Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-04 / 129. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 4. Tűlméreteztük-e a fűszerpaprika termesztését?* HÁZUNK TÁJA Az elmúlt két évben több helyütt szóvá tették, hogy fűszerpaprikánk értékesítésében gondjaink vannak. Kevesebbet vásárolnak-e belőle, mint azelőtt, vagy mi termesztünk többet annál mint amennyit a külföldi piac — szokványosán — fel tud venni? — kérdeztük Zsitvay Attilától, a MÉM mezőgazdasági főosztályának helyettes vezetőjétől. — Teljesen egyik föltevés sem igaz! Fűszerpaprika-exportunk nem csökkent, sőt, például az elmúlt évben többet exportáltunk, mint bármikor. A világon forgalmazott 30 ezer tonna fű- szerpaprikának a harmada a mi országunkból kerül a piacra. Versenytársainknak, a spanyoloknak és a görögöknek az áruja — izét, zamatét tekintve — eltér a miénktől, s ezért a forgalmazó, illetőleg a fogyasztó számára — zömében — nem lehet a magyar paprika alternatívája. A másik föltevés: az, hogy többet termeltünk, mint eddig, a hektáronkénti hozamokat és a termelés összértékét tekintve is igaz. 6 tonnáról 8—9 tonnára növekedett a hektáronkénti hozam, s ebből a terméstöbbletből képződött az össztermésnek 20—30 százalékot kitevő nem értékesített hányada. A termés növelését tehát nem a •termesztés területének, hanem a jobb agrotechnikának, azaz a hozam növelésének tudhatjuk be. Ezt pedig a gépvásárlásra, öntözésre stb. adott állami szubvencióval és azzal serkentettük, hogy !;a termelők, árbevételük szerinti .fejlesztési alapot kaptak. Ezek a kedvezmények (preferenciák) — miután szerepüket nagyon is eredményesen betöltötték — később megszűntek. Ennek ellenére a fűszerpaprika termesztése ma is gazdaságos, jóllehet az egész zöldségtermesztésről ezt nem mondhatjuk el. * Ez év márciusában sorozatot közöltünk a kalocsai paprikatermesztés és értékesítés aktuális gondjairól, ügy véljük, hogy az Elet és Tudomány című hetilap 21. számában megjelent fenti szerkesztőségi Írás sok tekintetben kiegészíti akkori megállapításainkat. Ezért tartjuk indokoltnak publikálását. — Nem számolhattak volna-e előre ezzel a terméstöbblettel, s így kisebb területen dotálhatták volna a termesztést? — A termesztés technológiai fejlesztésének eredményeképpen várható többletterméssel számoltunk: az addigi 11—12 ezer hektárról fokozatosan 10 ezerre csökkent a vetésterület, s az idén már csak 8 ezer hektárra kötöttek szerződést. 'Ám egy másik hozamnövelő tényezővel, az időjárással (az évjárattal) nem számolhattunk. Éz pedig az elmúlt években különösen kedvezett a paprika termesztésének. E növény termése — mint legtöbb termesztett társáé — nem egyenletes. Ily módon a paprikatermést az időjárás és az addiginál jobb technológia együttesen növelte az értékesítés lehetséges határa fölé. A technikai föltételek sorában az öntözésnek különösen nagy szerepe volt a hektáronkénti átlagtermés növelésében, hiszen azelőtt, köztudomásúan, öntözés nélkül termesztettük ezt a növényt. — Nem rontottá-e a fűszer- paprika minőségét az új termesztési technológia? — A fűszerpaprikának hét minőségi osztálya van. Kétségtelen, hogy a jobb minőségi kategóriákba tartozó hányad" csökkent, mert a legutóbbi években a termés kisebb részét géppel szüreteljük. A gép tarlóra takarít be, azaz egyszerre szedi le a különféle érési szakaszban lévő termést. A termesztési terület nagyobbik részén azonban mindmáig hagyományosan, többszöri kézi szedéssel takarítják be a paprikát, s ez jó minőségű gyártási alapanyagot ad. Van ugyan a szín alapján válogató gép, amely kiszedi az éretlen paprikákat, de ez nyilván nem helyettesítheti az ember szemét és kezét. A géppel betakarított térAz olcsóbb is hizlal A mezőgazdaság tavalyi energia-megtakarítási eredményeinek nagy része a kedvező időjárásnak köszönhető. Így például az alacsony nedvességtartalmú kukorica szárításához az átlagosnál jóval kevesebb fűtőanyag kellett. Az idén nem lesz ekkora szerencsénk. A rossz időjárás miatt ugyanis késett a kukorica vetése. Es ez, sajnos, ..garantálja”, a termés magas nedvességtartalmát Többe kerül majd a szárítás, hacsak nem alkalmaznak új módszert a kukoricatárolásban. A Hőgyészi Állami Gazdaság, az AGROBER-rel, a Ga- bonatröszttel és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel gazdasági társulást hozott létre a csuhémentes csöveskuko- rica-szilázs (Corn-Cob-Mix, a továbbiakban CCM) terjesztésére és alkalmazási módszereinek továbbfejlesztésére. Az AGROBER tervezi és építi a CCM technológiai rendszeréhez szükséges beruházásokat, a Gabonatröszt vállalja a CCM-hez szükséges kon- centrátumok összeállítását és szállítását. Ellenőrzi a takarmány minőségét. Az állami gazdaság az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a CCM- technológia alkalmazásának módszereit és tapasztalatait. Meghatározza azokat az üzemeket ahol alkalmazni lehet e módszert, gondoskodik a technológiához szükséges gépek gyártásáról és beszerzéséről. Miért olcsóbb ez a módszer? Először is fölöslegessé teszi a szárítást. Ezzel tonnánként több mint 400 forintot lehet megtakarítani. A CCM-takar- mányt az állattartó telepeken tárolják, tehát fölösleges a kukoricát (a terményszárító és a ■ takarmány üzem között) többször szállítani. Ezzel tonnánként újabb 70 forint spórolható meg. A CCM-takarmány tárolásához és tartósításához szükséges horizontális silókban tárolási és erjedési veszteség keletkezik. de az új fajta módszerre) hektáronként körülbelül 5—7 százalékkal több tóp- anvag takarítható be. Ezenkívül, mivel nincs szükség forrólevegős szárításra, a hagyományos tartósítási eljáráshoz képest ez a takarmány körülbelül 15 százalékkal több fehérjét tartalmaz. Mindez 'tonnánként újabb 80 forint megtakarítást jelent. A hagyományos abraktakarmány tonnánkénti keverési költsége 260 forint. A CCM-ta- karmány darálása, tárolása és keverése csak 140 forintba került. A hőgyészi gazdaság számításai szerint 1 tonna árukukorica önköltsége 2—400 forint. Ugyanez a CCM-módszerrel csak 1012 forint, ami a béltartalom alapján tonnánként 1700 forintnyi árukukorica-önkölt- ségnek felel meg. .A mérlegeléskor figyelembe kell venni azokat az egyébként nehezen számszerűsíthető előnyöket is, amelyek a CCM- módszer nyomán a kukoricatermesztésben tapasztalhatók. Például a korábbi betakarítás miatt lehetővé válik későbbi érésű, nagyobb hozamú kukoricahibridek termesztése. Takarmányról lévén szó, a lényeg mégis az, hogy ez az olcsóbb takarmány vajon hogyan hasznosul? Üzemi adatok alapján az újonnan épült, energiatakarékos hizlaldákban (ez természetes szellőztetést és világítást jelent) a CCM-mel etetett/ sertések, valamint a zárt hizlaldákban száraztakarmánnyal tartott állatállomány termelési eredményeinek ösz- szehasonlítása során kiderült, hogy a hőgyészi gazdaságban 65 kg-os hizlalási szakaszban a napi súlygyarapodás a CCM- nél 600, a hagyományos hízótápnál 510 gramm volt. A hizlalási szakasz 107, illetve 127 nap. Igaz, a sertések egy kilogramm súlygyarapodáshoz 5,5 kilogramm CCM-et, a zárt hizlaldákban pedig 4,17 kg száraz abrakkeveréket használták fel, de a takarmány alacsonyabb önköltsége és a nagyobb napi súlygyarapodás eredményeként 1 kilogramm ráhizlalt súly szűkített önköltsége a hagyományos hizlalásnál 28 forint, a CCM etetésénél pedig alig 20 forint. Az Új takarmány etetése nem rontotta a sertések minőségét, így az értékesítési árat sem nyomta le. B. P. mést ráadásul azonnal szárítani kell, hogy megelőzzük a rothadást. Ez — amellett, hogy költséges — azért is hátrányos, mert a hagyományos technológiában oly fontos utóérlelés szakaszát kiiktatja. Hangsúlyozom azonban, hogy ez nem általában rontja a paprika minőségét, hanem megnöveli a gyengébb minőségű termék arányát. A vásárló a maga kívánta minőségű árut itthon is, külföldön is megkapja, mert azonos árért nem köteles elvinni a rosszabbat. — Minthogy elegendő kézi munkaerő továbbra sem lesz, a jövőben állandósul majd ez a minőségi „ballaszt"? — Van más megoldás is, csak az a kérdés, hogy mennyiért! Abból az anyagból, amelyből szokványos gépi technológiával közepes minőségű terméket kapunk, egy új hazai éljárással a legjobb minőségű fűszerpaprikát gyárthatjuk. Ezzel az eljárással — amelynek az a lényege, hogy a nedvességet és vele együtt a fő szín- és minőségrontó klorofillt centrifugálással eltávolítják a paprikából — pótolható a kézi technológia. A megoldást ilyen irányban kell keresnünk, nem pedig „nosztalgikusan” a hagyományoshoz visszavezető utakon. Ha nagyüzemi eljárással is "olyan terméket gyártunk majd, mint a hagyományossal, a vevő — ha úgy tetszik: a háziasszony — elégedett lesz. Ennek azonban ára van: jelenleg egy kilogramm •nyers paprika — amelynek 6,5— 7 kilójából lesz egy kiló szárított őrlemény — 7 forintba kerül. Ezt 2,5—3 forint szárítási, továbbá még tárolási, őrlési, csomagolási stb. költségek terhelik. A „jobb” technológia ennél'is drágább! Ezért az egész folyamatban az a legfontosabb, hogy a költségek csökkenjenek. Űj akna Tatabányán Űj . bányában kezdték meg a széntermelést Tatabányán. Az 5/c jelű aknát olyan területen mélyítették, ahol korábban külszíni fejtéssel művelték a szenet, de miután a felszínhez közeli szénrétegek elfogytak, lejtősaknákat hajtottak ki, hogy ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélységben húzódó negyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fokon gépesítették a frontfejtést. Naponként 1100 tonna szenet küldenek felszínre. Az 5/c akna a tatabányai vállalat legkisebb és legnyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerülő szén ugyanis 5500—6000 kalóriás. Az új bánya szenét háztartási felhasználásra szállítják, és ebből készítik a vállalat új termékét, a gyöngybrikettet is. Tavaszi ápolási munkák Az elmúlt hét ismét próbára telte a kertészkedőket, a hűvös, csapádékos időt rekkenő hőség váltotta fel. A megye északi részét kivéve, a várva várt eső is áztatta a földeket. Ezekben a napokban változatlanul a legtöbb feladatot az ültetés, a palántázás, valamint a leendő termés védelme jelenti. A gyümölcsösben gondozzuk a fákat! Figyeljünk a gyökérnyakból előtörő hajtásokra. Érdemes ezeket aprólékosan kipusztítani. Ne sajnáljuk a fáradságot kibontani — eredési pontjukig —, mert később elvonja a fátpl a tápanyagot, és számunkra értéktelen vadhajtások keletkeznek. Ahol hiányzik a nedvesség, és lehetőségünk van az öntözésre, juttassuk vízhez a fákat. Már megkezdődött a kaliforniai pajzstetvek rajzása. Még nem késő védekezni ellenük. Ilyenkor a leghatásosabb a permetezés, hiszen a hímrovarok roppant érzékenyek a növényvédő szerekre. A gombabetegségek közül most az almástermésűeknél a varasödás ellen időszerű védekezni. Hatásos a Chinoin Fundazol 50 WP 0,08 százalékos; a Topsin M—70 0,08 százalékos, a Zineb 0,2 százalékos, vagy a Dithane M—45 0,2 százalékos oldata. A szőlőben most végezhetjük a támrendszer korszerűsítését, ezzel egyidőben kötözzük a már kialakult hajtásrendszert, mert a szél alaposan megtépázta. Még ültethetünk fiatal töveket, de csak tenyészedényest és oda, ahol rendszeres öntözésről gondoskodni tudunk. Hasonlóan a gyuínölcsfák- hoz, itt is távolítsük el a nem kívánt helyről előtörő hajtásokat. A kártevők között a legveszélyesebb ebben az időszakban a szőlőilonca és a szőlőlevélatka. Az utóbbiak pusztítását megelőző védekezéssel csökkenthetjük. A rágó hernyók ellen Ditrifon 50 WP-t, vagy Unitron 40 EC-t haszoné) hatunk 0,2 százalékos tö-. . ménységben. Érdemes néhány: szót szólni á. májusi cserebogárról is. Szinte minden haszonnövényt rág. A bogár érési táplálkozásával, akár tarrágást is okozhat. A nőstények tojásrakásra előszeretettel keresik fel a gyomos, elvadult aljnövényzetű házikerteket. A június második felében kelő kis pajorok kezdetben csoportosan élnek, később szétszéledve pusztítják-a fellelhető élő ’ gyökérrészeket. Legegyszerűbben a tojásrakást követő időszakban csökkenthetjük az állományt. A 20—30 centiméter elhelyezkedő tojáscsomókat alapos talajműveléssel szétzúzhatjuk. Amennyiben a kártevők és a kórokozók ellen növényvédőszert használunk! ügyeljünk az óvórendszabályok betartására! A települések zöldfelületi rendszerének szerves részét alkotják azok a kertek, amelyek a város'ók, falvak belső területein a lakóházakhoz tartoznak. Ezek főként pihenőkertek, de nagy részükön kertészeti termesztés is folyik. Mivel az alföldi városok, így Kecskemét belterületén, számos kertes lakóház található, a zöld területek jelentősége nő, az egyre urbanizáló- dó környezetben. Tehát nagyon lényeges szempont, hogy a város területén a szervezett zöldfelületgazdálkodást összekapcsoljuk a belső kertekkel. Míg az előző feladat Kecskeméten a városi tanács Kommunális- és Költségvetési Üzemének hatáskörébe tartozik, addig a belső kertek tervezése, megépítése és ápolása, fenntartása közvetlen tulajdonosi, vagy bérlői feladat. Így válik a lakosság tevékenysége közvetlenül a település kialakításának szerves részévé. A zöldfelület-gazdálkodásnak három önálló ága van; a tervezés,, a kertépítés és a park- vagy zöldfelület-fenntartás. A három ágazatnak nagyon szoros egységben kell lennie, hiszen a jó tervezés függvénye a hibátlan és jó minő- 1 ségű kertépítés, valamint ezt követve a fenntartás. Ha ezek közül valamelyik hiányzik,, vagy nem megfelelő szintű, akkor ez meglátszik az összképen, de közvetlen környezetünkön is. A tervezés sokrétű feladat, amelyhez kapcsolódik az idő is, mint a park. vagy kert képének további alakítója. A kert megtervezésével és megépítésével csak elkezdődik egy folyamat. Kertünk további alakulását a fenntartás, azaz az ápolás, tisztántartás, új növényekkel történő beültetés határozza meg. Mivel belső udvarról van szó, egy kisebb közösség pihenését, kikapcsolódását szolgálja. Nézzük meg sorban, melyek is azok a feladatok, amelyeket el kell végeznünk. Elsősorban területünkről térképet, helyszínrajzot kell készítenünk, amelyik a későbbi tervezésünk alapja lesz. El kell döntenünk, hogy mit szeretnénk kialakítani, tehát milyen nagy részt szánunk pihenésre, a díszkertre. veteményeskertre, gyümölcsösre vagy szőlőültetvényre. A funkcionális részek kialakítása után kerülhet sor a részletek megtervezésére, mint például a pihenőkert esetében az utak, térburkolatok, lépcsők, támfalak, kerítés, medence, csobogó, ivókút, kerti bútorok, berendezési tárgyak stb. helyének kijelölésére, formáinak megalkotására. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kert fő alkotóeleme nem az épített berendezési tárgyak, hanem a növények, amelyek helyét szintén meg kell terveznünk, így a fák, cserjék, évelők, egy- és kétnyári virágok, valamint a gyep jöhetnek számításba. Az .elkövetkezendő időszakban most induló sorozatunkban a családi ‘házak kertjének kialakításához «szeretnénk segítséget nyújtani. A korbácsliliom (Eremurus robustus) Az utóbbi években egyre gyakrabban feltűnik a kertekben egy különleges növény a korbácsliliom. A két és fél méterre iS megnövő vjrágzati száron százával nyílnák rózsaszín, majd egyre halványodó, csillag alakú virágok. Így válik kertünk igen érdekes színfoltjává; A nöyény. az ázsiai sztyeppékről származik. Az ottani tavaszi vegetáció jellegzetes alkotója, ugyanis az első tavaszi1 esőkre tömegesen nyílnak, majd a forró száraz nyáron. visszahúzódnak, és ' így telelnek át. Kertünkben is hasonlóképpen viselkednek. Már kora, tavasszal megjelennek rügyei a föld felszínén, amelyek a sok tápanyagot tartalmazó vaskos, tenyeresen elágazó gumóból hajtanak ki. Egy gumó általában egy rügyet 'hoz. Mivel igen korán kihajt, előfordul, hogy a kései fagyoktól káro-, sodik. Ilyenkor cseréppel, vagy ládával le kell takarnunk a növényt. Levelei 50—60 centiméter hosszúak. 6 centiméter szélesek és kékeszöldek. Virágait május közepén, június elején hozza. Nyár közepébe magját is megérleli és leszárad a növény, visszahúzódik. Igyekezzünk a természetes • előfordulási helyéhez hasonló körülményeket-'--' ''•teremteni számára kertünkben. A növény laza szerkezetű, víz- áteresztő talajt igényel. Ha kötött a talajunk, akkor drén- réteget kell készíteni. 40—50 centiméter széles gödröt ássunk, amelybe 15—20 centiméter mélyre helyezzük a gumót. Tőosztással nehéz szaporítani, mert ritkán hoz több rügyet. Magvetésről könnyen szaporodik, de akkor csak 4—5 év múlva virágzik. Egyedülálló, szoliter növényként ültessük. •!*!í*!*I*Z*Z«!*!*X>I»!*Z*Z*Z*Z«!*Z*Z*Z»Z*!#Z*!*Z»Z^Z*Z*ZwIwX*2wX*2w f BÁRÁNY TAMÁS (9.) Az öreg figyelmesen nézi; néha bólint. — Es gondolj csak az öreg napjaidra! — folytatja Tibor. — Ha talán kegyetlen is, hogy erről szólok, de nem lehet ezzel nem számolni! A struccpolitika nem jó politika! Az öreg sóhajt. — Bizony, nem leszünk fiatalabbak !... — No látod! — mondja elégedetten Tibor; az öreg szelíd szótlanságából megadást olvas ki. — És amikor mindenben megállapodtunk, te most az egészet fel akarod rúgni! Az öreg megint csak szelíden bólogat; ez most viszont Tibor fejébe kergeti a vért. — De miért?! — kiáltja ingerülten. — Magyarázd meg végre! Az öreg megvonja a vállát. — Mert új helyzet van, fiam. — Miféle új helyzet? — Csak az, hogy találtam valakit, aki hajlandó megteremteni nekem az otthon melegét a régi kuckómban is, idekint Palotán, közel a gyárhoz ... Hiszen tudod, hogy van az: ilyenkor már nehéz a növényt átültetni... Pláne Budára, a világ végére! Tibor gyomra felémelyül, és szinte reszket a keze, ahogy mohón új cigarettára gyújt. — Kit találtál?) — kérdi aztán, az első füstöt kifújva. Abban reménykedik hogy valamit rosszul hallott. — Feleségjelöltet — mondja az apja. — így aztán nem kell elfogadnom a menyemtől azt a nagy áldozatot, amit csak azért kellene hoznia, hogy én újra élvezhessem a fészek melegét... — Nem értelek — dadog Tibor. — Mit mondasz? Mire célzol ezzel a fészekmeleggel? — Hogy nősülök — mondja az öreg kurtán. Tibor csak ül, ül, ül. — A te korodban? —í kérdi aztán élesen. — Miért? — kérdez vissza rá- tartin az öreg. — Szerinted mit lehet az én koromban? A kemencepadkán üldögélni? A fiú kegyetlepül nevet. — ötvennyolc éves fejjel nősülni! Beleesni egy nőbe: édes istenem, ezt még megérteném, sisz férfiak vagyunk ... De eleven-, ni feleségül!... — Ez a rendje, nem? — kérdi komoran az apja. — Az én koromban — mondja Tibor vigyorogva. — De -a tiédben?! Hiszen csak nem akarod elhitetni velem, hogy el tudod hitetni magaddal... — eddig mondja, de itt bizonytalanul elhallgat. — Mit? — néz rá merőn az öreg. — Hát szóval azt... — zavart mozdulat, —, hogy az a nő szeret téged .. < Az öreg arcából lefut a vér; szinte pergamenszínű most a bőre, ahogy halkan azt kérdi: — Mi másért kellenék neki? — A módodért! — kiáltja Tibor hevesen. — Azért, amit egy életen keresztül összehoztál — Fölpattan, az íróasztaláig fut, aztán vissza. — Berendezett ház, gondozott kis kert, minden ... Amiért szegény anyám egy egész életen keresztül dolgozott! — Vissza- roskad székére, úgy sziszegi gyűlölettel : —'De ezt szeretik ezek! Beülni a készbe! Az öreg nézi a fiát, majd rekedten megkérdi: — És? — És ezt most mind kiszedné belőled! — csap az asztallá Tibor. —í Csak erre kellesz neki! Az öreg sokáig nem szól. Aztán nagyon csöndesen: — És nektek, fiam? Nektek talán nem? •W.V.V.V.V.V 10. Tibor rámered; kínos, sértett mosoly fes,zül egy villanásnyi ideig a, vonásaira, de már fegyelmezi is magát. — Bocsáss meg: ez természetes — mondja szabadkozva. — Ahogy mondani szokás: ez. az élet rendr je... Elnézést az egyenes beszédért, te kényszerítettél rá: de a te korosztályod már kifelé megy... Mi meg még befelé. Fölfelé! A világ legtermészetesebb dolga, hogy most már a mi életünk fontosabb ... Kati is mondta! Ha tudnád, milyen szeretettel vár ,.. Nálunk igazán meglesz mindened! És két év múlva, ha nyugdíjba mégy, nem kell egész nap a négy néma falat bámulnod! ... És a váltás szennyessel magadnak futkosnod a Patyolatba ... — Hát bizony, az nem is kellemes! — No ugye! Szóval értsd meg, apa: a múltátok most már a mi. jövőnket,kell, hogy szolgálja! — Vagyis a házacskámnak — a villátokat... — Az'öreg bólogat. — Értem. — Sajnos, nem érted — sóhajt Tibor. — Nem így gondoltam. • Az öreg udvariasan meghajol ültében. — Akkor biztosan úgy, hogy a múltban keményen kellett dolgoznom, hogy ember legyen belőled ... Szegény anyáddal néha a szájunktól kellett ■ megvonnunk, hogy taníttathassunk.... — Az öreg hangja megkeményedik. — Megtörtént, Tibor! Ember vagy a talpadon! Nem volt elég? . Tibor idegesen legyint. (Folyt, kijv.) ii A családi házak kertje
