Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1982. június 8. • PETŐFI NÉPE • 5 9 Az idén Érdemes Hjűvészi címmel kitüntetett Fekete Tibor és Garay József Az elveszett paradicsom 0 premierjén. • Kiss Jenő és Lamanda László Gogol Házasság című vígjátékában. ?? Sok operatőr, kritikus, író, kollé­ga odaköszönt Szőnyi G. Sándor­nak a legutóbbi miskolci tévéfesztivál klubjában, amikor ezt az interjút készítettük. Jól ismerik, becsülik mint tévéren­dezőt. Több mint két évtizede a Szabadság téri intézmény egyik legfoglalkoztatottabb művésze, akinek bemutatóit min­dig élénk érdeklődés előzi meg. Tekintélyének tulajdonítha­tó, hogy jó néhányszor meghívták a Borsod megyei város or­szágos tévétalálkozójának a zsűrijébe. A színházzal psak tavaly ősztől él szoros frigyben. Mielőtt elvállalta a kecskeméti társulatban a művészeti vezetői tisztséget, csak a ^szolnokiakkal alakított ki alkalmi kapcso­latot. A Lengyel balladát és az Írott malasztot a Szigligeti Színházzal szövetségben, a Tisza-parti városban rendezte. — Hogyan, értékeli a kecskemé­ti társulat 1981 82-es teljesítmé­nyét? — ezzel, a művészeti vezető számára legfontosabb kérdéssel kezdtem a beszélgetést. — Érzésem szerin# egy .pici lé­pést tettünk előre. Az évad leg­jobb produkcióinak — nem1, érté­kelési sorrendben mondom —, Schiller Ármány és szerelem-jét Beke Sándor, a Tűzijáték-ot Sző­ke István és a Házasság-ot, illet­ve a Nagypapá-t tartom Tömöry Péter rendezésében. Közönségvon. zatukat, színvonalukat tekintve ezek jelentik számomra a kibon­takozás ígéretét. Sajnos a szeren­csétlen közlekedési baleset megza. varia az évad befejezését. Az üzemvitel egyenetlensége is fej- fájdító gondokat okozott. Rosszul jött a Tűzijáték szereplőinek so­rozatos megbetegedése. Tizenhat előadást kellett elhalasztani. E kel­lemetlen közjáték is a színházi felújítás mielőbbi megkezdését sürgeti. Elavult a fűtőberendezés. Három hétig filmeztek az épület­iben. A népgazdaság, a színház növelte bevételeit, de a korlátozá­sok esetenként nehezítették az el­mélyültebb felkészülést. — Mi tetszett az említéit elő­adásokban? — Az Ármány és szerelemben megítélésem szerint egészen kitű­nő alakításokat produkált az együttes. Elsősorban Kiss Jenő Wurm titkárára gondolok. Érthe­tővé tette ennek a cseppet serm rokonszenves embernek a cseleke­deteit, de nem mentett föl. Több szerepben láttam ezt á kiváló szí­nészt. Mindig más volt;, most is. Kiforrott, érett, sok mindenre ké­pes művésszé vált. Sokat fejlődött Lamanda. Korábban télé'Volt gát­lásokkal, szorongásokkal. Megnyu­godott, ráadásul olyan hős-típüs, amire nagy szükségünk van. Rég­óta tudom, hogy" jó színész Réti Erika. Sorolhatnék más neveket is, Major Pálét például. Kiegyen­súlyozott előadás volt. Míg el nem felejtem: „jövőre” is játsszuk a Zám-darabot, ezért maradt ki az előbbi fölsorolásból. De Tolnai miatt mégiscsak szólnom kell róla most. Neki is. köszönhető, hogy egy tragikus groteszk végén még­iscsak életkedvvel megy el az em­ber. A Tűzijáték zeneileg nagyon nehéz felépítésű darab. (Sokat se­gített Kontra Zoltán vendégként a zenei megoldásokban. Örömmel közlöm, hogy ideszerződött.) A második felvonás a kedvencem. Rendkívül ötletesen teremtett a polgári otthonban cirkuszi légkört Szőke István. Horváth Jozsó és Monyók Ildikó alakítását bárhol vállaltnak. Méltán dicsérték He­rényi játékterét. Nagy nyereségnek tartom, hogy sikerült őt és Probstnert a szín­házhoz kötni. A Házasság elütött a szokott Gogol-előadásoktól. Ez a darab nem arról szól, hogy hat férfiú megkér egy lányt, aki vá­logat köztük, hanem igazándiból a házasságtól rettegd férfiről, egyáltalán az életben vállalt fele­lősségektől félő férfiről. E maga­tartás kritikáját, nevezetességét emelte ki az előadás, ezért tetszett. A Nagypapa... első két felvoná­sát stílusbravúrnak érzem. A maszktól á mozgás elvontságáig, a zenéig olyan módon bántak a színházi kifejezés minden fajta eszközével, hogy egyszerűen bra­vúros volt. Nincs megoldva a har­madik felvonása. — Milyen tapasztalatait próbál­ja érvényesíteni az új évad során. — Bőséggel voltak tapasztalata­im, töles lenne velük ez a magnó- kazetta. A legfontosabbak szá­momra: kellemesen csalódtam a közönségben. A rossz, hamis poé­nok nem élnek meg. Hiába hisz- szük azt akár rendezőként, akár színészként, hogy no most erre bejön a röhögés: se taps, se kaca­gás. Elvileg most sem szeretnénk mást csinálni mint tavaly, csak ügyesebben, gyakorlatiasabban. Jobban figyelembe vesszük az erőinket. A zenésj műfajt kívánja a közönség, ezért — például — a szerződtetések egyik fő szempont­ja az volt, hogy tud-e énekelni a jelentkező, vagy a kiválasztott szí­nész. _ — Bár június közepén véglege­sül az 1982 83-as program, mégis kérem, ismertesse elképzeléseit. — Nyolc nagyszínházi bemuta­tóra, két kamaraszínházira kerül sor és egy gyermekdarabot ját­szunk. Íme a program, többé-ke- vésbé az előadások sorrendjében. Katona József Bánk bán, Vörös­marty — Görgey átdolgozásában, Darvas Ferenc zenéjével — A fá­tyol titkai (a Hévével közös pro­dukció), • a szimferopoli Novikov rendező három egyfelvonásost (Csehov, Majakovszkij, és Ilf-Pet- rov) visz színre. Karácsony előtt mutatjuk be a Charlie nénjé-t. Februárban Bulgakov Mester és Margaritájának egy új feldolgo­zása. márciusban a Szentivánéji álom kerül színre. Számítunk ar­ra, hogy elkészül Sütő András új, nekünk ígért színdarabja. Ha mégsem, akkor Páskándi Vendég­ség Című drámáját láthatják szín­házunk barátai. A Lüszisztraté zenés változatával fejezzük be az 1982 83-as "évadot. A kamara- színházban Comfortes Maratoni című furcsán komikus-tragikus elvont játékát tűzzük műsorra még ebben az évben. Tavasszal az írószövetségnek ajánlottuk föl a Kelemen ‘ László Színpadot. Ök választják ki azt a művet, amelynek bemutatásával egy pá­lyakezdő, vagy „egypremieres” drámaírót segítünk a kibontako­záshoz, közönségünket pedig jó szórakozáshoz. — A, gyerekek és a fiatalok to­vábbra is csak sátoros ünnepeken mehetnek színházba? A kialakult bérletkezelési formák pedagógiai­lag is kifogásolhatók. — Arra törekszünk, hogy min­den vasárnap délelőtt legyen gye­rekelőadás. Az első félévben a szegediek vendégszerepeinek egy bolgár játékkal, januártól mi mu­tatjuk be Jékely Zoltán Mátyás király juhászá-t. Tárgyalunk a Ciróka bábegyüttessel és más el­gondolásaink is formálódnak. Mi természetesen \ viszonozzuk a sze­gediek itteni előadásait- Módosít­juk az általános iskolás bérletet is. — Köszönöm a tájékoztatást. Beszélgessünk majd egy év múlva arról, hogy mi valósult meg a ter­vekből, a reményekből. Mi min­dig színház- és közönségpártiak voltunk. Közös érdekünk a jó színház. Heltai Nándor NYELVŐR A földrajzi nevek kialakulása A földrajzi nevek is a ma­gyar szókincs elemei. A ve­lük való foglalkozás rávilágít szó­készletünk alakulására, sokat tud­hatunk meg általa a nyelv fejlő­déséről. A népetimológia is ala­kítja a földrajzi nevek 'hangalak­ját, így a magyar nép is tevéke­nyen teszt vett a helynevek ki­alakításában. A Pilismaróihoz tartozó Basa­harc régi neve Basare volt. A ba­sa és a harc beleértésével alakult népetiimológdával a Basaharc. Boldogkőváralja mellett egy szik­lás hegyen magasodnak Boldog­kővár romjai. Miért boldog a kő? A nép nevezte el így. Régen Bold- vakő — Bódvakő — Boldókő volt a neve. A Boldókőből Boldogkő lett. A földrajzi nevek legtöbbjében van személynév. Egy erdélyi köz­ség neve Algarét. Ez a német Al­brecht magyar Olpret — Alpret változatából alakult ki népi értel­mezéssel. Borjád régi alakja Bar­iad. Ez a Barnabás magyar Barla megfelelője a nevek ismert -d képzőjével (Árpád, Botond, Ércjj. A mai névalak a borjú hatására változott -át. A földeák helynév eredeti alakja birtokosának, Fii deák-nak a neve volt (a Fii talán a Fülöp régi Fiike alakjának a rövidülése). A név előtagjába a föl szót értették bele. A dunántúli Helesfa sem „helyes fát” jelent. Régi név Ehellösfalva volt. Az Ehellős a görög Akhilleusz ma­gyar változata. Kozmadombja ré­gi neve Kozmadamján volt (a fa­lu templomát Kozma és Damján vértanúkról nevezték el). A Koz­madamján végződését határozói ragnak fogták fel, és elhagyták. A név második elemébe a domb szót értették bele. A zalai Misefa eredeti alakja Miksefalva volt, a Miklós név becézőjéből. Ez a név is átalakult a nép ajkán. Az összetett szónak értelmezett Mencshely forrása valószínűleg a Mentzelin német név. A megyénkben Vaskút régi alakja Bácskuta volt (Bács kútja), A b—v hangváltozással és a vas főnévhez való hozzáigazítással kapta mai alakját. Zsáka régi alakja Izsólaka volt (az Izsó az Ézsau magyar változata). Lett be­lőle Izsáka, majd mai alakja: Zsáka. Az erdélyi Ludvég-ben a Lajos jelentésű német Ludwig változott összetétellé. A Csőrhöz tartozó Gusztuspuszta régi alak­ja Kusztos volt. Ez a latin őr, felügyelő -jelentésű custos főnév, amely a magyarban személynév is lett. Ez csapódott át a nép aj­kán az értelmesebbnek látszó gusztus főnévhez. Sárvár nevé­nek nincs sok köze a sárhoz, ré­gen a Saul főnév magyaros Sál alakja volt az összetétel első tag­ja. Hátborzongató neve van egy erdélyi községnek: Vér csorog. Még a múlt századiban is Vircsa- log volt az alakja egy szláv ere­detű névből. Amint láttuk, ezek­ben a földrajzi nevekben nép­etimológiával valamilyen sze­mélynév alakult át Eozszóvá. Ennek az ellenkezőjére is bő­ven találunk példákat: közszőkat is értelmesített a nép személy­nevekké. Egy érdekes példával kezdjük tárgyalásukat, a Szelim- barlang nevével. Törökös hang­zása van, pedig semmi köze sincs a törökökhöz. A barlang neve Szemiluki-barlang volt. Előtagja két elemiből áll: a szem főnévből, amely régen személynév is volt, esetleg valamilyen képzővel, de ma is előfordul családnévként, a luki a népi üreg, lyuk jelentésű főnéó. A szemiluk a török Szelim személynévhez igazodott. A Szer limluki-barlang megrövidülve később Szelim-barlang lett. Egyéb példákat is idézhetünk. A Maros egykori fattyúágának a neve Aranka. Az elsődleges vál­tozat Harangod volt, a harang főnév származéka. Ez. lett népeti- mológiás módosulással és képző­cserével (g helyett k) Aranka. A megyénkfaeli Csátalja eredeti neve (átírva) a szerb-horvát Csa- tálija helynév volt. Ezt a régi ne­vet alakították át olyan összeté­tellé, amelynek az első eleme Csőt. A bihari Szentelek is nép- etimológiás alakulás. 1509 körül még Eszenteleknek hívták. A név első tagja a szláv kőrisfa jelenté­sű eszen, a második a telek. Eb­ből az Eszentelekből lett a szó­kezdő magánhangzó elhagyásával és az összetétel határának eltoló­dásával Szentelek. Az is megtörténik, hogy vala­milyen szó alakul át egy másik­ká, különösen ha a szó szokatlan vagy nem kedvező jelentésű. Egy Mátraszentiimréhez tartozó tele­pülés neve ma Fallóskút, de ré­gen Vállós-kút, azaz vályús, vá­lyúval ellátott kút volt. Ezt az el­nevezést változtatták át a kör­nyékbeli szlovákok a szláv falos (hamisság, álnokság) hatására Fallóskúttá. Kápolnásnyék neve régen Káposztásnyék volt, ezt cserélték fel a szebben hangzó mai névvel. Kéthely régi írott alakja Keethel volt. 'Jelentése a vásár napjára utaló Keddhely. A keddet a két számnévvel azono­sították. Méhtelek helység neve eredetileg Mélytelek volt, Por- csalmáé pedig Borcshalma. Így lett a halma: alma. Egy Szilágy megyei falu neve Vérvölgy, pe­dig harci esemény nem fűződik a helyhez. A név előtagja a ma •már elavult térszínformanév, a kiszáradt patakmeder jelentésű üver. Ennek az első hangja, az ü elmaradt, így lett a név a zord hangulatot árasztó Vérvölgy. A Hegykő régi alakja Igykö, Egykő. Az így, egy előtag szent jelentésű volt. Ugyanez az egy szó van ma is az egyház és az ünnep szóban. Az egyház: szent ház eredetileg templomot jelentett, később lett a szervezett vallásos közösség ne­ve. Az ünnep egy régi id+nap összetételből vonódott össze: igy- ntPp, innap, innep, ünnep. A hely­ség német neve Heiligenstein volt, az előtagot eredeti értelmében véve (szent kő). Egy erdélyi szász település magyar neve Borberek. A 13. századiban még Burgberg (várhegy) volt a neve. Magyar ne­vét a környékbeli magyarok ele­mezték ilyen alakkal és jelentés­sel. Kiss István (11.) Tibor arca elfehérűl. — Most mit vacakolsz, apa? — kérdi kínlódva. S nézi, nézi az öreget, és várna valami enyhüle- tet, feloldást, békejobbot. De ap­ja arcán nyoma sincs ilyen ^szán­déknak. , Újból meghajol, még az iméntinél is alázatosabban. — Tiszteletem főmérnök- úr. Minden jót kívánok! És görnyedezve kisettenkedik a szobából, mint a haj dán való időkben egy nyomorult segédmun, kás a vezérigazgató úr szentélyé­ből. Csak a csönd marad utána itt a szobában, csak az üresség. Ti­bor darab ideig meredten nézi az ajtót,, aztán apja nyomába lendül, kipattan a folyosóra, s félhangon az öreg után szól: — Apa! Amaz nem fordul meg, megy, megy a lépcsőház felé. A fia han­gosabban kiáltja: — Kovács szaki! Semmi. Az öreg ott van már a lépcsőnél, de ide se pillant; elindul lefelé. Tibor sóhajt egy keserveset, az­tán csöndesen behúzza az ajtót, és lép az íróasztala felé. Ekkor hirtelen felcsilingel a telefon. Ti­bor nézi a készüléket, lassan oda­ér az asztalhoz, leül. De nem -nyúl a kagyló után. A telefon meg csak cseng, csak cseng, fáradhatatlanul. * A lakás két szobáiból és hali­ból áll; széles ablakai az átelle­nes, Szabadság-hegyre néznek. Amott épp ez idő tájt gyúlnak ki a lámpák: az utcák során végig­futó füzérek szinte egyszerre, mintegy karmesterintésre, a lusita lakásablakok meg, bámész szólis­tákként, kisebib-nagyobb késéssel követik őket. De negyedóra sem kell, s a mélykék ég alatt egyre fénylőbb sziporkázással veszi bir­tokába a tündéri tájat az este. Bál kéz felől most kígyózik ép­pen fölfelé a fogaskerekű vasút hosszú szerelvényének gyöngysor­ként fénylő ablaksora, akár vala­mi mesebeli sárkány tekervényes farka. Fülöp Géza ezt nézi meg- bűvölten. Ki tudja, hányadszor látja innét ezt az esti fényjátékot, de egyszerűen nem tud betelni a látvánnyal. Az étkezőasztalnál ülnek még a hallban; az imént fejezték be a vacsorát. Fülöp nem vesz észre semmit a lakáson; olyan az neki, mint a múlt csütörtökön, az az- előttin, s a még azedőttin. Asz- szonyszam kellene hozzá, hogy a bútortologatás finom karcolásait észrevegye a padlón, vagy a fa­lon a képkeretek parányi ferde- ségét... Ám Fülöp nem a falat bámulja, hanem a fogaskerekű szorgos szent jánosbogárkáit, majd lassan a pohara után nyúl és föl­emeli. — Én el sem mondhatom, Ka­tika, hogy milyen csodálatos ne­kem ez a maguk vendégszerető háza! — 0, kedves Géza... — piron­kodik illendőségből a háziasz- szony. — De, de! Higgye meg! A va­csora például, mint mindig, most is nagyszerű volt! — Egészségére! — villant rá a háziasszony most egy őszinte há­lamosolyt. Fülöp a poRarát nézi, és mély­ről felsóhajt. ’ — Tudja, az agglegényélet, mint a világon minden, roppant bonyolult dolog. Mert vannak kétségtelenül jó oldalai ... — Például? — kérdi Kata eny­he kis gúnnyal. — Hát például az, hogy soha senki nem kérdezi meg az em­bertől: hová mégy, fiam? Mikor jössz haza? — Felhörpint egy kor­tyot, s tűnődő arccal teszi vissza poharát az asztalra. — De van­nak a dolognak rossz oldalai is ... — Például? — kérdi Tibor eny­he kis kihívással a hangjában. — Például az, hogy soha senki nem kérdezi meg az embertől; hová mégy, kisfiam? Mikor jössz haza? S mert Fülöp már megint a szemközti hegyoldalt .bámulja, Ka­ta egy öldöklő pillantást vet Ti­borra, az viszont gyorsan elkap­ja tekintetét, és lesütött szemmel dünnyögi: — Hát igen, így van ez... — Ezért is szeretek itt ennyi­re, maguknál... Igazán nem is csak a csodálatos konyha; félre ne értse, drága Katika, de ma már igen sok vendéglőben nagy­szerűen főznek ... Hanem a han­gulat, tudja! A családi életnek az a bizonyos sokat emlegetett me­lege ... Ez az, ami a magamfajta vén, megrögzött agglegénynek egyre jobban hiányzik! Kata, meleg mosollyal: — Örülök, hogy ez a hiányér­zete nálunk valamelyest eny­hül ... Bár igazán nem tudom, mi­ért nem nősül meg, ha erényire hiányzik az otthon melege... Fülöp hirtelen falnevet, — Az kellene! Maga nem is tudja, Kata, milyen nagy jót tett velem, milyen szörnyű veszélytől óvott meg néhány héttel ezelőtt! 12. — No! — néz rá riadtan az asszony. — Egyik szabad szombat előt­ti péntek estén különösen meg­rohant az egyedüllét érzése... Erős hetem volt, és valahogy még arról is megfeledkeztem, hogy hétvégi programot csináljak ma­gamnak. A szombatot pokolian átunatkoztam, és vasárnap dél­utánra már ott tartottam, hogy lesz, ami lesz: fölhívom a tit­kárnőmet! Egyszerűen azért, mert emberi szót akartam hallani. Gondoltam, kiviszem Gittát va­lahová a zöldbe, megvacsorá­zunk ... — És véged van! — csap az asztalra Tibor. — Akkor már kés­sel sem lehetett volna lekaparni rólad! Fülöp homlokán redők, úgy bó­logat. — Pontosan! Ezzel magam is tisztában voltam. De azt mond­tam: ennél a kriptamagánynál még az is jobb! — Úristen! — jajdul fel Tibor. — És? — kérdd Kata. — Még mindig nem ériem, mi volt itt az én szerepem. — Hogy mi? Akkor jött a maga kedves telefonja, hogy estére vár­nak, soron kívül, Tibor születés­napjára ... , — Nahát! — ámul Kata. — Tudja, mitől mentett meg? — néz rá Fülöp. — Talán a leg­végzetesebb ostobaságtól! Még udvarolni találok szegény Gittá­nak, még ígérek neki valamit — aztán nézhetem! — Fejét ingat­ja. — Hogy én mennyire gyű­lölöm az ígéreteimet!... — Miért — kérdi Kata meg­lepve. — Mert megtartom őket! — rázza fejét bosszúsan a férfi. Kata Tiborra sandít. — Legalább ilyen ember is van! — mondja éllel. Aztán hir­telen feláll. — Megyek, csinálom a kávét. — Az ajtónál van már, onnét szól vissza a férjének. — Tibor! Majd gyere ki egy pilla­natra! — Miért? — kérdi kényszere­detten a férfi. — A főzővei van valami — int türelmetlenül Kata. Istenem, hogy a férfiak milyen érteüenek tud­nak lenni! De Fülöp Géza már ugrik is föl­tűnő készséggel. — Kotyogó, ugye? Majd én se­gítek, Katika! Úgyszólván kotyo­gószakértő vagyok! Jöjjön! — És . indul ki a konyhába. — Köszönöm, nagyon kedves — mondja merev mosóllyal Kata, és megy utána, az ajtóból még egy gyilkos pillantást vetvén Tibor­ra. Az szegény összeszoruló gyo­morszájjal ül a helyén, és apró gaiacsinokat gyúr a maradék ke­nyérből. Hogy itt milyen mara­kodás lesz megint, te jóságos ég! Odakint a konyhán Kata gyor­san Fülöp kezébe igazítja a ká­véfőzőt, közben lázasan töri a fe­jét, miben hibáztassa az ártatlan készüléket. — Valami zűr van vele, nem forral rendesen... (Folytatjuk.) Egy picit léptünk előre” így látja a művészeti vezető 0 Szőnyi G. Sándor Balázs Bcla-díjas rendező. A BÁNK BÁNNAL KEZDI, A LÜSZISZTRATÉVAL ZÁRJA ÚJ ÉVADJÁT A KECSKEMÉTI SZÍNHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents