Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

1982. augusztus 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiskunmajsai változások Törzsökös majsaiak csak „a Matildoknak” nevezik az egykori rövidáruboltot, melynek az volt a nevezetessége, hogy az üzlet nődol­gozóit így nevezték ... Később a cukrászda terjeszkedett a bolt helyébe, most ismét üz­letté alakították a tágas épületet. Üveg és porcelán, valamint papír—írószer szaküzletet rendezett be az áfész. A tanácsháza mellett már évekkel ezelőtt szanálták a régi házakat, hogy helyet te­remtsenek egy többszintes lakóépületnek, melynek földszintjén irodák, üzletek kapnak majd helyet. A toronydaru szorgalmasan emelgeti a blokkokat, s a „kis-közben” már állnak a nagyközség legreprezentatívabb épü­letének falai. A Jonathán Termelőszövetkezet ipartelepe mellett kapott helyet a Cipész KTSZ, amely régen kinőtte telephelyét. A korszerű tech­nológiával készülő épületekben jobb körül­mények között végezhetik majd munkájukat a szövetkezet dolgozói. (Pásztor Zoltán felvételei) SZOT-BEUTALÓ NÉLKÜL Szakszervezeti üdülés önköltséggel Szeptember 1. és május 21. kö­zött egy heti — főszezonban 5 na­pi — üdüléshez még SZOT-beuta- ló sem szükséges, elegendő a szak- szervezeti tagkönyv felmutatása! Mi is az önköltséges üdülés? Már több mint két éve bevezet­ték ezt a formát, mégis sokan nem ismerik. Köztudott, hogy a SZOT egy évre előre kiadja a be­utalójegyeket az iparági-ágazati szakszervezeteknek, s onnan to­vábbítják az alapszervezetekhez. A jegykiadás előtt valamennyi üdülői szobát, férőhelyet számító- gépes nyilvántartásba vesznek. Ennek ellenére mégis megtörténik, hogy egyes SZOT-üdülőkben né­hány szoba átmenetileg pár napra vendég nélkül marad. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a fő­szezonban ez ritkábban, a többi időszakban a nagyobb üdülőkben már gyakrabban előfordul. Nem minden vendég tud min­dig teljes két hetet üdülni. Olya­nok is vannak, akik különböző okok miatt néhány nappal később kezdik üdülésüket vagy korábban fejezik be. Még az is előfordul, hogy betegség, esetleg közbejött halaszthatatlan elfoglaltság miatt valaki egyáltalán nem veheti igénybe a beutalót, és ez csak az utolsó napokban derül ki, ilyen­kor másnak már nem tudják át­adni az üdülőjegyet. A szabadon maradt helyek hasznosítását segíti, hogy a ven­dégek kötelesek kedvezményes be­utalásuk előtt 8—10 nappal elkül­deni az úgynevezett „Értesítés”- lapot az’ üdülőbe, tgy az üdülőve­zetők tájékozódhatnak, hogy a vendégek közül ki érkezik később, és hány szoba marad átmenetileg üresen. Hogy hány szoba marad üresen, ez többnyire csak az „értesítés”- lapok összesítése után állapítható meg, illetve pontosan csak az üdü­lési csoport érkezését követő na­pon. Az üdülővezetők ha látják, hogy vendég nélkül maradna né­hány szobájuk, telefonon felhív­ják valamelyik nagy vállalat szakszervezeti bizottságát és köz­ük, hány napra küldhetnek ön­költséggel üdülő dolgozókat. Egyénileg és házastárssal, vala­mint gyermekkel együtt is lehet jelentkezni az önköltséges beuta­lásra. De gyermekek csak a csa­ládos üdülőkbe vihetők. Még azok is pihenhetnek így néhány napot, akik az adott évben már részesed­tek kedvezményes beutalásban. Amíg a kedvezményes beutalás csak évente egyszeri lehetőség, ez a korlátozás nem érvényes az ön­költséges üdülésre. Amennyiben az üdülővezető azt tapasztalja, hogy a szoba a követ­kező napokra is üresen maradna, ugyanazon személynek legfeljebb két hétre hosszabbíthatja meg az üdülési engedélyt. Jó tudni, hogy az önköltségi árakban haszonkulcs nincs, így a szakszervezeti üdülők jóval ol­csóbbak a fizetővendég-szolgálati vagy a kereskedelmi szálláshelyek díjainál. A napi önköltség össz­komfortos elhelyezésnél szemé­lyenként 170, komfortosnál 150, komfortnélkülinél 130 forint. Csa­ládos üdülőkben a gyermektéríté­si díj egységesen napi 120 forint. A nem szakszervezeti tagok, va­lamint hozzátartozóik a teljes ön­költséget fizetik, vagyis szemé­lyenként és naponként 300, 250, illetve 200 forintot. A térítési díj a szállás és az étkezés költségeit, valamint az üdülő programjaiban való részvételi lehetőségeket egy­aránt magába foglalja. Az önköltséges elhelyezést nem lehet előre tervezni, mint a ked­vezményes beutalást, mégis elő­segítheti a belső turizmust. Idén az 5 napos munkahét általánossá válása és a fizetett szabadság nö­velése révén több mint 20 száza­lékkal bővült az évi szabadnapok száma. Javasoljuk az érdeklődőknek, hogy informálódjanak a lakásuk­hoz viszonylag közelebb eső na­gyobb SZOT-üdülőkben, mint pél­dául: Galyatető, Mátraháza, Mát- rafüred, Szilvásvárad, Lillafüred, Debrecen, Hajdúszoboszló, Gyula, Sopron, Bük, Hévíz, Siófok, Bog- lárlelle, Pécs, Budapest Rózsa­dombi üdülő stb. Önköltséges üdülésnél az üdi- lőgondnokok telefonos jelentkezc ,t is elfogadnak. Bányai Jánor a SZOT osztályvezetője Döntött a Legfelsőbb Bíróság NAPKÖZBEN Strand és vendéglátás Első a lakók nyugalma Az egyik városban levő társas­ház pincéje egy áfész tulajdona. A pincét a szövetkezet egy ideig borraktárnak használta, később borozót akart nyitni a helyiség­ben. A nyugalmukat féltő lakók tiltakoztak a terv ellen és az IKV nem is járult hozzá. Ezek után a vállalat ellen az áfész pert indí­tott. Keresetében kérte, hogy a pincében saját költségén borozót létesíthessen, s ennek engedélye­zésére kötelezzék az IKV-t. Az ügybe a lakók is beavatkoztak és szintén kérték a kereset elutasí­tását. A megyei bíróság az áfész állás­pontját fogadta el, és azzal az in­dokolással, hogy a szövetkezetnek nagyobb árbevételt kell elérnie, a keresetnek helyt adott. Ezt az íté­letet azonban a Legfelsőbb Bíró­ság hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalára kötelezte. Iránymutatást is adott, hogy a lakástulajdonosok törvé­nyes érdekeit és a gazdálkodás érdekeit egyaránt vegye figyelem­be. A megismételt eljárásban a me­Élő adásban sugározta a tele­vízió azt a kívánságműsort, amit híres művészek kérései alapján állítottak össze. A műsorvezető bemutatta a neves személyisége­ket — fölöslegesen, hiszen ismert arcokai pásztázott a kamera —, majd felkérte Perc Adorján szín­művészt, hogy mondja el kíván­ságát. — Sokat töprengtem, mit is kérjek — mondta Perc Adorján —, végül is az első ötletemnél maradtam. — Peter Brook? — kíváncsis­kodott a műsorvezető. — Rész­let az egyik általa rendezett elő­adásból? Vagy valamelyik el­hunyt pályatársát szeretné, ha felidéznénk? Esetleg egy Kara- ■jan-koncertet? — No nem — tiltakozott a szí­nész —, ezek túlságosan is szak­mába vágó kívánságok lennének, márpedig én most nem dolgoz­ni, hanem szórakozni akarok. Ha úgy tetszik, a művészetek hatá­rain túl, valahol a natúr való­ságban. Kérem hát, hogy mu­tassanak be filmen vagy élőben egy esztergályost, ahogy éppen esztergál. — Nem értem ... — A műsor­vezető arcán döbbenet. — ön ebben az összeállításban egy esz­tergályost szeretne látni? — Igen, egy esztergályost. És ahogy említettem, munka köz­ben. Mi van ebben olyan külö­nös? Az esztergályos is. láthatott már engem különböző szerepek■ gyei bíróság az iránymutatásnak mindenben eleget tett, helyszíni szemlét is tartott és a per adatai­nak mérlegelése alapján az áfész keresetét elutasította. A szövetke­zet fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet jogerőre emel­te. ' A döntés indokolása szerint a borozó létesítése olyan átalakítá­sokkal járna, ami a lakók nyugal­mát nagymértékben zavarná. Ezenkívül az épület elsősorban la­kóház, és a szövetkezet kérésének teljesítése a lakók jogos érdekeit sértené. Hibás volt a vetőmag Egy vállalat az egyik mezőgaz­dasági termelőszövetkezettel kö­tött bizományi szerződésben nagy mennyiségű vetőmag szállítására kötelezte magát. A vállalatnak beszerzési gondjai voltak, de sike­rült neki fémzárral el nem látott vetőmagot szereznie, amit meg­küldött. Az elvetett mag azonban nehezen csírázott. A tsz kérésére szántóföldi szemlét tartottak, s ennek eredménye alapján a szö­vetkezet a vállalat ellen kártérí­ben, most én kívánnék megis­merkedni az ő munkájával. Ter­mészetesen, ha lehetséges. — Hogyne, hiszen azért kí­vánságműsor ... — törődött bele a műsorvezető —, de amíg elő­keressük a filmet ,j.\. erre az óhajra ugyanis nem számítot­tunk ... addig Kiss B. Teodor ze­neszerzőt faggatnám a kívánsága felől. — Nehezen hozakodtam volna ezzel elő — mondta Kiss B. Teo­dor —, de ha már Perc Adorján elkezdte, akkor nekem is lenne egy hasonló jellegű kérésem. . . Egy kőbányát szeretnék látni, és kicsit bepillantani a kőfejtők munkájába . .. Ügy emlékszem, volt is erről egy riport, de akkor elfoglaltságom miatt nem tud­tam megnézni... Ha most mód lenne rá ... — Van rá mód... — A mű­sorvezető arca olyan, mintha ecettel enné a madártejet. — Majd előkeressük a kőfejtőket is ... Előbb azonban nézzük meg Tar Vendel esztergályosról ké­szített riportunkat, Perc Ador­ján kérésére. A filmen Tar Vendel öt percig esztergált. A gép zúgott, a fém­forgácsok, megannyi aláhulló „acéltincs”, kunkorodtak, teker­gőztek, a munkás arca fénylett az izzadságtól. A kamera több­ször mutatta közben Perc Ador­ján átszellemült tekintetét, ahogy a széken előrehajolva kíváncsian figyeli az esztergályos minden mozdulatát. tési pert indított. Ebben arra hi­vatkozott, hogy az elmaradt ter­més hasznától elesett, ezért ennek megfizetését kéri. A kihallgatott szakértők sze­rint fémlemezzel el nem látott ve­tőmagot tilos forgalomba hozni, bár előfordulhat, hogy ennek a csírázóképessége is megfelelő. Eb­ben az ügyben azonban a szántó­földi szemlék megállapítása sze­rint a mag mát1' az átadáskor hibás volt. Az ügyben végső fokon dön­tő Legfelsőbb Bíróság a vállalatot 75 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv értelmében a vállalatot, mint bizományost, a hibás teljesítésért szavatossági és kártérítési kötelezettség terheli. Nem fogadható el az a védekezé­se, hogy a vetőmag megfelelői volt, mert ennek ellenkezőjét a szakér­tők megállapították. Ugyanez volt a véleménye a bírósági szakértő­nek is. Viszont a tsz a kár egy ré­szét viselni tartozik, mert tudta, fémzárolatlan vetőmagot vásárolt és azt is tudnia kellett, hogy azt nem szabad elvetni. Ezért a vál­lalatnak csak a kár 75 százalékát kell megtérítenie. H. E. — Csodálatos volt... — mond­ta a riport végén —, lenyűgöző mesterségbeli szaktudás...! Esz­tétikum, harmónia, ritmus...! Bátran ajánlanám némely szak­mailag fogyatékos kollégámnak ezt a produkciót... Ezután a kőfejtőkről készült riport következett, majd Csipán Sebestyén író kívánságára a ko­hászatba látogattak el. Később Pál C. Krisztina textiltervező kérésére egy cukrászüzembe, utána Farsangi Kond szobrász óhajára a tetőfedőkhöz. A műsor további részében sze­repeltek még kéményseprők, szá- mitógépkezelök, traktorosok, ma­rósok, pékek, darukezelők, végül —amolyan programozó attrak­cióként —, egy épülő tévétorony szerelőit láthatták a magasban. A nagyon színvonalas, szóra­koztató este tanulságait Farsangi Kond foglalta össze. — Csak hálásak lehetünk a Televíziónak — mondta —, hogy ebben a másfél órában kicsábí­tott minket az életbe. ;Régen éreztem már magam ilyen jól. Véleményem szerint többször ké­ne hasonló kívánságműsorokat rendezni. ) A következő napokban Ömlői­tek a nézők levelei, szóllak a te­lefonok. A többség sikeresnek, érdekesnek találta az adást, és a mielőbbi megismétlését kérte. Bőven ajánlottak más szakmá­kat is, amelyek ebben az össze­állításban nem szerepeltek. A televízió illetékesei ígéretet tettek a nagysikerű kívánságmű­sor megismétlésére, addig is azonban szíves figyelmébe aján­lották a nézők millióinak — a munkahelyeket. Tcth-Máté Miklós Magyar diákok a külföldi egyetemeken A napokban fogadalmat tettek és elindultak a külföldön tanuló magyar diákók utolsó csoportjai az európai szocialista országok különböző városaiba. A Művelő­dési Minisztérium tájékoztatása szerint a Szovjetunióban 160, az NDK-ban 50, Csehszlovákiában 20, Jugoszláviában 8, Bulgáriá­ban 7 hallgató kezdi meg felső­fokú tanulmányait. Odesszában a tengerészt iszt-jelöltek, Kijev- ben a jövő repülőgépmérnökei, Drezdában a közlekedési fakul­tás hallgatói, Várnában idegen- forgalmi szakos diákok tanul­nak. Ezeken kívül a népgazda­ság szükségleteinek megfelelően számos külföldi egyetemen, főis­kolán képezik fiataljainkat olyan szakokon, amelyeken hazánkban - nem oktatnak, vagy az adott or­szágban magasabb szintű a kép­zés. 1948 óta tanulnak magyar ösz­töndíjasok a Szovjetunióban, 1950-től pedig a többi európai szocialista országban. Ma a poli­tikai céljaink mellett hangsúlyo­zottan a népgazdaság hiányzó szakember-szükségletének kielé­gítését szolgálja a külföldi beis­kolázás. Ezért tanulnak mérnök­közgazdász, repülőgépmérnök, hajóépítő, atomerőműves, kör­nyezetvédelmi, higiénikus orvosi, újságírói szakon és még több kis létszámot foglalkoztató, de igen fontos területen fiataljaink a ha­tárainkon túl. Ott vannak diák­jaink — mérnök-, közgazdász- és agrármérnök-jelöltek — olyan szakokon is, amelyek a honi fel­sőfokú iskoláinkban is megtalál­hatók. Erre azért van szükség, hogy a KGST-integráción belül a különböző kooperációkban részt vevő szocialista országok mér­nökei, külkereskedői azonos is­meretekkel rendelkezzenek, is­merjék a különböző területek technológiáit, műszaki színvona­lát, feltételrendszerét, s jól be­széljék az adott ország nyelvét, jártasak legyenek társadalmi, gazdasági életében. Az említett célokon túl a kör­nyező szocialista országok egye­temeire. főiskoláira való beisko­lázással nemzetiségeink anyanyel­vi szakemberképzését is segíteni t kívánjuk. Elsősorban a különbö­ző kulturális területek: nemzeti- , ségi iskolák, művelődési házak, a rádió, a televízió, újságok, fo­lyóiratok jövendő munkatársai tanulnak Jugoszláviában, Cseh­szlovákiában és Romániában. A Szovjetunióban 1200-an, az NDK-ban 250-en. Lengyelország­ban hatvanam Csehszlovákiában is hatvanan, Bulgáriában húszán. Romániában öten. összesen 1595 honi fiatal készül választott hi­vatására. A művelődési miniszter rende­leté szerint a külföldön végzett fiataloknak kötelességük az őket beiskolázó minisztérium terüle­tén legalább annvi ideig dolgoz­ni. mint ameddig a kénzésük tartott. Uevanakkor a küldő tárcák felelőssége, hogy a kezdő szakembereket, végzettségüknek megfelelő munkakörben foglal­koztassák. Nyáron a vendéglátásnak leg­inkább a figyelem középpontjá­ban álló területe a strandok el­látása. A szomjas, vagy éhes fürdőző nem éri be annyival, hogy vár­jon a sorára, a szállítók már úton vannak ... rriajd csak ideérnek a sörrel, az üdítővel és a jégkrém­mel. Kánikulában, csúcsforga­lomban, azonban elég a legkisebb lazaság, máskor tán föl sem tűnő mulasztás, a fürdöző nem rest tollat ragadni: megírja észrevé­telét valamelyik lapnak. S ha a fürdőzőnek ráadásul még foglal­kozása is hogy írjon, hibázna, ha egy-egy kirívó jelenség láttán a vízbe dugná a fejét... Magam se hajlottam erre az elnéző magatartásra, amikor jú­lius 27-én a „Kecskeméti furcsa­ságok” c. összeállításban szóvá tettem: a kecskeméti strandon az első, igazi kánikulai napon pötyö­gött — a cikkben vaníliásnak ne­vezett, valójában kókuszos — fagylalt; annyira lágy volt, amint az árus tölcsérekbe kanalazta. Cikkünket Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat igazgatója — mint levelében írta — megdöbbenve olvasta. Hivatkozott arra a vitat­hatatlan érdemre, hogy ilyen ká­nikulai napokon dolgozóik meg­feszített munkával fáradoznak a fürdővendégek minél jobb ellátá­sán. Tény: a vállalatnál alapjában véve komolyan veszik a vendég­látást. Ezt jelzi ^z is, hogy szál­loda- és Vendéglátóipari ágaza­tot hoztak létre hozzáértő szak­emberrel, aki felelős azért, hogy a kánikula csúcsán, egyetlen nap a széktói strandra látogató mint­egy tízezer ember (is) jód — el­látva! — érezze magát. Egy hűtőkamrában plusz 5 Cel- sius-fokon tárolják a hordós sört. Mire az italt pohárba töltik, még mindig 7 Celsius-fok hőmérsék­letű. S ha már a sört említettük: pár éve példátlan eset történt a nagymedencénél. Valaki egy üvegkorsót nekivágott a meden­ce szélének. Emiatt a vizet ki Díszmadarak kellett cserélni. Hogy máskor hasonló eset ne fordulhasson elő, megelőzésül eldobható műanyag- poharakban szolgálják ki a sört. A Szauna presszó közelgő át­adása a strand szomszédságában, ugyancsak a vendéglátás fejlődé­seként értékelhető. A Szaunához képest, tudjuk, a fagylalt csak kis tölcséres nya­lánkság, naponta 60—80 kilo­gramm fogy el belőle. De sokak nyalánksága! S még többeké le­hetne, ha tovább korszerűsítenék a fagylaltkészítést. A jelenlegi, sóoldattal hűtő gép üstkeverőjét ugyanis a felül ráfagyott fagy- Jaltréteg „megfogja”, nem enge­di forogni. Ez a gépfajta mínusz 15 Celsius-foknál nagyobb hűtés- 're nem való — ilyenkor a fagy­lalt megfagy benne. A jégdarabos fagylalt meg kinek kell? Ennek az ellenkezője, a túlságosan lá­gyan hagyott fagylalt sem kívá­natos. Főként, ha tejes, a nagy melegben hamar átalakul... S akkor már nemcsak látványnak rossz! Min múlik, hogy a strandi ven­déglátás helyzetét a fagylalt kor­szerűbb előállításával is megerő­síthesse? Elsősorban azon, hogy az idő­járás jóvoltából, három hónap alatt a strand három büféje meg- hozza-e a tervezett másfél millió forint bevételt. Ha igen, és ehhez egy kis többlet is járul, akkor jut pénz korszerűsítésre. Ezzel viszont várni kell — mint a vál­lalat szálloda- és vendéglátóipari ágazatvezetője elmondta — négy évet, amíg a sóoldatos gép ára vissza nem térüL Csak ez után vásárolhatnak egy korszerű, a vendéglátó vállalatnál már elter­jedt fagylalttöltő félautomatát. Több termelés — több pénz. Több pénz — lehetőség egy-egy elavult berendezés kicserélésére. Az a kérdés csupán: ennek a gazdasági (gazdaságossági) fel­adványnak a megoldásában a fagylalt mennyire bizonyul jó — eredményes — „társ”-nak az el­következő négy évben? Kohl Antal m Nagy sikere van Kiskunmajsán a művelődési központban rende zeit díszmadár-kiállításnak. Kívánságműsor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents