Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf 168. szám Ára; 1 40 Ft 1982. július 20. kedd Hazánkba érkezett Milos Jakes Az MSZMP Központi Bizottsá­ga meghívására hétfőn hazánkba érkezett Milos Jakes Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok 3. oldal Bácsbokodi kazánok 4. oldal A hajósi mű vésztáborban 5. oldal BETÉTÁLLOMÁNY, LAKÁSOK, GÉPKOCSIK, TAKARÉKCSEKK Az OTP megyei igazgatóságának félévi mérlege Bács-Kiskun megye takarékbetét-állománya — mint a lakossági hitelek forrása — 1982. első felében 420 millió fo­rinttal gyarapodott, ami az egész évre tervezett 730 millió forintos növekedésnek megközelítően hatvan százaléka. Az emelkedés kisebb mértékben elmaradt az egy évvel ezelőt­titől. A lakossági betétállomány — 1982. június 30-án — 1 meghaladta a kilenc és fél milliárd forintot. A növekedést olyan tényezők segítették, mint például a bor felvásárlási árának emelkedése, a nagyobb összegű kisajátítási kártalanítások (például Kalo­csán), az átutalási betétszámla terjedése, a gazdasági munkakö­zösségek megalakulása, a lakás­építésekkel összefüggő befizeté­sek, valamint a meggy és a cse­resznye felvásárlásából származó lakossági bevételek. Ugyanakkor fékezte ezt a növekedési folya­matot, hogy számos ifjúsági ta­karékbetét megszűnt (a fiatalok lakást kaptak s kivették a pén­züket), beindultak a termelőszö­vetkezetekben a célrészjegy-jegy­zések és fokozódott a szabad in­gatlanforgalom. A betétálomány alakulása ér­dekes eltéréseket mutat, ha an­nak fajtáit, illetve szervezeteit nézzük. A már említett növeke­désnek több, mint hetven száza­léka például az OTP-fiókoknál, huszonhárom' százaléka a taka­rékszövetkezeteknél s alig hét százaléka a postánál jelentke­zett. A növekedés kilencven szá­zaléka csupán néhány betétfaj­tára összpontosult. Legnagyobb gyarapodás változatlanul a ka­matozó könyvesbetétnél figyel­hető meg, ezt követi a takarékle­vél. E két tartós betét együttes növekedése a már említett 420 millió forintnyi gyarapodásnak több, mint a felét teszi. Kedvezően alakult a K'ST és az átutalási betét állománya is. Az utóbbi szorosan összefügg a má­justól már valamennyi OTP-fiók- ra kiterjesztett betétszámla-nyi­tási lehetőséggel. Az év első hat hónapjában (OTP és takarékszö­vetkezet együtt) valamivel keve­sebb mint háromezer új átutalási betétszámlát nyitottak a megyé­ben s ezzel ma már húszezer csa­ládnak van módja arra, hogy rendszeres fizetési kötelezettsé­geit így bonyolítsa le. A készpénzkímélő forgalom to­vábbfejlesztését jelentette az el­múlt évben bevezetett munkabér­levonás rendszere, amely szer­vesen illeszkedik az átutalási be­téthez. Azóta több, mint ezer ak­tív kereső és mintegy hatszáz nyugdíjas élt ezzel a lehetőség­gel. Jelenleg ötvenkilenc válla­lat alkalmazza az illetménylevo­nást s ebből huszonkilenccel 1982-ben kötött megállapodást az OTP. Ugyancsak az idei év első fe­lében került sor Bács-Kiskunban 172 takarékcsekk-szerződés meg­kötésére. Egyre több gazdálkodó- egység ismeri fel ugyanis ennek jelentőségét. Napjainkban hu­szonegy országos vállalat 45 egy­ségében, hét megyei vállalat 57 üzletében, tizenhárom postahiva­talban, nyolcvanhárom takarék- szövetkezetnél és húsz OTP-fiók- ban van lehetőség a készpénzkí­mélő fizetési módra —.összesen« tehát 337 helyen a megyében. Ismét növekedőben van a gép­kocsi-előjegyzésre befizetett ösz- szeg. Ez a növekedés részben a mérsékeltebb gépkocsi-kiszállí­tással, részben pedig az alacso­nyabb kereslettel van összefüg­gésben. Június végén több, mint 13 ezer 700-an vártak gépkocsira, akik összesen 509 millió forintot fizettek be előlegként. A betétállomány további ala­kulását nagymértékben befolyá­solja a megyében a szőlő- és gyü­mölcstermés, amelynek kilátásai — a júliusi viharkárok ellenére is — ebben az évben igen kedve­zőek. Év végére a betétállomány feltehetően eléri a tízmilliárd fo­rintot. Az előző évekhez képest lassu­ló építésihitel-forgalom jelle­mezte 1982 első felét. Érezhető­(Folytatás a 2. oldalon.) ÖSSZEFOGÁS MELIORÁCIÓRA Talajjavítás — többszörös termés A mezőgazdasági termőterüle­tek növelése szempontjából nagy jelentősége van a teljes talajja­vításnak, más szóval a komplex meliorációnak. Ezzel új területe­ket hasznosítunk, teszünk ter­mőképessé. Több mint két éve alakult a Hosszúhegyi Állami Gazdaság ügyintézésével a Duna— Tisza közi Meliorációs Társaság főmérnöksége Kecskeméten. Tag­jai a gesztoron kívül a Helvéciái, a Kiskunhalasi, a Városföldi Ál­lami Gazdaság, a vaskúti Bács­ka és a sükösdi Május 1. Terme­lőszövetkezet. Csernyi Lajos üzemigazgató arról tájékoztat, hogy az idén csaknem 104 millió forint érté­kű munkára kötöttek kivitele­zési szerződést. Ennek felét ^ megyében végzik el, a többit az ország különböző részein. Ered­ménytervük meghaladja a 10 millió forintot. A legnagyobb megbízásuk Bács-Kiskunban a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet 186 millió forint értékű meliorációja. A kö­zös gazdaság a javított területen többszörös terméseredményt ért el. Még csaknem évtizedes mun­ka vár a talajjavítókra ebben a szövetkezetben. Fáradozásuk azonban megtérül kamatostul. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát­tal. a iMargitta-szigeti melioráció egy részének elvégzésére kötöt­tek megállapodást. Az Állam­pusztai Célgazdaságban is na­gyobb területet javítanak. Dolgoznak a társaság gépei Csongrád. Szolnok, Hajdú-Bi- har és Szabolcs-Szatmár megyé­ben is. Évente mintegy 2 millió köbméter földet mozgatnak meg a talajegyengetés, csatornatisz­títás során. Több mint kétszáz­nyolcvan fizikai dolgozójuk kö­zül sok lakókocsiban tölti sza­bad idejét és csak hét végén jut haza a családjához. Számottevő gépparkjuk van, ezért is nem tudják kihasználni a megyében. Korszerű gépük — amely említést érdemel — az NSZK gyártmányú alagcsövező, amely lézerjelzések alapján mű­ködik. Mintegy 800 méteren be­lül kapja a jelzéseket, amelye­ket elektromos berendezése fel­fog. Ennek alapján az előírt mély­ségben. rendkívül nagy pontos­sággal helyezi földbe a felgyü­lemlett belvíz elvezetésére szol­gáló perforált műanyag csöve­ket. A gép 3,5 méter mélységig képes ezeket beépíteni a talajba. tízórás műszakban 4—5 .kilomé­ter hosszan. Jelenleg a Szabolcs- Szatmár megyei nagyhalászi ter­melőszövetkezetben dolgozik, de a Margitta-szigeti meliorációnál is szükség lesz rá. Elkészült a társaság első fél­évi munkájának mérlege. Csak­nem ötvenmillió forint értékű kivitelezést fejeztek be, azonban januárban és februárban nem tudtak dolgozni. A második fél­évben pótolják a lemaradást. A tervet lebontották a nyolc építé­si vezetőségre, ösztönzik az embe­reket a költségek csökkentésére azzal is, hogy célprémiumokat tűznek ki. Egyik gondjuk az al­katrészhiány, emiatt néhány gé­pük jelenleg is áll, K. S. Talajegyengetés a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövet­kezetben. Először választotta éves közgyűlése színhelyéül Kecskemétet egy kulturális világszervezet. Az Er­dei Ferenc Művelődési Központ előterében, a Ko- dály-centenárium alkalmából rendezett kiállítások némi tájékoztatást adtak arról, hogy miért éppen hazánkban kerül sor a Fédération Internationale des Jeunesses Musicales harminchetedik közgyű­lésére. A nagyteremben Klenjánszky Tamás, az Ifjú Zenebarátok Ma­gyarországi Szervezetének főtitká­ra köszöntötte szombaton este a négy kontinensről érkezett kül­dötteket, mutatta be az elnöksé­get, majd dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese Bács- Kiskun és a város nevében üd­vözölte házigazdaként a fiatal muzsikusokat; bővítette újabb információkkal a rólunk alkotott ismereteket. Jogos büszkeséggel hivatkozhatott arra: már két nagyközségben — Tiszakécskén és Lajosmizsén — is működik egy-egy ifjú zenebarátszerve­zet. Áttekintést adott énekes is­koláink tapasztalatairól, eredmé­nyeiről. A hallgatóságra bízta a következtetést: Kodály is arra törekedett, a „jeunesses” is azon fáradozik, hogy Iminél többen részesüljenek a zeneművészet igaz értékeiből. Mintegy a gondolatsort foly­tatva fejtegette dr. Boros Róbert, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetője, hogy mit köszön­het nemzetünk Bartóknak és Kodálynak: a társadalmi hala­dásért, az ország megújulásáért vívott harcban először vállalt ál­taluk a zeneművészet olyan sze­repet, mint) századokon át az iro­dalom. Jean-Claude Picard, a Fédéra- tion Internationale des Jeunes­ses Musicales elnöke a ma és a holnap szemszögéből vizsgálta, hogy mit jelent Kodály, a ze­neművészet a világ fiatalsága számára: Nemcsak szebbé teszi, teheti az életet, hanem sok gond­dal küszködő, feszültségekkel ter­hes korunkban közelebb hozhat­ja egymáshoz az embereket. A vendéglátók jóvoltából is kelle­mesnek és hasznosnak ígérkező mostani összejövetel új barátsá­gokat teremthet, segíti a megér­tést. Mintegy szavainak igazolására, az ifjúsági szervezet eszményei­nek kinyilvánítására angol, né­met, magyar, francia, olasz fia­talok, máshonnan érkezett ifjú hölgyek és férfiak vonultak a színpadra, hogy Erdei Péter in­tésére megkezdődjék az első Vi­lágkórus első hangversenye. Egy rövid hét elég volt ahhoz, hogy szakavatott vezető irányításával ámulva hallhassa a Május 1. téri intézményben sok-sok delegátus Kodály—Virágh Benedek Békes­ségóhajtás 1801. esztendőben cí­mű, mindig időszerű mondandó­• A ven­déglátók jókívánságait dr. Major Imre tolmácsolta. A Világkórus. • Tanácskozik a közgyűlés. jú művét: „Szállj le felséges palotád egéből Béke! — Meny- nyeknek koronás leánya!”. A kö­zépkori velencei, Gabrieli majd múlt század végén született fran­cia Poulenc egy-egy remeke után Kodály szinjfién magyarul elő­adott Esti dal-a adott alkalmat arra, hogy a nemzetközi hallga­tóság hosszú tapssal méltányol­hassa a kórus és karnagya ki­váló teljesítményét. Vasárnap délelőtt a Megyei Művelődési Központ emeleti elő­terében folytatódott a világszer­vezet közgyűlése, amelynek egyik fontos feladata az ENSZ 1985-re meghirdetett Ifjúság Éve zenei akcióprogramjához előzetes aján­lások kidolgozása. H. N. A VILÁGKÓRUS HANGVERSENYE Megkezdődött az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezetének közgyűlése Kultúra és idegenforgalom í; I Voltaképpen tavaly kezdő­dött valami új, némi mozgoló­dás abban, amit leginkább a kultúra és az idegenforgalom egymásratalálásának nevez­hetnénk. Budapesti Tavaszi Fesztivál-ként hirdették, de az idén már a fesztiválon van a hangsúly, s remélhető, hogy a jövőben egyre kevésbé kon­centrálódik a fővárosra vagy egyetlen évszaikra. Robert C. Lonati, az Idegenforgalmi Vi­lágszervezet főtitkári ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Általában más or­szágokban a. fesztiválokon a világhírű együtteseket lépte­tik fel, vagy nemzetközi prog­ramot szerveznek. A magyar kultúra múltja és jelene olyan gazdag, hogy önerőből is vala­mi újat tudnak produkálni, amelyre a Föld más országai nem képesek". Valóban. Nemcsak a Kq- dály-centenáriumra gondo­lunk, amely több mint ünne­pi alkalom, hiszen Kecskemét­re, a mester szülővárosába, a Zenepedagógiai Intézetbe Ja­pántól Kanadáig jönnek a ze­netanárok, hogy megismerked­jenek a Kodály-módszerrel. IJ)e jönnek a Fsrencsik János ve­zényelte koncertekre, a Pécsi vagy a Győri Balett előadá­saira is, a vásárhelyi festők kiállításaira, vagy az ország legkülönbözőbb tájain fellel­hető népművészeti értékek megtekintésére. Egyáltalán, <az utóbbi idők­ben kezd megdőlni egy hagyo­mányosnak tekintett „idegen- forgalmi" nézet. Miszerint a külföldi turistát nem érdekli az eredeti folklór, csak a csi­kós-gulyás álromantika, a ká­véházi cigányzene műdalai, a gulyás-partyk. Bár az ilyesmi­nek is van több-kevesebb vonzereje. Sok vidéki városunk, táj­egységünk jeleskedik abban, hogy sajátos atmoszférájával, művészeti produktumaival, kisebb-nagyobb turistaköz- panttá váljék. Ilyen a Szege­di Szabadtéri Játékok, a Gyu­lai Várszínház eseményei, Pécs sokféle kulturális attrakciója, ami a balett mellett több kép­zőművészeti kiállítást is ma­gában foglal, Kaposvár nyári programja, vagy a Dél-Bala- ton kulturális eseményei. De beszélhetnénk — széle­sebben értelmezve a kultúra kifejezést — olyan programok­ról is, amelyek egy-egy jelleg­zetes tájegység romantikáját kínálják a zsúfolt városok za­jától megfáradt utazóknak. Ausztriában és az NSZK-ban, ahol a vidéki települések nem kizárólag a gazdálkodáshoz, hanem a természeti környezet­hez is alkalmazkodnak, meg­szokott a falusi gazdánál nya­raló városi család. Nálunk, az Őrségben kezd kialakulni a falusi fizető-vendéglátás. Mi­ért ne lehetne a Tokajhegyal- jánaik — amelynek közelében van Sárospatak —r, a Pécstől nem messze található villányi borvidéknek hasonló vonzere­je? Hiszen a természet kö­zelségében élő barátságos em­berek, a népi építészet nem skanzenekben, múzeumokban „konzervált”, hanem élő, funk­cionáló darabjai mind-mind olyan élrriényeket ígérnek, amelyekért szívesen tesznek hosszabb utat is az idegenek. ______________ Ir ak visszaszorította az iráni csapatokat Az iraki csapatok kiűzték ira­ki területről az iráni inváziós hadsereget a Basra iraki határ­menti kikötőváros körzetebén vívott harcokban — közölté hét­főn reggel a BBC kiküldött tu­dósítója. A tudósítót — több kül­földi kollégájával együtt — az irakiak elvitték a frontvonalak­ra. Itt egy iraki ezredes bemu­tatta nekik a szombati és vasár­napi harcok színterét, s azt a pon­tot, ameddig az irániaknak si­került behatolniuk iraki terület­re. Az ezredes közölte a külföl­di tudósítókkal, hogy az iránia­kat — szám szerint mintegy száz­ezer katonát — maradéktalanul kiszorították iraki területről, sú­lyos veszteségeket okozva nekik. A BBC tudósítója beszámolt ar­ról, hogy míg a körzetben tar- tózkóidtak, a határ felől szünte­lenül hallani lehetett az ágyú­dörgést. Teheránból egyelőre nincs hír a Basra körzetébe küldött csapatok sorsáról. A legutóbbi — vasárnap esti — iráni söz'e- mény szűkszavúan arról szá­molt be, hogy a körzetben har­cok folytak, de hogy iraki vagy iráni területen, az nem derül ki. Az iráni közlemény szerint súlyos tüzérségi összecsapások voltak az 500 kilométeres front­szakasz valamennyi szektorá­ban, iráni repülőgépek pedig támadták az iraki állásokat. Visszaérkezett Bagdadba Ta- ha Jasszin Ramadan iraki első miniszterelnök-helyettes. A po­litikus Szaúd-Arábiában és Ku- vait'ban tárgyalt az iraki—iráni háborúról. Algírban tárgyal Husszein Musszavi iráni kormányfő, ugyan­csak a konfliktussal kapcsola­tos kérdésekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents