Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 149. szám Ára! 1,40 Ft 1982. június 27. vasárnap Tovább nőtt népszerűsége Befejeződött az óvodapedagógiai nyári egyetem Tegnap délelőtt bezárta kapuit Kecskeméten az óvodapedagógiai nyári egyetem. Az egyhetes tudo­mányos tanácskozáson tizenegy előadás és referátum hangzottéi, amelyeket vita és konzultáció kö­vetett. Csütörtökön a 'hallgatók egész napos tanulmányi kirán­dulást tettek Kalocsára, ahol meglátogatták a város több óvo­dáját, majd a helyi tanács ve­zetői meghívták a résztvevőket a Kalocsai Népi Együttes be­mutatójára. Délután a Szelidi- tó mellett folytatódott a prog­ram. A 'hallgatók a .péntek esti 'búcsúvacsorán vették át a ■nyári egyetem hagyományos em­léklapját. Az egyetem beváltotta a hozzá fűzött, reményeket, megtartotta évek óta'megszokott magas szín­vonalát és a rendezők szerint népszerűsége tovább növekedett. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy Horváth Bélának a kecskeméti Óvónőképző Intézet vezető taná­rának, a nyári egyetem titkárá­nak záró szavai telt ház előtt hangzottak el a Tudomány és Technika* Házának tanácstermé­ben. Az idén egyedülálló témát vá­lasztottak az egyetem szervezői. •Eddig az előadások egy-egy jól körülihatárolható kérdés köré csoportosultak, a hallgatók az ér­vényes nevelési terv szerint vég­zett munkájukhoz kaptak sok új ötletet, hasznos segítséget. Most az egyetem célja az volt, hogy az utóbbi 10—15 év óvodapeda­gógiai és óvodapsziohológiai ku­tatásairól tájékoztasson. Az is­mertetett kísérleteket széles kör­ben .még nem próbálták ki, te­hát ezeket egyelőre alkalmazni sem lehet. Ösztönözni szeretnék viszont a pedagógusokat arra, hogy kutatócsoportokhoz csatla­kozzanak, vagy a nevelési prog­ram határain belül saját maguk is végezzenek hasonló kísérlete­ket. H. K. E. Mérföldkő a lenini úton Z. oldal Az anyag nem vész el de mivé alakul ? 520 millió forintot költ anyagra: festékre, gyapjú­ra, egyebekre a Bajai Fi­nomposztó Vállalat egy év­ben. Csupán egyszázalé­kos megtakarítás 60—70 millió forinttal javítja az eredményt. Hogyan lehet alkalmasint még ennél is többet megspórolni? 3. oldal A módosuló életmód 3. oldal MAGAZIN 4. oldal Bálint Tibor köiszöntése 5. oldal Kék rapszódia 5. oldal Sport 7. oldal Közös munka a Szaljuton Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Első ízben dolgozik öt űrhajós a Szaljut űrállomá­son — és első ízben van közöttük Franciaország kép­viselője, az első „spationaute”, Jean-Loup Chrétien. A szovjet—francia közös expedíció űrhajója, a Szo­juz T—6 csütörtökön este sikeresen összekapcsoló­dott az űrállomással, és a késő éjjeli órákban az űrhajósok átszálltak az űrállomásra. Vlagyimir Dzsanibekovot, Alekszandr Ivancsenkovot és francia társukat nagy szeretettel fogadta az állandó sze­mélyzet: Anatolij Berezovoj és Valerij Lebegyev. Az űrhajósokat táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elhöke. A Szojuz T—6 a tervezett időpontnál korábban, már moszkvai idő szerint 22 óra 46 perckor össze­kapcsolódott az űrállomással. Két fordulat alatt a Szojuzon és a Szaljuton el­végezték a szükséges ellenőrzéseket, meggyőződtek arról, hogy valóban légmentesen zár-e az összeköt­tetés és összekapcsolták a kozmikus objektumok energiaellátását. Szombaton hajnalban, néhány má­sodperccel egy óra után azután kinyitották az ösz- szekötőnyílást és elsőnek Jean-Loup Chrétien, a francia űrhajós lebegett át az űrállomásra, ahol tár­sai baráti öleléssel és természetesen a hagyományos köszöntéssel: kenyérrel és sóval fogadták. A munka már az éjjel megkezdődött az űrkomp­lexumban, amely most ismét három részből: az űr- álomásból és két személyszállító űrhajóból áll. Az expedíció új tagjai átmenetileg konzerválták űrha­jójukat, átvitték az űrállomásra felszerelésüket, sőt elkezdték az első kísérletet is — az állandó személy­zet segítségével. Csak ezután, a kora hajnali órák­ban tarthatták meg az ünnepi vacsorát a látogatók tiszteletére. FONTOS A GABONA BIZTONSÁGOS Megyeszerte aratják az ELHELYEZESE árpát • A megye déli felében sok helyen összekuszálta a gabonát a szél­vihar és a zápor. Képünk a bajai határban készült. Hétfőn kezdődik a terményátvétel Június 20-án, 21-én még tizen* hat őrá hosszat tartózkodott a Nap a látóhatár fölött. Azóta napról napra pár perccel később kel látszólagos pályáján a fényt és meleget árasztó égitest. A csil­lagászati nyár beköszöntésével a próbaaratás, majd e hét második felében a végleges aratás is meg­kezdődött. Mindenekelőtt a Ho­mokhátságon láttak hozzá a szö­vetkezetek az őszi árpa kombáj­nolásához. A megye északi részén általá­ban megérett az őszi árpa, legT feljebb a nedvességtartalma mi­att késett a vágása. A magas fű­tőolajárak miatt ugyanis, a leg­több gazdaság végszükség esetén szándékozik szárítani a learatott gabonáját. Bács-Kiskun déli felé­ben jórészt még zöldell az őszi kalászos, különösen a búza. Szá­mos gazdaság a szélviharral, he­lyenként jéggel kísért záporok miatt megdőlt gabonát kénytelen majd betakarítani. A kunszállási határt egész má­jusban alig érte valami nedves­ség. A másutt bő esőt hozó fel­hők csak körbejárták a környé­kei, a segély termőrétegű, rossz vízháztartású homoktalajt ritkán áztatták meg. Az Alkotmány Tsz szakmunkásai és a gépesítési ága­zat dolgozói előkészítették az öt arató-cséplőt. Az E—516-os NDK gyártmá­nyú kombájnnal ifjú Szabó Zol­tán, az SzK—5-ös szovjet gépek­kel pedig a három Törteli test­vér; István, László, és Sándor, meg társuk: Pöszmet Mihály kez­di el hétfőn a harmat felszállta után az őszi árpa kombájnolását. Majd a kenyérnekvaló követke­zik olyan sorrendben, 'hogy a má­sodvetésre kijelölt táblákról arat­ják le először a kalászost, utána a .fajta- és érési sorrendben a x többit, amíg mind a 985 hektár gabona a magtárba kerül. A kun­szállási szövetkezet ki is bőví­tette 400 négyzetméterrel a ter­ménytárolóját, hogy minden ga­bonáját biztonságosan elhelyez­hesse. Ugyancsak hétfőn kezdik a ta­karmányárpa kombájnolását a csávolyi határban az Egyesülés Tsz gazdái. Négy ügyes szakmun­kás Molnár József, Rajcsics Illés, Molnár Péter és az aratás idejé­re a néphadseregből szabadságra hazaérkező Heller Ferenc gyűjti össze arató-cséplő gépével az ezer hektár őszi kalászos termését. Ennek jelentős részét az idén is gödrös-fóliás tárolással raktároz­za a csávolyi közös gazdaság. A szövetkezetben ugyanis vége fe­lé tart annak a 30 ezer tonna bú­zának, kukoricának, napraforgó­nak és szójának a kiemelése, amelyet saját részére, valamint a gabonaipar, a Vetőmag Válla­lat és a szolnoki GITR termelési rendszer számára helyeztek el. A szakemberek szerint a gödrös-fó­liás tárolás veszteség nélkül meg­óvta a termény minőségét. Hétfőn kezdi az őszi árpa át­vételét a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Kecskeméten is előké­szítette valamennyi felvásárlóhe­lyét a körzeti üzem. A Halasi úti gabonatárház megközelítését azon­ban rendkívül megnehezíti a vasúti felüljáró építése miatt le­zárt útszakasz. A felüljáró meg. nyitása augusztus 20-a előtt alig­ha várható. Addigra a kecskemé­ti körzeti üzem térségében az aratás is minden bizonnyal befe­jeződött, indokolt a kecskeméti Halasi útnak a Szentgyörgyi Fe­renc utca és a Szabadkai utca kö­zötti szakaszán az útlezárás fel­oldása a célforgalom számára. Ak­kor az újgabonát szállító jármű­vek a szűk, és az autóbuszforga­lommal is terhelt mellékutcák he­lyett »közvetlenül elérhetik a fel­vásárló telepet. Minden felüljá­rónál fontosabb most a termény biztonságos elhelyezése! K- A. Megnyílt a JKSZ kongresszusa Az új-belgrádi Száva-központ- ban szombaton délelőtt megkez­dődött a JKSZ XII. kongresszu­sa. A 2,1 millió párttagot képvi­selő csaknem 1800 küldöttet, va­lamint a bel- és külföldi vendé­geket Dusán Dragoszavac, a KB- elnökség elnöke köszöntötte. A jugoszláv kommunisták leg­magasabb fórumának munkáját mintegy 130 'testvérpárt, továbbá szocialista, demokratikus, haladó párt- és mozgalom küldöttsége kíséri figyelemmel. A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti. Az SZKP küldöttsége élén Va- szilij Kuznyecov, a KB PB pót­tagja, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének első elnökhelyettese áll. Dusán Dragoszavac megnyitó szavai után a kongresszus meg­választotta elnökségét, munkates- tületeit, majd elfogadta napi­rendjét, amelynek fő pontjai a következők: — a kb jelentése a két kong­resszus között kifejtett tevékeny­ségéről ; — Dusán Dragoszavac bevezető beszéde; — a központi ellenőrző bízott-- ság jelentése; — javaslat a JKSZ szervezeti szabályzatának módositására és kiegészítésére; — az előterjesztett dokumen­tumok megvitatása; — a kongresszusi határozatok elfogadása és a párt új vezető szerveinek megválasztása. A legmagasabb pártfórum ple­náris üléseken és munkabizottsá­gokban tanácskozik. A küldöttek a központi bizottság tevékenysé­géről szóló jelentést, továbbá „A JKSZ politikai platformja a szo­cialista önigazgatás, a testvéri­ség-egység és az együvé tartozás fejlesztéséhez Koszovóban” című dokumentumot, a kongresszus határozattervezetét, valamint a JKSZ külpolitikai törekvéseit rögzítő okmányt írásban kapták kézhez. Dusán Dragoszavac bevezető beszédében mély elismeréssel méltatta Tito elnök és legköze­lebbi munkatársa, Edvard Kar- delj forradalmi munkásságát és hangsúlyozta, hogy halálukkal a párt több évtizedes „kimagasló vezetőit vesztette el, de töretle­nül tovább folytatja a titói bél­és külpolitikai vonalát. (Folytatás a 2. oldalon.) LEMONDOTT HAIG George Shultz az USA új külügyminisztere WASHINGTON Alexander Haig pénteken a kül­ügyminisztérium zsúfolásig meg­telt konferenciatermében szemé­lyesen bejelentette lemondását, amelyet azzal indokolt, hogy a kormány az utóbbi hónapokban eltért a két éve közösen elfoga­dott 'irányvonaltól. Haig felolvasta annak a levél­nek a szövegét, amelyet pénte­ken juttatott el Reagan elnökhöz. Emlékeztetett rá, hogy az elnök beiktatásakor „új és előremuta­tó” külpolitikát ígért. „Az elmúlt hónapokban világossá vált előt­tem, hogy a külpolitika eltávolo­dott a nagy gonddal közösen meg­határozott irányvonaltól. A je­lenlegi körülmények között szük­ségesnek tartam, hogy benyújt­sam lemondásomat’” — írta Rea- gannek Haig. Haig méltatta George Shultz tapasztaltságát és szakmai hozzá­értését, valamint külügyi munka­társainak teljesítményét. Kije­lentette: helyén marad, amíg biz­tosítva nem látja a poszt megfe­lelő átadását. Haig „lojális” nyi­latkozatát a külügyminisztérium­ban nagy taps fogadta, de sem a levél, sem a nyilatkozat nem de­rített fényt lemondásának okai­ra. Richard Valeriani, az NBC televízió kommentátora bizo­nyosra veszi: Haig lemondásának közvetlen kiváltó oka a Szibéria— Nyugat-Európa gázvezeték kap­csán hozott elnöki intézkedés volt, amely megtiltotta nyugat-európai cégeknek az amerikai gyártási li­cencek felhasználását a gázveze­ték építéséhez. George Pratt Shultz, az Egye­sült Államok új külügyminisztere 61 éves, 1920. december 13-ái) New Yorkban született. A New Jersey állambeli Engíewoodban nőtt fel. Princeton egyetemén kitüntetés­sel végzett közgazdászként. A második világháború idején ten­gerészgyalogosként szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren. Pá­lyafutását a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT) kezd­te, és itt is doktorált. Több ame­rikai egyetemen tanított, és mun­katársa volt Milton Friedman amerikai közgazdásznak, akinek a pénzügyi politikával kapcsola­tos elméletei nagy hatással .vol­tak Reagan elnök jelenlegi gaz­daságpolitikájára is. Shultz egyike Ronald Reagan legközelebbi személyes tanács­adóinak. Reagan elnökké válasz­tása után sokan eleve őt tartot­ták a külügyminiszteri poszt leg­esélyesebb várományosának, ö azonban a hírek szerint „nem ér­deklődött a munka iránt”, és így lépett a helyébe Haig. Mostanáig a Bechtel-csoportnál, a giganti­kus építőipari vállalkozásnál dol­gozott. A Nixon-kormányzatban 1969- ben munkaügyi miniszter, majd 1970 júliusától költségvetési igaz­gató volt és 1972-ben lett pénz­ügyminiszter. „Professzionalista” közgazdász, aki egy gazdasági szakértői csoport elnökeként is gyakorta látta el tanácsokkal Reagan elnököt. Illúziókat oszlató, követke­zetesen valóságföltáró az a közlemény, amely az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi üléséről a tegnapi la­pokban a közvélemény elé ke­rült. A párt vezető testületé az időszerű nemzetközi kérdé­sek áttekintése után azokat a tapasztalatokat tárgyalta meg, amelyek az idei népgazdasági terv eddigi teljesítéséből le­vonhatók, valamint külgazda­sági kapcsolataink alakulását, fejlesztését illetik. Jóleső tu­dattal nyugtázhatjuk _ azt a legfőbb megállapítást, hogy a magyar nép kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben céltuda­tosan dolgozik az idei terv va­lóra váltásán. Mégis •szembe kell néznünk mindazzal, ami ezt a szorgos munkát leront­hatja vagy legalábbis befolyá­solhatja. Főként azokkal a vi­lággazdasági tényezőkkel, amelyekről az elmúlt eszten­dők során meg kellett tanul­nunk, hogy nem táplálhatunk velük kapcsolatban semmiféle illúziókat. Még jó egy évtizede ugyan­is élt a közhangulatban az az alapjában véve bizalmat je­lentő, ám hamis hit, hogy a szocialista népgazdaságot nem érintik a világpiaci változá­sok, s mi ezektől függetlenül is mehetünk a magunk útján. Időközben aztán kiderült, s különösen az 1973—74-es nagy olajárrobbanás ébreszthetett rá mindenkit, hogy sem tőkés, sem szocialista országban nincs mód az ilyesmit figyel­men kivül hagyni, mivel ezek a gazdálkodás külső feltéte­leit jelentik. Nálunk arról lehet ugyan vitatkozni, hogy kellő időben észleltük-e a gyökeres világ- gazdasági változásokat, kés­tünk-e vagy sem, de annyi bi­zonyos: a teendők irányát föl­ismerve, ma már népgazdasá­gi terveink jobban számítás­ba veszik a gazdálkodás vál­tozó körülményeit. Mégpedig úgy — és ez a legfontosabb —, hogy gazdálkodáspoliti­kánk hosszú távra szóló céljai változatlanok maradnak. Nem kevesebbet jelent ez — mint amit a XII. pártkongresszus kimondott —, hogy meg-­őrizzük életszínvonalunkat, s megteremtjük a további fejlő­dés feltételeit ebben a sza­kaszban. Ehhez azonban elen­gedhetetlenül társul a gazda­sági tevékenység harmadik ki­emelt feladata: a külgazdasági egyensúly helyreállítása. Íme hát azok a realitások, amelyeket felismertünk, amely­lyel számolunk gazdasági te­vékenységünkben. , Bár előre nem látható események ezután is bekövetkezhetnek a világ­piacon — mint ahogyan az 1979—80-as második, egyálta­lán ki nem számítható olajár- robbanás volt —, de ha meg­felelően fölkészültünk az el­lensúlyozásának a megterem­tésére, akkor katasztrófa nem érhet bennünket. Sőt, ha na­gyobb erőfeszítéssel is, de tar­tani tudjuk magunkat elgon­dolásainkhoz. Nem legyinthe- tünk tehát a világpiacra, de nem is vagyunk kiszolgálta­tottjai — ez nagyon lényeges tanulság, amelyre a Központi Bizottság e közleményének szelleme újólag ráirányítja gondolatainkat. A mi kezünk­be?! van a termelés alkalmaz­kodó képességének fokozása és ennek megfelelő gazdálkodás kialakítása. E célok még jó ideig na­gyobb erőfeszítéseket kíván­nak a korábbiaknál. Minden­kinek meg kell értenie, hogy ha csak ugyanannyit akarunk elérni, mint akár 4—5 évvel ezelőtt, akkor sokkal többet és főként okosabban kell ten­nünk most, a változott külső viszonyok közepette, amikor világszerte drágultak az alap­anyagok, az energiahordozók, s a kereskedelmi forgalom lassabb, nem is szólva a nor­mális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító isme­retes nyugati diszkrimi?iáciás lépésekről. Mit tehetünk? A párt vezető testületé a legfon­tosabb teendőket a gazdálko­dás hatékonyságának és a kül­piaci értékesítésnek a javításá­ban határozta meg, ezenkívül takarékoskodásban energiával és anyagokkal, a beruházási tevékenység mérséklésében, a teljesítmények és a bérek ösz- szehangoltabb alakításában, a jobb szervezettségben, a na­gyobb , kezdeményezőkészség­ben, a kereslethez való jobb- alkalmazkodásban. S ehhez csak biztatóan já­rul hozzá és a közös erőfeszí­tések értelmét húzza alá a Központi Bizottságnak az a kifejezett meggyőződése, hogy „Az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogá­sával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesít­hetők”. Nagy jelentőségű megállapí­tás és perspektíva ez mind­annyiunk számára. Különösen oly korban, amikor a nemzet­közi helyzet változatlanul fe­szült. Alapvetően azért, mert az imperializmus szélsőséges körei agresszív politikát foly­tatnak, s katonai erőfölényre törekszenek. A mi oldalunkon viszont — az a törekvés mu­tatkozik meg: a politikánk a békés egymás mellett élés je­gyében, társadalmi rendszer­től függetlenül, változatlanul kész az együttműködés széle­sítésére, ha az partnereink és népünk' érdekeinek egyaránt megfelel. t .(■

Next

/
Thumbnails
Contents