Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉPEK A MEZŐGAZDASÁGBAN • A megye állami gazdaságai által kidolgozott készletgazdálkodási rendszer számítógépes feldolgozása a SZÜV kecskeméti központjában történik. Kialakítják az SZM-4-es rendszert Az Állami Gazdaságok Köz. pontjának ösztönzésére öt megyei mezőgazdasági nagyüzem, vala. mint a Számítástechnikai és ügy. vitelszervező Vállalat — SZÜV — megkezdte egy készletgazdál­kodási rendszer kidolgozását. Az üzemszerű működés 1977. január l.én indult. Az öt kezdeményező: a Bajai Mezőgazdasági Kombi, nát, a Helvéciái, a Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi és a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság. Abból indultak ki, hogy a fejlődés meg­követeli a mezőgazdaságban is a számítógépek mind nagyobb mértékű alkalmazását. Az emlí. tett öt üzem kísérletképpen elő­készítő munkát végzett. Olyan rendszer kidolgozását határozták el, amely valamennyi gazdaság­nak megfelel, lehetővé teszi az ügyviteli létszám csökkentését. Kedvező tapasztalatok Alapos előkészítés után, a már említett időpontban kezdték meg a munkát, és az értékelés szerint a kitűzött célnak megfelelően, a legmagasabb színvonalon oldot­ták meg egy-egy mezőgazdasági nagyüzem készletével kapcsolat­ban jelentkező ügyviteli, elszá­molási, pénzügyi, statisztikai és gazdálkodási feladatokat. A jó ta­pasztalat késztette az állami gaz­daságok központját arra, hogy ösztönözze a módszer széles kö­rű, országos elterjesztését. Így jött létre 1980. február 1-én az Állami Gazdaságok Információs Rendszerfejlesztő Együttműködé­se, az AGSZIR—COOP. Ügyinté­zője a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság. A már említett öt me­gyei állami gazdasághoz csatla­kozott a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát, és a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság. A későbbiekben aláírta a megállapodást az Agár­di, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Komáromi és a Mo- nori Állami Gazdaság is, támo­gatva az eddigi eredmények szé­les körű hasznosítását, valamint a más-más alapokon nyugvó szá­mítógépes rendszerek egységes továbbfejlesztését célzó törekvé­seket. Együttműködés Az AGSZIR—COOP feladata, a többi között valamennyi mező- gazdasági nagyüzem — állami gazdaság és termelőszövetkezet — számára hasznosítható magas­színvonalú, egységes számítógépes ■ rendszerek kidolgozása, illetve ki- dolgoztatása. A számítógépek a SZÜV kezelésében vannak. A kü­lön megállapodás értelmében az ország bármely mezőgazdasági nagyüzeme számára szolgáltatást nyújtanak a SZÜV számítóköz­pontok. Az együttműködést az ügyin­téző Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság hangolja össze. Erre a célra egy külön szervezetet hoz­tak létre, amely szoros kapcsolat­ban van az alapító taggazdaságok­ban tevékenykedő témafelelőssel. Az irányító szerv a vezetői testü­let, melynek tagjai a kooperáló üzemek közgazdasági, vezetői. Mi­után az AGSZIR-COOP-hoz ha­sonló megbízása van a kecske­méti SZÜV-nek is, a két szerve­zet jól szabályozott együttműkö­dése elősegíti a magas színvonalú rendszerek gyors és viszonylag kevés anyagi ráfordítást igénylő elterjesztését. Jelenleg már 32 gazdaság, és két baromfifeldolgozó vállalat al­kalmazza az ... AGS.ZIR-COOP készletgazdálkodási rendszerét üzemszerűen és valóban egysé­gesen. Jakab Sándor igazgatóhe­lyettes elmondja, hogy a számí­tógép alkalmazása megkönnyíti, meggyorsítja az információáram­lást. MÉM-támogatás A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium a műszaki fej­lesztési keretből a hálózat tech­nikai fejlesztésére 5 millió forint támogatást juttat jövőre, és a kö­vetkező évre. A legjobb megol­dásnak tekintik a szocialista im­portból nagy sorozatban besze­rezhető SZM—4 típusú kisszámí- tógépet, melynek gyártását majd­nem minden KGST-országban kezdték. Az előzményekhez tarto­zik még, hogy az ez év január 1-vel — több vállalat összevoná­sával — megalakított SZÁMALK mezőgazdasági együttműködő partner kijelölését kérte a MÉM- től, névszerint az AGSZIR- COOP-ot. Az eddigi tárgyalások eredményeként kész együttmű­ködni az SZM—4-es mintahálózat kialakításában. Még annyit, hogy partnerként jelentkezett az adatfeldolgozó számítóközpontban való részvé­telre az Észak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat, amely ideig­lenesen helyet adott az AKSZIR- COOP-nak. K. S. Nagyobbra nőnek a gyerekek A gyerekek manapság nagyobb­ra nőnek, mint szüleik. Régi is­kolai és sorozási statisztikák fel. használásával kimutatták, hogy ez a múlt század közepe óta tart és 0,6—0,8 centimétert tesz ki 10 évenként. Ez az ütem Európában még mindig így van, Amerikában keid lassulni. A nagyobb testma­gassággal a nemi érés, is előbb következik be. Kimutatható, hogy mindez elsősorban a helyes táp­lálkozás és a növekvő életszínvo. nal következménye, az éghajlati, környezeti és genetikai tényezők hatása csekély. Gyors akkumulátortöltés Az egyik japán autógyár szakembereinek hat—nyolc órá­ról 35 percre sikerült lerövidíteniük a villamos gépkocsik számára készülő akkumulátorok feltöltési idejét. így gyor­sabban elterjedhetnek e praktikus autók, hisz ezek a környe­zetet sem szennyezik. A kutatók e figyelemre méltó ered­ményt egy mikroprocesszoros egység révén érték el. Ez az egység — egyebek között — ellenőrzi az akkumulátorcel­lák hőmérsékletét, s így a lehető legkedvezőbbé teszi a fel­töltés pillanatnyi erejét és a teljes folyamatot. A gyár a közeljövőben kibocsátandó árammeghajtású jár­műveit ólomakkumulátorok helyett már nikkel-vas akku­mulátorral látja el. Ezek 160 kilométernyi út megtételére elegendő villamos energiát) tárolnak, s velük óránként 125 kilométeres legnagyobb sebesség is elérhető. A fejlesztőknek remélhetőleg az is sikerül, hogy ezek az új fajta akkumulá­torok 1000 helyett 1300 feltöltést bírjanak ki. Városba költöző madarak. Olasz ornitológusok (madárta­ni kutatók) megállapították, hogy a madarak egyre nagyobb szám­ban keresnek menedéket a vá. rosokban. Például Róma környé­ke egyre barátságtalanabbá váll a madarak számára, mert a me­zőgazdaságban vegyi rovarirtó szereket használnak, és sokan va­dásznak a madarakra. A városi parkokban védve vannak ezektől a veszélyektől, és valószínűleg ez az oka, hogy egyre több ma­dár költözik- a városi zöldöveze­tekbe. Búvár biológus a tenger mélyén Vlagyivosztokból az utób­bi években jelentős óceán­kutató expedíciók indultak ki több hónapos kutató- utákra. A hajók felkeres­ték a Japán-tenger, a Csen­des-óceán, sőt az Indiai­óceán kutatási területeit. Az elmúlt években jelentős programot teljesített a KALLISZTO nevű szovjet óceánkutató hajó, amely a Indiai-óceán fizikai és ké- miai jellemzőit mérte, va­lamint a sekélyebb vizű tengerfenék élővilágát ta­nulmányozta. • Képünkön könnyűbúvár-szkafander­ben Borisz Preobrazsenszkijt, az expe­díció vezetőjét látjuk az óceán fene­kén, kisebb mélységben. T ökéletesített telexhálózat A köztudat­ban telex né­ven ismert távgépíró-há­lózat előfizetőit 1933-ban je­gyezték be Né­metországban. Napjainkban, csaknem fél évszázaddal később, már jóival több mint félmillió te­lexállomás mű­ködik -a vilá­gon, majdnem mindenütt tel­jesen automa­tizált közpon­tokkal. A táv­gépíró-hálózat jellegzetes esz­köze az úgyne­vezett , start­stop rendszerű — szinkron üzemű — te­lexgép, amely­nek billentyű-1 zete, kezelése az írógéphez hasonló, üzemeltetése nem kíván állandó felügyeletet, vagy műszaki köz­reműködést. Nagy előnye továbbá, hogy a távgépíró csatlakoztatására elegendő egyetlen telefonérpár. Az összeköttetés felépítése számtárcsával vagy billen­tyűzettel történik (mindig a nemzeti hálózat rend­szerétől függően). A telexelöfizetők egymást ún. névadóval azonosítják, amely tulajdonképpen egy automatikus szövegképző eszköz; a nemzetközi távíróhálózat távgépíróinak szabványos névadó- szövege húsz távírójelből áll. A magyar telexháló­zat teljesen automatizált, számtárcsa.választású rendszer. A világszerte gyorsan fejlődő hálózat szinte kor­látlan alkalmazási lehetőségeket kínál a legkülön­bözőbb területeken. Napjaink külkereskedelme el­képzelhetetlen fejlett telexkapcsolat nélkül, de a belföldi és nemzetközi ipari, kereskedelmi, idegen- forgalmi stb. együttműködés hatékonyságának is előfeltétele a csak távgépíróval megvalósítható, gyors és pontos összeköttetés. A tudományos együtt­működésben például a meteorológiai adatok gyors nemzetközi cseréjében is nélkülözhetetlenek a jól kiépített telexhálózatok. Ám a telex minden előnye ellenére, jó ideig el­tarthat, amíg a beérkezett írásos anyag a címzett­hez eljut. A rendszer hasznosságát nagymértékben javítaná, ha — akárcsak a telefonnal — az egyes hivatali részlegekben mellékállomásokat lehetne felállítani. Nos, a nyugatnémet Siemens gyár szak­emberei megteremtették a lehetőséget 200 mellék- állomásból álló rendszerek létesítésének. 41 Képünkön a rendszer központi egységeit láthatjuk', amelyek tá­rolnak, korrigálnak, közvetíte­nek és a párbeszédet is lehetővé teszik. Forrasztás — felső fokon Az utóbbi néhány év forradalmai változásokat hozott az elektronikai iparban. A legnagyobb ezek közül az integrált áramkörök megjelenése és gyors elterjedése volt. Ez a változás természetesen hatott a felhasználóiparra ás, alapvetően megváltozott az' elektronikus gyártmányok konstrukciója és gyár­tástechnológiája. Általánossá vált a panelszerű fel­építés, amely nagymértékben megkönnyíti az elekt-' ronikus berendezések mérési és karbantartási mun­kálatait. Rendkívül gyorsan fejlődik az áramköri elektromos kötések technológiája is. Ennek ellené­re nem csökken a hagyományos kötési mód, a for-- rasztás jelentősége sem. Ahogy az integrált áram­körök, és egyéb áramköri elemek megbízhatósága lokozódik. egyre inkább a forrasztások minősége határozza meg az elektronikus berendezések műkö­désének megbízhatóságát. A forrasztás klasszikus eszköze,'az egykor lángon izzó, parázsban melegített forrasztópáka is alapo-' San megváltozott az idők folyamán. A korszerű vil­lamos fűtésű pákák ma már hőfokszabályozós kivi­telűek. A, változatlan fűtőteljesítménnyel, de sza­kaszos fűtéssel működő pákákban hőérzékélő elem gondoskodik róla, hogy a forrasztócsúcs ne hűljön le a forrasztás eredményessége szempontjából kri­tikus 250 C-fok alá, de ne is melegedjen túlságosan lel. A legkorszerűbb forrasztópáka-típusok úgyneve­zett lágyszabályozó-rendszerűek. Az értékelő itt egy hőmérsékletfüggésű ellenállás, amelynek értékvál­tozásai egy differenciálerősítőt vezérelnek; ennek- jelei pedig egy teljesítményfokozatot. A teljesít-, ményerősítő kimenete a fűtőtest alacsony feszültsé­gű tápáramát biztosító transzformátorral áll össze, köttetésben. így a pákacsúcs hőmérsékletének függ­vényében csökken vagy növekszik a fűtőtranszfor. mátor kimeneti feszültsége is. Nemcsak a szabályo­zás igen gyors az ilyen elektronikus rendszerű pá. -káknál, hanem a felfűtési idő is igen rövid, általá­ban nem több 4—5 másodpercnél. • Forrasztás korszerű pákával. összeállította: Kereskedő Sándor (25.) Ez a nyugalom ... ■— sóhajt FXilöp Géza, — Ez a békesség! Szász a háziakban {gyönyörkö­dik. — Ez a szeretet, ez a megér­tés... Látja, Katalinka, ezért sze­retünk annyira itt, .maguknál! A fészek melege, ugye ... Nincs an­nak párja!' Réz hatalmas karikát boderít a szivarja füstjéből, és elérzéke- nyülve mondja: — Hogy milyen jó itt nálatok, Tibikém! Esküszöm, az apáddal nem bánhatnátok különbül! A látogatást hosszas diplomá­ciai üzenetváltás előzte meg: ki menjen kihez, mikor, miért, ho­gyan ... Mária azzal érvelt, hogy édesapja nincs idehaza, és furcsa volna, ha nélküle mennének „el­ső vizitbe” a vőlegény rokonsá­gához; Kata viszont azzal, hogy ő rendezi az eljegyzést, tehát jog­gal várhatja el. hogy — beismeri, talán a bevett szokások ellenére —. a menyasszonyék tisztelegnek nála ... Az üzeneteket természetesen Lali hordozta; amíg a Kovács és a Szqtyori család személyesen is nem ismeri egymást, telefonon sem illik érintkezniük ... ’Végül győzött a józan ész, meg a fiú kitartó könyörgése — így aztán Kata kötélnek állt, és mégiscsak hajlandónak mutatkozott a ha­gyomány rendelte bemutatkozó látogatás hagyomány szentelte le­bonyolítására. Egy vasárnap délután jelölte­tett ki a nagy esemény időpont­jául; vasárnap délután öt óra. Az ugyancsak hagyományos fél­órái késés után végre megérke­zett a Kovács házaspár; Kata észbontó kompiéban — amelyet erre az alkalomra csináltatott —, . s még Tibor is talpig ünneplőben. A szintúgy hagyományos fe­szengés vezeti be a beszélgetést; nyirkos tenyerű kézfogások, ért­hetetlenül, tehát értetlenül elmo­tyogott nevek, kínos vigyorú egy­másra bámulások, köhécselések, krákogások... A leginkább talán Lali van za­varban, a máskor oly magabiztos, oly talpraesett, oly fölényes Lali. Széke szélén ül, a horgolt terítő rojtjaival játszik, kínlódva nyeli a nyálát, s feszélyezve lesi a be­szélgetés csurranni csak nem cseppenő, lassú indulgatását, és közben reszket, hogy Katáék vé­letlenül se szólják el magukat, ki ne bökjék, hogyan is került ő ide annak idején „hibaforrást beha­tárolni” ... Máriának viszont határozott si­kere van, Kata rokonszenvesnek találja, szolídabbnak a mai át­lagnál, és Tibor is megállapítja magában, hogy nem volna érdek­telen néhány víkendet eltölteni vele, mondjuk Siófokon vagy Si- kondán ... Nem is hitte volna er­ről a Lali gyerekről, hogy végül egy ilyen helyes kis cicánál fog kikötni... Ez okos, értékes em­beri lény, csak bele kell nézni a szemébe — ugyancsak remek kis macska, ha az ember szeme a szeme után testének egyéb tájain is elkalandoz ... A háziasszony vermutot bont, cukrászsüteményt kínál. — A kávét mikor, mamikám? — kérdi Mária, de az asszony rá­villantja szemét, hogy hallgas­son; ne áruljá el jövendő sógor­nője előtt, hogy fogalma sincs a vendéglátás finomabb szabályai­ról. — Parancsoljatok, kedvesem — mutat a süteményestálra. Nem saját készítmény, de hát ki ér rá arra a mai világban? — Ugyan drágám — mosolyog Kata, akinek hirtelen támadt nagylelkűségi rohamában most még a mama is tetszik. — Én is mindig hozatom a süteményt. A dolgozó nő örül, ha a napi bevá­sárlást el tudja intézni, arra már igazán nincs energiája, hogy ma­ga főzőcskézzen! — Nono — int cinkos hunyo- rítással a háziasszony. — Én másképp vagyok informálva ... Csütörtökönként például ki látja el a vendégeidet? Kata szeme az öccsén; hangja szemrehányó. — Te fecsegtél, bátyókám? —' Nincs abban semmi! — siet Mária Lali védelmére. — őszin­tén csodállak, Katám, hogy futja az energiádból, hiszen ha jól tu­dom, fontos beosztásban dolgozol a munkahelyeden ... — Jut is, marad is — legyint Kata. — Az ember azért vigyáz arra, hogy ne nyújtson többet munkában, mint amennyit a munkaadója nyújt pénzben ... Esznek. Húznak a vermutból, csipegetik a süteményt. Tibor egy idő múltán megszólal. — Hát, ha szabad javasolnom ... akkor talán beszéljük meg a me­netrendet ... — Igazi férfik — nevet fel a ház asszonya. — Hallod Mari­kám? „A menetrendet”! Máíia mosolyogva bólogat. — Apám is mindig menetren­det csinál. Kis fecnikre írja föl a teendőit. — Érthető — kap a szón Lali, végre belekapcsolódhat a beszél­getésbe. — Hisz mindig néhány napig van csak itthon, és olyan­kor sok az intéznivalója. Más­képp ez nem megy, szívem. — Végigsimít a lány kezén. — Majd te is megtanulod, ha neked is sok lesz a gondod! ^ — Most hol van a kedves pa­pa? — kérdi Tibor mohón, bol­dogan csapván le a pompás új téma mentődeszkájára. 29. — Törökországban — feleli az asszony. — Két hete már, hogy úton van. — Annyira sajnáljuk, hogy nem tudtunk személyesen is ta­lálkozni vele... — csicsergi Ka­ta. — Így szinte mintha a háta mögött... Mária fejét ingatja. — Ó, ne féljetek, apám tud mindent! Gyakran beszélünk te­lefonon. — És mikor lesz itthon? — Ka­ta ezt a leánytól kérdi, de aztán az asszonyhoz fordul. — Az el­jegyzés miatt, tudod,, drágám ... Ugyarjis — talán Lali már emlí­tette is — én szeretném megren­dezni. Tudod, mi mégis valami­vel tágasabban vagyunk, mint ti itt, és illik majd meghívnunk jó néhány kollégát a férjem üzemé­ből, . ■ — A szentháromságot? — kér­di cinkos mosollyal a háziasz- szony. — Őket, ha már mindent tudsz! — bólogat Kata. — No, és ezt már végképp nem kívánhatjuk tőletek. Ugye, megértesz, kedve­sem? / Az asszony sóhajt. — Hát nézd ... Nem így kép­zeltem éppen, ha a lányunk egy­szer eljegyzi magát — de azt hi­szem,1 végeredményben igazad van. Hiszen hát ez á lakás .., Mária szól közibe; — Emlegetjük is mindig apám­mal, hogy ideje volna már egy minőségi cserének ... — Majd a lottó ötösből! — le­gyint nevetve a ház asszonya.-’ Aztán Katához fordul. '— Iga­zán nagyon aranyos tőled, drága Katám, hogy vállalod ezt a nagy fáradságot! — Ó — olvadozik amaz —, hiszen hát egyszer nősül az em­ber öccse! iMária odasandít a fiúra, majd a vállára ver. — Reméljük! Kata három álló napig dolgo-, zott az ünnepség előkészítésén. A meghívások lebonyolítása, a' nagytakarítás, a lakás átrendezés se egy sereg ember fogadására,: a hidegtálak, sütémények és ita­lok megrendelése, az asztalok és asztalkák méltó fölterítése; mind­ez hihetetlenül sok munkát adott. Az abroszokat frissen mosni, va­salni, az evőeszközt kiszidolozni,. a tányérokat és poharakat át- öblíténi, s miiidezt vagy másfél1 .tucat emberre; bizony szombat délután lett — az emlékezetes csa­ládi látogatás utáni harmadik hét' végén —, amikor Kata fáradtan. ' ráhull az ágyára, s azt mondja Tibornak: (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents