Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
1982. június 8. 9 PETŐFI NÉPE • 3 MÁTÉTELKE Nagy Miklós emlékezete Tanácstitkárnak lenni — kisközségben Bácsalmásról Tataházán keresztül alig negyedórás autóút Mátételke. Jellegzetes bácskai .település — jó minőségű földek, komótos régi és új családi házak, ki is tudná felsorolni, hogy még mi minden utal erre. Önálló község, annak ellenére, hogy mindössze 870 lakója van. A sok mindent jelző statisztikák szerint az utóbbi hat évben 335-tel csökkent a lélekszám. Indokolt a kérdés, hogy mi van, s főként mi lesz Mátételkével’. ha ez a folyamat nem áll meg? Erről a kérdésről, de a tanácsi munka szerteágazó témaköreiről is beszélgettünk nemrég Pálmai Lajosnéval, a községi tanács vb- titkárával. O Szerinte is komoly a helyzet, a tény megmásíthatatlan: különböző okok miatt jelentős mértékben csökken a lakosság száma. A miértre igen nehéz pontos választ adni. Mindenesetre néhány körülmény valószínűleg forrása az okoknak. Itt van például az ipari munkahelyek vonzereje. A helybeliek, s főként a tanácsiak pontosan tudják, hogy Bajára és Bácsalmásra mintegy kilencvenen járnak dolgozni naponta. Az ingázók egy része szakmunkás, ők figyelemreméltóbb keresetért vállalják az utazgatást. A többiek kisebb jövedelemre számíthatnak. Igaz, az otthoni mezőgazda- sági munka, a háztáji gazdaság jól kiegészíti ezt. 1 Az okók sorában egyre jelentősebb szerepe van' az. infrastrukturális ellátottságnak. Mátételke sokat fejlődött az eltelt években, de nyilván nem bírja az összehasonlítást Bajával, Bácsalmással, s még talán a környező községek legtöbbjével sem. E körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok egyre többen az ipari munkahelyhez közelebb építenek családi házat. Sőt a 40— 50 év közöttiek közül is jó néhá- nyan hasonló terveket szövögetnek. Mit lehet erre mondani? Egyet mindenesetre: nem jó a folyamat iránya. Ma a községi települések megerősítése', népesség- megtartó erejének növelése a cél. Mátételkén nincs önálló mező- gazdasági termelőegység. A tsz •központja Tataházán van. Többen dolgoznak az állami gazdaságban, amelynek Bácsalmás a központja. Pálmáimé ezt a körülményt is figyelemreméltónak ítéli. Beszélgetés közben szóba kerül, hogy a megyei tanács széles körű felmérést készít a községek népességi helyzetéről. Keresik a tényleges okokat és tenni akarnak azér.t, hogy megváltozzon a mostani kép. „Talán nekünk is lesz- valamilyen kapaszkodónk” — így a vb-títkárnő! Megjegyzése félreérthetetlen utalás arra, hogy mindent megtesznek a lakosság megtartásáért. © Témát váltunk. Vajon mit jelent egy kisközségben tanácsi tisztségviselőnek lenni, hogyan dolgoznak, milyen eredményeket értek el? Pálmai Lajosné elsőként a lakossággal kialakított jó kapcsolatot említi. Ezt tartja a legfontosabbnak. Az emberek tudják, ha bármikor betérnek a tanácsházára, nem kell dolguk- végezetlenül távozniuk. Nincs felesleges hivataloskodás, egyszerűen, ám lelkiismeretesen intézik az ügyeket. Egy példa a kölcsönös bizalomra. A tanácsnak ritkán kell idézésekét kiküldeni, ugyanis legtöbbször elég egy szóbeli üzenet ahhoz, hogy létrejöjjön a hivatalos találkozás a vb- titkár és az állampolgár között. Mátételkén a tanácsi apparátusban nincs függetlenített elnö9 Buszváró, posta, sétáló ovisok. ki beosztás. így természetes, hogy a vb-titkár.naik sokféle feladatot kell ellátnia. Kicsiben ugyan, de majdnem mindazt el kell végeznie, mint egy nagyobb községben, vagy városban. A munkában egy gazdálkodási előadó és egy adminisztrátor segíti. A hivatal- segéddel együtt négyen dolgoznak főhivatásban. © Eredmények. Első helyen a társadalmi munka. A falu- közösség évente 400 ezer forint értéket teljesít. Az elmúlt években ebből a forrásból jutott vízvezetékre, kövesútra, járdára, parkosításra. Ide sorolható az óvoda és a napközi felújítása, is. A módszer nagyon egyszerű. A tanács megveszi az anyagot, alkalmaz egy-két szakmunkást, a többit a lakosság adja hozzá. Ami a legfontosabb — nem kell az embereket „agitálni”, önként vállalják a falut fejlesztő, szépítő társadalmi munkát. így lesz ez bizonyosan a kul- túrház tervezett felújítása esetében is. Hat éve gyűjtik a pénzt, innen-onnan spórolgatva. Jelen• Üj ház, új csatorna... (Stra- szer András felvételei) leg több mint félmillió együtt van, de még jóval többre van szükségük. Nem lész könnyű mindez, de elhatározták. A má- tételkiek pontosan tudják, hogy az évi 100 ezer forintos fejlesztési alapból csak nagyon szerényen lehet tervezgetni. Gondok, problémák nehéz feltételek és olykor sikerélmények. Vajon jókedvvel teljesíti szolgálatát Pálmainé? A válasz határozott igen. Mátételkén született, és ez sok mindenre magyarázatot ad. Az sem közömbös, hogy 1983- tól dolgozik a községi tanács apparátusában. Közben elvégezte, a tanácsakadémiát és kereken tíz éve, hogy mint a párt tagja aktív résztvevője a helyi politikai közéletnek is. ősztől újra tanulás következik, az Államigazgatási Főiskola kiegészítő tagozatát akarja elvégezni. O Amikor a családjáról beszélgetünk, kiderül, hogy a férje, aki iskolaigazgató, egyúttal a községi pártalapszervezet titkára is. A külső szemlélő köny- nyen arra gondolhat, hogy itt Valamiféle összeférhetetlenség van — különösen, ha a tanácsi munka pártirányításáról van szó. Probléma azonban valójában nincs. A községi pártalapszerve- zetet ugyanis a tataházi pártvezetőség irányítja. így a tanács •testületéiben és az apparátusban dolgozó párttagok munkáját is ott minősítik. Egy biztos: elfogulatlanul, olykor vitázva is, de Pálmaiéknál gyakran napirenden van a község ügye. Ezt aligha kerülhetik el. Arra a kérdésre, hogy mi tartja Mátételkén — kis töprengés után fogalmazta meg a nagyon is kézenfekvő választ. Mindenkit ismer a faluban, a keresztnevén szólítják az emberek. Ez ritka jó dolog és egyáltalán nem csökkenti hivatali, emberi tekintélyét. Ezért a kapcsolatért érdemes ve-| zetőnek lenni kisközségben, otthon maradni a szülőfaluban. Szabó Attila ötvenéves lenne, de már csaknem egy évtizede nincs közöttünk. Mindössze negyvenkét éves volt,' amikor meghalt. Az ország egyik legfiatalabb minisztere volt akkor. A művelődésügy minisztereként csaSk rövid ideig dolgozhatott, de már 1954 óta részt vett a közéletben a Hajdú-Bihar megyei születésű (Kaba, 1932) Nagy Miklós. ' Miskolci egyetemi társai tanúsíthatják, hogy már diákként felfigyeltek szervezőkészségére, politikus alkatára, tehetségére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, szerszámgépész szakon szerzett 1954-ben mérnöki oklevelet. A tudományos munka mellett kora ifjúságától érdeklődött a politikai munka iránt, tevékenyen részt vett az ■egyetem politikai munkájában. Tanársegéd lett, s egyszerre DISZ-titkár, később pártmunkás, egyetemi szervezőtitkár. A kohómérnöki karon adjunktusként is dolgozott, az ellenforradalom után az egyetemi pártbizottság tagja lett. Nagy munkabírású, jó szervező, tisztán látó fiatalembernek ismerték akkori munkatársai. Pályája — tehetsége és szorgalma eredményeként — egyre feljebb ívelt. Mindig feladatokat vállalt és nem funkciót. 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, s két esztendő múlva a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője lett. Szerény, de nagyon igényes vezetőnek ismerték meg közvetlen munkatársai. Az ifjúság, az egyetemi élet, a tudományszervezés alapos ismerőiéként a pártközpontban eltöltött évtized [ alatt egyik előkészítője volt a tudományos és a kulturális élet, a közAz építőipari új létesítményeit alkotó 'építőmunkásoknak — a becslések szerint — mintegy tíz százaléka több szakmában jártas, ám a megsokasodott épületfenn- tártási feladatok méginkább szükségessé teszik a szakmai sokoldalúságot. Több vállalat tett kezdeményezéseket a többszakmás képzés továbbfejlesztésére. Ezekből a kísérletekből született az a felismerés: nem feltétlenül szükséges, hogy a számításba jöhető 4—6 szakma teljes ismeret- anyagát elsajátítsák, a legfontosabb, hogy a fenntartási munkákhoz szükséges tudnivalókat jól megismerjék. Eszerint ne vizsgázzanak valamennyi érintett szakmából, hanem csak a sokoldalú fenntartási ismereteket összefoglaló tudnivalókból. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felkarolta ezeket a kezdeményezéseket. Megbízására az ÉVM továbbképző központ az érdekelt vállalatok, intézmények közreműködésével kidolgozta két új és művelődés, az ifjúságpolitika akkor megalapozott, s azóta végbement reformjainak. E területek ma is az akkor előkészített programok alapján tevékenykednek. Nagy Miklós munkája is benne van szinte minden azóta megvalósult eredményünkben. 1973-ban — tehát negyvenegy évesen — lett művelődésügyi miniszter. S ekkor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal politikus. Egyet nem tudott vállalni: a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. Azok közé tartozott, akik társadalmunk történelmét napi elmélyült munkával formálták. Az ö munkája is benne van mindennapjaink eredményeiben; tehetségét, szorgalmát, emberségét ma is nélkülözzük. ötvenéves lenne, de már csaknem egy évtizede nincs közöttünk i... F. M. összetett mesterség: az építőipari fenntartó és a szakipari fenntartó szakma oktatásának tananyagát, s azt a jogszabályt; amely szerint a minisztérium, ágazati érvényű szakmává nyilvánította e két mesterséget. Budapesten megkezdődött az új fenntartó szakmák oktatása. A pécsi, a veszprémi és a fővárosi kezdeményezések felkarolásával általános megoldást keresnek a műemlékek és <• műemlék jellegű épületek helyreállításának, felújításának szakmunkáspótlására. Az épületfenntartás szakemberellátását szolgálja at is, hogy az Ybl Miklós Építőipari Műszáléi Főiskola a fővárosban és Debrecenben megkezdte a fenntartó magasépítési szaküzemmérnökök képzését. A tervek szerint megvizsgálják, miként egészíthetik ki a fenntartási építéshez kapcsolódó új ismeretanyaggal az egyetemi mérnökképzést, valamint a magasépítési művezetőképzés tananyagát is. (MTI) 9 Itt. a Kígyós-csatorna kiszélesítésével fog a község népe társadalmi munkával halastavat építeni. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL (I.) Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes központi fogyasztóiár-intézkedésekről Hat mesterség egy szakmában Gyermekvédelem az utakon ANNAK, HOGY A KÖZÚTI forgalomban viszonylag sok a gyermekáldozat, elsősorban biológiai okai vannak. A gyermek látása ugyanis különbözik a felnőttétől, látószögük mindössze 60—70 százaléka a felnőttének. Azon túlmenően, hogy kisebb területet lát át a gyermek, 'nem is tudja pontosan egyeztetni, amit lát és amit hall. Különböző tudományos felmérések bizonyítják, hogy a gyermekek a közeledő jármű sebességét —, az esetek többségében — rosszul mérik fel, általában lassúbbnak ítélik meg és ebből származik a gyakran végzetes átfutásuk a járművek előtt. Nem tudják, hogy az autónak a megálláshoz fékútra van szüksége. Keveset tudnak arról az alapszabályról, hogy mit jelent látni és látszani. A tapasztalatlan gyerek úgy véli, hogy a jármű vezetője ugyanúgy látja őt, mint a járművet, vagyis teljes egészében. A MEGOLDÁST — a balesetek megelőzését — a közúti közlekedésben a gyermekvédelmet elsősorban a járművezetőknek kell szem előtt tartaniuk. ■ Ugyanis, ha egy járművezető ismeri a KRESZ szabályait,1 de .nem ismeri a gyermekek közlekedésben tanúsított magatartás- formáit, reagálásait, akkor a felelősség többnyire ráhárul, mert figyelmen kívül hagyta az- útközeiben tartózkodó, kiszámíthatatlan mozgású gyermekekét. A gyermeket teljesen megváltoztatja, ha az útra kigurul a foci, vagy ha egymást kergetve kirohannak az úttestre. Társadalmi kötelességünk, hogy a gyermekekkel korán megismertessük a közlekedést, és az ebben rejlő — őket fenyegető — veszélyeket. Az erre való felkészítés során a legnagyobb felelősség a szülőké, mert a közlekedésre nevelés elsősorban az ő feladatuk. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Már a kicsi gyermeknek — 2—3 ■ évesnek — is szükséges magyarázni a közlekedési jelzéseket, és meg kell kezdeni a Közlekedési érzék kifejlesztését. Ugyanúgy, mint ahogy a forró kályhához sem szabad nyúlni. E vonatkozásban két negatívumra kell felhívni a szülők fi- ' gyeimét. Hiba, hogy sok szülő az alsó tagozatos gyermekét — másodikosokat, harmadikosokat — egészen az iskola kapujáig kíséri. Annyira félti, hogy teljesen meggátolja az önálló magatartás ki- fejlesztését. Ez természetesen nem helyes álláspont, megbosz- szulhatja magát. . SOKKAL VESZÉLYESEBB az a szülői magatartás, amikor a gyermeket teljesen magára hagyja, engedi a forgalmas utcán játszani. Olyan csúcsforgalmi időben küldi el boltba, vagy egyéb feladatok elvégzésére, amikor a gyermek lépten-nyomön veszély- helyzetbe kerülhet. Ez az „önálló” közlekedésre szoktatás elfogadhatatlan és felelőtlen. Megrázó az ilyen szerencsétlenség helyszíne: a pléddel vagy papírral letakart kis áldozat látványa az úton, ami sajnos nem ritkán fordul elő és sokszor a szülői felelőtlenséggel párosul. Az önálló közlekedésre — a „nyitott szemmel járásra” — nevelést úgy kell kezdeni a 3—4 éves gyermekkel, hogy séta közben magyarázzuk meg az alapvető szabályokat, és azok be nem tartásának következményeit. Itt különösen vigyáznunk kell arra, hogy a gyermekkel együtt ne szegjük meg a közlekedési szabályokat. Ne menjünk át vele piros jelzésnél, még ha nincs • is forgalom. -Semmi esetre se kerüljük el a zebrát. Magyarázzuk meg, hogy az^ úttestre lépés előtt először balra, majd jobbra és ismételten balra nézzünk, s ezután kezdjük meg az áthaladást. Nem lehet úgy tervezni a dolgunkat, hogy a gyermeket futva magunk után rángatjuk a forgalomban, és sokszor csak a járművezetők ügyessége miatt nem következik be baleset; Az ilyen magatartás káros példa lehet, mégha, „hősnek” is tűnünk gyermekünk szemében az „ügyességünkkel”. A KÖZLEKEDÉS VESZÉLYEIT sosem szabad — félelemkeltés mellett — elmondani vagy magyarázni a gyermeknek. Kialakulhat ugyanis, egy gátlás és esetleg a kritikus helyzetben veszti el a cselekvőkészségét, ítélőképességét, mert a félelemérzés leblokkolja, tanácstalanná teszi. Ha már a gyermekünk elmúlt 5 éves, akkor megpróbálhatjuk az eddig tanultakat átismételni úgy, hogy ő vezessen bennünket. Ha jól csinálja, dicsérjük meg, ha hibáz javítsuk ki, de ne vegyük el az önbizalmát. A 6—7 éves gyermek előbb- utóbb kerékpárózni kezd. Sajnálatos módon a közúti j közlekedésben részt vevő kerékpározó gyermekek közül kerül ki a legtöbb baleset áldozata. A szülők felelőssége az időpont és hely kiválasztása a kerékpározáshoz. Akkor és ott engedjük, ahol nincs nagy forgalom. Semmiképpen nem szürkületkor, vágy az esti időben. Akkor engedjük gyermekünket kerékpározni, ha meg vagyunk győződve arról, hogy az alapvető szabályokat ismeri. A baleseti statisztika azt mutatja, hogy a kerékpáros balesetek 50",i-ában a gyermekeknél a szabálytalan kanyarodás és az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása a baleset bekövetkezésének az oka. Meg kell magyarázni a gyermeknek a közlekedésben való részvétel nagy felelősségét és azt, hogy nincs helye a bravúroskodásnak. Az is veszély hordozója. ha 8—10 éves gyermekek egymást viszik a járművel. Nem ritka, hogy hárman ülnek a kerékpáron és cikáznak a forgalomban. A KERÉKPÁR VESZÉLYES közlekedési eszköz, könnyen eldőlhet. A kormányt alig érő gyermek csak bizonytalanul „pedá- lozva” haladhat rajta. Ezért nagyon helytelen a kisgyermeket felnőtt kerékpárral engedni. Minden szülő és felnőtt kötelessége, hogy a KRESZ előírásainak megfelelően a 12. életévét be nem töltött gyermeket felügyelet nélkül főútvonalra ne engedjék ki. Korunkban — amelyet az egyre intenzívebb forgalom jellemez — a gyermek helyes magatartásának kialakítása a közlekedésben a szülők, az iskola és a járművel közlekedők közös feladata. Az ezzel kapcsolatos gyermek- nevelésnek a gyermekvédelem szerves részének kell lennie. Ezt ■legféltettebb kincsünk, a gyermek élete és testi épsége követeli meg tőlünk. Dr. Babay Imre (Folytatjuk.) Az éves népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1982. június 7-én emelkedik a motorbenzin és a motorolajok, valamint a sör ára. A kutaknál kiszolgált motorbenzin ára — fajtától függetlenül — egységesen literenként 2,—Fttal. átlagosan 14,5 százalékkal emelkedik. A motorolajok fogyasztói árának átlagos növekedése 15 százalék. Ezen belül a kétütemű motorokhoz használt Arol—2T motorolaj ára 25 százaA Minisztertanács rendelkezése szerint 1982. július 1-től mentesülnek a gépjárműveket üzemben tartó magánszemélyek a kötelező felelősségbiztosítási díj fizetése alól. A kötelező felelősség- biztosítás rendszere továbbra is fennmarad, sőt a biztosítottak köre bővül: a jövőben kiterjed a segédmotoros kerékpárokra is. A gépjárművel, illetve a segédmotoros kerékpárral okozott károkat az Állami Biztosító közvetlenül megtéríti a károsultaknak. A gépjármű-tulajdonosoknak az 1982. I. félévi díjat az eddigi módon kell befizetniük, legkésőbb 1982. június 30-ig. Azeknak az üzembentartóknak, akik az 1982. évi dijat már teljes egészében kiegyenlítették, a .második félévi dijat az Állami ‘Biztosító fiókjai és a takarékszövetkezetek a befizetési csekk és a díjigazoló lap bemutatása ellenében 1982. július lékkai, a szuperolaj ára 10 százalékkal. a multiszuperolajé 20 százalékkal nő. A sör átlagára 19,2 százalékkal emelkedik, a palackos söröké általában az átlagnak megfelelően, a kimért söré az átlagot meghaladóan. Például a fél literes palackos Kinizsi bolti, illetve ne- gyedosztályú vendéglátóipari ára 8,—Ft helyett 9,50 Ft, egy .pohár kimért világos söré 3,—Ft helyett 3,80 Ft, a korsóé 5,—Ft helyett 6,30 Ft. (MTI) 15-.tői visszafizetik. Az OTP az átutalási betétszámlákról az 1982. második, félévi díjat már nem utalja át a biztosítónak. A pénzügyminiszter rendelete alapján július 1-től módosulnak a dízelüzemű gépjárművek adótételei. A dízelüzemű személy- gépkocsik adója átlagosan 22 százalékkal nő, a haszongépjárműveké (tehergépkocsi, autóbusz, vontató) pedig ennél nagyobb mértékben. A mezőgazdasági célú, kisebb teljesítményű erő- és munkagépek adója kisebb mértékben, illetve egyáltalán nem emelkedik. r'J1 Az 1982 második felére esedékes gépjárműadó megállapítása céljából a dízelüzemű haszonjárművekkel rendelkező magánszemélyeknek július 30-ig kell felkeresniük a lakóhelyük szerint illetékes elsőfokú tanácsi adóhatóságot. (MTI) Megszűnik a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási díja Változik a dízelüzemű gépjárművek adója
