Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
1982. június 8. • PETŐFI NÉPE • 5 9 Az idén Érdemes Hjűvészi címmel kitüntetett Fekete Tibor és Garay József Az elveszett paradicsom 0 premierjén. • Kiss Jenő és Lamanda László Gogol Házasság című vígjátékában. ?? Sok operatőr, kritikus, író, kolléga odaköszönt Szőnyi G. Sándornak a legutóbbi miskolci tévéfesztivál klubjában, amikor ezt az interjút készítettük. Jól ismerik, becsülik mint tévérendezőt. Több mint két évtizede a Szabadság téri intézmény egyik legfoglalkoztatottabb művésze, akinek bemutatóit mindig élénk érdeklődés előzi meg. Tekintélyének tulajdonítható, hogy jó néhányszor meghívták a Borsod megyei város országos tévétalálkozójának a zsűrijébe. A színházzal psak tavaly ősztől él szoros frigyben. Mielőtt elvállalta a kecskeméti társulatban a művészeti vezetői tisztséget, csak a ^szolnokiakkal alakított ki alkalmi kapcsolatot. A Lengyel balladát és az Írott malasztot a Szigligeti Színházzal szövetségben, a Tisza-parti városban rendezte. — Hogyan, értékeli a kecskeméti társulat 1981 82-es teljesítményét? — ezzel, a művészeti vezető számára legfontosabb kérdéssel kezdtem a beszélgetést. — Érzésem szerin# egy .pici lépést tettünk előre. Az évad legjobb produkcióinak — nem1, értékelési sorrendben mondom —, Schiller Ármány és szerelem-jét Beke Sándor, a Tűzijáték-ot Szőke István és a Házasság-ot, illetve a Nagypapá-t tartom Tömöry Péter rendezésében. Közönségvon. zatukat, színvonalukat tekintve ezek jelentik számomra a kibontakozás ígéretét. Sajnos a szerencsétlen közlekedési baleset megza. varia az évad befejezését. Az üzemvitel egyenetlensége is fej- fájdító gondokat okozott. Rosszul jött a Tűzijáték szereplőinek sorozatos megbetegedése. Tizenhat előadást kellett elhalasztani. E kellemetlen közjáték is a színházi felújítás mielőbbi megkezdését sürgeti. Elavult a fűtőberendezés. Három hétig filmeztek az épületiben. A népgazdaság, a színház növelte bevételeit, de a korlátozások esetenként nehezítették az elmélyültebb felkészülést. — Mi tetszett az említéit előadásokban? — Az Ármány és szerelemben megítélésem szerint egészen kitűnő alakításokat produkált az együttes. Elsősorban Kiss Jenő Wurm titkárára gondolok. Érthetővé tette ennek a cseppet serm rokonszenves embernek a cselekedeteit, de nem mentett föl. Több szerepben láttam ezt á kiváló színészt. Mindig más volt;, most is. Kiforrott, érett, sok mindenre képes művésszé vált. Sokat fejlődött Lamanda. Korábban télé'Volt gátlásokkal, szorongásokkal. Megnyugodott, ráadásul olyan hős-típüs, amire nagy szükségünk van. Régóta tudom, hogy" jó színész Réti Erika. Sorolhatnék más neveket is, Major Pálét például. Kiegyensúlyozott előadás volt. Míg el nem felejtem: „jövőre” is játsszuk a Zám-darabot, ezért maradt ki az előbbi fölsorolásból. De Tolnai miatt mégiscsak szólnom kell róla most. Neki is. köszönhető, hogy egy tragikus groteszk végén mégiscsak életkedvvel megy el az ember. A Tűzijáték zeneileg nagyon nehéz felépítésű darab. (Sokat segített Kontra Zoltán vendégként a zenei megoldásokban. Örömmel közlöm, hogy ideszerződött.) A második felvonás a kedvencem. Rendkívül ötletesen teremtett a polgári otthonban cirkuszi légkört Szőke István. Horváth Jozsó és Monyók Ildikó alakítását bárhol vállaltnak. Méltán dicsérték Herényi játékterét. Nagy nyereségnek tartom, hogy sikerült őt és Probstnert a színházhoz kötni. A Házasság elütött a szokott Gogol-előadásoktól. Ez a darab nem arról szól, hogy hat férfiú megkér egy lányt, aki válogat köztük, hanem igazándiból a házasságtól rettegd férfiről, egyáltalán az életben vállalt felelősségektől félő férfiről. E magatartás kritikáját, nevezetességét emelte ki az előadás, ezért tetszett. A Nagypapa... első két felvonását stílusbravúrnak érzem. A maszktól á mozgás elvontságáig, a zenéig olyan módon bántak a színházi kifejezés minden fajta eszközével, hogy egyszerűen bravúros volt. Nincs megoldva a harmadik felvonása. — Milyen tapasztalatait próbálja érvényesíteni az új évad során. — Bőséggel voltak tapasztalataim, töles lenne velük ez a magnó- kazetta. A legfontosabbak számomra: kellemesen csalódtam a közönségben. A rossz, hamis poénok nem élnek meg. Hiába hisz- szük azt akár rendezőként, akár színészként, hogy no most erre bejön a röhögés: se taps, se kacagás. Elvileg most sem szeretnénk mást csinálni mint tavaly, csak ügyesebben, gyakorlatiasabban. Jobban figyelembe vesszük az erőinket. A zenésj műfajt kívánja a közönség, ezért — például — a szerződtetések egyik fő szempontja az volt, hogy tud-e énekelni a jelentkező, vagy a kiválasztott színész. _ — Bár június közepén véglegesül az 1982 83-as program, mégis kérem, ismertesse elképzeléseit. — Nyolc nagyszínházi bemutatóra, két kamaraszínházira kerül sor és egy gyermekdarabot játszunk. Íme a program, többé-ke- vésbé az előadások sorrendjében. Katona József Bánk bán, Vörösmarty — Görgey átdolgozásában, Darvas Ferenc zenéjével — A fátyol titkai (a Hévével közös produkció), • a szimferopoli Novikov rendező három egyfelvonásost (Csehov, Majakovszkij, és Ilf-Pet- rov) visz színre. Karácsony előtt mutatjuk be a Charlie nénjé-t. Februárban Bulgakov Mester és Margaritájának egy új feldolgozása. márciusban a Szentivánéji álom kerül színre. Számítunk arra, hogy elkészül Sütő András új, nekünk ígért színdarabja. Ha mégsem, akkor Páskándi Vendégség Című drámáját láthatják színházunk barátai. A Lüszisztraté zenés változatával fejezzük be az 1982 83-as "évadot. A kamara- színházban Comfortes Maratoni című furcsán komikus-tragikus elvont játékát tűzzük műsorra még ebben az évben. Tavasszal az írószövetségnek ajánlottuk föl a Kelemen ‘ László Színpadot. Ök választják ki azt a művet, amelynek bemutatásával egy pályakezdő, vagy „egypremieres” drámaírót segítünk a kibontakozáshoz, közönségünket pedig jó szórakozáshoz. — A, gyerekek és a fiatalok továbbra is csak sátoros ünnepeken mehetnek színházba? A kialakult bérletkezelési formák pedagógiailag is kifogásolhatók. — Arra törekszünk, hogy minden vasárnap délelőtt legyen gyerekelőadás. Az első félévben a szegediek vendégszerepeinek egy bolgár játékkal, januártól mi mutatjuk be Jékely Zoltán Mátyás király juhászá-t. Tárgyalunk a Ciróka bábegyüttessel és más elgondolásaink is formálódnak. Mi természetesen \ viszonozzuk a szegediek itteni előadásait- Módosítjuk az általános iskolás bérletet is. — Köszönöm a tájékoztatást. Beszélgessünk majd egy év múlva arról, hogy mi valósult meg a tervekből, a reményekből. Mi mindig színház- és közönségpártiak voltunk. Közös érdekünk a jó színház. Heltai Nándor NYELVŐR A földrajzi nevek kialakulása A földrajzi nevek is a magyar szókincs elemei. A velük való foglalkozás rávilágít szókészletünk alakulására, sokat tudhatunk meg általa a nyelv fejlődéséről. A népetimológia is alakítja a földrajzi nevek 'hangalakját, így a magyar nép is tevékenyen teszt vett a helynevek kialakításában. A Pilismaróihoz tartozó Basaharc régi neve Basare volt. A basa és a harc beleértésével alakult népetiimológdával a Basaharc. Boldogkőváralja mellett egy sziklás hegyen magasodnak Boldogkővár romjai. Miért boldog a kő? A nép nevezte el így. Régen Bold- vakő — Bódvakő — Boldókő volt a neve. A Boldókőből Boldogkő lett. A földrajzi nevek legtöbbjében van személynév. Egy erdélyi község neve Algarét. Ez a német Albrecht magyar Olpret — Alpret változatából alakult ki népi értelmezéssel. Borjád régi alakja Bariad. Ez a Barnabás magyar Barla megfelelője a nevek ismert -d képzőjével (Árpád, Botond, Ércjj. A mai névalak a borjú hatására változott -át. A földeák helynév eredeti alakja birtokosának, Fii deák-nak a neve volt (a Fii talán a Fülöp régi Fiike alakjának a rövidülése). A név előtagjába a föl szót értették bele. A dunántúli Helesfa sem „helyes fát” jelent. Régi név Ehellösfalva volt. Az Ehellős a görög Akhilleusz magyar változata. Kozmadombja régi neve Kozmadamján volt (a falu templomát Kozma és Damján vértanúkról nevezték el). A Kozmadamján végződését határozói ragnak fogták fel, és elhagyták. A név második elemébe a domb szót értették bele. A zalai Misefa eredeti alakja Miksefalva volt, a Miklós név becézőjéből. Ez a név is átalakult a nép ajkán. Az összetett szónak értelmezett Mencshely forrása valószínűleg a Mentzelin német név. A megyénkben Vaskút régi alakja Bácskuta volt (Bács kútja), A b—v hangváltozással és a vas főnévhez való hozzáigazítással kapta mai alakját. Zsáka régi alakja Izsólaka volt (az Izsó az Ézsau magyar változata). Lett belőle Izsáka, majd mai alakja: Zsáka. Az erdélyi Ludvég-ben a Lajos jelentésű német Ludwig változott összetétellé. A Csőrhöz tartozó Gusztuspuszta régi alakja Kusztos volt. Ez a latin őr, felügyelő -jelentésű custos főnév, amely a magyarban személynév is lett. Ez csapódott át a nép ajkán az értelmesebbnek látszó gusztus főnévhez. Sárvár nevének nincs sok köze a sárhoz, régen a Saul főnév magyaros Sál alakja volt az összetétel első tagja. Hátborzongató neve van egy erdélyi községnek: Vér csorog. Még a múlt századiban is Vircsa- log volt az alakja egy szláv eredetű névből. Amint láttuk, ezekben a földrajzi nevekben népetimológiával valamilyen személynév alakult át Eozszóvá. Ennek az ellenkezőjére is bőven találunk példákat: közszőkat is értelmesített a nép személynevekké. Egy érdekes példával kezdjük tárgyalásukat, a Szelim- barlang nevével. Törökös hangzása van, pedig semmi köze sincs a törökökhöz. A barlang neve Szemiluki-barlang volt. Előtagja két elemiből áll: a szem főnévből, amely régen személynév is volt, esetleg valamilyen képzővel, de ma is előfordul családnévként, a luki a népi üreg, lyuk jelentésű főnéó. A szemiluk a török Szelim személynévhez igazodott. A Szer limluki-barlang megrövidülve később Szelim-barlang lett. Egyéb példákat is idézhetünk. A Maros egykori fattyúágának a neve Aranka. Az elsődleges változat Harangod volt, a harang főnév származéka. Ez. lett népeti- mológiás módosulással és képzőcserével (g helyett k) Aranka. A megyénkfaeli Csátalja eredeti neve (átírva) a szerb-horvát Csa- tálija helynév volt. Ezt a régi nevet alakították át olyan összetétellé, amelynek az első eleme Csőt. A bihari Szentelek is nép- etimológiás alakulás. 1509 körül még Eszenteleknek hívták. A név első tagja a szláv kőrisfa jelentésű eszen, a második a telek. Ebből az Eszentelekből lett a szókezdő magánhangzó elhagyásával és az összetétel határának eltolódásával Szentelek. Az is megtörténik, hogy valamilyen szó alakul át egy másikká, különösen ha a szó szokatlan vagy nem kedvező jelentésű. Egy Mátraszentiimréhez tartozó település neve ma Fallóskút, de régen Vállós-kút, azaz vályús, vályúval ellátott kút volt. Ezt az elnevezést változtatták át a környékbeli szlovákok a szláv falos (hamisság, álnokság) hatására Fallóskúttá. Kápolnásnyék neve régen Káposztásnyék volt, ezt cserélték fel a szebben hangzó mai névvel. Kéthely régi írott alakja Keethel volt. 'Jelentése a vásár napjára utaló Keddhely. A keddet a két számnévvel azonosították. Méhtelek helység neve eredetileg Mélytelek volt, Por- csalmáé pedig Borcshalma. Így lett a halma: alma. Egy Szilágy megyei falu neve Vérvölgy, pedig harci esemény nem fűződik a helyhez. A név előtagja a ma •már elavult térszínformanév, a kiszáradt patakmeder jelentésű üver. Ennek az első hangja, az ü elmaradt, így lett a név a zord hangulatot árasztó Vérvölgy. A Hegykő régi alakja Igykö, Egykő. Az így, egy előtag szent jelentésű volt. Ugyanez az egy szó van ma is az egyház és az ünnep szóban. Az egyház: szent ház eredetileg templomot jelentett, később lett a szervezett vallásos közösség neve. Az ünnep egy régi id+nap összetételből vonódott össze: igy- ntPp, innap, innep, ünnep. A helység német neve Heiligenstein volt, az előtagot eredeti értelmében véve (szent kő). Egy erdélyi szász település magyar neve Borberek. A 13. századiban még Burgberg (várhegy) volt a neve. Magyar nevét a környékbeli magyarok elemezték ilyen alakkal és jelentéssel. Kiss István (11.) Tibor arca elfehérűl. — Most mit vacakolsz, apa? — kérdi kínlódva. S nézi, nézi az öreget, és várna valami enyhüle- tet, feloldást, békejobbot. De apja arcán nyoma sincs ilyen ^szándéknak. , Újból meghajol, még az iméntinél is alázatosabban. — Tiszteletem főmérnök- úr. Minden jót kívánok! És görnyedezve kisettenkedik a szobából, mint a haj dán való időkben egy nyomorult segédmun, kás a vezérigazgató úr szentélyéből. Csak a csönd marad utána itt a szobában, csak az üresség. Tibor darab ideig meredten nézi az ajtót,, aztán apja nyomába lendül, kipattan a folyosóra, s félhangon az öreg után szól: — Apa! Amaz nem fordul meg, megy, megy a lépcsőház felé. A fia hangosabban kiáltja: — Kovács szaki! Semmi. Az öreg ott van már a lépcsőnél, de ide se pillant; elindul lefelé. Tibor sóhajt egy keserveset, aztán csöndesen behúzza az ajtót, és lép az íróasztala felé. Ekkor hirtelen felcsilingel a telefon. Tibor nézi a készüléket, lassan odaér az asztalhoz, leül. De nem -nyúl a kagyló után. A telefon meg csak cseng, csak cseng, fáradhatatlanul. * A lakás két szobáiból és haliból áll; széles ablakai az átellenes, Szabadság-hegyre néznek. Amott épp ez idő tájt gyúlnak ki a lámpák: az utcák során végigfutó füzérek szinte egyszerre, mintegy karmesterintésre, a lusita lakásablakok meg, bámész szólistákként, kisebib-nagyobb késéssel követik őket. De negyedóra sem kell, s a mélykék ég alatt egyre fénylőbb sziporkázással veszi birtokába a tündéri tájat az este. Bál kéz felől most kígyózik éppen fölfelé a fogaskerekű vasút hosszú szerelvényének gyöngysorként fénylő ablaksora, akár valami mesebeli sárkány tekervényes farka. Fülöp Géza ezt nézi meg- bűvölten. Ki tudja, hányadszor látja innét ezt az esti fényjátékot, de egyszerűen nem tud betelni a látvánnyal. Az étkezőasztalnál ülnek még a hallban; az imént fejezték be a vacsorát. Fülöp nem vesz észre semmit a lakáson; olyan az neki, mint a múlt csütörtökön, az az- előttin, s a még azedőttin. Asz- szonyszam kellene hozzá, hogy a bútortologatás finom karcolásait észrevegye a padlón, vagy a falon a képkeretek parányi ferde- ségét... Ám Fülöp nem a falat bámulja, hanem a fogaskerekű szorgos szent jánosbogárkáit, majd lassan a pohara után nyúl és fölemeli. — Én el sem mondhatom, Katika, hogy milyen csodálatos nekem ez a maguk vendégszerető háza! — 0, kedves Géza... — pironkodik illendőségből a háziasz- szony. — De, de! Higgye meg! A vacsora például, mint mindig, most is nagyszerű volt! — Egészségére! — villant rá a háziasszony most egy őszinte hálamosolyt. Fülöp a poRarát nézi, és mélyről felsóhajt. ’ — Tudja, az agglegényélet, mint a világon minden, roppant bonyolult dolog. Mert vannak kétségtelenül jó oldalai ... — Például? — kérdi Kata enyhe kis gúnnyal. — Hát például az, hogy soha senki nem kérdezi meg az embertől: hová mégy, fiam? Mikor jössz haza? — Felhörpint egy kortyot, s tűnődő arccal teszi vissza poharát az asztalra. — De vannak a dolognak rossz oldalai is ... — Például? — kérdi Tibor enyhe kis kihívással a hangjában. — Például az, hogy soha senki nem kérdezi meg az embertől; hová mégy, kisfiam? Mikor jössz haza? S mert Fülöp már megint a szemközti hegyoldalt .bámulja, Kata egy öldöklő pillantást vet Tiborra, az viszont gyorsan elkapja tekintetét, és lesütött szemmel dünnyögi: — Hát igen, így van ez... — Ezért is szeretek itt ennyire, maguknál... Igazán nem is csak a csodálatos konyha; félre ne értse, drága Katika, de ma már igen sok vendéglőben nagyszerűen főznek ... Hanem a hangulat, tudja! A családi életnek az a bizonyos sokat emlegetett melege ... Ez az, ami a magamfajta vén, megrögzött agglegénynek egyre jobban hiányzik! Kata, meleg mosollyal: — Örülök, hogy ez a hiányérzete nálunk valamelyest enyhül ... Bár igazán nem tudom, miért nem nősül meg, ha erényire hiányzik az otthon melege... Fülöp hirtelen falnevet, — Az kellene! Maga nem is tudja, Kata, milyen nagy jót tett velem, milyen szörnyű veszélytől óvott meg néhány héttel ezelőtt! 12. — No! — néz rá riadtan az asszony. — Egyik szabad szombat előtti péntek estén különösen megrohant az egyedüllét érzése... Erős hetem volt, és valahogy még arról is megfeledkeztem, hogy hétvégi programot csináljak magamnak. A szombatot pokolian átunatkoztam, és vasárnap délutánra már ott tartottam, hogy lesz, ami lesz: fölhívom a titkárnőmet! Egyszerűen azért, mert emberi szót akartam hallani. Gondoltam, kiviszem Gittát valahová a zöldbe, megvacsorázunk ... — És véged van! — csap az asztalra Tibor. — Akkor már késsel sem lehetett volna lekaparni rólad! Fülöp homlokán redők, úgy bólogat. — Pontosan! Ezzel magam is tisztában voltam. De azt mondtam: ennél a kriptamagánynál még az is jobb! — Úristen! — jajdul fel Tibor. — És? — kérdd Kata. — Még mindig nem ériem, mi volt itt az én szerepem. — Hogy mi? Akkor jött a maga kedves telefonja, hogy estére várnak, soron kívül, Tibor születésnapjára ... , — Nahát! — ámul Kata. — Tudja, mitől mentett meg? — néz rá Fülöp. — Talán a legvégzetesebb ostobaságtól! Még udvarolni találok szegény Gittának, még ígérek neki valamit — aztán nézhetem! — Fejét ingatja. — Hogy én mennyire gyűlölöm az ígéreteimet!... — Miért — kérdi Kata meglepve. — Mert megtartom őket! — rázza fejét bosszúsan a férfi. Kata Tiborra sandít. — Legalább ilyen ember is van! — mondja éllel. Aztán hirtelen feláll. — Megyek, csinálom a kávét. — Az ajtónál van már, onnét szól vissza a férjének. — Tibor! Majd gyere ki egy pillanatra! — Miért? — kérdi kényszeredetten a férfi. — A főzővei van valami — int türelmetlenül Kata. Istenem, hogy a férfiak milyen érteüenek tudnak lenni! De Fülöp Géza már ugrik is föltűnő készséggel. — Kotyogó, ugye? Majd én segítek, Katika! Úgyszólván kotyogószakértő vagyok! Jöjjön! — És . indul ki a konyhába. — Köszönöm, nagyon kedves — mondja merev mosóllyal Kata, és megy utána, az ajtóból még egy gyilkos pillantást vetvén Tiborra. Az szegény összeszoruló gyomorszájjal ül a helyén, és apró gaiacsinokat gyúr a maradék kenyérből. Hogy itt milyen marakodás lesz megint, te jóságos ég! Odakint a konyhán Kata gyorsan Fülöp kezébe igazítja a kávéfőzőt, közben lázasan töri a fejét, miben hibáztassa az ártatlan készüléket. — Valami zűr van vele, nem forral rendesen... (Folytatjuk.) Egy picit léptünk előre” így látja a művészeti vezető 0 Szőnyi G. Sándor Balázs Bcla-díjas rendező. A BÁNK BÁNNAL KEZDI, A LÜSZISZTRATÉVAL ZÁRJA ÚJ ÉVADJÁT A KECSKEMÉTI SZÍNHÁZ
