Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

1982. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE • 5 A nemrégiben létrejött Magyar Politikatudományi Társa­ság szerepéről, céljairól tettünk fel kérdéseket dr. Halász Józsefnek, a társaság alelnökének, az Állam- és Jogtudomá­nyi Intézet igazgatóhelyettesének. — Az elmúlt évékben több, a társadalomtudományokkal fog­lalkozó társasáig is alakult• Mi­vel magyarázható, hogy a Poli­tikatudományi Társaság létre­jöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor? — A politikatudomány mű­velése több (hagyományos társa­dalomtudományi ágazatot is érint, (felvetődött azok egymás- közti viszonya. Lényegében ha­sonló vitáik merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szocio­lógia művelése és hazai szüksé­gessége körül. A nézetek tisztá­zása, ha talán hosszan is tartott, előfeltétele volt a politikatudo­mány intézményi keretei kiala­kításának, a társaság létrehozásá­nak is. Megjegyzem, hogy a szo­cialista országokban hasonló vi­ták bontakoztak ki- Egyes bará­ti országokban már előbbre tar­tanak, másutt még élénkek a politikatudomány, tárgya és művelése körüli ellentmondásod. — Hogyan segíthet a társada­lomtudomány e viszonylag fia­tal 'ágazata társadalmunk fej­lesztésében, problémáinak meg­oldásában? — Csak úgy tűnik, hogy a po­litikát adomány fiatal ágazat Magyarországon. Gondoljunk a reformkorban megjelent mun-' kákra, Széchenyi, Eötvös, Tre~ fort, Csengery tevékenységére. Az 1850-es években „Politika vagy Országlászattan” címen egyetemi tankönyv is megjelent. A szocialista politikatudomány természetesen új keletű, marxis­ta—leninista szemléletű, prob­lémái elválaszthatatlanok a tár­sadalomirányítás mai feladatai­tól- A társadalom demokratikus irányítása, az intézmények meg­felelő fejlesztése, az állampolgá­rok cselekvő részvétele a • köz­ügyekben, alapvető jogaik érvé­nyesítése, vagy a nemzetközi po­litikai kapcsolatok kérdései olyan összetett viszonyokat érin­tenek, amelyekhez több társada­lomtudományi ágazat együttes erőfeszítései is nélkülözhetetle­nek. A társadalmi fejlődés és hatal­mi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűségeit a marxizmus—leninizmus feltár­ta, de kétségtelen, hogy a klasz- szikusok nem láthatták előre a szocialista társadalom építésé­nek mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmondásait. Az említett feladatok megoldását .inem várhatjuk egyediül a politi­katudománytól, az nem vala­milyen „szupertudomány”. Meg­van az önálló tárgyköre a poli­tikai jelenségek vizsgálatában, s ugyanakkor együttműködik az egyes témakörökben érintett más tudományokkal, így jut megala­pozott következtetésekre­— Vannak-e már eddig is pél­dák, hogy igényelték a politika- tudományi kutatások segítségét a politikai gyakorlót számára? — A hazai politikatudományi irodalom is tanúsítja, hogy veze­tő párt- és kormányszervek igé­nyelték az ilyen kutatásokat már akkor is, .amikor e tudomány „polgárjogáról” még élénk vi­ták folytak. Az egyes -kutatási feladatokat a meglevő tudomány- ági intézetek kapták, az össze­gezésben, a következtetések le­vonásában azonban már követel­mény volt egy integrált, politi­katudományi szemlélet. Meg­említhetők a -politikai döntési mechanizmus, a felelősségi rend­szer vizsgálata, a tanácsi, a kép­viseleti és választási rendszer fejlesztésére irányuló, a szocia­lista demokrácia érvényesülé­sének biztosítékaival összefüggő kutatások. És nem utolsósorban az államigazgatás fejlesztése té­makörében folytatott sokoldalú vizsgálódások. — Maga a társaság hogyan moz­díthatja elő e tevékenységet, vannak-e erre tervei? — A -teendők fő irányait és szervezeti kereteit a társaság alapszabálya rögzíti- A társaság részben plenáris ülésein, rész­ben különböző szekciókban vi­tatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási ered­ményeket, s azoknak a gyakorlati tapasztalatokkal való összeveté­sét. Tekintve, hogy a társaság tagjai különböző tudományágak művelőiből, az állami és társa­dalmi irányítás -tapasztalt kép­viselőiből 'kerülnek -ki, az esz­mecserék és viták minden -bi­zonnyal hasznosítható gondola­tokat tárnak fel, amelyek meg­alapozott és figyelemreméltó kö­vetkeztetésekre lehetnek alkalma­sak. K. P. PÁRIZS, A „FÉNYEK VÁROSA” (VIII.) Rodin ,,láto” Szállodánk kis társalgójában nézzük a vasárnap esti műsort, a francia televízió adását. Rajzfilm megy — dalokban előadott rek­lámhíradó következik. Nagy be­tűkkel jelenik meg a képernyőn a felirat: „LES FEMMES” — az ASSZONYOK. — Franciaország­ban először ünnepük meg a nem­zetközi nőnapot. Madame Mau­rice, a francia miniszterelnök fe­lesége ad fogadást a nők tisztele­tére. Látjuk, amint üdvözli az ér­kező nőket, majd lányoktól, asz- szonyoktól körülvéve, mosolyogva beszélget. Ez a híradás az indítéka, hogy érdeklődjünk a francia nők életé­ről. Már feltűnt, hogy sehol sem találkoztunk női felszolgálóval, a pénztárakban is férfiak ülnek. Az utcákon viszont sokszor láttunk világoskék egyenkabátos, egyen- kalapos segédrendőrnőket, a for­galmat irányítva. Megtudtuk, hogy Franciaországban általában a nők nem dolgoznak, legfeljebb, ha már túl vannak a gyerekneve­lés gondjain. A munkásfeleségek is háztartásukat vezetik, nevelik a gyerekeket. Azt pedig kifejezetten szégyen­nek tekintik, ha egy mérnök tiszt­viselő vagy más értelmiségi pá­lyán dolgozó felesége állást vál­lal. Sok asszony titokban vállal napi 2—3 órai munkát, ha a csa­lád nagyobb beszerzésre, vagy utazásra készül. Gondosan vigyáz, hogy környezete, barátai, ismerő­sei erről tudomást ne szerezze­nek. A vállalt munka rendszerint a nagyon jól fizetett takarítás. Számunkra teljesen idegen, és mosolyogni való ez a felfogás, a haladó idő bizonyára változtatni fog ezen Franciaországban is. Asztalszomszédainkkal vacsora után egy kis esti sétára indulunk. Pár perc után a híres varieté, a „Folies Bergére” mellett járunk. Fényárban úszik a környék, autó, autót ér, özönlik a közönség. A nők zömén hosszú estélyi ruha — a férfiak szmokingban, vagy sö­tét ruhában. Rövid ideig még sé­tálunk a Montmartre bulváron, minden üzlet nyitva, vidám társa­ságok, sétálók. Az egyik üzlet előtt gyönyörűen dekorált ládácskában osztrigák. Nézzük, hogyan eszik az osztrigát, sört isznak rá. A cso­koládé- és cukorkaüzletben fiúk édességet vásárolnak a lányoknak. Az úttest tele autóval, legtöbbjük a Place Pigalle felé tart... va­sárnap este, fél 11... Visszaérünk a Hotel Brésilhez — szemben az utcán nagy halom­ban feketére égett, átázott, felis- merhetetlenné vált holmik. Lakás­tűz volt a szállodával szembeni házban, még itt állnak a tűzoltó­autók. Nyugovóra térünk, én még né­hány feljegyzést csinálok az ágy­ban, aztán nem kell altatni... Az Invalidusok dómja előtti té­ren harsog a hangszóró. Nagy tö­meg veszi körül az autót, mi csak a jókora hangszórót látjuk az autó tetején az emberek feje fölött. Idegenvezetőnk tájékoztat, a „vá­rosgazdálkodás”’ alkalmazottai tüntetnek a sok adminisztráció el­len, azt követelik, hogy a sdk pa­pírmunka helyett, inkább a város tisztaságára fordíthassanak na­gyobb gondot. Imitt-amott ez Pá­rizsra is ráfér! Szétoszlanak az emberek, az autó továbbrobog, később csak messziről jövő hang­ját halljuk. A Rodin Múzeum felé tartunk. Kitárt vaskapu. Gyönyörű palota fogad. Ide a legdrágább a belépő­jegy, 8 frank, kb.: 50 forint. A szebbnél szebb szobrokat né­zem végig a'termeken, most látom • Kodály így írt a kecs­keméti, róla elnevezett zenei iskoláról: „...van itt egy iskola, amely úgy működik már, mintha magam is itt éltem volna...” Horváth Éva • Partitúra-olvasás — (Mosula Lembeck NSZK, ' Aline Brault Kanada, Claude Daupt- tin Kanada). A Kodály- intézetben A Kodály-évforduló al­kalmából sokan látogat­nak Kecskemétre, a mű­vész szülővárosába, a róla elnevezett zenepedagógiai intézetbe. 'A ferencesek egykori kolostorában 1975 óta működő intézmény célja, hogy megismertesse a világ zenepedagógusai­val Kodály zeneoktatási módszereit és az eddigi eredményeket. • Az intézet könyvtára korlátozottan nyilvános» A 4000 könyvet, 3000 hang­lemezt, 12 000 kottát és dokumentumanyagokat az intézet hallgatói, tanárai, zenei, pedagógiai szakem­berek, a zeneiskola taná­rai, tanulói vehetik igény­be. Könyvkiadók ajánlata AKADÉMIAI KIADÓ Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867—1875. EURÓPA KÖNYVKIADÓ Bunyin, Ivan: A szerelem nyelvtana. Elbeszélések. (A Világ­irodalom . Remekei.).... . -----—* ........... ,o>«. Ü völtés. Vallomások, g beat-nemzedékről. 3. kiadás. (Zseb­könyvek.) GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Meri, Lennart: Az északi fény kapujában. (Világjárók.) KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Réti Ervin: Háború a világ végén. A szocialista integrációról. (Vélemények, viták) MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ — Kozmosz Szanyin, Vlagyimir Markovics: Bolygónk ruhatára. , Sziklaszálon szép galamb. A Szovjetunió népeinek folklór­jából. (A Világirodalom Gyöngyszemei.) SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Prou, Suzanne: Bernardiniék terasza. (Olcsó Könyvtár.) NAPKÖZBEN Nyitott kapun zörgetni? • A Louvre (Szabálytalan jegyzőkönyv ar­ról a beszélgetésről,, melyet Nö­vök Rostás Sándorral, a kiskun- halasi postahivatal vezetőjével és helyettesével, Szitás Istvánnéval, valamint Árvái Mihály hírlapfe­lelőssel folytattunk a hírlapkéz­besítés mindennapi gondjairól.) Ha az előfizető a pontatlan kézbesítésért reklamál, az esetek többségében igazat kell adnunk neki. De mire megy az igazságá­val, ha továbbra is délután teszik a postaládájába a reggeli lapot, esetenként összecserélik az újság­ját. A hivatalvezető tehetetlenül tárja szét kezét: hírlapkézbesítőt „rajzolni” ő sem tud. A tíz váro­si kézbesítőkörzetre van tíz em­bere. Egy évtizede osztották föl így Halast. Azóta gyarapodott a lakosság, növekedett az előfize­tők száma is. Ám a hírlapkézbe­sítés megszervezésében úgy tű­nik, megállt az idő. Holott egy- egy „sima” napon tízezernyi új­ságot kell eljuttatni az előfize­tők lakcímére. A biztonságos hírlapkézbesítést tehát szinte mindennap egy haj­szál tartja egyensúlyban: ha va­lamelyik kézbesítő szabadságra megy — neki is jár —, netán megbetegszik —, vele is meges­het —, máris borul a rend... Mindenféleképpen szükség len­ne még négy megbízható kézbesí­tőre. A halasi munkaerőpiac vi­szonyaiban járatlan javaslata: vegyenek fel négy embert. A to­vábbi disputa során kiderül, hogy ez nem ilyen egyszerű. Már csak azért sem, mert Halason az üze­mek szinte versenyben állnak a szabad munkaerő megnyerésére. Bár a hírlapkihordással akár havi ötezret is meg lehet keresni — tekintve, hogy a vasárnapért kü­lön díjazást kapnak — mégsincs becsülete ennek a munkának. Miért nincs? Való igaz, hogy „menős” munka. És felelősség- teljes is. Nerác'sak annyiban, hogy meg kell jegyezni, hová, melyik újság jár, de pénzzel is bánnak, az előfizetési díj olykor szép summára kerekedik. így azután a munkakör ellátásához feltétel, hogy írni, olvasni, számolni tud­jon az aspiráns. Ám a nyolc ál­talánoshoz sem ragaszkodnak iga­zán, csak talpraesett, igyekvő le­gyen a jelentkező... Megállapították ezenkívül a be­szélgetők, hogy a hírlapkézbesí­tés körüli gondok nemcsak a ha­lasiak mindennapjait „fűszere­zik”. (Postásokét, előfizetőkét — egyaránt.) A gondok elősorolá- sával pedig nyitott kapukat zör— getnek. Mert a postahivatal nem növelheti a díjazást, de a szakma tekintélyét sem. Arra pedig vég­képp nem vállalkozhat, hogy az erejét meghaladó ügy rendezésé­re valami "csodaorvosságot leljen. Mert a hírlapkézbesítés jelenlegi betegségét helyileg lehetetlen gyógyítani. Amíg a hatékony „beavatko­zásra” várnak, addig megkísérlik megoldani a feladatot. Ha az elő­fizető a pontatlan kézbesítésért reklamál, fcz esetek többségé­ben ... A második bekezdéstől ism. (Ál jkv.) Nagy Mária mennyire igaz Rodin szobrainak a „festőisége”. A szobrok bemélye­désein, kidomborodásain a fények és árnyékok adják a különös fes­tői hatást. Fiúk, lányok — szob­rásznövendékek érkeznek rajzfel­szereléseikkel. Körbe állják tanár­nőjüket, megkapják az eligazítást. Szívesen nézem, ki hogyan rajzol a grafittal. Van, aki percek alatt „megfogja” a szobor lényegét, pil­lanatok alatt „dobja fel” a rajz­lapra. Van, aki nehezen birkózik a feladáttal, lassan alakulnak a formák, javítgat. Észre sem ve­szik, hogy nézem őket, vagy csak úgy tesznek — szép, szoborarcú lány, és egy zömök, fekete hajú fiú mosolyog rám, amikor látja, mi­lyen élvezettel figyelem munká­ját. Valahol azt olvastam: Rodin szobrai, bronzba öntött, márvány­ba faragott „látomások”. Kidolgo­zatlan márványtömbből kiemelke­dő "Szép férfifej, Gustav Mahleré, a zeneszerzőé, a halott testvért sirató nőknek csak fájdalmas ar­cuk, válluk nyúlik ki a márvány­ból, igazi látomások ezek a mű­vek. „Az örök tavasz” és a „Csók” fehér márványszobrai legnagyobb élményeim, — talán ezek Rodin legszebb szobrai. Az előttem fel­tárult életmű elmélyíti bennem, mennyire igaz, hogy Rodin művei­nek legcsodálatosabb jellemzője, a költőiség. Ez a tárlat — márvány- és bronzköltészet! Még sokáig elgyönyörködnénk, de a könyörtelen idő sürget. A kertben magas alapzaton, patiná­val bevontán ül a „Gondolkodó”. Mély és nagy gondolatokba merül. Ezt csak egy költőszobrász lángel­me tudta így kifejezni. A kert másik oldalán, örökzöl­dek környezetében áll a „Calaisi polgárok” nagy és nagyszerű szo­borcsoportja. Az itt állón kívül még hat világváros lakói, látoga­tói gyönyörködhetnek benne. Egy- egy példánya van Calais-ben, Londonban, New Yorkban, Phila­delphiában, Baselben és Tokióban. Egészen elragadtatott lelkiállapot­ban hagyom el Rodin műveinek születési helyét —, múzeumát. Szalayné Bodócs Éva (Folytatjuk) ÚTTÖRŐK TALÁLKOZTAK CSILLEBÉRCEN m Harmincötödik alkalommal rendezték meg az Idén a Béke és Ba­rátság Nemzetközi Úttörőtábort Csillebércen. Július végéig 38 országr ezernégyszáz fiatalja töltött itt két hetet a nyárból. Képünkön: chilei gyerekek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents