Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 154. szám Ára? 1,40 Ft 1982. július 3. szombat Az Ifjú Zenebarátok közgyűlése A Kodály-centenárium tiszteletére július 17—22. között hazánkban, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartja 37. köz. gyűlését az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa keretében működő Föderation Internationale des Jeunesses Musicales (Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete). A szervezet munkájáról, valamint a közgyűlés fesztiválprogramjáról pénteken Klenjánszky Tamás, a magyar szekció főtitkára, a nemzetközi szervezet alelnöke tartott sajtótájékoztatót a zeneművészek klubjában. Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa összesen 17 szervezetet és zenei kutatóintézetet egyesít, amelyek zenei műfajok, illetve közvetítési formák szerint tömörültek. Közülük az egyetlen általános jellegű szervezet a FIJ'M, amelyet belga és francia szakemberek hívtak életre 1945-ben, azzal az alapcéllal, hogy a fiatalok és az értékes zene kapcsolatát elmélyítse, továbbfejlessze, és segítse a fiatal előadók, pedagógusok, muzsikusok felkészülését a pályára. Magyarország 1965-ben csatlakozott a szervezethez, amelyben jelenleg 36 ország ifjúsági zenei életét képviselik szakemberek. A mostani közgyűlésre 30 tagországból mintegy 80 küldöttet várnak, valamint megfigyelőket a Szovjetunióból, az NDK-ból, Kínából, illetve 'Kolumbiából, Peruból és Egyiptomból. Ez utóbbiak jelenlétének azért örülnek különösen, mert a jelenleg Eu- rópa-központú szervezet szeretne a jövőben a harmadik világ országaival intenzívebb együttműködést teremteni. . Július 17-én, a közgyűlés ünnepélyes megnyitását követően a Jeunesses Musicales nemzetközi kórusa ad hangversenyt Erdei Péter vezényletével. A tanácskozások ideje alatt, a közgyűlésihez csatlakozó fesztiválprogram keretében esténként koncerteket rendeznek, amelyeken zenei versenyeken díjat nyert külföldi és magyar művészek, fiatal kortárs- zenei, népzenei és rockegyüttesek lépnek 'lel. Két hangversenyt is a mai magyar zene alkotásaiból állítottak össze. Egy másik koncerten az 1882-ben született zeneszerzők: Kodály, Malipiero, Sztravinszkij és Szymanowski emléke előtt tisztelegnek. Július 22-én, a fesztivál záróhangversenyén a FIJM világzenekara és nemzetközi kórusa Hiroyuki Iwaki vezényletével Haydn, Kodály és Sztravinszkij egy-egy ■művét szólaltatja meg. A Budavári Te Deum szólistái Kincses Veronika, Jász 'Klára, Molnár András és Kenesey Gábor lesznek. A világzenekar és a nemzetközi kórus 20-án Pécsett, 23- án pedig Budapesten, a Zichy- kastélyban szerepel. A ipécsi hangversenyt a televízió, a kecskemétit pedig a rádió egyenes adásban közvetíti, a szereplésekről a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételt készít. Hasznos tanácskozás volt A KPM főosztályvezetője a nyári egyetemről Péntekén délután Kecskeméten befejeződött a Fuvaroztatók nyári egyeteme. Az utolsó napon is több előadás hangzott el. Az ülésszak végén Takács Bélát, a KPM főosztályvezetőjét, a Központi Szállítási Tanács titkárát arra kértük, foglalja össze a nyári egyetemen elhangzottak lényegét. — Kilencedik alkalommal rendeztük meg ezt a fórumot, ahol különböző előadások foglalkoztak a közlekedésben végbemenő változásokkal. A fuvarpiaci helyzetet ma inkább a kínálat jellemzi, s kialakult egy jól értelmezett verseny is. Ez a lakosság számára biztató. Véleményem szerint a vasút a belföldi forgalmat jól ki tudja elégíteni, ám az exportnál a fogadási készség nem a legjobb. Az itt szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tudományos eredményeket gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban. A közlekedési vállalatok feladatai jelenleg alacsonyabbak, ezért a fuvarozás színvonalát igyekeznek emelni. — Milyennek ítéli meg a hallgatóság összetételét? — Az előadássorozaton a korábbiaknál több mezőgazdasági szállítási szakember vett részt, köztük sok fiatal. A hallgatóság általában jónak és hasznosnak ítélte meg a referátumokat, hiszen előre tájékozódhattak a várható intézkedésekről, s arról, hogy ezeket milyen tényezők indokolják Minden alágazat — hajózás. vasút, légi és közúti közlekedés — kereskedelmi politikát ismertetett. G. G. I Lassan fejlődik I a községi telefonhálózat I 3. oldal ! Növényvédelem — vegyszer nélkül 4. oldal A televízió és a rádió I jövő heti műsora 5—6. oldal ÉRZŐDIK A KÜLPIAC HATÁSA Zöldség—gyümölcs-felvásárlás # A jánoshalmi ZÖLDÉRT-telepen, amelyet most korszerűsítenek, folyamatosan válogatják és indítják útnak a cseresznye- és meggyszállítmányokat. A cseresznyével kezdődött a nyári gyümölcsök érésének sora. Tavasszal a kedvezőtlen időjárás miatt két-három hetes késésről beszéltünk. A növények ebből — a kánikula és az időben érkező eső hatására — jó egy hetet „behoztak”. Ennek ellenére nem mentes a problémáktól a nyári gyümölcsök most kezdődő felvásárlása. Bács-Kiskun megye kertészeti termékeinek, jelentős részét, mintegy 60 százalékát külföldön értékesítik. Az év első felében termelt primőráruk közül a legjobban sikerült cikk a retek volt. A tervezett másfél millió csomó helyett több mint kétmilliót vásároltak a HUNGAROFRUCT külföldi partnerei. Ugyanígy eredményesnek mondható az idén első alkalommal exportált kínai kel, valamint a korai káposzta forgalmazása is. Viszont nem dicsekedhetünk a sokszoros szállítási határidő-hosszabbítás ellenére sem a fehér spárga- és a karalábéterméssel. Az előbbiből a hét elején indult útnak az utolsó két vagon az NDK- ba és az NSZK- ba. A kedvezőtlen időjárás hatására mindkét zöldségféle termés- eredménye messze elmaradt a tervezettől. A fehér spárga termésterületének fejlesztése a népgazdaság érdeke is lenne, hiszen ez az eevetlen olvan kertészeti áruféleség. amelvből a Közös Piac országaiban folvamatns a kereslet. A nyári gyümölcsök érése a cseresznyével kezdődik. A demokratikus országokba eddig 115 tonnát szállítottak a Jamboulay-ből. A nagy gyümölcsű fajtakor értékesítése a tervezettnél rosszabbul sikerült. Megkezdődött a meggy felvásárlása is. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben idén nem nézhetünk problémamentes meggyszezon elé. A legnagyobb gond az, hogy a koraisággal elvesztettük kedvező piaci pozícióinkat. Ezekben a napokban szedik az olasz, a francia és az NSZK-beli gyümölcsöskertekben is a meggyet. Ugyanekkor — amint az MSZMP Központi Bizottsága 1982. június 23-i üléséről kiadott közleményében fogalmazott — a külkereskedelmi áruforgalom kisebb a tavalyinál, a cserearányok romlottak. Ez a meggy esetében mintegy 35—40 százalékos árcsökkenést eredményezett. A fák szerencsére jó közepes termés súlyát hordozzák. A felvásárlók becslése alapján 3500 tonnányi meggy szedéséről kell a közeli napokban gondoskodni. Ennek több mint kétharmada külföldön talál vevőre. A HUNGAROFRUCT üzletkötői sem pihennek, igyekeznek a legjobban fizető — vagyis minél északibb államokban — piacot találni. A termelőket, akik eddig jobban szerettek volna részesülni az exportból szerzett nyereségből, most kellemetlenül érinti a felvásárlási ár csökkenése. Az idén a tavalyi árhoz képest, a drágábban termelt árujukért mintegy 10—15 százalékkal kapnak kevesebbet. Ugyanilyen arányban csökkent a Zöldért Vállalat nyeresége is, az eddigi adatok alapján kilogrammonként a meggynél alig 80 filléres nyereséggel számolhatnak. A legtöbb kockázatot — ebben az esetben veszteséget — a HUNGAROFRUCT vállalja. Jogosnak tűnhet az a kérdés is, hogy ilyen _ esetben miért nem belföldön értékesítik a meggyet? Nos, Bács-Kiskun megyében a lakosság tavaly pontosan 50 tonnát vásárolt, tehát az idei termés hetvened részét. Az ipar is képtelen lenne feldolgozni a hirtelen beözönlő mennyiséget. Termelői panasz az is, hogy az árak alig fedezik a költségeiket. Mivel az árakat a piac diktálja, ezért a termelőnek egy lehetősége marad a nyereség növelése érdekében: csökkenteni a ráfordításokat. Cz. P. SEMMELWEIS-EMLÉKÜNNEPSÉG KECSKE Egészségügyi dolgozók kitüntetése Tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében tartották meg a megyéi Semmel- weis-emlékünnepséget, amelyen részt vett Katanics Sándor, az MSZiMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. A megjelenteket dr. Gubacsi László megyei főorvos köszöntötte, majd dr. Kormos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségé0 Dr. Kormos Miklós beszél. nek titkára méltatta a 164 esztendeje született Semmelweis Ignác munkásságát, mely korszak- alkotó volt az egyetemes orvos- lástörténetbén. Elismeréssel nyilatkozott arról a munkáról, melyet Bács-Kiskun megyében végeznek az egészségügyi dolgozók a lakosság gyógyításában, egészségének védelmében. Ezután kitüntetések átadására került sor. Dr. Major Imre nyújtotta át dr. Meződy Károlynak, a bajai városi-járási kórház gyermekgyógyászati osztályvezető főorvosának a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, melyet kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adomá nyozott. Az egészségügyi miniszter dr. Csollák Lajos orgoványi körzeti főorvost eddig végzett kiemelkedő szakmai munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként Kiváló Orvos kitüntetésben részesítette. Ba>bós Jánosné, a kiskunhalasi kórház gyermekápolónője és Ernyes Lászióné, kiskunfélegyházi KOJÁL-ellenőr Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Kitüntetésüket mindhárman a csütörtökön, Budapesten megtartott országos Semmelweis-ünnepsé- gen vették át. Kiváló munkáért kitüntetést kapott a megyei ünnepségen Aszódi Istvánná, számviteli csoportvezető, Kalocsa, kórház, Baksa Józsefné, gyermekápolónő, Kecskemét, megyei kórház, Balázs Józsefné, gazdasági nővér, Kiskunhalas, kórház, Bartal Sán- dorné, gyógyszertárvezető, Lajos- mizse, Bácskai Andrásné, városi vezető védőnő, Kecskemét, Be ne Arpádné, ügyviteli alkalmazott, (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Dr. Gubacsi László köszönti az ünnepség résztvevőit. A MUNKÁT KERESŐK ELŐTT,NAGY A VÁLÁS Hová mehetnek dolgozni a diákok? Hazánkban régóta hagyományos a diákok nyári szünidei foglalkoztatása. Az iskoláik és a munkahelyek ezzel kapcsolatos feladatait miniszteri rendelet szabályozza. Eltérően a tanulók őszi, szorgalmi időben történő szervezett munkavégzésétől. Ennek alapján a vállalatok, gazdaságok az év első hónapjaiban előre jelzik igényeiket: milyen jellegű tevékenységre hány fiatalt várnak a nyári időszakban? A megyei tanácsnál ezeket nyilvántartják, összegezik, s ennek alapján döntenek arról, hogy melyik iskola melyik vállalattal vegye fel a kapcsolatot. Ez így történt az idén is, és hogy eddig milyen eredménye van a szervezésnek, annak megvitatására a napokban megbeszélésre gyűltek össze a megyei pártbizottságon az illetékes szervek képviselői. Ezt követően beszélgettünk a témáról dr. Tóth Imrével, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével és Krajcsovicz Mihállyal, a művelődésügyi osztály vezetőjével. Megtudtuk, hogy bár az utóbbi időben némileg csökkent a diákok részvétele a nyári munkákban — részben az egyes munkahelyei? tétovázó vagy késlekedő hozzáállása miatt — mégis megállapítható, hogy a munkát kereső fiatalok előtt nagy a választék. Az év első hónapjaiban összesen harmincegy munkáltató jelezte az igényeit, amelyekből kiderült, hogy csaknem háromezer diákra számítanak a szünidő alatt. A megyei tanács illetékesei figyelembe vették az elosztásnál az iskolák és a vállalatok már kialakult hagyományos kapcsolatrendszerét. Mi/után a művelődésügyi osztály az iskolákkal egyeztette a teendőket, {(Tőben értesítették a munkahelyeket arról, hogy mennyiben tudják kielégíteni az igényeiket. Az említett megbeszélésen a tapasztalatok alapján megállapították, hogy az utóbbi hetekben szükségessé vált újabb diákok beszervezése a nyári munkákba. A megye minden részéből ezer fiatal jelentkezését várják még, összesen harmincöt munkahelyre. Például a kecskeméti Kossuth Tsz-nek hatvanöt, az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatnak harmincöt, az ugyancsak kecskeméti Törekvésnek kilencven, a bajai Finamposztó Vállalatnak hatvan, a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalatnak százötven olyan tanulóra van szüksége, aki szívesen tölti szabad idejét munkával a szünidő alatt; természetesen megfelelő pénzbeli ellenszolgáltatásért. De várják még a jelentkezőket a Kalocsai Állami Gazdaságba, a Fémmunkás Vállalat Halasi Gyárába, valamint a dus- noki, akasztói, miskei és á hajósi termelőszövetkezetbe. (Ap izsáki Sárfehérbe „korlátlan számban” mehetnek a diákok dolgozni.) A vállalkozó kedvű fiatalok jelentkezését szorgalmazzák azzal is, hogy ahol meg tudják oldani, adnak szállást, gondoskodnak étkezésről vagy a csoportos oda- vissza szállításról. Az érdeklődők minden részletre kiterjedő felvilágosítást kaphatnak a Kecskeméti Munkaerő Szolgálat Kálvin téri irodájában (20-097 a telefonjuk), más városokban pedig a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinél. A fentiekhez már csak azt tesszük hozzá, hogy a megyei tanácsnál megtudtuk: a további sikeres nyári munkák érdekében már a közeljövőben közösen elkezdik tervezni a diákok egész évi szünidei foglalkoztatásának a tervét. S még annyit, hogy a KISZ-bizottságok kezdeményezésére és közreműködésével a munkába járó diákok életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelően szórakozhatnak, művelődhetnek is a mindennapi munka mellett. V. M. A mezőgazdasági termelés az utóbbi években megfelelő színvonalon elégítette ki a belső piaci igényeket, növelte exportját, segített a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javításában. Fejlődése azonban nem volt egyenletes, az üzemek gazdálkodási színvonalában különbségek jelentkeznek. A differenciálódás — ez már a gyakorlatban elfogadott vélemény — a gazdasági élet természetes jelensége, egyúttal azonban feszültségek forrása is. Az alacsonyabb hatékonyságú üzemekben kevesebb a jövedelem, kisebb az eltartó képesség. Számos oka lehet az üzemek gazdálkodási polarizációjának. Különböző a föld minősége, nem egyformák az éghajlati és domborzati viszonyok, természeti csapások befolyásolják a gazdálkodás eredményeit, s az ipari háttér, a vezetés színvonala is eltérő. A párt agrárpolitikája felismerte, hogy a jelenségre jobban oda kell figyelni. Az utóbbi években ugyanis a termelési költségek egyre gyorsabban emelkednek, ami rontja a gazdálkodás eredményét. Az üzemek is rájöttek, hogy valamit tenni kell, hiszen a szabályozórendszer egyre nagyobb követelményeket támaszt. A termelési szerkezetet igyekeztek úgy kialakítani, hogy alkalmazkodjanak a helyi adottságokhoz, gazdaságosabbá váljék munkájuk. Mezőgazdasági és ipari feldolgozó üzemeket létesítettek, amelyek részben lekötötték a szabad munkaerőt. Az ott dolgozók pedig szükség esetén segítséget nyújtanak a határban is. A melléküzemágak jövedelméből fejlesztik az alaptevékenységet. A szomszéd gazdaságok már évek óta ösz- szefognak a megye számos körzetében. Szakembereket, gépeket csoportosítanak át a nagy munkák idején. A rossz szomszédság török átok, mondja a régi közmondás, a jó együttműködés viszont áldás. Ezt ma már egyre több mezőgazdasági vezető vallja. Az élet sürgette a kooperációkat. Egyes beruházásokat a szűkülő pénzügyi lehetőségek miatt egyedül ma már nem tudnak megvalósítani. A bácskai és Duna melléki körzetben főként az ágazati együttműködés jellemző. A megye északi részén a kis körzetek fognak össze. Nyolc helyen alakult meg a szövetkezeti együttműködési tanács. Mintegy fél évvel ezelőtt jöttek létre ezek a szervezetek, de máris sokkal szorosabb a kapcsolat — a termelésben. Űj tartalékokat tártak fel, egyféle szervezeti kereteivé váltak a közgazdasági gondolkodás és gyakorlat erősítésének. Lehetőségük nyílik ,•arra is, hoay a fejlesztési alap egy részét egymásnak átengedjék. Így kialakul a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés. A mezőgazdasági nagyüzemek egyharmada magas színvonalon gazdálkodik. Dominál az iparszerű növénytermelés, és az állattenyésztés is megfelelően fejlődik. /Közös jellemzőjük, hogy kihasználják az összes lehetőséget, kezdeményeznek, különösen a takarékosabb gazdálkodásban érnek el egyre jobb eredményeket, amellyel ellensúlyozzák az egyre növekvő költségeket. Hatással vannak körzetük fejlesztésére. Döntő, hogy ezekben az üzemekben jó a vezetés, és felkészült a szakembergárda. A téma időszerűségét, fontosságát jelzi, hogy a megyei pártbizottság legutóbbi kibővített ülése foglalkozott az üzemek differenciálódásából* a gazdasági társulások helyzetéből adódó feladatokkal. Gazdag, tartalmas vita alakult ki, számos hasznos javaslat hangzott el. A felszólalók hangsúlyozták a pártszervezetek felelősségét is. Az üléséről szóló közlemény rámutat, hogy vitassák meg, majd folyamatosan ellenőrizzék a gazdasági feladatok végrehajtását, a hatékonyság fokozását í szolgáló fejlesztési célok megvalósulását, ösztönözzenek a i vezetés színvonalának javitá- sára. A kommunisták fóruma I hosszú időre meghatározta a fejlődési különbségekből szár- j mazó ellentmondások /eloldd- | sának tennivalóit. Kereskedő Sándor f i