Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 156. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 6. kedd Richard Nixon budapesti megbeszélései Richard M. Nixon, az Ameri­kai Egyesült Államok volt elnö­ke, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására Magyaror­szágon tartózkodik, találkozott és megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével, Pé­ter Jánossal, az országgyűlés al- elnökével és Púja Frigyes külügy­miniszterrel. (MTI) Megyeszerte aratják a búzát Ügyfelek és ügyintézők 3. oldal Szerkesztőségi ankét a kisvállalkozásokról 4. oldal Fejlődött-e a kecskeméti zenekar ? 5. oldal GYÖKERESTÜL KITÉPETT FÁK, LESZAKADT VILLANYVEZETÉKEK Országszerte nagy károkat d\rwg\4-4- Q x/illQl* Kiskunfélegyházán összedőlt UKUlUU 4X Vlllill egy cirkuszi sátor A strandolókat, kirándulókat vasárnap a déli órákban az or­szág nyugati részén viharos ere­jű szél, zivatar, sőt helyenként jégeső zavarta fedél alá. A Kis­alföldön, Sopron környékén a széllökések óránkénti sebessége elérte a 110—115 kilométert. Az orkánszerű szél fákat döntött ki, s megrongálta a villamos- és te­lefonvezetékeket. Több helyütt kárt tett a házak tetőzetében, és leszaggatta a televíziós antenná­kat is. A siófoki meteorológiai obszer­vatórium mérései szerint a tom­boló szélvihar 12 óra 50 perckor érte el a Balatont. Annak ellenére, hogy piros jelzés volt érvényben, többen a vízben maradtak, gumi­matraccal, vitorlással, és több felelőtlen széllovast is a vízen ta­lált a vihar. Mentésükre úgy­szólván a viharral egyidőiben ví­zen volt valamennyi mentőhajó. Sokáig emlékezetes marad a nézőik számára az a cirkuszi elő­adás, amelyet Kiskunfélegyhá­zán, a budapesti Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat sátrában dél­után a vihar félbeszakítoft. Miközben a nézőközönség a kö­téltáncosok mutatványát figyelte, a meg-megújuló széllökések a zenekar felőli ponyvát felszakí­tották, majd a sátor összeomlott. A támlák több nézőt elsodortak. A vasárnapi szélvihar kissé megdöntötte a lábonálló kenyér- gabonát a bácsalmási határban. Említésre méltó kárt azonban nem okozott. Az állami gazdaság kombájnosai, akik június utolsó napjára minden szem őszi árpát betakarítottak, hétfőn hozzálát­tak a búzaaratáshoz. Várható, hogy nem a két nappal korábbi zivatar volt az egyedüli, ami még nehezítheti a munkát. Áz állami gazdaságban szervezetileg, mű­szakilag igen gondosan készül­tek, és — ütemtervük szerint — folyamatosan dolgoznak. Céljuk, hogy minél előbb biztonságba he­lyezzék a termést. Igényes munkát követel a bács­almási betakarítóktól az is, hogy az állami gazdaság hosszú évek óta nemcsak malmi búzát, ha­nem vetőmagnakvalót is ter­meszt, dicséretes eredménnyel. Kunszentmiklóson is a hét el­ső munkanapján kezdték meg a búza betakarítását. Az Egyetér­tés Tsz kombájnosai 24 géppel aratnak. Hétfő délután óta arat­nak a felsőszentiváni termelő- szövetkezet földjén is. Kedden • Másod vetésre készülnek a Bács­almási Állami Gazdaságban. (Straszer András felvétele) Csávolyon, szerdán Jánoshalmán állnak munkába a helyi szövet­kezetek kombájnosai a búzaföl­dön. Az őszi árpa, majd a búza he­lyére a megyében több ezer hek­táron másodnövény kerül. Az elemi károk okozta veszteséget ezzel is igyekeznek kiegyenlíte­ni, és a másodtermesztésből a takarmányalapot növelni. FELÚJÍTÁS, SZÉLESÍTÉS, KERÉKPÁRÚT A KPM Közúti Igazgatóság tervei • Az összedőlt cirkuszi sátorról már lekerült a ponyva, és megkezd­ték a bontást... Az egyik merevítőoszlop alaposan el is hajlott a nagy szélben. Jó néhányan a padsorok alá es­tek. 15 óra 10 perckor riasztották a kecskeméti megyei mentőállo­mást. A mentők két sérültet — az 51 éves Boda Antalt, a 19 éves Kiss Andrást — a helyszín­Vakációzó diákok Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Baján és másutt Itt a nyár, a diákok nagy nyá­ri szabadságának ideje. Hogyan gondoskodtak arról, hogy az ál­talános és középiskolás tanulók hasznosan töltsék el majdnem három hónapos szünidejüket? Er­ről adunk Bács-Kiskun megyei kitekintést... Kiskunhalason 6159 a tizen­nyolc éven aluli iskolások száma — denülit ki Rasztik Mihály tá­jékoztatójából. A városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője elújságolta, hogy minden második általános iskolást sike­rült bevonni a nyári programok szervezett eltöltésébe, míg a kö­zépiskolások esetében még ennél is jobb az arány: 60 százalékuk veheti igénybe a központi diák- szolgáltatásokat. Jó ötletnek tart­ják Kiskunhalason is a diákcent­rumok létrehozását, ám a város­ban — legalábbis ebben az év­ben — nem tudják megvalósíta­ni, mert nincs rá hely: a műve­lődési központot most újítják fel. A magunk részéről azt javasol­juk, hogy a vasutas művelődési ház nyújtotta lehetőségeket pró­bálják hasznosítani. Vannak, persze, akik diákcentrum nélkül is feltalálták magukat: a tanulók háromnegyede vállalt munkát valahol. A nyári táborokba min­den jelentkezőt felvették. Kapus János, a tanács műve­lődésügyi osztályvezetője 6389 félegyházi diák nyári programjá­ról számolt be. A városi parker­dőben, napi 7 órás foglalkozáson vehet részt 85 általános iskolás. Rajtuk kívül 720 úttörő táboro­zik váltó turnusokban Kemencén. Sokan jelentkeztek nyári pénz­keresésre is: 472 általános és majdnem 1200 középiskolás tesz szert egy kis zsebpénzre. Baján 4133 14 éven aluli és 3056 középiskolás diák vakáció­zik — tudtuk meg Szabóné Fát­rai Klárától, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának vezetőjé­től. Ezerhétszáz kék és piros nyakkendős vehet részt a 28 űttörőtábori turnusban, aki pe­dig egyik helyre sem megy el, azt várja a Sugovica-parti strand... Kalocsán minden napközis tá­bori jelentkezőt felvettek — tá­jékoztatott Dániel Géza, a váro­si tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. 2562 általános is­kolás és 1577 középiskolás nyári programját szervezték meg. 450 általános iskolás diák táborozni indulhat a vakáció idején, a gim­nazisták, szakközépiskolások kö­zül pedig 512-en mennek építő­táborba. Nem kevés azoknak a száma, akik külföldre mennek táborozni: száztizenhárom fiú és lány számolhat be szeptemberben határon túl szerzett élményéről. Csaknem ezer 18 éven aluli diák veszi ki részét a termelőmunka segítéséből némi zsebpénz remé­nyében. □ □ □ Vázlatos, a teljességre nem tö­rekvő körképünk végére kíván­kozik, hogy a most említett ada­tok a nyár eleji helyzetet tükrö­zik. Azóta sok minden változott: Kecskeméten például megkezdte működését az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban a diákcent­rum. Itt azoknak adnak jótaná­csot, akik nem tudnak mit kez­deni szabad idejükkel. Hol lesz koncert, hová érdemes menni jól fizető munkáért — csupa hasz­nos információkkal szolgálnak. Érdemes időnként beleolvasni az újságok hirdetésrovatába, a vál­lalatok még ilyentájt is keresnek diákokat. B. J. ről, egy 6 éves kisfiút pedig szü­lei félegyházi lakásáról a városi kórházba szállítottak. Tizenegy sérültet, még a mentők megérke­zése előtt, hozzátartozóik vittek a kórházba személygépkocsival. (folytatás a 3. oldalon.) Tanítók nyári akadémiája „Társadalmunk joggal várja el az iskoláktól olyan ifjúság felne­velését, amely képes a szocialis­ta erkölcs normái szerint élni, tudatosan részt venni hazánk, né­pünk értékteremtő munkájában, és nemzeti értékeink megvédé­sében”. — Dr. Gaszner István, a bajai Tanítóképző Főiskola fő­igazgatója mondta ezt tegnap dél­előtt abban a beszédében, amely- lyel a tanítók XVII. nyári aka­démiájának résztvevőit, s a meg­nyitón jelenlévő vendégeket kö­szöntötte. A rendezők számára sok volt az ismerős arc, hiszen a Bács- Kiskunból, Csongrádból és Bé­késből érkezett százhatvan peda­gógus jelentékeny hányada szin­te minden évben ott ül a haliga-, tóság soraiban, rendszeres meg­jelenésével is igazolva, hogy a pedagógusok továbbképzésének, szakmai-világnézeti fejlődésének segítése élő igény. A rendezvénysorozat program­jai az utóbbi években főként az 1972-es oktatáspolitikai pártha­tározat végrehajtását szolgál­ták. A tematikában így kapott helyet az új matematikai tan­terv bevezetésével kapcsolatos felkészítés, az anyanyelvi, környe­zetismereti és művészeti nevelés megalapozása, a természettudo­mányi tantárgyak és a testneve­lés céljainak ismertetése, végül most a hazafias és honvédelmi nevelés feladatai. A bevezető előadást dr. Hanga Mária művelődési miniszterhe­lyettes tartotta. Utalt egyebek kö­zött arra, hogy a témát különö­sen aktuálissá tette egyrészt ha­zánk megváltozott belső gazda­ságpolitikai helyzete, a nemzet-' közi gazdasági versenyben való helytállás mind parancsolóbb kö­vetelménye, másrészt pedig bi­(Folytatás a 2. oldalon.) Kecskemétnek és közvetlen környékének nemcsak a megye- székhely szerepköréből adódóan nagyobb a közlekedési vonzóhatá­sa, de azért is, mert az észak— déli és a kelet—nyugati ország­részek miatt nagyobb az átmenő forgalom. Ezek nagysága és súlya — amelyből a teherforgalom negyvenhat százalékot tesz ki — az átlagosnál nagyobb mértékben terheli az állami úthálózatot. Er­re való tekintettel a KPM Köz­úti Igazgatósága Kecskemétet és környékét kiemelten kezeli. En­nek megfelelően az ez évre ren­delkezésre álló hitelkeretnek hat­vanhárom százalékát használják fel ebben a térségben. A nagyobb munkák közül em­lítésre méltó az 54-es számú, Kecskemét—Baja közötti út két- kilométeres bevezető szakaszának a felújítása, illetve a felüljáró felépítése, amelyet augusztus kö­zepén adnak át. Ez több mint 15.0 millió forintba kerül. Az 5-ös számú főút Budapest felőli be­vezető szakaszának négynyomú- sííásával jelentősen bővült az út áteresztő képessége egészen a la- dánybenei elágazásig. Ezzel egy­idejűleg korszerűsítették a köz- világítást is. A munka értéke el­éri a 17 milliót. A közelmúltban készült el a városi tanáccsal és a MÁV Szegedi Igazgatóságával közösen a vasútállomáshoz veze­tő út. Ez nemcsak a közlekedést javította, de lehetőséget kínált az állomás előtti tér rendezésére és parkosítására is. Az 52-es számú út Kecskemét és izsáki úti elágazása között az eddig hat méter széles pályát hét méterre szélesítették, és a bur­kolatát megerősítették. A 44-es számú út Kecskemét Bethlen kör­úti szakaszán jelenleg a vízmű vállalat a szennyvízcsatornát épí­ti. A burkolat helyreállítása után a forgalomnak szeptember 30-ig adják át. Az 5-ös számú főútvo­nalon további burkolatmegerősí­tésekre van szükség. Először Kecskemét és Kiskunfélegyháza között terítenek újabb aszfaltré­teget a nagy forgalmi terhelést már nehezen viselő burkolatra. Ezzel egyidőben a városföldi és a kunszállási, illetőleg a kiskun- majsai úti csomópontokban a bal­ra nagy ívben forduló járművek számára külön sáv kerül kiala­kításra. Erre összesen negyvenöt- millió forintot költenek. A városi tanáccsal közösen, öt- ven-ötven százalékos költségvál­lalással, megépül a 44-es számú út mellett az aluljárótól a Fel- szabadulás útjáig a három kilo­méter hosszú kerékpárút. Ezzel egyidejűleg elkészítik jövőre a nagykőrösi út melletti kerékpár­út terveit is. G. G. Munkások és műszakiak Történt, hogy egy ifjú tech­nikum fizikai munkásnak sze­gődött egy ipari üzembe. Fel­vételt nyert, majd annak rendje és módja szerint mun­kavédelmi oktatásban része­sült, s máris indulhatott a raktárba — szerszámokért. A csoportvezető az első napok­ban egyszerű feladatokkal bíz­ta meg, például az áramvezető alumínium sínek hegesztési varratait kellett simára csi­szolnia. Szorgalmasan, s szem­látomást hozzáértéssel végez­te dolgát a technikus, ám a műhelyben honos — évek ta­pasztalatát sűrítő — praktikus munkafogásokat nem ismerte, nem is ismerhette. Azokra egyik, már vagy öt év óta ezen a helyen dolgozó munkatársa — egy betanított munkás (!) — tanította meg. Miért idézem fel e nem ép­pen mai keletű történetet? Azért, mert két dolgot figye­lemreméltónak ■vélek! benne. (Hogy a technikus fizikai munkát vállalt, nem sorolom a különlegességek közé: isme­rek üzemmérnököt, aki CNC- vezérlésű megmunkálóköz­ponton dolgozik, közmegbe­csülésnek örvend, szépen ke­res, s a gépet nemcsak kezel­ni, szükség esetén programoz­ni is tudja.) Másról van szó. Olyan kölcsönösen megnyilvá­nuló magatartásformáról, amelynek hasznossága — em­berségén túl is — vitathatat­lan, is amely, ha sajnos nem is általános, hellyel-közzel azért ma is fellelhető. Tehát: a gyakorlati ember, a betanított munkás nem őriz­te féltett titokként a munka­fogásokat, amelyekre évek te­rítékes munkája árán tett szert. Mi több: nem leste alig leplezett kárörömmel, hogyan küszködik, s esetleg miként sül föl nálánál iskolázottabb tár­sa. A másik szimpatikus je­lenség: a technikus nem sér­tődött meg, nem kérte ki ma­gának a ,ykioktatást”, megfo­gadta a jótanácsot, s ezzel megkönnyítette a saját mun­káját, sőt nemsokára újabb ésszerű javaslatokkal állt elő. Üjítási előadók a megmond­hatói, mennyi hasznos ötlet születik ott, ahol az elméleti tudás a gyakorlati tapasztalat­tal párosul. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárá­ban például arról panaszko­dott a KISZ-bizottság titkára, hogy az újítómozgalomban is, az Alkotó Ifjúság pályázaton is jobbára csak a műszaki fia­talok szerepelnek. A fizikai újítok száma kevés. Pedig az ötlet a gyakorlatban vizsgá­zik, és a részletek kimunká­lását is megkönnyítik a mű­helyben végzett kísérletek. Esztergályosok, lakatosak, hegesztők gyakran csak azért nem nyújtják be újítási ja­vaslatként elképzeléseiket, mert nincs aki elkészítse a szükséges műszaki rajzokat, leírásokat, formába öntse, el­bírálásra alkalmassá tegye az ötletet. Sok fizikai dolgozó el­készíti ugyan a kijundált eszközt, szerszámot, esetleg éveken át alkalmazza is azt, ezzel munkáját téve köny- nyebbé, termelékenyebbé, ám ezzel a megoldással nem lehetünk elégedettek. Az ötle­tek kigondolói ugyanis nem­csak magukat fosztják meg ilyen módon az újítási díjtól, hanem másokat is ott4f a le­hetőségtől, hogy a jó tapasz­talatokat átvegyék, s cserébe ugyancsak sikeres megoldá­sokat adjanak. A munkások és a műszaki­ak együttműködésére termé­szetesen nemcsak az újító­mozgalomban van szükség. A távlati és napi feladatok meg­tervezése, a végrehajtás meg­szervezése során sem nélkü­lözhetik a mérnökök a mun­kások — gyakorlati tapaszta­latokon alapuló — vélemé­nyét. Ahol az együttgondolko­dás munkastílussá vált, ott szinte magától nyílik meg az út a közös cselekvés felé. Így van ez egyebek között a Du­na—Tisza közi Állami Építő­ipari Vállalatnál is, amelynek ipari főmérnöke éppen annak örül a legjobban, hogy a vál­lalatnál egyre több a fizikai munkás—mérnök összetételű alkotóközösség. Sitkéi Béla V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents