Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
1982. június 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Munkánkat, törekvéseinket támogatják Beszélgetés az Egyesített Szociális Intézmények igazgató főorvosával Az öregek évében élünk, s ez a körülmény szükségszerűen fölveti, hogy az idevágó gondokat, problémákat közüggyé tegyük. Hazánkban a lakosságnak mintegy 20 százaléka időskorú, s ez a tény egyben a gondok folyamatosságát is jelenti. A népességnek ez a része sem családi, sem társadalmi, sem pedig biológiai mércével mérve nem egészséges. Az egyedülálló, magára hagyatott, s különösen a beteg ember társadalmi támogatásra, központilag irányított orvosi ellátásra, gondozásra szorul. 'Kecskeméten fél évvel ezelőtt jött létre az Egyesített Szociális Intézmények elnevezésű társulás, amelynek lényegéről és működéséről — úgy gondoljuk — érdemes és szükséges tájékoztatni a közvéleményt. Azért kerestük fel az intézmény vezetőjét, dr. Hon. ti Géza igazgató főorvost a derűs hangulatú új műkerti épülettömbben, hogy megkérdezzük, miben áll az intézmény újszerűsége, milyen feladatokat látnak el? — Országosan érvényesül az a szándék, hogy a nagyobb létszámú fekvőbeteggel működő szociális intézmények orvosi vezetés alatt működjenek, sőt az orvosi ellátás szintjének emelése súlyponti feladat legyen. Feladatunk természetesen összetett, hiszen a környezeti alakítást és a lélektani gondozást párhuzamosan kell kézbentartanunk.. Fontos, hogy a gondozottak érdeklődését felkeltsük és ébren tártsuk a hobbitevékenység kibontakoztatására és támogatására. Most' is látható egy kiállítás, amely az intézmény lakóinak műveiből áll, s véleményem szerint igen impozáns benyomást kelt. A szórakoztatás, a rendezvények, a brigádok, az - iskolák jelentkezése, a kapcsolatok felvétele és ápolása humánus és hasznos elemei a társadalmi jószándéknak. — Voltaképpen milyen részei vannak az egyesített intézmé. nyéknek? — Meglehetősen sok részből áll. Így a nyugdíjasház, az öregek napközi otthona, a hetény- egyházi tüdőbeteg szociális otthon. a jól ismert műkertvárosi otthon és ez az új épülettömb, az*úgynevezett felvevőrészleggel, valamint a házi beteggondozás. — Mi történt az új intézményi rendszer létrehozása óta? — Igyekeztünk megteremteni a személyi és tárgyi feltételeket, hogy a már említett feladatokat ellássuk. Jól képzett és ambiciózus munkatársaim vannak. Áldozatos és lelkiismeretes munkájáért feltétlenül említést érdemel például Gádor Éva, dr. Walter Fe- rencné, Krajcsók Jánosné, Bala- nyi Ferencné, Varga Andrásné, Körösi Sándorné, a műszaki-technikai feltételek folyamatosságán őrködő Hudák Olivér, a házi beteggondozás vezetője, Irsa Er- nőné, aki rövid idő alatt osztatlan rokonszenvet vívott ki magúnak. Az öregek napközi otthonának vezetője: Bognár József né. Bővült az orvosi hálózatunk is, de a további fejlesztés elengedhetetlen. — Beszéljen néhány szóban arról, hogy elsősorban milyen jellegű orvosi feladatokat kell ellátni az intézményekben? — Tudományos feladatunk az idős szervezet védekezőképességének immun állapotának vizsgálata és támogatási lehetőségeinek feltárása. Ilyen vonatkozásban próbáljuk saját készítésű gyógyszerünk hatékonyságát. Fekvőbetegeink ellátását kórházi szintre kívánjuk emelni a kórházi kapacitás kímélése, de elsősorban az érdekeltek felesleges -mozgatásának mellőzése végett. Ennek érdekében az infúzió, transzfúzió' lehetőségének megszervezése van még hátra, mivel a diagnosztikus és therápiás feltételek egyébként ehhez megvannak. . — Milyen anyagi támogatást kap ehhez az intézményrendszer? — Elmondhatom, hogy munkánkat, törekvéseinket általában támogatják. Különösen a városi, illetve a megyei tanács egészség- ügyi osztálya és a szociálpóliti9 A legidősebb gondozott. Sági Anna 98 éves. (Tóth Sándor felvételei) kai csoport. Az ott vezető beosztásban dolgozó orvosok és előadók további támogatásukról is biztosítottak bennünket. Az Országos. Gerontológiai Intézettel is igen jó és folyamatos a kapcsolatunk. Dr. Beregi Edit profesz- szorral a közeljövőben tárgyalunk az együttműködés formáiról. Örömünkre szolgál, hogy a napokban lezajlott minisztériumi látogatás alkalmával méltányolták kezdeményezéseinket és példamutatónak ítélték azokat. — Ilyenformán elégedettek a kilátásokkal? — Lehetőségeinket kielégítőnek tartjuk, de véleményem szerint sohasem állhatunk meg. Vannak problémáink. így például a mosoda és a fürdetőhelyiségek ügye. Emellett a jót is tovább kell fejlesztenünk, szélesítenünk szükséges az érdeklődő és patronáló rendszert. — Ha jól értem ez azt jelenti, hogy most, az öregek éve alkalmából, de bizonyára az év befejezése után is az intézmény szívesen fogadná, ha kollektívák vagy személyek hozzájárulnának az említett gondok megoldásához. Hiszen egyszer valamennyien megöregszünk. — Igen valóban erre gondoltam — fejezte be a beszélgetést dr. Honti Géza igazgató főorvos. S. K Díszdoktor-avató ünnepség Szegeden Az orvosi kutatásokban elért nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért szerdán a .Szegedi Orvostudományi Egyetem diszdoktorává avatták Harold Leening Sheehan' liverpooli professzort. A Dugonics téri egyetemi épület aulájában Petri Gábor akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egye- lem rektora köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Té- nyi Mária egyetemi tanár, az általános orvostudományi kar dékánhelyettese ismertette Sheehan professzor életútját és tisztéből adódóan díszdoktorrá fogadta az angliai tudóst. Sheehan professzor több mint 50 éves tudományos munkásságával jelentősen hozzájárult a modern endokrin pathológia kialakulásaim/.. Az egész világon öt tekintik e tudományág megalapítójának. Kutatásainak eredményeit több mint 200 tudományos közleményben és számos könyvben tette közzé. Mintegy két évtizede intenzív kapesolatot tart a magyar — köztük a szegedi — endrokrinológusnkkal és pathológusokkal. Számos előadási tartott már hazánkban. A díszdoktori diplomát az egyetemeken ilyen alkalmakkor szokásos ünnepi külsőségek között adták át. A kitüntetésért Sheehan professzor mondott köszönetét. Vitafórum kisvállalkozóknak A Gépipari Tudományos Egyesület június 11-én, pénteken vitaiéi urtiot rendez £ kisvállalkozóknak, ahol e -tevékenységgel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak többek között az Országos Tervhivatal. az Ipari, a Pénzügy-, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Barik ás az OKISZ vezető munkatársai. A rendezők 9 órákor a MTESZ1 Kossuth Lajos téri Technika Házában a 135-ös számú előadóteremben várják az érdeklődőket. (MTI) AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL (III.) Nyári veszélyek AZ EGÉSZ ÉVBEN tanuló gyermek életét nem kell terhelni olyan utasításokkal, amelyekkel mozgásigényét korlátozzuk. Fel kell azonban világosítani őket akkor is, ha nem környezetünkben és ellenőrzésünk alatt vannak. Ezen a bei- és külföldi utazásokat, kirándulásokat, túrákat és a nyári építőtáborokat értjük. I.assan elcsendesednek hz iskolák, és megkezdődik a vakáció. Gyermekeink — az önállóságra nevelés miatt is — egyedül, vagy csoportosan utaznak nyaralni, vagy építőtáborba. Ez minden szempontból, gazdag program, de azért meg kell, hogy ismerjék az üdülni vagy munkába induló fiatalok és a szülők is azokat a problémákat, veszélyeket, amelyek — a távoliét alatt — előfordulhatnak. Főleg a szülőknek, de nyilván a gyermekeknek is figyelemfelhívói amit — a balesetek elkerülése érdekében — leírók. SZÖLNI KELL a vasúti közlekedésről, mivel nagyon sok fiatal vonaton közelíti meg- az üdülőhelyeket, táborokat. Elsősorban azt kell tudni, hogy mozgó 'járműre ne ugorjának fel, és arról le. Ez a figyelmeztetés érvényes a vonaton kívül a villamosra, autóbuszra is. Sok súlyos közlekedési baleset történt már ezeknek a szabályoknak a figyelmen kívül hagyása miatt. Ilyen esetben — vagánykodassal — nemcsak .saját magunkat, hanem a mellettünk, vagy előttünk álló társainkat is veszélybe sodorhatjuk, és súlyos baleset okozói lehetünk. A KRESZ tartalmazza az idevonatkozó előírásokat. Azt, hogy az utasoknak csak álló járműre lehet felszállni, és onnan leszáll- ni. Tilos a jármű lépcsőjén, vagy külső részén utazni. Ennek ellenére, sajnos, sok vonat, vagy villamos alá esett ember tragédiáiról hallunk híreket. Tiltva van a jármű ablakán, , ajtaján kihajolni, és az ajtót menetközben nyitogatni, mert ezzel nagyon komoly baleset okozóivá válhatunk. Szomorú eset volt, amikor a gyorsvonat ablakából kidobottr üveg visszasodródott, és egy utasnak súlyos szemsérülést okpzott. A fiatalok az iskolai és szülői fegyelem alól kikerülve — az általános felszabadultság miatt — gyakran elfelejtik a közlekedéssel kapcsolatosan tanultakat, és hajlamosak arra, hogy nem tartják kötelezőnek magukra az egyébként jól ismert szabályokat. Ilyenkor, nyár elején lehet tapasztalni, hogy sok fiatal nem a kijelölt helyen; és nem szabályszerűen megy át az úttesten, nem törődik a forgalomirányító jelzőtáblával,» és átsétál vagy átszalad a tilos jelzésnél. így veszélynek teszi ki életét, testi épségét, de egyúttal veszélyezteti a közlekedés biztonságát is. 1981-ben megyénkben 43 kiskorú volt baleset okozója. ILYENKOR NYÁRON tapasztaljuk azt is, hogy a gyermekek egy része csapatostul kerékpározik a járdán, elengedett kormánynyal vesz részt a forgalomban, és „visszafékezéssel”, hatalmas .csikorgással állítják meg kerékpárjukat, segédmotorjukat, és így borzolják a mit sem sejtő járókelők idegeit. A gyalogosokra is vonatkoznak a közlekedési szabályok, amelyek közül a legfontosabb, hogy nekik a járdán kell közlekedni, és ahol járda nincs, ott a. leállósávon, az útpadkán, kerékpárútól) kell haladniuk. ÜJRA ÉS ÜJRA fel kell hívni a gyermekek figyelmét arra, hogy álló jármű mögül, illetve elől ne lépjenek ki, mert az ilyen figyelmetlenségekből nagyon sok baleset adódik, és ezeknek okozói szinte minden esetben a féktá- volságon bélül mozgó jármű elé váratlanul kilépő gyalogosok, sajnos, legtöbbször a gyerekek. Mivel megyénket több mint 100 kilométer hosszan a Duna határolja, és hosszú Tisza-szakaszunk van. több fürdésre alkalmas tóval i-l rendelkezünk, ezért szükséges, hogy a szülők felhívják a gyermekeik figyelmét a vízirendészet és viselkedés szabályaira, a legfontosabb tudnivalókra. A nyári melegben sokan keresik fel fürdés és pihenés végett a vízpartokat, ahol csónakáznak, játszanak a fiatalok. De az önfeledt kikapcsolódás nem egy esetben súlyos tragédiákat is okozhat. Sajnos, a folyók és tavak minden évben szedik áldozataikat, akik között nem egy az iskolás, a fiafaTkorú. Ezek a szomorú esetek többnyire azért következnek be, mert nem ismerik a szabályokat, vagy semmibe veszik azokat. Tavaly 16 áldozat' volt, köztük gyerek is. A TÁNÁCSOK és a vizek kezeléséért felelős szervek mindig megjelölik az engedélyezett helyeket, és csak itt szabad fürödni. Alapvető szabály, hogy felhevült testtel ne rohanjunk bele a vízbe, de nem szabad bőséges étkezés után a szívet nagyon igénybevevő úszással, vagy vízisporttal magunkat fárasztani. Fürdés előtt ajánlatos megismerni azokat a helyeket, ahol fürödni akarunk. Ki kell tapogatni a folyó, a tó partját, hogy a víztükör alatt nincs-e kiálló fa, tuskó, vagy szikla, amelyek a testi épséget — fejesugrásnál — az életet is veszélyeztetik. Figyelni kell a folyóknál az örvényeket, gödröket, mert különösen a gyengén úszók számára életveszélyt jelenthet. TERMÉSZETESEN most is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mély vízbe csak olyan menjen, aki jól tud úszni. A gyenge úszók ne bízzanak a' gumimatracban,, mert a folyóvíz besodorja őket, az állóvízbe való behaladás során a matrac leengedhet, hirtelen vihar jöhet. 1981-ben 107 gyermekbaleset volt a megyében. Hatan meghal- • tak, 36 súlyos sérüléssel járt. Szomorú, hogy a számok évente emelkednek. Még szomorúbb, hogy a balesetek 77 százalékában a gyermek hibája 'volt az ok. Ezért hivatkozunk idejében a szülők felelősségére, mert a nyári időszak a legveszélyesebb a gyermekeink számára. Dr. Babay Imre MI LESZ VELED E5-ÖS? A halálos balesetek száma nem csökkent Az idegen — legyen az külföldi vagy más megyebeli — ha az E5-ösön halad, azt hiszi, jól kiépített úton közlekedik. S ebben van az alapvető tévedés, hiszen az E5-öst még a harmincas évek derekán tervezték, készítették lovas kocsik, vagy maximum 40 kilométeres sebességgel haladó járművek számára. Az út kanyarulatainak — ebből Budapest és Kecskemét között igen sok van — sugarát nyilván ahhoz a sebességhez és nem a maihoz méretezték, s ezért egyetlen kanyarban sincs túlemelés, amely vezetné a járműveket. (Ezért láthatók a kanyarok előtt .ajánlott sebességet mutató táblák.) Mind* ezekre nem számít, nem számíthat az idegen, s emiatt sodródnak ki a személy, és tehergépkocsi^, térnek le az útról, hajtanak át a másik forgalmi sávba és ütköznek a szembe érkezőkkel. A legveszélyesebb út Két év baleseti adat'ai mutatják, hogy a kisodródásokon kívül a legtöbb szerencsétlenséget a szabálytalan előzés, a ráfutás — nem kellő követési távolság —, a gyorshajtás okozza. 1980-ban 10 halálos, 59 súlybs és 52 könnyű baleset történt, 1981-ben ugyancsak 10 halálos, 48 súlyos és ugyanennyi könnyű sérüléssel járó balesetet okoztak. A számok összevetéséből nyilvánvaló: bár az összes balesetek száma csökkent, a halálos esetek aránya nem változott. S újból arányok Az- E5-ös ut hetven kilométeres szakaszán történt a megyei összes balesetnek 9—10, s a halálos szerencsét-^ lenségeknek 7—8 százaléka. Ez a két szám önmagában is mu- - tatja, milyen balesetveszélyes közlekedni ezen az úton. Szeretnénk még hozzátenni, közlekedési balesetek szempontjából másik ilyen veszélyes út nincs a megyében. Miért történik szerencsétlenség ? Vizsgáljuk meg a balesetek főbb okait, elsőként a szabálytalan előzést. Mint már korábban elemeztük, az E5-ös forgalma telitett, tehát járműoszlopok alakulnak ki s a gyorsabb haladást igénylők kénytelenek szabálytalanul előzni. Ennek veszélye a következőkben van: Egyenes út-- szakaszon szemben is járműoszlop halad, a kanyarok kis suga- rúak, a belátás nehéz, s ezt még tetőzi a rengeteg záróvonal, tilalmi tábla. Így azután ha valamelyik személygépkocsi egy járműoszlop végén vagy közepén „kapott” helyet, megpróbál előre jutni, vállalva a szembe ütközés kockázatát. Az is természetes, hogy a szabálytalan előzés együtt jár a relativ gyorshajtással. A másik nagy baleseti forrás a ráfutás, amely még statisztikai adatokban sem szerepel, hiszen legtöbbje koccanásos, azaz nem történik személyi sérülés, vagy 15 ezer forintot meghaladó anyagi kár. S ezekből naponta több is előfordul. A telítettség az ok Forduljunk ismét segítségért a statisztikához, amely azt bizonyítja: a legtöbb balesetet a személygépkocsik okozzák. Ez a konkrét esetekben igaz, tényleg azok ütköznek, sodródnak, koccannak, de miért? Mert a forgalomban ott vannak a kamionok, a nehéz- és pótkocsis teherautók, autóbuszok, amelyek lehetetlenné teszik a gyorsabb haladást, az előzést, s fékberendezéseik hatásosabbak a személygépkocsiénál. S még két adat, amely szintén aláhúzza ennek az útnak rendkívül balesetveszélyességét. Az E5-ösön a balesetek okozói közül . egyetlen egy sem volt ittas állapotban — a megyében minden negyedik szerencsétlenség okozója ittas Volt — mert a nagy forgalom miatt nem merészkednek ilyen állapotban erre az útra. Hétvégeken — mivel akkor sem csökken a teherfuvarozás, éppúgy ott vannak a kamionok és nehéz tehergépkocsik — több a közlekedési baleset, amelynek oka: a gyakorlatlan vezetők, a takarékos autósok ekkor közlekednek, de kevésbé tudnak alkalmazkodni a forgalom ritmusához, áramlásához, nagyságrendjéhez. A megyében az E5-ös összesen 70 kilométer hosszú. A közlekedési balesetek zöme mégis az északi megyehatár és Kecskemét között, vagy éppen a megyeszékhelyen következik be. Legjobb tudomásunk szerint a Pest megyei szakaszon sem különb a helyzet. Az élét, a testi épség megóvása mindennél fontosabb, azt nem lehet és nem is szaibad pénzzel mérni. A jelenlegi állapot — ezt a baleseti statisztika is alátámasztja — ma már tarthatatlan. Gémes Gábor MINDENNAPI ÉLETÜNK Lakásnéző Katica meg a férje egyéves házasok voltak, s a lány szüleinél laktak egy kis szobában. Ezért örültek rettenetesen, mikor megkapták az értesítést, hogy szerdán délután megtekinthetik az elkészült új lakótelepi házban azokat a lakásokat, amelyek odaítéléséről dönteni fognak: mielőtt ki-ki választ magának, nézze meg, mit kínál az OTP. El ,is indultak jóval a kitűzött idő előtt „lakásnézőbe” hatan: a két fiatal meg a négy szülő. Igaz, tudták, az értesítés még nem jelent lakáskul-. ciot, de tele voltak reménygggggü j , • Mikor az OTP illetékese kinyitotta a ház ajtaját, már vagy százötvenen ácsorogtak a bejárat előtt. Egész kis lakótelep 1 S ahogy nézték, mére-. gették egymást! Mindegyik a riválisát látta a másikban, hiszen tudták, hogy csak harminckét lakás van az új házban, s biztos volt, hogy a később érkezőkkel felmegy az érdeklődők száma kétszázra is. A nagy négyemeletes- épületben aztán eloszlott a tömeg, de a folyosókon meg egy-egy lakásban így is sokkal többen voltak a kelleténél. Katicáék is bejártak mindent, végül egy második emeleti két és félszoBás lakás tetszett meg nekik. Világos volt, a tapétája üde, a konyhájában nyugodtan lehetett étkezni is, és avfürdőszobája is tágas volt, egyszóval emellett döntöttek. A legszívesebben kiírták volna az" ajtóra: foglalt. Sajnos, ezen a lakáson is „áthpllámzott” valamennyi nézelődő, s ők nem tessékelhettek ki senkit, bár úgy héztek minden belépőre, mint a gyilkosra. Egy csoport — vagy nyolc ember —'ráadásul egy darabig „tanyát vert” az egyik szobában, mintha ők is ezt a lakást választották volna, de aztán szerencsére elmentek. Katica megkönnyebbült. Kinézett az ablakon, megnyitotta a fürdőszoba csapját, elképzelte, hol lesz a szekrény, a televízió, hová tennék kettejük fekhelyét, sőt titokban még a gyerekágy helyét is megválasztotta. Boldog volt, de nyugtalan is: mi lesz, ha mégsem kapják meg a lakást? Egy, esetleg két versenytárssal • még csak megbirkóznának valahogy, hiszen a szülei meg az apósáék révén magas „belépővel” réndelkeznek, de ennyi riválissal képtelenek lennének szembeszállni. Ráadásul újabb és újabb „vendégek” is jöttek. Vagy jó kétórás szemlélődés után indultak haza. Katica egyáltalán nem volt vidám, és a férje is lógatta az orrát. Nem azért, mert nem tetszett nekik, amit láttak, hanem éppen, mert nagyon féltették leendő otthonukat a konkurenciától. Amikor a parkon mentek át. Katica megállt. — Én nem bízom az egészben — mondta. — Miért? — kérdezte az apja. — Hát nem láttad, mennyien voltak? Hatszor annyian, ahány lakás volt. Az apja nevetni kezdett. — Most minek örülsz? — fakadt ki a lány. — Számold meg, hányán vagyunk! — -Hatan. Na és? .: j — És mi hány lakást akartunk? A lány egy pillanatig nem értette a kérdést, aztán hirtelen felragyogott az arca. — De hisz akkor. /. Egyszerre felengedett a fagyos hangulat. Talán mégsincs olyan magasan az a második emeleti két és félszobás lakás! Tóth Tibor I Az igazgató főorvos és közvetlen munkatársai.