Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 158. szám Ál*: 1)40 Ft 1982. július 8. csütörtök Űrhajósok kitüntetése Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a francia be­csületrend különböző fokozataival tüntette ki a szovjet—francia űr­repülés résztvevőit. Jean-Loup Chrétien a becsületrend tiszti fo­kozatát, Vlagyimir Dzsanibekov és Alekszandr Ivancsenkó pedig parancsnoki fokozatát kapta. Ugyancsak a francia becsület- rend tiszti fokozatával tüntették ki az expedíció két — még a vi­lágűrben tartózkodó — szovjet tagját, Anatolij Berezovojt és Va- lentyin Lebegyevet. A francia köztársasági elnök a becsület- rend lovagkeresztjét adományoz­ta a három tartaléknak — Vla­gyimir Szolovjevnek, Leonyid Ki- zimnek, és a francia Patrick Baudrynak. Jean-Pierre Chevenement fran­cia ipari kutatási és technológiai államminiszter táviratban üdvö­zölte Jurij Marcsukot, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét, a Szovjetunió tudományos és mű­szaki állami bizottságának elnö­két a szovjet—francia űrexpedíció sikeres földet érése alkalmából. Magyarországra érkezett Francois Mitterrand Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására szerdán hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. A francia államfő különgépe kora este landolt a Ferihegyi repülőtéren, ahol Kádár János és Losonczi Pál köszöntötte az elnököt. Rövid, szívélyes üdvözlés után Francois Mitter­rand és kísérete a magyar vezetők társaságában gépkocsikba szállt, s díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére hajtatott. A Kossuth Lajos téren a magas rangú vendéget ünnepi külsősé­gakiben is megnyilvánuló proto­koll fogadta: tiszteletére a fran­cia trikolórral és a magyar nem­zeti lobogóval díszített Ország- ház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Meg­jelent Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettes, Péter János, az Országgyűlés aíelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács ti lkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, Méhes Lajos ipari mi­niszter, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, továbbá az Elnöki Ta­nács több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos ve­zető személyisége. Jelen volt Bé- nyi József, hazánk párizsi és Jacques Lecompt, Franciaország budapesti nagykövete is. Ott vol­tak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Az első, Magyarországra láto­gató francia államfő személye s politikája irániti közérdeklődést jelezte, hogy budapestiek százai gyűltek össze az ünnepélyes fo­gadtatásra, vendégünket, egy­szersmind a két ország kapcsola­tainak kiemelkedő jelentőségű eseményét köszöntve. Francois Mitterrand érkezése­kor kürtszó harsamt a téren, a díszzászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a Francia Köztársaság elnökének. Felcsendült a Mar­seillaise, majd! a magyar him­(Folytatás a 2. oldalon.) A kecskeméti koncentrátumgyártó üzem Kecskeméten, a Halasi úton, a felüljáró építése miatt hosszú ideje szünetel a forgalom, így sokan nem tudják, hogy milyen nagyszabású építkezés folyt a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ottani telepén. A kilomé­terekről látható 23 ezer tonna be­fogadóképességű betonsilókat 1977-ben építették, majd két év múlva elkészültek a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat által gyártott fémsilók, melyek 6 ezer tonna ga­bona befogadására alkalmasak. Ezt követően 1980-ban adták át rendeltetésének a 10 ezer tonnás csarnoktárolót. A most elkészült 240 millió fo­rintos nagy létesítmény építése 1979 végén kezdődött. A napok­ban Babinszki Jánossal, a válla­lat főmérnökével és Bodoglári La­jos gyáregységvezetővel tettünk rövid körsétát a műszaki átadás alatt levő üzemben. — Nemcsak hazánkban, hanem Közép-Európában sincs még egy ilyen korszerű automata üzem — tájékoztatott a főmérnök. — A két magyar gyártmányú számító­gép segítségével, az automata gépek, melyek irányításához mindössze húsz dolgozó szüksé­ges, három műszakban 'évente 60 ezer tonna takarmánytápot készí­tenek. Az új technológia — a többi között a mozgó alkatrészek nélküli korszerű mérlegek — be­vezetése várhatóan jelentősen ja­vítja majd az itt készülő takar­mányok minőségét. A belső anyagmozgatás teljesen gépesített, csak ezek irányításához van szük­ség emberre. A próbaüzemet a műszaki át­adás után, valószínű július utolsó napjaiban tartjuk, s ezt követően megkezdődik a teljes termelés. A korábbi években megyénk állat- és baromfitenyésztői igényeinek kielégítéséhez igen sok tápot hoz­tunk dunántúli társvállalatoktól, jelentős szállítási költséggel. Üj üzemünk működése szükségtelen­né teszi ezt, vállalatunk képes lesz kielégíteni a megyei szük­ségleteket. A már korábban is itt dolgo­zók körülményei javulnak. Az üzemmel együtt épült ugyanis egy korszerű öltöző-fürdő, melegítő konyha és étterem. A kazánhá­zunkban működő két nagy telje­sítményű gázkazán felesleges energiáját át tudjuk majd adni a szomszédos AGROKER-telep- nek. Már meg is kezdtük erről a tárgyalásokat. Az építkezés befejezése után a helybeli Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet kertészei hozzáláttak a parkosításhoz, ösz- szesen mintegy négyhektárnyi te­rületen. Ez azt is jelenti, hogy mire átadják a forgalomnak a Halasi utat, ezt is gyepszőnyeg övezi, ősszel több száz díszfát és cserjét is ültetnek majd. O. L. • Dohár József, a VILATI sze- relője az automata vezérlőpult üzembe helyezésén dolgozik. HAZÁNKBAN ILYEN MÉG NINCS KERÉKPÁRON, GYALOGSZERREL (Túraajánlat a 3. oldalon.) Gyalogolni jó, kerékpározni — egészséges. Es a kettő együtt?... Űj sorozatunk Pest, Szolnok, Csongrád, Baranya és Tolna megye Bács-Kiskunnal szomszédos, turisztikai szempontból kiemelkedően értékes területeinek, kultúrtörténeti emlékeinek be­mutatására vállalkozik, térképszerű, részletesen vá­zolt útvonalakat adva mindazok kezébe, akik a megnyúlt hétvégeken szívesen mozdulnak ki ottho­nukból. s töltik szabad idejüket testi-lelki kondíciót erősítő kirándulásokkal. Első alkalommal az Ócsai Tájvédelmi Körzetbe látogatunk el; a képen a vé­dett ócsai öregfaluban a néprajzi gyűjteményt őr­ző, szépen helyreállított Bercsényi utcai ház látha­tó. háttérben a híres bazilikával. KÖRÚT A MEGGYESBEN (összeállítás a 4. oldalon.) Az elmúlt napok jelentették Bács-Kiskun megyé­ben a meggyszezon hajráját. Folyamatosan indít­ják a hűtővagonokba és kamionokba a termést. Az időjárás miatt majd kéthetes késéssel kezdődött a gyümölcsszedés. A negyedik oldalon közölt összeál­lításunkban a megye főbb meggytermesztő körzetei­be látogattunk el, ahol főleg a tavalyinál kisebb árért értékesített gyümölcs termesztésének gondjai, val ismerkedtünk. Gyarapodik a városok zöldterülete Gondosan felkészültek a gabona tárolására Szerdai sajtótájékoztatójukon a Gabona Tröszt vezetői elmond­ták: az idén a korábbiaknál is kedvezőbb feltételek között fo­gadhatják a termést, hiszen a tor­lódások csökkentésére csaknem negyvennel több, összesen 1056 átvevőhelyet alakítottak ki. A mezőgazdasági üzemekkel is jó előre megállapodtak a áruszállí­tás üteméről. A felvásárlóhelyek nyltvatartása — az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően — az állami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek igényéhez igazodik, így akár éjjel is, illetve munka­szüneti napokon is fogadják az árut. A gabona fogadásához és elhe­lyezéséhez az ipar raktárkapaci­tása nagyobb, mint tavaly volt. Részben állami támogatással egész sor új, korszerű tároló épült, amely lehetővé teszi a gabona mi­nőségének megőrzését, a biológiai veszteségek csökkenését. Az ipar mezőgazdasági partnereivel mint­egy 850 000 tonna termés bértáro­lására kötött megállapodást, ami kifizetődő a mezőgazdasági üze­mek számára, mert a tavalyihoz képest megközelítően 50 százalék­kal megemelték a tonnánkénti bértárolás díjait. A kalászosok felvásárlási, át­adási, átvételi feladatai között a legkörültekintőbb munkát az áru minősítése igényli. A minőségi búza fizikai és beltartalmi vizs­gálatát 122 laboratórium végzi. A dolgozók szakmai tanfolyamokon vettek részt a minősítéshez szük­séges ismeretek felfrissítésére. Véget ért az első félév, s va­jon, mire haladtak városainkban a zöldterületek fejlesztésében és gondozásaiban? Erről érdeklőd­tünk Kecskeméten, Kiskunfélegy­házán és Baján: Dr. Hajnal Lajosnétól, Kecske­mét főkertészétől tudjuk:.az idén 19 ezerrel gyarapodott a közte­rületi faállomány, jórészt a Szé- chenyivárosban, a Budai-kapu­nál, az Árpádvárosban, a barom­fifeldolgozó vállalat és a környe­ző lakóterület közti védősávban, valamint a Műkertvárosban. Pró­bálkoztak a DOMUS Áruház előt­ti kopár tér fásításával is: az év elején harminc, 10—15 éves hár- sat hozattak Debrecenből, de ezek nem eredtek meg. Az ülte­tést, életképesebb fákkal, alkal­masabb időben megismétlik. Si­került viszont megmenteni — még mielőtt az útbontáshoz hoz­záfogtak volna — a Batthyány utcai Cel.tis fákat: huszonhetet eredményesen átültettek a Reile Géza utcába. A könnyezetgondozásnak nem elhanyagolható része a füvesítés és a virágültetés. A tavaly, két­millió forintért létrehozott 45 ezer négyzetméter parkkal együtt jelenleg már 833 ezer négyzetmé­ternyi zöldterületet ápolnak a kommunális költségvetési üzem dolgozói. Az idén 50 ezer egynyá­ri palántát ültettek el a városi parkokban, köztük 3 ezer mus­kátlit, petúniát, szalviát és más virágokat. Mint a főkertész elmondta, a legfontosabb teendő, hogy á Szé- chenyi-liget augusztus 18-ra ígért átadásáig minden szükséges mun­kával elkészüljenek. A hárs- és gesztenyefákkal beültetett pdihe- nőpark kialakítása után tovább folytatják a belváros parkosítá­sát. (Folytatás a 2. oldalon.) • Minden percet kihasználnak a kecskeméti Széchenyi-liget építői. Egyik-másik szavunk A sok emberben érthetetlen módon jóformán csak negatív érzel­meket, rosszalló megnyilatko­zásokat vált ki. Ilyen szó a szabvány is. Hallatán arra gondolnak, hogy a magyar szabványok túl merevek, ezért például nem sarkallnak új ter­mékek bevezetésére. De az is felróható, hogy szigorúságuk miatt inkább gátolják, mint serkentik a technikai fejlesz­tést. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket gyakran hajla­ni termékeink minőségét, " az alkalmazott termelési techno­lógia egyes részleteit szabato­san meghatározó műszaki pa­raméterekről, a szabványok­ról. Sokan vélekednek úgy, hogy az előírások alkotói túlzott biztonságra törek­szenek, s emiatt sok anyag, energia megy pocsékba. Ha általánosságban nem is helytállóak ezek a megállapí­tások, konkrét példát mindig találni az említett vélemények alátámasztására. Ilyenformán jogos az az igény, hogy szük­ség van a szabványok folya­matos felülvizsgálatára, arra, hogy időről időre összehason­lítsák: műszaki előírásaink, szabályaink összhangban van­nak-e a nemzetközi követel­ményekkel és a hazai lehető­ségekkel. Az utóbbi időszak­ban a kormányzat és más irá­nyító szervek több alkalom­mal is foglalkoztak a szabvá­nyosítás helyzetével. Ezt kö­vetően intenzív munka kez­dődött az érvényben levő elő­írások elemzése, és szükség szerinti enyhítése, korszerű­sítése, a felesleges kötöttségek feloldása érdekében. Az utób­biak sorába tartozik például, hogy mérsékelték — és első­sorban az alapvető közszük­ségleti és élelmezési cikkekre korlátozták — az új termékek forgalombahozatala előtti kö­telező vizsgálatokat. Ugyan­csak enyhítették az importból származó árucikkekkel kap­csolatos vizsgálati > előíráso­kat. Ha például egy termék világszerte bizonyította minő­ségét, felesleges idehaza ellen­őrzések sorával lassítani a be­szerzést! A szabványok egyik fontos funkciója a sok közül: a mi­nőség védelme. Mert szabvá­nyok írják elő azokat a köve­telményeket, amelyek megha­tározzák egy-egy termék vagy technológia nívóját. „4 szab­vány a minőség mércéje" — ezzel a jelszóval átfogó mun­kaprogram alapján több tár­ca és a (Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei hozzá­fogtak az előírások felülvizs­gálatához. Az elemzések kide­rítették: a jelenlegi árrend­szer nem ösztönöz kellőkép­pen a kiváló nívó elérésére, ugyanis a gyenge és a csúcs­minőség közötti árkülönbség­ben nem mindig térülnek meg a ráfordítások, s jobbik eset­ben sem ösztönző a haszon nagysága. Exporttermékeink minőségén az utóbbi időben különösen sok múlik. Ezért is szükséges tehát a szabványok korszerű­sítése, ugyanis a Magyar Nem­zeti Bank elemzései azt mu­tatják, hogy a minőségi elté­rések miatt esetenként tekin­télyes devizaösszegtől esik el egy-egy vállalat, illetve az or­szág. Hasonlóképpen sok a hiányosság a belföldi szállítá­si szerződések kiegészítése so­rán. Az okmányokban olykor például ki sem kötik, meg sem határozzák, hogy milyen mi­nőségű termék szállítását vál­lalják, várják. Vagy, ha még­is, gyakori, hogy monopol­helyzetben lévén vagy tjyers- anyaghiányra hivatkozva, nem tartják be a megállapodásban rögzített minőségi feltételeket. A szabványok akkor tehet­nek legtöbbet a minőségi munka javításáért, ha nem csupán a termelési-értékesíté­si munka egyes részleteibe „avatkoznak” be, hanem egy­séges rendszerbe foglalják az egészet. Erre szolgálnak pél­dául a minőségszabályozási rendszerek. Ennek legkezdet­legesebb változatában a ter­melési folyamat végén a jó terméket elkülönítik a hibás­tól. A legjobban azonban ak­kor működik, ha a vállalatnál megtervezik és ellenőrzik a minőséget. M. P. Szabvány • Az üzem területén befejezéshez közeledik a mintegy 10 ezer négy­zetméternyi úthálózat építése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents