Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
1 mmBBmammmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmammmammmmm BOLDOGULÁSUNK FORRÁSA- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t $ - *■ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 195. szám Ara: 1,80 Ft 1982. augusztus 20 péntek ÍZELÍTŐ agyon-nagyon az elején jártunk a műveltségnek, különösen a politikai műveltségnek, amikor 1949-ben az ország- gyűlés törvénybe foglalta az- alkotmányt. Augusztus 20.: István király, az új kenyér, s az alkotmány napja lett — egybeesett a három. A falu egyik fele ott ballagott a körmenetben, a másik fele a gyűlésen volt. ahol nemzeti és piros szalaggal díszített friss kenyeret szegett meg az ünnep szónoka. Azután elmondta, hogy ez a népköztársasági alkotmány az első alaptörvénye a népnek, hordozza, amit a felszabadulástól addig elértünk és a jövendőbe is mutat, ami nem más, mint a szocializmus fölépítése, amely révén minden dolgos ember egyre följebb halad. Az emberek tapsoltak, bólintottak: jól van, alkotmány van, lássunk dolog után. Az alkotmány meg élni kezdett a napok valóságában, az élet mindennapjaiban, amelyekben volt napsütés is, vihar is. Mondom: az elején jártunk a tudatiaknak, sok hitre is szükség volt A néphatalom győzött: benne is volt az alkotmányban, a legelején. A hatalom a legfontosabb, amelynek megrendíthetetlen alapokon kell állnia. Ipar. Szocialista mezőgazdaság. Kultúra. A dolgozók jogai és kötelességei. És béke! — amelyről Ilja Ehrenburg írta: „belép az ajtón és megszegi a kenyeret”. Milyen csodaszép gondolat volt. Lelkesítő ma is. És egyre többen nemcsak hittek az alkotmány igazságában, hanem megszerezték annak az igazságnak o tudatát, eszmei és valóságbeli összefüggéseinek lényegét, a fölismerést, hogy lehetnek ugyan hullámvölgyek és viharok, a hajónak el kell érni a derűs öböl biztonságát. István király. Kenyérünnep. Alkotmánynap ... A három történelmi fogalom, amely ma együtt érvényesül, több mint ezer évet ível át: az államalapítástól — sok-sok történelmi viharon keresztül — a felszabadulásig, amely a demokráciát adta, a földosztásig, amely valóságos új kenyeret adott; a küzdelmekig, amelyek kivívták az 1949-es alkotmányt, majd elhozták a jelent, amelyben alkotmányos életünk változásai benne tükröződnek. Magyarán: az alkotmány történelmi fejlődéséről van szó. A történelem persze becsapott bennünket, nem is egyszer. Amíg föl nem szabadultunk, azt tanultuk: Magyarországnak> ezeréves alkotmánya van. Azt mondta róla 1940-ben a miniszterelnök: „Alkotmányunk íratlan és azon törvények és jogszabályok összessége, amelyek a nemzet vérébe mentek át, amelyekből kitörülhet valamit az idő, de egyetlen nemzedéknek a hangulata soha. Alkotmányunk élő valami, tehát fejlődik. így életrajzformája vaú, amely életforma fejlődik”. Nos, ez az „élő valami” a szegény nép számára nem. volt több a ködnél, a semminél. Mindaddig, amíg föl nem emelték szavukat gyalázatos sorsuk miatt, mert abban a pillanatban lesújtott rájuk az uralkodó osztálynak ez az élő valamije. És a „Szent Korona koncepció”, mint a Horthy'-Magyarország „alkotmányjogi” berendezkedésének alaptétele? Mi is volt ez? „A Szent Korona, míg egyrészt jelképe az államnak, másrészt birtokosa a közhatalomnak — minden jog kútforrása. Az állami felségjogok a Szent Korona jogai, az ország területe a Szent Korona területe, jövedelmei a Szent Korona jövedelmei. A szabad birtokjog gyökere a Szent Korona. Mindenki, ki szabad birtokjoggal ingatlant bír, tagja a Szent Koronának, s ezek összessége a királlyal együtt képezi a Szent Korona egész testét, az államot”. ß* y^llamiságunk egykori jelképe, a korona — minden misztifikációból kiemelve — most ott van a Nemzeti Múzeumban. Mindenki megtekintheti. Voltak a történelemben jószándékú haladók és forradalmárok, akik hordozói voltak a polgári alkotmányosságnak. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője 1793-ban független magyar államról ír, „amelyben a népnek is részt kell venni a hatalom gyakorlásában”. Hajnóczy József, a jogtudós és történész 1790- ben két alkotmánytervezetet is elkészít. Követelései: függetlenség, a dolgozó nép jogainak szélesítése, a közteherviselés ki- terjesztése a nemesekre. Négy évvel később már köztársasági alkotmányt követelt. Berzeviczy Gergely az általa készített polgári alkotmánytervezetet egyenesen Napóleonnak ajánlta . . . Az 1849. április 19-én elfogadott „Függetlenségi Nyilatkozat”-tál Magyarország proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát, és helyébe a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa” ... „A Tanácsköztársaság a munkások, katonák és földművesek tanácsainak köztársasága”. Ez az alkotmányunk is az ellenforradalom áldozata lett. Harminc évnek kellett elmúlnia, hogy 1949-ben megszülessen az új, amely együtt élt, s él velünk mai történelmünk folyamatában. Egy az élete az öt létrehozó hatalommal, társadalommal, annak mincfen követelményével és intézményével. Ha a gazdasági-politikai-társadalmi körülmények fejlődésében jelentős változás áll be, annak tükröződnie kell az alkotmányban is. Ha valamely alkotmányos rendelkezés — mint elérendő cél — megvalósul, nincs többé szükség alkotmányi szabályozására. Vagy: kialakulhat és beválhat valamely gyakorlat a mindennapi éleiben, amely alkotmányos rendelkezést igényel, nos, ennek ott a helye az alaptörvényben ... Azaz: az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában figyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlődésében is, mint amikor az MSZMP X. kongresszusa így foglalt állást: „A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére nem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt Be következett változásokat”. Ezt követően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról”. címében pontosan idézett törvény a mai alkotmányunk. Tíz fejezéT, 78 paragrafus. Államéletünknek a szocialista demokratizmus fejlesztésének, politikai rendszerünk állandó erősítésének, egész magyar világunknak és internacionalizmusunknak az alaptörvénye. Attól az első naptól 1972-ig sok minden történt. Uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok: a Magyar Népköztársaság szocialista állammá lett. Változások következtek be a társadalom osztályszerkezetében, kialakult az egységes termelőszövetkezeti társadalmi osztály. A szocialista demokrácia szélesítése azt jelentette és jelenti: az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül részt vállalhatnak a közügyek intézésében. Fejlődött a népfrontmozgalom, amely tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, alapvetően fontos szerepe van a népképviseleti szervek megválasztásában. Változások következtek be a jogok és kötelességek tekintetében.., Mind-mind ott tükröződik az alkotmányban. Egymás mellé kellene tenni a két kódexet, és végiglapozni a paragrafusokat, így láttatnák magukat a régebbi és a mai realitások. Például az, hogy az 1972-es törvény általános állampolgári jogként szabályozza azokat a jogokat, amelyeket az 1949. évi alkotmány csak mint a dolgozók jogait fogalmazta meg. Indokolás: „A dolgozók” és „állampolgárok” kettős különbségtétele a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a kizsákmányoló osztályok felszámolása következtében ma már nem szükséges". A betű szerinti összevetéstől azonban eltekinthetünk. Csak körül kell nézni világunkban. demokrácia és állampolgári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében élnek és realizálódnak. Élnek és realizálódnak a városi vagy falusi munkásemberek bírálatában, ha a munkahelyen vagy a lakóhelyen nem rendben mennek a dolgok; benne vannak abban is, ha d dolgok rendben mennek. Ott vannak a pihenésben, a pohár borban, a polcokon sorakozó könyvekben, a családi ebéd illatá'ban éppen úgy, mint egy balatoni vagy külföldi túrában, a hobbikertek örömében, a saját termésű barackban, mint ahogy a kirakatok gazdagságában, a suhanó gépkocsikban, vagy akár az istentiszteletek csöndes zsolozsmáiban is benne élnék. És még mennyi mindenben, ami az embert, az állampolgárt természetszerűen körülveszi, mindennapjai élő valóságaként, boldogulása forrásaként. D. F. lényegében alkotmányos köztársasággá lett, de ahogy leverték a jakobinusokat, leverték a szabadságharcot — megfojtott ták az alkotmányosság eszméjét is. Csak az az „élő valami” maradt. Az alkotmányfejlődés következő állomása 1919. volt Magyarországon. A június 23-án elfogadott forradalmi alkotmány megfelelt mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a szocialista alkotmánnyal szemben támasztani lehet. Legfőbb értéke az volt, hogy a legmagasabb szinten, a szocialista alap törvény szintjén összegezte a Magyar Tanácsköztársaság lényegét. „A • Herényi József Ybl-díjas építésszel a Széchenyi ligetről készített riportunk a lap 7. oldalán olvasható. „Manapság, az új lakótelepek tervezésekor nem hagynak ekkora nagyságú zöldterületet sehol. Ez az emlékpark lényegében egyedülálló jelenség, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy új városrész szívében született” — mondja többek között a közismert építész, a liget tervezője. • Ünnepi lapszámunk 3. oldalán egy község örömteli eseményeiről adunk hírt, gyógyítóközpontot avattak a kalocsai járásban: Fájszon. Riportunk az átadás előtti munkát, képünk a rendelőt örökíti meg. • A játékról szól a 8. oldalon levő összeállításunk, s bemutatjuk a lakiteleki tanyavilágban élő játékkészítő művészt. • Vasúti pályaépítők dolgoznak a Kiskunfélegyházához közeli galambosi állomás szomszédságában. Az eredmény: 100 kilométeres sebességgel roboghatnak majd a vonatok. Erről szóló tudósításunk szintén a 3. oldalon található. • A régi Petőfi-emlékeket őrző múzeum szomszédságában épült Szalkszentmár- tonban az új művelődési ház, amit lapunk 6. oldalán mutatunk be olvasóinknak. • Katymár, a háromnyelvű falu mutatkozik be lapunk 4. oldalán. A készenlét hosz- szú éjszakája címmel pedig a milliós értékekre vigyázó kecskeméti emberekről készítettek riportot munkatársaink. Az írás az 5. oldalon található.
