Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 4. Tűlméreteztük-e a fűszerpaprika termesztését?* HÁZUNK TÁJA Az elmúlt két évben több helyütt szóvá tették, hogy fűszerpaprikánk értékesítésében gondjaink vannak. Kevesebbet vásárolnak-e belőle, mint azelőtt, vagy mi termesztünk többet annál mint amennyit a külföldi piac — szokványosán — fel tud venni? — kér­deztük Zsitvay Attilától, a MÉM mezőgaz­dasági főosztályának helyettes vezetőjétől. — Teljesen egyik föltevés sem igaz! Fűszerpaprika-exportunk nem csökkent, sőt, például az elmúlt évben többet exportál­tunk, mint bármikor. A világon forgalmazott 30 ezer tonna fű- szerpaprikának a harmada a mi országunkból kerül a piacra. Ver­senytársainknak, a spanyoloknak és a görögöknek az áruja — izét, zamatét tekintve — eltér a miénktől, s ezért a forgalmazó, illetőleg a fogyasztó számára — zömében — nem lehet a magyar paprika alternatívája. A másik föltevés: az, hogy többet termel­tünk, mint eddig, a hektáronkén­ti hozamokat és a termelés össz­értékét tekintve is igaz. 6 tonná­ról 8—9 tonnára növekedett a hektáronkénti hozam, s ebből a terméstöbbletből képződött az össztermésnek 20—30 százalékot kitevő nem értékesített hányada. A termés növelését tehát nem a •termesztés területének, hanem a jobb agrotechnikának, azaz a ho­zam növelésének tudhatjuk be. Ezt pedig a gépvásárlásra, öntö­zésre stb. adott állami szubven­cióval és azzal serkentettük, hogy !;a termelők, árbevételük szerinti .fejlesztési alapot kaptak. Ezek a kedvezmények (preferenciák) — miután szerepüket nagyon is eredményesen betöltötték — ké­sőbb megszűntek. Ennek ellené­re a fűszerpaprika termesztése ma is gazdaságos, jóllehet az egész zöldségtermesztésről ezt nem mondhatjuk el. * Ez év márciusában sorozatot közöltünk a kalocsai paprikater­mesztés és értékesítés aktuális gondjairól, ügy véljük, hogy az Elet és Tudomány című hetilap 21. számában megjelent fenti szer­kesztőségi Írás sok tekintetben ki­egészíti akkori megállapításainkat. Ezért tartjuk indokoltnak publiká­lását. — Nem számolhattak volna-e előre ezzel a terméstöbblettel, s így kisebb területen dotálhatták volna a termesztést? — A termesztés technológiai fejlesztésének eredményeképpen várható többletterméssel számol­tunk: az addigi 11—12 ezer hek­tárról fokozatosan 10 ezerre csökkent a vetésterület, s az idén már csak 8 ezer hektárra kötöt­tek szerződést. 'Ám egy másik hozamnövelő tényezővel, az idő­járással (az évjárattal) nem szá­molhattunk. Éz pedig az elmúlt években különösen kedvezett a paprika termesztésének. E nö­vény termése — mint legtöbb ter­mesztett társáé — nem egyenle­tes. Ily módon a paprikatermést az időjárás és az addiginál jobb technológia együttesen növelte az értékesítés lehetséges határa fölé. A technikai föltételek sorában az öntözésnek különösen nagy szerepe volt a hektáronkénti át­lagtermés növelésében, hiszen azelőtt, köztudomásúan, öntözés nélkül termesztettük ezt a nö­vényt. — Nem rontottá-e a fűszer- paprika minőségét az új ter­mesztési technológia? — A fűszerpaprikának hét mi­nőségi osztálya van. Kétségtelen, hogy a jobb minőségi kategó­riákba tartozó hányad" csökkent, mert a legutóbbi években a ter­més kisebb részét géppel szüre­teljük. A gép tarlóra takarít be, azaz egyszerre szedi le a külön­féle érési szakaszban lévő ter­mést. A termesztési terület na­gyobbik részén azonban mind­máig hagyományosan, többszöri kézi szedéssel takarítják be a paprikát, s ez jó minőségű gyár­tási alapanyagot ad. Van ugyan a szín alapján válogató gép, amely kiszedi az éretlen papri­kákat, de ez nyilván nem helyet­tesítheti az ember szemét és ke­zét. A géppel betakarított tér­Az olcsóbb is hizlal A mezőgazdaság tavalyi energia-megtakarítási eredmé­nyeinek nagy része a kedvező időjárásnak köszönhető. Így például az alacsony nedves­ségtartalmú kukorica szárítá­sához az átlagosnál jóval ke­vesebb fűtőanyag kellett. Az idén nem lesz ekkora szerencsénk. A rossz időjárás miatt ugyanis késett a kukori­ca vetése. Es ez, sajnos, ..ga­rantálja”, a termés magas nedvességtartalmát Többe ke­rül majd a szárítás, hacsak nem alkalmaznak új módszert a kukoricatárolásban. A Hőgyészi Állami Gazda­ság, az AGROBER-rel, a Ga- bonatröszttel és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel gazdasági társulást hozott lét­re a csuhémentes csöveskuko- rica-szilázs (Corn-Cob-Mix, a továbbiakban CCM) terjeszté­sére és alkalmazási módszerei­nek továbbfejlesztésére. Az AGROBER tervezi és építi a CCM technológiai rend­szeréhez szükséges beruházá­sokat, a Gabonatröszt vállalja a CCM-hez szükséges kon- centrátumok összeállítását és szállítását. Ellenőrzi a takar­mány minőségét. Az állami gazdaság az érdeklődők ren­delkezésére bocsátja a CCM- technológia alkalmazásának módszereit és tapasztalatait. Meghatározza azokat az üze­meket ahol alkalmazni lehet e módszert, gondoskodik a technológiához szükséges gé­pek gyártásáról és beszerzé­séről. Miért olcsóbb ez a módszer? Először is fölöslegessé teszi a szárítást. Ezzel tonnánként több mint 400 forintot lehet megtakarítani. A CCM-takar- mányt az állattartó telepeken tárolják, tehát fölösleges a ku­koricát (a terményszárító és a ■ takarmány üzem között) több­ször szállítani. Ezzel tonnán­ként újabb 70 forint spórol­ható meg. A CCM-takarmány tárolásá­hoz és tartósításához szüksé­ges horizontális silókban táro­lási és erjedési veszteség ke­letkezik. de az új fajta mód­szerre) hektáronként körülbe­lül 5—7 százalékkal több tóp- anvag takarítható be. Ezenkí­vül, mivel nincs szükség for­rólevegős szárításra, a hagyo­mányos tartósítási eljáráshoz képest ez a takarmány körül­belül 15 százalékkal több fe­hérjét tartalmaz. Mindez 'ton­nánként újabb 80 forint meg­takarítást jelent. A hagyományos abraktakar­mány tonnánkénti keverési költsége 260 forint. A CCM-ta- karmány darálása, tárolása és keverése csak 140 forintba ke­rült. A hőgyészi gazdaság számí­tásai szerint 1 tonna árukuko­rica önköltsége 2—400 forint. Ugyanez a CCM-módszerrel csak 1012 forint, ami a béltar­talom alapján tonnánként 1700 forintnyi árukukorica-önkölt- ségnek felel meg. .A mérlegeléskor figyelembe kell venni azokat az egyébként nehezen számszerűsíthető elő­nyöket is, amelyek a CCM- módszer nyomán a kukorica­termesztésben tapasztalhatók. Például a korábbi betakarítás miatt lehetővé válik későbbi érésű, nagyobb hozamú kuko­ricahibridek termesztése. Takarmányról lévén szó, a lényeg mégis az, hogy ez az olcsóbb takarmány vajon ho­gyan hasznosul? Üzemi adatok alapján az újonnan épült, ener­giatakarékos hizlaldákban (ez természetes szellőztetést és világítást jelent) a CCM-mel etetett/ sertések, valamint a zárt hizlaldákban száraztakar­mánnyal tartott állatállomány termelési eredményeinek ösz- szehasonlítása során kiderült, hogy a hőgyészi gazdaságban 65 kg-os hizlalási szakaszban a napi súlygyarapodás a CCM- nél 600, a hagyományos hízó­tápnál 510 gramm volt. A hiz­lalási szakasz 107, illetve 127 nap. Igaz, a sertések egy ki­logramm súlygyarapodáshoz 5,5 kilogramm CCM-et, a zárt hizlaldákban pedig 4,17 kg száraz abrakkeveréket hasz­nálták fel, de a takarmány alacsonyabb önköltsége és a nagyobb napi súlygyarapodás eredményeként 1 kilogramm ráhizlalt súly szűkített önkölt­sége a hagyományos hizlalás­nál 28 forint, a CCM etetésé­nél pedig alig 20 forint. Az Új takarmány etetése nem ron­totta a sertések minőségét, így az értékesítési árat sem nyom­ta le. B. P. mést ráadásul azonnal szárítani kell, hogy megelőzzük a rotha­dást. Ez — amellett, hogy költsé­ges — azért is hátrányos, mert a hagyományos technológiában oly fontos utóérlelés szakaszát kiiktatja. Hangsúlyozom azon­ban, hogy ez nem általában ront­ja a paprika minőségét, hanem megnöveli a gyengébb minőségű termék arányát. A vásárló a ma­ga kívánta minőségű árut itthon is, külföldön is megkapja, mert azonos árért nem köteles elvinni a rosszabbat. — Minthogy elegendő kézi munkaerő továbbra sem lesz, a jövőben állandósul majd ez a minőségi „ballaszt"? — Van más megoldás is, csak az a kérdés, hogy mennyiért! Abból az anyagból, amelyből szokványos gépi technológiával közepes minőségű terméket ka­punk, egy új hazai éljárással a legjobb minőségű fűszerpaprikát gyárthatjuk. Ezzel az eljárással — amelynek az a lényege, hogy a nedvességet és vele együtt a fő szín- és minőségrontó klorofillt centrifugálással eltávolítják a paprikából — pótolható a kézi technológia. A megoldást ilyen irányban kell keresnünk, nem pe­dig „nosztalgikusan” a hagyomá­nyoshoz visszavezető utakon. Ha nagyüzemi eljárással is "olyan ter­méket gyártunk majd, mint a hagyományossal, a vevő — ha úgy tetszik: a háziasszony — elégedett lesz. Ennek azonban ára van: jelenleg egy kilogramm •nyers paprika — amelynek 6,5— 7 kilójából lesz egy kiló szárított őrlemény — 7 forintba kerül. Ezt 2,5—3 forint szárítási, továb­bá még tárolási, őrlési, csomago­lási stb. költségek terhelik. A „jobb” technológia ennél'is drá­gább! Ezért az egész folyamat­ban az a legfontosabb, hogy a költségek csökkenjenek. Űj akna Tatabányán Űj . bányában kezdték meg a széntermelést Tatabányán. Az 5/c jelű aknát olyan területen mé­lyítették, ahol korábban külszíni fejtéssel művelték a szenet, de miután a felszínhez közeli szén­rétegek elfogytak, lejtősaknákat hajtottak ki, hogy ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélység­ben húzódó negyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fokon gépesítették a frontfejtést. Na­ponként 1100 tonna szenet külde­nek felszínre. Az 5/c akna a ta­tabányai vállalat legkisebb és leg­nyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerülő szén ugyanis 5500—6000 kalóriás. Az új bánya szenét háztartási felhasználásra szállítják, és eb­ből készítik a vállalat új termé­két, a gyöngybrikettet is. Tavaszi ápolási munkák Az elmúlt hét ismét próbára telte a kertészkedőket, a hűvös, csapádékos időt rekkenő hőség váltotta fel. A megye északi ré­szét kivéve, a várva várt eső is áztatta a földeket. Ezekben a na­pokban változatlanul a legtöbb feladatot az ültetés, a palántázás, valamint a leendő termés védel­me jelenti. A gyümölcsösben gondozzuk a fákat! Figyeljünk a gyökérnyak­ból előtörő hajtásokra. Érdemes ezeket aprólékosan kipusztítani. Ne sajnáljuk a fáradságot kibon­tani — eredési pontjukig —, mert később elvonja a fátpl a táp­anyagot, és számunkra értéktelen vadhajtások keletkeznek. Ahol hiányzik a nedvesség, és lehető­ségünk van az öntözésre, juttas­suk vízhez a fákat. Már megkezdődött a kalifor­niai pajzstetvek rajzása. Még nem késő védekezni ellenük. Ilyenkor a leghatásosabb a permetezés, hi­szen a hímrovarok roppant érzé­kenyek a növényvédő szerekre. A gombabetegségek közül most az almástermésűeknél a varasödás ellen időszerű védekezni. Hatá­sos a Chinoin Fundazol 50 WP 0,08 százalékos; a Topsin M—70 0,08 százalékos, a Zineb 0,2 szá­zalékos, vagy a Dithane M—45 0,2 százalékos oldata. A szőlőben most végezhetjük a támrendszer korszerűsítését, ezzel egyidőben kötözzük a már kiala­kult hajtásrendszert, mert a szél alaposan megtépázta. Még ültet­hetünk fiatal töveket, de csak tenyészedényest és oda, ahol rend­szeres öntözésről gondoskodni tu­dunk. Hasonlóan a gyuínölcsfák- hoz, itt is távolítsük el a nem kívánt helyről előtörő hajtásokat. A kártevők között a legveszé­lyesebb ebben az időszakban a szőlőilonca és a szőlőlevélatka. Az utóbbiak pusztítását megelőző védekezéssel csökkenthetjük. A rágó hernyók ellen Ditrifon 50 WP-t, vagy Unitron 40 EC-t hasz­oné) hatunk 0,2 százalékos tö-. . ménységben. Érdemes néhány: szót szólni á. májusi cserebogárról is. Szinte minden haszonnövényt rág. A bogár érési táplálkozásával, akár tarrágást is okozhat. A nőstények tojásrakásra előszeretettel keresik fel a gyomos, elvadult aljnövény­zetű házikerteket. A június má­sodik felében kelő kis pajorok kezdetben csoportosan élnek, ké­sőbb szétszéledve pusztítják-a fel­lelhető élő ’ gyökérrészeket. Leg­egyszerűbben a tojásrakást kö­vető időszakban csökkenthetjük az állományt. A 20—30 centimé­ter elhelyezkedő tojáscsomókat alapos talajműveléssel szétzúz­hatjuk. Amennyiben a kártevők és a kórokozók ellen növényvédőszert használunk! ügyeljünk az óvó­rendszabályok betartására! A települések zöldfelületi rend­szerének szerves részét alkotják azok a kertek, amelyek a város'ók, falvak belső területein a lakóhá­zakhoz tartoznak. Ezek főként pi­henőkertek, de nagy részükön ker­tészeti termesztés is folyik. Mivel az alföldi városok, így Kecskemét belterületén, számos kertes lakó­ház található, a zöld területek je­lentősége nő, az egyre urbanizáló- dó környezetben. Tehát nagyon lé­nyeges szempont, hogy a város te­rületén a szervezett zöldfelület­gazdálkodást összekapcsoljuk a belső kertekkel. Míg az előző fel­adat Kecskeméten a városi tanács Kommunális- és Költségvetési Üzemének hatáskörébe tartozik, addig a belső kertek tervezése, megépítése és ápolása, fenntartá­sa közvetlen tulajdonosi, vagy bérlői feladat. Így válik a lakos­ság tevékenysége közvetlenül a település kialakításának szerves részévé. A zöldfelület-gazdálkodásnak három önálló ága van; a tervezés,, a kertépítés és a park- vagy zöld­felület-fenntartás. A három ága­zatnak nagyon szoros egységben kell lennie, hiszen a jó tervezés függvénye a hibátlan és jó minő- 1 ségű kertépítés, valamint ezt kö­vetve a fenntartás. Ha ezek közül valamelyik hiányzik,, vagy nem megfelelő szintű, akkor ez meg­látszik az összképen, de közvetlen környezetünkön is. A tervezés sokrétű feladat, amelyhez kapcso­lódik az idő is, mint a park. vagy kert képének további alakítója. A kert megtervezésével és megépí­tésével csak elkezdődik egy folya­mat. Kertünk további alakulását a fenntartás, azaz az ápolás, tisz­tántartás, új növényekkel történő beültetés határozza meg. Mivel belső udvarról van szó, egy ki­sebb közösség pihenését, kikap­csolódását szolgálja. Nézzük meg sorban, melyek is azok a feladatok, amelyeket el kell végeznünk. Elsősorban terü­letünkről térképet, helyszínrajzot kell készítenünk, amelyik a későb­bi tervezésünk alapja lesz. El kell döntenünk, hogy mit szeretnénk kialakítani, tehát milyen nagy részt szánunk pihenésre, a dísz­kertre. veteményeskertre, gyü­mölcsösre vagy szőlőültetvényre. A funkcionális részek kialakí­tása után kerülhet sor a részletek megtervezésére, mint például a pihenőkert esetében az utak, tér­burkolatok, lépcsők, támfalak, ke­rítés, medence, csobogó, ivókút, kerti bútorok, berendezési tár­gyak stb. helyének kijelölésére, formáinak megalkotására. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kert fő alkotóeleme nem az épített berendezési tár­gyak, hanem a növények, amelyek helyét szintén meg kell tervez­nünk, így a fák, cserjék, évelők, egy- és kétnyári virágok, valamint a gyep jöhetnek számításba. Az .elkövetkezendő időszakban most induló sorozatunkban a csa­ládi ‘házak kertjének kialakításá­hoz «szeretnénk segítséget nyújta­ni. A korbácsliliom (Eremurus robustus) Az utóbbi évek­ben egyre gyakrab­ban feltűnik a ker­tekben egy különle­ges növény a kor­bácsliliom. A két és fél méterre iS meg­növő vjrágzati szá­ron százával nyíl­nák rózsaszín, majd egyre halványodó, csillag alakú virá­gok. Így válik ker­tünk igen érdekes színfoltjává; A nöyény. az ázsiai sztyeppékről szárma­zik. Az ottani ta­vaszi vegetáció jel­legzetes alkotója, ugyanis az első ta­vaszi1 esőkre töme­gesen nyílnak, majd a forró száraz nyá­ron. visszahúzódnak, és ' így telelnek át. Kertünkben is ha­sonlóképpen visel­kednek. Már kora, tavasszal megjelen­nek rügyei a föld fel­színén, amelyek a sok tápanyagot tar­talmazó vaskos, te­nyeresen elágazó gu­móból hajtanak ki. Egy gumó általában egy rügyet 'hoz. Mi­vel igen korán kihajt, előfordul, hogy a ké­sei fagyoktól káro-, sodik. Ilyenkor cse­réppel, vagy ládával le kell takarnunk a növényt. Levelei 50—60 centiméter hosszúak. 6 centimé­ter szélesek és ké­keszöldek. Virágait május közepén, jú­nius elején hozza. Nyár közepébe mag­ját is megérleli és leszárad a növény, visszahúzódik. Igyekezzünk a ter­mészetes • előfordulá­si helyéhez hasonló körülményeket-'--' ''•te­remteni számára ker­tünkben. A növény laza szerkezetű, víz- áteresztő talajt igé­nyel. Ha kötött a ta­lajunk, akkor drén- réteget kell készíte­ni. 40—50 centiméter széles gödröt ássunk, amelybe 15—20 cen­timéter mélyre he­lyezzük a gumót. Tőosztással nehéz szaporítani, mert ritkán hoz több rü­gyet. Magvetésről könnyen szaporodik, de akkor csak 4—5 év múlva virágzik. Egyedülálló, szoliter növényként ültessük. •!*!í*!*I*Z*Z«!*!*X>I»!*Z*Z*Z*Z«!*Z*Z*Z»Z*!#Z*!*Z»Z^Z*Z*ZwIwX*2wX*2w f BÁRÁNY TAMÁS (9.) Az öreg figyelmesen nézi; néha bólint. — Es gondolj csak az öreg nap­jaidra! — folytatja Tibor. — Ha talán kegyetlen is, hogy erről szólok, de nem lehet ezzel nem számolni! A struccpolitika nem jó politika! Az öreg sóhajt. — Bizony, nem leszünk fiata­labbak !... — No látod! — mondja elége­detten Tibor; az öreg szelíd szót­lanságából megadást olvas ki. — És amikor mindenben megálla­podtunk, te most az egészet fel akarod rúgni! Az öreg megint csak szelíden bólogat; ez most viszont Tibor fejébe kergeti a vért. — De miért?! — kiáltja inge­rülten. — Magyarázd meg végre! Az öreg megvonja a vállát. — Mert új helyzet van, fiam. — Miféle új helyzet? — Csak az, hogy találtam vala­kit, aki hajlandó megteremteni nekem az otthon melegét a régi kuckómban is, idekint Palotán, közel a gyárhoz ... Hiszen tudod, hogy van az: ilyenkor már ne­héz a növényt átültetni... Pláne Budára, a világ végére! Tibor gyomra felémelyül, és szinte reszket a keze, ahogy mo­hón új cigarettára gyújt. — Kit találtál?) — kérdi aztán, az első füstöt kifújva. Abban re­ménykedik hogy valamit rosszul hallott. — Feleségjelöltet — mondja az apja. — így aztán nem kell elfogad­nom a menyemtől azt a nagy ál­dozatot, amit csak azért kellene hoznia, hogy én újra élvezhessem a fészek melegét... — Nem értelek — dadog Tibor. — Mit mondasz? Mire célzol ez­zel a fészekmeleggel? — Hogy nősülök — mondja az öreg kurtán. Tibor csak ül, ül, ül. — A te korodban? —í kérdi aztán élesen. — Miért? — kérdez vissza rá- tartin az öreg. — Szerinted mit lehet az én koromban? A ke­mencepadkán üldögélni? A fiú kegyetlepül nevet. — ötvennyolc éves fejjel nő­sülni! Beleesni egy nőbe: édes istenem, ezt még megérteném, sisz férfiak vagyunk ... De eleven-, ni feleségül!... — Ez a rendje, nem? — kérdi komoran az apja. — Az én koromban — mondja Tibor vigyorogva. — De -a tiéd­ben?! Hiszen csak nem akarod elhitetni velem, hogy el tudod hi­tetni magaddal... — eddig mondja, de itt bizonytalanul el­hallgat. — Mit? — néz rá merőn az öreg. — Hát szóval azt... — zavart mozdulat, —, hogy az a nő sze­ret téged .. < Az öreg arcából lefut a vér; szinte pergamenszínű most a bő­re, ahogy halkan azt kérdi: — Mi másért kellenék neki? — A módodért! — kiáltja Tibor hevesen. — Azért, amit egy életen keresztül összehoztál — Fölpat­tan, az íróasztaláig fut, aztán vissza. — Berendezett ház, gondo­zott kis kert, minden ... Amiért szegény anyám egy egész életen keresztül dolgozott! — Vissza- roskad székére, úgy sziszegi gyű­lölettel : —'De ezt szeretik ezek! Beülni a készbe! Az öreg nézi a fiát, majd re­kedten megkérdi: — És? — És ezt most mind kiszedné belőled! — csap az asztallá Tibor. —í Csak erre kellesz neki! Az öreg sokáig nem szól. Aztán nagyon csöndesen: — És nektek, fiam? Nektek talán nem? •W.V.V.V.V.V 10. Tibor rámered; kínos, sértett mosoly fes,zül egy villanásnyi ideig a, vonásaira, de már fegyel­mezi is magát. — Bocsáss meg: ez természetes — mondja szabadkozva. — Ahogy mondani szokás: ez. az élet rendr je... Elnézést az egyenes beszédért, te kényszerítettél rá: de a te korosztályod már kifelé megy... Mi meg még befelé. Föl­felé! A világ legtermészetesebb dolga, hogy most már a mi éle­tünk fontosabb ... Kati is mond­ta! Ha tudnád, milyen szeretettel vár ,.. Nálunk igazán meglesz mindened! És két év múlva, ha nyugdíjba mégy, nem kell egész nap a négy néma falat bámul­nod! ... És a váltás szennyessel magadnak futkosnod a Patyolat­ba ... — Hát bizony, az nem is kelle­mes! — No ugye! Szóval értsd meg, apa: a múltátok most már a mi. jövőnket,kell, hogy szolgálja! — Vagyis a házacskámnak — a villátokat... — Az'öreg bólogat. — Értem. — Sajnos, nem érted — sóhajt Tibor. — Nem így gondoltam. • Az öreg udvariasan meghajol ültében. — Akkor biztosan úgy, hogy a múltban keményen kellett dol­goznom, hogy ember legyen belő­led ... Szegény anyáddal néha a szájunktól kellett ■ megvonnunk, hogy taníttathassunk.... — Az öreg hangja megkeményedik. — Megtörtént, Tibor! Ember vagy a talpadon! Nem volt elég? . Tibor idegesen legyint. (Folyt, kijv.) ii A családi házak kertje

Next

/
Thumbnails
Contents