Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
TUDOMÁNY ■ TECHNIKA A Házunk tája rovat különkiadása Kedves olvasó! Nem szeretnénk önt a fenti címmel félrevezetni. Ezúttal ugyanis nem az esedékes konyhakerti teendőkről, növényvédelemről, gyümölcsfák, lugasok gondozásáról lesz szó (igaz, pázsitkészítéssel foglalkozunk), összeállításunkban olyan — talán még kevésbé ismert — technikai megoldásokról, hazai és külföldi újdonságokról számolunk be, amelyeket valamennyien szívesen látnánk a „háztájiban”. Tégla és habarcs nélkül Sötétbarna cseréptető, világos, műanyag-borítású falak, zsalugáteres ablakok. A ház mellett nyárfák, elöl néhány alpesi hangulatot árasztó fenyő. Kellemes környezetben áll ez a tetszetős küllemű ház, amelynek csupán az alapozása beton, a falazat és a födém fából és faforgácslapokból készült. A mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet kísérleti „lakóházáról már hírt adtunk lapunkban. Azóta elkészült a képen látható tetőtér-beépítéses mintaház, amelyet a szövetkezet telephelyének kapujában tekinthetnek meg az érdeklődők. Friss híreket is kaptunk Mélykútról: a Szegedi Ipari Vásáron újabb típusokkal rukkol ki' a szövetkezet. Csinosan otthon is! Végy tíz deka levendulalila, öt deka vajsárga Füred fonalat, kötőtűt, horgolótűt és egy gombot ... A jól mosható, bolyhos felületű Füred műszálfonalból* néhány óra alatt elkészíthetjük a képen látható, kabát alá vagy önmagában (szerintünk utóbbi módon előnyösebb!) szinte mindig, mindenhova felvehető alapfelsőrészt, amely szoknyához, shorthoz egyaránt alkalmas, s otthonra is kitűnő viselet. S akinek netán túl „mély” a kivágás, a képen látható módon a középrész felett nagyméretű, színben harmonizáló kitűzővel díszítse (s fogja össze) e mellénykét. Az otthon zöld füvén Ismerik a világslágert, ugye? Nos, nem akarunk nosztalgiázni, így csupán annyit: gyorsan és kevés munkával is lehet családi, hétvégi házunk köré gyepszőnyeget varázsolni. A titok nyitja a FÜTEX. Első látásra közönséges textíliának hihet nőnk a tekercset, amely 20 vagy 30 méter. 2,2 méter széles, fűmaggal sűrűn telehintett pamutanyagot tartalmaz. Mi a teendő? A talajt előkészítjük (elegyengetjük, porha- nyítjuk stb.), majd ráterítjük a FŰTEX-et. Ezt követően megöntözzük a szőnyeget (a műveletet több napon át ismételgetjük), s ha jól dolgoztunk, két héten ibe- lül zöldbe borul a környék. S mi lesz a textíliával? Mire a fű megerősödik, megnő, a pamutszálak elbomlanak a talajban. A FÜTEX-et az idei BNV-n fotóztuk le, gyártja a TEMAFORG Vállalat kunszentmiklósi üzeme. Tessék befáradni! Vendég jött. szól a kapucsengő, induljon már valaki ajtót nyitni! Avagy nincs is erre szükség? Ha a lakás (hivatal, üzlet, szálloda) az Egyesült Villamosgépgyár lineáris motoros tolóajtóival van fölszerelve, akkor nincs. Az egy- vagy kétszárnyas tolóajtó automatikusan nyílik és csukódik. A nyitva tartás ideje egy és tizenkét másodperc között változtatható. Az ajtó parancsra nyílik, s az utasítást a kétoldalt, fölül, vagy alul elhelyezett érzékelők adják (az ajtó egyes részegységei az ÉVIG bajai gyárában készülnek). Működtethető az ajtó radarral, fénysorompóval, taposószőnyeggel (amely rálépésre nyitja a szárnyakat), továbbá nyomó gombbal és könyökkapcsolóval i Áramkimaradás esetén az úgym vezeti pánikszerkezet szélesre tárja valamennyi tolóajtót. • Ha az ajtó fölé szerelt radarérzékelő a „látókörén” belül mozgást észlel; parancsot ad a vezérlésnek az ajtó nyitására. • A fénysorompó az ajtó előtt keresztülbocsátott fénysugár megszakításakor működteti az ajtót. Egy okos kis telefon Van, aki szeret telefonálni, s van, aki nem. Ám azt hiszem mindannyian egyformán bosszankodunk, ha nem kapunk vonalat, vagy a hívott fél készüléke foglaltat jelez. Idegesítő, s időt rabló foglalatosság az újbóli és újbóli próbálkozás. Ám akik a Radio Shack amerikai cég által forgalmazott ET—100 jelű elektronikus telefont használják, mentesülnek a kellemetlenségektől. A készülék megfelelő gombjának lenyomása után ugyanis működésbe lép a memóriaegység, s mindaddig automatikusan „tárcsázza” a beprogramozott számot, míg szabaddá nem válik a vonal. A telefont ez idő alatt ott lehet hagyni, a kapcsolat létrejöttét csipogó hang jelzi. A nyomógombos, egybeépített telefon ezenkívül kiadja a hangot (gombnyomásra) a lakásban levő többi készülékekre, s ott nem csupán a be- lehallgatásra van mód, a beszélgetésbe bármikor be lehet kapcsolódni. íme az új Cabrio S ha már van faházunk, gyepszőnyegünk, fotocellás ajtónk, memóriaegységgel felszerelt telefonunk (a saját készítésű pulcsiban feszítő manökenről nem is beszélve!), válasz- szunk mindehhez egy gépkocsit. Mit szólnának mondjuk egy FIAT típushoz, méghozzá egy új modellhez: a Ritmo Cabrió- hoz? Azt kérdezik, mit tud ez a kocsi? Kabriolett, tehát nyitott, s zárt karosszériával egyaránt használható, öt személy - ■ Jlítására alkalmas, á motorja 85 lóerős, végsebessége 160 " -.méter óránként. Nem mi mondjuk, a nyugatnémet CHÍC magazin írja (innen a fotó és az adatok), hogy kényelmesebb, s jobb ez a kocsi a Volkswagen Golf Cabriónál. Mi elhisszük, aki pedig kételkedik, járjon utána. Jó utat! taés összeállította: Sitkéi Béla. Fotók: Méhesi Éva és Straszer András. Berkes Péter (4.) Semmi baj. Megvagyok. Ez a ház... igazán remek. Teljes összkomfort. A professzor úr vigyázó szeme mered rám minden bútorról, nehogy... nehogy olyasmit tegyek, amit ebben a házban nem szokás. — Apuka, jól vagy? — Hallak akkor is, ha nem üvöltesz. — Egyáltalán nem tetszik nekem a hangod. — Vastag falak, masszív ajtók, az ablakokon erős rács .., mint egy vár. Ideális visszavonuló hely... holmi sebek nyaloga- tására. — Apuka, add becsületszavad, hogy teljesen jól vagy! — Űri hely ez. Hogy érezhet- né itt magát a magamfajta? Főúriam Csak irigyelhettek. — Ne tréfálj, kérlek. Ittál? — Hallod-e, kölyök! — Jól van, ne haragudj. Te kényszerítesz a találgatásra. Mondd, apuka, mi van a . .. kőművesekkel? — Miféle kőmívesekkel? — Ne, ne vacakolj! — Nem tudok semmiféle. .. kőmívesekről. Hol kéne lenniük? Nincs ennek a háznak semmi baja. Masszív ház ez. — örülök. Igazán! örülök. Csak a hangod... az nem tetszik változatlanul. — Már a hangom se? Eddig csak a szavammal volt bajotok. — Ugyan, apuka, ne butáskodj! — Mennem kell... ebédelni. Később nagyon sokan lesznek. — Apuka! ígérd meg, ha valami zűr van, azonnal telefonálsz. Vagy szólsz annak a dokinak.; Otthon van egész nap, már nyugdíjas. Nem keverted el a telefon- számát ? — Rovarirtó kell, nem orvos. Na, szervusz, fiam. Indulok, mert felhősödik is.' — Szervusz, apuka. Vigyázz magadra, mert... 8. Csak öt után értem el Terát. Nyomban telefonált a dokinak, ha nem esik nehezére, tévedjen már a ház felé, csöngessen be valamilyen ürüggyel, látta a mozgást odabent, azt hitte, a professzorné jött le, a többi majd kialakul. Nem kellett sokat győzködnie, a doki mindent értett, azt mondta, indul azonnal. Nyolc felé hívta vissza l Terát, Tera azután minket. Anya, szerencsére, még nem jött haza, magam vcltam otthon. A kertkaput zárva találta a doki, hosszan csengetett, hiába. Bezörgetett a felső szomszédhoz, tudta, arról nincs kerítés, a két telket magasra nőtt, de áthatolható mogyorósövény választja el. A szomszéd egész nap nem látta apukát, igaz, nem is nagyon figyelte. Lehet, hogy alszik, mondta, az este, vagy inkább az éjjel nagy dá- ridó volt, éneklés, aztán üvöltözés, csapkodás, ámbár az is lehet, hogy nem a professzorvillában volt buli1, ő nem jött ki a ricsajra, miért jöt$ volna, ;errefelé nyáridon mindennapos az ilyesmi. Együtt jöttek át a dokival. A hátsó, kert felőli ajtó nyitva volt. Apuka valóban aludti a nagyszobai díványon. Fején vizes törülköző, a képén zúzódások, ajka berepedve, földagadva. Hogy felébresztették, kis híján nekik ment, betörőnek vagy minek nézte őket, alig bírtak kimagyarázkodni. Utána viszont roppant készséges lett, kávéval, üdítővel kínálta őket, képzeljék, mondta, hogy jártam, rendet akartam tenni a sufniban, de a rönk, amire fölálltam, hogy leszedjem az évtizedes pókhálót, kifordult alólam, bezuhantam a rendetlenségbe, a ládák, deszkák, szerszámok, ócskaságok közé, még jó, hogy tőr, vasvilla nem volt köztük, biztosan fölnyársal. A doki megnézte a sebeit, szerencsére nem volt komoly egy Sem, kékülő-zöldülő ütődések csupán, és nagy valószínűséggel nem a sufni limlomjaitól származtak, hacsak nincs ott minden ócska holmi rongyba bugyolálva. A doki nem firtatta a dolgot, a szomszéd viszont kávézás közben, megjegyezte, volt itt valami daj- daj az éjszaka, nem jó az ilyesmibe magányosan beavatkozni, az ember vagy hagyja őket a fenébe, vagy; ha van telefonja, beszól a rendőrségnek, azok aztán vagy kijönnek, vagy nem. Apuka azt mondta, nem hallott semmit, dupla adag altatót vett be a sajgó képe miatt. Ráhagyták. A dokit a sebeknél, s eredetüknél jobban izgatta apuka különös, „infantilisán műkedélyes” viselkedése. Repkedett a házban, gúnyos megjegyzésekkel mintegy mentegetőzött azért, hogy a ház olyan, amilyen, s hogy ő most élvezni kénytelen összkomfortját, a magafajta „érdes kádernek” tulajdonképpen a legolcsóbb faház, sőt egy szokványosán berendezett rajsátor is megtenné, az egyedüllét a fontos, a kényszerű magával-törődés, ami, persze, korántsem olyan egyszerű, mint azt az orvosok és a hozzájuk visszhangként csatlakozó tanácsadók elképzelik, könnyen lehet, hogy épp fordítva sül el a dolog, de annyi baj legyen, több is veszett Mohácsnál, ő már las- san-lassan ledolgozta a maga adagját, jöjjenek az új nemzedékek, és a többi, és a többi. Mindezt szinte eufórikus jókedvvel próbálta előadni, de el-elcsuklott a hangja, sebektől amúgyis torz nevetése néha inkább sírásra emlékeztetett. Az idegkimerültség, a gondolkodászavar tipikus tünete, mondta a doki, kritikus állapot, bármerre billenhet. Azzal búcsúztak tőle, hogy a doki holnap újra betér megnézni a sérüléseket, s hogy a családnak, természetesen, véletlenül se kotyogják el a balesetet, főképp fiuknál nem tenne jót atyai tekintélyének. Tera megkérdette, nem túl kockázatos-e ilyen körülmények között egyedül hagyni, mire a doki azt válaszolta, nincs egyedül, a szomszéd is, ő is be-bekukkantanak majd hozzá, s ha szükségét érzik, jelentkeznek. 9. (Kettes cédulacsoport.) „Nem azt, nem a kapott ütle- geket... elfogadhattam volna a felkínált mentőövet: részeg társaság, rájuk szóltam, nekem jöt- iek, ez se épp elbüszkélkedni való, ámbár aki harcba száll, sebeket is kaphat, le is győzhetik, ez benne van a játékszabályokban ... hanem az az elképesztő arrogancia, az a kimódolt mocsok- ság, az az emlékgyalázó pökhen- diség... idejönnek részegen szerená- dolni, mozgalmi dalokkal, hej, te bunkócska, te drága, sződd a selymet, elvtárs, sej a mi lobogónkat, előre, proletár, a végső harcra... nem kellett a kerítés fedezése, hadd lássák a mocskok, én szemtől szembe ... még szép, hogy karóval, ha egyszer az került a kezem ügyébe. A katona fegyver nélkül... nem tudták, honnan is tudhatták volna, ki vagyok, ha tud- •••> . ” 'élreértette őket, mondja a füttyös górécska. Ismét félreértette őket. Bizonyítani akartak, nem gúnyolódni. Be kellett volna kalkulálnia a részegségüket. Részegségükben találták ki, amit kitaláltak. Maga mindig előbb üt, és azután kérdez? „Mindig? Mi az, hogy mindig? Bizonyos esetekben igenis: mindig!” „A seregben a dolgok legyenek egyértelműek. Nekem ne mondja a katona: nem tudom mi történt velem, megzavarodtam, ittas voltam, elvesztettem a fejemet, azelőtti sose tettem ilyet. Mellébeszélő magyarázkodás! Aki megtett valamit, akár józanul, akár részegen, abban potenciálisan mindig is benne volt az a tett. És ha benne volt, legyen benne annyi bátorság, annyi tisztesség is ...” „Tulajdonképpen egy idő óta ... mióta? Hónapok? Évek? ... nem az nyugtalanít elsősorban, hogy X vét a szabályok ellen, hanem hogy ezt szorongás nélkül teszi, "hogy bűntudata lát- szatbűntudatj, számomra rendezett színjáték,, amit... legutóbb ez a Szivák. Lejött a barátnője, nem lehetett kiengedni, dobbantott, a járőr hozta be a városból. Áll előttem lehajtott fővel, keményen dorgálom, hogyan ítéljem meg ezek után az ön eddigi rendességét, kapaszkodhat, mire sikerül újra visszaszereznie a bizalmamat, szigorúan meg fogom fenyíteni... ; (Folytatása következik.)
