Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 18. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) zatának. Növekvő figyelmet for­dítunk a lakásépítés feltételiéinek javítására, a területelőkészítésre, a magánerőből készülő lakások építési feltételeinek támogatására és ennek nyomán több telepszerű társasház és családi ház épült a tervezettnél. Az általános iskolák fenntartá­sára 16 százalékkal fordítottunk tavaly többet, mint az azt meg­előző évben. A tervezett 1070 he­lyett il964 új tanteremmel, vagy tanításra alkalmas teremmel bő­vült a hálózat. Ennyi úját létesí­tettünk, de sajnos, így is vannak olyan osztályok, amelyekben 34 —36 tanuló ül. Ezért itt még jócskán várnak ránk feladatok. Az egészségügyi beruházásokat — a beruházások általános csök­kenése ellenére — növeltük. Hu­szonegy százalékkal többet fordí­tottunk tavaly e célra az előző évinél. Sajnos, a kórházépítés tervezett ütemét nem sikerült tel­jesíteni, építőipari kapacitásprob­lémák miatt. Az alapvető szociális és kul­turális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibontakozik az öntevékenység, eredményes a lakosság erőinek bevonása a kö­zös érdekű feladatok megoldásá­ba. Arányosabbá válik a telepü­léshálózat fejlesztése. A szabá­lyozás és a tanácsok jobban fi­gyelembe veszik a központi sze­repet nem játszó, kis települések igényeit is, ahol a lakosságnak mintegy egyhatoda él. A szocializmusnak azt a jel­lemzőjét, hogy minden téren az ésszerű takarékosság érvényesül­jön, mindenekelőtt a költségve­tési szerveknél kell elérni — mondotta a továbbiakban. — A takarékossági lehetőségek foko­zottabb kihasználása ezekben az években már kezd megmutatkoz­ni. Az igazgatási intézmények az 1983 végéig teljesítendő öt szá­zalékos létszámcsökkentési tervü­ket végrehajtották. Folytatódik a minisztériumok, a megyei ta­nácsok tevékenységét közvetlenül segítő intézmények rendszeré­nek ésszerűsítése és létszámuk csökkentése. Kiadás, felhalmozás A költségvetési kiadásoknak most csökkenő hányadát adják a felhalmozási kiadások. 1981-ben ezek a költségvetési kiadások 12 százalékát tették ki. A tényszá- mok a tervezett alatt maradnak. A kiadási adatokból' kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek, a költség- vetés bevételi oldalán lemaradá­sok vannak. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jöve­delem aránya kisebb a tervezett­nél. A nemzetközi és egyéb bevé­telek sem érték el a tervezett szintet. Így a hiány nőtt. ■Többször, nyomatékosan rámu­tattunk arra, hogy egyrészt a ha­tékonyság, a versenyképesség ja­vítása, az ebből származó jövede­lemnövekedés, másfelől az élet- színvonal megtartásának célja kölcsönösen összefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. Ezt újra hangsúlyozni kell azért, mert Magyarország számára a külső egyensúlyi követelmények teljesítése az idén tovább nehe­zedik. A külső' feltételek folyamatos romlását csak a gazdaság teljesí­tőképességének gyorsabb javítá­sával lehet ellensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít bennünket. Így például ma már nem elég a külkereskedel­mi forgalom egyensúlyban tartá­sa, hanem az exportnak a kül­földről felvett hitelek törlesztésé­re, a kamatok fizetésére is fede­zetet kell teremtenie. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigo­rúan betartsuk a termelés és el­osztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. Sajnos, az év eleji ta­pasztalatok szerint eddig a ter­melés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a bel­földi felhasználásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növe­kedésére hívja föl a figyelmet. A vállalati beruházások például az első öt hónapban nyolc es fél százalékkal nőttek. Az átlagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a terve­zett színvonalnál. A vállalatok gazdálkodása Hetényi István ezután a válla­latok, szövetkezetek gazdálkodá­sának néhány tapasztalatáról szólt. — 1981-ben a vállalati nye­reség egészében kedvezően alakult. Az átlagbérek növekedé­se is meghaladta az 1980. évit. A vállalatok helytállása azonban nagyon különböző. Egy sor vál­lalatnál csökkent a termelés, sze­rencsére van számos olyan válla­lat, amely több mint 10 száza­lékkal is növelni tudta árbevéte­lét. Az ipar egészét tekintve azonban a kiemelkedő jövedelme­zőségű vállalatok részaránya, sú­lya az ipar egészét tekintve csak ' kismértékben növekedett. A mérlegbeszámolók adatai szerint a vállalatok érdekeltségi alapjai lassabban nőttek 1981- ben, mint a nyereség. A részese­dési alap a bérekkel arányosan emelkedett, a fejlesztési alap ösz- szege mérséklődött. A vállalatok növekvő része tudatosan törek­szik új, a piaci követelmények­nek jobban megfelelő termékek előállítására, új piacok felkutatá­sára, az anyaggal, a munkaerő­vel való ésszerűbb takarékosko­dásra. A mezőgazdaságban — a ked­vezőtlen gabonatermés ellenére és jórészt a fölöttébb hasznos melléküzemi tevékenység nyo­mán — a pénzügyi eredmények tavaly javultak. Tovább bővült a magas termelési színvonalon eredményesen gazdálkodó nagy­üzemek száma, kevesebb a vesz­teséges gazdaság és a veszteség összege jóval kisebb, mint ko­rábban. A népgazdaság1 fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy fo­lyamatosan fejlesszük a gazda­ságirányítási rendszert, hozzá­igazítsuk a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldáso­kat, kiiktassuk a be nem válta­kat. Ezek a változások általában az éves tervezéshez kötődnek. A kormány azonban az 1982. évi gazdálkodás eddigi tapasztalatait áttekintve évközi intézkedéseket H hozott a gyorsan változó felté­telekhez való jobb alkalmazko­dás, így a terv sikeresebb végre­hajtása érdekében. E változtatá­sok, módosítások azt a célt szol­gálják, hogy meg tudjunk felelni a terv követelményeinek, céljai­nak. ' * A célunk az, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. A rendelkezésre álló többletforráso­kat mipél nagyobb mértékben rendeljék hozzá a — széles érte­lemben vett — újítási, innovációs tartalékaik nagymértékű felhasz­nálásához, és a fejlesztéseket szorosabban kössék a valós piaci igényekhez. Lehetőleg ne új be­ruházásokat kezdjenek, hanem a folyamatban levőket fejezzék be. Az intézkedések nem' érintik aránytalanul a jobb teljesítményt nyújtó vállalatokat. Figyelmünk fokozottan azok felé-a vállalatok felé fordul, amelyek a jövede­lemtermelésben nem jeleskednek, nem járulnak kellően hozzá, vagy pedig anyagi lehetőségeik­kel összhangban nem álló köte­lezettségeket vállalnak. Nem folytathatunk olyan gyakorlatot, amely a teljesítménytöbbletet ugyan elismeri — — ezt egyéb­ként el kell ismerni —, de a tel­jesítményhiány nem válik ott hiánnyá, ahol a hiány jelentke­zik, tehát a vállalatoknál. A vállalati gazdálkodás nö­vekvő felelősségét a vállalatok gazdálkodási lehetőségeinek szé­lesítésével igyekszünk párosítani.. Kormányzati intézkedésekkel is szabadabb keretet engedünk a vállalati fejlődésnek. A vállalati törvény módosítása nagyobb sza­badságot biztosít a profilmegvá­lasztásban, s olyan új formák al­kalmazásában, mint például a leányvállalat. Szűkítettünk egyes elavult, s már csak adminisztra­tív nyűgnek tekinthető felügye­leti kötöttségeken. 'Egyidejűleg azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatoknál a belső érdekeltség fejlődjön és ez közvetlenül a vál­lalatok feladata. Enélkül nem le­het összhangot teremteni az egyé­ni, a vállalati és a népgazdasági törekvések között. Az életszínvonal-politikában — növekvő teljesítmények ese­tén — a munkából származó jö­vedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Mi­után a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vásárlóerőhöz lehet biztosítani, folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérnünk a jöve­delemalakulás és az árszínvonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. A kereset-szabá­lyozásban — 1983-ban olyan irányban kívánunk lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljesít­ménykülönbségek jobban megmu­tatkozzanak a keresetek alakulá­sában. Kisvállalkozások A miniszter ezután szólt a kis­vállalkozásokról is, rámutatva, hogy azok nem kis részben a lakossági áruellátás és szolgálta­tás javítását szolgálják. — A kis­üzemek alapításának lehetősége január 1-től lépett életbe. Azóta a polgári jogi társaságok, az önál­ló, illetve vállalati gazdasági mun­kaközösségek száma együttesen 1300-at ért el és ez — az alkalmi bedolgozókat is figyelembe vévé — több mint 10 000 fő foglalkozta­tását jelenti. A kisvállalatok, leányvállalatok, kisszövetkeze­tek alakulásában is megindult a szervezés. Az általános jövede­lemadó-rendelet módosítása ta­valy a korábbinál kedvezőbb helyzetet teremtett a kisiparosok és kiskereskedők számára, a jö­vedelemhatár kiterjesztésével növelve az érdekeltséget a .terme­lés bővítésében. Ez évtől csökken a szellemi tevékenységet folyta­tók legtöbbjének adóterhe is. A zárszámadási törvényjavas­lat vitájában az országgyűlés bi­zottságaiban alkotó módon érté­kelték a gazdaság eredményeit és feladatait. Az ott felvetett kérdé­sekre — éppúgy, mint a ma vár­ható vita tanulságaira — a kor­mány nagy figyelmet fordít. A képviselők észrevételeit fontos társadalmi jelzésnek tekintjük és feltett szándékunk minden reá­lis felvetést tekintetbe venni. Teljesen világos, hogy gazda­sági fejlődésünk problémáit ma­gunknak kell megoldanunk, eredményeink azonban erőtelje­sen függnek a nemzetközi félté-' telek alakulásától, az enyhülési politika érvényesülésétől. Nap­jainkban különösen megnő a je­Julhár Zoltán bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy év­vel ezelőtt az országgyűlés időt­álló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskede­lemről. ■ A törvény nemcsak arra köte­lezte a belkereskedelmet, hogy a fogyasztókat ellássa megfelelő mennyiségű, minőségű és válasz­tékú áruval, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját ai termelőtől a fogyasz­tóig, kulturált vásárlási körülmé­nyeket teremtsen és a maga esz­közeivel is segítse elő a korsze­rűbb fogyasztási szerkezet kiala­kulását; járuljon hozzá az élet- körülmények javításához. Az áruellátás színvonala A XII. pártkongresszus által kijelölt célkitűzést, az áruellátás elért színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körül­mények között is — sikerült telje­síteni, Sőt e színvonalat még ja­vítani is tudtuk. A .termelők, a külr és belkereskedelem együttes munkája eredményeként az áru­ellátás összességében kiegyensú­lyozott volt, szélesedett a válasz­ték, javultak a vásárlási körülmé­nyek. Az áruellátás jelenlegi színvo­nala megfelel gazdasági fejlett­ségünk színvonaliának, s az kiáll­ja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Az elmúlt években korszerűbbé vált élelmiszer-fo­gyasztásunk: az egy főre jutó ál- latif ehér j e-f ogyasztás például 'megközelíti Angliáét, Olaszorszá­gét, zöldség-gyümölcs-fogyasz- tásunk is magasabb, mint Dániáé és Angliáé. Alapvető élelmiszerekből a la­kosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégít­jük. Bővült a tej- és tejtermé­kek, a háztartási munkát meg­könnyítő, magas szinten feldol­gozott élelmiszerek, a konzervek, a gyorsfagyasztott élelmiszerek, a bébiételek kínálata. Szélesedett a diabetikus készítmények vá­lasztéka is, bár e cikkekből az igé­nyeket még nem tudtuk kielégí­teni. Ruházati cikkekből általában kielégítjük az igényeket, de kifo­gásolható, hogy még mindig ke­vés a divatos ruházati termék, s nem ritkán az is előfordul, hogy az idősebbek nem találnak a boltokban koruknak megfelelő kényelmes cipőt, ruhát. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gé­pekkel. A háztartások mintegy 90 százalékában van hűtő-, mo­sógép és televízió. Valamennyi család rendelkezik rádióval, és csaknem minden harmadik csa­ládnak van személygépkocsija. Fejlődött a munkahelyi, a gyer­mek- és diákétkeztetés. Jelenleg naponta mintegy 3 millióan ve­szik igénybe ezeket a kedvezmé­nyes szolgáltatásokat. Ismert, hogy az 1979. évi ár­emelést követően a vendéglátás forgalma időlegesen visszaesett. Biztató jelnek tartjuk, hogy új­ból növekszik az étel- és üdítő­ital-forgalom, hogy a vendéglátás fokozatosan, visszahódítja a ven­dégeit, és.hogy az elmúlt négy évben lényegesen nem növeke­dett a szeszes Italok forgalma. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrész-ellátással kapcsola­tos problémákról külön, kiemel­ten is szólt, lévén, hogy ezek sok bosszúságot, esetenként többlet- kiadást, pazarlást okoznak. Ismert, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv két fő gazdaságpo­litikai követelményt fogalmaz meg, a külgazdasági egyensúly lentősége a világbéke megőrzé­sét és a világgazdaság stabilitá­sát, a világkereskedelmet előse­gítő minden. társadalmi-politikai tettnek. Ezeknek a gondolatoknak a je­gyében ajánlom a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy az 1981. évi ál­lami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A pénzügyminiszter expozéja után Horváth Lajos Baranya megyei képviselő a törvényjavas­lat bizottsági előadója beszámolt az állami költségvetés záró szám­adásáról folyó bizottsági viták­ról. A viták summája: a költség­vetés végrehajtásáról szóló be­számoló arról tanúskodik, hogy a már hosszabb ideje kísértő egyensúlyhiány megszüntetésé­re tett intézkedések nem voltak hatástalanok, mégis ez az egyen­súly változatlanul törékeny ma-' radt. A jelentést az országgyűlés javítását és az elért életszínvonal megőrzését. E két célt a terv egymással szoros kölcsönhatásban levőnek tekinti. A párt’ és a kormány gazdaság- politikája azt a .negyedszázada be­vált gyakorlatot követi, hogy ér­demes többet dolgozni, mert -a megkeresett pénzt, igény szerint, el lőhet költeni. Számolnunk kell azzal, hogy a vevők — a vásárló­erő szerény növekedése következ­tében is — mind igényesebbek, jobban megnézik, mire költik pénzüket. Ezért is fontos, hogy gondoskodjunk a lakossági vá­sárlóerő tervszerű keretek között tartásáról és az ezzel összhang­ban álló árukínálatról. A kereskedelemnek — a fo­gyasztói árszínvonalat is védve — az eddiginél aktívabb áralkut kell folytatnia a termelőkkel, csak a minőséggel arányos árat sza­bad elfogadnia. A jövőben még inkább el akarjuk kerülni az in­dokolatlan, túl gyakori ármozgá­sokat. Helyeseljük a tartós, ár­mérséklésre való ■ törekvést, ha azt szociálpolitikai vagy más fon­tos szempontok indokolják. i A kereskedelemnek a hagyomá­nyos értékesítési feladatain túl­menően a jövőben jóval tevéke­nyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt népgazdasági célok meg­valósításában. A szelektív ipar- fejlesztés programját segítve a fogyasztási szövetkezetek saját termelésével együtt évente mint­egy 15 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikk termelését szervez­tük még a kisebb üzemekben és ipari szövetkezetekben. A jövőt illetően nem mondhatunk le a fogyasztási cikkek importjának növeléséről, hiszen enélkül az áruellátás színvonala lényegesen nem javítható; s ha az exportot dinamikusan növeljük, egyes cikkek gyártását megszüntetjük, akkor egyidejűleg több fogyasz­tási cikket kell behoznunk. Együttműködési formák • A belkereskedelemnek új együttműködési formákkal, a vá­lasztékok cseréjével is növelnie kell az importot. Nagyobb teret kell engedni a vállalatok, a me­gyei tanácsok kezdeményezésé­nek, fejleszteni-kell az állami és szövetkezeti választék, határ men­ti és áruházak közötti cserét. • A feladatok sorában a minisz­ter utalt arra, hogy a kereskedem lemnek az iparral szorosan együtt­működve még aktívabb szere­pet kell vállalni az energiaprog- ram végrehajtásában. Bővíteni kell a kevesebb áramot fogyasz­tó háztartási gépek, híradástech­nikai cikkek, az energiatakarékos fűtő- és főzőberendezések kínála­tát. Társadalompolitikai szem- no-.tból az egyik legfontosabb feladatként a lakásépítési prog­ram végrehajtásának segítését említette. i Növekedett azoknak a száma, 'akik új otthonukat állami hitel­lel' maguk építik, vagy korszerű­sítik. Ehhez olyan kínálatot kívá­nunk teremteni építési, szerelési, ■valamint karbantartási anyagok­ból, hogy csökkentsük az építke­zők amúgy is nagy gondjait. A kereskedelemnek fontos fel­adata a jövőben a vásárlási kö­rülmények további javítása. A kiskereskedelmi hálózat álapterülete az elmúlt négy év­ben számottevően bővült. Ma már az országban 160 általános és iparcikk-áruház működik. Egymással versenyben fejlődik a Centrum és a Skála áruházi rendszer. ' A lakosság joggal kifogásolja, hogy a kisüzletek száma csökken, egy részük ideiglenesen vagy tartósan zárva tart. A kisüzletek bizottságai nevében a parlament­nek elfogadásra ajánlotta. Ezután képviselői vélemények következtek: Kovács Andrásáé (Szabolcs-Szat már m.), Seres György (Hajdú-Bihar m.), veres Péter, külkereskedelmi miniszter, Becsei Lászióné (Borsod m.) fel­szólalása' után Hetényi István élt a válaszadás jogával. Ügy össze­gezve az eszmecserét, hogy a törvényjavaslatot, vagy annak valamely részletét ellenző véle­mény nem hangzott el — néhány, a felszólalásokban megfogalma­zott gondolatihoz fűzött megjegy­zést. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1981. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg be­terjesztett összegekkel egyhangú­lag elfogadta. Ezután a 2. napirendi pont kö­vetkezett, Juhár Zoltán, belke­reskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Budapesten, a városokban és fal­vakban egyaránt nélkülözhetetle­nek, ezért a jövőben megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani rájuk. Fontos feladatunk a kiste­lepülések áruellátása is, ahol fő­ként a napicikk-árusítást kell fejleszteni. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehetőségeket, a jövő­ben elsősorban a meglevő'keres­kedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalma­zására, az önkiszolgálásra, a min­ta utáni és előjegyzéses értékesí­tésre, a házhoz szállításra kell tö­rekedni. Fejleszteni kell a hálózat technikai felszereltségét, amely egyben megkönnyíti a kereske­delmi dolgozók munkáját. Van­nak még kihasználatlan tartalé­kaink. Példa erre a Skála Expo és a diszkont típusú áruházak, amelyek más célra használt helyi­ségekben időlegesen árusítanak. Jó kezdeményezés, hogy például egyes áruházak az utcán is áru­sítanak, a vendéglátás teraszokat létesít. Az idegenforgalom alakulása 1 Hazánkban növekszik az ide­genforgalom politikai és gazdasá­gi jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társa­dalmi-gazdaságii életünkre. Segíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítél'je meg társadalmi rendszerünket, hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyéhez. A tu­rizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésé­ben is. Ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát folyta­tunk. I Állampolgáraink külföldi uta­zásainak száma évente eléri a A—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,4 millió magyar állampolgár üdül' a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben ru- gamasabb árpolitikával, új prog­ramokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégíté­sére. Ez egyben a kulturált idő­töltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két sza­bad nap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándülóhe- lyeket és az olcsóbb szálláshelye­két. ■ A hazánkat felkereső külföl­diek mintegy 85 százaléka szo­cialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pe­dig 90 százaléka látogat baráti országokba. Továbbra is törek­szünk a tényleges turizmus fej­lesztésére, az. eddiginél tervsze­rűbben, jobban igazítva azt foga­dóképességünkhöz. A tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebb, de szintén, fejlődik. ! Ezt jelzi, hogy az ebből szár­mazó devizabevételeink három év alatt megkétszereződtek. Nőtt az egy turistára jutó bevétel, emelkedett a szervezett turizmus aránya. A turisták szívesen látott ven­dégek hazánkban. Kiegyensúlyo­zott belpolitikánk, a szilárd köz- biztonság és a hagyományos ma­gyar vendégszeretet hozzájárul az országiunk iránti érdeklődés élén­küléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból1 és minél többen megismerkednének népünk éle­tével, kultúránkkal és műemlé­keinkkel. Az önállóság erősítése 1 A vállalatokat, szövetkezete­ket az eddiginél hatékonyabb munkára kell késztetni. Ezt szol­gálja az a munkaprogram, ame­lyet a vállalati önállóság és fe­lelősség erősítésére, a verseny ki­bontakoztatására, az áru útjának rövidítésére, a termelők és a ke­reskedelem piacérzékenységé­nek fokozására, az irányítási és szervezeti rendszer korszerűsíté­sére kidolgoztunk. Ennek végre­hajtásában együttműködünk a termelőkkel, a külkereskedelem­mel1 és más érdekelt szervekkel. A kiszolgálás színvonalát javít­hatja az üzletek vezetőinek na­gyobb önállósága, érdekeltsége és egyben felelőssége is. A beveze­tett szerződéses és bérleti rend­szer keretében ma már mintegy 3000 üzlet működik, a teljes kis­kereskedelmi üzletek számának 6 százaléka, és forgalmuk a tel­jes forgalomból mintegy 2 száza­lékkal részesedik. 1982 végére összesen 7000 szerződéses üzlet­tel számolunk, melyből 4500 a vendéglátóiparban működik, és ezek az üzletek a teljes kiskeres­kedelmi forgalomnak 10,2 száza­lékát bonyolítják le. Tapaszta­lataink szerint ezek az üzletek javítják az áruellátást, a kiszol­gálás színvonalát, növelik a ke­reskedelmi vállalatok, a népgaz­daság, bevételeit. A helyi tanácsok jelentős sze­repet töltenek be az áruellátás a helyi kapacitások feltárásában, a gazdálkodó szervezetek ellenőr­zésében. A megyei tanácsok ma (már egyre inkább területük fe­lelős gazdái. Növekedett önálló­ságuk és egyben felelősségük az idegenforgalom szervezésében és irányításában is. Ugyanakkor meg kell1 mondani, hogy egyes esetekben viszont a regionális gondolkodás ma njár fékezi az előrehaladást. A belkereskedelmi törvény nyo­mán megerősödött a fogyasztók érdekvédelmének jogrendszere és az ellenőrzés szervezete. Ren­deletek védik a fogyasztói érde­keket és a vásárlók jogait, tiltják a ■ vásárlók megtévesztését és megkárosítását. A törvény alap­ján szabályoztuk a fogyasztók panaszainak intézését. Abból in­dultunk ki, hogy az áru minősé­géért akkor is az eladó felel, ha a termék hibája a gyártás vagy a szállítások során keletkezett. A panaszt ott kell orvosolni, ahol az árut megvásárolták, a költsé­geket' viszont az viselje, aki a -hi­bát elkövette. Ez évben alakult meg a Haza­fias Népfront szervezésében a Fo­gyasztók Országos Tanácsa, a fo­gyasztói érdekvédelem társadalmi szervezete. A jelen ülésszakra va­ló felkészülés során a tanács kü­lön is felhívta a figyelmet a kis- ■üzletekre és a fogyasztói érdek- védelem fontosságára. A miniszter végezetül szólt a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről. A kereskedelmi dolgozók kb. 64 százaléka nő — a bolthálózat­ban ez az arány csaknem 80 szá­zalék — közöttük sok a kisgyer­meket nevelő anya. A kereskedelmi dolgozók sok­szor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai fel- készültségével, emberi magatartá­sával kivívta a vásárlók elismeré­sét. Ezt még akkor is el kell is­merni, ha akadnak olyanok ebben a szakmában is, akik udvariatla­nok, szakszerűtlenül szolgálnak ki, akiknek felkészültsége hiá­nyos. Ezért a kereskedelmi dolgozók képzettségét, munkájuk minősé­gét .tovább kell javítani. Dolgo­zóink viszont jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag job­ban elismerjék. Az eltelt viszonylag rövid idő tapasztalatai is arra mutatnak, hogy a törvény jól szolgálta a kereskedelem ügyét és a fogyasz­tók érdekeit. Megtisztelő köteles­ségünk, hogy maradéktalanul ele­get tegyünk annak a bizalomnak, várakozásnak, amely közérdekű munkánk iránt megnyilvánul. Kérem a tisztelt országgyűlést beszámolóm elfogadására. A belkereskedelmi miniszter expozéja után vita következett. Hosszú László (Szabolcs-Szatmár m.), Radnóti László (Somogy m.), Berta László (Szolnok m.), Mes­terházi Mária (Vas m.), Havasi Béla (Borsod m.), Dancsák Lász­ióné (Nógrád m.), Tausz János (Pest m.), Szűcs Gábor (Hajdú m.), Tóth László (Csongráid m.)' felszólalásával az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter Já­nos és Cservenka Ferencné fel­váltva elnökölt — befejeződött.' Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi miniszter be­számolója fölötti vitával folytat­ja munkáját. JUHÁR ZOLTÁN BESZÉDE A belkereskedelmi törvény jól szolgálta a fogyasztók érdekeit

Next

/
Thumbnails
Contents