Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

f PEREMKERÜLETEK Szeleifalu Hosszas keresés után talál­tam néhány csinosabb házat tizenöt esztendeje, amikor elő­ször sétálgattam a poros sze- leifalui utcákon. Valamireva­ló falu tiltakozott volna a te­lep minősítése miatt, mert a nagyváros árnyékában el­hagyottan sínylődő utcákban, közökben élő kétkeziek a leg­elemibb kényelmet is nélkü­lözték. Düledező viskók, leko­pott lakóházak, szennyvíztó­csák között bandukolva néz- gelődtem. A közeli juhhodály bűze elvegyült a korhánközi szeméttelep „illatával". Egyet­len négyzetcentiméternyi asz­faltozott út sem könnyítette a közlekedést. Hatan, heten ha elfértek a kereskedelmi szol­gáltatást képviselő parányi boltban. Víz az volt bővi- ben, főként a mélyebben fek­vő utcákban. Csatornázás hiá­nyában a forró nyári napokat kivéve mindig küszködtek a házakból kicsorgó, a laposabb részeken összegyűlő szenny, lével, a békaparadicsom al­kalmi tavacskákkal. Egészsé­ges ivóvízért kilométereket kellett gyalogolni, mert sokan kétségbe vonták egyetlen nyo- mókútjuk tisztaságát. Így éltek a szeleifalusiak, a fülöpszállási vasút, a Kiskőrösi és a Korhánközi út háromszö­gében. A világ végén. Téved, aki olcsó újságírói fogásnak minősíti a mostani qrömöjí leírását. Valóban ösz- szehasonlíthatatlanul jobb kö­rülmények között élnek az el­ső világháború előtt és után ki­alakuló telep régi és mind számosabb, újabb Takói. A leg­modernebb kerékpárokkal korzózó kisfiúk és kislányok legfeljebb szüleiktől hallottak a birkákat kiparancsoló nagy összefogásról. A jól felszerelt tiszta ABC-ben bevásárlók mindent megkaphatnak, amit $ „városiak". Olyan modern gyönyörű óvoda széles e me. gyében kevés található, mint a napról napra csinosodó, gyarapodó peremtelepülésen. A Nomád utca lakóit sem rio­gatják a telente itt meghúzó­dó vándorcirkusz medve, far­kasai. A legalább még egy kútért esedező, könyörgő dol­gozók ezekben a hetekben a földgáz bevezetésére szövet­keztek. Az „öregfaluban” már csak mutatóban maradtak el­hanyagolt gondozatlan, putri, vá züllesztett szemetes házak. Bármennyire is örül a ri­porter az egykori libalegelő dűlőn pompázó villaszerű ott. honoknak, a fürdőszobás, tá­gas' kertes, garázsos új házak­nak: a cikkben fentebb emlí­tett szembesítés a „bezzeg” egyáltalán nem természetes. A múltkoriban a Voelker-telep, ről készített látlelet is tanúsí­totta, hogy a peremkerületek a tornyos centrumoktól távoleső, az ide látogató vendégek út- vonalából kieső telepeken rit­kán látszik, hogy milyen sokat fejlődött hazánk az utóbbi ne­gyedszázadban. Az egykori órásmesterről elnevezett — minek is nevezzem — negyed­ben, mintha megállt volna az idő, ellentétben a Szeleifaluval. Négyezer.valamennyi lakosa szinte kivétel nélkül fizikai dolgozó, akik ma már termé­szetesnek tartják, hogy ugyan­úgy megilleti őket minden a köz­szolgáltatásokból, mint a Szé­chenyi városiakat. a Petőfi ut­caiakat; a bentieket. Úgy vé­lik, nekik több minden járna, mert többet tettek a közös pénztárcába. Készen semmi­hez sem jutottak, mindenért meg kellett küzdeni, érvekkel fölajánlott és elvégzett társa­dalmi munkával. Az ő pén­zük, az ő verejtékük, az ő bosszúságuk és örö­mük is beleépült a jár­dákba, a vízlevezető árkokba, a csatornákba. Ennyi öntevé­kenység, ennyi szorgalom lát­tán a tanács is kénytelen a vá­rosszéli telepekre szánt kevés­ke összegből többet juttatni Szeleifalunak, mint a többi­nek. Jószívvel teszik persze, ha olykor nógatásnak is érzik az erős peremkerületi közös­ség újabb és újabb, jogos igé­nyeit. Miért halad, miért szépül, miért mozog a Szeleifalu? Tudtommal nincs aranybányá­ja. Olajfúró kutat sem láttam a közelben. Milliomosa sincs, még a névadó, a második vi­lágháború elején élete tizedik évtizedében elhunyt Szelei bácsi sem tartozott a krőzu- sok közé. (Állítólag kártyán nyerte azt az aranyhomoknak jóindulattal sem minősíthető földdarabot, amit parcellázva olcsón eladott az innen-onnan Kecskemét közelében mene­déket keresőknek.) Biztosan nem tartanának itt, ha jó szerencséjük nem olyan kitűnő, lelkes tanácstagokkal áldja meg őket, mint Lovas Béla, és Kima Miklós, majd az utóbbit felváltó Kiss Ottó- né Piszmán Jusztina. akik gondosan őrzik a tanácstagi beszámológyűlések jegyző­könyveit^ Változó ügyekről tá­jékoztatják az illetékeseket, a felszólalók sem ugyanazok, de egyikből sem hiányzik ez a lelkesítő megállapítás: „a vá. lasztók a szokott, nagy lét­számban jelentek meg”. El­mennek, mert tudják, minden javaslatukra odafigyelnek, minden gondolatunkon el­gondolkodnak, mindig nyílt és őszinte választ kapnak. El. mennek, mert van szemük a látásra és ha kinéznek az ab­lakon, valami újat, valami szebbet látnak. Az elmúlt va­sárnap tizenegy háznál dől. goztak az építők. Az újság, írót meglepte ez a szorgalom, ami számukra természetes. Nem tudom, hogy a Kecske­mét „végét”' jelző táblát át­telepítették-e már a Szeleifa- lun túlra? Akár igen, akár nem, joggal rögzíthető: Sze­leifalu immár Kecskeméthez tartozik. Heltai Nándor FEKETE SAROK ' Számoljunk együtt! Tételezzük fel, hogy a kisgyerek három- , éves koráig fogyasztja a Kecskeméti Konzervgyár nagyhírű termékét, a bébiételt, s ugyaneddig iszik bébiitalt. Mondjuk, hogy átlagosan naponta két üveg ürül ki. Ez három esztendő alatt — kerek számokat használunk — 2000 üveg. Pocsékolás-e ennyi üveget szemétdombra hajítani? Pocsékolás bizony, a javából! Mármost; tehet-e ez ellen valamit az ember? Tehet: nem dobja szemétdombra, hanem összegyűjti. Sajnos, kevesen élünk raktárházban, hogy ilyen célokra kellően tágas helyiségek fö­lött rendelkezzünk. Tehát: kidobjuk a bébiüvegeket. Ha csak ötven fillért fizetnének a palackocskákért, már visszajönne ezer forintunk (mert az árban valószínűleg benne van a nem olcsó Üveg előállításának költsége is). Ezer forint pedig még napjainkban Is kerek összeg. Mivel pedig nem egy család egyetlen csemetéjéről van szó, hanem sok ezer csecse­mőről, még több ezer bébiüvegről, a kár (vagy haszon) talán sokkal több, mint amennyit íróasztal mellett számolgatva gon­dolunk, . Biztos, hogy jól van ez így? A szakemberek is állítják: a mai Centrum Áru­háznak nincs művészeti, építészeti értéke. Mégis, szerepe jelentős: kétségbevonhatatlanul meghatá­rozza a városközpont arculatát. Ezért az a kérdés is fontos: mi legyen a Centrumból. Olvasóink em­lékeznek rá: a vita tavaly december 22-én a tanács­ülésen kezdődött, majd a Petőfi Népe hasábjain folytatódott. Most nem folytatjuk, hanem felidéz- zük-összegezzük az elhangzott javaslatokat; emlé­keztetőül ... 1. Kávéházat szeretne a szemlélődést, a csendes eszmecseréket kedvelők tábora. Rakjanak székeket, asztalokat a térre,, alakítsanak ki kávéház-söröző együttest, ez idegenforgalmi haszonnal is jár. 2. Költözzön ide a megyei könyvtár —ez azok­nak a javaslata, akik szeretnék elmenekíteni jelen­legi méltatlan környezetéből Bács-Kiskun megye könyvtárát. Természetesen ez nem végleges meg­oldás volna. 3. Bontani célszerű az épületet: így kiszabadulna a református templom épülete. Ákik ezt tartják jó­nak, a bazársor emlékezetes eltávolítására 'hivatkoz­nak, arra, hogy ez tette lehetővé a romkert kiala­kítását. . 4. Szerteágazó hasznosítást jelentene az a — gaz­dasági realitásokkal is számoló — javaslat, amely szerint az épületben békésen megférhetne egymás mellett az Idegenforgalmi Hivatal és a kávéház, .az ajándékcikkeket áruló bazársor. Talán ideköltözhet­ne a méltatlanul! kis helyen szűkölködő könyvesbolt is — egészítjük ki egy újabbal az ötletet.. Hogy melyik változatot fogadják el? Erre rend­kívüli tanácsülésen kap választ a megyeszékhely la­kossága. Olvasóink, Kecskemét polgárai még most is beleszólhatnak a döntésbe, a tanácsülés ugyanis nyilvános, és ezen mindenkinek megadhatják a fel­szólalási jogot. Áki tehát úgy érzi, hogy megcáfol­hatatlan érvekkel igazán jó javaslatot tehet" rajta! Önök kérdeztek - mi válaszolunk A KISZ kecskeméti városi bizottsága nemrégiben zárta a propagan. distái oktatási évét. Befejező aktusként nagyszabású fórumot rendez­tek, amelyen a város ismert személyiségei válaszoltak a legkülönfé­lébb kérdésekre. Ügy véljük, sokak kíváncsiságát elégítjük ki, amikor hasábjainkat bocsátjuk a legközérdekűbb kérdések megválaszolására. 1. Mikor bővítik a megyei könyvtárat? Jelenlegi helyén nem bővíthető, de már kijelölték az új helyét a Batthyány utca—Do­bó körút sarkán, és elkészült a 450 ezer kötetesre tervezett in­tézmény kiviteli terve. Bár van tízmillió forint a megyei fejlesz­tési alapon erre a célra, az épí­téshez ez nem elég, a megvalósí­tás áthúzódik a VII. ötéves tervre. 2. Lesz-e műkerti vasúti felül­járói Hosszabb távon sem ter­vezi ennek építését a város, mert noha indokolt lenne, de már most legalább háromszázmillió forintba kerülne, és még ennél is fontosabb volna a Ceglédi úti át­kelő elkészítése. (1990-ig erről sincs szó.) A helyzet azért jobb mint gondolnák sokan, mert so­rompók nélkül is megközelíthető a Műkert. 3. Milyen céllal készül a pla­netárium? 1964 óta van meg a planetáriumhoz szükséges mű­szer, az épület elkészítése tehát igencsak időszerű volt. Oktatási, nevelési célokat, az általános és középiskolások ismereteinek bőví­tését szolgálja. Mintegy negyed- millió ember műveltségét gyara­pítja az ötmillió forintért építte­tett intézmény. 4. Épül-e új iskola a Műkert­városban? Nem. A IV. ötéves tervben öt tanteremmel bővült á meglévő intézmény, és így annál inkább kielégíti a megszabott normákat, mert lassan mind ke­vesebb lakás épül e területen. A város más részein sokkal nyo­masztóbbak a gondok, a műkert­városiaknak elviselhető közelség­ben van- a Kuruc téri és a Czoll- ner téri iskola is. 5. Mikorra készül el a szolgál­tatóház és az új iskola a Hunya­divárosban? A Mátyás király körút és a Serleg utca sarkán át­vette az építési munkaterületet a kivitelező vállalat, a 16 tanter­mes iskolát a szerződés szerint jövő augusztusra kell elkészíte­nie. A szolgáltatóház úgynevezett koordinációban épül, az ebben részt vevő vállalatok anyagi le­hetőségeitől függően legkoráb­ban 1985-ben adják át. 6. Lesz-e mozi a Széchenyivá- rosban? 1990-ig nem. Már 25 ez­ren laknak e városrészben, 1995- re ez a szám megduplázódik. Az igény tehát mindenképpen jogos. Egy 600—800 fős mozi a mai ára­kon százmillió forintba kerül, s erre nincs pénz. 7. Hogyan segítik az egyedül­állókat önálló lakáshoz? Tavaly május 31-én 5954 lakásigénylőt tartottak nyilván, -közülük 2213 volt az egyedülállóak száma. No­ha ez a szám igen magas, meg­jegyzendő, hogy ezek között azok is szerepelnek, akik szüleiknél laknak, megnyugtató körülmé­nyek között, és csak azért adták be kérelmüket, hogy alkalomad­tán hivatkozhassanak erre. Ez­zel nem vitatjuk el jogukat az önálló lakáshoz, csupán azt jelez­zük, hogy ez a gond kisebb mint amekkorát a szám alapján gon­dolnánk. A lehetőségek sajnos szűkre szabottak. Igen elgondol­kodtató, hogy a nagycsaládosok közül is több mint 250-en már hosszú évek óta várnak lakásra. 8. Épül-e garázs? Az általános rendezési terv több garázsház megépítésével számol, de ezek több mint távlati elképzelések ... Az országos normák szerint száz lakásra száz autóálláshelyet kell tervezni, méghozzá úgy, hogy a fele garázs, a fele szabad parko­ló legyen. A . városban jelenleg háromezer a garázsok szátjna, míg az autóké eléri a nyolcezret. Az Árpádvárosban a. lakások alatt nem épülnek garázsok, mert in­kább üzletekre van szükség, a Széchenyivárosban igen. A par­kolóház nagyon drága lenne, egy-egy autóra majdnem négy- százezer forintos költség jutna. 9. Meddig növekszik az álta­lános iskolák zsúfoltsága? 1985- ig. A napközisekkel együtt húsz­ezer gyerekről kell gondoskodni. Elhelyezésük akkor mondható jó­nak, ha maradéktalanul felépítik az összes tantermet. Sajnos okta­tási célra is kevés a tanterem, ezért csak a tanulók 40,8 száza­léka részesül napközis ellátás­ban (70 százalék lenne az igény). Dr. Adorján Mihály a városi tanács vb-titkára KECSKEMÉTI ÉPÜLETEK A Luther- palota A Szabadság téri fákon át két fehér falú, mozgalmas tömegű épület néz szembe egymással: az egykori Luther-palota (Szabad­ság tér 3,), s az ujkollégium: Egy építésznek, Mende Valérnak szin­te egyszerre tervezett alkotásai. A Luther-palota a korábbi — 1910-es — és a kisebb léptékű. Az Evangélikus Egyház számára épült a város főterének Kada Elek polgármester javasolta nagy­vonalú rendezésekor. Püspöki re­zidenciának gondolták, majd la­kásokat, s a földszinten üzle­teket helyeztek el, melyeknek bé­re az egyház pénztárát gyarapí­totta. Az építkezést az egyház részéről Sárkány Béla lelkész ki­sérte figyelemmel. Mende Valér (1886—1918) ja Kós Károly körül kialakult „Fia­talok" csoportjának tagjaként Erdély népi építészetét gyűjtötte és tanulmányozta. Innen, s az angol kortárs építészet törekvé­seiből merítve alakította ki egyé­ni, egységes, ám az adott felté­telekhez is igazodó építészeti stí­lusát. A Luther-palota legkoráb­bi jelentős épülete. A népművé­szettől átvett elemek — a mere­dek tető alá húzódó fatornác a harmadik emeleten, a jobb szárny faragott mellvédű erkélye, és a díszítő motívumok — az orom­zaton, a nagy ablakivekben az üzletek portáljain és a belső ut­cába vezető árkádon — egységes homlokzattá szerveződtek. Ezt az egységet — sajnos —, megzavar­ta egy tetőtér beépítése, és a Cse­megebolt kialakítása az 1960-as években. Az épület balszárnya — ahol az illatszer bolt található — még vál­tozatlan. A korabeli üzletkialakí­tás is megmaradt, így lehet el­képzelésünk az ajtó díszítésére is kiterjedő ma alig elképzelhető tervezői gondosságról, egységes épületfelfogásról. Különleges — szinte mediterrán — hangulatot áraszt a belső utca is, szépségét azonban ma elfedi, hogy csak raktárak, s üzletek hátsó front­ja található itt. Simon Magdolna LAPSZÉL KIÁLLÍTÁS Kecskemét építészete a századfordu­lón — e tárgykörből nyílik kiállítás holnap a Katona József Múzeumban. A megyeszékhely lakosai számára isme­rős —, s ezért talán már fel sem tűnő — épületeket mutatnak be. A század­fordulón gazdasági virágzásnak indult városban megnőtt az új építkezések száma» mind a város, mind a polgá­rok részéről. Igen szerencsésen két nagykoncepciójú ember követte egy­mást a polgármesteri székben: Lestár Péter majd Kada Elek^ Működésük alatt épült a városháza, a színház; ek­kor épültek iskolák, városi bérházak. A megvalósult tervek mellett a kiállí­tás bemutat csak tervben maradt vagy azóta elpusztult épületeket is. fgy a városházát tervező Pártos Gyula és Lechner Ödön 1884-ből való füjdőter- vét, Lechnernek a Rákóczi út tengelyé­be tervezett monumentális víztornyát, a lebontott Csorba-patikát és a Kato­likusok Bérházát is. A kiállítást pén­teken délután 4 órakor Pusztai László művészettörténész, az OMF Építészei Múzeumának vezetője nyitja meg. A tárlat tematikája a Kecskeméten ma kezdődő nemzetközi műemlékvédelmi konferenciához (ICOMOS) is kapcso­lódik. LEMEZVÁSÁR Július 4. és 23. között Bartók Béla és Kodály Zolltán műveit árusítja a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ előcsarnoká­ban rendezendő vásár a Kodály- centenárium jeles eseménye. AZ ÜJKOLLÉGIUM ELŐTT IS Befejezéshez közeledik a főté­ren az Arany János utca és a Kálvin tér közötti tengely rende­zése. a virágágyás kialakítása. Az idén véglegesen rendezik az Űj- kollégium előtti területet is. SZÁM-KLUB Az Űttörő- és Ifjúsági Ház épüle­tének második részét is átadták a felújítóknak. Most megterve­zik a hasznosítását, majd hozzá­fognak a kivitelezéshez is. Az el­képzelések szerint itt rendezkedik be a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete, a kecskeméti Városi Tanács és a SZÜV kecs­keméti Számítóközpontja által létrehozandó Számítástechnikai If­júsági Klub, ahol a legkisebb gyerekektől a felnőttekig minden­ki megismerkedhet a számítás- technikával. A TISZTA VÁROSÉRT Városunkban sok gondot okoz az illegális szemétlerakók léte: tavaly csaknem 300 ezer forintot kellett költeni felszámolásukra. Hogy az idén alapjaiban változ­zék meg a helyzet, a városi ta­nács illetékes osztálya megtette a megfelelő intézkedéseket. Köb. méterenként 100 forintos díjért a szemétszállításba be nem kapcsolt területekről is elviszik — a beje­lentést követően 3—4 nappal — a hulladékot. (Írásban a Kommuná­lis Költségvetési Üzem, Thököly u. 34. számra lehet bejelentést ten­ni.) Akinek van járműve, az in­gyen veheti igénybe a Matkói úti szemétlerakót (Szék-és Kárpitos­ipari Vállalat és az Alupigment között.) Vasárnap kivételével naponta 6-tól 6-ig tart nyitva a szeméttelep. Ugyanide hordhatják a hulladékot (20 Ft m1 díjért) a közületek is. Minden más hely: tiltott terület, tehát a szemétlera­kás szabálysértésnek minősül, és 3000 forintos birsággal bün­tethető. DISZKÓ IS LESZ Négy helyszín, sok-sok program: ez az ifjúsági szabadidő-központ terve. Az Aranyhomok teraszán csütörtöktől vasárnapig naponta lesz diszkó; a színvonalat hivatá­sos műsorvezetők, népszerű elő­adóművészek szavatolják. Nagy­szabású, országos rendezvény színhelye a gokart-stadion júli­us közepén és augusztusban. Jú­lius 17—18-án rockfesztivált lát­hatnak itt a fiatalok, augusztus­ban veteránautósok adnak egy­másnak randevút. A főtéren egész nyáron bemutatkozási lehetőséget teremtenek a fiatal előadóknak: hetente kétszer mutathatják be tudásukat a polbeat-énekesek, népművészek, humoristák. A la­kótelepi sportpályákon tömeg­sportnapok kínálnak mozgási lehetőséget. UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS Az Arany János utca egy ré­szén már korábban elkészült a távfűtővezeték és a csatorna. Az arra járók tapasztalhatják, hogy most »ismét lezárták az utcát. Megkezdődött egy további szaka­szon a vezetékek lefektetése. Ez­zel egyidejűleg a 10—12 számú ház északi homlokzatát az IKTV — a legkorszerűbb módszerrel — utó­lagos hőszigeteléssel látta el. OPTIMISTÁK Egymásnak adják a forgató- csoportok a kilincset Kecskemé­ten. Nemzetközi produkciók után most magyar tévéfilm jeleneteit forgatják a tanácsháza épületé, ben. Sinkó Ervin Optimisták cí­mű nagyregényét viszik filmsza­lagra a tévések. Szerkeszti: Ballal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents