Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 3. • Továbbfejlesztik a lakatosüzemet. • Vteh Kálmán és családja szintén telepített saját anyagi erejéből szőlőt. Orgoványi vállalkozások Panyik József az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet fő­könyvelője így kezdi a beszélge­tést: — Mikor június 5-én megnyi­tottuk az élelmiszerboltunkat, nem hittük volna, hogy a hónap végéig 720 ezer forint forgalmat bonyolít le. Ez azt is jelzi, hogy a községnek nagy szüksége volt egy ilyen elárusítóközpontra. Ré­gi gond az élelmiszer-ellátás ná­lunk. Az egész községben példá­ul nem volt hűtőláda, emiatt mi­relitárukat nem lehetett kapni. Most ez is megoldódott. Szak- szövetkezetünknek egyébként van saját húsboltja, büféje. A közös gazdaság vágóhídja gondoskodik húsáruról. Az Egyetértés kezdeményezése dicséretre méltó, egyébként is a 6 ezer hektáron gazdálkodó szak- szövetkezet az utóbbi években sokat lépett előre. Az említett te­rületnek csaknem fele még tagi kezelésben van. Számottevő a szőlő- és‘gyümölcstelepítés, nagy legelőterületük van, ami egyúttal mutatja is a gazdálkodás szer­kezetét. — Fontos ágazatunk a szőlő- termesztés és a borászat, — foly­tatja a főkönyvelő — szoros kap­csolatban vagyunk a Közép-ma­gyarországi Pincegazdasággal. Nemcsak együtt telepítünk sző­lőt, hanem bérfeldolgozást is vég­zünk, így gazdaságosabb. A fel­dolgozótelepet tovább bővítjük, számítva a telepítések termőre fordulására. A szakszövetkezet kedvezőtlen adottságú, az egy hektár szántó­ra jutó aranykorona-érték nem éri el hatot. Ezért szükséges, hogy az alaptevékenység ala­csony hatékonyságának ellensú­lyozására melléküzemágakat lé­tesítsenek. A már említett hús- feldolgozón kívül szeszfőzdéjük és lakatosrészlegük is van. A leg­sikeresebb évet zárta tavaly a la­katosüzem. Csaknem 40 százalék­kal túlteljesítette a tervezett ter­melési értéket, hasonló mérték­ben a nyereségi előirányzatot is. Érdemes tehát tovább bővíteni- ök, új üzemcsarnokot építenek, amely lehetővé teszi újabb húsz személy foglalkoztatását. Többek között az egyik szovjet autógyár részére festőalagút alkatrészeit gyártják. A szakszövetkezet jellegéből következik a tagi gazdaságok ter­melésének jelentősége. Ezek se­gítésével, az értékesítés szerve­zésével külön függetlenített rész­leg foglalkozik. A részükre érté­kesített termények, anyagok és szolgáltatások összes értéke az elmúlt esztendőben meghaladta a 4 millió 700 ezer forintot. A kö­zös gazdaság közvetítésével for­galmazott háztáji termékek ér­téke több mint 53 millió volt. Az idén várhatóan több lesz, mivel magasabb szőlőtermés mutatko­zik, mint az elmúlt évben. — A tagok saját anyagi eszkö­zeikkel is hozzájárulnak a szőlő­telepítésekhez. Három év alatt mintegy 200 hektár új ültetvény létesül, amely nagyüzemi műve­lésre is alkalmas. Beilleszkedik tehát a szövetkezet újonnan tele­pített tábláiba. A további tervekről szólva még elmondja a főkönyvelő; — A nagy legelőterületek lehe­tővé teszik a juhállomány növe­lését, anyalétszámunk majdnem 3 ezer darab. Sajnos az eddigi • Panyik József: — Igyekszünk segíteni a község lakosságának áruellátását. (Somos László fel­vételei) hozamok elmaradtak a kívána­tostól, ezért elhatároztuk, hogy különböző intézkedésekkel gaz­daságosabbá tesszük a tenyésztést,’ többek között megkíséreljük a tej hasznosítását is. Kereskedő Sándor Ha éppen nem is sorolhatók a hiánycikkek közé a külön­böző műhelyreszelők, sűrűn előfordul, hogy a vásárló — üzem, vagy barkácsoló — nem tud olyanhoz hozzájutni, amilyenre éppen szüksége van. A többi között erről beszél­gettünk* napokban Varga Józseffel, a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregységének igazgatójával. — Gyáregységünk legfőbb ter­méke — mint a nevünk is mu­tatja, a reszelő — mondta Varga József. — Az igények kielégíté­sét meglehetősen nehezíti az alapanyag hiánya és az elavult géppark. Éppen ezért kerül sor a nagyszabású rekonstrukcióra. A jövő- év első negyedében vár­juk annak a 15 millió forint ér­tékű 8 új, termelékeny gépnek az érkezését, amely majd megold­ja, vagy legalább enyhíti ez- irányú gondjainkat. Valutáris problémák miatt kü­lönösen nehéz a háromszögű és félkerek reszelők francia alap­anyagának beszerzése. Az Ózdi Kohászati Művekkel már meg­kezdtük a tárgyalásokat, s re­mélhetően kapunk majd tőlük megfelelő, az előbb említett pro­filú anyagot. Ha ez sikerül, éven­te mintegy 200 tonna importra nem lesz szükség. A második félévben a resze- lőinknek mintegy felét már ke­ményebb anyagból gyártjuk, s ezek a szerszámok képesek a magasabb műszaki igények ki­elégítésére is. Korábban ezeket a „kemény” reszelőket Svájcból és az NSZK-ból importálták. • Zsugorított fóliába csomagolja a gyár egyik ke­resett termékét, a húsipar; bárdot Oláh Imre. Két évvel ezelőtt kooperációs szerződést kötöttünk az orgová­nyi Sallai Termelőszövetkezettel. A közös gazdaságban 10-en láttak hozzá a reszelők kovácsolásához, ők köszörülték és fogazták őket, a gyáregységünkben történt az­után az edzés, majd a csomagolás és értékesítés. Kapcsolatunk ha­marosan bővült, tavaly már nyolcvanan dolgoztak nekünk, s havonta mintegy 100 ezer resze­lővei járultak hozzá terveink megvalósításához. Július 1-től egy új tevékenység is kezdődött a tsz-nek ebben a melléküzemágában, hozzáláttak a reszelők felújításához. A koráb­ban hulladékba kerülő, felújítás­ra alkalmas reszelőket megvásá­roljuk, és „újat varázsolunk” be­lőlük. Az előzetes piackutatás azt mutatta, hogy sikerül majd érté­kesíteni is ezeket a reszelőket. Ahhoz, hogy az első féléves ár­bevételi tervünket 4:1,8 millió he­lyett 42,4 millió forintra teljesí­tettük, az orgoványi reszelőgyár­tók mintegy 5 millió forinttal já­rultak hozzá. Az előbb vázolt nehézségek és a tőkés gazdasági válság miatt, az első féléves nyugati exportban • A gyár új terméke a svéd oldalcsípőfogó, ezek szerelésén dolgozik Virág Imréné. • Pulai Sándorné a napokban kapta meg a szak­munkás-bizonyítványt. lemaradás mutatkozik. Korábban csak egy külkereskedelmi válla­lattal volt kapcsolatunk, most egy másiknak az útján is pró­báljuk eljuttatni termékeinket a tőkés államokba. A TRANS- ELEKTRO Vállalat közvetítésé­vel már elküldtünk 2 ezer minta- reszelőt Ausztriába, s minden jel arra mutat, hogy nagyobb meg­rendelésre számíthatunk. Európa legkorszerűbb késgyár­tó üzeme, az NSZK-beli DICK cég a közelmúltban elfogadta for­galmazásra a reszelőinket, az év végéig 3 millió forint értékűt adunk át nekik. Jövőre 8 milliós tételre számítanak, a rekonstruk­ciók befejezése után, :1983-tól pe­dig évente 15 millió forint érté­kű reszelőt. kell gyártanunk e cég részére. Ugyancsak ezzel a céggel kezdtünk kooperációs tár­gyalásokat, melyek igen jó úton haladnak. Ha megegyezünk, el­kezdjük a húsipari kések gyártá­sát, először évente 1000, majd a teljes felfutás után évi 1 millió késnek kell elhagyni a gyáregy­ségünket. A tőkésexport-lemaradás be- pótlását szolgálja az a tárgyalás is, amely a svájci HILTiI cég s közöttünk folyik. Az általuk gyár­tott ütve-fúrók az építőipar fon­tos szerszámai. Az ezekhez hasz­nálatos 8 típusú fúrófejből ket­tőnek elkészítettük a mintapél­dányát, s az előzetes tárgyalások szerint évente mintegy 1000 da­rabra lesz szüksége a svájci meg­rendelőnek. Természetesen, im­portot pótolva, a hazai igényeket is ki tudjuk majd elégíteni. Igen jó újság, hogy 20 év után végre ismét szakma lett a resze­lőgyártás. Tavaly kezdődött meg a tanfolyam, s a napokban tettek tizenkilencen — közöttük tíz nő — sikeres szakmunkásvizsgát. Szeptemberben húszán látnak hozzá a szakma tanulásához. O. L. A régi reszelőkből sem lesz fémhulladék Sok kicsi sokra megy 1980-BAN ELŐSZÖR, a közel­múltban pedig már ötödik alka­lommal hirdette meg a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége a „MTESZ az energiatakarékosságért” pályáza­tot. A társadalmi szervezet fel­hívása felkeltette a műszaki, gazdasági szakemberek érdeklő­dését; az első négy forduló so­rán összesen 435 pályamunka fog­lalkozott az energiatakarékosság különböző módszereivel. Közülük 81 bizonyult díjazásra, jutalma­zásra érdemesnek. A MTESZ több mint hétszázezer forinttal ismerte el a legjobbak munkáját. Az eredményhirdetés, a díjak kiosztása nem tett pontot egy- egy forduló végére. A társadalmi szervezet ugyanis a pályázatok sorsát továbbra is figyelemmel kíséri, az arra érdemes javasla­tok megvalósítását és széles kö­rű elterjesztését szorgalmazza. Az elmúlt két év terméséből összesen 162 pályamunka, a be­érkezett javaslatok csaknem 40 százaléka ígérkezett hasznosítha- tónak. Természetesen az elméle­tileg jó megoldás még nem ga­rancia arra, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét. A figyelem­mel kísért javaslatok 17 százalé­ka hullott ki a rostán. Vagy azért, mert az érdekelt vállalat időközben jobb, gazdaságosabb megoldást talált, vagy azért, mert ' az ötlet kivitelezéséhez hiányzott a pénz. Egy pályázó például javaslatot tett a hévízi bányászüdülő napenergiával tör­ténő hőellátására; a napkollekto­rok igen magas ára azonban egyelőre nem teszi lehetővé ezt a megoldást. A TAPASZTALATOK ugyan­akkor azt mutatják, hogy a vál­lalatok érdeklődése az utóbbi időben megélénkült. Úgy tűnik, az energiahordozók drágulása erősen ösztönzött a pazarlások megszüntetésére. Feltehetően en­nek köszönhető, hogy a 162 ja­vaslat 30 százaléka megvalósult, további harminc százalékuk hasznosítása pedig megkezdődött. Az ebből származó haszon körül­belül 800 millió forintra becsül­hető, s a számítások szerint en­nél is nagyobb eredményeket ígérnek a folyamatban lévő fej­lesztések. Az egyik pályamunka például az elvi számítások mellett gya­korlati példákkal is igazolja, hogy az úgynevezett átfolyós rendszerű egycsöves fűtési rend­szert is lehet gazdaságosan — a jelenleg tapasztalható pazarlás nélkül — működtetni, ha meg­felelő a rendszer szabályozása, s szakszerűen üzemeltetik a beren­dezéseket. Az 1980—81-es fűtési idényben a Kecskeméti Házgyár termékeiből épült Bács-Kiskun és Pest megyei lakásokban ki­próbálták a módszert, amelynek révén jelentősen csökkent a fű­tés tüzelőanyag-igénye. EGY PÁLYÁZAT a mecseki bányametán hasznosítását dolgoz­ta ki. A módszert a Mecseki Szénbányák két bányájában, Zo- bákon és Bétán még ebben az év­ben bevezetik. A Magyar Kábel Művekből érkezett javaslat sze­rint a kábelgyártás technológiá­jának módosításával csökkenthe­tő a kábelhálózat energiaveszte­sége. A MTESZ javasolta a vál­lalatnak: nyújtsanak be energia­racionalizálási pályázatot a szük­séges fejlesztéshez. Készültek ja­vaslatok az üzemanyag-gazdál­kodás ésszerűsítésére, egy ko- romkoncentrációt mérő műszer kidolgozására, a távvezetékek fokozott hővédelmére, a főzés, mosás energiafogyasztásának csökkentésére, s mindezek révén jelentős tüzelőanyagot, illetve vil­lamos energiát takaríthattak meg a vállalatok. A dolog természeténél fogva szerepelnek a pályamunkák kö­zött olyan módszerek is, amelyek megvalósítása már a pályázat meghirdetésének idején — a pá­lyázati feltételek szerint azonban legfeljebb egy évvel korábban — megkezdődött. Ilyen esetekben természetesen nincs szükség a társadalmi szervezet támogatásá­ra. Arra azonban igen, hogy az egyik vállalatnál hasznosnak bi­zonyult módszereket másutt is megismerjék. A MTESZ energia­takarékossági pályázata is hoz­zájárult például ahhoz, hogy a szemestermények nedvestárolá­sának megoldására több mint hetven termelőszövetkezet adott be energiaracionalizálási hitelké­relmet. De az iparvállalatok is tanulhatnak egymástól. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például kidolgozták egy üzem­csarnok korszerű, energiatakaré­kos világítási rendszerét, amelyet a Ganz-MÁVAG-ban és a Csepel Művekben örömmel fogadtak, s hozzá is kezdtek a módszer meg­valósításához. A MTESZ energiatakarékos­sági pályázatának eddigi eredmé­nyei kedvezőek. Ennek azonban csak egy része a forintban is ki­fejezhető haszon. Legalább eny- nyire fontos, hogy a társadalmi szervezet a javaslatok aktív tá­mogatásával, az érdeklődés ál­landó ébrentartásával szemléle­tet is formál. S ezzel segít abban, hogy a hasznos javaslatok a vál­lalatoknál minden különösebb rábeszélés, támogatás nélkül, magától értetődően valósuljanak meg. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Mindenkit hazavárnak ' Bálizs Lajos és Hada Róbert könyve, a Munkavédelem a me­zőgazdaságban című sorozat 3., befejező kötete. A mezőgazdasági építkezés, a külszíni bányászat, (sóder-, homok-, Itőzegbányászat s|b.) a fagazdaság, a faipar, a termény- és tenmékszárítás, a hűtés, a szemestarmény-feldolgo­zó s,, az élelmiszer-előállítás leg­fontosabb munkavédelmi kérdé­seivel foglalkozik. A mű termé­szetesen nem helyettesíti az ezzel- összefüggő jogszabályok, szabvá­nyok és más kötelező műszaki előírások gyűjteményét, amelyet mindenképpen be kell szerezni, s alkalmazni. A mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár 304 oldalas új kötetét a szerzők gazdagon il­lusztrálták. A mezőgazdasági dol­gozók a mindennapi munkájuk­hoz segítséget találnak 'benne. Védekezés az élelmiszerek kártevői ellen A mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban előállított élelmi­szerekét kezdettől fogva különfé­le állatfajok veszélyeztetik. Az általuk okozott veszteség nagysá­gát legföljebb becsülni lehet, de mindenképpen óriási a kár. Az élelmiszer-ellátás javítása, továb­bá az exportérdek mellett, a kártevők elleni védekezést egész­ségügyi szempontok is indokol­ják. Az egyes kártevők ugyanis veszélyeztetik az ember egészsé­gét. A dr. Erdős Gyula szerkesztésé­ben, s a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv szerzői a biológia, a zoológia, az ökológia, a kártevők faja és szo­kása az élelmiszer-termelés és -tárolás hazai viszonyának isme­rétében, az elméleti és gyakorlati szempontok szerint emelik ki a szükséges tennivalókat. Sörivóknak való Milyen a jó sör? Vajon hányán tudják a sörivók közül, hogy kedvenc italuk miből és miikép­pen készül. Emil Ulisdhbergen könyve ebben segít eligazodni. A szerző ismerteti a nemes árpane­dű jelenét és múltját. Végigvezeti az olvasót kereken 5 évezred tör­ténetén, hiszen ez idő alatt sajá­tította el az ember a sör előállí­tásának módját. Bemutatja a mai sörkészítést és a sörivás világbaj­nokát is. Bármennyire sikerült is a kül­földi szerző vállalkozása, a Me­zőgazdasági Kiadó gondozásában megjelenő mű szerkesztői, a ha­zai olvasóközönség igényeit fi­gyelőmbe véve, egészítették ki az írást néhány magyar vonatko­zású adáttal, sörkészítésd és sör- koncsolya-rec ept tel. VÍZ SZÁLLÍTJA AZ ÉRCET Az oszkoli fémkohászati kom­binát építkezésén befejezték an­nak a — mintegy 27 kilométer hosszú — távvezetéknek az épí­tését, amelyen a lebegyinszki bá­nyászati dúsítókombinátból éven­te csaknem 2,5 millió t őrölt kon- centrátumot fognak eljuttatni a sajtolóüzembe. A Szovjetunió vaskohászati üzemeiben ez az első ilyen tel­jesítményű távvezeték. A közúti vagy vasúti szállítás helyett a hidraulikus szállítás felhasználá­sa nemcsak gazdaságilag előnyös, — hanem a koncentrátum nyi­tott szállításával ellentétben — környezetvédelmi szempontból is. Az építők a csővezeték létesí­tése során szerzett tapasztalatai­kat felhasználják azoknak a cső­vezetékeknek a megtervezésénél, amelyeken Krivoj Rogból a Do- nyec-medencébe vasércet, a Kó­la-félszigetről az ország észak- nyugati körzeteibe pedig apati- tot fognak szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents