovaknak. Erre sem volt szük­ség ... Féket az indulatokra és a terepkocsikra Ha Magyarországon lenne ál­latvédő liga, azonnal rendkívüli értekezletet tartott volna a Ke­celen történtek miatt. Az átlagon felüli követelményeknek ugyanis a lovak voltak az áldozatai. Ere­jüket nem tudták (nem tudhat­ták) beosztani, s ha a hajtó sem gondolkodott, megvolt a baj. Előkerült az ostor, következett a kíméletlen lóverés. Pedig a sza­bály egyértelműen kimondja, hogy „Minden olyan bántalma­zást vagy bántalmazások soroza­tát, melyet a versenybíróság vi­lágosan és egyértelműen annak tekint, az egész versenyből való kizárással kell büntetni.” Emiatt senkit sem zártak ki, pedig jó néhányan rászolgáltak. Lehet, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy a fogatbírókat a hajtők választották, ahelyett, hogy sorsolták volna? A további javítanivalókhoz kívánkozik még egy javaslat, amely a bármikor bekövetkezhe­tő balesetek elkerülését kívánja szolgálni. A követelmények hö- vekedésével egyre nagyobb je­lentősége volna a féknek. Az em­beri (hajtói) könnyelműség azon­ban nem ismer határokat. A ver­senybíróság viszont feltételekhez kötheti a versenyen való indu­lást, s ezek egyike legyen a te­repkocsik fékkel történő ellátá­sa. Banczík István család • otthon • szabad idd Felhalmozott gyógyszerek Ma már mindenkinek lehetősége van arra, hogy egészsége megóvására, betegsége gyógyítására, cse­kély térítés fejében, kitűnő gyógyszerekhez jusson. Ezt a kedvező helyzetet ki is használják. Bizonyít­ják ezt a gyógyszerfogyasztásról készült statiszti­kák, amelyekből az is kitűnik, hogy sokszor nem körültekintően szedjük be és tároljuk, veszélyez­tetve ezzel magunk és mások egészségét. A gyógyszerpazarlás nagy kárt jelent az állam­nak. hiszen térítési díja nem azonos a készítmény értékével. Felhalmozásuk azért is káros, mert sza­vatossági idejük időközben lejárhat, az összetéte­lük megváltozhat és ennek következtében ártal­massá válnak, ötletes és követésre méltó brigád­felajánlást olvastam például a Kecskemét szalag­házi gyógyszertárban: „A házi gyógyszerkészleteket minden héten csütörtökön kérésre átnézzük.” Mint az ott dolgozók elmondták, a környékbeli lakosság él is a lehetőséggel. Nem helyes a gyógyszerek spejzolása azért sem, mert átmeneti hiányt okozhat a „piacon” és gátol­ja az arra rászoruló betegek ellátását, vagy egy idő után elfelejtjük, hogy melyiket mire és hogyan kell használni. Ebből is bőven adódhatnak egész­ségügyi problémák. Az is előfordul, hogy valame­lyik orvosságot más feliratú dobozba tesszük, aztán kimegy a fejünkből. A végén van egy halom (sok esetben lejárt) gyógyszerünk, melyekkel esetleg többet árthatunk, mint használunk. Nemegyszer előfordul, hogy csak azért vesszük be némelyiket, mert megszoktuk. Meg sem próbáltuk, hogyan éreznénk magunkat, ha nem szednénk. (Például nyugtató, altató tablettákat.) Arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy — a gyógyszerek beszerzésének megkönnyítése elle­nére — a betegségre utaló panaszok orvoslása cél­jából az orvost kell felkeresni! Ne akarja magát senki gyógyítani, sem a saját elképzelése, sem má­sok tanácsa alapján! Az öngyógyításra már na­gyon sokan ráfizettek. A helyes szemlélet kialakítása érdekében jó tud­ni, hogy államunk a gyógyszert nem tekinti áru­nak, hanem mindenkinek szociálpolitikai' juttatás­ként biztosítja. Viszonozzuk ezt azzal, hogy ne pa­zaroljuk csak azért, mert könnyen juthatunk hoz­zá, hanem csak a szükséglétnek megfelelő mennyi­séget vásároljuk belőle. Saját érdekünkben. Kezdő háziasszonyok iskolája Kevés munkával sok vi­tamint tehetünk el télire. A petrezselyemzöldet, zel­lerlevelet megmossuk, majd szárától megtisztítva fi­nomra összevágjuk, sza­bad levegőn (de nem na­pon) megszárítjuk. Üveg­be rakjuk és lekötve hű­vös, sötét helyen tároljuk. Vagy: félujjnyi vastag gyökéren levő egészséges petrezselyemzöldet nyílá- sos faládába teszünk, ho­mokos földbe. A nyíláso­kon áthúzzuk a zöldjét, na­pos ablakban tartjuk. Egész télen zölden. Zöld kaprot megmosva, megtisztítva, sóval réte- gezve tehetünk el. Vagy: a megmosott kaprot ruha között megszíkkasztiuk, összevágjuk, kisebb üve­gekbe nyomkodjuk, le­kötjük. Fél óráig vízgőz­ben tartjuk. Tökfőzelékbe, uborkamártásba való kap­rot ecetben is eltehetünk. Az apróra vágott zöldet üvegbe rakjuk és ecetes vizet szűrünk rá. mint az uborkára. Többször is ve­hetünk ki az üvegből, s új­ra visszakötjük, egész té­len eláll. A hegyes piros-, vagy zöldpaprikát száránál fog­va spárgára fűzzük, és sza­bad levegőn megszáritjuk, majd az éléskamrában fel­akasztva tároljuk. Sárgarépát, petrezse­lyemgyökeret, zellert, ka­ralábét megtisztítva kari­kákra szeletelünk. felfűz­ve szárítjuk. így lehet zöld­babot, gombát is tartósíta­ni. I A szőnyegek ápolása A napok rövidültével és az idő­járás hűvösebbre fordultával mind többet használjuk • a la­kást. így szőnyegeink is hama­rabb piszkolódnak. Néhány taná­csot adunk tisztításukhoz. Az új szőnyegeket két-három hónapig csak kefével tisztítsuk. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a szálai letaposódjanak. Ha nem porszívózzuk, hanem poroljuk a szőnyegeket, akkor a színén ke­féljük és a bal oldalán poroljuk. A rojtokat elő­ször száraz kefével dörzsölj üli, ezután tegyünk alá ruhát és tisz­títószerrel is keféljük át, majd nedves állapotban húzogassuk ki egyenesre. A szőnyegeken ne tologassunk bútorokat. Fotelek, székek lehe­tőleg ne álljanak huzamos ideig azonos helyen, mert ezáltal egye­netlenül kopik a szőnyeg. Gyakran kell különféle folto­kat is tisztítani. A gyertyafolt eltávolítására bevált módszer: a foltra itatóspapírt kell tenni és meleg vassal rávasalni. Ezt mind. addig ismételjük, míg a papír teljesen magába szívja a sztea- rint. Olaj- és zsírfoltot alkohol­lal és benzinnel tudunk kivenni. Tinta- és gyümölcsfolt eltávolí­tására legalkalmasabb a citrom leve. Ha a szőnyegre víz ömlik, azonnal itassuk fel száraz ruhával, mert különben a vízfolt kontúrjai megmaradnak. A tisztítószereket először a szőnyeg kevésbé fel­tűnő helyén mindig próbáljuk* ki, majd azután dolgozzuk be az anyagba és csak száradása után porszívózzunk, poroljunk. Amennyiben mosható a szőnyeg, akkor először alaposan poroljuk, vagy porszívózzuk. Azután a mosást szálmentén végezzük. Szépen felfrissíti a színeket, ha ecetes vagy erősen sós vízbe mártott ruhával átdörzsöljük. A padlószőnyegeket ugyan­úgy kezeljük, mint a többit. KÖNNYÜBÚVÁRSPORT ESTÉRE, ÉJSZAKÁRA Vidékbajnokság, jó eredménygkkel Dunaújvárosban rendezték meg a könnyűbúvár uszonyos és bú­várúszók gyermek-, serdülő és if­júsági korosztályú vidékbajnok­ságát. Bár a mezőny nem volt teljes — hiányoztak az anyagi gondokkal küzdő kaposvári és szegedi klubok tagjai — mégis több felnőtt válogatott úszó is rajthoz állt. Aí* MHSZ ÉBKM Vízmű úszói­nak eredményei: GYERMEKEK (csak gumi­uszonyt használhatnak). Lányok: 15 m búvár: 5. Megye- si Helén 7,8. 400 m uszonyos ú.: 3. Megyesi 5:19,33, 6. Bencsura T. 5:33,15. 200 m uszonyos ú.: 6. Megyesi 2:33,91. 4x50 m váltó: 3. Vízmű 2:07,78. • Fiúk: 400 m uszonyos ú.: 5. An­tal Péter 5:28,18, 6. Zana Zoltán 5:34,16, 200 m uszonyos ú.: 5. Za­na 2:35,43, 6. Antal 2:37,01, 4x50 m váltó: 2. Vízmű 2:11,49. SERDÜLÖK: Lányok: 20 m búvár: 3. Kecs­keméti K. 8,5, 5. Bérezi I. 8,7, 6. Zombori K. 9,1. 400 m uszonyos ú.: 2. Zombori 4:14,21, 3. Kecske­méti 4:19,55, 4. Bérezi 4:25,86. 200 m uszonyos ú.: Zombori 1:56,18, 3. Kecskeméti 1:57,07, 5. Bérezi 2:02,52. 100 m uszonyos ú.: 2. Kecskeméti 53,43, 3. Zombori 54,28, 5. Bérezi 57,03. 800 m uszo­nyos ú.: 2. Zombori 8:48,51, 3. Bérezi 9:11,22, 4. Kecskeméti 9.Í6,59. 4x100 m váltó: 2. Vízmű 3:43,98. IFJÚSÁGIAK: Lányok: 33 13 m búvárúszás: 1. kerekes F. 13,1, 2. Szabó E. 14,1, 4. Mányoki 15,8. 40Q m búvár: 1, Szabó E. 4:08,91, 2. Kerekes 4:29,48. 800 m uszonyos ú.: 1. Szabó E. 8,38,46. 400 m uszonyos ú.: 1. Szabó E. 4:03,85, 2. Kerekes 4:19,16, 4. Mányoki 4:35,54. 100 m búvár: 1. Szabó E. 50,73, 2. Kere­kes 50,91, 4. Mányoki 1:01,03. 100 m uszonyos ú. :• 1. Szabó E. 51,22, 2. Kerekes 52,97, 4. Mányoki 57,51. 200 m uszonyos ú.: 1. Szabó E. 1 :,51,88, 3. Kerekes 1:59,85, 4. Má- nyoki 2:05,38. 4x100 váltó: 1. Víz­mű 3:51,82. Fiúk: 400 m búvárúszás: 3. Sza­bó 5:03,30. 200 m uszonyos ú.: 4. Szabó 4:22,49. 100 m búvárúszás: 3. Szabó 59,88, 200 m uszonyos ú.: 3. Szabó 1:59,20. A lányok-asszonyok esti kedélyállapotát az is befolyá­solja, ki mit ölt magára, ha már befejezte a vacsora utáni konyhai teendőket. Semmiképp ne maradjunk abban a ruhában — még ha nem is sok idő választ el bennünket az alvás óráitól —, amiben a házi munkát végeztük. A jól kialakított esti „menetrend” mellé kívánkozik a he­lyesen megválasztott otthoni öltözék is. Á tusolás után vegyünk magunkra frottír, vagy plüss köntöst, ami testünkhöz simul és jó nedvszívó. A képen látható zippzáros, kapucnis megoldású különösen prakti­kus ruhadarab. Az esti tévénézés, kötés-varrás előtt nyugodtan bele­bújhatunk már a pamut pizsamába, örvendetes, hogy egyre több természetes és pamut alapanyagú szabadidő-, háló- és háziruhákat kínál a kereskedelejja. • A képen látható hálóing kényelmes szabásvonalú, fehér patilon- ból készült, elöl ízléses hímzéssel. összeállította: Pulai Sára. MAI MŰSOR TV I. MŰSOR: 8.0ü: Idősebbek is elkezdhetik. — Té­vétorna (ism.) — SZ 8.05: Iskolatévé. — Fizika (ált. isk. 6. oszt.). Bevezetés a fizikába 8.35: Technika (ált. isk. 1. oszt.). A gyúrható anyag — SZ 9.00: Élővilág (ált. isk. 8. oszt.). Evo­lúció. — SZ 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.). Sír — nevet 1. rész — SZ 11.00: Magyar irodalom (középisk. I—II. oszt.). Ékes, érdes anyanyel­vűnk — I. rész. Bánffy György mű­sora — SZ 12.00: Világnézet (középisk. IV. oszt.) Totalitás 14.10: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ált. isk. 5. oszt.) (ism.) — SZ 14.45: Magyar irodalom (középisk. I—II. oszt.) (ism.) — SZ ÍS.25: Világnézet (ism.)« Ili.25: Hírék 10:30: Repülő madarak. — Angol rö­vidfilm — SZ 1G.40: Tévébörze Ki.45: Tízen Túliak Társasága 17.25: Lépésváltás. — A Pécsi Körzeti Stúdió riportfilmje Somogy megyében — a kormányprog­ramot két évvel megelőzve — átfo­gó intézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek egyik fontos eleme a tsz- ek vezetésének és szakembergárdájá­nak megerősítése Három év alatt 20 szövetkezet élén történt változás. Ez természetesen nem történhetett meg fájdalommen­tesen. A film készítői három szövet­kezetbe látogattak el. Szerkesztő-riporter: Hídvégi József Operatőr: Kapuvári Sándor Rendező: Litauszki János 18.05: Reklám 18.10: Legyen a zene mindenkié — VI 2. rész — SZ 18.55: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. — Té­vétorna — SZ 19.15: Esti mese — SZ 19.30: Tv-híradó — SZ 20.00: San Francisco utcáin. Ameri­kai bűnügyi filmsorozat. A rettegés folyója — SZ 20.45: Panoráma. — A Külpolitikai szerkesztőség világpolitikai maga­zinja — SZ 21.45: Telesport. — Labdarúgó-kupa- nap 22.45: Tv-híradó 3. — SZ TV II. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. — Etnikum és politika. VIII2. rész: Magyaror­szág a XVII—XVIII. században. — Romlás, módosult újjáépülés — SZ 20.40: Tv-híradó 2. — SZ 21.00: Reklám 21.05: Fajankó. — Lengyel tévéfilm — SZ (16 éven felülieknek!) ÚJVIDÉKI TV: 17.55: Műsorismertetés (m) 18.00: Tv-híradó (m) 18.15: Reklám 18.25: Tv-híradó (sz—h) 18,45: Sorozatfilm gyerekeknek (m) 19.15: Tudomány (m) 19.50: Eurogól — sportműsor (TV Bgd) 20.20: Rajzfilm 20.30: Tv-híradó (m) 21.00: Politikai magazin (TV Bgd) 22.00: Tv-dráma 23.00: Tv-híradó (sz—h) 23.20: Műsorzárás (sz—h) KOSSUTH: 8 27: Tánczene Berlinből, Szófiából és Prágából 9.03: Schubert: A négy évig tartó őr­ség. Egyfelvonásos opera 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra. Értünk vagy elle­nünk 10.35: Pablo Casals vezényel 11*B3: Mi közünk hozzá? Fogadónap 11.38: Wilhelm Meister tanulóével. Goe­the regénye XXI15. rész 12.45: Könyvszemle 12.59: Magyar előadóművészek felvé­teleiből 13.30: In memóriám Kelemen Péter 14.00: Kóruspódium 11.24: Zenekari muzsika 15.05: Íróvá avatnak. Sánta Ferenc 15.35: Verbunkosok, katonadalok 16.00: Ridlónapló. „Tartozik és köve­tel" a kultúrában 18.00: Mátra vidéki gyermekdalok (ism.) 19.15: Diákkönyvtár hangszalagon: Az embergyűlttlő 20.00: Szimfonikus zene 21.05: Operettdalok 21.40: Adottságok, lehetőségek a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalat­nál 22.30: Operaáriak 22.50: Egy igazgató névjegye — Ernőd Pál riportja 23.10: Kamarazene 0.10: Táncdalok 20.35: A 04, 05, 07 jelenti (ism.) 21.05: Kabarécsütörtök 22.15: Külföldi táncdalok 23.20: Nóták 3. MŰSOR: PETŐFI: 8.05: Dzsesszarchívum. Bessie Smith éuchcl 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00—12.30: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stú­diót. Három Ország határán 13.30: Éneklő Ifjúság . lt.OO: Népzene Mexikóból 14.10: Fiatal együttesek műsorából 14.35: Fúvósmuzsika 15.10: A Rádió Dalszínháza — Locwe: My Fair Lady 18.35: Idősebbek hullámhosszán (Ism.) 17.30: Veszélyben a ‘ 18.35: GramofonsztároK 19.15: Esti nótamuzsika 18.53: Slágerlista! I 0.00—9.30: Iskolarádió 9.30: Kamarazene 10.30: Millöcker operettjeiből 11.05: Népi muzsika 11.30: Olasz muzsika 13.07: Operafinálék 14.10: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok 14.30: Válogatás a Ten C. C. együttes 1977-es dupla koncertlemezéből 15.20: Sosztakovics: XV. vonósnégyes 16.00: Zenei Lexikon 16.30—16.50: Iskolarádió 16.50: Popzene sztereóban 18.00: Szintézis 18.30: Rádióhangversenyekről 19.05: Kamarazene 20.00: Puccini operáiból 21.05: Bach-művek 22.10: Napjaink zenéje. ÜJ zenei Irány-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents