Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 3. • Továbbfejlesztik a lakatosüzemet. • Vteh Kálmán és családja szintén telepített saját anyagi erejéből szőlőt. Orgoványi vállalkozások Panyik József az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet főkönyvelője így kezdi a beszélgetést: — Mikor június 5-én megnyitottuk az élelmiszerboltunkat, nem hittük volna, hogy a hónap végéig 720 ezer forint forgalmat bonyolít le. Ez azt is jelzi, hogy a községnek nagy szüksége volt egy ilyen elárusítóközpontra. Régi gond az élelmiszer-ellátás nálunk. Az egész községben például nem volt hűtőláda, emiatt mirelitárukat nem lehetett kapni. Most ez is megoldódott. Szak- szövetkezetünknek egyébként van saját húsboltja, büféje. A közös gazdaság vágóhídja gondoskodik húsáruról. Az Egyetértés kezdeményezése dicséretre méltó, egyébként is a 6 ezer hektáron gazdálkodó szak- szövetkezet az utóbbi években sokat lépett előre. Az említett területnek csaknem fele még tagi kezelésben van. Számottevő a szőlő- és‘gyümölcstelepítés, nagy legelőterületük van, ami egyúttal mutatja is a gazdálkodás szerkezetét. — Fontos ágazatunk a szőlő- termesztés és a borászat, — folytatja a főkönyvelő — szoros kapcsolatban vagyunk a Közép-magyarországi Pincegazdasággal. Nemcsak együtt telepítünk szőlőt, hanem bérfeldolgozást is végzünk, így gazdaságosabb. A feldolgozótelepet tovább bővítjük, számítva a telepítések termőre fordulására. A szakszövetkezet kedvezőtlen adottságú, az egy hektár szántóra jutó aranykorona-érték nem éri el hatot. Ezért szükséges, hogy az alaptevékenység alacsony hatékonyságának ellensúlyozására melléküzemágakat létesítsenek. A már említett hús- feldolgozón kívül szeszfőzdéjük és lakatosrészlegük is van. A legsikeresebb évet zárta tavaly a lakatosüzem. Csaknem 40 százalékkal túlteljesítette a tervezett termelési értéket, hasonló mértékben a nyereségi előirányzatot is. Érdemes tehát tovább bővíteni- ök, új üzemcsarnokot építenek, amely lehetővé teszi újabb húsz személy foglalkoztatását. Többek között az egyik szovjet autógyár részére festőalagút alkatrészeit gyártják. A szakszövetkezet jellegéből következik a tagi gazdaságok termelésének jelentősége. Ezek segítésével, az értékesítés szervezésével külön függetlenített részleg foglalkozik. A részükre értékesített termények, anyagok és szolgáltatások összes értéke az elmúlt esztendőben meghaladta a 4 millió 700 ezer forintot. A közös gazdaság közvetítésével forgalmazott háztáji termékek értéke több mint 53 millió volt. Az idén várhatóan több lesz, mivel magasabb szőlőtermés mutatkozik, mint az elmúlt évben. — A tagok saját anyagi eszközeikkel is hozzájárulnak a szőlőtelepítésekhez. Három év alatt mintegy 200 hektár új ültetvény létesül, amely nagyüzemi művelésre is alkalmas. Beilleszkedik tehát a szövetkezet újonnan telepített tábláiba. A további tervekről szólva még elmondja a főkönyvelő; — A nagy legelőterületek lehetővé teszik a juhállomány növelését, anyalétszámunk majdnem 3 ezer darab. Sajnos az eddigi • Panyik József: — Igyekszünk segíteni a község lakosságának áruellátását. (Somos László felvételei) hozamok elmaradtak a kívánatostól, ezért elhatároztuk, hogy különböző intézkedésekkel gazdaságosabbá tesszük a tenyésztést,’ többek között megkíséreljük a tej hasznosítását is. Kereskedő Sándor Ha éppen nem is sorolhatók a hiánycikkek közé a különböző műhelyreszelők, sűrűn előfordul, hogy a vásárló — üzem, vagy barkácsoló — nem tud olyanhoz hozzájutni, amilyenre éppen szüksége van. A többi között erről beszélgettünk* napokban Varga Józseffel, a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregységének igazgatójával. — Gyáregységünk legfőbb terméke — mint a nevünk is mutatja, a reszelő — mondta Varga József. — Az igények kielégítését meglehetősen nehezíti az alapanyag hiánya és az elavult géppark. Éppen ezért kerül sor a nagyszabású rekonstrukcióra. A jövő- év első negyedében várjuk annak a 15 millió forint értékű 8 új, termelékeny gépnek az érkezését, amely majd megoldja, vagy legalább enyhíti ez- irányú gondjainkat. Valutáris problémák miatt különösen nehéz a háromszögű és félkerek reszelők francia alapanyagának beszerzése. Az Ózdi Kohászati Művekkel már megkezdtük a tárgyalásokat, s remélhetően kapunk majd tőlük megfelelő, az előbb említett profilú anyagot. Ha ez sikerül, évente mintegy 200 tonna importra nem lesz szükség. A második félévben a resze- lőinknek mintegy felét már keményebb anyagból gyártjuk, s ezek a szerszámok képesek a magasabb műszaki igények kielégítésére is. Korábban ezeket a „kemény” reszelőket Svájcból és az NSZK-ból importálták. • Zsugorított fóliába csomagolja a gyár egyik keresett termékét, a húsipar; bárdot Oláh Imre. Két évvel ezelőtt kooperációs szerződést kötöttünk az orgoványi Sallai Termelőszövetkezettel. A közös gazdaságban 10-en láttak hozzá a reszelők kovácsolásához, ők köszörülték és fogazták őket, a gyáregységünkben történt azután az edzés, majd a csomagolás és értékesítés. Kapcsolatunk hamarosan bővült, tavaly már nyolcvanan dolgoztak nekünk, s havonta mintegy 100 ezer reszelővei járultak hozzá terveink megvalósításához. Július 1-től egy új tevékenység is kezdődött a tsz-nek ebben a melléküzemágában, hozzáláttak a reszelők felújításához. A korábban hulladékba kerülő, felújításra alkalmas reszelőket megvásároljuk, és „újat varázsolunk” belőlük. Az előzetes piackutatás azt mutatta, hogy sikerül majd értékesíteni is ezeket a reszelőket. Ahhoz, hogy az első féléves árbevételi tervünket 4:1,8 millió helyett 42,4 millió forintra teljesítettük, az orgoványi reszelőgyártók mintegy 5 millió forinttal járultak hozzá. Az előbb vázolt nehézségek és a tőkés gazdasági válság miatt, az első féléves nyugati exportban • A gyár új terméke a svéd oldalcsípőfogó, ezek szerelésén dolgozik Virág Imréné. • Pulai Sándorné a napokban kapta meg a szakmunkás-bizonyítványt. lemaradás mutatkozik. Korábban csak egy külkereskedelmi vállalattal volt kapcsolatunk, most egy másiknak az útján is próbáljuk eljuttatni termékeinket a tőkés államokba. A TRANS- ELEKTRO Vállalat közvetítésével már elküldtünk 2 ezer minta- reszelőt Ausztriába, s minden jel arra mutat, hogy nagyobb megrendelésre számíthatunk. Európa legkorszerűbb késgyártó üzeme, az NSZK-beli DICK cég a közelmúltban elfogadta forgalmazásra a reszelőinket, az év végéig 3 millió forint értékűt adunk át nekik. Jövőre 8 milliós tételre számítanak, a rekonstrukciók befejezése után, :1983-tól pedig évente 15 millió forint értékű reszelőt. kell gyártanunk e cég részére. Ugyancsak ezzel a céggel kezdtünk kooperációs tárgyalásokat, melyek igen jó úton haladnak. Ha megegyezünk, elkezdjük a húsipari kések gyártását, először évente 1000, majd a teljes felfutás után évi 1 millió késnek kell elhagyni a gyáregységünket. A tőkésexport-lemaradás be- pótlását szolgálja az a tárgyalás is, amely a svájci HILTiI cég s közöttünk folyik. Az általuk gyártott ütve-fúrók az építőipar fontos szerszámai. Az ezekhez használatos 8 típusú fúrófejből kettőnek elkészítettük a mintapéldányát, s az előzetes tárgyalások szerint évente mintegy 1000 darabra lesz szüksége a svájci megrendelőnek. Természetesen, importot pótolva, a hazai igényeket is ki tudjuk majd elégíteni. Igen jó újság, hogy 20 év után végre ismét szakma lett a reszelőgyártás. Tavaly kezdődött meg a tanfolyam, s a napokban tettek tizenkilencen — közöttük tíz nő — sikeres szakmunkásvizsgát. Szeptemberben húszán látnak hozzá a szakma tanulásához. O. L. A régi reszelőkből sem lesz fémhulladék Sok kicsi sokra megy 1980-BAN ELŐSZÖR, a közelmúltban pedig már ötödik alkalommal hirdette meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a „MTESZ az energiatakarékosságért” pályázatot. A társadalmi szervezet felhívása felkeltette a műszaki, gazdasági szakemberek érdeklődését; az első négy forduló során összesen 435 pályamunka foglalkozott az energiatakarékosság különböző módszereivel. Közülük 81 bizonyult díjazásra, jutalmazásra érdemesnek. A MTESZ több mint hétszázezer forinttal ismerte el a legjobbak munkáját. Az eredményhirdetés, a díjak kiosztása nem tett pontot egy- egy forduló végére. A társadalmi szervezet ugyanis a pályázatok sorsát továbbra is figyelemmel kíséri, az arra érdemes javaslatok megvalósítását és széles körű elterjesztését szorgalmazza. Az elmúlt két év terméséből összesen 162 pályamunka, a beérkezett javaslatok csaknem 40 százaléka ígérkezett hasznosítha- tónak. Természetesen az elméletileg jó megoldás még nem garancia arra, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét. A figyelemmel kísért javaslatok 17 százaléka hullott ki a rostán. Vagy azért, mert az érdekelt vállalat időközben jobb, gazdaságosabb megoldást talált, vagy azért, mert ' az ötlet kivitelezéséhez hiányzott a pénz. Egy pályázó például javaslatot tett a hévízi bányászüdülő napenergiával történő hőellátására; a napkollektorok igen magas ára azonban egyelőre nem teszi lehetővé ezt a megoldást. A TAPASZTALATOK ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalatok érdeklődése az utóbbi időben megélénkült. Úgy tűnik, az energiahordozók drágulása erősen ösztönzött a pazarlások megszüntetésére. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a 162 javaslat 30 százaléka megvalósult, további harminc százalékuk hasznosítása pedig megkezdődött. Az ebből származó haszon körülbelül 800 millió forintra becsülhető, s a számítások szerint ennél is nagyobb eredményeket ígérnek a folyamatban lévő fejlesztések. Az egyik pályamunka például az elvi számítások mellett gyakorlati példákkal is igazolja, hogy az úgynevezett átfolyós rendszerű egycsöves fűtési rendszert is lehet gazdaságosan — a jelenleg tapasztalható pazarlás nélkül — működtetni, ha megfelelő a rendszer szabályozása, s szakszerűen üzemeltetik a berendezéseket. Az 1980—81-es fűtési idényben a Kecskeméti Házgyár termékeiből épült Bács-Kiskun és Pest megyei lakásokban kipróbálták a módszert, amelynek révén jelentősen csökkent a fűtés tüzelőanyag-igénye. EGY PÁLYÁZAT a mecseki bányametán hasznosítását dolgozta ki. A módszert a Mecseki Szénbányák két bányájában, Zo- bákon és Bétán még ebben az évben bevezetik. A Magyar Kábel Művekből érkezett javaslat szerint a kábelgyártás technológiájának módosításával csökkenthető a kábelhálózat energiavesztesége. A MTESZ javasolta a vállalatnak: nyújtsanak be energiaracionalizálási pályázatot a szükséges fejlesztéshez. Készültek javaslatok az üzemanyag-gazdálkodás ésszerűsítésére, egy ko- romkoncentrációt mérő műszer kidolgozására, a távvezetékek fokozott hővédelmére, a főzés, mosás energiafogyasztásának csökkentésére, s mindezek révén jelentős tüzelőanyagot, illetve villamos energiát takaríthattak meg a vállalatok. A dolog természeténél fogva szerepelnek a pályamunkák között olyan módszerek is, amelyek megvalósítása már a pályázat meghirdetésének idején — a pályázati feltételek szerint azonban legfeljebb egy évvel korábban — megkezdődött. Ilyen esetekben természetesen nincs szükség a társadalmi szervezet támogatására. Arra azonban igen, hogy az egyik vállalatnál hasznosnak bizonyult módszereket másutt is megismerjék. A MTESZ energiatakarékossági pályázata is hozzájárult például ahhoz, hogy a szemestermények nedvestárolásának megoldására több mint hetven termelőszövetkezet adott be energiaracionalizálási hitelkérelmet. De az iparvállalatok is tanulhatnak egymástól. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például kidolgozták egy üzemcsarnok korszerű, energiatakarékos világítási rendszerét, amelyet a Ganz-MÁVAG-ban és a Csepel Művekben örömmel fogadtak, s hozzá is kezdtek a módszer megvalósításához. A MTESZ energiatakarékossági pályázatának eddigi eredményei kedvezőek. Ennek azonban csak egy része a forintban is kifejezhető haszon. Legalább eny- nyire fontos, hogy a társadalmi szervezet a javaslatok aktív támogatásával, az érdeklődés állandó ébrentartásával szemléletet is formál. S ezzel segít abban, hogy a hasznos javaslatok a vállalatoknál minden különösebb rábeszélés, támogatás nélkül, magától értetődően valósuljanak meg. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Mindenkit hazavárnak ' Bálizs Lajos és Hada Róbert könyve, a Munkavédelem a mezőgazdaságban című sorozat 3., befejező kötete. A mezőgazdasági építkezés, a külszíni bányászat, (sóder-, homok-, Itőzegbányászat s|b.) a fagazdaság, a faipar, a termény- és tenmékszárítás, a hűtés, a szemestarmény-feldolgozó s,, az élelmiszer-előállítás legfontosabb munkavédelmi kérdéseivel foglalkozik. A mű természetesen nem helyettesíti az ezzel- összefüggő jogszabályok, szabványok és más kötelező műszaki előírások gyűjteményét, amelyet mindenképpen be kell szerezni, s alkalmazni. A mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár 304 oldalas új kötetét a szerzők gazdagon illusztrálták. A mezőgazdasági dolgozók a mindennapi munkájukhoz segítséget találnak 'benne. Védekezés az élelmiszerek kártevői ellen A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban előállított élelmiszerekét kezdettől fogva különféle állatfajok veszélyeztetik. Az általuk okozott veszteség nagyságát legföljebb becsülni lehet, de mindenképpen óriási a kár. Az élelmiszer-ellátás javítása, továbbá az exportérdek mellett, a kártevők elleni védekezést egészségügyi szempontok is indokolják. Az egyes kártevők ugyanis veszélyeztetik az ember egészségét. A dr. Erdős Gyula szerkesztésében, s a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv szerzői a biológia, a zoológia, az ökológia, a kártevők faja és szokása az élelmiszer-termelés és -tárolás hazai viszonyának ismerétében, az elméleti és gyakorlati szempontok szerint emelik ki a szükséges tennivalókat. Sörivóknak való Milyen a jó sör? Vajon hányán tudják a sörivók közül, hogy kedvenc italuk miből és miiképpen készül. Emil Ulisdhbergen könyve ebben segít eligazodni. A szerző ismerteti a nemes árpanedű jelenét és múltját. Végigvezeti az olvasót kereken 5 évezred történetén, hiszen ez idő alatt sajátította el az ember a sör előállításának módját. Bemutatja a mai sörkészítést és a sörivás világbajnokát is. Bármennyire sikerült is a külföldi szerző vállalkozása, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelenő mű szerkesztői, a hazai olvasóközönség igényeit figyelőmbe véve, egészítették ki az írást néhány magyar vonatkozású adáttal, sörkészítésd és sör- koncsolya-rec ept tel. VÍZ SZÁLLÍTJA AZ ÉRCET Az oszkoli fémkohászati kombinát építkezésén befejezték annak a — mintegy 27 kilométer hosszú — távvezetéknek az építését, amelyen a lebegyinszki bányászati dúsítókombinátból évente csaknem 2,5 millió t őrölt kon- centrátumot fognak eljuttatni a sajtolóüzembe. A Szovjetunió vaskohászati üzemeiben ez az első ilyen teljesítményű távvezeték. A közúti vagy vasúti szállítás helyett a hidraulikus szállítás felhasználása nemcsak gazdaságilag előnyös, — hanem a koncentrátum nyitott szállításával ellentétben — környezetvédelmi szempontból is. Az építők a csővezeték létesítése során szerzett tapasztalataikat felhasználják azoknak a csővezetékeknek a megtervezésénél, amelyeken Krivoj Rogból a Do- nyec-medencébe vasércet, a Kóla-félszigetről az ország észak- nyugati körzeteibe pedig apati- tot fognak szállítani.
