Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ú­AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 192. szám Ára! 1,40 Ft 1982. augusztus 11. kedd Zománcművészeti kiállítás Talán még soha nem kapott a Kecskeméthez kötődő Nemzet­közi Zománcművészeti Alkotó­telep akkora figyelmet, mint az idén. a nyolcadik alkalommal. A lapunkban megjelent írások is jól tükrözték ezt. többek között a moszkvai Pravda egyik cikke, amit átvettünk, mivel az itt fo­lyó munkára is hivatkozik. Azt mondhatnánk tehát, hogy me­gyénk művészetszerető közönsé­gének nem kell ismét bemutat­ni a kecskeméti zománcműves táborban folyó munkát. De más a nyomdai fekete-fehér lenyo­matokról szerzett ismeret, és me­gint más a színes, elibünk tá­ruló érték, a tűzzománc valódi szépsége. Erre a közelebbi meg­ismerkedésre adott alkalmat va­sárnap délelőtt az Erdei Ferenc Művelődési Központban meg- nvílt kiállítás, amelyre a VIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep lakói, folyton tanuló mesterei hozták el munkáik leg­javát. A megnyitó szavakat Tejmu- raz Csikoványi, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének el­ső titkára mondta el, amit az indokolt, hogy az idei kiállítás a képzőművészeti szövetségek közös támogatásával jött létre. A kecskeméti művészeti tábor­ban ez alkalommal hatan vettek részt a Szovjetunióból, köztük több országosan és nemzetközi­leg is elismert kiváló művész, akik nemcsak tanulni, de ta­pasztalataik átadására is készen érkeztek ide. — A művészeti hagyományok­ban gazdag Kecskemét városá­ban megrendezett kiállítást (együttműködésünk fontos ese­ményének és továbbfejlesztésé­nek tekintjük — mondotta az első titkár az egybegyűlt kö­zönség előtt. A vendégeket a házigazdák nevében köszöntő Gila János, a művelődési (cözpont igazgatója arra utalt, hogy a művészeti munka folyamatába is bepillant­hatnak a látogatók, mivel az idén készült alkotások mellett az el­ső és a hetedik táborozáshoz kö­tődő — Moszkvában bemutatott — művészeti alkotások egy ré­szét is kiállították. Kátai Mihály, a zománcművé­szeti nyári táborok mindenkori avatott vezetője és lelkes szer­vezője arra hívta fel a, figyel­münket, hogy a kecskeméti zo­máncművészeti műhely nyitó rendezvénye is ez a mostani, ami azt jelenti, hogy a jövőben az alkotóknak valóban műhely­jellegű — tehát hosszabb távú — programra nyílik majd lehe­tősége. A kiállításra lapunkban még. visszatérünk. T. P. Egy hónap múlva . őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 17-én egyidejűleg négy nemzet­közi szakvásár nyílik a kőbá­nyai vásárvárosban. Az őszi BNV ezúttal is a fogyasztási cikkek seregszemléje lesz, az ötö­dik HOVENTA-kiállításon ke­reskedelemtechnikai és vendég­látóipari berendezések, a har­madik PROTENVITÁN környe­zetvédelmi gyártmányok és a ku­tatási eredmények, a második STUDEXPO-kiállításon pedig oktatási eszközök és laborató­riumok láthatók majd. Mind az őszi BNV, mind a két, illetve háromévente megrende­zendő szakkiállítások iránt nagy az érdeklődés, és több hónappal a vásár megnyitása előtt minden fedett, illetve szabadtéri terület elkelt. Az őszi BNV-n az eddigi je­lentkezések alapján a magyar kiállítókkal együtt negyvenegy ország és Hongkong cégei mu­tatják be fogyasztásicikk-újdon- ságaikat. Sok évi szünet után ismét részt vesz a vásáron Viet­nam, Algéria és Görögország, új kiállítók Costa Rica, Ecuador, Honduras és Kenya. A vásár legnagyobb kiállítói a szovjetek, a jugoszlávok és a csehszlová­kok. valamint az NSZK-beliek, az indiaiak és a brazilok. Az őszi BNV-t tizenkét áru­csoportban rendezik meg; össze­sen ezernégyszáz hazai és kül­földi cég árukínálatát láthatja a nagyközönség. Alkalmazkodnak a változó gazdasági " körülményekhez Cikkünk a 4. oldalon A hartai Erdei Ferenc Termelőiszövetkezet a me­gye legjobb gazdaságai kö­zé tartozik. Jelenleg a dol­gozó tagok és az alkalma­zottak átlagéletkora alig haladja meg a 35 eszten­dőt. A fiatalok szívesen mennek ebbe a szövetke­zetbe, hiszen biztos, jó megélhetéshez jutnak a közösben. Lapunk negye­dik oldalán található írá­sunk arról szól, hogy mi­képp tudnak évről évre jobb eredményeket elérni a termelésben a szövetkezet tagjai. I ENSZ-ÜLÉSSZAK A PALESZTIN KÉRDÉSRŐL Javultak a politikai megoldás esélyei Ä Palesztinái Felszabadítási Szervezet bejrúti központjá­ban fenntartással és gyanakvással fogadták azokat a vasár­nap elhangzott izraeli nyilatkozatokat, amelyek szerint ha­ladást értek el a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin har­cosok békés kivonulásáról folytatott tárgyalásokon és küszö­bön áll a végleges megállapodás. Izrael elvben már több íz­ben elfogadta Philip Habib amerikai elnöki megbízott ren­dezési tervét, de közben újabb és újabb követelésekkel állt elő és rendszeresen a katonai nyomás fokozásához folyamo­dott. Az. izraeli engedmények mégis arra eíigednek következtetni, hogy némileg javultak a politikai meg­oldás esélyei. A legfrissebb érte­sülések szerint valószínű, hogy pénteken vagy szombaton meg­kezdődik a körülzárt palesztin fegyveresek szárazföldi és tengeri úton történő elvonulása. Ami az izraeli engedményeket illeti: Tel-Aviv nem ragaszkodik többé a Bejrutból távozó palesz­tin harcosok teljes névsorához, hanem beéri azzal, hogy a listát a libanoni hatóságoknak adják át. Izrael ahhoz is hozzzájárult, hogy a több nemzetiségű haderő első, francia egysége a paleszti­nok elvonulásának megkezdésével egyidejűleg érkezzék Bej rútba, nem pedig a többségük kivonása után. Még minidig eldöntetlen kérdés, mi történik a Nyugat-Bejrútban bekerített arab békefenntartó erők szíriai egységeivel, illetve a Palesztinái felszabadítási hadse­reg szíriai parancsnokság alatt álló alakulataival. Izrael a szíriai és a palesztin fegyveres erők egy­idejű kivonását követeli. TEL AVIV Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöke egy izraeli újságíró előtt azt mond- dotta, hogy korábbi nyilatkozata, amellyel „elismeri a Közel-Kelet­re vonatkozó összes ENSZ-hatá- rozatokat”, vonatkozik az ENSZ 242. számú határozatára is. Az 1967 novemberében hozott, 242. számú ENSZ-határozatban az ösz- szes közel-keleti államoknak a létezéshez való jogáról van szó, beleértve Izraelt. E határozatot gyengíti, hogy menekültkérdésnek tekinti a palesztin-problémát. Az interjút, amelyet a Le Mon­de című párizsi napilap megbí­zásából egy izraeli baloldali új­ságíró, Amijon Kapeliuk készített Arafattal, a DPA nyugat: ' net hírügynökség ismertette. A nPA közli, hogy Kapeliuk az interjú elkészítése céljából öt napot töl­tött az ostromlott Nyugat-Bejrút­ban. Az izraeli újságíró megkérdez­te Arafatot; vajon a PFSZ azután is Izrael felszámolására fog töre­kedni, hogy a palesztinoknak sa­ját államuk lesz? Arafat ezt vá­laszolta; „esztelenség. Az egész érthetetlen számomra. Izrael a térség legerősebb katonai hatal­ma. Hogyan félhet egy kis palesz­tin államtól, amelynek ráadásul még 20 évre lesz szüksége, hogy talpraálljon?” Arra a kérdésre, hogy mi a PFSZ álláspontja Izrael állami lé­téről, a palesztin vezető azt vá­laszolta, hogy „különböző dolgok várnak tisztázásra”, s hogy a há­ború befejezése, valamint a har­cosokkal való tanácskozások után javasolni fogja egy izraeli—pa­lesztin szimpozion összehívását, amelyen „tisztázni kell az összes kérdéseket”. A UPI New York-i jelentése (Folytatás a 2. oldalon.) IGAZI SZÜRET SZEPTEMBER KÖZEPÉTŐL Megkezdték a korai szőlők szedését • Augusztus 20-ra átadják a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság­ban az új tárolókat. A legutóbbi összefoglaló becs­lések szerint az idén mintegy 100 ezer tonnával több szőlőter­mésre számítanak a megyében, mint az elmúlt évi szüreti ered­mény. Bács-Kiskunban körül­belül 40 ezer hektárnyi termőte­rület van, amelyről kombájnok­kal és kézi erővel be kell taka­rítani a szőlőt. Mivel az ország árub'ortermelésének csaknem fe­lét a megye adja. nagyon fontos, hogy jól felkészüljenek a gazda­ságok a nagy munkára, kellő érettségben szüreteljék a bogyó­kat, minél jobb minőséget érje­nek el, mert csak így tudnak versenyképesek maradni. A korai érésű szőlők szürete­lése már megkezdődött. Szedik a Csabagyöngyét és az Irsai Oli­vért. Ezek ma már nemcsak cse­megeszőlők, hanem készítenek belőlük pezsgőt és bort is. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban például 12 tonna Csaba-, gyöngyét szedtek le eddig, amelyből pezsgő lesz. Egyébként ebben az üzemben minden ed­diginél nagyobb mennyiség fel­dolgozására készülnek. A saját és a partnergazdaságoktól átvett termés a becslések szerint 18—19 ezer tonna lesz. A gazdaság ve­zetői együttműködnek a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal. Ez utóbbinak szabad tárolótere van, így szükség esetén segítségére tud sietni a hosszúhegyieknek. A Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságban már most számolnak azzal, hogy esetleges elhelyezési gondok lehetnek. A partnergaz­daságok termését is beleszámítva, mintegy 10 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel. Ezért új tárolók építésére kötöttek megállapodást a dömsödi Dózsa Termelőszövet­kezettel. A közös gazdaság szak­emberei vállalták, hogy augusz­tus 20-ra elkészülnek a három­ezer-ötszáz hektoliteres tartályok építésével. Három ilyen tároló épül. Nem kis erőpróba lesz az idei szüret. Ezért a gazdaságok már most készítik a szőlőszedési ütemtervet. A megye legnagyobb összefüggő szőlőterületét művelő üzemében a Bácsszőlős—Kunba­jai Állami Gazdaságban, ahol 12 ezer tonna termésre .számítanak, naponta kilencszázan, ezren dol­goznak (jnajd. Ezenkívül r ,y kombájn szedi a fürtöket. Itt is, mint a többi gazdaságban, sok segítséget nyújtanak majd a diá­kok a termés leszedésében. A korai borszőlők szüretelése előreláthatólag szeptember ele­jén kezdődik, de a tömeges sze­dés csak a hónap közepe táján indul. i K. S. MAI SZEMMEL A NEMZETI MÚLTRÓL Gazdaságtörténeti kongresszus kezdődött Hétfőn Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Nagyvárad téri épületében több mint 900 külföldi és mintegy 100 magyar történész részvételével megkezdődött a VIII. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus, melynek házigazdája az MTA Történelemtudományi Intézete. A csak­nem 40 országból érkezett szakemberek 52 szekcióülésen vi­tatják meg a gazdaságtörténeti kutatás aktuális kérdéseit, új irányait, módszereit, véleményt cserélnek a gazdaságtör­ténet egyes korszakainak legfontosabb jellemzőiről. A szer­kesztőbizottság az előzetesen beküldött témajavaslatokból válogatta ki az előadásokat, amelyek időben a XII—XX. századig terjednek, de zömmel a XIX. századról szólnak. A nyitóülésen a kormány ne­vében Lázár György a Minisz­tertanács elnöke, a kongresszus fővédnöke üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Az eseményen megjelent Hetényd István pénz­ügyminiszter, Köpeczi Béla mű­velődési miniszter, Nagy János külügyi államtitkár, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pál Lénárd, az MTA főtitkára. A megnyitó után Pach Zsig- mond Pál akadémikus, a Nem­zetközi Gazdaságtörténeti Társa­ság elnöke „Az üzleti szellem és a magyar nemzeti jellem” cím­mel tartott előadást, melyben a régóta, s még ma is vitatott kér­désre kereste a választ: a ma­gyar történelem folyamán mi­ként viszonyult egymáshoz az üzleti szellem, s a magyar nem­zeti jellem. Mint mondotta: a magyar nemesség a XVIII. szá­zadtól egész Európában úgy vált ismertté, mint amely méltatlan­nak tartja magához a kereske­delmi és ipari tevékenységet. Eh­hez az előítélethez akkor is ra­gaszkodtak, amikor a magyar re­formkor olyan kiválóságai, mint Széchenyi István és Wesselényi Miklós mindent megtettek a szem­lélet megváltoztatásáért. E gon­dolkodásmód továbbéléséből kö­vetkezett, hogy a kereskedelem nemesi megvetését már magyar nemzeti jellemvonásként értel­(Folytatás a 2. oldalon.) Tartalmas pihenést Ilyenkor, nyáron lépten-nyo- mon idegen szavakat hallunk az utcákon, a parkolókban se szeri, se száma a külföldi rend­számú gépkocsiknak. Mi ma­gunk is utazáshoz készülődünk, vagy hazatértünk az útról. Az elmúlt egy-két évtizedben iga­zán volt alkalmunk megízlelni a turizmus szépségeit. Ugyan­ezt mondják a hazánkba láto­gató külföldiek. Persze, egyál­talán nem mindegy, hogyan utazunk. Az ország—világjáró kedv változatlan, a turisztikai szolgáltatások árai azonban ala­posan megnövekedtek itthon és külföldön egyaránt. A turista is igényesebb lett. A pénzéért jó ellátást, tartalmas pihenést, kikapcsolódást kíván, legyen fiatal vagy idős, idegen vagy belföldi. Idegenforgalmunk törekvé­se, hogy az ide érkezők minél kellemesebben érezzék magu­kat nálunk, mind színvonala­sabb szolgáltatásokban, gazda­gabb programokban részesülje­nek. Szorosan kapcsolódik eh­hez a belföldi turizmus minő­ségi fejlesztése, amely alapja a nemzetközi idegenforgalomnak. Korábban számos gondot okozott, ma sem sokkal keve­sebbet a vendégek elhelyezése. Mert igaz ugyan, hogy gyö­nyörű szállodákkal gyarapod­tunk az utóbbi esztendőben, ám áraikat többnyire nem az átlagturista pénztárcájához szabták. Az olcsóbb motelek, kempingek ilyenkor zsúfoltak, s a legfelkapottabb nyaralóhe­lyeken már kora tavasszal le­foglalják a szezonra a fizető­vendég-szobákat. Mostanában kezdjük csak kihasználni a nyáridőben rendszerint üresen álló kollégiumokat, diákottho­nokat. Az Expressz például 120 ezer vendégéjszakát kötött le az idén a különböző oktatási intézmények kollégiumaiban. Megannyi kiaknázatlan lehető­séget rejtenek szép vidékű fal­vóink, községeink. Nem csupán szállást nyújthatnának a kis- pénzűeknek, hanem — némi szervezéssel — változatosabbá tehetnék az idegenforgalmi kí­nálatot. A turista lehet, hogy „sem­mittevésre” vágyik, ám ezt aligha szabad szó szerint érte­ni. Akár hazai, akár külföldi, igényli a változatosságot, az ötletes, valódi kikapcsolódást nyújtó időtöltést, egyáltalán nem biztos, hogy beéri egy au­tóbuszos városnézéssel, mint „főprog rommal”. Az utazási irodák ma már mindinkább figyelembe veszik ezt a kívá­nalmat is. Elsősorban a sporto­lási lehetőségek köre bővült a teniszoktatástól, az evezéstől a lovasískoláig. Egyik-másik uta­zási iroda kifejezetten gyer­mekek számára is szervez sport- táborokcut. Az IBUSZ vagy a Cooptourist ajánlatai között szép számmal akadnak szakmai. kirándulások, tanulmányutak. Változatosabbak a szórakozás­ra, ismeretszerzésre lehetőséget nyújtó programok. A turista nemcsak látni, szó­rakozni, kikapcsolódni akar, hanem vásárolni is. Kisebb- nagyobb emléktárggyal meg­örvendeztetni saját magát, vagy az otthonmaradottakat. Az ol­csó és ízléses ajándéktárgyak választéka azonban nem nagy. Ráadásul bárhova is megy az idegen, többnyire mindenütt ugyanazt kínálják számára. Ugyanazt a cserépkorsócskát, csikóbőrös kulacsot, hímzett térítőt... S jobban teszi, ha a bazárokba be sem néz. Erde- ’ mes — s bizonyára kifizetődő — volna nagyobb gondot for­dítani arra, hogy egyes vidé­keink, városiank jellegzetessé- | gei az ajándéktárgyakban is íz- f lésesen kifejezésre jussanak. A tartalmas utazásba a jó szálláson, gazdag programo­kon, szép szuveníreken kívül még sok minden beletartozik. A jó információ, a figyelmes, udvarias kiszolgálás éppúgy, mint városaink, falvaink tisz­tasága, rendezettsége, az ott élők készségessége, kedvessége. Az átutazó emlékezetébe vés egy barátságos kisközséget, egy kellemes útmenti vendéglőt, s nem felejti el * azt mások fi­gyelmébe is ajánlani. De ugyanígy megjegyzi a rossz ta­pasztalatokat is. Utazni jó, mondjuk, s hogy valóban így legyen, az nem csupán az utazási irodákon, idegenforgalmi hivatalokon múlik. K. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents