Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 176. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 29. csütörtök AZ UTOLSÓ TURNUS KÖVETKEZIK Építőtábori pillanatképek A félidőn jóval túl, sőt már az utolsó turnus fogadására készülődve, az építőtábori évad eddigi tapasztalatai tömören így ösz- szegezhetők: a vártnál is jobban, lelkesebben dolgoztak a diákok. Megyénkben ennek nem csupán azért van jelentősége, mert a legtöbb építőtábor nálunk van — az egy turnust foglalkoztató szakmai építőtáborral együtt összesen 27, azaz az ország táborhelyeinek egynegyede itt található —, hanem azért, mert a fiatalok többsége a sürgető mezőgazdasági munkák elvégzésében segített. Az első táborlakók még általában a szőlőművelésbe — kapálásba, kacsolásba — kóstoltak bele. A később érkezők viszont már a szó szoros értelmében megízlelhették a „munkát”, tudniillik a meggyet, ribizlit, barackot, amit szedtek. Az előírt alapnormát még a leggyengébb brigádok is elérték, az átlagos teljesítmény viszont a kétszáz százalékot közelíti. Különösen jól dolgoztak a diákok a két nemzetközi táborban — a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben bolgárokat, a nemesnádudvari gazdaságban lengyeleket fogadtak —, ahol a háromszáz százalékos teljesítmény sem volt ritkaság. ! Az ebben az évadban megyénkbe várt tízezernyi építőtáboroző közül több mint hétezer már bizonyította szorgalmát. A munka- fegyelmet a teljesítményen felül még egy örvendetes statisztika jellemzi: baleset, sérülés . nem történt. És a mieink? A Bulgáriában, Jugoszláviában és az ország nyolc különböző részén táborozott — illetőleg még mindig dolgozó — háromezer diák munkájáról csak ennyit: a Bács-Kiskun megyeieket jövőre is örömmel várják mindenhova. (Riportunk a 3. oldalon.) Kerekasztal-beszélgetés a községi szolgáltatásról Cikkünk a 4. oldalon. Az első félévben „Szolgáltatás a községekben” című sorozatunkban Orgovány, Kunszállás. Kerekegyháza, Apostag, Nyárlő- rinc és Kunfehértó kisiparosainak munkájáról írtunk. Ezúttal a megyebeli kisiparosok helyzetéről, feladatairól, közéleti tevékenységéről, a műhelyteremtés lehetőségéről, a lakossággal és a tanácsokkal való kapcsolatukról kerekasztal-beszélgetést tartottunk a szerkesztőségben. A CÉL BEJRŰT \ c ELPUSZTÍTÁSA? £u Példátlan izraeli támadások Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: BEJRŰT Sáron tábornok hadserege példátlan intenzitással folytatja a Nyugat-Bejrút ellen indított romboló hadjáratot. A Philip Habib amerikai elnöki megbízott közel-keleti és nyugat-európai kőrútjával' párhuzamosan rendszeresített légi- és tüzérségi támadások nyilvánvaló célja a polgári lakónegyedek módszeres elpusztítása. Az izraeli légierő és hadiflotta az utóbbi napokban azokra a sűrűn lakott belvárosi kerületekre összpdhtosítja csapásait, amelyek a fronthoz közelebb eső körzetek menekülésre kényszerült lakóit is befogadták. Csupán a keddi napon — nem végleges adatok szerint — 120 volt a halottak, és 250 a sebesültek száma. Teljesen rombadőlt egy hétemeletes lakóház, amelyben főként háborús menekültek kaptak szállást. A romok alól 84 holttestet szabadítottak ki. Az izraeli hadsereg — a katonai rádió jelentése szerint — kedden parancsot kapott teljes fegyverzetének egyidejű, nagyarányú bevetésére. A libanoni kormány hasztalanul tiltakozott kedden a Biztonsági Tanácsnál Nyugat-Bejrút szisztematikus lerombolása, lakóinak tömeges lemészárlása miatt, az izraeli vadászbombázók és ágyúnaszádok szerdán is folytatták módszeres támadásaikat a legsűrűbben lakott belső kerületek ellen is. Libanon fenntartja magának a jogot, hogy kérje a Biztonsági Tanács összehívását az •izraeli katonai eszkaláció ügyében, a tűzszünetet elrendelő korábbi határozatok érvényesítése végett. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke a Szovjetunió, Franciaország, Szaúd- Arábia, valamint az el nem kötelezett mozgalom sörös elnökének szerepét betöltő Kuba segítségét kérte az izraeli rombolás, tömegmészárlás megfékezéséhez. A barbár izraeli támadásokkal párhuzamosan szerdán már a harmadik napja nélkülözte a víz- és áramszolgáltatást Nyugat- Bejrút lakossága. Safik El-Vaz- zan miniszterelnök eredménytelenül kérte az amerikai kormány közbenjárását. Az őrjöngésig fokozott izraeli terrortámadások miatt Bejrutban csekély a hitele Philip Habib izraeli nyilatkozatának, amely Szerint missziója során haladást ért el, és megvan a remény a nyugat-bejrúti probléma politikai megoldására, a bekerített palesztin gerillák kitelepítésére. * Ami Nyugat-Bejrútot és a megszállt Libanont illeti, Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter kijelentette, hogy a libanoni főváros sűrűn lakott negyedeinek keddi bombázása is „az izraeli hadállások védelmében” történt. Sáron ezúttal is egyértelműen fejezte ki magát: „Mi a katonai célokat tartjuk szem előtt, és a polgári lakosság védelme tárgyában nem fogadunk el kioktatást — főképpen nem a franciáktól, az angoloktól, de még az amerikaiaktól sem”. (Folytatás a 2. oldalon.) VÍZTORNYOK SOROZATBAN A*! ' K-r'SÍ ;•». - Wí-ÍÚ Xii' miFi 1 $ & • A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat 3. sz. üzemében készül az itthon és külföldön egyaránt ismert, kedvelt acélszerkezetű víztorony. Az első félévben 62 különböző méretű hidroglóbust készítettek. Szállítottak Egyiptomba, az NSZK-ba és Csehszlovákiába is. Az év hátralevő hónapjaiban még 74 darabot gyártanak. Ezeknek zöme is külföldi megrendelés. A tornyokat a helyszínen a vállalat szakemberei állítják fel. Képünkön a 100 köbméteres tartályokat hegesztik, havonta 10—15 komplett hidro- glóbus készül. (Pásztor Zoltán felvétele)-c> SZÁMOS GAZDASÁGBAN BEFEJEZŐDÖTT A BÚZA ARATÁSA Jól halad a gabona átvétele Az utóbbi napok sorozatos esőzései, hosszabb-rövidebb időre, kényszerszünetet okoztak az aratásban. Ezt mindenütt arra használták fel, hogy megjavítsák a hibás kombájnokat, a szállító járműveket, átcsoportosítsák a gépeket. Az esőzés a szakemberek egyöntetű véleménye szerint sok milliós haszonnal jár, hiszen nagyon jót tett a kapásnövényeknek. Felüdítette az egész határt. Az utóbbi napokban már ugyanis szemmel látható volt a kánikulai forróság káros hatása. A megyében az őszi búza mintegy 80 százalékát takarították be. Számos gazdaság kihasználva a száraz periódusokat, a munka jó megszervezésével be tudta fejezni a kenyérnek való betakarítását. Csak néhányat tudunk felsorolni a mintegy 25 üzemből: a hartai Erdei Ferenc és a Lenin Termelőszövetkezet, a szabadszállási Aranyhomok és Lenin, a petőfi- szállási Petőfi, a dunavecsei Béke, a kecskeméti Törekvés, a solti Rákóczi és igy tovább. Ahol befejezték a munkát és a lehetőség megengedi — vagyis lehet aratni — átcsoportosítják a gépeket, segítik egymást a gazdaságok. A rozs betakarítását is megkezdték, eddig mintegy 3 ezer hektáron vágták le. Az aratással egyidőben végzik a szalmabetakarítást is. Ez a munka a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályához beérkezett jelentések szerint mintegy 60 ezer hektáron fejeződött be, és 30 ezer hektárról bálázták ezt a fontos mellékterméket. A tarlóhántást több mint 32 ezer hektáron végezték el. A másodvetés befejezéshez közeledik, hiszen ahol a héten nem végeznek ezzel a munkával már nem érdemés — a rövid te- nyészidő miatt — hozzáfogni. Jól halad a gabona átvétele is.' A megyei összesítések szerint eddig 180 ezer tonna terményt vásároltak fel. A megye-legnagyobb átvevőhelyén Baján több mint 90 ezer tonna gabona átvételére kötöttek megállapodást, úgy számítják, hogy ez a mennyiség meg is lesz. Egyébként innen exportra is szállítottak már gabonát, 30 ezer tonnát raktak uszályokba, kihasználva az olcsó víziutat, a Dunát. K. S. • A vállalat bajai toronytárolója. Itt naponta több mint ezer tonna kenyérgabonát vesznek át. PIACON, BOLTOKBAN, NAPERNYŐ ALATT Gyümölcsvásár a megyében Javában tart a gyümölcs- és zöldségvásár. A kecskeméti piacot vasárnap több tízezren keresték fel. Kedd délelőtt még 11 óra tájban is sokan vásároltak. A fedett csarnokba és a szabadtéri asztalokhoz addig 22 mázsa őszibarackot, 485 kilogramm nyári almát, 2100 cső zöld tengerit, 13 mázsa zöldbabot, 1700 kilogramm paradicsomot, 19 mázsa nyári burgonyát és — a kajsziidény végéhez közeledve — 2 mázsányi sárgabarackot hoztak eladni. Megrakodva tértek vissza budapesti és Balaton- parti üzleteikbe azok a magánkereskedők is, akik itt szoktak vásárolni. Hét és fél mázsa görögdiny- nyével, 2160 kilogramm nyári almával, csaknem félezer csomó sárgarépával és gyökérrel, s több mint 8 mázsa fejeskáposztával és mákkal részesedtek a keddi felhozatalból. Az idei gyümölcs- és zöldségkínálat eredménye — ’ félidei összegzése —, hogy a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat kertészeti termékekből az elmúlt három, hónapban 10 millió forint értékűt hozott forgalomba. Erre a bevételre azáltal tett szert, hogy 16 megyei üzlete előtt kitelepült — napernyő alatt dolgozó — árusok mérik a gyümölcsöt és a zöldséget a járókelőknek. Szamócából 150, meggyből 100, őszibarackból 300, zöldhagymából 500, paradicsomból 350 és uborkából 300 mázsát adtak el. Ezenkívül jelentős mennyiségű saláta és gyökér is elkelt az élelmiszerkereskedelem utcán árusító üzleteiben. j A EBács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat 54 saját és 19 szerződéses kezelésben lévő boltjá• 5—6 ezer forint a Szabadság téri áruda egynapi forgalma. (Tóth Sándor felvétele) ban második hetéhez érkezett a sárgabarackvásár. Július 19-e óta 5 vagon kajszit értékesítettek befőzésre és napi fogyasztásra. E héten már a rózsabarack van soron. Kezdődik a dinnyevásár. Nagyobb mennyiségű sárga bélű fajta érkezik Tiszakécskéről, a* fekete héjú, piros húsú görögdinnyét pedig Baja környékéről várják. Az idei szezonban a ZÖLDÉRT 600 vagon dinnye felvásárlását és értékesítését tervezi — ebből 100 vagonnal jut a megye fogyasztóinak. j A kertészeti termékek átnéte- le, eladása az idén gördülékenyebb. A ZÖLDÉRT-boltokban tábla tudatja a kistermelőkkel: „Minden, előre bejelentett, étke-, zésre alkalmas árut megvásárolunk”. Tehát például a kedden jelzett termékeket szerda reggel átveszik a megállapodás szerinti (Folytatás a 2. oldalon.) Célok és lehetőségek A társadalmi-gazdasági haladás belső és külső feltételrendszere a, hetvenes évitized második felében alapvetően megváltozott. Módosultak a nemzeti, a vállalati és az egyéni jövedelem megszerzésének, s a javak elosztásának feltételei. A kiapadhatatlan- nak vélt munkaerőforrások vidéken is kimerültek, fokozódott az eszközigényesség, s az előállított áruk mennyiségével szemben előtérbe került a piaci versenyképesség. A termékszerkezet fejlesztésének feladatait Bács-Kiskun megyében is párthatározatok rögzítették. A határozataik követelményként fogalmazták, meg a hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar, valamint a gépipar, ezen belül is a mezőgazdasági-gép- gyártó és a műszeripari ágazat súlyának növekedését. A könnyűipartól a pártszervek a fogyasztói szükségletekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodást várták és várják el. A párthatározatokban foglaltaik a gyakorlatban a gazdasági szabályozó rendszer elemeivel kikövezett mederben haladnak előre. A termelés mindenkori szervezeti struktúrája még ezen belül is mintegy bójákkal kitűzve jelzi az irányt, s szűkíti egyszersmind a cselekvési lehetőségeket. A Bács-Kiskun megyei gépipari üzemek például egykét kivételtől eltekintve csak részleges önállósággal rendelkeznek. Termékszerkezetüket, a műszaki fejlesztés irányát, az érdekeltségi és ösztönzési rendszert, a kooperációs kapcsolatokat, de még a bérszínvonalat is a budapesti központok határozzák meg. Az önelszámolási rendszer hiányában néhol még termékeik műszaki-gazdasági mutatóit sem ismerik. A megmerevedett, korszerűtlenné vált vállalati irányítási rendszer káros következményei dHegszembei tűnőbb módon az Irodagépipa- ri Vállalat kecskeméti és kiskőrösi gyárainál jelentkeztek. Ugyanakkor másutt, például a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál — amelynek vagy féltucatnyi gyáregysége van — sikeresen alkalmazkodott a belső szervezeti, irányítási rendszer. a piac által diktált követelményekhez. Ám a vállalati, gyári, gyáregységi státusz csak a tevékenység körvonalait húzza meg, a „bóják” között ki-ki úgy úszik, ahogyan a képességeiből, technikájából, erő- tartalékaiból futja. A megye- székhely üzemeiben például négy év alatt a másfélszeresére nőtt az egy főre jutó termelési érték. De az egy foglalj koztatottra eső vállalati jövedelem már elmarad ettől: az élelmiszeriparban és a köny- nyűiparban hét százalékkal, a gépiparban ennél is többel. Kecskemét gépiparában 1981- ben kevesebb volt az egy dolgozóra jutó gyári, gyáregységi eredmény, mint 1977-ben! A korszerű szervezeti, irányítási rendszer, s az élőmunka ihatékonysága mellett általában feltétele a termékszerkezet-váltásnak a műszakitechnikai fejlesztés. A megyében az elmúlt években milliárdos nagyságrendű beruházások valósultak meg. A felhasznált összegek jelentősebb hányadáért gépeket, termelő berendezéseket vásároltak a vállalatok. A gépipari üzemekben például az utóbbi öt évben jelentek meg a számjegyvezérlésű megmunkáló gépek, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a termelés az Április 4. GépipOz ri Művekben, a Ganz-MÁVAG halasi gyárában, vagy a MEZŐGÉP Vállalatnál és a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában. Csakhogy önmagában a numerikusán kódolt megmunkáló központ sem csodaszer. Ha például a termelési eszközök egymástól eltérő fejlettségű elemei rendeződnék sorba, leromlik a teljesítőképesség, fi gazdaságtalanul dolgozik a drágán vásárolt gép. A célok és a lehetőségek összehangolása a termelőmunkában: folyamat. A pártszervezetek időről időre számba • veszik az elvégzetteket, s meghatározzák a soron következő feladatokat. A kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság például így foglalt állást ezzel kapcsolatosan a minap: „Az a feladatunk, hogy az előállítási költségek csökkentésével, a gazdaságosan értékesíthető termékek részarányának növelésével, a nemzetközi színvonalnak is megfelelő árucikkek gyártásával és értékesítésével megtartsuk, illetve erősítsük piaci pozícióinkat, s járuljunk hozzá a nemzeti jövedelem bővülő megtermeléséhez.” . | Sitkéi Béla
