Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 10 A VITÁL KISSZÖVETKEZET ELSŐ HAT HÖNAPJA Titulusért nem jár pénz r — Meglátogatjuk a fiúkat — közli induláskor Tóth Sándor gé­pészmérnök, a Vitái kisszövetke­zet alelnöke és főszervezője. A fiúk éppen a fővárosban dolgoz­nak. A Dél-pesti Kórház klíma­berendezéseit, szellőzőit, műtőit fertőtlenítik. Vagyis elérik azt, hogy a poros, szennyezett levegő a gépházból a csöveken, csator­nákon áthaladva végül bakté­riummentesen érkezzen a műtő­be. Nem egyszerű a feladat, mert a kanyargós vezetékekben vodkás üvegtől a tejes zacskóig és a mal­terdarabokig sok oda nem való tárgy is megbújik. Talán ezért van az, hogy a kecskeméti Vitái gyógyászati segédeszközöket gyár­tó, fejlesztő és szolgáltató kisszö­vetkezet az egyedüli az ország­ban, amelyik ezt a munkát vál­lalja. Sőt — mint a példák iga­zolják —,*el is végzik. Csak tökéletesen A fiúk — noha jóval elmúlt tiél, mire Pestre érünk — alsza­nak. Természetesen nem lustál­kodnak, mert azt nem engedhe­tik meg maguknak. Szorít a vál­lalt határidő, és ösztönöz a gyors és jó munkára a fizetés is. Vi­szont alkalmazkodni kell a kö­rülményekhez. Ahhoz, hogy a mű­tőt nappal még a kórháziak hasz­nálják. így a fertőtlenítésre ma­rad a délután. — Meg az éjszaka! — teszi hoz­zá némi malíciával Kállai Sándor klímatechnikus, a Pesten dolgozó csapat vezetője. — Például az egyik műtőben egy órakor még operáltak, fél kettőkor vettük át a helyiséget, és hajnali négyre fejeztük be ott a munkát. — Van olyan folyamat, amelyet nem lehet félbehagyni, mert ak­kor kezdhetnénk elölről az egé­szet — magyarázza Csapó András. — A múltkor sajnos, ez történt, bár nem a mi hibánkból. A nagy szél benyomta a kész, steril mű­tő ablakát — említi a nem túl derűs epizódot Pálfi József, a fer­tőtlenítés szakértője. — Újra kel­lett csinálnunk! — Saját magunkat mi meóz- zuk először, s a legszigorúbban — mondja a szakállas, szemüve­ges Kállai Sándor. — Csak tö­kéletes munkát adhatunk ki a kezünkből! Ha szükséges, ötször is nekifogunk... De ilyen még nem volt. Nem is kifizetődő, mert a zsebünkre megy. — Ha nem tudnánk megoldani a vállalt feladatot — az azt je­lenti, ingyen dolgozunk — foly­tatja Pálfi József. — Ez a kocká­zat! És ez időnként annyira nyo­masztó, hogy a gépházból lejőve, egy órán át csak azt beszéljük meg: mit és hogyan csináltunk. És a Dél-pesti Kórház nem kis feladat: három hónap alatt tizen­egy műtő, 1,5 kilométer csőveze­ték, 1500 négyzetméter felület, amelynek sterilnek kéül lenni. Olyannyira, hogy sehol nem lehet négyezred mikronnál nagyobb szennyeződés. Együtt a csapat Úgy tűnik — nohá a kisszövet­kezet alig fél esztendeje alakult —, hogy a gárda, és az általuk végzett munka megfelel a szigo­rú minőségi előírásoknak. Bizo­nyíték erre Orosháza, Kalocsa, Kiskunhalas, s korábban még Bé­késcsaba és Kecskemét kórházai­nak azóta is jól működő klíma- berendezése. — Igazából az új kecskeméti kórháznál jöttünk rá, hogy erre a munkára milyen nagy az igény, s láttuk: még sincs vállalkozó — boncolgatja Tóth Sándor a szü­letés körülményeit. — Mi, akkor még kórházi, vagy röntgentechni­kai vállalati dolgozók, megkaptuk a megbízást, és sikeres volt az első, majd a második munka is. Ez önbizalmat adott, és Összehoz­ta az embereket is. így fogalma­zódott meg a gondolat: együtt tartjuk a csapatot! Az előkészítés 5 hónapig tar­tott. Végül 18 taggal megalakult a kisszövetkezet. Az ülésen ki­mondták: titulusért pénzt nem kap senki. Az elnök -és az alelnök is úgy dolgozik, mint a többi. A közös tulajdon — a tagok sa­ját befizetett pénzéből és beadott szerszámaiból — 300 ezer forint értéket képvisel. (Az új belépő­nek ezután is le kell majd tennie a maga hozzájárulását.) A garan­tált alapfizetés 1350 forint havon­ta. Több csak akkor, ha eredmé­nyes munkát végeznek. Eddig nem kellett megragadni az alapbérnél. A szolgáltatást na­gyobb befektetés nélkül is el le­hetett indítani. Február 19-én volt az alakuló ülés, 22-én pedig a brigád ment Orosházára. Most Pesten dolgozik, a másik részleg augusztusban kezd a kecskeméti régi kórházban. Év végéig meg­van a munka előre. Később — a tapasztalatok bir­tokában — bővítik a szolgálta­tások körét is. Orvosi gázhálóza­tot szerelnek, és szó van sokszo­rosításról is. Pénzügyi segítséggel A kisszövetkezet, mint a neve jelzi, gyártó és fejlesztő is, s így önálló termékekkel is jelentkezni akar. Az első egy, a műtőbeli be­mosakodáshoz szükséges automa­tikus folyadékadagoló lesz, mely­nek működési elve hasonló a jól ismert :kézszáríl|óéhoz. Gárdián Ferenc elnök és Krémer László műszaki vezető irányításával rö­videsen elkezdődik a gyártás. A kísérleti példányt már bemutat­ták, és máris 400 darabra érke­zett megrendelés. Dicsérték a szakemberek, köztük dr. Gubacsi László, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetője is, de hozzátette: szeretné már na­gyobb sorozatban látni! Ez viszont beruházás nélkül nem megy. Szerencsére a? ügyes kis be­rendezésre — némi figyelemfel­keltés után — felfigyeltek a pénzügyi szervek is. Bizonyítva, hogy felfedezték benne az üzletet. A gyártás megindításához jelentős összeggel járultak hozzá. Az OKISZ 300 ezer, az Állami Fej­lesztési Bank 1,3 millió forintot adott, s ezt megtoldottak 4,3 mil­lióval az innovációs alapból. S mert a kisszövetkezet a szer­vezéssel nem állt le pénzszűke idején sem — most másfél hóna­pon belül működő folyadékada­golót ígérnek. ‘ Háttér is kell! Készít majd a Vitái műanyag lázlaptartót s tervezik körzeti or­vosoknak készenléti táska össze­állítását is. Vállalkoznak hiány­cikkek, vagy kis szériák gyár­tására. Tárgyalnak 4—5 ezer kesz­tyűsterilező doboz előállításáról a • Nagynyomású gőzborotvával tisztítják a csövet. MEDICOR-ral. Ez a nagyvátla- latnak nem tétel, a kis cégnek viszont jó üzlet. A kisszövetkezet, legyen bár­mily rugalmas is, nem élhet meg — vagy nem elég hatékonyan — a nagyobb üzemek, vállalatok se­gítsége, együttműködése nélkül. A Vitáinak már a megalakulása­kor nagyon sokat jelentett a Bacs-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályának és a kórháznak a támogatása, s a ké­sőbbiekben is számítanak a meg­bízásaikra. Jó a kapcsolat az OM- KER Vállalattal, amely értékesí­téssel foglalkozik, s a már em­lített MEDICOR is munkát ad: még az ősszel Moszkvában kell fertőtleníteni a magyar vállalat által gyártbtt konténerműtőket a kecskeméti szakembereknek. A Röntgen- és Kórháztechnikai Vál­lalat klímaberendezéseinek a fer­tőtlenítésében állapodott meg a kisszövetkezettel. Körülbelül így fest az első fél év mérlege. De a Vitái az ország 149 kórházába és egészségügyi in­tézményébe küldte el a tevékeny­ségi körét tartalmazó tájékozta­tót azzal a nem is titkolt szán­dékkal: ha van számukra munka, akkor várják a hívást. Váczi Tamil • Pálfi József, a fertőtlenítés szakértője. • A műtő szellőzőrácsát szereli Csapó András. Energiatakarékos homlokzatfelújítás BESZÉLGETÉS AZ IKTV IGAZGATÓJÁVAL Sokan megállnak mostanában Kecskeméten az Arany János és a Hornyik János utca sarkán, ahol vastag fehér lapokat ragasz­tanak egy ötemeletes lakóház fa­lára a földszinttől egészen a te. tőzetig. A tájékozottabbak tud­ják — lapunkban is olvasták —, hogy a fehér lapok hőszigetelés céljából kerülnek a falra. Még­is meg-megállnak, nézegetik, mert olyasmit még nem látták, hogy huszonegy évvel a beköltözés után burkoljanak be így egy há. zat. — Miért van erre szükség, hi­szen sokba kerülhet az ilyen fáj­ta homlokzatfelújítás — kérdez­tem Márton Lajostól, az Ingat, lankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatójától, — Az Arany János utca 12. szá­mú ház teljes külső felújítása egyébként is szerepelt vállalati terveinkben. Lakói viszont hosszú éveken át panaszkodtak a fűtésre. Ezért döntöttünk úgy, hogy a munkát egybekötjük az energiatakarékossági intézke. désekkel kapcsolatos feladataink­kal. így egyébként jóval olcsóbb, mert a hőszigeteléssel egyben a homlokzatfelújítást is elvégez, zük. Mégpedig jóval időtállóbban, legalább húsz évre. — Hogyan jutotttak erre a meg­oldásra, s nem lehetett volna ol­csóbb megoldást választani? Tu­domásom szerint legalább 500 fo­rintba kerül négyzetméterenként ez a- szigetelés! — Valóban nem olcsó, de az energia még drágább. Világszerte azon fáradoznak politikusok, tu­dósok, műszaki, gazdasági szak­emberek, hogy minél jobban ta­karékoskodhassanak vele. Válla, latunk is több intézkedést tett már annak érdekében, hogy a la­kások fűtését gazdaságosabb hő­szolgáltatással oldhassuk meg. Jó néhány épületnél azonban ma. gunk is értetlenül álltunk a lakók panaszaival szemben, ezért ez év elején az Energiagazdálkodási Intézetnél megrendeltük néhány különböző technológiával épült lakóház thermovíziós vizsgála­tát. Folyékony nitrogénnel működő infra tv.kamerákkal készítettek hőfényképeket az Arany János ut­ca 12., a Petőfi Sándor utcai fű­részházak, a Reile Géza utca 22., a Halasi út 1—3—a., a Zalka Má­té u. 13., a Hunyadivárosban a Lándzsa utcai sorházak, a Marx tér 1—5. számú lakóházakról. Igen tanulságos volt látni az inf- raképekről, hogy a rosszul szige­telt falak mennyi hőt sugároznak ki az utcára, miközben a lakás­ban — a kellő melegszolgáltatás ellenére is — fáznak a lakók. Hasonlóan nagy hőveszteséget okoznak a rosszul záró ablakok, erkélyajtók is. Az Energiagazdálkodási Inté­zet javasolta a THERMOTEK hő- szigetelési módszer alkalmazását, amelyhez az anyagot a BUDA- LAKK Vállalat hozza forga­lomba. Az impregnált Nikecell- lapokat egyébként a nyugatnémet HAERING-cég szállítja, szakem­berei tanították be vállalatunk dolgozóit az igen gyorsan elvégez­hető burkolómunkára. — Ha gyorsan lehet dolgozni az új technológiával, akkor miért nem fejezték be már a munkát, amit még június közepén elkezd­tek? — Azért, mert a BUDALAKK az importkorlátozások miatt csak késve tudta szállítani az anyagok egy részét. Emiatt több mint egy hónapig állt a munka. — Akkor miért nem keresnek olyan hazai anyagot, ami a Nike- cellt pótolja? Bizonyára van er. re lehetőség! — Valóban fontos feladat az importanyagok hazaival való he­lyettesítése. Mégis több oka van annak, hogy ezúttal mégsem ezt tesszük. A HUNGAROCELL lehet­ne ilyen anyag. A BUDALAKK Vállalat azonban csak Nikecell- ért vállal garanciát. A HUNGA­ROCELL ugyanis ridegebb, tö. rékenyebb anyag és íelhasználá. sa előtt impregnálni kellene, s ezt a szert is csak import útján lehet beszerezni. Ami a Nikecell 20 éves garanciáját illeti, nekünk, il­letve a népgazdaságnak — ha ide- számítom az egyébként is esedé­kes homlokzatfelújítás elhagyá­sát — ennyi idő alatt, hat-hétsze. résén megtérül energia- (ami még jelentősebb import) megtaka­rításból a burkolás költsége. Ez pedig a HUNGAROCELL-nél nincs biztosítva. — Mi az oka annak, hogy ép­pen az Arany János utcában kezd. ték a homlokzatok hőszigetelését. Nem lett volna indokolt va­lamelyik másik említett háznál hozzáfogni a munkához? • Az Arany János utca 12. szá­mú lakóház Hornyik János utcai homlokzatának rövidesen befeje­ződik a hőszigetelése. — A thermovíziós képek ta­nulmányozása álapján az épüle. tek hővesztesége az előbb emlí­tett sorrendben alakul. A leg­rosszabb helyet az Arany János utcai bérház Hornyik János utcai frontján. Egyébként négy épületet szándékozunk még az idén THER- MOTEK.hőszigeteléssel ellátni, a Halasi út 1—3—5. és a Zalka Má. té utca 13. számú lakóházakat. Azért ezeket, mert a legrégebben épültek, s leginkább rászorulnak a külső tatarozásra. A Halasi út 1. számú ház beállványozását már meg is kezdtük. Ha idejében meg­kapjuk a Nikecellt, év végéig el is készülünk a hőszigeteléssel. Amennyiben nem kapjak meg, sajnos néhány már meglevő im­portból származó anyagkészle- tünk szavatossági ideje lejár, — S mit tesznek a rossz nyílás, záró szerkezetekkel? — Megkezdjük rendebehozásu. kat — ha kell kicserélésüket —, és kitűnő új fajta szigetelőanya­gokat is beszereztünk, amelyek­kel tömíteni tudjuk a rosszul zá. ródó ablakokat, ajtókat. Nagy Ottó A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Külterületről a belterületre I. A sajátos magyar településhálózat alapvetően a termé­szetföldrajzi adottságok talaján alakult ki, amit a történelmi és gazdaságtörténeti körülmények alakítottak, formáltak. Mindezek befolyásolták a települések belső szerkezetét is, elsősorban a síkságokon, különbségeket okozva a sűrűbb népességű belterület és a ritkán lakott külterület között. Ezek a folyamatok a múltban spontán módon zajlottak le. Csak a felszabadulás után kezdődtek viták a tanyák admi­nisztratív megszüntetéséről, vagy továbbélésük megengedé­séről. Tanyapolitika A megoldás akkor kezdett vi­lágossá válni, amikor az 1960-as évek második felében tudomá­nyos módszerekkel kidolgozták az ország település-hálózatfejlesz­tésének koncepcióját, amely a gazdasági élet területi egyenlőt­lenségeinek, valamint a lakosság életkörülményeiben fennálló te­rületi differenciáltságnak fo­lyamatos nivellálása irányába ha­tott. Ennek részét képezte a kül­területi lakott helyek rendezésé­nek "kérdése is. Bács-Kiskun megyében — ahol 1970-ben több mint 160 ezer em­ber élt külterületen, a lakosság 29 százaléka — elsősorban a Duna— Tisza közi Homokhátság tanya­világának jövője okozott gondot a mezőgazdaság, a településhá­lózat korszerűsítése, valamint az ott élő lakosság életkörülményei­nek javítása miatt. Az elmúlt évtizedben alkalma­zott tanyapolitika a külterületi lakott helyek munkahely és lakó­hely funkcióit igyekezett érvény­re juttatni. Ezt célszerű tovább folytatni. A gazdasági célok ki­tűzése és a lakosság ellátásának biztosítása természetesen meg­kívánja az ott lakó népesség de­mográfiai viszonyainak részletes és alapos ismeretét. Miért költöztek el ? Magyarországon 1980. január 1-én csaknem 472 ezer ember élt külterületen. Számuk mintegy fe­lére csökkent az előző népszám­lálás óta, 1960 és 1970 között azon­ban már az egy.harmadot sem érte el a csökkenés üteme. Bács-Kiskun megyére 1980. ja­nuár 1-én az ország külterületi lakosságának több mint egyötö­de jutott, a tíél-alföldi körzet tanyai népességének több mint a fele, szám szerint 101 ezer ember. A külterületi népesség szama a megyében — a többnyire tanyás jellegű külterületi lakott helye­ken — 1949-ben még meghaladta a 246 ezer főt. a lakosság 42 szá­zalékát, ez 1980. január 1-ére alig 18 százalékra csökkent. A külterületi népességszám csökkenésének fő okai között em­lítendők: — a vidéki ipartelepítés és a mezőgazdaság szocialista átszer. vezése, később pedig a belterület, re való beköltözések intézményes elősegítése. A korábbi évtizedek­ben jelentős volt a megyén kívül­re költözők száma is; — a külterületi népesség kor- struktúrájában bekövetkezett „el­öregedés” miatti természetes fo­gyás; — a központi belterülettől tá­volabb történelmileg, kialakult, vagy gazdasági célból létrejött, il­letve fejlesztésre kijelölt csopor­tos településeket az 5 1961. szá­mú ÉM-rendelettel közzétett Or­szágos Építésügyi Szabályzat elő­írásai szerint — nem jelentős számban — egyéb belterületté nyilvánítottak. Az elmúlt 30 év alatt a megye belterületi népessége az utóbbi évtizedben jelentősen gyarapo­dott, ami a megye népességmeg­tartó képességének stabilizáló­dását jelenti. 1970 és 1980 között a külterületi népesség számának 61 ezer fős csökkenése a belterü­leten lakók számának ugyanilyen nagyságú növekedésével járt együtt. Szemben az 1960-as évti­zeddel — amikor a gazdasági át­alakulás hatására sokan elhagy­ták a megyét — a külterületi né­pesség számának csökkenése mint­egy 17 ezer fővel több volt, mint a belterületi népességgyarapo- dás. Térszerkezeti jellemzők Bács-Kiskun megye területe a külterületies jelleg szempontjából nem egységes, íj ól elhatárolható tájegységek jellemzik. A mező- gazdasági termelés hatékonysá­gának növelése érdekében egyre inkább előtérbe került a területi specializáció. A Homokhátság a kertészeti kultúráknak kedvez, amely igényli a helyben lakást. E területen a tanya munkahely és lakóhely is. A bácskai és Duna mellóki térségben a nagyüzemi gazdaságok szántóföldi növény- kultúrája nagyobb, összefüggő területeket, táblákat kíván, amely magasabb fokú gépesítettséggel hozza meg a kívánt eredményt. Ezért ebben a térségben a már évtizedekkel ezelőtt is gyérebb külterületi jelleg a homokhátsá­ginál jóval nagyobb ütemben csök­kent az utóbbi tíz évben. A megye egészére elmondható azonban, hogy a csoportos külte­rületi lakott helyek általában a nagyüzemi termelés gazdasági központjai is. A külterület fenn­maradását ma még szükségessé teszi a belterületen egyelőre nem pótolható lakásállomány is. Az utóbbinak különös jelentősége van a városokban. Tájegységi differenciáltságot mutat, hogy a tanyás térségben — ahová a külterület 68 százaléka, a külterületen lakók 93 százaléka tartozott 1980-ban — az átlagos népsűrűség 17 fő volt, míg a nem tanyás térségekben csak 3 fő. További térszerkezeti jellem­ző, hogy a tanyás körzetben gya­koribb a nagyobb lélekszámú csoportos településrész. A külte­rületi lakott helyek átlagos né- pességszáma 236 fő volt az utób­bi népszámlálás idején, míg a nem tanyás térségben 47 fő. A Homokhátságon — az 1980-as nép­számlálás körzetbeosztása sze­rint — a külterületi lakott helyek 40 százalékában 200-nál több volt a népességszám és ilyen csopor­tos településen lakott a térség kül­területi népességének több mint háromnegyede. Ez merőben eltér a megye más területeinek jellem­zőitől. Dr. Sántha Józsefné (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents