Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. augusztus 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Döntött a Legfelsőbb Bíróság NÉPESEDÉSI HULLÁM AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN Pedagógusok, tantermek, gyerekek Bács-Kiskunban Az egy-egy időszakra jellemző demográfiai folyamatok — közvetve vagy közvetlenül — sok évtizeden át hatással van­nak a népesség kor, nemenkénti, gazdasági aktivitás, iskolai végzettség és egyebek szerinti összetételére. Az ország, és ezen belül Bács-Kiskun megye rendkívül egyenetlen korfája erő­teljesen ingadozó születési és halálozási arányt tükröz. Nyil­vánvaló, hogy az időszakosan ismétlődő hullámok, demog­ráfiai aránytalanságok a társadalmi-gazdasági élet minden területére hatnak, kisebb-nagyobb gondokat okoznak. Hogyan kell tárolni az almát? Mostanában különösen előtérbe került az általános iskolai ellá­tottság, az oktatással kapcsolatos kérdéskör, mivel a legutóbbi tan­évben kezdte meg tanulmányait az elmúlt évtized legnépesebb korosztálya. Az általános iskolá­kat most érte el az a népesedési hullám, amellyel korábban az óvodáknak, illetve bölcsődéknek kellett szembenézni. Az 1980-as népszámláláskor 123 ezer 15 éven aluli élt Bács-Kiskun megyében, s ennek megközelítően tele tartozott általános iskolás korcsoportba. A gyermekek, illet­ve az iskolás korúak 71 százaléka a megye tanyás — természetföld- rajzilag a Homokhátságra lehatá­rolt — térségében lakott. A Bács­kát és a Dunamelléket magába foglaló nem tanyás térségben pe­dig a gyermek-, illetve iskolás ko­rúak 29 százaléka élt. Ezek az arányok kismértékben eltérnek az össznépesség területi eloszlásától. Az utóbbi két tájkörzetben ugyan­is (de főleg a hagyományosan „egykés" Bácskában) fokozottab­ban jelentkezett az elöregedési folyamat, ezért itt az átlagosnál, illetve a homokhátságinál jóval alacsonyabb a gyermekek aránya. Minőségi változás A népszámlálás óta természete­sen módosult a korösszetétel: né­hány ezerrel tovább gyarapodott az iskolás korúak száma, ami azt jelenti, hogy a korábbinál jóval nagyobb tanulólétszámot kell fo­gadni az iskoláknak. Egy évtizede jelent meg az MSZMP KB okta­táspolitikai határozata, amellyel egyidejűleg Bács megyében is el­sődleges feladatként jelölték meg az alsófokú intézmények fejlesz­tését, a közöttük meglevő színvo­nalbeli különbségek csökkentését. Ennek a feladatnak megvalósí­tását szolgálta az elnéptelenedő, elsősorban külterületi iskolák megszüntetése, a megmaradó ta­nyai iskolákban pedig a korszerű oktatástechnika elterjesztése. A körzetesítés és a tanyai kollégiu­mok létrehozása ugyancsak nagy változást hozott az oktatásban, mennyiségében és minőségében egyaránt. Ez a folyamat termé­szetesen már jóval korábban kez­dődött a megyében, a hetvenes években azonban jelentősen fel­gyorsult. A mennyiségi változást jól tük­rözik az alábbi adatok: 1957-ben még 524 általános iskola műkö­dött Bács megyében. Azóta folya­matos a csökkenés, s a legutóbbi tanévben mindössze 232 iskolánk volt. A minőségi változásra utal, hogy közben új, nagyobb és kor­szerűbb intézményekkel pótolták a kieső régieket, hiszen az osz­tálytermek száma kisebb-nagyobb ingadozással, közel 20 százalékkal gyarapodott ugyanezen időszak­ban. A 232 általános iskola 72 száza­léka tanyás térségben, 28 százalé­ka pedig a bácskai és Duna mel­léki nem tanyás tájkörzetben ta­lálható. A számottevő megszün­tetés ellenére az iskolák egyhar- mada még jelenleg is a városok és községek külterületén van. Ezek az iskolák a külterületi né­pességaránynak megfelelően csak­nem teljes egészében a homokhát­sági tanyavilágban működnek. Ugyanis a Homokhátság 65 tele­püléséből 27, a Bácska és Duna- mellék 47 településéből pedig mindössze 6 rendelkezik külterü­leti iskolával. Mekkorák ezek az oktatási in­tézmények? Többnyire egy. eset­leg két tanteremből álló, általá­ban egy, vagy maximum két pe­dagógussal bíró iskolák, amelyek átlagos diáklétszáma — az elmúlt tanévben — alig negyven fő volt. Ezen belül természetesen igen na­gyok az eltérések, hiszen volt ki­lenc és 153 tanulós külterületi is­kola is. Ésszerű körzetesítés Itt rögtön adódik a kérdés: kell-e, helyes-e fenntartani ezeket a kis tanyai iskolákat? Az oktatás minőségére, színvonalára helyez­ve a hangsúlyt, az első reagálás nyilvánvaló, hogy nem. A megíté­lés azonban korántsem ilyen egy­értelmű. Rengeteg hátrányukat esetleg ellensúlyozhatja az a le­hetőség, hogy az oktatás itt dif­ferenciáltabb, személyre szólóbb lehet, mint például egy óriásra duzzasztott körzeti, vagy egy túl­zsúfolt városi (főleg lakótelepi) iskolában. (Más kérdés, hogy ez­zel a lehetőséggel csak az igazán hozzáértő, vérbeli pedagógus tud élni.) Ugyancsak előnyként szok­ták emlegetni főleg pszichológu­sok és szociológusok a közvetlen családi környezet fontosságát, po­zitív hatását is elsősorban az al­sótagozatos, 6—9 éves gyerme­keknél; mároedie a külterületi iskolák 82 százaléka csak alsó ta­gozattal rendelkezik. Itt sem sza­bad azonban elfelejteni, hogy ez általános vélemény, amely nem mindenhol és nem minden családi környezetre érvényes. Mindezeken túlmenően az isko­lák megítélésénél azt is figyelem­be kell venni, a területfejlesztési elképzelések ismét afelé irányul­nak, hogy a tanyák felszámolása helyett az arra alkalmas külterü­leti lakott helyeket inkább fej­leszteni, népességüket pedig meg­tartani kell. Tulajdonképpen ez nvilvánul meg az általános isko­lák körzetesítésével kapcsolatban az — utóbbi időben egyre gyak­rabban hangoztatott — ésszerű, vagvis nem mindenáron való kör­zetesítés emlegetésében is. Az elmúlt tanévben a megye 64 ezer tanulójának 71 százaléka a tanyás, 29 százaléka pedig a nem tanyás tájegység iskoláiba járt. Ezen belül a tanyás területen meg­közelítően öt, a nem tanyás kör­zetben alig néhány tized százalék a külterületi iskolákban tanulók aránya. A' megye egészére nézve a külterületi iskolák egyharmados részarányához a tanulólétszámnak mindössze öt százaléka tartozott. Szociális ellátás Az intézmény területi elhelyez­kedése nemcsak a már említett oktatási színvonalat, hanem pél­dául a szociális ellátást is jelen­tősen befolyásolja. A megyében összességében az általános iskolá­sok valamivel több mint egyhar- mada részesül napközis ellátás­ban, illetve 44 százaléka napközis vagy egyéb szervezett étkeztetés­ben. Ezen a téren (főleg a napkö­zis ellátásban) nincs lényeges kü­lönbség aszerint, hogy az iskola a homokhátsági tanyás, vagy a bács­kai és Duna melléki nem tanyás térségben található. Lényeges viszont a különbség annak megfelelően, hogy az isko­la kül- vagy belterületi. A külte­rületen tanulóknak csupán 22, a belterületi diákoknak pedig 35 százaléka részesült napközis ellá­tásban. Legalacsonyabb volt a szociális juttatás aránya a tanyás körzet külterületén, hiszen nyil­vánvaló, hogy a 9—10 fős. egy tanítós kis iskolákban nem tud­ják megteremteni —, de nem is biztos, hogy igénylik — ezt a le­hetőséget. Még nagyobb a differenciálás, ha a napközis ellátáson túl, az egyéb szervezett étkezésben ré­szesülők számát is figyelembe vesszük. Ily módon tehát a kül­területi iskolásoknak egynegyede, a belterületieknek közel fele ré­szesült étkeztetésben. Arányosan fejleszteni Az iskola típusától, területi el­helyezkedésétől függően igen nagy eltérések vannak a pedagógus- és tanterem-ellátottságban, illetve leterhelésben és kihasználtság­ban is. A tanterem-ellátottság lé­nyegesen jobb a nem tanyás tér­ségben, mint a homokhátsági is­kolákban. Legkedvezőtlenebb a helyzet ez utóbbi tájkörzet belte­rületi intézményeiben, ami egyér­telműen azzal függ össze, hogy ebbe a térségbe tartozik a megye- székhely és további három város. Ezekben a városi iskolákban az átlagosnál lényegesen nagyobb a zsúfoltság, magasabb a kihasznált­ság, gyakoribb a váltott rendszerű oktatás, hiszen a demográfiai hul­lám hatása ezeken a települése­ken sokkal nagyobb súllyal jelent­kezik, mint másutt. Az általános iskolai ellátottság­ban, az iskolás korúak tanulási lehetőségeiben és körülményeiben kialakult feszültségek csak rész­ben magyarázhatók a demográfiai aránytalanságokkal, a hullámhe­gyekkel és -völgyekkel. Nem kis­mértékben járulnak hozzá ezek­hez a problémákhoz az eloszlási aránytalanságok, például az erő­teljes népesség-koncentráció is. Éppen ezért (mivel a demográfiai folyamatok feltehetően a későb­biekben is periodikusan ismétlőd­nek) a feszültségek elkerülésének nem egyedüli módja a városok in­tézményhálózatának további gya­rapítása és a csúcsigényhez köze­lítése. Célszerűbb ennél a helyes terü­letfejlesztési koncepció követke­zetes érvényesítése, a településhá­lózat ésszerű, arányos fejlesztése. Ágó Erzsébet, a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese Egy megyei szövetkezeti vál­lalattal kötött mezőgazdasági ter­mékértékesítési szerződés alap­ján az egyik megyei kereskedel­mi vállalat — egy termelőszö­vetkezet útján — 38 vagon jo­natánalmát szállított. Az alma­szüretkor a szövetkezeti vállalat megbízottja a tsz-ben tartózko­dott, és megállapította, hogy a termés 82 százaléka különleges, illetve első osztályú, a fennma­radó pedig harmadosztályú mi­nőségű; az árut kifogás nélkül átvette, majd a hűtőházba szállít­tatta. Amikor később az almát ki­vették. hogy eladják, kiderült: csaknem 26 százaléka megrom­lott. Emiatt a szövetkezeti válla­lat a kereskedelmi vállalat el­len 988 ezer forint kártérítés fi­zetésére pert indított; az pedig ugyanilyen összeg erejéig a tsz ellen lépett fel. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A szövetkezeti vállalat még valószínűsíteni sem tudta, hogy a tárolási veszteséget a kereske­delmi vállalat, illetve a tsz okoz­ta — hangzik az ítélet. — Szak­értői vélemény szerint számos tényező befolyásolja, hogy az al­mát meddig lehet tárolni. Attól is függ, milyen a fajtája, minő­sége. érettségi foka, a szedéstől a betárolásig eltelt idő, továbbá a tárolás időtartama, termelési technológiája stb. A szövetke­zeti vállalat a szerződéskötéskor nem közölte, hogy az almát igen hosszú ideig kívánja tárolni, hol­ott erre gondolnia kellett volna. A szakértő szerint a jonatánal­mát május közepéig csak vesz­teségek árán lehet tárolni. Tud­nia kellett azt is, hogy az októ­berben szüretelt alma általában már a |fán túlérett lehet, és emiatt hosszabb tárolásra nem alkalmas. A szövetkezeti vállalat októ­berben szüretelt jonatánalmát vett át. A szakértő arra is rá­mutatott, hogy veszteség nélkül, A balatonszárszói Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet kettőszáz hektárnyi termő szőlőskertjében már beéreft az Irsai Olivér, s megkezdődött a szüretelése. Ezt követi majd a többi borszőlő be­takarítása. A mostani és a ké­sőbbi szüret hozamát — mintegy kettőezer tonna szőlőt — a Ba- latonboglári Állami Gazdaságba szállítják, s ott dolgozzák föl. Érik a szőlő a Duna—Tisza tartósan csupán az az alma tá­rolható, amely a szedéstől szá­mítolt 24 órán belül tárolóba ke­rül. Az ebben az ügyben szerep­lő gyümölcsöt azonban csak a szedés után 8—9 nappal szállí­tották hűtőházba; ezenkívül az első- és harmadosztályú almát nem válogatták szét, és hosszabb eltevésre emiatt sem volt alkal­mas. Végül a hűtőházi naplóból a megyei élelmiszer- és vegyvizs­gáló intézet megállapította: a hőmérsékleti adatok a rossz tá­rolást bizonyítják. Mindezek miatt a kereset alaptalan. Kártérítés fagylaltmérgezésért Emlékezetes az a tömeges fagylaltmérgezés, ami két évvel ezelőtt Nagyorosziban történt. A Börzsönyvidéki Egyesült ÁFÉSZ- nek a községben levő Drégely­vár elnevezésű vendéglőjében szalmonellával fertőzött fagylal­tot árusítottak, aminek követ­keztében nyolcvanhatan kórház­ba kerültek. A szövetkezetei a SZOT az ápolási költségek — csaknem 150 ezer forint — meg­fizetésére kötelezte. Az áfésznek vagyonbiztosítási szerződése volt az Állami Bizto­sítóval, amelytől az összeg visz- szafizetését kérte, majd amikor megtagadták, a biztosító Nógrád megyei igazgatósága ellen pert indított. Az alperes azzal érvelt, hogy csak azt a kárt köteles megtéríteni, ami balesetből ere­dő személyi sérülés vagy tárgy­rongálódás folytán keletkezik. A fagylaltmérgezés azonban nem ebbe a kategóriába tartozik. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Állami Biztosítót a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint nem vitás, hogy a kárt az áfész által készített termék okozta. Ettől függetlenül azonban a hir­telen föllépett ételmérgezés bal­esetből eredő személysérülésnek minősül, amiért — a biztosítási szerződés alapján — a kártéríté­si felelősség fennáll. H. E. közén is, bár mintegy tíznapos késéssel számolnak a szüretelők, szeptember végén kezdődhet a nagyszüret. Az oportó hazájában, Apostag környékén már beért a kékbogyójú szőlő, a vörös bor alapanyaga, s megkezdték az elő- szüretjgt. Ezzel egyidőben hozzá­láttak a présházak, feldolgozó- üzemek felkészítéséhez, ürítik, fertőtlenítik a homokvidéki nagyüzemi és háztáji pincéket is. Szüreti előzetes Veszélyes beosztott Az igazgató kiküldte a Jitkárnőjét, hogy ellenőriz­ze, 'Ivanov, az újonnan ki­nevezett osztályvezető a szobájában tartózkodik-e. — Ott van — felelte a visszatérő titkárnő. — Mit csinál? — tr valamit. — Hm ... — rázta meg aggodalmasan a főnök a fejét. , Miután egyedül maradt, fölkelt az íróasztalától, és idegesen föl-alá járkált a szobájában. Nem lehet tiszta dolog, amit ez az ember csinál! — járkált a szőnyegen az igazgató, és riasztó gondo­latok marcangoltak. — Már a neve is — Ivanov — gyanúsnak tűnt nekem, ahogy végigolvastam a ki­nevezéséről szóló utasítást. De amikor megkérdeztem, hogy nincs-e valami kap­csolat — esetleg rokonság — közte és Ivanov vezér- igazgató közt, azt felelte, hogy nincs. De hát honnan tudjam, igazat mondott-e. Igaz, annyi Ivanov van ná­lunk, hogy folyót lehetne rekeszteni velük, de azért itt valami gyanús. A harmadik hónapja fi­gyelem már. És a viselke­dése egyre gyanúsabb! Ne-em barátocskám! Mi öreg rókák vagyunk. Ilyen kitolás nálunk nem megy. Oho-ho! Petkó bátyád lá­tott már nálad különbeket is. Húszfelé is szolgáltam már. És mindig vezető be­osztásban. Hogy hol nem dolgoztam már? Izzadtam a kulturális és gazdasági harc frontján. De ilyen csodát még nem láttam ... Érdekes! Föntről helyezték ide nekem. Ivanovnak hív­ják! Hát nekem már az első pillanattól kezdve azt súgja valami, hogy ez az ember nem véletlenül ke­rült ide. Hát ezért figyelem immár három hónapja. Semmi kétség. Ideküldték. hogy félreállítsanak! Ide­lopják a lábam alá a ba­nánhéjat, és ő majd beleül a helyembe ... Hogy az ör­dögbe is magyarázhatnám másképp a viselkedését. Három hónapja nem hagyja el munkaidő alatt a szobáját. Ez senkire sem hasonlít. Láttunk mi már törtető hivatalnokokat, de ez a semmirekellő túlmegy minden határon. De még mennyire! Még bohasem sikerült munka nélkül ta­lálnom. Légy pottyant a levesembe. Még csak inni sem láttam a barátaival Lehet, hogy ebben a há­rom hónapban elvakitott itt a hivatalban. Az egyik — föl, a másik — le. Úgy görnyed az íróasztala fö­lött, akár egy szentélctii remete ... . Nem! Minden világos. Ez egy veszélyes ember. Az első adódó al­kalommal meg kell sza­badulnom tőle... Irta: Todor Danailov (Migray Ernőd fordítása) Embert becsülő Őrség m Őrségi táj. akik megfordultak közöttük. Nem véletlen, hogy Féja Géza író, ami­kor tanulmányt írt erről a tájról, az ,,Embert becsülő őrség” címet adta írásának. Megragadta persze a környezet szépsége is, hiszen többek között ezeket a sorokat ve­tette papírra: „Nehéz föld ez, mégis csupa lágyság, elringató béke. Az Alpe- sek éles lélegzete elegyedik itten Délszak fuvallatával. Dombok, szelíd lejtők, füvellő völgyek vál­takoznak, a lombhullató fák meg­férnek a fenyők örökzöldjével. Gyantás zamata van a levegőnek, nyugodt időben nyomát sem ta­láljuk a közeli hegyek zordságá­nak. Ügy mondják, hogy az Őrsé­get valamikor hatalmas bükkösök és tölgyesek borították, csak ké­sőbb indult el a hegyekből hódító útjára a ,fényű’. A ,fényű’ pedig mindennemű emberi beavatkozás nélkül tenyészik itten, ha irtás keletkezik, beszórja magvával a szél, és egykettőre sarjúerdö ke­letkezik.” A jelenlegi idegenforgalom ada­tairól legfeljebb becsült számokat mondhatnánk, a múzeumjellegű helyeken viszont vezetnek statisz­tikát. Innen tudjuk például, hogy az elmúlt évben csak a Pityer­szeren közel 90 ezer látogató for­dult meg . . . Többségük valószínű­leg „egynapos” turista, de a he­tekre érkezők elhelyezését zökke­nő nélkül meg tudják oldani. Az üdülés itt sem drágább, mint má­sutt; hat éjszaka Őriszentpéteren két felnőtt számára (a gyermek 10 éves korig ingyen üdül) félpanzió­val 2508, teljes panzióval 3366 fo­rintba kerül. Befejezésül adjuk át ismét a szót Féja Gézának: „Szép ez a táj minden évszak­ban. A nyár buja zöldjével, a friss széna szállongó illatával, a szeszé­lyes tavasz, az ősz, midőn ellepi a rétet az erika, de a tél is. Jár­tam erre ködös, esős. téli időszak­ban, ám az őrség vidéke ilyenkor sem fakul el, eredeti alapszínei áttörnek a szürkeségen. Ha pedig kibúvik a felhők közül a Nap, egyszerre csupa szín és győzelmes ragyogás ...” Igen, az embert becsülő Őrséget nagyon lehet, és kell is szeretni. Kulcsár János 9 Hazafelé. az a 18 falu, amely az egykori őr­vidékből hazánk mai határai kö­zött fekszik. Lakóit — szabad őr­állókat — még a XI. században telepítették ide. Saját költségükön védték a határt a német betörések ellen, e?ért nemesi kiváltságokat élveztek, s későbbi századokban sem teljesítettek semmiféle föl­desúri szolgáltatást; egyedül a ki­rálynak tartoztak engedelmesség­gel, számadással. Az Őrség minden látogatója rá­csodálkozik a szeres településfor­mára. Igen, az őrségi falvakban utcák helyett szereket találunk, látszólag szerteszét heverő ház­csoportokat, kerítés helyett gye­pűvel, ám az egyes porták négy­szög alakban, erődszerűen kiépít­ve. Védelmi célokat szolgált ez a sajátos, mindmáig fennmaradt te­lepülésforma. A harcias őrállók mai unokáit vendégszeretetükről, nyíltszívűsé- gükről. testi-lelki tisztaságukról emlegetik országszerte mindazok. Hazánk szép tájait nem szok­tuk rangsorolni, mégis kialakult egy spontán értékrend, amelyhez a külföldi turista és a magyar or­szágjáró egyaránt tartja magát. Kétségtelenül legnagyobb a vonz­ereje a Balatonnak és környéké­nek. Nem sokkal marad el mö­götte a Hortobágyi Nemzeti Park a címeres gulyával, ménessel, be- tyárromantikával. Eger várával és borával, a Duna-kanyar a maga szelíd szépségével, vagy a Ba­kony, erdős-sziklás, viharszaggat­ta völgyeivel. Az egyik legvonzóbb vidékről viszont méltatlanul kevés szó esett mindmáig; ez az Őrség,' ha­zánk nyugati határvidékén. 1978 óta az ország legnagyobb tájvé­delmi körzete; a védetté nyilvání­tott terület nagysága közel 38 ezer hektár, s ebből több mint 2800 hektár a szigorúan védett, jórészt erdős terület. Göcsej, Hetés, a Vendvidék és a Hegyhátság között húzódik meg HAZAI TÁJAKON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents