Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 154. szám Ára? 1,40 Ft 1982. július 3. szombat Az Ifjú Zenebarátok közgyűlése A Kodály-centenárium tiszteletére július 17—22. között hazánkban, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartja 37. köz. gyűlését az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa keretében működő Fö­deration Internationale des Jeunesses Musicales (Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete). A szervezet munkájáról, valamint a közgyűlés fesztiválprogramjáról pénteken Klenjánszky Tamás, a magyar szekció főtitkára, a nemzetközi szervezet alelnöke tartott sajtótájékoztatót a zeneművészek klubjában. Az UNESCO Nemzetközi Ze­nei Tanácsa összesen 17 szerve­zetet és zenei kutatóintézetet egyesít, amelyek zenei műfajok, illetve közvetítési formák sze­rint tömörültek. Közülük az egyetlen általános jellegű szer­vezet a FIJ'M, amelyet belga és francia szakemberek hívtak élet­re 1945-ben, azzal az alapcéllal, hogy a fiatalok és az értékes ze­ne kapcsolatát elmélyítse, to­vábbfejlessze, és segítse a fiatal előadók, pedagógusok, muzsiku­sok felkészülését a pályára. Magyarország 1965-ben csatla­kozott a szervezethez, amelyben jelenleg 36 ország ifjúsági zenei életét képviselik szakemberek. A mostani közgyűlésre 30 tagor­szágból mintegy 80 küldöttet várnak, valamint megfigyelőket a Szovjetunióból, az NDK-ból, Kínából, illetve 'Kolumbiából, Peruból és Egyiptomból. Ez utób­biak jelenlétének azért örülnek különösen, mert a jelenleg Eu- rópa-központú szervezet szeretne a jövőben a harmadik világ or­szágaival intenzívebb együttmű­ködést teremteni. . Július 17-én, a közgyűlés ün­nepélyes megnyitását követően a Jeunesses Musicales nemzetközi kórusa ad hangversenyt Erdei Péter vezényletével. A tanácsko­zások ideje alatt, a közgyűlésihez csatlakozó fesztiválprogram ke­retében esténként koncerteket rendeznek, amelyeken zenei ver­senyeken díjat nyert külföldi és magyar művészek, fiatal kortárs- zenei, népzenei és rockegyütte­sek lépnek 'lel. Két hangversenyt is a mai magyar zene alkotásai­ból állítottak össze. Egy másik koncerten az 1882-ben született zeneszerzők: Kodály, Malipiero, Sztravinszkij és Szymanowski emléke előtt tisztelegnek. Július 22-én, a fesztivál záróhangver­senyén a FIJM világzenekara és nemzetközi kórusa Hiroyuki Iwaki vezényletével Haydn, Ko­dály és Sztravinszkij egy-egy ■művét szólaltatja meg. A Buda­vári Te Deum szólistái Kincses Veronika, Jász 'Klára, Molnár András és Kenesey Gábor lesz­nek. A világzenekar és a nem­zetközi kórus 20-án Pécsett, 23- án pedig Budapesten, a Zichy- kastélyban szerepel. A ipécsi hangversenyt a televízió, a kecs­kemétit pedig a rádió egyenes adásban közvetíti, a szereplések­ről a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételt készít. Hasznos tanácskozás volt A KPM főosztályvezetője a nyári egyetemről Péntekén délután Kecs­keméten befejeződött a Fu­varoztatók nyári egyeteme. Az utolsó napon is több elő­adás hangzott el. Az ülésszak végén Takács Bélát, a KPM főosztályveze­tőjét, a Központi Szállítási Tanács titkárát arra kértük, foglalja össze a nyári egye­temen elhangzottak lényegét. — Kilencedik alkalommal ren­deztük meg ezt a fórumot, ahol különböző előadások foglalkoztak a közlekedésben végbemenő vál­tozásokkal. A fuvarpiaci helyze­tet ma inkább a kínálat jellem­zi, s kialakult egy jól értelmezett verseny is. Ez a lakosság számá­ra biztató. Véleményem szerint a vasút a belföldi forgalmat jól ki tudja elégíteni, ám az export­nál a fogadási készség nem a legjobb. Az itt szerzett tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a tudományos eredményeket gyor­sabban kell alkalmazni a gya­korlatban. A közlekedési válla­latok feladatai jelenleg alacso­nyabbak, ezért a fuvarozás szín­vonalát igyekeznek emelni. — Milyennek ítéli meg a hall­gatóság összetételét? — Az előadássorozaton a ko­rábbiaknál több mezőgazdasági szállítási szakember vett részt, köztük sok fiatal. A hallgatóság általában jónak és hasznosnak ítélte meg a referátumokat, hi­szen előre tájékozódhattak a vár­ható intézkedésekről, s arról, hogy ezeket milyen tényezők in­dokolják Minden alágazat — ha­józás. vasút, légi és közúti köz­lekedés — kereskedelmi politi­kát ismertetett. G. G. I Lassan fejlődik I a községi telefonhálózat I 3. oldal ! Növényvédelem — vegyszer nélkül 4. oldal A televízió és a rádió I jövő heti műsora 5—6. oldal ÉRZŐDIK A KÜLPIAC HATÁSA Zöldség—gyümölcs-felvásárlás # A jánoshalmi ZÖLDÉRT-telepen, amelyet most korszerűsítenek, folyamatosan válogatják és indítják útnak a cseresznye- és meggy­szállítmányokat. A cseresznyével kezdődött a nyári gyümölcsök érésének sora. Tavasszal a kedvezőtlen időjárás miatt két-három hetes késésről beszéltünk. A növények ebből — a kánikula és az időben érkező eső hatására — jó egy hetet „be­hoztak”. Ennek ellenére nem men­tes a problémáktól a nyári gyü­mölcsök most kezdődő felvásárlá­sa. Bács-Kiskun megye kertészeti termékeinek, jelentős részét, mint­egy 60 százalékát külföldön érté­kesítik. Az év első felében termelt primőráruk közül a legjobban si­került cikk a retek volt. A terve­zett másfél millió csomó helyett több mint kétmilliót vásároltak a HUNGAROFRUCT külföldi part­nerei. Ugyanígy eredményesnek mond­ható az idén első alkalommal ex­portált kínai kel, valamint a korai káposzta forgalmazása is. Viszont nem dicsekedhetünk a sokszoros szállítási határidő-hosszabbítás el­lenére sem a fehér spárga- és a karalábéterméssel. Az előbbiből a hét elején indult útnak az utolsó két vagon az NDK- ba és az NSZK- ba. A kedvezőtlen időjárás hatá­sára mindkét zöldségféle termés- eredménye messze elmaradt a ter­vezettől. A fehér spárga termés­területének fejlesztése a népgaz­daság érdeke is lenne, hiszen ez az eevetlen olvan kertészeti áru­féleség. amelvből a Közös Piac or­szágaiban folvamatns a kereslet. A nyári gyümölcsök érése a cse­resznyével kezdődik. A demokra­tikus országokba eddig 115 tonnát szállítottak a Jamboulay-ből. A nagy gyümölcsű fajtakor értékesí­tése a tervezettnél rosszabbul si­került. Megkezdődött a meggy fel­vásárlása is. Az elmúlt évek gya­korlatával ellentétben idén nem nézhetünk problémamentes meggyszezon elé. A legnagyobb gond az, hogy a koraisággal el­vesztettük kedvező piaci pozí­cióinkat. Ezekben a napokban sze­dik az olasz, a francia és az NSZK-beli gyümölcsöskertekben is a meggyet. Ugyanekkor — amint az MSZMP Központi Bi­zottsága 1982. június 23-i üléséről kiadott közleményében fogalma­zott — a külkereskedelmi árufor­galom kisebb a tavalyinál, a cse­rearányok romlottak. Ez a meggy esetében mintegy 35—40 százalé­kos árcsökkenést eredményezett. A fák szerencsére jó közepes ter­més súlyát hordozzák. A felvásár­lók becslése alapján 3500 tonnányi meggy szedéséről kell a közeli na­pokban gondoskodni. Ennek több mint kétharmada külföldön talál vevőre. A HUNGAROFRUCT üz­letkötői sem pihennek, igyekeznek a legjobban fizető — vagyis minél északibb államokban — piacot ta­lálni. A termelőket, akik eddig jobban szerettek volna részesülni az ex­portból szerzett nyereségből, most kellemetlenül érinti a felvásárlási ár csökkenése. Az idén a tavalyi árhoz képest, a drágábban termelt árujukért mintegy 10—15 száza­lékkal kapnak kevesebbet. Ugyan­ilyen arányban csökkent a Zöldért Vállalat nyeresége is, az eddigi adatok alapján kilogrammonként a meggynél alig 80 filléres nyere­séggel számolhatnak. A legtöbb kockázatot — ebben az esetben veszteséget — a HUNGARO­FRUCT vállalja. Jogosnak tűnhet az a kérdés is, hogy ilyen _ esetben miért nem belföldön értékesítik a meggyet? Nos, Bács-Kiskun megyében a la­kosság tavaly pontosan 50 tonnát vásárolt, tehát az idei termés het­vened részét. Az ipar is képtelen lenne feldolgozni a hirtelen be­özönlő mennyiséget. Termelői pa­nasz az is, hogy az árak alig fe­dezik a költségeiket. Mivel az ára­kat a piac diktálja, ezért a terme­lőnek egy lehetősége marad a nye­reség növelése érdekében: csök­kenteni a ráfordításokat. Cz. P. SEMMELWEIS-EMLÉKÜNNEPSÉG KECSKE Egészségügyi dolgozók kitüntetése Tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­nak kongresszusi termében tar­tották meg a megyéi Semmel- weis-emlékünnepséget, amelyen részt vett Katanics Sándor, az MSZiMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese is. A megjelenteket dr. Gubacsi László megyei főorvos köszön­tötte, majd dr. Kormos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségé­0 Dr. Kormos Miklós beszél. nek titkára méltatta a 164 esz­tendeje született Semmelweis Ig­nác munkásságát, mely korszak- alkotó volt az egyetemes orvos- lástörténetbén. Elismeréssel nyi­latkozott arról a munkáról, me­lyet Bács-Kiskun megyében vé­geznek az egészségügyi dolgozók a lakosság gyógyításában, egész­ségének védelmében. Ezután kitüntetések átadására került sor. Dr. Major Imre nyúj­totta át dr. Meződy Károlynak, a bajai városi-járási kórház gyer­mekgyógyászati osztályvezető fő­orvosának a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, melyet kiemel­kedő szakmai és közéleti tevé­kenysége elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adomá nyozott. Az egészségügyi miniszter dr. Csollák Lajos orgoványi körzeti főorvost eddig végzett kiemelke­dő szakmai munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként Ki­váló Orvos kitüntetésben részesí­tette. Ba>bós Jánosné, a kiskunha­lasi kórház gyermekápolónője és Ernyes Lászióné, kiskunfélegy­házi KOJÁL-ellenőr Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Ki­tüntetésüket mindhárman a csü­törtökön, Budapesten megtartott országos Semmelweis-ünnepsé- gen vették át. Kiváló munkáért kitüntetést kapott a megyei ünnepségen Aszódi Istvánná, számviteli cso­portvezető, Kalocsa, kórház, Baksa Józsefné, gyermekápolónő, Kecskemét, megyei kórház, Ba­lázs Józsefné, gazdasági nővér, Kiskunhalas, kórház, Bartal Sán- dorné, gyógyszertárvezető, Lajos- mizse, Bácskai Andrásné, városi vezető védőnő, Kecskemét, Be ne Arpádné, ügyviteli alkalmazott, (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Dr. Gubacsi László köszönti az ünnepség résztvevőit. A MUNKÁT KERESŐK ELŐTT,NAGY A VÁLÁS Hová mehetnek dolgozni a diákok? Hazánkban régóta hagyományos a diákok nyári szünidei foglalkoz­tatása. Az iskoláik és a munkahelyek ezzel kapcsolatos feladatait mi­niszteri rendelet szabályozza. Eltérően a tanulók őszi, szorgalmi idő­ben történő szervezett munkavégzésétől. Ennek alapján a vállalatok, gaz­daságok az év első hónapjaiban előre jelzik igényeiket: milyen jellegű te­vékenységre hány fiatalt várnak a nyári időszakban? A megyei ta­nácsnál ezeket nyilvántartják, összegezik, s ennek alapján döntenek arról, hogy melyik iskola melyik vállalattal vegye fel a kapcsolatot. Ez így történt az idén is, és hogy eddig milyen eredménye van a szervezésnek, annak megvitatására a napokban megbeszélésre gyűl­tek össze a megyei pártbizottságon az illetékes szervek képviselői. Ezt követően beszélgettünk a témáról dr. Tóth Imrével, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével és Krajcsovicz Mihállyal, a mű­velődésügyi osztály vezetőjével. Megtudtuk, hogy bár az utób­bi időben némileg csökkent a diákok részvétele a nyári mun­kákban — részben az egyes mun­kahelyei? tétovázó vagy késleke­dő hozzáállása miatt — mégis megállapítható, hogy a munkát kereső fiatalok előtt nagy a vá­laszték. Az év első hónapjaiban összesen harmincegy munkáltató jelezte az igényeit, amelyekből kiderült, hogy csaknem három­ezer diákra számítanak a szün­idő alatt. A megyei tanács ille­tékesei figyelembe vették az el­osztásnál az iskolák és a válla­latok már kialakult hagyományos kapcsolatrendszerét. Mi/után a művelődésügyi osztály az iskolák­kal egyeztette a teendőket, {(Tő­ben értesítették a munkahelye­ket arról, hogy mennyiben tud­ják kielégíteni az igényeiket. Az említett megbeszélésen a tapasztalatok alapján megállapí­tották, hogy az utóbbi hetekben szükségessé vált újabb diákok beszervezése a nyári munkákba. A megye minden részéből ezer fiatal jelentkezését várják még, összesen harmincöt munkahely­re. Például a kecskeméti Kossuth Tsz-nek hatvanöt, az Ingatlan­kezelő és Távfűtő Vállalatnak harmincöt, az ugyancsak kecske­méti Törekvésnek kilencven, a bajai Finamposztó Vállalatnak hatvan, a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalatnak százötven olyan ta­nulóra van szüksége, aki szíve­sen tölti szabad idejét munkával a szünidő alatt; természetesen megfelelő pénzbeli ellenszolgál­tatásért. De várják még a jelent­kezőket a Kalocsai Állami Gaz­daságba, a Fémmunkás Vállalat Halasi Gyárába, valamint a dus- noki, akasztói, miskei és á hajó­si termelőszövetkezetbe. (Ap izsáki Sárfehérbe „korlátlan számban” mehetnek a diákok dolgozni.) A vállalkozó kedvű fiatalok je­lentkezését szorgalmazzák azzal is, hogy ahol meg tudják oldani, adnak szállást, gondoskodnak ét­kezésről vagy a csoportos oda- vissza szállításról. Az érdeklődők minden részletre kiterjedő fel­világosítást kaphatnak a Kecske­méti Munkaerő Szolgálat Kálvin téri irodájában (20-097 a telefon­juk), más városokban pedig a ta­nácsok munkaügyi szakigazgatá­si szerveinél. A fentiekhez már csak azt tesszük hozzá, hogy a megyei tanácsnál megtudtuk: a további sikeres nyári munkák ér­dekében már a közeljövőben kö­zösen elkezdik tervezni a diákok egész évi szünidei foglalkoztatá­sának a tervét. S még annyit, hogy a KISZ-bizottságok kezde­ményezésére és közreműködésé­vel a munkába járó diákok élet­koruknak és érdeklődésüknek megfelelően szórakozhatnak, mű­velődhetnek is a mindennapi munka mellett. V. M. A mezőgazdasági termelés az utóbbi években megfelelő színvonalon elégítette ki a belső piaci igényeket, növelte exportját, segített a népgazda­ság pénzügyi egyensúlyának javításában. Fejlődése azon­ban nem volt egyenletes, az üzemek gazdálkodási színvo­nalában különbségek jelent­keznek. A differenciálódás — ez már a gyakorlatban elfo­gadott vélemény — a gazdasá­gi élet természetes jelensége, egyúttal azonban feszültségek forrása is. Az alacsonyabb ha­tékonyságú üzemekben keve­sebb a jövedelem, kisebb az eltartó képesség. Számos oka lehet az üzemek gazdálkodási polarizációjának. Különböző a föld minősége, nem egyformák az éghajlati és domborzati viszonyok, ter­mészeti csapások befolyásol­ják a gazdálkodás eredményeit, s az ipari háttér, a vezetés színvonala is eltérő. A párt agrárpolitikája fel­ismerte, hogy a jelenségre jobban oda kell figyelni. Az utóbbi években ugyanis a ter­melési költségek egyre gyor­sabban emelkednek, ami ront­ja a gazdálkodás eredményét. Az üzemek is rájöttek, hogy valamit tenni kell, hiszen a szabályozórendszer egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt. A termelési szerkezetet igyekeztek úgy kialakítani, hogy alkalmazkodjanak a he­lyi adottságokhoz, gazdaságo­sabbá váljék munkájuk. Me­zőgazdasági és ipari feldolgo­zó üzemeket létesítettek, ame­lyek részben lekötötték a sza­bad munkaerőt. Az ott dolgo­zók pedig szükség esetén se­gítséget nyújtanak a határ­ban is. A melléküzemágak jö­vedelméből fejlesztik az alap­tevékenységet. A szomszéd gazdaságok már évek óta ösz- szefognak a megye számos körzetében. Szakembereket, gépeket csoportosítanak át a nagy munkák idején. A rossz szomszédság török átok, mond­ja a régi közmondás, a jó együttműködés viszont áldás. Ezt ma már egyre több mező­gazdasági vezető vallja. Az élet sürgette a kooperá­ciókat. Egyes beruházásokat a szűkülő pénzügyi lehetőségek miatt egyedül ma már nem tudnak megvalósítani. A bács­kai és Duna melléki körzet­ben főként az ágazati együtt­működés jellemző. A megye északi részén a kis körzetek fognak össze. Nyolc helyen alakult meg a szövetkezeti együttműködési tanács. Mint­egy fél évvel ezelőtt jöttek létre ezek a szervezetek, de máris sokkal szorosabb a kap­csolat — a termelésben. Űj tartalékokat tártak fel, egy­féle szervezeti kereteivé vál­tak a közgazdasági gondolko­dás és gyakorlat erősítésének. Lehetőségük nyílik ,•arra is, hoay a fejlesztési alap egy ré­szét egymásnak átengedjék. Így kialakul a kölcsönös elő­nyökön alapuló együttműkö­dés. A mezőgazdasági nagyüze­mek egyharmada magas szín­vonalon gazdálkodik. Domi­nál az iparszerű növényter­melés, és az állattenyésztés is megfelelően fejlődik. /Közös jellemzőjük, hogy kihasznál­ják az összes lehetőséget, kez­deményeznek, különösen a ta­karékosabb gazdálkodásban érnek el egyre jobb eredmé­nyeket, amellyel ellensúlyoz­zák az egyre növekvő költsé­geket. Hatással vannak kör­zetük fejlesztésére. Döntő, hogy ezekben az üzemekben jó a vezetés, és felkészült a szakembergárda. A téma időszerűségét, fon­tosságát jelzi, hogy a megyei pártbizottság legutóbbi kibő­vített ülése foglalkozott az üzemek differenciálódásából* a gazdasági társulások hely­zetéből adódó feladatokkal. Gazdag, tartalmas vita alakult ki, számos hasznos javaslat hangzott el. A felszólalók hangsúlyozták a pártszerveze­tek felelősségét is. Az üléséről szóló közlemény rámutat, hogy vitassák meg, majd fo­lyamatosan ellenőrizzék a gaz­dasági feladatok végrehajtá­sát, a hatékonyság fokozását í szolgáló fejlesztési célok meg­valósulását, ösztönözzenek a i vezetés színvonalának javitá- sára. A kommunisták fóruma I hosszú időre meghatározta a fejlődési különbségekből szár- j mazó ellentmondások /eloldd- | sának tennivalóit. Kereskedő Sándor f i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents