Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
SZÉP AZ ÖLTÖNY, DE SZORÍT A CIPŐ Örömök és gondok Jánoshalmán Egyik legnépesebb városiasodé nagyközségünk Jánoshalma. Dolgos-szorgos lakosokkal, akiknek elődjeiről csaknem (él évszázaddal ezelőtt Erdei Ferenc elismerő szavakkal írt híres művében, a Futóhomokban. A múlt században még Jankovác néven volt ismert többek között szőlő- és gyümölcstelepítéseiről. Akkor még — neve is mutatja — nemzetiségi település. Hol tart má. merre halad Jánoshalma? Hogyan élnek, milyenek a mai emberek, a közösségformáló tényezők, az emberimunkatársi kapcsolatok? Eredményekkel kecsegtet-e a művelődési és sportélet egybehangolására, egységes irányítására irányuló törekvés? Esetleg milyen akadályai vannak a célszerű, kívánalmak szerinti előrehaladásnak? Az ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Jánoshalmán. t Próbál a tánccsoport. # Az impozáns és közkedvelt sportcsarnok. 9 Ez az elhagyott ház kellene kulturális célra. (Pásztor Zoltán (elvételei) x 108t. június S3. • PETŐFI NÉPE • S Szomszédolás Békés megyében Kapcsolatrendszer — szeplőkkel Elöljáróban: van itt művelődési központ, mozi, könyvtár, helyőrségi művelődési otthon, könyvesbolt, sportcsarnok, valamint több üzemi és külterületi klub. A feltételek nem rosszak. (Más kérdés, hogy az elégedetlenek a hiányokat emlegetik, olykor eléggé meggyőzően.) És még egy előzetes megjegyzés: 1980 elején egységes irányítás alá vonták az intézményeket. Azóta két és fél észtendő telt el: elegendő idő a számvetésre. az összegezésre, a tapasztalatok értékelésére. Gondoljuk meg: nem egyszerű dologról van szó. Hasonló céllal működő, ám olykor ugyancsak eltérő profilú intézményeknek kell azóta naponta közös érdekeken alapuló munkát végezni. Ónként adódik a kérdés: mennyire tudták — és tudják — kialakítani a kapcsolatokat egymás között a különféle működési területen munkálkodó emberek? Találtunk jó példákat. A művelődési központ mindegyik iskolának helyet ad valamilyen rendezvény céljára. Ugyanitt befogadtak két óvodai csoportot is. Itt működik a halasi zeneiskola kihelyezett tagozata. (Átlagosan negyven—ötven fiatal tanulja a hangszeres zenét.) Mivel a nagyközségben nincsen családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda, így ennek az intézménynek a falai között teremtik meg a lehetőségét az ilyen jellegű rendezvényeknek. A mozi és a könyvtár közösen szervezi ' a politikái filmklubot. A mozi előcsarnokában tárlókon kínálják a könyvújdonságokat. A könyvesbolt komolyzenei klubja a művelődési központban kapott helyet. Ok cserében színházjegyeket árulnak, amikor erre éppen szükség van. A legkülönfélébb rendezvények lebonyolításában együttműködik a 'helyőrségi művelődési központ. A sportcsarnokban kulturális eseményekre kerül sor időnként, kihasználva az ottani nagyszerű lehetőségeket. 'Nem beszélve az iskolai oktatáshoz nyújtott támogatásról. Bármilyen furcsán hangzik is: e kapcsolatrendszer nem felhőtlen. Akadnak zökkenők, apróbb- nagyobb napi gondok az együttműködésben. Az egyik beszámolóban ezt olvashatjuk erről: „A szakmai integráció megteremtése óta eltelt időszakot a kibontakozás időszakának kell tekintenünk. Az öröklődő hiányok megszüntetésével, a személyi jogos és vélt sérelmekkel, kemény bírálatokkal ... stb." Egyesek panaszolják: nem lőhetnek így eléggé önállóak, olykor átnyúlnak a fejük felett. Nézzük közelebbről: egy kézben a könyvtár, a művelődési központ, a sportcsarnok stb. A gazdasági, műszaki, teohnikai ügyintézés — az erők és eszközök összhangjának megteremtésével, az átcsoportosítás lehetőségeivel — egy helyre összpontosítása: kísérlet, melyről még felelősséggel nem lehet véleményt mondani. Ám, mint másutt, Jánoshalmán is elő-előtörnek a panaszok, ha ma még ugyan félénken, halkan is. Példák a kibontakozásra Eléggé köztudott, hogy a nagyközségben hosszú évek óta sokféle gondokkal küszködtek a kulturális élet irányítói. Sok volt a személyi változás. És talán még több a torzsalkodás, az egymásnak feszülő indulat, kölcsönös bizalmatlanság. Erről nem egy hivatalos dokumentumban olvashatunk. Hát még, ha kicsit is ismerjük a település közelmúltjának .történetét. Művelődési szempontból természetesen, mert a gazdasági munka, a településfejlesztés stlb. e cikk keretén kívül- esik. Nos, éppen az említett gondok és problémák miatt érdemel figyelmet mindaz, amit' az eredmények címszó alatt felsorakoztathatunk. Kezdjük a művelődési központtal. Tekintélyes együttes a felnőttek vegyeskara. Megkapták az „Aranykoszorú, diplomával” fokozatot és Kecskemét város kü- löndiját az egyik emlékezetes szerepléskor. A kamarakórusuk viszont a megyei KISZ-bizottság különdíját mondhatja magáénak. Klubjaik — a nyugdíjas-, diák- és cigányklub például — gyakran hallatnak magukról. Sikeresek a tárlatok. Gondot fordítanak a színvonalas' szórakozásra, törődnek a külterületi klubokkal is. Nyolcvan tagja van összesen az intézmény tánccsoportjainak. Tetszik a módszerük, ahogyan a közönséget igyekeznek megnyerni a programjaikhoz. Nem elégednek meg a plakátokkal, a meghívók szétküldésével. Házról házra járnak a fontosabb események előtt. így érik el nem egyszer, hogy négy-öt autóbusz viszi a távoli színházba az érdeklődőket. A gondokat sem hallgatják el. Kellene egy közművelődési előadó még. Kevés a kisterem. A fiatalok jórészét inkább — és egyoldalúan — a disco érdekli. Tudják, hogy másutt is így van, de nehezen tudnak ebbe belenyugodni. Keresik az útját-módját annak, miként lehetne megnyerni sokakat a komolyabb műfajoknak. Ide sorolható a már hagyományosnak mondható nyári társas tánctanfolyam. A könyvtárat 1973-ban adták át, és tavaly bővítették. De máris szűknek bizonyul. Csaknem negyvenezer kötet áll a műve- 'lődrii vágyók rendelkezésére. És több tucat folyóirat. Nagy a választék. Évente százezer forintot költhetnek újabb könyvek beszerzésére. Ez bőven elegendő. Gondjuk: kellene kutatószoba, raktár, hogy enyhüljön a zsúfoltság. Abban reménykednek, hogy egyszer megkapják a szomszédos MHSZ-helyiséget. A másik vágyuk, hogy kapjanak még legalább egy szakképzett könyvtárost. A megnövekedett feladatokhoz hárman kevésnek bizonyulnak. Ha már az olvasásnál tartunk: egyik szemünk nevet, a másik sír a kicsi könyvesboltban. Egy év alatt — egy nagyközségben! — hárommillió forint forgalom! Önmagáért beszél. Jávult az ellátás, örömmel mondják; hetenként kétszer jön a túra. Legalább száz állandó vásárlójuk van. Igenám, de a nagy gond, a leplezetlen keserűség: olyan szűkösen vannak a megnőtt forgalomhoz képest, hogy az már igazán lehangoló. A szó szoros értelmében a padlóra rakott hanglemezekre lépnek a vásárlók. Nyitottságáról 'ismert a helyőrségi művelődési otthon. Semmi elzárkózás, semmi befeléfordulás. És gazdag, változatos program. Ráadásul a legtöbb színvonalas is. Irodalmi és fotószakkör működik itt. 'És színjátszó csoport. Rendszeresen tartanak képzőművészeti és egyéb kiállításokat, pódiumműsorokat. Helyet adnak az amatőr képzőművészeknek. A mozi Jánoshalmán az átlagosnál több embert gyönyörködtet, szórakoztat. Tavaly nyolcvan- ezer nézővel dicsekedhettek. Ezt az eredményt mindenképpen el akarják érni az idén is. Hogy a nézők túlnyomó többsége náluk is a tinédzserekből, diákokból és nyugdíjasokból tevődik össze? Nem tagadják. De ez már, bonyolultabb kérdés; nem csupán a mozisok témája. Hallat magáról a TIT helyi szervezete is, évi kétszáz, kétszázhúsz előadással. Méltán vették át nemrégiben az Aranykoszorús Emlékplakettet. Harminchárom aktív előadójuk, közreműködőjük van. Orvos, mezőgazdász, pedagógus, közgazdász stlb. A televízió-előfizetők száma is sokat elárul': megközelíti a háromezret. És még egy adat: a Petőfi Népére tavaly csaknem ezernégyszázan fizettek elő. ... és a panaszok Első látásra szép a kép, ami elénk tárul ebben a nagyközségben, ahol néha azt érzi az ember, hogy városban tartózkodik. Ám hozzátehetjük: szép az öltöny, de szorít a cipő. Miiért? Elsősorban azért, mert a naponkénti művelődésben a lakosságnak csupán elenyésző része van jelen tudatosan és szervezetten. S kettős a gond — mint sok más helyen. A színházlátogatásokat és egyes könnyebb műfajú nagyrendezvényeket kivéve, a felnőtt korosztály többsége távol marad a művelődési intézményektől. A fiatalok zömét viszont egyértelműen a .ma oly divatos diszkó érdekli. Azt mondja erről a KlSZ-bizott- ság titkára: „ÍA lehetőségek kihasználatlanok sok esetben. Nincs igény a kiscsoportos foglalkozásokra, legalább is kevés. Volt már sok próbálkozás, eredménytelenül. Nagyon dolgos nép él itt, tavasztól őszig leginkább a csellengők jönnek ... Mindenki siet, mindenki dolgozik. A vetélkedők viszont egyértelműen kedveltek.” Már szó volt, róla, hogy kevés a kisterem. Ahol sajátos érdeklődésű emberek rendszeresen összejöhetnének, hogy hasznosan, kellemesen töltsék el az időt. Megemlítjük, hogy lenne lehetőség a bővítésre másutt is, mint a már említett könyvtár esetében. A mozi közvetlen szomszédságában van egy évek óta kihasználatlan lakás. Átalakítással nagyszerű lehetőség kínálkozna egy klub és gyermekmegőrző kialakítására. Nagyon fáj a szívük erre. A népművelők egyre nyíltabban reménykednek... Varga Mihály Magyar alelnököt választott az Európai Minőségügyi Szervezet Hazaérkezett Amszterdamból Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese vezetésével a magyar küldöttség, amely az Európai Minőségügyi Szervezet konferenciáján vett részt. Sütő Kálmán — akit a mostani ülésen a szervezet nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó alelnökévé választottak — hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta: a szabványoknak elsősorban azt a célt kell szol- gálniok, hogy a különféle cikkek racionálisan, gazdaságosan készüljenek. A jó minőséget nemcsak a korszerűség, az esztétikus külső jelenti, hanem az is, hogy a termék mennyire tartós, mennyi energiát fogyaszt. A szabványokat a nemzetközi szervezetben részt vevő országok úgy kívánják korszerűsíteni, hogy azok időtálló termékek előállítására sarkalljanak, a vállalatokat arra is kötelezzék, hogy a beépített alkatrészek élettartama hosszabb legyen. Üjság nyaralóknak — utánküldéssel Nem kell lemondania senkinek megszokott, szeretett lapjának olvasásáról a nyári szabadság ideje alatt — akkor sem ha történetesen az ország másik felében tölti a jól megérdemelt pihenést. A posta ugyanis vállalja az előfizetőknek az újság után- küldését, mégpedig díjmentesen. Mi a teendő? Az ügyfélnek be kell jelentenie igényét személyesen, vagy telefonon az illetékes postahivatalban, esetleg az újságkézbesítőnél — legkorábban 6 nappal a kívánt időpont előtt. Hetilapnál két hét. napilapnál 6 nap a legrövidebb idő, míg a leghosszabb két hónap, amíg ideiglenes címre megy a sajtó. — Ezt tudja vállalni a posta. Az országos terjesztésű újságot — Soprontól Gyuláig — bárhol is üdül — az előfizető még aznap megkapja, ugyanígy Bács- Kiskun megyében a Petőfi Népét. Viszont a szabadságát megyén kívül töltő előfizető a Petőfi Népét — postai küldeményként való szállítás miatt — egy nap késéssel veheti kézbe. Névjegy — fának — „Névjegyet” kaptak a fák és a cserjék a székesfehérvári parkokban. A Hazafias Népfront városi bizottságának környezetvédői, valamint ifjú botanikusok lajstromba vették az értékes fákat, bokrokat, cserjéket, s mindegyik elé kis táblácskát helyeztek él az elmúlt napokban, amelyen a növény nevét, származási helyét, valamint feltételezett, vagy tényleges korát is feltüntették, A „névjegyek” főként ismeretterjesztő célokat szolgálnak, de a tapasztalatok szerint környezetvédő hatásuk is van, elhelyezésük óta ugyanis kevesebb a parkrongálás a városban. (MTI) ÉRDEMES nyitott szemmel járni, s nem szégyen tanulni a szom- _ szédtól. Ez lehetett volna a mottója annak a látogatásnak, amelyet az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága szervezett Romány Pál megyei első titkár vezetésével Békés megyébe, közelebbről Szarvas városba. A vendéglátók nem törekedtek látványosságra. Egy hétköznapjukba engedtek bepillantást, miközben értékeiket is észrevehettük. Tették ezt úgy, hogy történelmi, agrártörténelmi. mun. kásmozgalmi hagyományaikról, iparukról, a nemzetiség életéről is képet kaphattak a látogatók. A JELENNEL — két ismert és méltán híres termelő, illetve kutatóbázis tevékenységén keresztül — ismerkedhettek a Bács-Kiskun megyeiek. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben nemcsak a bemutatott csillárok, lámpatestek, fényszálas hangulatlám- pa-csodák keltette fényhatásokban gyönyörködhettünk, hanem betekintettünk a gyártási folyamatba, a piaci munka, az árverseny nehézségeibe, a szövetkezet belső életébe, dinamikus fejlődésének főbb mutatóiba is. Nemcsak kikapcsolódásnak, hanem látványnak is nagyszerű volt sétánk a Szarvasi Arborétumban. Az évszázados famatuzsálemek küzdelme a természettel, az elemekkel egyaránt hirdeti az élet győzelmét, az alapító elődök, s az Eléggé talányos címet válaszúnak ennek a szovjet bűnügyi filmnek az alkotói. A gyanútlan néző valamilyen, sakkozással összefüggő témára gondolhat, pedig egéizen másról van szó. A film első jelenetében zajlik le maga a bűncselekmény, amelyre felfigyel a rendőrség. Egy, furgon kai ambolozik, a belsejében az odaérkező közlekedési szakértő egy csodálatos szépségű velencei kristály csillárt talál. Különösebb gondjuk nem volt a rendőröknek, mert nagy baj nem történt. A gyanút keltő fejlemények később következnek be, amikor azt akarják megállapítani, hogy honnan származik ez a minden bizonnyal múzeumi eredetű műkincs, hova kell visszaszállítani. Kiderül, hogy közel s távolban nem lehet találni egyetlen műgyűjteményt sem, amelyben a csillárt ismernék. A rendőrség nyomozni kezd, és nagyon nehezen, tévutakat végigjárva tulajdonképpen egy nagyszabású műkincscsempészés fényeire derít fényt. A csillár maga 18. századi velencei, vagyis inörökükbe lépők igazát, munkájuk értelmét. A Haltenyésztési Kutató Intézetnél sokunkban felvetődött a kérdés, hogy milyen keveset tudunk országunk, intézeteink eredményeiről, s azt a keveset is alig hasznosítjuk. ELGONDOLKODTATÓ, hogy megyénk halászati szövetkezeteinek, halászattal foglalkozó termelőszövetkezeteinknek. a fejlesztésben érdekelt mezőgazdasági üzemeinknek szinte /Semmilyen kapcsolata nincs az intézettel, pedig sok hasznos gyakorlati és elméleti tapasztalattal, készséggel állna rendelkezésre. Olyan új technológiai eljárásaik, tartási, takarmányozási módszereik új halfajtáik, tenyésztési eredményeik vannak, amelyekre a világ több — fejlett édesvízi halá- szatú — országa is felfigyelt már. De mi, akik itt vagyunk a közvetlen szomszédban, alig-alig tudunk róluk. Reméljük, hogy ezután másképpen lesz. Ez elsősorban a megye gazdálkodó szerveinek fogadókészségén múlik, s nem az intézet kollektíváján. Fáradtan — de élményekben gazdagon — érkeztünk haza. A pergő, színes, tanulságos programért. tanyai kollégiumoknak adott logikai játékokért, a vendéglátásért köszönet házigazdáinknak. És viszontlátásra. Bács- Kiskunban! Suhajda István kább»muránói munka, és a kirendelt szakértők megállapítják, hogy hasonlóak találhatók más múzeumokban is. A film maga a keserves és hosszadalmas nyomozás történetét tárja fel, és azt a téves illúziót próbálja elhessegetni, hogy a rendőri nyomozómunka valami döbbenetesen izgalmas, amerikai stílű lövöldözésekből és üldözésekből szokott állni. A film szerint nem ilyen eseményekből áll össze a nyomozói munka. Az a tisztes szándék azonban, hogy nevezetesen a rendőri nyomozás hétközapjait ismertessék meg az alkotók a nézővel, azzal jár,-hogy valóban izgalmas jelenetek hiányoznak a filmből, és a műfaj alapvető követelményeit csak nagyon kis mértékben töltik be az egyébként jó színészeket foglalkoztató filmnovella alkotói. A rendező, Igor Uszov nagy műgonddal dolgozta ki a téma szakmai, tudományos vonatkozásait, jók a jelenetváltások is — de egy kicsivel gyorsabb tempó sokat javított volna. Cs. L. • A film kezdőjelenete. T elefonbeszélgetés — Halló, tessék ... Igen, ez az építőraktár ... Hogy hogy talál ránk? ... Pofonegyszerű ... Kettes autóbusszal égé. szén a hídig jön ... Aztán leszáll és jobbra fordul... Mit mond? Ez nem érdekes? . .. Hát mire kiváncsi? ... Na de ki hallott ilyet? Hogy van-e nálunk kerítés? ... Persze hogy van... Igen, jó magas. Az az igazság, hogy pontosan nem tudom megmondani, de van vagy másfél méter ... Mit kérdezett? Tüskés drót? Ne vicceljen.' Hol van az már? ... Rég megette a rozsda, a földön hever ... Halló, mit kérdezett? ... Hogy van-e nálunk cement? Persze hogy van. Ma hozták ... Hol van? ... Mi hol van? ... A cementet kérdi? ... Közvetlenül a kerítés mellett, egy nagy fóliával van letakarva ... Elnézést, de milyen őrt kérdez? ... Hogy van-e nálunk éjjeliőr? __Hát p ersze hogy van, de egy ki- esit idős a bácsi... Nem, hallani jól hall, csak járni nem tud rendesen, mert reumás szegény ... Mi köze van ennek az esős időhöz? ... Azt kérdi, milyen hatással van a nagyapóra? Milyen nagyapóra? ... Szóval az éjjeliőrre? Esős időben ki sem dugja az orrát a bódéjából. Ne haragudjon, nem értem, amit kérdez, re- cseg a készülék... Micsoda? Kutya? ... Már miért ne volna, de szerintem öregebb, mint az éjjeliőr .... Hogy ugat? Minek ugasson? . .. örül, ha levegőt kap eleget, nemhogy még ugasson is... Téved uram. Magának rossz véleménye van a kutyákról... Még senkit sem harapott meg... Békés jószág a miénk ... Az emberek? Miféle emberek? ... Munka után nincs itt egy teremtett lélek se ... Pláne, ha rossz az idő, és mondjuk, zuhog az eső__ M i vagyok én? Egy tündér? Nevetnem kell... Ne fűzzön! .. .Pláne telefonon ne ... Hogy hány éves vagyok? ... De belelendült uraságod!... Hogy képzeli, hogy telefonon egy ismeretlen pacáknak majd mindent elárulok magamról? ... azt kérdem, minek néz engem?!?... Halló!!! — Letette ... Na végre ... Jó ég, hogy egyesek milyen marhaságokat kérdezgetnek az embertől... Még jó, hogy nem árultam el semmit... Megáll az eszem!!! Veronika Bertoli (Fordította: Kiss György Mihály) FILMJEGYZET Szicíliai védelem
