Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 5. 9 Az Erich Honecker vezette NDK párt- és kormányküldöttség hi­vatalos látogatásának utolsó napját Budapesten töltötte. Képünkön: a vendégek a Magyar Nemzeti Galériában. (MTI Fotó, Manek Attila felvétele — telefoto — KS) Púja Frigyes kanadai körúton A kanadai hivatalos látogatá­son tartózkodó Púja Frigyes kül* ügyminiszter csütörtökön délben a nyugat-kanadai Alberta tarto­mány fővárosába, Edmontonba érkezett, ahol a tartomány veze­tő képviselői fogadták. Az alber- tai kormány vendégházában Dick Joihnston, a szövetségi és kormányközi ügyek tartományi minisztere ebédet adott Puji Fri­gyes tiszteletére. Csúcsértekezlet Versailles-ban Pénteken este megkezdődött a versailles-i kastélyban a hét ve­zető tőkés ország gazdasági csúcs- értekezlete. A konferencia előtt kétoldalú találkozókra is sor ke­rült, melyek egyik fő témája a brit—argentin konfliktus volt. A csúcsértekezleten a hivatalos tanácskozás csak ma kezdődik. A hét tőkés ország vezetői — Fran­cois Mitterrand francia elnök, Ro­nald Reagan amerikai elnök, Pierre-Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök, Szuzuki Zenko ja­pán miniszterelnök, Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Hel­mut Schmidt, az NSZK kancellár­ja, Giovanni Spadolini olasz mi- ninzterelnök, valamint Gaston Thorn, az Európai Közösségek Bi­zottságának elnöke és Wilfried Martins belga miniszterelnök mint a közös piaci minisztertanács soros elnöke — pénteken este, Versailles-ba való érkezésük után vacsorán vettek részt, majd kö­tetlen eszmecserét folytattak. Port Stanley kapujában a brit hadsereg A helyszínen tartózkodó brit haditudósítók szerint a keleti Falkland-szigeten előnyomuló brit erők „a végső előkészüléte- ket” teszik Port Stanley megro­hamozására. A falklandi fővá­rost 7—8 ezer főre becsült argen­tin védősereg őrzi — harcászati szempontból előnytelen állások­ban. A britek kezén vannak a Port Stanley-re néző magaslatok (a hadijelentésekben sokszor felbuk­kanó Kent-hegy és vidéke), ahon­nan a szó szoros értelmében rá­látnak Stanleyre. Előőrseik állító­lag a fővárosnak számító telepü­lés közvetlen közelében vannak. Űj funkcióhoz jutottak csütör­tökön a hadiflotta Harrier típusú harci repülőgépei. Röplapok ez­reit szórták le az argentin állá­sok fölött, megadásra biztatva a védőket. A röplapok kétnyelvű, „szabad elvonulást” biztosító pasz- szust is tartalmaznak: aki ezek birtokában teszi le fegyverét és közelíti meg a briteket, szabad emberként távozhat. A röplap há­tát az a fénykép díszíti, amely korábban készült a Dél-Georgia szigeten és a fegyverletételi ok­mány aláírásának pillanatát örö­kíti meg. Befejeződtek a magyar—NDK tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) teremtését, a kereskedelmi ellá­tás javítását, a gyermekintézmé­nyek, az iskolák hálózatának bő­vítését célzó erőfeszítésekről. A városnézés után, a hivatalos magyar—NDK tárgyalások befe­jezéseként, a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége és a magyar tárgyalócsoport plenáris zárómeg­beszélést tartott a Parlament de- legációs termében. A magyar tár­gyalócsoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az NDK-küldöttséget Erich Honecker vezette. A meg­beszélésen részt vettek a két de­legáció tagjai és szakértői. Ezt követően a Német Demok­ratikus Köztársaság párt. és kor­mányküldöttségét ünnepélyesen búcsúztatták az NDK és a Ma­gyar Népköztársaság lobogóival díszített Országház előtt, a Kos­suth Lajos téren, ahol felsorako­zott a magyar néphadsereg dísz­zászlóalja. A vendégek búcsúzta­tására megjelent Kádár János, Losonczi Pál, az Elnöki. Tanács elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Havasi Ferenc, Korom Mihály,' Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai; Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai Jó­zsef, a MiniszterTanács elnökihe­lyettese. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, s az állami, a társadalmi élet számos más vezető képvise­lője. Ott volt Szalai Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete^ is. Jelen volt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Erich Honeckernek, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Kádár János tár­saságában elhaladt a díszzászló­alj előtt, majd üdvözölte’a Jélé- gáció búcsúztatására összegyűlt I több ezer budapesti dolgozót, fia­talt. A küldöttség vezetője és tagjai elköszöntek a magyar köz­életi vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől) iAz ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmeneté­vel zárult. Ezután a vendégek Kádár Já­nos, Losonczi Pál és Lázár György társaságában gépkocsikba száll­tak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, illetve Erich Honecker és Willi Stoph, az NDK miniszter- tanácsának elnöke baráti búcsút vett egymástól. Az NDK párt- és kormányküldöttségének külön- repülőgépe néhány perccel ez­után a magasba emelkedett. A tárgyalásokról kiadott közös közleményben a két páft és or­szág vezető képviselői nagyra ér­tékelték, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt, valamint a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság együttműködése tervszerűen és eredményesen fejlődik. Az 1981—85. évi tervegyeztetés­ről aláírt megállapodás és a hosz- szú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény szilárd alapot terem­tett a kétoldalú gazdasági együtt- működés továbbfejlesztéséhez. Kedvezően alakul az 1982. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv­ben szereplő feladatok megoldá­sa. A két fél hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban végbemenő ked­vezőtlen folyamatok szükségessé teszik a kétoldalú gazdasági együttműködésben rejlő lehetősé­gek még jobb kihasználását, a szakosodás és kooperáció kiszéle­sítését, különösen a közúti jár­mű-, a mező- és az élelmiszer- gazdasági gépgyártásban, továb­bá a robottechnikában, az elekt­rotechnikában és az elektroniká­ban. Különösen fontos a két- és sokoldalú egyezményekben és megállapodásokban rögzített kö­telezettségek hiánytalan kölcsönös teljesítése; az ehhez szükséges in­tézkedéseket mindkét fél megte­szi. További gyakorlati lépéseket kell tenni a harmadik piaci együtt­működés erősítésére is. A két ország szervei kezdjék meg az 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervek súlyponti te­rületeinek egyeztetését Az illeté­kes állami és gazdasági szervek állapodjanak meg a műszaki-tu­dományos együttműködés hosz- szú lejáratú programja 1981—85. évi súlyponti feladatainak meg­valósítását szolgáló további konk­rét intézkedésekben. Fokozni kell az együttműködést a termelési fo­lyamatok racionalizálásában, nagy hatékonyságú technológiák kifejlesztésében, a fajlagos ener­gia- és anyagfelhasználás csök­kentése lehetőségeinek feltárásá­ban, a másodlagos nyersanyagok feldolgozásában és felhasználásá­ban, a biotechnikában, valamint az együttműködés hagyományos területein. A küldöttségek állást foglaltak a két ország tudományos, oktatá­si, kulturális, egészségügyi, sport- és idegenforgalmi kapcsolatainak fejlesztése, valamint a tömegtájé­koztatási intézmények együttmű­ködésének elmélyítése mellett is. A felek nagy fontosságúnak tart­ják a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében folyó két- és sokoldalú együttműködés fejlesztését, a nemzetközi mun­kamegosztás, a termelési kooperá­ció és szakosítás kiszélesítését és készek tevékenyen hozzájárulni a szocialista gazdasági integráció folyamatának gyorsításához és el­mélyítéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság fontos feladatnak tartják, hogy a jövőben is erősítsék testvéri szö­vetségüket a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val, aktívan tevékenykedjenek védelmi képességük erősítéséért és külpolitikai tevékenységük összehangolásáért. Meggyőződé­sük, hogy a szocialista közösség egysége és összeforrottsága alap­vető jelentőségű minden testvéri szocialista ország haladása és a nemzetközi biztonságért és béké­ért folytatott harc további sikerei szempontjából. A felek megerősítették elköte­lezettségüket a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferenciával megkezdett fo­lyamat következetes továbbvitele mellett. Elvárják, hogy a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon a nyu­gati partnerek pozitív választ adnak arra a megállapodás-ter­vezetre, amelyet a részt, vevő szocialista országok nevében a Lengyel Népköztársaság terjesz­tett elő. A két fél nagy jelentőségűnek tartja az ENSZ-közgyűlés lesze­reléssel foglalkozó II. rendkívüli ülésszakát, és kész tevékenyen közreműködni annak sikeréért. * A tárgyalások a testvéri barát­ság légkörében, a kölcsönös egyetértés jegyében folytak. Erich, Honecker hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg a Né­met Demokratikus Köztársaságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét Kádár János vezetésével. A meghívást köszönettel elfogadták. (MTI) JÁTÉK A SZÁMOKKAL (1.) Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési konferen­ciája előtt tele van a világsajtó a kérdéssel: mi történt a katonai erőegyensúllyal? — Felborult' — válaszolják a' kérdésre tömören az amerikai katonai szakértők. Nohai az Egyesült Államok rend­kívül magas szinten képviselteti magát az ENSZ-konferencián, s nyilatkozatokban nem zárkózik el a leszerelési tárgyalástól, április végén Weinberger hadügyminisz­ter még a „világ egyetlen impe­rialista hatalmának” nevezte a Szovjetuniót, és sürgette „az Egye­sült Államok újrafegyverkezését”. „Klasszikus” módszer Washington nem marad adós a , „bizonyító” számokkal sem. A Pentagon által szárnyrabocsátott úgynevezett piros brosúra és a lobbi elemzés mind arra hívatott, hogy „nyomasztó szovjet fölényt” mutasson ki. Hogy miért? A cél legalábbis kettős. Az egyik, hogy leküzdjék a hazai akadályokat. Hiszen miközben megkurtítják a szociális kiadásokat, szorosra húz­zák a nadrágszíjat, a Pentagon méregdrága és veszélyes terveit sorra átjuttatják a buktatókon. Ehhez nagyon jó a „klasszikus” módszer: kimutatni, hogy az el­lenfél — a más propagandabeszé­dekben és kiadványokban lebe­csült, technikailag elmaradottnak nevezett Szovjetunió — döntő fö­lényre tör, és agresszió elköveté­sére készül. A másik cél a nyugat-európai országok hitetlenkedő közvélemé­nyének, sőt a kormányoknak „megdolgozása” manipulációval: azt az amerikai hitvallást igye­keznek "beléjük oltani, hogy a bé­ke csak nagyobb arányú fegy­verkezéssel. erőfitogtatással érhe­tő el, nem pedig leszerelési tár­gyalással, ahogy azt a Szovjet- ünió szorgalmazza. Közönséges manipuláció Hogy ez közönséges manipulá­ción alapul? Nem tesz semmit. A cél mentesíti az eszközt. Né­mely kommentátor szerint egysze­rű elhatározás kérdése, hogy mit kell kiugratnia. Mondhat például ilyeneket: a Szovjetuniónak 344- gyel több szárazföldi rakétakilö- vője van, mint az Egyesült Álla­moknak, másfélszer annyi, a ten­geralattjáróra telepített rakétája, több a nehézrakétája, is, ezek nagyobb „hasznos” teher szállí­tására alkalmasak, és így tovább — ha az USA-ban éppen ennek bizonyítására van szükség. Per­sze. nézhetjük a dolgot ellenkező előjellel is. Ugyanígy pillanatok alatt „bizonyítható” a Szovjetunió „gyengesége”. Akkor viszont csak ilyeneket kell sorolni: az ameri­kaiaknak kétszer annyi nehéz­bombázójuk van, az amerikai, ra­kéták tálálátrpontossága nagyobb, az Egyesült Államok másfélszer annyi nukleáris robbanófejjel rendelkezik, a nyugati fegyvertárt brit és francia rakéták egészítik ki, s így tovább, ugyancsak so­káig. Az ilyesfajta bizonygatásnak azonban nincs sok értelme. A két hatalom közötti katonai egyen­súly mindig az egyenlőtlenségek hozzávetőleges egyensúlya (volt. Két rakéta soha nem volt, és nem is lehet olyan, mint két tyúktojás: lényegesen különböz­nek egymástól. Végső soron azon­ban a rengeteg különbözőség ki­egyenlíti egymást. így volt ez tíz éve, ez volt az alapja 1972 má­jusában a SALT-szerződésnek és a két ország közötti viszony él­veit rögzítő nyilatkozatnak, amely egyebek között kimondta, hogy a nukleáris korszakban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. így van ez ma is. Az egyen­súlyról tanúskodtak a bécsi SALT-aláíráskor, 1979 nyarán közzétett adatok. Az egyensúly azóta sem borult fel, nem is'bo­rulhatott, a stratégiai programok viszonylag hosszú átfutási ideje miatt. Dehát akkor miként lehet sző hátrányról és föléhyrőlT Úgy, hegy a realitás és annak követ­kezetes elfogadása két különböző dolog. Ha valaki lemaradást hir­det, gyengeségről beszél, de vi­szonyított ereje nem változott, akkor élhetünk a gyanúval, hogy valami változást akar. A „szov­jet fenyegetés” jelszava valójá­ban semmilyen kapcsolatban nincs a szovjet lépésekkel, a szov­jet törekvésekkel. Amikor Ame­rikában a „szovjet fenyegetésről” vitatkoznak, akkor ' egyáltalán nem a Szovjetunió törekvéseiről és szándékairól beszélnek. A té­ma az, hogy milyennek akarják látni az USA politikáját, helyét és szerepét a világban. így az­után kényelmes akár a legmeg- hökkentőSb követeléseket támasz­tani — és közben a Szovjetunió­ra mutogatni. A „nagy társalgó” Ez a politika nem csupán a szocialista országok ellen irá­nyul. Többről van szó. Arról a kísérletről, hogy visszaszerezzék Ö hegemonizmus elveszített po­zícióját. James Reston, a New York Times ismert kommentáto­ra nemrég ézt írta: „A Reagan- adrr.inisztráció meggyőződése, hogy a vietnami vereség és a Watergate-féle kiábrándulás után a nemzet és a Szövetség (értsd: a NATO — a szerk.) hanyatlásnak indult, s fel kell rázni, hogy külföldön megbirkózzék a szov­jet hatalommal, otthon pedig, a szociális kérdésekkel... Áz elnök „nagy társalgó”, de az oroszok­kal főként katonai műszavakkal tárgyal”. Halász György j Gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez Küldöttközgyűlést tartott a bajai tsz-szövetség Tegnap tartotta meg az év első felében esedékes küldöttközgyű­lését Baján a tsz-szövetség. Fő napirendi pontja azoknak a fel­adatoknak a megvitatása volt, amelyek a mezőgazdasági szövet­kezetek IV. kongresszusának ha­tározataiból a körzet szövetkeze­teire.hárulnak. Dr. Berta Jenő fajszi tsz-elnök- nek, a szövetség elnökének veze­tésével zajló tanácskozáson dr. Varga Antal titkár mondott vi­taindítót az írásbeli előterjeszté­sekhez. Elmondta, hogy a kong­resszuson a legtöbb szó a változó körülményekhez való alkalmaz­kodásról esett. Ezt tükrözi az az áillásfoglalás is, amelyet a küldöttközgyűlés a vita végeztével elfogadott. Ki­emeli, hogy az üzemek alapvető feladata: a hatékonyság javítása, a gazdálkodás továbbfejlesztésé­nek ‘ forrását képező tartalékok hasznosítása. Ennek érdekében a termelési szerkezet változtatásá­nál a minőségi mutatóknak kell érvényesülniük. A termeléáfej- lesztés egyik legfontosabb tarta­léka az együttműködés, a tudo­mányos eredmények gyors alkal­mazása és a racionális földhasz­nálat. A jelenlegi körülmények között a korábbinál nagyobb a jelentő­sége az éves terveknek, a közép­távú tervekben szereplő elképze­léseket fontos a lehetőségekhez és az igényekhez igazítani. A bő­vített újratermelés érdekében szelektív beruházási politikára van szükség, előnyben kell része­síteni a gyorsan megtérülő befek­tetéseket. Azt is tudomásul kell venni, hogy egyes ágazatokban mérsékeltebb beruházásra van lehetőség és szükség. A tsz-szövetség titkára beszélt arról is, Hogy a szövetség terüle­tén a népgazdasagi igényekhez igazodóan alakult a vetésszerke­zet: a kalászos gabonák vetéste­rülete 14, a napraforgóé 4,7, a cu­korrépáé 25 százalékkal emelke­dett. örvendetes, hogy 22 száza- * lékkai csökkent a silókukorica vetésterülete, másodvetésekkel és melléktermékek hasznosításával pótolják. A szántóföldi zöldség­termő terület 27 százalékkal csökkent, közte jelentős a fűszer- paprika visszaesése. A nagyüzemek egymás közötti, más mezőgazdasági és ipari üze­mekkel kialakított kapcsolata to­vább' bővült — ez kedvező jelen­ség. Az viszont kedvezőtlen, hogy a termelés költségigényessége meghaladja az árutermelés növe­kedésének ütemét, a termelési hi­telek összege ugyanis 15 százalék­kal nagyobb, mint egy évvel ko­rábban volt. A beszámolót követően kilen­cen mondtak véleményt, a leg­több hozzászóló a gabonaprog­ramról, a belső ellenőrzés külön­böző kérdéseiről. Szó volt a köz- gazdasági elemzés bővítéséről an­nak érdekében, hogy árnyaltabb információkkal segítse elő a he­lyes döntések meghozatalát. Felszólalt a tanácskozáson dr. Perczel János, a TOT főosztály- vezetője és Konrád Antal, a me­gyei pártbizottság munkatársa is. Mindketten — többek között — arra mutattak rá, hogy most, amikor az exportfeladatok nő­nek, a fejlesztési források szű­külnek, az üzemeknek saját bel­ső lehetőségeire kell a figyelmet fordítaniok. A tanácskozás elfogadta a ha­tározati javaslatot, a revizori iro­da jelentését, valamint a szövet­ség költségvetését is. Végezetül arany pecsétgyűrűt vett át Har- nóczi Sándor, a kunfehértói Elő­re Tsz elnöke, aki 20 éve áll a többszörösen kiváló szövetkezet élén. Rendes, tiszta üzemek A Bács-Kiskun megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa 1980-ban hirdette meg ^ Rendet, tisztaságot az üzemekben és környékükön elnevezésű ak­ciót; egyszersmind vándorserle­get alapított, amit Bács-Kiskun hat városában egy, az egészség- ügyi és a társadalmi szervek kép­viselőiből álló bizottság ítél oda minden év júniusának elején. Ezenkívül a legkulturáltabb munkahelyeknek a SZOT is ado­mányoz'rendszeresen oklevelet: A mozgalom ez évi, ünnepé­lyes eredményhirdetésére tegnap délután Kalocsán, a városi műve­lődési házban került sor. Az ese­ményen jelen volt Tohai László, a megyei tanács általános elnök­helyettese és Princz László, az SZMT titkára. A vándorserleget mostantól egy évig a Bácskai Hús­ipari Közös Vállalat, a Kalocsai Sütőipari: Vállalat, a VSZM kiskunfélegyházi gyára, az ÉPFA kiskunhalasi gyára, a MEZŐGÉP kiskőrösi gyára és a DUTÉP kecs­keméti, 1-es számú ipartelepének kollektívája őrizheti. A SZOT elismerő oklevelét kapta a Kecskeméti Reszelőgyár, az ÉPFA bajai gyára, a Kalocsai Városi Tanács Építőipari és Költ­ségvetési Üzeme, a Magyar Nép­hadsereg kiskunfélegyházi 2. szá­mú élelmiszer-anyagraktára és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat. A két kecskeméti üzem veze,tői csütörtökön a reszelőgyár­ban vették át a kitüntefést. Véget ért a dél-alföldi társulás munkája a Paksi Atomerőmű építkezésén (Folytatás az 1. oldalról.) nősen az építőipar számára. A dél-alföldi társulás dolgozói kez­dettől fogva nagy szakmai oda­adással, felelősségérzettel végez­ték munkájukat a létesítménye­ken. A DÉLÉP irányításával a különböző vállalatok hamar meg­találták a közös hangot, s kitűnő­en együttműködő szervezetet ala­kítottak ki. Többek között segéd­épületet, speciális öltözőt, labora­tóriumot, hűtőgépházat, hidrogén- és nitrogéntárolót építettek, kon- ténerbarakkokat állítottak ösz- sze, közműveket és tartályparkot létesítettek. A munkák termelési értéke meghaladta a 700 millió forintot. Évente — irányítókkal együtt — 350—450 ember dolgo­zott a társulásban. A búcsúztató elhangzása után a legkiválóbb munkát végzettek kitüntetéseket, jutalmakat kaptak. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Szilágyi Lajos, a DÉLÉP üzemvezetője. Barna Mihály, a DÉLÉP betonozója, Györfi Dezső, a DUTÉP techniku­sa és Feigl János, a Békés megyei ÁÉV művezetője. Andrássy Ákos, a DUTÉP fő­mérnöke, Dörner Henrik, a DU- tép vezérigazgatója, Petrás Pál, a DÉLÉP főművezetője, Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója és Walfis László, a Békés me­gyei ÁÉV ács szakmunkása a Paksi Atomerőmű építkezésében végzett kiváló munkáért kitünte­tésben részesült. Kiss Sándor, a DUTÉP brigádvezetője. Nagy István, a DUTÉP brigádvezetője, Nagy Sándor, a DÉLÉP daruke­zelője és Rácz Antal, a DÉLÉP vasbetonszerelője a „Paksi Atom­erőmű Építkezéséért” kitüntetést vehette át. Az ünnepség végén Sipos Mi­hály, a DÉLÉP vezérigazgatója megköszönte az elismerést, a tár­sulás dolgozóinak pedig az ered­ményes együttműködést. (Folytatás az 1. oldalról.) mat nyújtói tiszta vízfelületet. S ezentúl, hogy bemutassák: itt, a Duna-partján élet van — nyüzsgő, teremtő élet, amely gazdag és bol­dog jövő forrása lehet. A program e hónap harmadik és negyedik napján kezdődött Jó­kai Anna írónő bajai és nagyba­racskai vendégszereplésével. A hét végén a városi-járási úttörő­csapatok kulturális bemutatójával folytatódik. Említésre méltó események még június folyamán a következők: az Uránia filmszínházban — Kibédi Ervin, Angyal János és mások részvételével — kabaréestet ren­deznek, 21-én. A Türr István Sportcsarnokban a „Hírős Kupa” Nemzetközi Társastáncverseny la­tin-amerikai táncbemutatójára ke­rül sor 26-án. Ugyanezen a napon két i?apig tartó motorcsónak-ver­seny kezdődik, a Türr István-em- lékmű előtti Duna-szakaszon. És ami a rendezvénysorozat e hónapi fénypontjának ígérkezik: 29-én este rendezik meg a Víziszínpa­don az Aranyponty-ünnepélyt: a lampionos csónakfelvonulást kö­vető műsorban közreműködik a Bácska Együttes és a Kecskeméti Néptáncegyüttes. K. J. Washington és az egyensúly A Bajai Nyár rendezvénysorozata

Next

/
Thumbnails
Contents