Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

Várható időjárás ma estig: ismétlő­dő eső, záporok, helyi zivatarok, de Időnként kissé felszakadozik a zárt felhőtakaró. A Dunántúlon gyalc ran erős, máshol általában mér­sékelt lesz az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet minimuma hajnalra 13 és 1», maximuma délutánra 19 és 24 fok között való­színű. (MTI) IDŐJÁRÁS Brezsnyev üdvözlete TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött az UNESCO égisze alatt Mexikóvárosban megnyílt második nemzetközi kulturális konferencia résztve­vőinek. | Ez a fórum arra hivatott — hangzik a távirat —, hogy meg­vizsgálja a kultúra fejlődésének alapvető problémáit mai vilá­gunkban, és utat mutasson a megoldás felé. Az igazi kultúra elősegíti az emberek közeledését, és arra tanítja a népeket, hogy tisztelettel viszonyuljanak egy­máshoz. Leonyid Brezsnyev végezetül annak a reményének ad hangot, hogy az UNESCO kulturális konferenciája hallatja majd hangját a béke, a kultúra és ha­ladás védelmében. AZ MSZMP BÁCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 175, szám Árai 1,40 Ft 1982, július 28. szerda Évi hatmillió tonna takarmánygabona Meghosszabbítják az amerikai—szovjet egyezményt Az amerikai kormány egy év­vel meg fogja hosszabbítani a Szovjetunióval kötött gabona- szállítási egyezményt — jelen­tette hétfőn este, fehér házi for­rásokra hivatkozva a CBS tv. Reagan elnök döntése minden bizonnyal tovább élezi majd az ellentéteket Washington és nyu­gat-európai szövetségesei között, akik már ismételten felrótták Washingtonnak: miközben meg akarja tiltani szövetségeseinek a Szovjetunió és Nyugat-Európa között létesítendő gázvezeték építésében való részvételt, az Egyesült Államok maga milliár­dos üzleteket köt a Szovjetunió­val. 1 A két ország közötti szeptem­ber 30-án lejáró szerződés alap­ján a Szovjetunió évente legke­vesebb hatmillió tonna gabonát és kukoricát vásárolt, takarmá­nyozási célra. Az amerikai mező- gazdaság idei rekordtermésének következtében a mezőgazdasági termékek belföldi árai olyan mélyponton vannak, amilyenre utoljára a harmincas évek vál­sága idején volt példa. E hely­zetben mind a mezőgazdasági tárca, mind az agrárvidékek kép­viselői, szenátorai sürgetik a kormányt: ne bőszí tsék a farme­reket, segítsék a feleslegek el­adását. I Szudán befogadja a palesztin harcosokat? Szudán kész befogadni a Liba­nonban harcoló palesztínai fegy­vereseket, akik „ki vannak téve a különböző felek összeesküvé­seinek” — jelentette a hivatalos szudáni hírügynökség Gaafar Ni­meri szudáni elnök, szavait idéz­ve. Nimeri — aki nem közölte, hogy milyen felekre gondol — azt mondotta, 'hogy a khartoumi PESZ-iroda lehetne a paleszti­nok ügyének afrikai központja. Egyben felszólította az „arab nemzetet”, hogy védje meg a pa­lesztínai harcosokat, „akik a pa­lesztínai forradalom folyamatos­ságának tiszteletreméltó jelké­pei”. Az amerikai külügyminiszté­rium máris üdvözölte a szudáni vezető ajánlatát. Kairóban Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter hét­főn fogadta a Palesztínai Fel- szabadítási Szervezete végrehajtó bizottságának egyik tagját. Meg­figyelők a találkozóval kapcso­latban felhívják a figyelmet ar­ra, hogy ez három napon belül a második magas szintű kapcso­latfelvétel a PFSZ és az egyipto­mi kormányzat között. Kamal Hasszán Ali kedden az Egyesült Államokba utazik Mubarak el­nök üzenetével, amelyben az egyiptomi államfő — a hírek sze­rint — sürgeti az amerikai kor­mányzatot, hogy — Jasszer Ara- fatnak az ENSZ közel-keleti ha­tározatait elfogadó nyilatkozata után — tegyen lépést a PFSZ felé. Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok kor­mánya hibát követ el, ha nem hajlandó tárgyalni a PFSZ-szel; ezt a hibát Franciaország nem fogja elkövetni — mondotta a Monte Carlo-i rádiónak adott in­terjújában Cheysson. Jeruzsálembe érkezett az az amerikai képviselőházi küldött­ség, amely Bejrútban Jasszer Arafattal tárgyalt. Paul McClos- key képviselő az izraeli televí­ziónak adott interjújában azt mondotta, hogy nem kételkedik Arafat őszinteségében. Hétfőn éjjel — a nap folyamán másodszor — izraeli repülőgépek bombázták Nyugat-Bejrútot, iz­raeli hadihajók pedig a város­rész partmenti körzeteit lőtték. Az újabb támadás következmé­nyeiről egyelőre nem érkeztek jelentések. , Szezon a hűtőiparban A leginkább exportképes ága­zaton, az élelmiszeriparon belül a konzerv- mellett a hűtőiparnak is az a sajátossága, hogy ilyen­kor nyáron a feldolgozandó me­zőgazdasági nyersanyagok beéré- se határozza meg munkája üte­mét. Bár hazánkban a mirelit­gyártásnak szerényebb hagyomá­nyai vannak, mint a'konzervké- szítésnek, jelentősége a dollár­elszámolású kivitelben és a bel­földi ellátásban egyre növekszik. A Hűtőipari Vállalat bajai gyá­ra a tőkés exportra kerülő gyors- fagyasztott zöldségnek és gyü­mölcsnek mintegy nyolcadrészét állítja elő évente, miközben nö­vekvő termeléssel az itthoni élel­miszer-választék bővítéséből is kiveszi részét. Sajnos, a borsótermés az aszá­lyos május- miatt a megye déli részén sem volt jobb az idén, mint másfelé, ezért a bajai hűtő­gyár a tervezett mennyiségnek csak 71—72 százalékát dolgozhat­ta fel. A zöld szemecskék minő­sége sem volt egyenletesen jó. Mint Vásárhelyi György igazga­tó elmondta, a borsószezont jú­lius 18-án éjjel befejezték, s 19- én hajnalban már megkezdték a soron következő nyersanyagnak, a zöldbabnak a tartósítását. A meggy szintén leért a fák­ról. A hűtőipari üzem ezer ton­nát vásárolt fel belőle, annyit, amennyit terveztek, s most ma­gozzák géppel a gyümölcsöt. A zöldbabszezon várhatóan egy hónapig tart, s ez alatt 1700 ton­na árut állítanak elő a mezőgaz­daságtól kapott nyersanyagból. A nagy nyári szezon követke­ző terméke a csemegekukorica lesz, amelynek készítését előre­láthatólag augusztus első heté­ben kezdhetik meg. Ez a növény szépen fejlődött, de az utóbbi hetek meleg időjárása nem'hasz­nált neki. Ennek ellenére azt re­mélik a hűtőipar szakemberei, hogy elegendő termés áll majd rendelkezésükre. Erre azért is Számítanak, mert az exportból kiesett borsómennyiséget kukori­cával szeretnék majd pótolni, mivel az. értékesítési lehetőségek, nem rosszak. Borsóra szintén nagy a kereslet a nyugati pia­cokon, de sajnos kevés az áru. Egyébként általánosságban te­kintve a laviteli lehetőségeket, jelenleg jobbak is lehetnének azok. Az árakat lefelé szorítja, hogy Nyugat-Európában, s tő­lünk délre, a konkurenciának elég nagy átmenő készletei ma­radtak az előző évi termésből. A friss, nyári feldolgozást, például a meggy esetében, saját nyers­anyagból végzik, s csak az esz­tendő későbbi szakaszában vár­ható a piac élénkülése. Vásár­helyi György a gondok ellenére bízik benne, hogy a tervezett nem rubelelszámolású exportértéket sikerül elérniük. A Hűtőipari Vállalat bajai gyárában december végéig befe­jezik a folyamatban lévő nagybe­ruházást, amellyel jelentős mér­tékben megnövelik a hűtőtároló- és a feldolgozó-kapacitást. Az új mélyhűtő üzemrész már ta­valy ősz óta működik, nagy ter­heléssel. A hús- és a baromfi­ipar termékeit tárolják benne, amelyeket többnyire exportra szállítanak ki. A saját árun kí­vül mintegy 2 ezer tonna a heti forgalmuk. A bajai hűtőház az idén elő­reláthatólag 20—25 százalékkal több terméket készít, mint amennyi az utóbbi évek átlaga volt, s eközben sikeresen be akarják fejezni a nagyberuházást is. A. T. S. TAPASZTALATOK A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBŐL • Az elmúlt héten, a kánikulai melegben öntözték a gyümölcsöst » Hosszúhegyi Állami Gazdaság érsekhalmi kerületében. A napokban mindenütt hullott több-kevesebb csapadék. Szükség is volt az esőre, mert az év első felében a sokévi átlagnál 26 szá­zalékkal kevesebb nedvességet ka­pott a talaj. A május végi—június elejei vízhiány éreztette kedvezőt­len hatását. Különösen a Homok­hátságon mutatkoztak aszályká­rok. Megyében csaknem 36 ezer hektár öntözésre berendezett te­rület van. Az elmúlt hónapokban július végéig, a megöntözött terü­let alig haladta meg a 10 ezer hek­tárt. Ez elég kedvezőtlen arány. Az üzemek vezetői ‘magasnak tartják az öntözési költségeket, ezért főként csak az értékesebb növényeket, elsősorban a zöldség­féléket látták el mesterséges csa­padékkal. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a napokban ren­delkezést hozott az alapdíjak csökkentéséről és a változó díjak módosításáról. Ez szinte üzemen­ként különböző költségkihatásokat jelentett, általában valamennyivel olcsóbb lett az öntözés. A megye egyik legjelentősebb zöldségtermesztő közös gazdasá­ga a szabadszállási Lenin Tér-« melőszövetkezet vezetői kiszámí­tották, hogy még a magas költ­ségek mellett is érdemes élni a mesterséges csapadékellátás le­hetőségeivel. A gazdaság öntöző­berendezéseinek értéke megha­ladja a 70 millió forintot. Csak­nem 2400 hektárnyi területet ké­pesek vízzel ellátni. Az idén ad­ták át a több mint 840 hektáros új zöldségöntöző telepüket. Az elmúlt évben csaknem 1,7 millió köbméter vizet szórtak ki, amely­nek összes költsége megközelíti a 9 millió forintot. Egy köbmé­ter víz 5,40 forintba került. Az említett költségek ellenére úgy ítélik meg, hogy az öntözés gaz­daságos, melyet bizonyít tavalyi 42,6 millió forint üzemi nyeresé­gük is. Terméseredményeik ugyanis az átlagosnál magasab­bak voltak. A vetéstervet már eleve úgy készítik el, hogy a vetőmag céljára termesztett, va­lamint a csemegekukoricát, a zöldségnövényeket, a gyümölcsö­söket látják el mesterségesen csapadékkal. A közelmúltban megjelent rendelkezés, amely mó­dosította a vízdíjat, nem túlzot­tan érinti a termelőszövetkezetet, azonos felhasználás mellett a költségek csak mintegy 70 ezer forinttal csökkennek. lEddig 1,1 millió köbméter víz­zel igyekeztek pótolni a csapa­dékhiányt. Az utóbbi napokban itt is sok eső esett, jelenleg te­hát nem kell öntözni. Ugyanez a helyzet a hartai Lenin Terme­lőszövetkezetben is, ahol 110 milliméter csapadék volt. Ebben a szövetkezetben zöldségféléket, kukoricát, cukorrépát és búzát is öntöztek. Szövetkezet vezetői elmondják, hogy az egyszeri ön­tözés, számításaik szerint, a bú­zánál 150 hektárnyi területen 75 tonna terméstöbbletet eredmé­nyezett. A megyében a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságban kezdték a sző­lő kísérleti öntözését. A kezde­ményezés bevált, és ma már a gyümölcsösökre is szórnak mes­terséges esőt aszály idején. Az idén csaknem 1500 hektárnyi kertészeti területre és szántóra áldoztak vizet. A gazdaság igaz­gatója, dr. Mátyus Gábor, el­mondja, hogy a magasabb költ­ségek ellenére érdemes élni a lehetőségekkel. A kiadások ál­talában megtérülnek. Tavaly pél­dául az öntözött meggyesük 40 százalékkal több termést adott. Augusztusban még szárazabb idő következhet, szükség lehet a mesterséges csapadékra, külö­nösen ott, ahol másodnövényeket vetettek. A kiváló üzemek ta­pasztalatai azt bizonyítják, "hogy nem szabad kihasználatlanul hagyni az öntözőtelepeket. K. S, ■ Kalászonkénti aratás Űj tritikáléfajták Üjabb nemesítésű tritikálék vizsgáznak Kecskeméten, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet te- nyészkertjében, ahol az idén is mintegy kétezer egyed közül vá­logatják ki a legjobbakat. Az új gabonafajta, ami a búza—rozs ke­resztezéséből származik, a két nö­vény tulajdonságait egyesítve sa­játos beltartalmi értékeket örökít. Termése több fehérjét tartalmaz a búzánál és aminosavakban gaz­dagabb. Mindenhol megtermelhe­tő, ahol a rozs, s a legjobb hib­ridek már hektáronként elérik a 4—5 tonna hozamot. A kisparcel- lákon, ahol ezekben a napokban törzsenként aratják, csépelik, ér­tékelik a jelölteket, 19 olyan „ösz­vérgabonát” tartanak számon, amelyek fagytűrőek, erős szalma- szilárdságúak, s óriás kalászt ne­velnek. Kettő közülük a fajtami­nősítő telepen is vizsgázik, s elis­merés után köztermesztésbe ke­rülhet. A nemzetközi figyelemmel kí­sért magyar tritikálé-nemesítés iránt itthon kevés az érdeklődés. A sikerét megalapozó kecskeméti kutatók első törzseit az NSZK vá­sárolta meg továbbszaporításra, az úgynevezett „bókolót” pedig növényi szabadalomként vette meg. Ugyanakkor együttműköd­nek a két ország gabonanemesítői a tritikálé-kutatásban. Nálunk lassúbb az elterjedése, alig három­ezer hektárra becsülik termőterü­letét, ami kevés a fogyasztói igény kielégítésére, a pékáru választé­kának bővítésére. Az egészségesebb táplálkozást szorgalmazó orvosok javaslatára a gabonaforgalmi és malomipari vállalatok trösztje szerződést kö­tött a kecskeméti tritikálé-neme- sítőkkel a gazdaságosan termeszt­hető fajták előállítására, elszapo- rítására. A lisztjéből készült ke­nyér ugyanis kevés szénhidrátot tartalmaz, és rostosságánál fogva jobb étrendi hatású, fogyasztói" körében kevesebb lenne a gyomor- és bélpanasz. Kísérleteznek a tritikálé takar­mányként való felhasználásával is. A kutatók most hibrideket ke­resnek, amelyek zöldtakarmányo­zásra alkalmasak. A tritikálé ugyanis sokáig őrzi lédússágát, klorofilltartalmát, s így a homo­kon nagy mennyiségű fehérjében gazdag zöldlombot adhat az ál­lattenyésztés számára. A nemzet­közi kutatások szerint — összesen 52 országban foglalkoznak az új gabonafajta kutatásával, termesz­tésével — a tritikáléval etetett ál­latok húsának proteintartalma na­gyobb, mintha búzán, vagy más egyéb takarmányon növekedtek volna. Sokoldalú felhasználható­sága miatt kapta meg a FAO tá­mogatását is az új növényfajta nemesítése. v Számolgatunk. Mi mennyi­be kerül? Mire futja a pén­zünkből? Azt már kevesebben latol­gatják, hogy a közösségre ér­vényes, a közösséget gyarapí­tó írott, vagy íratlan szabá­lyok, magatartási normák megtartásával, mint jól kiak­názható tőkével, mennyi ha­szonra lehetne szert tenni. Pénzt — és nyugalmat — jelentett volna, ha egy csalá­di házas városi övezet társa­dalmi munkával létrehozott játszóterén valaki békén (épen) hagyta volna a gyere­keknek leásott autógumit. De nem! Az egyik éjszaka motor­jához erősített drótkötéllel ki­húzta a földből, miközben a pázsitban is kárt tett. Ezre­seket takaríthatott volna meg a közösség javára az a férfi, aki egy vasútállomáson a kö­zömbösség mérésére, saját ta­pasztalatára nem választott volna helytelen módszert. Fél óráig figyelte, akad-e valaki a leszálló utasok között, aki- nék feltűnik, hogy a szomszé­dos vágányon álló tehervonat egyik tartályából folydogál az üzemanyag. Miután letelt a fél óra, csak akkor lépett a vagonhoz, és zárta szorosabbra a szabályzót. Folytatva a sort az utcai telefonfülkékkel, a vasút-, és az autóbusz-állo­másokkal, a különböző mun­kahelyek termelő- és szociá­lis helyiségeivel, vagy a ven­déglátás hálózatával, azt lát­juk, hogy a használó, fogxjasz- tó, vagy dolgozó ember mind­untalan kapcsolatban van a társadalmi javakkal. • Ki, milyen gazdája (hasz­nálója) a közösségi létesítmé­nyeknek? Ki, hogyan haszno­sítja az egyes magatartási normákban mintegy tartalék­ként meglevő lehetőségeket? Az a fiatal szegedi család,' amely lakóházuk emeleti fo­lyosójára, kortárs szomszédai­val közösen, felmosható gu­miszőnyeget vásárolt, hogy gyermekeik ezen együtt játsz­hassanak, becsüli ami az övék és szomszédaiké. A gyerekek otthonosan mozognak a joggal otthonosnak nevezhető házban; odalent, a parkban nem gázol­ják le a virágokat; a szeme­tet a szeméttartóba dobják; s látták legutóbb, amint az egyik apa madáretetőt készített az erkélyüket meglátogató vad­galamboknak. A közösség iránti figyelem — nevezhetnénk akár egysze­rű megértésnek — késztetett egy nyugdíjas községi kisipa­rost arra, hogy mint vízveze­ték-szerelő segítsen több, víz­zel el nem látott utca lakóin. Tudott róla, hogy 9 tanács már régen megvette a szük­séges vízvezeték-csöveket, csak épp senki se számolt azzal, hogy ezek még megvánnak. A nyugdíjas ember, szerencsére, számolt. Szólt a tanácsnak, az a csöveket az ellátatlan utcákba vitette, a kisiparos pedig a lakókkal együtt meg­építette a vezetéket. Azóta van víz minden háznál. Jelentőségéhez ' mérten aránylag keveset beszélünk az emberek napi magatartásából, cselekvéséből, jó vagy rossz példamutatásából származó haszonról, illetve veszteségek­ről. Az utcán hangoskodó em­bert megrója a közvélemény —, de ha koszos, ragancsos, feltépett üléshuzatú vonatra száll fel valaki, hajlamos csak a kocsitakarítókat hibáztatni. Holott a vonatok sok ezer utasa között épp úgy ott ta­láljuk a közhasználatú jármü­vek rendes használóit, mint a kártevőket: a részegen, vagy csak „megszokásból" rongáló- kat; akik zokni nélkül, pa­pucsban is elutazgatnak há­romszáz—négyszáz kilométert úgy, hogy lábukat a szemköz­ti ülésre helyezik, akik mintha pajtából 'pagy szénakazalból érkeztek volna a fti tudja hányszor súrolt és hányszor szidott bőrülésekre. Vagy súlyához mérten han­goztatjuk-e, hogy vizeink tisz­taságáért egyetemlegesen min­denki felelős. Nemcsak egy ve­gyiüzemet érhet elmarasztalás valamely folyó szennyezéséért. Nemcsak a folyóparti szemete- lők azok, akik a hulladékok hátrahagyásával vétenek a természet és benne az ember ellen. Azok felelősségét is jó volna felébreszteni, akik stran­dokon, uszodákban közömbö­sek az olyan alapvető higié­niai rendelkezés iránt, mint hogy „Fürdés előtt á zuhanyo­zó használata kötelező!” Kö­vetkezmény? A fertőzésve­szély elhárítására gyakoribb vízcsere. S a pénz máris úszik... A közösség közérzete nem­csak — és nem kizárólag — azon múlik, hogy mi mennyi­be kerül, mi olcsóbb, és mi drágább. Múlik azon is, hogy meglevő értékeinket, lehetősé­geinket —, s ezekkel együtt egy­mást és magunkat — mennyi­re becsüljük. K—1 ■m Érdemes öntözni ESŐS NYÁR ' (Tóth Sándor felvétele) Közösségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents