Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA Növényvédelem - vegyszer nélkül LÁTOGATÁS AZ ÁLLAMI-DÍJAS DR. MORVA LÁSZLÓNÁL SÜRGŐSSÉGI KÖZPONT BÁCSALMÁSON • A növénynemcsítők a kórokozók, gombák kártételének ellenálló fajták elterjesztésével segítik a termesztőket. Londonba készül a tataházi orvos A növényvédelem jelenlegi tu­dásunk alapján is végnélküli ha­dakozásnak tűnik. Az egyik olda­lon a kultúrnövényeit féltő embe­riség áll a legkorszerűbb fegyver- arzenállal, a másik oldalon pedig az ősi ellenfél, a vírusok, a bakté­riumok, a gombák és a rovarok milliárdjai, nem is beszélve a ma­darakról és az emlős állatokról. Ebben a küzdelemben világszerte, évente több millió tonna vegy­szert vetnek be, amelyek közül néhány olyan erős, hogy egy csöppje tartósan károsíthatná az ember egészségét. Napjaink vegy­ipari nagyhatalmai —, hogy csak néhányat említsünk: ICI, Ciba- Geigy, Hoechst., Elanco, Sandoz — egymással versengve évente több tucatnyi új méreggel jelennek meg a világpiacon. Ismert az a tény is, hogy az egyre városiasodé lakosság természetszeretetét a hobbikertekben éli ki. Tehát a növényvédő szerek, veszélyes mér­gek megtalálhatók majd minden kamrában, lakásban. Hangyák a mandarinfák tövében A vegyszer nélküli védekezés gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza, igaz akkor mitsem tudtak ezekről a kémiai csodákról. Az írásos emlékek alapján Kínában már több ezer évvel ezelőtt han­gyabolyokat telepítettek a man­darinfák tövébe. Ezek szorgalma­san pusztították a kártevőket. Az arabok mérges növények kivona­taival fröcskölték be a fügefákat és a termesztett kultúrnövényeket. Nem is olyan régen a jó gazda a borsóaratás után kihajtotta a kon- dát a földre, ahol az állatok ösz- szeszedték a kipergett, zsizsikkel fertőzött szemeket. Sajnos, már feledésbe merült a vándorólazta- tás is, amikor a baromfik segítsé­gével gyűjtötték a fertőzött gabo­naszemeket. Napjainkban Magyarországon Jermy Tibor akadémikus folytat úgynevezett ökoszisztémikus kí­sérleteket. A kukorica, valamint az alma gomba-, rovar- és maga­sabb rendű kártevőinek egymás­hoz való viszonyát vizsgálja. Az eredmények meglepőek. Azzal, hogy a tápláléklánc valamelyik tagját — legyen akár kártevő is — kiirtjuk, ez a rendszer hosszú évekre megbomlik. Emlékezzünk csak a DDT-re. A szélcsatorna az aero­dinamikai kísérletekhez al­kalmas levegőáramlást léte­sítő berendezés. A levegő­áramlást ventillátor segítsé­gével idézik elő. Számos faj­tája van. A repülőgép-ma­kettek megfúvatásánál a sű­rített levegővel működő szél- csatornákat gyakorta hasz­nálják. Nagy sebességű szél- csatornának azokat a be­rendezéseket nevezik, ame­lyekben az áramlás a hangon inneni (szubszonikus) öve­zetben áll elő. Franciaországban a hetve­Eredményes kecskeméti kísérletek A második világháborúban az Egyesült Államok katonái a távol­keleti szigetvilágban a japánok ellen harcoltak. Tevékenységüket nagymértékben akadályozták a kellemetlen szúnyogok, moszkitók. Ezért gyorsan bevetették a „min­denható” vegyszert. Néhány évti­zedig valóban az volt, később azonban kiderült, hogy a maga­sabb rendű élőlényekben felhal­mozódik, kummulálódik. Lehet, hogy a napjainkban alkalmazott készítmények néhány évtized múlva hasonló károkat okoznak. Éppen ezért világszerte folytatnak kísérleteket a vegyszer nélküli, biológiai, fizikai védekezés mód­szereinek megismerésére. Hazánk­ban a Kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben jó eredmé­nyeket értek el az üvegházi lisz- tecske nevezetű kártevő visszaszo­rításában. Az Encarsia formosa parazitát használják fel ellene. A rovarokban élő vírusok szá­ma az utóbbi években jelentősen megnőtt. Csaknem valamennyi fontos növényevő rovarcsoport­ban (lepkék, kétszárnyúak, boga­rak, hártyásszárnyúak) élnek ví­rusok, amelyek időnként erőtelje­sen elszaporodva járványokat okoznak. Egyes vírusok a gazda- szervezet sejtjeinek a magjában, nes évtizedben kezdték meg az aerodinamikai kísérlete­ket az F. I. elnevezésű új szélcsatornában, amelyet a Toulouse melletti Fanga-Mar- zacban építettek fel. A sűrí­tett levegővel működő szél- csatornában a szubszonikus tartományban működő re­pülőgépek típusait fúvatják. ' A szélcsatorna mérési tere 4,5x3,5 méter, ebbe helye­zik el a repülőgépmakette­vagy a sejtplazmájában találha­tók. így sejtmagvírus okozza a tö­megszaporodáskor fellépő nagy pusztulást az erdei gyapjaspille, az apácalepke és az amerikai fe­hér szövőlepke hernyóiban, a plaz­mában élő vírus pedig a fenyőda­razsak lárváinak a pusztítója. De vannak vírus-kórokozói a csere­bogárfajok pajorjainak, a légy- és szúnyoglárváknak, valamint a kártevő atkáknak is. Ellenálló fajták A növénynemesítők a betegsé­geknek és esetenként a kártevők­nek jobban ellenálló egyedek ki­válogatásával — szelektálásával —, vagyis rezisztencia-nemesítés­sel is igyekeznek az új fajták ter­mőképességét növelni. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 119 új szán­tóföldi, 176 kertészeti és 12 erdé­szeti növényfajta növelte a ter­mesztők rendelkezésére álló fajta- választékot. Ezek jelentős része már ellenáll olyan betegségnek, amely fajtatársát károsítja. Ha már mindenképpen vegy­szerhez kell nyúlni, a kijuttatott méreg mennyisége csökkenthető. A kutatók vizsgálják annak a le­hetőségét, hogyan lehetne a kár­tevő rovarokat összegyűjteni egy kisebb területre és ott elpusztíta­ni. Ebben segítenek az úgyneve­ket. A mérési kamra a ma­ketteket 3 méter fesztávolsá- gon fogadja be. A szélcsator­nában a légáramlás sebessé­ge másodpercenként 10—120 méter értékek között változ­hat, 4 bar nyomási érték mellett. A fúvatás alatt mű­szerek segítségével mérik a modell szárnyának, törzsé­nek, farokrészeinek, vezér- síkjának, a sárkány külön­böző részeinek viselkedését. zett szexcsapdák. Olyan illatot ter­jesztelek, amely a hímeket több száz méteres körzetből odacsalo­gatja. Közismert a rovarok fény- érzékenysége is. A Szovjetunióban már alkalmazzák a gyapotföldek kártevői ellen ezt az eljárást. Nagy teljesítményű fényszórókkal éjsza­ka pásztázzák a táblát és egy hely­re terelik a bagolypilléket. Itt az­tán a méreg várja őket. Kifejlesz­tettek olyan permetezőgépet is, amelyiken a ventillátor nem fúj, hanem szív. A képzeletbeli szóró­fejek helyén villanyégők sorakoz­nak. A rovarok repülnek a földre, ott aztán a vákuum berántja őket a tartályba. Segítenek a madarak A kertészkedőknek régi segítői a rovarpusztító madarak. A Kecs­keméti Kertészeti Főiskolán vég­zett megfigyelések alapján kide­rült, hogy egy-egy cinkepár éven­te 50 kilogramm rovart is feletet fiókáival. Naponta 1000—1500-at fognak el. Ezt a fecske messze túl­szárnyalja, mert rövid magyaror­szági tartózkodása alatt páronként negyedmillió rovart is elpusztít. Egy alkalommal l'.l cserebogarat, 48 gyapjaslepke-lárvát és 88 bú­csújáró pille maradványait talál­ták egv „autóbalesetet" szenvedett kakukk gyomrában. Így mér ért­hető, miért kell védeni ezeket a madarakat és számukra fészkelő­helyről, odúról gondoskodni. Ter­mészetesen vannak olyan mada­rak is, amelyek csak időszakosan hasznosak. Ilyen a seregély is. Az év nagyobbik részében rovarokat fogyaszt, vándorolása során azon­ban nem veti meg az édes szőlő­szemeket sem. Éppen ezért nem pusztítani kell a seregélveket, csu­pán ..siettetni” vonulásukat, még­hozzá úgv. hogy megfelelő pihe­nőhelyet biztosítunk. Szinte minden kertben előfor­dulnak a reitett életmódot folvta- tó ügyeletes rovarirtók: a kétél­tűek és a hüllők. Külsejük miatt ellenszenvet váltanak ki. ezért ok­talanul irtiák őket. Ahhoz, hogy a kórokozók és kártevők ellen vívott csatát meg­nyerjük, nem az egyértelmű pusz­títás útját kell járnunk, hanem a tápláléklánc fenntartása érdeké­ben szelektív kemikáliák, termé­szetes ellenségek segítségével ér­demes irtani a védett növényeink­kel táplálkozó „konkurrensein- ket”. Cz. P. Automatikus öntözés Szovjet kutatók elektronikus berendezést szerkesztettek, amely a melegházakban a gyökerek ma­gasságában folyamatosan ellenőr­zi a talaj . nedvességtartalmát. Amint a vízmennyiség a megen­gedhető szint alá csökken, a relé bekapcsol és működni kezd az ön­tözőberendezés. Ily módon, ha a növények a szükséges pillanatban kapnak vizet, a terméshozam 5— 10 százalékkal növekedhet. Az ön­tözőberendezés a földeken is al­kalmazható. Halak a vákuumban A nagyobb halgazdaságokban az úgynevezett halágyúból — a ha­lastó legmélyebb pontjáról — vá­kuumszivattyúval juttatják a fel­színre a halakat. A kutatók a pon­tyok vérének tejsav- és cukortar­talma alapján vizsgálták, vajon a hagyományos merítőszákos vagy a szivattyús kiemelés viseli-e meg jobban a halakat. Tapasztalataik szerint a legnagyobb stressz ak­kor éri őket; amikor kiszedésük előtt összezsúfolódnak. Ehhez ké­pest magának a kiemelésnek a hatása már elenyésző. A kísérlet eredményei azt is mutatták, hogy a halak tejsav- és cukorszintje valamivel hosszabb idő után állt vissza a rendes értékre, ha szák­kal emelték ki őket. Ezt valószí­nűleg az magyarázza, hogy így a kiemelési módszer hosszadalma­sabb, ilyenkor tovább szenvednek a kellemetlen zsúfoltságtól. Trágyabontó giliszták Nemrégiben mutatták be a mozik­ban az Ez Amerika című dokumen­tumfilmet. Ebben láthattuk — a Ma­gyarországon jószerivel csak horgász­csalinak Ismert — giliszták egyéni fel- használását. A filmben szereplés csa­lád jóízűen eszegette. Tény, hogy a giliszta magas fehérjetartalmú, amit bizonyít az is, hogy angol kutatók megállapították: a giliszták elbontják, megemésztik a trágya kellemetlen szagát adó különféle vegyületeket. Áldásos tevékenységüknek a további előnye, maguk a giliszták is tömege­sen elszaporodnak, olyannyira, hogy a trágya takarmányként hasznositható. A vele etetett állatok bőséges fehér­jéhez jutnak. A brit kutatók kísérle­teik iea-olására ogy sertéstelepen ,.*i- Usztakultúrás" trágyával etetik az ál­latokat. Jó hírrel fogadott Tataházán dr. Morva László kandidátus, ál­lami-díjas körzeti orvos. — őszre elkészül a bácsalmási községi ügyeleti központ. Az ide­tartozó Bácsszőlős, Katymúr, Ma­daras, Kunbaja, Csikéria, Tata­háza, Mátételke és a székhely­község 22 ezer lakosa a jövőben még gyorsabb, jobb egészségügyi ellátásra számíthat. Az ügyeletes orvos állandó URH-rádiókapcso- latban áll majd a központtal. Ér­tékes perceket, órákat nyerhet­nek a fölösleges utak kiküszöbö­lésével, Az akadozó hírközlés miatt most még előfordulhat, hogy csak az ügyeleti székhelyre visszaérkezve tudja meg: Idő­közben még egy beteghez hívták a meglátogatott faluból. — Gondolom, különösen a gyors beavatkozást igénylő ese­tekben jelent sokat az országban elsőként Itt kiépülő ultrarövid­hullámú egészségügyi rádióháló­zat. — Mind nyilvánvalóbb a terá­piás Időtényező fontossága. Gyak­ran az dönti el a páciens, a bal­esetet szenvedett sorsát, hogy kellő időben megkapja-e a szük­séges kezelést. Nemcsak az a lé­nyeges, hogy milyen gyorsan lát­ja az orvos, hanem a szükséges­sé váló intézkedések időtartama is. A központon keresztül azon­nal hívhat mentőt, amennyiben indokoltnak véli a kórházba szál­lítást. Élénken helyesel dr. Csergő Tibor. Szeged főorvosa, aki va­lamilyen hivatalos ügy megbe­A vasút korszerűsítése során lehetővé vált a járművek sebes­ségének jelentős növelése, ami viszont jobban igénybe veszi a gördülő rendszerek egyes részeit is, például a kereket, a csap­ágyat, az alvázat stb. A közleke­dés biztonsága érdekében idősza­konként feltétlenül ellenőrizendők a jármű-kerékpárok esetleges pro- fiihiibái. Sokáig csak mechanikus elven működő mérőberendezések és mérési eljárások álltak rendel­kezésre e célra, amelyek megle­hetősen lassúnak és pontatlan­nak bizonyultak. A legújabban kifejlesztett mérési eljárással dolgozó optikai mérőpadok már lehetővé teszik a jármű-kerék­párok komplex vizsgálatának gyors és pontos elvégzését. A ma­gyar szakemberek által létreho­zott mérőpadon a vagon- és moz­dony-kerékpárok súlyuktól, átmé­szélésére kereste föl kollégáját. Mindketten tisztségviselői a Ma­gyar Általános Orvosok Tudomá­nyos Egyesülete délkelet-magyar­országi csoportjának. Véleménye szerint szorosabb együttműkö­dést kellene kialakítani a mentők és a hétvégi ügyeletek között. A Tisza partjáról érkezett fő­orvosnak éppen olyan szerencsé­je volt, mint nekünk, hogy otthon volt Morva doktor. (Pécsett járt az egyetemen, jószerént ki sem szusszantotta magát.) Szoros kapcsolatot tart a sürgősségi munkacsoport vezetőjeként az ille­tékes egyetemi tanszékekkel. Sze. mélyes közreműködésének is kö­szönhető, hogy a megyei tanács hathatós támogatásával először Bács-Kiskunban rendeztek olyan továbbképző tanfolyamot, ame­lyet az Orvostovábbképző Inté­zet is elismert. Búcsúzóul mi mást Is kérdez­hetnék az Állami-díjjal tavaly ki­tüntetett körzeti főorvostól: az elismerés változtatott-e valamit munkakörülményein, életmód­ján? — Megkaptam az egyetemi do- ’ censi címet. Továbbra is dolgo­zom, amennyit csak tudok. Az idei nyár még a korábbiaknál is zsúfoltabbnak ígérkezik. Meghív­tak két külföldi kongresszusra, mindkettőn előadást tartok. Sze­retném Londonban és Klagen­furtban méltó módon képviselni küldöttségünk egyik tagjaként a magyar orvostudományt. — Jó utazást, sok sikert! • Az optikai mérőpad lényegesen megkönnyíti a vasútgépészek munkáját. rőjüktől függetlenül vizsgálha­tók. Az aknába süllyesztett mérő­pad a vágányra merőlegesen he­lyezkedik el. A vizsgálatra érke­ző kerékpárokat egy hidraulikus emelő a mérőhelyre emeli, és ott rögzíti. Ezt követően az optikai rendszer sugárnyalábjai képer­nyőre vetítik a vizsgálandó pro­filokat, ahol azok nyomban ösz- szehgsonlíthatók az eredeti, hi­bátlan mintával. így ez az eljárás lehetővé teszi minden pont mé­reteltérésének azonnali megálla­pítását. A pontos hibafelderítést az árnyképek különböző színei és azok egymásra tolihatósága te­szi lehetővé. Mivel mérés közben a kerékpár forog, a felületek körhagyósága és oldalütése is megállapítható. Élet a forróságban A meleg az élőlények egyik éltetőeleme. De a „jóból is megárt a sok" közmondás az élőlények többségére vonatkozik. A hőtűrés ha­tárai fajonként nagyon különbözőek lehetnek. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletű víz a legtöbb vízi élőlény számára pusztulást jelent. Kivételek azonban akadnak: hőfor­rások, gejzírek vizében több élőlény is megél. Ilyenek elsősorban a hőtűrő mikroorganizmusok. Ezek mellett megtalálhatók még egyes al­gafajok. A természetes vizekből az állatok sem hiányoznak, bár ezek számára a felső határ 50 Celsius-fok körül van. A 40 Celsius-fokos vízben még megél néhány rovarfaj, azok lárvája pedig a forró iszap­ban találja meg létfeltételét. Akadnak a hőforrások vizében egysej­tűek, kerekes férgek és puhatestűek is. A hőtűrő szervezeteknek a kutatása azért érdekes, mert ezek élet- körülményei hasonlóak a mintegy 2 millió évvel ezelőtti létfeltételek­hez. A mai hőforrásokban élő szervezetek tehát az őskortól mind­máig ránk maradt túlélő szervezeteknek tekinthetők. Az oldalt összeállította: Czauner Péter VIZSGÁLAT A SZÉLCSATORNÁBAN • A Nemzeti Űrkutatási Hivatal irányítása alatt megépült fanga- marzac-i szélcsatorna nemcsak Franciaország, de Európa legmoder­nebb ilyen létesítménye, amely megkönnyíti a polgári utasgépek, gya­korlógépek, üzleti futárgépek tervezését és gyártását. H. N. Biztonságos jármű-kerékpár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents