Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

4 • PETŐFI NÉPE + 1982. július 8. Körút a meggyesben Általában Péter-Pál elmúltával, ha aktuális me. zögazdasági munkáról beszélünk, tőként a kalászo. sok aratására gondolunk. Pedig erre az időszakra tehető a nyári gyümölcsök érése is. Az utóbbi a termelőktől, a felvásárlóktól a legnagyobb felkészü­lést igényli. A gyümölcs érzékeny és gyorsan romló. A szezon a cseresznyével kezdődik és a lényegesen nagyobb mennyiségű meggyel folytatódik. Az elmúlt években általában ilyenkor már a termelők, a ZÖL­DÉRT és az exportáló HUNGAROFRUCT szakem. berel szusszanásnyi szünethez jutottak. Idén azon­ban — az időjárás „jóvoltából” — még javában tart a meggy szedése. Eléggé kedélyborzoló volt a friss gyümölcs felvásárlási árának korai és rohamos csökkenése. Ismerve a külpiac értékítéletét —■ a ta­valyi ár 60—65 százalékát adják — a termelők elé. gedettek lehetnek, hiszen a veszteségnek csak 10 százalékát hárították rájuk. Sajnos, ' a magyar meggy az idén a másfél — kéthetes késés miatt el­vesztette koraiságát. Ezzel együtt a jó árát is. Az­zal a 2500 tonnás exporttal, amivel a Közös Piac mintegy százezer tonnás fogyasztásához járulunk hozzá, aligha lehetünk piac- és ármeghatározók. Marad tehát a jól fizető vevő felkutatása. Ebben az idén jó partner a MÁV a hűtővagonokkal, vala. mint a HUNGAROCAMION fuvarozó vállalat. Perc­nyi pontossággal érkeznek a hűtőkamionok, az el­múlt héten naponta 5—10 millió forint értékű meggy hagyta el a megye-, illetve az országhatárt. • A vihar után szétszórt ládahalmok, megtépázott fák a kertekben. Nemcsak termelni, szedni is érdemes A kecskeméti Törekvés Terme- melőszövetkezet meggyesét 8 éve telepítették, pontosan a kisfái vas­útállomással szemben. A 35 hek­táros ültetvény fő árutermelő faj­tája a Pándy. Porzója a cigány­meggy. Gyakorlatilag a legkorsze­rűbb termesztéstechnológiával nevelik az idén is jó, közepes termést ígérő fákat. A szövetke­zet elnökének tájékoztatója alap­ján nem elégedetlenek a ta­valyinál alacsonyabb felvásárlási árral sem. Igyekeznek a gyors szedéssel és szállítással elébe menni a napok múlásával járó további értékcsökkenésnek. Bizonyítva, hogy jó néhányan szorgoskodnak a fák között, az ültetvény bejáratánál /autók, mo­torok és kerékpárok sorakoznak. Naponta százharmincán érkeznek ide. Bárki jöhet, aki vállalja a munkát. A feltétel: a reggel 6— 8 óra közötti munkakezdés és mi­nimum 5 export ládát, vagy 3 lashűtő ládát kell meggyel meg­szedni. Minden kilogramm fáról leszedett és ládába rakott megy­gyért 3 forintot kap a munkára vállalkozó. Sokuknak megéri. A kecskeméti Juhász Péter Pálné és családja már negyedik alkalommal szedi szabadsága alatt a meggyet. — Ma nyolcán jöttünk a csa­ládból — mondja az asszony, mi­közben a keze egy pillanatra sem áll meg. — Szerintem jól lehet keresni, tavaly például egy hónap alatt 12—13 ezer forintot kaptam. De a többiek sem panaszkodnak. Igaz, ezért a napi 300—400 forin­tért meg kell dolgozni. Enni sem állunk meg, csak egyszer, ilyen melegben jól sem esne. Ahogy eddig számoltam, idén is meglesz ez a pénzl Nem is zavarom tovább, hiszen nem azért indultak hajnalban méhesfalusi lakásukból, hogy be­szélgetésre pazarolják a drága időt. Sokan és sok helyütt pa­naszkodnak a munkaerőhiányra, de a kecskeméti Törekvés Tsz élt a város közelségéből adódó lehetőséggel. A gyümölcs hazája Ha egy növény valahol jól érzi magát, akkor ez a meggyről és Kecelről elmondható. Ezekben a na­pokban a legtöbb emberrel a földeken, illetve a Majorosi Gyula vezette áfész-felvásárlótelepen ta­lálkozhatunk. Itt is szakcsoport segíti a tagi terme­lést. Az alsószekeresi faiskolából szerzik be a szük­séges facsemetéket, ezeket a tényleges ár 50 száza­lékáért bocsájtják a tagság rendelkezésére, amit csak a termőrefordulás után kell fizetni. Elmondha­tó. hogy főleg a korai fajtákat telepítik. Az idei esztendő nem sok örömet hozott a keceli meggytermesztőknek. Az egyik fő fajta, a pipacs­meggy termését majd 80 százalékosan elpusztította az emlékezetes húsvéti fagy. Itt korainak tartják az árcsökkentést. A magasabb áron a termésnek alig egy tizedét tudták értékesíteni. Az áfész tevékenységéről Majorosi Gyulától megtudtam, mukra legjobban a meggy felvásárlása fizet. A primőrökön léreket keresnek. Például egy láda saláta — 36 fej — 40 fillért hoz. A • A megyében meggy ennél lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít számunkra. Éppen a legtöbb ezért mindent meg is tesznek a termelői kedv fenntartása érdekében, meggyet A ládagyártó üzemükben 36 ezer darab 10 kilogrammos exportrekesz Kecelen várja, hogy külföldön tovább öregbítse a keceliek növényszeretetét veszik át. és szaktudását. • Majorosi Gyula: — A legjob­ban a meggy fizet. hogy szá- szinte fii­Egy nap = 24 óra Ez tény. De az is, hogy ennyi idő alatt mennyi munkát lehet elvégezni. Mindezt a kecskeméti ZÖLDÉRT-telep vezetője Sztánóczki György nagyon jól tudja. Mégis gyakran többet kell dolgozni. De sem ő. sem a többi két tucatnyi munkatársa, aki a meggy felvásárlását, rakodását, hűtését és útnak indítását végzi, nem tudja pótejni a már régóta hiápyzg nagyobb hűtőhá^at és a szükséges korszerű berendezéseket. Ilyertkoc, naponta a szállítópartne­rektől 40 fuvarnyi meggy érkezik és 9—10 kamion, illetve hűtővagon hagyja el 24 órán át hűtött megy- gyel a telepet. Kecskemét és környékének lakossága a ZÖLDÉRT által üzemeltetett 55 boltban naponta mintegy 2 ezer kilogramm friss meggyet vásárol. Az elavult berendezések mellett nemcsak a napi árukészítés és az exportvagonok, kamionok indítá­sának felelőssége terheli a telep dolgozóit. A já­noshalmi hűtőház rekonstrukciója miatt abból a térségből is ideérkezik az áru. De az elmúlt hét • Sztánóczki Györgynek és munkatársainak ezek a napok a legnehezebbek. végén Kiskőrösről is hoztak ide meggyet. Kevés volt a hűtővagon. A kistermelői körre jellemző, hogy évről, .évre ja­vul az áru minősége. Naponta mintegy 170 ezer forint értékű terményt hoznak. Ennek most 80—35 százaléka meggy. Ebédszünet — Megéri-e? A mi szakmánkban hamar megnő az ember feje, ha számol. Ezt inkább a nagyüze­meknél kellene megkérdezni. Ott erre van szakem­berük. Mi a számolgatás helyett inkább dolgozunk. Igaz, idén kevesebbet hoz a meggy, de ahogy mondják: amit elvesztünk a vámon ... Egy lapra nem szabad mindent feltenni, ha az ember egy népes család eltartásáért felelős. Két hold szőlőt tavasszal telepítettem a Szőlőfürt Szak- szövetkezet tagjaként, másik két hold termőszőlőm is van, itt ez a 2500 négyzetméternyi meggy és még 3—4 hold szántóról is én takarítom be a termést. Ha a meggyről beszélünk, a szakcsoport táblájá­ban két sort mi művelünk, a szőlőben 120 fa áll. Akkor is le fogjuk a termést szedni, ha kevesebbet kapunk érte. Vannak azonban olyan ismerőseink is, akik morognak az alacsony árak miatt. Ha egyszer ennyit adnak érte külföldön, akkor mit csináljunk. Amikor elültettük a csemetéket, erre vállalkoztunk. Ilyenkor nincs túl sok időnk, annyi azonban mindig marad, hogy az újságot átfussuk. Mi is innen értesül­tünk az árproblémák hátteréről. így nem kell meg­magyarázni, miért kapunk kevesebbet azért a mun­káért, ami a tavalyinál többe került. , (Elmondta Meggyes József, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tagja, családi meggyszedés közben, ebédszünetben.) 9 Meggyes József: — Egy lapra nem szabad min­dent feltenni. • A kiskőrösi ZÖLDÉRT.tclcpre egymás után érkeznek a teherautók. (Straszer András felvételei) Pirtón elégedettek több mázsát fogattal, „csettegő- vel”, vagy személyautóval. Ritter János és felesége Pirié­ről jött, ahol a Május 1. Szak- szövetkezet segítségével szőlőt, meggyet termelnek. A Zsiguliból egymás után kerülnek elő a megy- g.yel teli vesszőkosarak. Ezeket rekeszekbe kell átönteni. — Szedjék már ki a levele­ket — szól a mérleg mellől a fel­vásárló. Én is tépkedem a leveleket, a munka és a beszélgetés is job­ban halad. — Nem is tudom hány fánk van. Tudja, nekünk azért éri meg, mert a ház mellett, a szőlő között van. Ha időnk engedi, ne­kiesünk és szedjük — mondja Ritter Jánosné. — Lehet, hogy ak­kor már nem így lenne, ha fél­órákat kellene ezért biciklizni, vagy autózni. Emellett ott a ser­tés és a háromezer szögöl szőlő. Szóval van munka elég. Nem panaszkodom, ha az árakat kér­dezi. Ide, Soltvadkertre pedig azért járunk, mert 5—10 perc alatt végzünk az átvétellel, amire Halason egy egész délelőttünk rámenne. Persze nem gondmentes a mun­kánk, a férjem most a burgonya­bogár miatt panaszkodik. Ha le­het is vegyszert kapni, a tapasz­talataink alapján a kolorádóbo- gerak szinte híznak tőle. Időközben az üres kosarak visz- szakerülnek az autóba, a pénz a zsebben, búcsúzunk. Az export minőségű Pándy meggy 80 százalékát kistermelők­től vásárolják. Hozzáértésüket bizonyítja^ hogy a gyümölcs szi­gorú minőségi követelményeknek is megfelel. A Közös Piac szab- vünya szerint a tetszetős külle­mű és a jó sav-, cukorarány mel­lett a befőttkészítményeknél sem haladhatja meg a bogyórepedés az 1 százalékot. Ha Bács-Kiskun megyében a meggyfák számát és a termés mennyiségét vizsgáljuk, akkor a legtöbbet Kecel, Soltvadkert és Kiskőrös térségében találjuk. A Soltvadkert és Vidéke ÁFÉSZ egyik felvásárló telepét Csorba Ferencné vezeti. Ellentétben más helyekkel, itt nincs zsúfoltság. Naponta százötvenen is megfor­dulnak itt. Van aki kerékpárjával hoz egy-két kosár meggyet, más • Ritter Jánosék már a negyedik szállítmányt hozták Soltvadkert­re. Kiskőrösi tapasztalatok A ZÖLDÉRT kiskőrösi telepén ezen a kora délutánon az alig 150 méteres belső úton, 16 különböző típusú és nagyságú teherautó áll. Egy közös volt bennük, illetve rajtuk, a szállítmány: a meggy. Az úticélok különbözőek. Jakab- szállás, Kecel, Soltvadkert, Deb­recen, Nagykőrös, Kecskemét, Belgium, NSZK, Hollandia. Az egész éves munkát figye­lembe véve, itt ezek a napok adják a legtöbb feladatot. Alig két hét alatt kell 1200 tonna meggyet útnak indítani külföld­re. Az árufedezet biztosított, bár 2100 tonnás termés-szerződés mellett alig 1300 tonnára számí­tanak. Az ötnapos munkahét el­lenére dolgoznak szombaton, va­sárnap is. Szabadnapjukat vagy már kivették, vagy a szezon vé­geztével kapják meg. A nagy sürgés-forgásban — az előírt biztonsági szabályokat ép- penhogy kielégítő — elektromos targonca-matuzsálemek cikáznak a hűtőkamrák és a teherautók között meggyel teli rekeszekkel. A munka biztonságos elvégzésé­hez 7—8 villástargoncára len­ne szükségük, jelenleg 5 darab van. Mivel ezek is különböző tí­□ □ □ pusúak, karbantartásuk és akku- mulátorjaik feltöltése gondot je­lent. A hűtőház bejáratánál az ép­pen akkor érkezett vállalati igaz-, gatónak Masir Józsefnek, Kor- nóczi Ferenc a telep vezetője szá­mol be az elmúlt nap tapaszta­latairól. — Este be kell csukni a hűtő­kamrák ajtaját'ahhoz, hogy reg­gelre 2 Celsius-fokra lehűljön az áru. De a felvásárlótelepekről még éjjel is hozzák a meggyet. Az, hogy a lámpafénynél folyik“ az átvétel, a minőséget is vészé-* lyezteti, az izzó ugyanis a pénz fölött van, nem a meggyet vilá­gítja. Némileg eltérő véleményt kép­visel a HUNGAROFRUCT me­gyei kirendeltségének vezetője: az árut akkor kell átvenni, ami­kor hozzák, örüljünk, hogy van. Azt viszont tudatosítani kellene, hogy ne az egész napos szedést este hozzák be. A növényegészségügyért Olajos' Dezső a felelős. Főleg a cseresz- nyelégy-fertőzést figyeli. Idén ez' a kártevő okozza a legtöbb gon­dot. Nem lenne tökéletes az összkép, ha nem szólnánk a vasár­nap délutáni viharról. Kora délután Akasztó — Csengőd —- Tabdi — Kiskőrös — Soltvadkert vonalában tombolt a szél. Az ítéletidő hatása leginkább a világos színű pipacsmeggyen látszik meg. Mintegy húsz vagonnyi — 200 tonna — termés- kiesést okozott, ennyi hullott le, vagy szenvedett ütéskárt. Szerencse, hogy a Pándy fajtakor nagy részét már leszed­ték. De itt is 100 tonnányi a veszteség- A hét első napjáig 1300 tonnánál több meggy hagyta el termőhelyét. Czauner Péter

Next

/
Thumbnails
Contents