Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 162. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 13. kedd Az utóbbi napok esős időjárása sok helyen kényszerpihenőt okozott az aratásban és a g.vü- mölcsszedésben. Jól jött a csapu- dék viszont a kapásoknak, a ku> koricának, napraforgónak, cukorrépának. Ismeretes, hogy az idén a május végi, június eleji aszály miatt a tömegtakarmányok, az évelő pillangósok, egynyári szálasok második kaszálása kevesebbet hozott a vártnál. A mezőgazda- sági nagyüzemek másodvetésekkel igyekeznek pótolni a kiesett takarmányt. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna— Tisza közi Területi Központjától nyert értesülés szerint a szükséges szaporítóanyagot már elszállították. Különösen jelentős mennyiségben szándékoznak vetni szuperkorai, rövid tenyészidejű kukoricát. Jelentős mennyiségben igényeltek a napraforgó, a takarmány borsó, valamint a különböző fűfélék vetőmagjából. A terv szerint mintegy 13 ezer hektárnyi területen vetnek másodnövényekét. Másodvetések FAGY PUSZTÍTOTTA, JÉG VERTE A vártnál kevesebb a kajszi A kajszi nevével nem is olyan régen együtt emlegették Kecskemétet. Hírős barack. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb termését 1969-ben szedték, 35 ezer tonnát. Ez a barack csaknem félmillió fán! termett. Akkoriban fordultak termőre a második ötéves tervidőszakban telepített ültetvények. Napjainkban Bács-Kiskun megyében sajnos ennél jóval kevesebb fán termett gyümölcsről kell gondoskodni a termesztőknek, felvásárlóknak, forgalmazóknak! Az idén a hideg és hosszú tél, a húsvéti fagyok, valamint a viharos július eleje miat£ jóval kevesebb barackra számíthatunk. A becslések szerint — ez még a vihar előtti — 8 ezer tonnányira. 1982-t tehát gyenge évjáratnak fogják elkönyvelni. A sok éves tapasztalatok alapján minden évtizedben két alkalommal terem ennyit a kajszi. A megyében egyébként a különböző gazdaságokban más és más a helyzet. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, ahol tegnap kezdték volna a 112 hektáros kajszidban szedni a termést — a diákokat a délelőtti zápor kergette el — 50 százalékos eredményre számítanak. A három hétig tartó szüretben mintegy 900 tonnát szeretnének értékesíteni, úgy, hogy egyharmada. a külpiacon találjon vevőre, a többit a hazai konzervgyárakban, hűtőiparral, valamint a szeszfőzdékkel szeretnék feldolgoztatni. Kecskemét közelében, Helvécián a Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Kutatóintézet telepén 36 hektáron termesztenek kajszit. A fajtakísérletek mellett a termést a ZÖLDÉRT közvetítésével értékesítik. A telep vezetőjének tájékoztatója alapján az 1980-as esztendő termésének mintegy harmadát érlelik a fák, ebben ludas a mínusz 5 Celsius-fokos húsvéti fagy. A lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezetben termett már tízszer ennyit is a barackos. Itt is a húsvéti fagy tarolta le a termés javát. A 74 hektáros ültetvényben 70—80 tonnányi termésre számítanak. Míg 1980-ban egy hónap kellett a szüretre, addig az idén elég lesz egy jó hét is. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben ,.rájárt ' a rúd” a kajszira. A 30 hektáros árutermelő gyümölcsösben először a hideg tél. majd a tavaszi fagy, végül június 30*án jég pusztította a termést. A szedést végző tésztaüzemi és konzervgyári előkészítő melléküzemág dolgozói válogatják a termést, amit lehet, megmentenek. Már az elmúlt hét közepén megkezdték a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben a gyümölcs szedését, A 83 hektáros ültetvényből mintegy 100 tonna termésre számítanak. A gazdaság vezetői a többcsatornás értékesítést választották, ebben partnerük a megyei ZÖLDÉRT Vállalat, a TSZKER és a saját bolthálózat. A megyében először Mélykú- ton, a Lenin Termelőszövetkezetben kezdték szedni a barackot. Volt már olyan nap is, amikor ötszázan szorgoskodtak a gyümölcsösben. A szedés a hónap végéig tart. Szerencsére van jó hír is; a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. ahol a táblatörzskönyvek adatai alapján 150 hektár kajszit tartanak nyilván, jó termést várnak. A terület egyharmada termőkorú, de a következő ciklusban telepített 50 hektáron is szép számmal kötött a gyümölcs, 700—1000 tonna lesz a termés. Hatszáz diák kezdi a szüretet szerdán. A próbaszedést tegnap végezték, de lesz olyan nap is, amikor ezren járják a gyümölcsöst. Az állami gazdaságban is a többcsatornás értékesítést választották: exportra; a konzervgyáraknak, Kiskunhalas lakosságának; valamint saját léfeldolgozójuknak szállítanak. A barack egy részéből kajszipezsgő lesz. Az elmúlt évben már 200 ezrét palackoztak. idén ennél többet akarnak, sőt megkezdik az alkoholmentes pezsgő gyártását is. amire elsősorban az arab országokban nyílik értékesítési lehetőség. A lakosság ellátása mellett fontos az export is. Az első vagon ma indul útnak az NSZK-ba, holnap Angliába szállítanak, pénteken Svájcba. A tervek alapján ezt a három vagont 347 fpgja követni. Ez nagy felelősséget, jó ütemezést és szervezést kíván a termelőktől, a felvásárlóktól. Hiába termett idén kevesebbet az érzékeny gyümölcs, a minősége változatlánul „hírős”. Cz. P. LEHETNE GAZDASÁGOSABBAN A juhtenyésztés fellendítéséért # A rémi Dózsa Termelőszövetkezet a megye egyik legnagyobb juhtenyésztő társulásának ügyintézője. Számottevő saját állománya jp van. Képünkön: Ozvald Jánosné gondozó szénát ad a növendékjószá- goknak. Bács-Kiskun megyében található az ország juhállományának csaknem 11 százaléka. A vágóállat- és a gyapjúfelvásárlás tekintetében ennél magasabb az arány. Ezek az adatok, vagyis az, hogy magasabb az értékesítés, azt bizonyítja, hogy az országos átlagnál jobbak a termelési mutatók. Ennek ellenére számos gazdaságban veszteséges az ágazat. Érdemes megemlíteni, hogy 1976-hoz viszonyítva a megye állománya 45 százalékkal nőtt. Az erőteljes mennyiségi emelkedést nem követte a minőség javulása. Egymás után alakultak a juhtenyésztő társulások, többek között a kunszentmiklósi Egyetértés, a rémi Dózsa, a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet kezdeményezésére. Törzsállomány a kisszállási Bácskában, a dunave- ' csei Békében, valamint az Állampusztai Célgazdaságban van. A bárány- és a húskivitel évek óta jelentős valutabevételhez juttatja az országot. A népgazdasági szempontból jelentős haszon szorosan kapcsolódik az üzemek jövedelméhez. Akkor tartanak juhot, ha megéri. Ahol még veszteséges az ágáéit, ott a termelési mutatók javítására kell jobban odafigyelni. Idetartozik a szaporulat, a gyapjútermelés, a súlygyarapodás, a takarmány-hasznosítás. Az említett mutatók alakulása a tenyésztéssel függ össze. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség szakemberei tanácsadásokkal, tapasztalat- cserékkel segítik a tenyésztőket. Sajnos, jelentkezik egy olyan ellentmondás, amely csökkenti a tartás gazdaságosságát. A megye 146 ezer darabból álló nagyüzemi anyaállományának mindössze 20,5 százalékát ellenőrzik hivatalosan, vagy tartják házi nyilvántartásban. A többi, csaknem 80 százalékról semmiféle adat nem áll rendelkezésre. A nyilvántartás hiányában az üzemek szakemberei az alapvető tenyésztési, illetve termelési módszerek bevezetését sem tudják teljesen végrehajtani. Többek között idetartozik az évek óta meddő anyák kiválogatása és vágóra történő értékesítése. Becslések szerint ezek aránya 20—35 százalékot tesz ki. A régi juhászok egyedenként ismerték állataikat. Ez jelenleg nem így van, mert az ag- ronómustól, a gondozótól nyilvántartás hiányában nem lehet megtudni, hogy melyik állatot selejtezzék. Egy mai nagyüzemben a júhász, aki esetleg csak hónapokig gondoz egy nyájat, vagy ha ennél huzamosabb ideig, de nagy létszámú jószágot, már nem ismeri egyedenként az állatokat. Egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy az egyedi jelölés és a nyilvántartás kerül-e többe, vagy a nagyszámú improduktív állat tartása, lényeges genetikai előrehaladás nélkül. Nyilvánvaló, hogy az a gazdaságosabb, {ia selejtezik az állományt. Nem tagadhatjuk, találkozunk törekvésekkel a fajtajavító keresztezésekre, de ennek csak az elején tartunk. Az egyéni juhtartók között már akad olyan, aki kérte állománya hivatalos törzskönyvi ellenőrzésbe vételét. Ök már valószínűleg kiszámolták hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a tenyésztést. M. Gy. Aratunk... Riport a 4. oldalon Az aratásról szóló riportunkban próbáljuk lünk az aratás mítoszáról, beszélünk a gonbemutetni az ember és a gép együttes küz- irunk azokról az emberekről, akik delmet annak erdekebeii hogy a jovo évi — kenyérnekvaló biztos helyre kerüljön. Szó- részesei a nagy munkának. VÉGET ÉRT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA Javaslatok a béke megőrzésére NEW YORK New Yorkban szombaton éjszaka véget ért az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka. A tanácskozás figyelmének homlokterében olyan kérdések állottak, mint a nukleáris katasztrófa megelőzése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, és mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek felhalmozásának meggátolása. Az ülésszak zárójelentést fogadott el, amely a leszereléssel kapcsolatos határozat-tervezeteket foglalja magában. A jelentés felszólítja a világszervezet valamennyi tagállamát, hogy a lehető leggyorsabban vizsgálják meg a háború, mindenekelőtt a nukleáris háború elkerülésére tett javaslatokat. A résztvevők határozatot hoztak a harmadik rendkívüli leszerelési ülésszak megrendezéséről. Ennek időpontját az ENSZ közgyűlése jövőre jelöli ki. A nemzetközi fórumon nem sikerült elfogadtatni több fontos ajánlást. A résztvevők nem hagyták jóvá az első rendkívüli leszerelési ülésszak határozatainak végrehajtását elemző dokumentumot és nem fogadták el az átfogó leszerelési programot sem. A tanácskozáson bebizonyosodott, hogy mindezért az Egyesült Államokat és NATO-beli szövetségeseit terheli a felelősség, mivel ezek az országok szembehelyezkedtek minden olyan gyakorlati lépéssel, amely a leszerelésre vonatkozik. A NATO ily módon újólag nyíltan kimutatta, hogy a nukleáris fegyver alkalmazásának lehetőségét tartalmazó, sőt az ezt feltételező terveiben és doktrínáiban nincs helye a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló reális lépéseknek. Az ENSZ-közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának szombat esti záróülésén Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője mint a keleteurópai tagállamok csoportjának soros elnöke közös nyilatkozatot olvasott fel a szocialista országok egy csoportja nevében. A nyilatkozat a többi között megállapítja: a szocialista államok mindenekelőtt a nukleáris háború megelőzését célzó javaslatokkal jöttek az ülésszakra. Az az egyoldalú kötelezettségvállalás, miszerint a Szovjetunió nem alkalmaz elsőként atomfegyvert — ezt Leonyid Brezsnyevnek az ülésszakhoz intézett üzenete tartalmazta — a szocialista országoknak a világ sorsáért, a civilizáció fennmaradásáért érzett felelősségét tükrözte. A szocialista államok úgy vélik, hogy a szovjet döntést a többi atomhatalom megfelelő elhatározásának kell követnie. A közös nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy az ülésszak az Egyesült Államok és néhány más NATO-állam obstruk- ciós magatartásának következtében vált képtelenné konkrét intézkedéseket hozni a nukleáris leszerelés kérdéseiben és más fontos ügyekben. TÁMADÁS KÉSZÜL IRAK ELLEN? Összevonják az iráni csapatokat Nagyarányú iráni csapatösszevonás zajlik az iráni—iraki határ több pontján — legalábbis a Time amerikai hírmagazin értesülése szerint. A hetilap amerikai műholdak adataira hivatkozva közölte: Irán minden részéből özönlenek a csapatok az iraki határra, és szemmel láthatólag — az 1980 szeptembere óta tartó iraki—iráni háború újabb fejleményeként — általános támadásra készülnek Irak ellen. A lap szerint az iráni csapaton három nagy körzetben gyülekeznek a határ mentén. A csapatösz- szevonás első körzetét a mintegy 1100 kilométer hosszú közös határ déli részén, az iraki Basra kikötővárossal szemben létesítették, ahol Irak legnagyobb olajfinomító központja található. A másik gyülekezési körzetet a határ középső részén Amara iraki várossal szemben alakítják ki. Innen Irak fővárosa. Bagdad mindössze 3^0 kilométerre fekszik. A harmadik összevonást északon, a többségében kurdok által lakott iraki területekkel szemben létesítenék. A Time szerint az Egyesült Államok számára Irán stratégiai fekvése fontosabb, mint az Irakkal létesíthető esetleges jó viszony. Ez — mint hangsúlyozza az amerikai hírmagazin — aggodalmat kelt a Perzsa- (Arab)-öböl országaiban, amelyek attól tartanak, hogy az Egyesült Államok egy Irak ellen indított iráni támadás esetén nem állna Irak mögé. Tanszervásár a megyében Tegnap megkezdődött a tan. szervásár. — Bács-Kiskun megyében milyen árukészlettel fogadják a vásárlókat? — kérdeztük Hajagos Istvántól, a PIÉRT 43. számú kecskeméti lerakatának vezetőtőjétől. — A múlt hónapban 83 üzlet részére — köztük 23 szövetkezeti, 7 iparcikk-kereskedelmi boltnak, három áruháznak és két magánkereskedőnek — szállítottunk iskolaszereket, 17 millió forint értékben. Ahol, illetve akiknél ebben az időszakban a megállapodás szerint átvették a tanszervásárra rendelt összes árut, az ígért 20 százalékhoz még 1 százalék nagykereskedelmi árengedményt adtunk. A boltok ezenkívül 10 százalék engedménnyel járulnak hozzá a július 12-től 31-ig tartó vásár sikeréhez, amikor is a vevők a füzeteket, az egységcsomagos tanszereket, az iskolatáskákat és a tolltartókat ennek megfelelően 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg. Lerakatunk feladata 65 ezer Bács-Kiskun megyei tanuló (ezek között tízezer az első osztályos) ellátása a szeptemberben kezdődő tanévre. Tapasztalataink azt mutatják, az idei felkészülés jobban sikerült, mint a tavalyi. A füzetek mellett különösen jó a csomagolóanyagok kínálata. Világos és színes, többféle változatban, bőségesen kapható. Műanyag betűtartóból, szóképtartó- ból, nagy füzetborítóból, redisz- tollból, fém hegyezőbői és körzőből viszont még nem teljes az ellátás. Ezekből a jövő hónapban érkezik meg a szükséges * meny- nyiség. K—1 A település fejlesztési tévé. kenység — szándékai szerint — mindig a jelenleginél kedvezőbb helyzet élérésére irá. nyúl. Az ezzel kapcsolatos törekvéseket azonban különböző szempontok befolyásol, hatják: politikai indíttatású megfontolások, társadalmi, tér. mészeti, gazdasági tényezők által motivált érdekek is megszabják, hogy miként alakul- \janak a településfejlesztés irányai. A gyakorta egymás, nak ellentmondó érdekek célszerű egyeztetése pedig me. gintcsak pénzkérdés. E gondolatsort követve szükségképpen el kell jutnunk az alapkérdéshez: végül is mi. ként alakuljanak a terület-, illetve a településfejlesztés pénzügyi alapjai? Hosszú időn át azt szoktuk meg, hogy a központi pénzeszközöket szétosztják a megyék között, majd egy bonyo. lult rendszer szerinti újraelosztás révén jutnak némi pénzhez az egyes települések. E „pénzecskék” birtokában tervezhetik tulajdonképpeni fej. lesztéseiket. Az alaphelyzet, hogy annyira kevés pénz jut az. egyes településekre, ameny- nyiből alig .alig futja valamire. Ez a pénzösszeg a mainál sokkal kedvezőbb gazdasági körülmények között is . kevés volt. Ma tehát még reménytelenebb a településfejlesztés finanszírozásának esélye és lehetősége. A szakemberek harmadik csoportja mindenesetre megfontolásra ajánlja: az állami költségvetés által oly’ mértékben lecsapolandóak-e a he. - lyi pénzforrások mint eddig, vagy pedig e helyileg képződő pénzeszközök nagyobb részét — legalábbis a mainál nagyobb részét! — ott hagyhatják-e a településeknél? Így adva nagyobb lehetőséget a helyi fejlesztések finanszírozására, s egyben megkövetelve — s következetes szigorúság, gal érvényesítve — akár személyre szólóan is — a mainál*\ nagyobb felelősséget. Ez a gondolkodásmód a mai elosztási rendszer gyökeres reformját tételezi fel. Ám ha ez bekövetkezne, akkor sem mondhatnánk le a tele-’ pülésfejlesztés központi pénzügyi alapjainak megteremtéséről; célszerű elosztásáról és felhasználásáról. Máskülönben a fejlett és kedvező adottságú, illetve az elmaradott településeit közötti különbségek az elviselhetetlenségig fokozódnának. A következő néhány évben alakul ki az ezredfordulóig „ érvényes településfejlesztési | koncepció. Ennek számos rész. | lete közül a pénzügyi alapok elosztása és felhasználása csak t egyetlen — bár nagyon fon- i tos — kérdés. A koncepció fő irányvonalain jelenleg is töp- \ rengő szakemberek minden, 'j kitől várják a progresszív és (} konstruktív javaslatokat. Ma 'j még semmi nincs eldöntve, s J még minden lehetséges. De mindenképpen olyan, hosszú távra is érvényes — és meg. valósítható — koncepciónak kell. születnie, amit aztán — a végrehajtási szakaszban — már senki nem vitat, hanem mindenki a meghatározott feladatok megvalósítása érdekében dolgozik. A vita most időszerű, s a 1 vitapartnerek érvei most hasznosíthatók-.. V. Cs. fa " T elepülésfejlesztés
