Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 18. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) zatának. Növekvő figyelmet fordítunk a lakásépítés feltételiéinek javítására, a területelőkészítésre, a magánerőből készülő lakások építési feltételeinek támogatására és ennek nyomán több telepszerű társasház és családi ház épült a tervezettnél. Az általános iskolák fenntartására 16 százalékkal fordítottunk tavaly többet, mint az azt megelőző évben. A tervezett 1070 helyett il964 új tanteremmel, vagy tanításra alkalmas teremmel bővült a hálózat. Ennyi úját létesítettünk, de sajnos, így is vannak olyan osztályok, amelyekben 34 —36 tanuló ül. Ezért itt még jócskán várnak ránk feladatok. Az egészségügyi beruházásokat — a beruházások általános csökkenése ellenére — növeltük. Huszonegy százalékkal többet fordítottunk tavaly e célra az előző évinél. Sajnos, a kórházépítés tervezett ütemét nem sikerült teljesíteni, építőipari kapacitásproblémák miatt. Az alapvető szociális és kulturális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibontakozik az öntevékenység, eredményes a lakosság erőinek bevonása a közös érdekű feladatok megoldásába. Arányosabbá válik a településhálózat fejlesztése. A szabályozás és a tanácsok jobban figyelembe veszik a központi szerepet nem játszó, kis települések igényeit is, ahol a lakosságnak mintegy egyhatoda él. A szocializmusnak azt a jellemzőjét, hogy minden téren az ésszerű takarékosság érvényesüljön, mindenekelőtt a költségvetési szerveknél kell elérni — mondotta a továbbiakban. — A takarékossági lehetőségek fokozottabb kihasználása ezekben az években már kezd megmutatkozni. Az igazgatási intézmények az 1983 végéig teljesítendő öt százalékos létszámcsökkentési tervüket végrehajtották. Folytatódik a minisztériumok, a megyei tanácsok tevékenységét közvetlenül segítő intézmények rendszerének ésszerűsítése és létszámuk csökkentése. Kiadás, felhalmozás A költségvetési kiadásoknak most csökkenő hányadát adják a felhalmozási kiadások. 1981-ben ezek a költségvetési kiadások 12 százalékát tették ki. A tényszá- mok a tervezett alatt maradnak. A kiadási adatokból' kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek, a költség- vetés bevételi oldalán lemaradások vannak. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jövedelem aránya kisebb a tervezettnél. A nemzetközi és egyéb bevételek sem érték el a tervezett szintet. Így a hiány nőtt. ■Többször, nyomatékosan rámutattunk arra, hogy egyrészt a hatékonyság, a versenyképesség javítása, az ebből származó jövedelemnövekedés, másfelől az élet- színvonal megtartásának célja kölcsönösen összefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. Ezt újra hangsúlyozni kell azért, mert Magyarország számára a külső egyensúlyi követelmények teljesítése az idén tovább nehezedik. A külső' feltételek folyamatos romlását csak a gazdaság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet ellensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít bennünket. Így például ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell teremtenie. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi felhasználásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növekedésére hívja föl a figyelmet. A vállalati beruházások például az első öt hónapban nyolc es fél százalékkal nőttek. Az átlagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a tervezett színvonalnál. A vállalatok gazdálkodása Hetényi István ezután a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának néhány tapasztalatáról szólt. — 1981-ben a vállalati nyereség egészében kedvezően alakult. Az átlagbérek növekedése is meghaladta az 1980. évit. A vállalatok helytállása azonban nagyon különböző. Egy sor vállalatnál csökkent a termelés, szerencsére van számos olyan vállalat, amely több mint 10 százalékkal is növelni tudta árbevételét. Az ipar egészét tekintve azonban a kiemelkedő jövedelmezőségű vállalatok részaránya, súlya az ipar egészét tekintve csak ' kismértékben növekedett. A mérlegbeszámolók adatai szerint a vállalatok érdekeltségi alapjai lassabban nőttek 1981- ben, mint a nyereség. A részesedési alap a bérekkel arányosan emelkedett, a fejlesztési alap ösz- szege mérséklődött. A vállalatok növekvő része tudatosan törekszik új, a piaci követelményeknek jobban megfelelő termékek előállítására, új piacok felkutatására, az anyaggal, a munkaerővel való ésszerűbb takarékoskodásra. A mezőgazdaságban — a kedvezőtlen gabonatermés ellenére és jórészt a fölöttébb hasznos melléküzemi tevékenység nyomán — a pénzügyi eredmények tavaly javultak. Tovább bővült a magas termelési színvonalon eredményesen gazdálkodó nagyüzemek száma, kevesebb a veszteséges gazdaság és a veszteség összege jóval kisebb, mint korábban. A népgazdaság1 fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Ezek a változások általában az éves tervezéshez kötődnek. A kormány azonban az 1982. évi gazdálkodás eddigi tapasztalatait áttekintve évközi intézkedéseket H hozott a gyorsan változó feltételekhez való jobb alkalmazkodás, így a terv sikeresebb végrehajtása érdekében. E változtatások, módosítások azt a célt szolgálják, hogy meg tudjunk felelni a terv követelményeinek, céljainak. ' * A célunk az, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. A rendelkezésre álló többletforrásokat mipél nagyobb mértékben rendeljék hozzá a — széles értelemben vett — újítási, innovációs tartalékaik nagymértékű felhasználásához, és a fejlesztéseket szorosabban kössék a valós piaci igényekhez. Lehetőleg ne új beruházásokat kezdjenek, hanem a folyamatban levőket fejezzék be. Az intézkedések nem' érintik aránytalanul a jobb teljesítményt nyújtó vállalatokat. Figyelmünk fokozottan azok felé-a vállalatok felé fordul, amelyek a jövedelemtermelésben nem jeleskednek, nem járulnak kellően hozzá, vagy pedig anyagi lehetőségeikkel összhangban nem álló kötelezettségeket vállalnak. Nem folytathatunk olyan gyakorlatot, amely a teljesítménytöbbletet ugyan elismeri — — ezt egyébként el kell ismerni —, de a teljesítményhiány nem válik ott hiánnyá, ahol a hiány jelentkezik, tehát a vállalatoknál. A vállalati gazdálkodás növekvő felelősségét a vállalatok gazdálkodási lehetőségeinek szélesítésével igyekszünk párosítani.. Kormányzati intézkedésekkel is szabadabb keretet engedünk a vállalati fejlődésnek. A vállalati törvény módosítása nagyobb szabadságot biztosít a profilmegválasztásban, s olyan új formák alkalmazásában, mint például a leányvállalat. Szűkítettünk egyes elavult, s már csak adminisztratív nyűgnek tekinthető felügyeleti kötöttségeken. 'Egyidejűleg azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatoknál a belső érdekeltség fejlődjön és ez közvetlenül a vállalatok feladata. Enélkül nem lehet összhangot teremteni az egyéni, a vállalati és a népgazdasági törekvések között. Az életszínvonal-politikában — növekvő teljesítmények esetén — a munkából származó jövedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Miután a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vásárlóerőhöz lehet biztosítani, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a jövedelemalakulás és az árszínvonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. A kereset-szabályozásban — 1983-ban olyan irányban kívánunk lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítménykülönbségek jobban megmutatkozzanak a keresetek alakulásában. Kisvállalkozások A miniszter ezután szólt a kisvállalkozásokról is, rámutatva, hogy azok nem kis részben a lakossági áruellátás és szolgáltatás javítását szolgálják. — A kisüzemek alapításának lehetősége január 1-től lépett életbe. Azóta a polgári jogi társaságok, az önálló, illetve vállalati gazdasági munkaközösségek száma együttesen 1300-at ért el és ez — az alkalmi bedolgozókat is figyelembe vévé — több mint 10 000 fő foglalkoztatását jelenti. A kisvállalatok, leányvállalatok, kisszövetkezetek alakulásában is megindult a szervezés. Az általános jövedelemadó-rendelet módosítása tavaly a korábbinál kedvezőbb helyzetet teremtett a kisiparosok és kiskereskedők számára, a jövedelemhatár kiterjesztésével növelve az érdekeltséget a .termelés bővítésében. Ez évtől csökken a szellemi tevékenységet folytatók legtöbbjének adóterhe is. A zárszámadási törvényjavaslat vitájában az országgyűlés bizottságaiban alkotó módon értékelték a gazdaság eredményeit és feladatait. Az ott felvetett kérdésekre — éppúgy, mint a ma várható vita tanulságaira — a kormány nagy figyelmet fordít. A képviselők észrevételeit fontos társadalmi jelzésnek tekintjük és feltett szándékunk minden reális felvetést tekintetbe venni. Teljesen világos, hogy gazdasági fejlődésünk problémáit magunknak kell megoldanunk, eredményeink azonban erőteljesen függnek a nemzetközi félté-' telek alakulásától, az enyhülési politika érvényesülésétől. Napjainkban különösen megnő a jeJulhár Zoltán bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. ■ A törvény nemcsak arra kötelezte a belkereskedelmet, hogy a fogyasztókat ellássa megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját ai termelőtől a fogyasztóig, kulturált vásárlási körülményeket teremtsen és a maga eszközeivel is segítse elő a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakulását; járuljon hozzá az élet- körülmények javításához. Az áruellátás színvonala A XII. pártkongresszus által kijelölt célkitűzést, az áruellátás elért színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között is — sikerült teljesíteni, Sőt e színvonalat még javítani is tudtuk. A .termelők, a külr és belkereskedelem együttes munkája eredményeként az áruellátás összességében kiegyensúlyozott volt, szélesedett a választék, javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonaliának, s az kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Az elmúlt években korszerűbbé vált élelmiszer-fogyasztásunk: az egy főre jutó ál- latif ehér j e-f ogyasztás például 'megközelíti Angliáét, Olaszországét, zöldség-gyümölcs-fogyasz- tásunk is magasabb, mint Dániáé és Angliáé. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Bővült a tej- és tejtermékek, a háztartási munkát megkönnyítő, magas szinten feldolgozott élelmiszerek, a konzervek, a gyorsfagyasztott élelmiszerek, a bébiételek kínálata. Szélesedett a diabetikus készítmények választéka is, bár e cikkekből az igényeket még nem tudtuk kielégíteni. Ruházati cikkekből általában kielégítjük az igényeket, de kifogásolható, hogy még mindig kevés a divatos ruházati termék, s nem ritkán az is előfordul, hogy az idősebbek nem találnak a boltokban koruknak megfelelő kényelmes cipőt, ruhát. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. A háztartások mintegy 90 százalékában van hűtő-, mosógép és televízió. Valamennyi család rendelkezik rádióval, és csaknem minden harmadik családnak van személygépkocsija. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Jelenleg naponta mintegy 3 millióan veszik igénybe ezeket a kedvezményes szolgáltatásokat. Ismert, hogy az 1979. évi áremelést követően a vendéglátás forgalma időlegesen visszaesett. Biztató jelnek tartjuk, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, hogy a vendéglátás fokozatosan, visszahódítja a vendégeit, és.hogy az elmúlt négy évben lényegesen nem növekedett a szeszes Italok forgalma. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrész-ellátással kapcsolatos problémákról külön, kiemelten is szólt, lévén, hogy ezek sok bosszúságot, esetenként többlet- kiadást, pazarlást okoznak. Ismert, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv két fő gazdaságpolitikai követelményt fogalmaz meg, a külgazdasági egyensúly lentősége a világbéke megőrzését és a világgazdaság stabilitását, a világkereskedelmet elősegítő minden. társadalmi-politikai tettnek. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ajánlom a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy az 1981. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A pénzügyminiszter expozéja után Horváth Lajos Baranya megyei képviselő a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt az állami költségvetés záró számadásáról folyó bizottsági vitákról. A viták summája: a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló arról tanúskodik, hogy a már hosszabb ideje kísértő egyensúlyhiány megszüntetésére tett intézkedések nem voltak hatástalanok, mégis ez az egyensúly változatlanul törékeny ma-' radt. A jelentést az országgyűlés javítását és az elért életszínvonal megőrzését. E két célt a terv egymással szoros kölcsönhatásban levőnek tekinti. A párt’ és a kormány gazdaság- politikája azt a .negyedszázada bevált gyakorlatot követi, hogy érdemes többet dolgozni, mert -a megkeresett pénzt, igény szerint, el lőhet költeni. Számolnunk kell azzal, hogy a vevők — a vásárlóerő szerény növekedése következtében is — mind igényesebbek, jobban megnézik, mire költik pénzüket. Ezért is fontos, hogy gondoskodjunk a lakossági vásárlóerő tervszerű keretek között tartásáról és az ezzel összhangban álló árukínálatról. A kereskedelemnek — a fogyasztói árszínvonalat is védve — az eddiginél aktívabb áralkut kell folytatnia a termelőkkel, csak a minőséggel arányos árat szabad elfogadnia. A jövőben még inkább el akarjuk kerülni az indokolatlan, túl gyakori ármozgásokat. Helyeseljük a tartós, ármérséklésre való ■ törekvést, ha azt szociálpolitikai vagy más fontos szempontok indokolják. i A kereskedelemnek a hagyományos értékesítési feladatain túlmenően a jövőben jóval tevékenyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt népgazdasági célok megvalósításában. A szelektív ipar- fejlesztés programját segítve a fogyasztási szövetkezetek saját termelésével együtt évente mintegy 15 milliárd forint értékű fogyasztási cikk termelését szerveztük még a kisebb üzemekben és ipari szövetkezetekben. A jövőt illetően nem mondhatunk le a fogyasztási cikkek importjának növeléséről, hiszen enélkül az áruellátás színvonala lényegesen nem javítható; s ha az exportot dinamikusan növeljük, egyes cikkek gyártását megszüntetjük, akkor egyidejűleg több fogyasztási cikket kell behoznunk. Együttműködési formák • A belkereskedelemnek új együttműködési formákkal, a választékok cseréjével is növelnie kell az importot. Nagyobb teret kell engedni a vállalatok, a megyei tanácsok kezdeményezésének, fejleszteni-kell az állami és szövetkezeti választék, határ menti és áruházak közötti cserét. • A feladatok sorában a miniszter utalt arra, hogy a kereskedem lemnek az iparral szorosan együttműködve még aktívabb szerepet kell vállalni az energiaprog- ram végrehajtásában. Bővíteni kell a kevesebb áramot fogyasztó háztartási gépek, híradástechnikai cikkek, az energiatakarékos fűtő- és főzőberendezések kínálatát. Társadalompolitikai szem- no-.tból az egyik legfontosabb feladatként a lakásépítési program végrehajtásának segítését említette. i Növekedett azoknak a száma, 'akik új otthonukat állami hitellel' maguk építik, vagy korszerűsítik. Ehhez olyan kínálatot kívánunk teremteni építési, szerelési, ■valamint karbantartási anyagokból, hogy csökkentsük az építkezők amúgy is nagy gondjait. A kereskedelemnek fontos feladata a jövőben a vásárlási körülmények további javítása. A kiskereskedelmi hálózat álapterülete az elmúlt négy évben számottevően bővült. Ma már az országban 160 általános és iparcikk-áruház működik. Egymással versenyben fejlődik a Centrum és a Skála áruházi rendszer. ' A lakosság joggal kifogásolja, hogy a kisüzletek száma csökken, egy részük ideiglenesen vagy tartósan zárva tart. A kisüzletek bizottságai nevében a parlamentnek elfogadásra ajánlotta. Ezután képviselői vélemények következtek: Kovács Andrásáé (Szabolcs-Szat már m.), Seres György (Hajdú-Bihar m.), veres Péter, külkereskedelmi miniszter, Becsei Lászióné (Borsod m.) felszólalása' után Hetényi István élt a válaszadás jogával. Ügy összegezve az eszmecserét, hogy a törvényjavaslatot, vagy annak valamely részletét ellenző vélemény nem hangzott el — néhány, a felszólalásokban megfogalmazott gondolatihoz fűzött megjegyzést. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután a 2. napirendi pont következett, Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Budapesten, a városokban és falvakban egyaránt nélkülözhetetlenek, ezért a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani rájuk. Fontos feladatunk a kistelepülések áruellátása is, ahol főként a napicikk-árusítást kell fejleszteni. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehetőségeket, a jövőben elsősorban a meglevő'kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szállításra kell törekedni. Fejleszteni kell a hálózat technikai felszereltségét, amely egyben megkönnyíti a kereskedelmi dolgozók munkáját. Vannak még kihasználatlan tartalékaink. Példa erre a Skála Expo és a diszkont típusú áruházak, amelyek más célra használt helyiségekben időlegesen árusítanak. Jó kezdeményezés, hogy például egyes áruházak az utcán is árusítanak, a vendéglátás teraszokat létesít. Az idegenforgalom alakulása 1 Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társadalmi-gazdaságii életünkre. Segíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítél'je meg társadalmi rendszerünket, hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyéhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésében is. Ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát folytatunk. I Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a A—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,4 millió magyar állampolgár üdül' a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben ru- gamasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabad nap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándülóhe- lyeket és az olcsóbb szálláshelyekét. ■ A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat baráti országokba. Továbbra is törekszünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az. eddiginél tervszerűbben, jobban igazítva azt fogadóképességünkhöz. A tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebb, de szintén, fejlődik. ! Ezt jelzi, hogy az ebből származó devizabevételeink három év alatt megkétszereződtek. Nőtt az egy turistára jutó bevétel, emelkedett a szervezett turizmus aránya. A turisták szívesen látott vendégek hazánkban. Kiegyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd köz- biztonság és a hagyományos magyar vendégszeretet hozzájárul az országiunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból1 és minél többen megismerkednének népünk életével, kultúránkkal és műemlékeinkkel. Az önállóság erősítése 1 A vállalatokat, szövetkezeteket az eddiginél hatékonyabb munkára kell késztetni. Ezt szolgálja az a munkaprogram, amelyet a vállalati önállóság és felelősség erősítésére, a verseny kibontakoztatására, az áru útjának rövidítésére, a termelők és a kereskedelem piacérzékenységének fokozására, az irányítási és szervezeti rendszer korszerűsítésére kidolgoztunk. Ennek végrehajtásában együttműködünk a termelőkkel, a külkereskedelemmel1 és más érdekelt szervekkel. A kiszolgálás színvonalát javíthatja az üzletek vezetőinek nagyobb önállósága, érdekeltsége és egyben felelőssége is. A bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy 3000 üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzletek számának 6 százaléka, és forgalmuk a teljes forgalomból mintegy 2 százalékkal részesedik. 1982 végére összesen 7000 szerződéses üzlettel számolunk, melyből 4500 a vendéglátóiparban működik, és ezek az üzletek a teljes kiskereskedelmi forgalomnak 10,2 százalékát bonyolítják le. Tapasztalataink szerint ezek az üzletek javítják az áruellátást, a kiszolgálás színvonalát, növelik a kereskedelmi vállalatok, a népgazdaság, bevételeit. A helyi tanácsok jelentős szerepet töltenek be az áruellátás a helyi kapacitások feltárásában, a gazdálkodó szervezetek ellenőrzésében. A megyei tanácsok ma (már egyre inkább területük felelős gazdái. Növekedett önállóságuk és egyben felelősségük az idegenforgalom szervezésében és irányításában is. Ugyanakkor meg kell1 mondani, hogy egyes esetekben viszont a regionális gondolkodás ma njár fékezi az előrehaladást. A belkereskedelmi törvény nyomán megerősödött a fogyasztók érdekvédelmének jogrendszere és az ellenőrzés szervezete. Rendeletek védik a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltják a ■ vásárlók megtévesztését és megkárosítását. A törvény alapján szabályoztuk a fogyasztók panaszainak intézését. Abból indultunk ki, hogy az áru minőségéért akkor is az eladó felel, ha a termék hibája a gyártás vagy a szállítások során keletkezett. A panaszt ott kell orvosolni, ahol az árut megvásárolták, a költségeket' viszont az viselje, aki a -hibát elkövette. Ez évben alakult meg a Hazafias Népfront szervezésében a Fogyasztók Országos Tanácsa, a fogyasztói érdekvédelem társadalmi szervezete. A jelen ülésszakra való felkészülés során a tanács külön is felhívta a figyelmet a kis- ■üzletekre és a fogyasztói érdek- védelem fontosságára. A miniszter végezetül szólt a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről. A kereskedelmi dolgozók kb. 64 százaléka nő — a bolthálózatban ez az arány csaknem 80 százalék — közöttük sok a kisgyermeket nevelő anya. A kereskedelmi dolgozók sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai fel- készültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Ezt még akkor is el kell ismerni, ha akadnak olyanok ebben a szakmában is, akik udvariatlanok, szakszerűtlenül szolgálnak ki, akiknek felkészültsége hiányos. Ezért a kereskedelmi dolgozók képzettségét, munkájuk minőségét .tovább kell javítani. Dolgozóink viszont jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék. Az eltelt viszonylag rövid idő tapasztalatai is arra mutatnak, hogy a törvény jól szolgálta a kereskedelem ügyét és a fogyasztók érdekeit. Megtisztelő kötelességünk, hogy maradéktalanul eleget tegyünk annak a bizalomnak, várakozásnak, amely közérdekű munkánk iránt megnyilvánul. Kérem a tisztelt országgyűlést beszámolóm elfogadására. A belkereskedelmi miniszter expozéja után vita következett. Hosszú László (Szabolcs-Szatmár m.), Radnóti László (Somogy m.), Berta László (Szolnok m.), Mesterházi Mária (Vas m.), Havasi Béla (Borsod m.), Dancsák Lászióné (Nógrád m.), Tausz János (Pest m.), Szűcs Gábor (Hajdú m.), Tóth László (Csongráid m.)' felszólalásával az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött.' Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. JUHÁR ZOLTÁN BESZÉDE A belkereskedelmi törvény jól szolgálta a fogyasztók érdekeit
