Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 199. szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 26. csütörtök Nemzetközi _ ­gyermektaláíközÖ A szófiai harangemlékműnél rendezett ünnepséggel szerdán Szófiában befejeződött a „Béke zászlaja” elnevezésű második nemzetközi gyermek- és ifjúsági találkozó. Az „egység, alkotás és szépség” jelszavával ezúttal má­sodszor megtartott nemzetközi találkozón 110 országból, köztük Magyarországról érkezett több ezer gyermek és fiatal vett részt. A záróünnepségen Romesh Chandra, a Béke-világtanács el­nöke méltatta annak a felhívás­nak a jelentőségét, amelyet a ta­lálkozó résztvevői intéztek a vi­lág gyermekeihez, fiataljaihoz és felnőttéihez. Chandra szólt a bé- ke-világmozgalom egyetemessé­gének jelentőségéről, kiemelve, hogy a békéért küzdők milliói­nak soraiba egyre aktívabban kapcsolódnak be a legfiatalabb korosztályok képviselői is világ­szerte. Köszöntötte a fiatalokat Amadou Mahtar M. Bow, az UNESCO fő­igazgatója is, aki a rendezvény egyik védnöke volt. A harmadik hasonló találkozót három év múlva, 1985-ben tart­ják meg. A félév mérlege: takarékos, ésszerű gazdálkodás • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Meg­tárgyalta és elfogadta a vb — tanácsülés elé terjesztendő témaként — Bács-Kiskun megye kertészeti termelésének helyzetéről és fejlesz­tésének feladatairól készült előterjesztést. A továbbiakban az 1982. év első félidei költségvetési és fejlesztési gazdálkodásról adott tájékoz­tatást a pénzügyi és a tervosztály vezetője. Tájékoztatójukban többségé­ben a tervfeladatok időarányos teljesítését állapították meg, hoz­zátéve, hogy a társadalmi köz­szolgáltatás tervezett színvonalon való ellátását és a fejlesztési fel­adatok zavartalan finanszírozását a takarékos, ésszerű gazdálkodás mellett jelentősen elősegítette a bevételek teljesítésének kedvező alakulása. A költségvetési gaz­dálkodást a kiadások növekedé­sével egyidejűleg a bevételi for­rásokból származó befizetések di­namikus emelkedése jellemezte. Az előző évvel szemben a taná­csoknál csaknem 200 millió fo­rinttal nagyobb volt a kiadás ösz- szege, melynek forrását a több mint 10 százalékos bevételnöve­kedés biztosította. A fejlesztési alap gazdálkodá­sát illetően ellenkező tendencia érvényesül. A bevételi előirány­zat előző évvel szembeni 3,6 szá­zalékos mérséklődése mellett a pénzügyi teljesítés 1,2 százalék­kal volt magasabb. A fejlesztési célok elérésének tényleges helyzetét a pénzügyi teljesítés csak megközelítő pon­tossággal mutatja, mivel a szám­lázások nagyobbrészt a II. félév­re húzódnak át, s így több jelen­tősebb léFesítmé'ny műszaki ké­szültségi foka nagyobb, mint ahogyan az egyébként következ­tethető lenne a számszaki ada­tokból. (Folytatás a 2. oldalon.) Tűzharc Bejrutban a falangisták és a szíriai csapatok között Szerdán — a Nyugat-Bejrút- ban bekerített palesztin szabad­ságharcosok kivonásának ötödik napján — a rendezési tervvel összhangban, Izrael egyetértésé­vel úgy határoztak, hogy a pa­lesztin gerillák és az arab béke- fenntartó erők szíriai katonái nem szárazföldi, hanem tengeri úton távoznak Szíriába. A vál­tozás valószínű oka: kedden he­ves tüzérségi összecsapások zaj­lottak le az elvonulásra kiszemelt Bej rút—Damaszkusz útvonal tér­ségében a szíriai csapatok és a libanoni falangista milíciák kö­zött. Szíria és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet attól tar­tott, hogy a falangisták tüzet nyit­hatnak az embereiket szállító autóbuszokra. így az eredetileg tervezett két­ezer fő helyett szerdán csak 500 szíriai katona és ugyanannyi pa­lesztin harcos indulhatott el ha­jóval Latakia és Tartusz kikötő­je felé. Egy ugyancsak 500 tagú palesztin csoport a dél-jemeni főváros Aden felé vette az irányt. Szerda hajnalban partra szállt Bejrútban a nemzetközi katonai erő 800 tagú amerikai egysége, és — a francia csapatokat fel­váltva — átvette a kikötő ellen­őrzését. Hamarosan Bejrútba ér­kezik az olasz kontingens is, hogy ellenőrzése alá vonja a nemzetközi repülőtér környékét, ahonnan szerdára visszavonták az izraeli páncélosokat. A L’Orient — Le Jour című bejrúti lap úgy tudja, hogy az amerikai, francia és olasz csa­patszétválasztási erők színre lé­pését követően e hét végén a li­banoni kormányhadsereg három­ezer katonája vonul be Nyugat- Bej rútba. Feladatuk egyrészt a libanoni és palesztin polgári la­kosság védelme, másrészt a pa­lesztin nehézfegyverek össze­gyűjtése lesz. (Folytatás a 2. oldalon.) Kuvaiti parlamenti küldöttség Bács-Kiskunban • Dr. Gajdócsi István köszönti a kuvaiti nemzetgyűlés elnökét. Bács-Kiskun megye székhelyé­vel ismerkedett tegnap az Or­szággyűlés meghívására hazánk­ban tártózkodó kuvaiti parla­menti küldöttség. A nyolc tagú delegációt, melyet Mohammad Yousuf al-Adasani, a kuvaiti nemzetgyűlés elnöke vezet, és Apró Antalt, az Országgyűlés el­nökét délelőtt fogadta dr. Gaj­dócsi István, a megyei tanács el­nöke, s tájékoztatást adott Bács- Kiskun megye településeiről, a lakosság összetételéről, életéről. Ennek során kitért kétfajta ösz- szehasonlításra: amikor magun­kat tegnapi önmagunkkal, vala­mint a jelenlegi világgal vetjük össze. A gazdasági kérdésekre áttér-, ve, a megyei tanácselnök szólt az ötvenes évek végén nagy lendü-. lettel kezdődött iparosítás hatá­sáról, eredményeiről, a kialakult, struktúráról és az ágazat előtt álló jelenlegi feladatokról is. Külön kiemelte az élelmiszer-fel­dolgozó ipart, amely jól szerve­zett mezőgazdaságra támaszko­dik, hiszen Bács-Kiskun az or­szág legnagyobb mezőgazdasági megyéje. Dr. Gajdócsi István ez­után elemezte a háztáji gazdasá­gok és a nagyüzemek gazdálko­dását, és feltárta azt a hatékony együttműködést is, amelynek ré­vén a zöldségtermelés után a hús­előállításban is kiváló eredmé­nyeket ért el a megye. Mohammad Yousuf al-Adasani válaszában két fontos tényezőről szólt elismeréssel: egyrészt arról, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben milyen jelentős az, ha egy ország élelmiszerekből önellátó tud lenni. Másrészt azt dicsérte, hogy Magyarországon a mezőgazdaság kollektivizálásával sikerült érvényre juttatni a szö­vetkezésben rejlő előnyöket. A megyei tanácson folytatott megbeszélés végeztével a vendé­gek megtekintették Kecskemét idegenforgalmi és kulturális ne­vezetességeit. Felkeresték a Naiv Művészek Múzeumát, a Szóraka- ténusz Játékházat és a Kodály Intézetet. Délután a Baromfifel­dolgozó Vállalathoz vezetett út­juk, ahol végigkísérték a kuvaiti exportra is szállított csirkék fel­dolgozását, . majd a Kiskunsági Nemzeti Park központjába láto­gattak. Ezt követően a Törekvés Tsz tevékenységével ismerked­tek, s megnézték a közös gazdag­ság szociális, kulturális létesítmé­nyeit. Ütőn Budapest felé Lajos- mizsén megálltak, itt az Almavi­rág Szakszövetkezet vezetői adtak áttekintést a gazdaságról, majd a küldöttség lovasbemutatón vett részt. A kuvaiti delegáció- az esti órákban elutazott Bács-Kiskun megyéből a fővárosba. V. T. Agrárműszaki emlékgyűjtők tanácskozása a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban • Katona István, a gazdaság igazgatója előadását tartja. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság szolgáltató kerületében ren­dezték meg tegnap az agrármű­szaki emlékgyűjtők első tanácsko­zását. Dr. Szabó Lóránt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigaz­gatója köszöntötte az ország kü­lönböző részeiből érkezett szak­embereket, köztük Romány Pált, a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság első titkárát, a Magyar Tu­dományos Akadémia Agrártörté­neti Bizottságának elnökét, vala­mint dr. Szabó Miklóst, a kiskun- halasi járási-városi pártbizottság első titkárát. Ezután Katona István, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság igaz­gatója a mezőgazdasági üzem éle­tével ismertette meg a résztve­vőket, majd röviden áttekintette a magyar mezőgazdaságban hasz­nálatos gépek és eszközök törté­netét, szólt ezek felkutatásának és megőrzésének a jelentőségéről, s arról, hogy a gazdaság szocia­lista brigádjai 1973 óta gyűjtik és gondozzák szorgalmasan — tár­sadalmi munkavállalásként — az agrárműszaki emlékeket, gépeket és eszközöket. Sok segítséget kap­tak ehhez több társgazdaságtól, mezőgazdasági jellegű szakiskolá­tól és a kiskunhalasi múzeumtól is. Állandó kiállításon láthatók mindazok az erő- és munkagé­pek, eszközök, melyekkel a ma­gyar mezőgazda dolgozott a szá­zad elején, illetve amelyekkel a kis és nagy gazdaságok próbál­ták könnyebbé tenni a nehéz földműves munkát. Ezek egy ré­sze kiszolgálta a felszabadulás után átalakuló mezőgazdaságot, dolgoztak ezekkel a gépekkel az első szövetkezetek, állami gazda­ságok traktorosai is. A gyűjte- mény értékét növeli egyebek kö­zött, hogy a magyar gyártmányú traktorokat csaknem teljes egé­szében felsorakoztatja. Szót kért a tanácskozáson Ro­mány Pál is. A megyei pártbi­zottság első titkára egyebek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy a kis­(Folytatás a 2. oldalon.) MUNKA KÖZBEN Hajdú Istvánná már 20 éve dolgozik a lakiteleki Szikra Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetben. Évek óta a hűtőház he­lyettes vezetője. Kezdetben fizikai munkásként is mindig ki­tűnt jó munkájával. Ma is szívesen beáll a gyümölcsválogatók közé segíteni. Részt vett a brigádmozgalom szervezésében, tag­ja a termelőszövetkezet vezetőségének és nőbizottságának. El­sőként vesz részt és szervezi a társadalmi munkát a szövetke­zetben és a községben egyaránt. (Pásztor Zoltán felvétele) DOLGOS HETEK UTÁN A 25., jubileumi építőtábori sze­zont fejezték be idén nyáron a négyszer kéthetes turnusban dol­gozó diákok. Az önkéntes ifjúsági építőtáborok ismét megtalálták a kezdeti idők lendületét, de for­májukban jelentős korszerűsödé­sen mentek át. A lényeg azonban most is az, hogy a diákok a nyári szünidőben értékes, mással, más­ként nem pótolható, népgazdasági mértékkel mérhető segítséget ad­nak a termelőknek: az állami gaz­daságoknak, a termelőszövetkeze­teknek, s az egyéb szakmai mun­kát kínáló üzemeknek, vállalatok­nak. Bács-Kiskun, az ország legna­gyobb »építőtábort szervező me­gyéje 10 állami gazdaság, 6 téesz és egy konzervgyár 26 táborhe­lyen fogadta a diáksereget. A 11 másik megyéből és a fővárosból ideérkező mintegy 16 ezer közép- iskolás (az ország összes építőtá- borozójának csaknem egynegyede) bebizonyította, hogy bátran lehet számítani a tanulóifjúság munká­jára. Igaz, az idén új fajta ösz­tönzési rendszert vezettek be, az előkészítés is alaposabb volt a ko­rábbinál, ám a szőlő-zöldmunká- ban, a gyümölcsszedésben, -válo­gatásban, a gyomlálásban meg­szabott magas normákat csak fe­gyelmezett munkával lehetett tel­jesíteni. A diákok azonban állták a sarat, és szorgalmuknak köszön­hetően sok ezer forinttal gyára­podott az adott gazdaság és az or­szág is. A szervezők különleges igénye­ket is kielégítettek. Vaskúton és Lakiteleken sportolók dolgoztak — összekötve az edzést a munká­val. Hartán eszperantistákat fo­gadtak, s az építőtábori mozgalom hagyományaihoz híven külföldről is érkeztek fiatalok. A Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságban lengyel, Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben bolgár diákok dolgoztak. A bajai hűtőház építé­sében pedig NDK-beli és szovjet építőtáborozók vettek részt. Nem vallottak szégyent a Bács- Kiskun megyei diákok sem. Alső­tekeresen gyümölcsöt szedtek; Bolyban kukoricát címereztek, Nagykőrösön a konzervgyár adott nekik munkát. Biatorbágyon vas­utat építettek, Tatabányán, Buda­pesten és Pécsett pedig építőipari vállalatok foglalkoztatták szakmai táborban a szakmunkástanulókat. Bezártak az építőtáborok Kecskeméten, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben bolgár diákok dolgoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents