Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

1982. július 23. • PETŐFI NÉPE * 3 A mai Imrehegy Az a bizonyos vészharang, amit meghúznak valaki vagy va­lami fölött, ha baj éri, Imrehegyet nem háborgatja. Három évtizede, amikor 580 szétszórt tanyával községgé ala­kult, túl nagy jövőt nem jósoltak fennmaradásának. 1961. má­jusában a településsel úgy elbánt a jég, hogy a fák nem fa­kadtak ki. A 30—40 évesek a kilátástalan helyzetben elvándo­roltak a faluból. Az iparban kerestek — és találtak — munkát. • Flaisz János: Estére hazame­gyek a traktorért... 1982: tizenkét új letelepülő A 60-as évek elejéig a tanyán lakók idegenkedtek a belterület­től. Nem voltak benne biztosak, hogy fönnmarad (megmarad)-e önálló községnek Imrehegy. Ami­kor 1968-ban megépült a vízve­zeték, az üzletház és a meleg­konyhás vendéglő, s 150 tanyát villamosítottak, az emberek kezd­ték magukat biztonságban érez­ni. Százhúsz család fürdőszobás lakás 'építését határozta el. Napjainkra megszűnt az el­vándorlás. Tavaly még húszán mentek el a faluból. Az idén már csak ketten, ám ugyanakkor ti­zenkét új letelepülő is érkezett! — Felszökött a vállalkozói kedv. A lakosok, erejükhöz ké­pest, részt vesznek a község gaz­dálkodásában. Régebben szegény község voltunk, kevés munka­hellyel, ezért tudjuk értékelni: mit jelent a teljes foglalkozta­tottság. Annak a százhúsz imre­hegy i nőnek, aki az Üj Élet Szakszövetkezetben angóranyu- lakat gondoz, 3500—4000 forint a havi fizetése. Az 5000 holdas er­dőnk is kínál elfoglaltságot. S a határban — majd meglátják! — annyi a kézi munka, bogy itt va­lóban csak az nem dolgozik, aki nem akar — tudjuk meg Bélák Katalin tanácselnöktől. Mit hoz a szőlő ? A határban szembetűnő a vál­tozás. Ahol egy éve térdig érő perje és erős tarack szívta a ho­mokot, most frissen kapált sző­lők sorjáznak. Eredetükről annyit, hogy mi­alatt a szakszövetkezetben to­vább folytatták a telepítést, nem késlekedtek a régi szőlők felújí­tásával sem. Háromszáz hektár idős és 200 hektár fiatal szőlő részes művelésére kötöttek meg­állapodást helybeliek és mások a szakszövetkezettel. — Mire számítanak? — fordu­lunk a motorkerékpárjával hoz­zánk érkezett Bácskai Gábor szö­vetkezeti mezőgazdászhoz. —i Az elmúlt tíz évben még egyszer se volt ilyen kitűnő ter­mésre kilátás, mint amilyenre az idén számíthatunk — mondja a szakember. — így megéri a ré­szes művelés a vállalkozóknak. Nyolcvan-száz mázsa szőlőt vá­runk hektáronként. A remélhető tisztes jövedele­mért most, ezen a forró délelőt- tön is dolgoznak a szinte vége­láthatatlan sorokban. „Estefelé hazamegyek a traktorért” Túri Ferencné kacsol. — Olyan magasra kell nyúl­nom, hogy a szőlő legtetejét is elérjem —- mutat a támoszlopos ültetvényre a 36 éves asszony. — Egy óra alatt húsz tőkét bírok ? megtisztítani. Egy hektár 2830 tőke! Mire végigmegyek a csalá­dommal egy ekkora területen, be­lefájdul a hátunk meg a dere­kunk. A család 25 ezer forint OTP- hitelt kapott az egy hektár új te­lepítéshez (egy hektár szőlőt meg fölújításra vállaltak). A szep­temberben 4. évébe forduló ül­• Bácskai Gábor az idei termés­kilátásról beszél. tetvény termése — most már biz­tosnak látszik — visszaadja a .te­lepítés költségét. Az emberek bizakodók. A vi­har és a jég nem tépázta meg a tőkéket. Kézzel, géppel, ki- ho­gyan győzi, műveli a saját ré­szét. Flaisz János feleségével egy másik táblában karaszolja az eső után kiserkent gyomot. — Egy keveset karaszolunk, az­tán meg hazamegyek a trakto­rért, hogy erős járcsával végigfo- gasoljam ezt a dudvát — tervez­geti a gazda. Összetartozás A részes szőlőművelés közelebb hozza egymáshoz a különféle rendű-rangú (hivatású) embere­ket. Orvos, rendőr, honvéd, vas­utas, postás, lakatos és kereske­dő is eldolgozgat a földeken, de még a tanácselnök asszony is, aki mutatta a kezét, hogy nem­csak az irattartót szokta ő ren­dezgetni ... Az imrehegyiek évente szerző­désre értékesített négy és fél ezer hízott sertése, s a kiterjedt sző­lőtermesztés, a nagyüzem mellett érzékelteti a kisüzem létjogosult­ságát. E kettő együtt — egymás­sal tartós és gyümölcsöző kap­csolatban — mindinkább alapjá­vá válik egy falu életének, boldo­gulásának. • Túri Ferencné a kacsokat sze­degeti. Túri Ferencék se bánták meg, hogy 1973-ban családostól beköl­töztek a faluba, Debeákpusztáról. Házat építettek, szobabútort, tv-.t, konyhai berendezést vettek. Szempák Istvánék öt hold régi szőlő felújítására vállalkoztak. „Annak éltünk, hogy jó lakásunk legyen”, összegzi házasságuk két évtizedének eredményét az asz- szony. Otthpnukban járva, láttuk: ez a törekvésük kimagaslóan si­került ! Nem a világ vége! Imrehegy, Szarkás 120. egye­seknek tán a világ vége — Tóth János és felesége viszont el nem cserélné semmilyen más hajlék­kal. Négyszáz méterre van a be­kötőút, egy kilométerre, a bolt; s ha utazni kívánnak valahová, 25 buszpár közül választhatnak. Ivóvizet 22 méter mélyről, hid­roforral nyernek. A konyhában színes mosogató. A fürdőszoba épp olyan, mint bármely átlagos városi lakásban. Tucatnyi adottság. Mind-mind megtartó erő egy településen. Ám arra is szükség van (volt rá pél­da), hogy a helyi tanács ne hagy­ja csorbítani a lakosság alapve­tő érdekeit. Pár éve — nem tudni, miért —, egy felsőbb rendelkezéssel meg akarták szüntetni Imrehegyen a községi orvosi állást. Úgy volt, hogy az orvost Kecelne helyezik át. A tanácselnök asszony és a tanácstagok addig hadakoztak, érveltek, míg dr. Szabadosi Ka­talin maradt. Meghagyták állásá­ban. Az 1100 lakosú Imrehegy hasznos termelőmunkájával, bizonyított életrevalóságával képes ezután is lakóinak egyéni boldogulást nyújtani. Kohl Antal NAPKÖZBEN Mikor jön a kenguru? Bács-Kiskun megyében turné­zik — jelenleg Kiskunhalason tart előadásokat — ja .Torino Grand Cirkusz Azt nem tudom, miért éppen Torino, hiszen egy magyar vállalkozásról van szó, azt pedig végképpen nem értem, miért Grand. A cirkusz ugyanis < egyáltalán nem grand, sőt in­kább kicsi. Mindez azonban lé­nyegtelen is lehetne, mondhat­nánk: reklámfogás. Csakhogy amint a menazséria elnevezése, éppen úgy a plakátjain, hirdeté­seiben közzétett szöveg is — eny­hén szólva — alaposan félreve­zető. A cirkusz kecskeméti vendég- szereplése idején bömbölő hang­szóróval felszerelt autóval járta a várost, hirdette a „világszenzá­ciókat”. Nos ennek a hatására családommal mi is felkereked­tünk, hogy megnézzük a délutáni előadást. Legfőképpen a gyerekek miatt, akik borzasztóan kíván­csiak voltak a hangszóróban hir­detett, a plakátokon is beígért kengurukra, majmokra, egzotikus madarakra, óriáskígyókra, fővá­rosi bohócokra, lámákra, idomí­tott lovakra. Ma már tudom, hogy fejenként harmincforintos egy­ségáron mentünk lépre. A néző­tér tele volt gyerekekkel, s ter­mészetesen a kísérőként beülni kényszerült, s talán még kíván­csinak is mondható felnőttekkel. A hőségben — erről persze sen­ki nem tehet — megkezdődött az előadás. Jöttek az artisták. Megtapsol­tuk őket. Jött a bohóc — nem tudom fővárosi volt-e, de két­ségtelenül egyedül, és nem töb­bes számban láttuk őt. Jó volt, megtapsoltuk. Közben gyerekeim egyre türelmetlenebbül kérdez­gették: mikor jön a kenguru? Bíztam a plakátban, a hangos­bemondóban, s azt válaszoltam, ezután. De ezután nem a ken­guru, nem is a majom, nem is a láma, óriáskígyó jött, hanem a „francia Hercules”. Egy nem éppen fiatal férfi indián bőr­szoknyában vaspálcákat hajlítga- tott. Megtapsoltuk. Még mindig nem jött a kengu­ru. Helyette (akkor azt hittük, hogy előtte) egy nőt tettek egy szekrénybe, kardokkal átszúrták a szekrényt, majd kihúzták-a kardokat, s kijött a nő. Tapsol­tunk. Jött a bohóc, leesett a lét­ráról, megtapsoltuk, hogy milyen vicces. Majd vörös fény gyűlt, és az iménti francila Hercules most hipnotizőrként lépett a porondra: elaltatott egy nőt, kardhegyre fektette, majd újra felélesztette. Öt is megtapsoltuk. Kenguru azonban nem jött. Ellenben jöttek a lóvak. Kör­be szaladtak, ugrottak és kimen­tek. Jött két elefánt. Ilyen pici porondra két ekkora állatot be­hozni életveszélyes. Az első sor­ban gyerekek. Tőlük két centire, nekik háttal a hatalmas elefánt, amely ha egyet véletlenül hátra lép, kész a tragédia. A gyomrom csak akkor kezdte visszanyerni eredeti állapotát, amikor kimen­tek az elefáhtok. Vége lett az előadásnak. El­úszott kilencven forintunk, nem láttuk azokat az állatokat, amiért mentünk. Nem volt kenguru, kí­gyó, majom. láma. Ja! és strucc sem volt, pedig ezt is hirdette a plakát. Mindezt megértettük volna, ha mondjuk valaki kihir­deti az előadás kezdete előtt, hogy tisztelt nagyérdemű: a ken­guru beteg, a kígyó röhögőgör­csöt kapott, a strucc éppen a kecskeméti homokba dugta, a fe­jét stb. — Apu! miért nem mutatták a kengurut? — kérdezte még ha­zafelé menet is a lányom. — Lehet, hogy mutatták, csak olyan pici volt, hogy nem vet­tük észre. De az is előfordulha­tott, hogy az elefánt tulajdon­képpen kenguru volt, csak a bá­csi elvarázsolta — hadartam nagy leleményesen. A gyerek rám né­zett és kijelentette: — Apu, te mindig viccelsz. Pedig nem is én vicceltem, hanem a Torino Grand Cirkusz. .Méghozzá sorozatosan „viccel” városról városra járva. —dorgál----­Mű velődéselméleti nyári egyetem Tegnap az MTA Szegedi Bio­lógiai Központjának kongresszu­si termében megkezdődött a TIT XI. művelődéselméleti nyári egyeteme. Az ország egyik leg­nagyobb létszámú ilyen rendez­vényén több mint 300 közműve­lődési szakember vesz részt. A tanácsi előadók, művelődési há­zak dolgozói, az ipari üzemek közművelődési bizottságainak képviselői adják a hallgatóság zö­mét. A fő téma a közoktatás és a közművelődés kapcsolata. Nyolc nap alatt 17 előadás hangzik el. Szó lesz egyebek között a mű­velődési intézmények jogi mun­kájáról, a felnőttoktatás eredmé­nyeiről és gondjairól, a társada­lomtudományi, a történelmi ok­tatás összefüggéseiről, az iskolák és közművelődési intézmények együttműködéséről. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN Orvosok Az ügyeleti szolgálat ideje: szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A fogászati ellátás sür- .s esetben valamennyi kórház iinbulanciáján. Kecskeméten az Izsáki úti — régi — kórházban szombaton 14 órától hétfő reggel 8 óráig. Szombaton a kecskemé­ti rendelőintézetben 7—14 óráig ellátják a fogászati betegeket. KECSKEMÉTEN, a Czollner té­ri körzeti orvosi rendelőben tar­tanak ügyeleti szolgálatot gyer­mekek és felnőttek részére. Tele­fon éjjel-nappal: 22-760. KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac: dr. Lakos I. (Bugac, Béke u. 25. T: 3). Izsák, Ágasegyháza: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T: 6). Kerekegyháza, Kunbaracs Fülöpháza: dr. Mánya I. (Kerek­egyháza, Lenin tér 14 T: 101). Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs, Szalkszentmárton. Tass: dr. Vladár K. (Kunszentmiklós, Kos­suth u. 4. T: 61). Lajósmizse, La- dánybene: dr. Zsigó L. (Lajosmi- zse. Ifjúság u. 19. T: 24). Lakite­lek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Al­kotmány u. 3. T: 55). Lászlófalva Nyárlőrinc: dr. Kunsági A.) Nyár- lőrinc, Dózsa u. 7. T: 20). Orgo- vány, Jakabszállás: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma A. u. 14, T: 20). Szabadszállás. Fülöpszái- lás, Soltszentimre: dr. Berta L.) Fülöpszállás, Kossuth u. 1—3. T: 38). Tiszaalpár: dr. Fékete F.) Tiszaalpár, Mátyás u. 2. T: 16). Tiszakécske: dr. Károssy Gy. (Ti- szakécske, Béke u. 132. T: 61). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a ré­gi rendelőintézetben tartanak ügyeletet. (Killián Gy. u. 7—9.) Itt látják el Gátér lakóit is. Pálrnonostora, Petőfiszállás: dr. Seres' M. (Pálmonostora). KISKUNHALASON: a Sem­melweis Kórház központi ambu­lanciáján tartanak ügyeletet. Te­lefon: 11-244. 275-ös mellék. HALASI JÁRÁS: Balotaszállás, Kisszállás: dr. Kiss K. (Balota­szállás. Felszabadulás u. 32. T: 9). Mélykút: dr. Lotz G.) Mélykút, Petőfi tér 3. T: 26). Harkakötöny. Zsapa: dr. Tettey K. (Harka­kötöny, Bem u. 2. T: 5). Kiskun- majsa, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa. Ta­nácsköztársaság u. .85. T: 25). .Já­noshalma, Kéleshalom: dr. Kis- honti A. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T: 88). Csávoly, Rém, Boro- ta,. Felsőszentiván: dr. Szilvási K. (Felsőszentiván, Rákóczi u. T: 10). Tompa, Kelebia, Kunbaja: dr. Beregszászi Z. (Kunbaja, Rákóc­zi u. 21. T: 10). Szánk, Jászszent- lászló: dr. Rácz Gy. (Jászszent- lászló, Alkotmány u. 11 a T: 31). BAJÁN a hét végi ügyeletéi a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T: 12-149). BAJAI JÁRÁS: Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Plá- zár L. (Orvosi rendelő, Sükösd, T: 27.). Madaras, Katymár, Bács­borsód. Bácsbokod: dr. Hőgyes Zs. (Orvosi rendelő, Katymár. T: 25). Rém, Borota, Csávoly, Felső­szentiván: dr. Szilvási K. (Orvosi rendelő, Felsőszentiván. T: 10). Nagybaracska. Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Gara: dr. Gergely L. (Orvosi rendelő, Csátalja. T: 12). Bácsalmás, Bácsszőlős. Ta­taháza: dr. Somo? T. (Orvosi ren­delő Bácsalmás. T: 56). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. T: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Kiss K. (Miske, Fő u. 15. T: 2). Dunapataj, Harta: dr. Kovács I. (Harta, Dózsa Gy. u. 51. T: 34). Dunavecse, Apostag: dr. Flórián Gy. (Dunavecse. Munkácsy telep. T: 9) Hajps. Miske: dr. Ambach Gy. (Hajós, Temető u. 9. T. 27). Dunaegyháza. Solt, Újsolt: dr. Danis I. (Solt, Gábor A. u. 1. T: 82). Géderlak, Úszód, Ordas, Du- naszentbenedek: dr. Bagi E. (Gé­derlak, Kossuth u. 95. T: 5). Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vö­röshadsereg u. 27. T: 12). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a be­tegeket. T: 12 vagy 105. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Ruzsáli P. (Csengőd, Dózsa u. 53. T: 44). Kaskantyú, Páhi, Tabdi: dr. Téglás Zs. (Kas­kantyú, Vasút u. 1. T: 7). Kecel, Imrehegy: dr. Dérer A. (Kecel, Vasút u. 2. T: 68). Fülöpszállás, Szabadszállás, Soltszentimre: dr. Berta L. (Fülöpszállás, Kossuth u. 2. T: 30, 36). Bocsa, Tázlár, Soltvadkert: dr. Olasz B. (Solt­vadkert, Tanács u. 11. T: 25, 21). Gyógyszertárak Pénteken zárórától hétfő reggelig a követ­kező gyógyszertárak tar­tanak ügyeletet. Kecs­kemét, Szabadság tér 1. ; Haja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. l a.; Kalocsa, Széchenyi- lakdtelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 2. ; Kiskunhalas, Kossuth u. 15— 19.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Tanács u. 3.; Tisza­kécske, Béke u. 130. Kecskemé­ten a központi rendelőintézetben lévő gyógyszertár szombaton 8— 13 óráig tart nyitva. Állatorvosok Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa út 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1 á), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sza­bó I. (Bácsborsód, Petőfi u. 1.), Tataháza, Mátételke, Bácsalmás: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Tábori R. u. 29.), Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Nagyba­racska, Csátalja, Dávod, Her­cegszántó: dr. Szálas L. (Herceg- szántó, Dózsa u. 1/a.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Toponáry F. (Duna<- vecse, Vörös Hadsereg u. 16. T.: 8), Dunaegyháza, Solt, Űjsolt: dr. Németh I. (Solt, Posta u. 7. T.: 21), Harta, Dunapataj, Dunate- tétlen, Úszód, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek: ifj. dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 8), Szakmár, öregcsertő, Homok­mégy, Drágszél, Miske: dr. Ko­vács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Hajós, Fájsz, Dusnok, BA- FAMI, Bátya: dr. Bajusz I. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 23.), Ál­lampuszta, Solti kerület, Bösztör: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas- egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kos­suth u. 23. T.: 20), Bugac: dr Sza­bó G. (Bugac, Feísőmonositor 577. T.: 10), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Laki- telek, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Sugár u. 16. T.: 21), Lajósmizse: dr. Adonyi L. (Lajósmizse, Baj- csy-Zs. u. 52. T.: 117)y Ladánybe- ne, Kunbaracs, Kerekegyháza: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5 c), Szabadszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Tiszaalpár: dr. Horváth L. (Ti­szaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tisza­kécske, Tiszasor u. 64. T. : 95). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Kossuth u. 4.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Solt­szentimre, Kaskantyú, Páhi, Fü­löpszállás: dr. Karpf S. (Fülöp­szállás, Kossuth u. 12.), Császár- töltés, Imrehegy, Kecel: dr. Kosz. ta S. (Kecel, Kossuth u. 15. T.: 21), Kiskőrös, Vattay u. 10.). KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas: dr. Czabán L. (Kiskun­halas, Kosevoj tér 5. T.: 11-241), Kunfehértó, Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7. T. : 11-060), Jánoshalma: dr. Fü­löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u.), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Bo­rota, Deák F. u. 48. T.: .11), Mély­kút: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Kisszállás, Tompa, Kelebia, Csikéria, Bács­szőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi­kéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Kis­kunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztár­saság u. 130. T.: 118), Csólyospá­los: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Szánk, Jászszen.tlászló: dr. Török L. (Jászszentlászló, Rákóczi u. 12. T.: 4). BAJA, Bátmonostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4 a.). \ KECSKEMÉT, Hetényegyhá- za: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Nagy L. (Kecske­mét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333). KISKUNFÉLEGYHÁZA: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Szegfű u. 2.), Kiskunfélegyháza, Gátér: dr. Horváth T. (Kiskun­félegyháza, Mártírok u. 4. T.: 787), Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Táncsics u. 20. T.: 18). Módosították a mezőgazdasági ontozoviz dijat A földjeit öntöző és a halastó­val, rizsterületekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek gaz­dálkodását ^segíti az jOrszágos Vízügyi Hivatal elnökének új in­tézkedése, amely szerint — az érdekelt tárcával, főhatósággal és érdekképviseleti szervvel egyetértésben — módosította az öntözéshez és a tógazdálkodás­hoz szükséges víz díját. A ren­delkezés megváltoztatta az öntö­zésre berendezett terület után évente fizetendő alapdíj és a ténylegesen felhasznált vízért já­ró változó díj arányait. Az előb­bit csökkentette, s az utóbbit emelte, de azonos ✓terület- és vízfelhasználás esetén semmivel sem kerül többe az öntözés, mint eddig. Azzal viszont, hogy- az ál­landó költséget jelentő alapdíj aránya a korábbi 80—90 száza­lékról 60 százalékra csökkent, megkönnyítette a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi gazdálko­dását. Most már ugyanis rißm két, hanem négy egyenlő rész­letben róhatják le az évi alapdíj összegét. Az öntözési költségek változat­lan egyenlegén belül a ténylege­sen felhasznált vízmennyiség után járó változó költség aránya a ko­rábbi 10—20 százalékról mintegy 40 százalékra emelkedett, ennél­fogva jobban igazodik az öntö­zési teljesítményhez, s arra ösz­tönöz, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a haszon nélkül el­folyó vízre, elkerüljék a pazar­lást. A szántóföldi, a kertészeti növények és a halastavak vízel­látását azonban rendkívüli kö­rülmények, a nagy szárazság, a meleg, az intenzív párolgás jelen­tősen növelheti, de a módosító rendelkezés erre is gondolí. Ezért lehetővé teszi, hogy a víznormát éves átlagban' meghaladó víz- mennyiség igénybe vétele esetén a többletért ne a megemelt, ha­nem a korábbi változó díj össze­gét fizessék. A tanácselnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents