Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 197. szám Ära: 1,40 Ft 1982. augusztus 24. kedd Kuvaiti parlamenti küldöttség látogatása hazánkban Az országgyűlés meghívására Mohammad Yousuf Al-Adasani- nak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével kuvaiti parlamenti delegáció érkezett hétfőn Buda­pestre. Kuvait állam nemzet- gyűlésének küldöttsége első al­kalommal tesz hivatalos látoga­tást Magyarországon, A vendé­gek — akik Kuvait parlamentjé­nek különböző bizottságaiban töltenek be funkciókat — itt- tartózkodásuk során ismerked­nek a magyar országgyűlés te­vékenységével, s megbeszéléseket folytatnak a két parlament kap­csolatáról. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta. (MTI) Nemzetközi készletgazdálkodási konferencia Huszonnégy ország 160 szakem­berének részvételével nemzetközi készletgazdálkodási konferencia kezdődött hétfőn, a Hilton Szálló­ban. A konferencia rendszeresíté­sét hazánk kezdeményezte a 70-es évek végén, amikor világszerte — nálunk is — nagymértékben meg­nőtt a racionális gazdálkodás je­lentősége. Már az első tanácsko­zást is Budapesten tartották 1980- ban, s most a sorozat folytatódik. A plenáris ülés európai, ázsiai és amerikai szakembereinek fel­szólalásából kitűnt: mindkét tár­sadalmi rendszerben elengedhe­tetlen, hogy a gazdálkodás egé­szével összhangban alakítsák a készleteket, bár a szocialista és a tőkés viszonyok között a készlet- gazdálkodás teendőit illetően ko­rábban a hangsúlyok erősen elté­rőek voltak. A tőkésországokban többnyire a készáru-, a szocialista államokban pedig a nyersanyag- és félkészáru-készletekre összpon­tosították a figyelmet, ami abból adódott, hogy a tőkésországokban az értékesítés, a szocialista álla­mokban pedig az anyagbeszerzés és a túlbiztosított készletek fel­halmozása okozta a nagyobb prob­lémát. A konferenciát Csikós-Nagy Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Ár hivatal elnöke, a Nemzetkö­zi Közgazdasági Társaság tiszte­letbeli elnöke nyitotta meg, s rá­mutatott, hogy a készletgazdálko­dás jó módszereinek kidolgozásá­ban is — csakúgy, mint a gazda­sági élet bármely más területén — valamennyi ország akkor érhet el nagyobb sikereket, ha kiépül a nemzetközi együttműködés, ha kö­zösen igyekeznek megoldani alap­vető problémákat, s kicserélik ta­pasztalataikat. Bejelentette, hogy a legutóbbi konferencián megvá­lasztott előkészítő bizottság javas­latot tett nemzetközi készletgaz­dálkodási tudományos társaság megalakítására, amelynek felada­tú az országok közötti információ- csere kialakítása és az együttmű­ködés egyéb formáinak elősegítése lenne. A nemzetközi társaság létreho­zásáról a mostani konferencián döntenek. A tanácskozás kedden szekció­ülésekkel folytatódik. NEM LEGYŐZÖTTEN HAGYJÁK EL BEJRŰTOT 4' > ük ­Megkezdődött 1 a palesztinok kihajózása Nagy biztonsági intézkedések közepette va­sárnap hajnalban megkezdődött a ciprusi Larnaca kikötőjében a Libanonból elszállított palesztin szabadságharcosok első csoportjának kihajózása. A 397 palesztin fegyverest szállító ciprusi hajó 15 órás hajóút után vasárnap, közép-európai idő szerint hajnali három óra­kor kötött ki Cipruson. A szabadságharcosok palesztin zászlókat lengettek, Jasszer Arafat- nak, a PFSZ elnökének képeit mutatták fel, s ezt kiáltozták: „Győzni fogunk!”. Az elszállításra váró összes ember evakuálá­sa mintegy két hétig tart majd. A legtöbb pa­lesztint — több mint négyezer főt — Szíria fogadja be. A Szíriába történő evakuálás — miután Tel-Aviv ebbe beleegyezett — szíriai szállító járműveken, eddig még nem tisztázott napon történik. Jasszer Arafat és a PFSZ ve­zetősége utolsóként távozik Tuniszba. A PFSZ vezetősége biztonsági okokból külön csoportot alkotva hagyja el Libanon területét. A PFSZ főhadiszállása — mint azt Szalah Khalaf, a iPFSZ vezetőségi tagja közölte — Damaszkusz- ban lesz. Vasárnap este végre elhajózott Bej rútból az az ezer palesztin harcos, akiknek távozását iz­raeli naszádok napközben sokáig megakadá­lyozták. (Folytatás a 2. oldalon.) UNESCO- tanácskozás a játékról Francia, belga, dán, holland, finn, osztrák, szovjet, lengyel, ro­mán, csehszlovák és NDK-beli szakemberek vesznek részt töb­bek között azon a nemzetközi ta­nácskozáson, melyet Budapesten és Kecskeméten rendezett az UNESCO és a Népművelési Inté­zet. Az augusztus 21-től 25-ig tartó konferenciát Kormos Sándor mű­velődési minisztériumi főosztály- vezető nyitotta meg. Ezt követően a kecskeméti játékházban szövő- fonó-papírhajtogató- és agyagozó gyermekfoglalkozásokon vettek részt a tanácskozás meghívottjai. Tegnap gyermek-táncházi foglal­kozást tekintettek meg, majd a ze­ne és a képzőművészet kapcsola­tát szemléltető bemutatón vettek részt a játék, a játszás szakembe­rei. Közben a Kodály Intézetben a zeneszerző életét, munkásságát bemutató kiállítással ismerkedtek meg. A tanácskozás mai témája a hagyományos játékkészítés lesz. Az összejövetel szerdán Budapes­ten fejeződik majd be. Látványos ünnepséggel fejeződött be va­sárnap délután Kecskeméten a VIII. Európa- és Mediterrán íjászbajnokság. A Kalocsai Népi Együttes remek programmal búcsúztat­ta a felsorakozott sportolókat. Ezt követően került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, majd Francesco Gnecchi-Ruscone, a Nem­zetközi íjász Szövetség elnöke lépett a mik­rofonhoz, s elismerő szavakkal köszönte meg a házigazdáknak a nagyszerű vendéglátást, a kiváló versenyrendezést. A versenyről készült tudósításunkat lapunk sportrovatában a 7. oldalon találhatják meg olvasóink. 0 Képünkön: a Nemzetközi íjász Szövetség elnöke gratulál a női csapatverseny győzte­sének, a szovjet válogatottnak. Befejeződött az íjászbajnokság (Cikkünk a 7. oldalon) AGROKOMPLEX ’82 B ács-Risk un megye is bemutatkozik Mezőgazdasági kiállítás Nyitrán Kilencedik esztendeje minden nyáron mezőgazdasági kiál­lítást rendeznek a csehszlovákiai Nyitrán. Az ideit augusz­tus 21-én nyitották meg, s szeptember 5-ig várja a látogató­kat. A 68 hektáron rendezett kiállításon nemcsak a hazaiak mutatkoznak be. Az agrártermelésben elért eredményeket a környező szocialista országok: az NDK, a Szovjetunió, Len­gyelország, Bulgária, Magyarország is a látogatók elé tárják. Élenjáró kutatóintézetek, mezőgazdasági termelők és gyártó üzemek, vállalatok adnak keresztmetszetet egy-egy ország­ban elért eredményekről és bemutatják azt is, hogy milyen feladatokat tűztek maguk elé az elkövetkező időszakra. rolásról készült fotók segítségé­vel ismertetik meg e módszerrel a szakembereket, a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet pedig a nemesítésben elért eredményeit tárja a látogatók elé. Az intézet egyébként évek óta együttműkö­dik több csehszlovák kutatóhely- lyel: Sempre Praha, VSV Olo- monc, Semex, VSS Hurtoanovo kutatóintézetekkel a zöldségfaj­ták nemesítésében. A hibridubor- ka-nemesítésben pedig VSUZ-i és az olomonc-i kutatókkal. A két ország programjában szere­pel a magyar termelési rendsze­rekkel való szorosabb együttmű­Negyven magyar kiállító 800 négyzetméter fedett és kétezer négyzetméter szabadtéri terüle­ten mutatkozik be a nyitrai AG­ROKOMPLEX elnevezésű kiállí­táson. Két nagy termelési rend­szer, a nádudvari KITE és a szolnoki GITR eszköz- és gép­bemutatója jelenti a kiállításon a korszerű nagyüzemi mezőgaz­daságot. Bemutatójukkal jól szol­gálják a kiállítás egyik célját: ismerjék meg a csehszlovák szak­emberek az energiatakarékos, korszerű, nagyüzemi termelés technológiáját, gépeit. Bács-Kis- kun megye is képviselteti magát a bemutatón. Az A- és B-pavi- lonban kapott helyet a Bájai Me­zőgazdasági Kombinát, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet és a csávolyi Egyesülés Tsz. Bemu­tatójuk anyagát a csehszlovák és magyar mezőgazdasági miniszté­rium közötti együttműködés je­gyében állították össze. A csávo- lyiak a gödrös-fóliás terménytá­9 A Zöldségtermesztési Kutató Intézet tablóit és zöldségnövényeit sokan megcsodálják. ködés, a melléktermékek hasz­nosítása, a baromfi — főleg a pecsenyekacsa — feldolgozásá­ban való kooperáció. A csehszlo­vák szakemberek elsősorban a szója, a cukorrépa és a napra­forgó termelését szeretnék fokoz­ni országukban a magyar terme­lési rendszerek közreműködésé­vel. Egyre inkább előtérbe kerül a szomszédos baráti országban a háztáji és kisegítő gazdaságok szervezése, támogatása. Különö­sen Nyitra környékén, és a déleb­bi vidékeken kívánják a háztáji ttenmelést fellendíteni. Ezek kez­deti eredményei máris megmu­tatkoznak. A kiállításon ezért is volt nagy sikere például a HER- MiESZ bemutatkozásának, ugyan­is a háztájikban alkalmazható zöldségfélék vetőmagvait, vala­mint kisgépeket vonultattak fel. Szerdán magyar napot rendez­nek a nyitrai kiállításon. Dr. Ma­gyar Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoztatja a csehszlovák szak­embereket a magyar agrárter­melés helyzetéről, ezt követően dr. Misi Sándor, a MÉM főosz­tályvezetője a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről, Hecsei Jenő, a minisztérium osztályve­zető-helyettese pedig a termelési rendszerekről tart előadást. A kiállítás látogatóit a Gödöllői Agrártudományi Egyetem művé­szeti csoportja szórakoztatja. A magyar napra a kiállítás rendezői mintegy 300 szakembert várnak Magyarországról. Érdek­lődésre tarthat számot néhány (Folytatás a 2. oldalon.) TÖBB CIPŐ TŐKÉS EXPORTRA Kielégítik a megrendelők igényeit Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyára két heti szünet után augusztus 2-án ismét megkezdte a termelést. Míg a cipőgyár tök szabadságon voltak, Csányi József üzemfejlesztési osztályvezető irányí­tásával a tmk hatvan dolgozója gondos munkával megteremtette a feltételeket az évből hátralevő idő­szak feladatainak elvégzéséhez. Kiss Bólint, a gyár igazgatója elégedetten nyilatkozott a műszaki szak­emberek kéthetes tevékenységéről. — Igen jó munkát végzett a tmk — mondta. — Gondosan kijavították a különböző gépeket, a mű­helycsarnokokat kifestették, s mindent megtettek azért, hogy a szabadságról visszaérkező dolgozóink megfelelő körülmények között láthassanak munká­hoz. Egyik jelentős ténykedésük az volt, hogy átala­kították a szabászatot és a 26 szabászgép kezelője immár szalagrendszerben tud dolgozni. Az átrende­zés számításaink szerint mintegy 10 százalékkal nö­veli a termelékenységet. Ugyancsak ők helyezték üzembe azt a korszerű 2 millió forint értékű űj gé­pet, amellyel meg lehet oldani a cipők hátsó részé­nek fárafoglalását. A kiváló .munka mellett ez a gép legalább 5—6 fős létszámmegtakarítást tesz lehe­tővé. Az átalakításra, az új gép beállítására nagy szük­ségünk volt, mert termékeink iránt növekszik az igény. Az első félévben például 903 ezer pár .cipő hagyta el a szalagokat, 12 ezerrel több mint a múlt # A folyamatos termelésben és a cipők minőségé­ben nagy szerepe van az előkészítő részleg pontos munkájának. Negyven jól képzett szakember — közöttük a felvételünkön látható Szabó Lászlóné — készíti elő a szalagok részére a különböző ci­pőalkatrészeket. év hasonló időszakában. Ha a számokat nézzük, eredményeink különösen a tőkés export növekedésé­ben számottevőek. Tavaly június végéig a program szerint 5 ezer pár cipő jutott tőlünk tőkés államok­ba, az év végéig pedig összesen 91 ezer párral vet­tek át az NSZK, holland és más megrendelők. Az idén az első félévben 72 ezer 500 pár cipőt gyártot­tunk részükre, az év végéig pedig még 80 ezer pár­ra szóló megrendelésünk van. A hazai és szocialista államok igényeinek kielégí­tése mellett van még szabad kapacitásunk és ha a piackutatás eredményes lesz, a tervezettnél is több cipőt tudunk gyártani, illetve átadni tőkés megren­delőinknek. O. L. Gazdaságosabb anyagfelhasználásra ösztönzik az építőipart Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium át­fogó intézkedési tervet készít a gazdaságos anyag­felhasználást és a gyártási technológiák fejlesztését célzó országos program végrehajtására. A fejlesztési szakemberek már kidolgozták a javaslatokat, ame­lyeket további egyeztetés után „emelnek törvény­erőre” a minisztérium vezetői. A cementtakarékosság fejlesz­tésére különösen sok lehetőséget tártak fel a gyártásban, és a fel- használásban egyaránt. így fon­tos feladatként jelölték meg a kohászatban és az erőműveknél Keletkező hulladék, a kötőanyag­ként hasznosítható kohósalak és pernye nagyobb arányú hasznosí­tását a cementgyártásban. A fel­mérések szerint elérhető, hogy a jelenleginek kétszeresére növel­jék a cementhez kevert kohósa­lak és pernye arányát, s egyúttal két-háromszorosára az ilyen ada­lékanyagokkal kiegészített ce­ment mennyiségét. Ezzel egyúttal tetemes hőenergiát takarítanak meg, és bővítik a cementválasz­tékot is. Gyakran ugyanis a szük­ségesnél nagyobb szilárdságú ce­mentet használnak az építők, ám kellő választék esetén elkerülhe­tik az ilyen kényszerű lépéseket. Hasonló célt szolgál a cemert- szabványok és műszaki előírások korszerűsítése is^ hogy az adott cementfajta tényleges szilárdsága kisebb határértékek között marad­jon, s ne legyen jóval nagyobb a szükségesnél, mint jelenleg. Évente mintegy ötmillió tonna cementet használ fel az ország, s a program szerint ennek 10 szá­zalékával, évente félmillió ton­nával kell csökkenteni a felhasz­nálást. Erre minden lehetőség megvan, mivel a felmérések sze­rint átlagosan egy köbméter be­tonhoz jelenleg 50 kilóval több cementet kevernek a szükséges­nél- Ezért minden különösebb be­ruházás nélkül is nagy lehetősé­geket kínál a munkaszervezés fejlesztése, s a cement szállításá­ban, kimérésében, a beton keveré­sében, tehát mindén munkafá­zisban a technológiai fegyelem megszilárdítása, s az új beton­szerkezetek előírt utókezelése. iEzért szükségesnek tartják, hogy jobban ösztönözzék az építőket — a sajátház-építőket is — a beton­gyárakban pontos receptúra sze­rint készített friss beton felhasz­nálására. Az országos program szerint megfelelő gazdálkodással évente legkevesebb 30 000 tonna beton­acél megtakarítását kell elérni az ágazatnak. Ehhez korszerűsítik a betonacélhálók elkészítésének műszaki előírásait, egységesítés­sel csökkentik a hulladékot, s nö­velik a vastakarékos feszített be­tonszerkezetek alkalmazásának arányát. A házgyári paneleknél átlagosan 25 százalékos betonvas- megtakarítást érnek el azzal az új műszaki előírással, amelyet csaknem hároméves kutató- és fejlesztőmunkával készítettek elő. A tervezésben már kötelező ez az előírás, s október 1-től va­lamennyi házgyárnak is érvénye­sítenie kell. Intézkedéseket ter­veznek az üveggyártás hulla­dékainak csökkentésére, s az alu­mínium termékek takarékosabb felhasználására is. Az intézkedési terv nem zárul le a jelenlegi 'javaslatokkal. To­vábbi vizsgálatokat végeznek a nagy mennyiségben használt más építőanyagok gazdaságosabb fel­használási, megtakarítási lehe­tőségeinek feltárására is.

Next

/
Thumbnails
Contents