Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
IDŐJÁRÁS A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 15 fok volt. Előrejelzés az ország területére ma estig: felhő átvonulások lesznek, elszórtan várható zápor. Az északnyugati szél fokozatosan mérséklődik. A legalacsonyabb éjsza kai hőmérséklet 5—10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 139. szám Ára: 1,40 Ft 1982. június 16. szerda Losonczi Pál ma Burmába és a Fülöp-szigetekre utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke U San Yu-nak, a Burmái Unió Szoj'álista Köztársaság e>- nökének, valamint Ferdinan i F Marcos-nak, a Fülöp-sziget: Köztársaság elnökének meghívására június 16~án hivatalos baráti látogatásra Burmába és a Fülöp- szigetekre utazik. (MTI) Tizenöt búzafajtát ajánl köztermesztésre a BKR Szakmai tanácskozás és bemutató Baján Világszerte egyre sűrűbben emlegetik a gabonát. Számos országban azért kerül szóba, mert kevés termett. Külföldön kell hát vásárolni, hogy legyen elég kenyérnek, takarmánynak való. Más országokban viszont a gabonának, mint fontos exportcikknek a szerepét méltatják, s azt mérlegelik, hogy az ország feleslegéből mikor, mennyit lehet eladni külföldön. • Hazai és külföldi szakemberek a bemutatón? Képünkön: Miroszlav Malesevity, Szekeres Ferenc,' Vulity Boro, Vaszo Momcsilovity az újvidék] kutatóintézet munkatársai. Hazánk már jó ideje ez utóbbi országok csoportjába falatozik, hiszen 1965 óta ötéves tervenként egymillió tonnával sikerülj növelni Magyar- országon a búzatermést. Ebiben a tekintetben sikerült az európai élvonalba felzárkóznunk az 1 millió hektárnál nagyobb szántón termesztett kenyérgabonánkkal. Az országos átlag már huzamosabb ideje nem . volt hektáronként 4 tonna alatt, sót 1979- ben a búza ter- | mésátlaga Magyarországon csaknem elérte az 5 tonnát. Tény, hogy a kenyérgabona termesztésénél számos .feltételt szükséges teljesíteni, ha az ágazat fejlesztése van napirenden. Elég csupán kettőt, a-búza közgazda- sági helyzetét, vagy a termesztés anyagi, műszaki hátterét megemlíteni. A termény közgazdasági helyzete nagyjából tisztázva van, enhek eredménye többek között a vetésterület növekedése is. Az anyagi, technikai háttér azonban nem kielégítő, annak ellenére sem, hogy az utóbbi években több intézkedés történt e helyzet javítására például a gép-, az alkatrész- és egyéb műszakieszköz-ellátás tekintetében. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer még 1975-ben kezdeményezte a több megyében gazdálkodó szerződéses partnereinél a búza iparszerű termesztését 20 ezer hektáron. 1982-ben már százezer hektár a BKR-tagoknál a rendszer technológiája szerint, s az általa ajánlott búzafajtákkal e gabona vetésterülete. Kidolgozta a BKR és meghirdette a hektáronként 7 tonnás búzatermés programját. Ehhez a saját és. a szerződéses partnergazdaságok szakembereinek a közreműködése mellett, olyan kiváló segítőtársakra talált, mint az MTA martonvásá- ri kutatóintézete, a szegedi Gabonatermesztés) | Kutatóintézet, s a szomszédos Jugoszláviából az újvidéki és a zágrábi- mezőgazda- sági kutatóintézet. Közreműködésükkel kiváló tulajdonságú gabonafajtákat sikerült nemesíteni, hazánkhan meghonosítani, elterjeszteni. Tegnap Baján a BKR szakmai tanácskozásán és bemutatóján többek között 32 búzatajtával ismerkedhettek meg 'az érdekelt szakemberek, s ezek közül az őszi vetésre, a különböző érési csoportú búzák közül 15 fajtát ajánlhatott taggazdaságainak a termelési rendszer. Molnár János, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatóhelyettese • ismertette a BKR tevékenységét a gabonatermesztés fejlesztésében, majd ä fajta jelentőségét elemezte a termelés fejlesztésében dr. Szabó Miklós, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet képviselője. Miroszlav Malesevity, az újvidéki mezőgazdasági kutatóintézet | tudományos, munkatársa az intézet egy évtizedes fajtanemesítő tevékenységéről számolt be, és azokat az új fajtákat ismertette, amelyek a déli szomszédországban, mindenekelőtt a Vajdaságban, a kenyérgabona-termesztést új alapokra helyezték. Jávor Péter, a zágrábi kutatóintézet képviseletében az ottani tudományos kísérleteket elemezte, és a hazánkban is termesztett vagy ezután termeszthető búzafajtákat ismertette. Dr. Barabás Zoltán, a biológiai tudományok doktora, a szegedi Gabonatermesztési Kutató- intézet tudományos munkatársa a szegedi, dr. Jolánkay Márton, az lyiTA martonvásári kutatóintézetének fajtanemesítő tevékenységéről számolt be. jj Mindezekről a kombinát máté- házi kerületében nagy- és kis- parcel'lás^ bemutatón a helyszínen is megismerkedhettek a tanácskozás résztvevői. i K. A. BREZSNYEV ÜZENETE AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSHEZ A Szovjetunió kötelezettséget vállal, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert „Megállítani az egyre pusztítóbb fegyverfajták gyártásának véget nem érő fokozását, áttörést érni el a nemzetközi viszonyok javulása félé, megakadályozni a nukleáris katasztrófát” — ebben jelölte meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az emberiség legsürgetőbb gondját napjainkban. Brezsnyev bejelentette: a Szovjetunió ünnepélyes kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Brezsnyevnek az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzenetét kedden délelőtt New Yorkban Andrej Gromiko külügyminiszter ismertette. Brezsnyev az üzenetben ünnepélyes bejelentést tett: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert”. A kötelezettségvállalás az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről történt meghirdetését követően azonnal hatályba lépett. A szovjet államfő hangsúlyozta: erre a lépésre a Szovjetunió olyan pillanatban szánta el magát, amikor a NATO nukleáris hatalmai, köztük az Egyesült Államok, nem is titkolják: az ő katonai doktrínájuk nemcsak hogy nem zárja ki az atomfegyverek elsőként való bevetését, hanem lényegileg éppen erre a veszélyes feltételezésre épül. „E döntés meghozatalánál a Szovjetunió abból a vitathatatlan és a jelenlegi nemzetközi helyzetben meghatározó tényből indul ki, hogy a nukleáris háború, ha egyszer elkezdődik, az egész emberi civilizáció megsemmisítését, s lehetséges, hogy az egész emberi élet megszűnését jelentené a Földön.” Ilyen körülmények között a béke sorsa felett felelősséget érző politikai vezetőknek kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek sohase kerülhessenek bevetésre. „A világ népei joggal várják el, hogy a Szovjetunió döntését válaszlépések követik más nukleáris hatalmak részéről” — szögezte le üzenetében az SZKP KB főtitkára. Hozzáfűzte: a Szovjetunió továbbra is annak figyelembe vételével alakítja politikáját, hogy milyen magatartást tanúsítanak a többi nukleáris hatalmak, hallgatnak-e a józan ész szavára és követik-e a jó példát, vagy tovább sodorják a világot lefelé a lejtőn, az atomháború szaka- déka felé? A szovjet kezdeményezés, hangsúlyozza Brezsnyev, egyben a bizalom szintjének növelését is szolgálja az államok közötti kapcsolatokban, s ez különösen fontos a jelen időszakban, amikor ez a bizalom alaposan megrendült a Szovjetunió feletti katonai fölény elérését és az enyhülési korszak eredményeinek megsemmisítését célzó törekvések miatt. Üzenetének második részében Leonyid Brezsnyev kijelenti: az atomfegyverek kölcsönös befagyasztása a jelenlegi szinten, mint e fegyverek csökkentésének, végül teljes megsemmisítésének első lépése, olyan elgondolás, amely közel áll a szovjet állásponthoz. A Szovjetunió tett is konkrét javaslatokat, amelyek célja a mennyiségi és minőségi nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása. Végül Leonyid Brezsnyev üzenete felhívja a rendkívüli ülésszak figyelmét a tömegpusztító fegyverek más típusainak gyártásából és felhalmozásából származó veszélyekre, különös tekintettel a vegyi fegyverekre. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vegyi fegyvereknek nyoma se maradjon a földön. A Szovjetunió ennek meggyőződé- ses híve. Készek vagyunk haladéktalanul megállapodni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről”. A szovjet államfő végezetül kifejezi meggyőződését, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka hatékony ösztönzést ad a fegyverkezési hajsza .megállításához, a reális leszereléshez vezető gyakorlati ■lépésekhez. Gromiko beszéde Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev üzenetének felolvasása után egyórás beszédben fordult az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához, s ebben részletesen kifejtette a Szovjetunió álláspontját a leszerelés és a nukleáris háború elleni harc kérdéseiről, valamint a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáján ról. A szovjet külügyminiszter rámutatott: a leszerelés bonyolult feladatai nem oldhatók meg egyszerre, de törekedni kell a megoldásra. A Szovjetunió azért lépett és lép fel, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, gyakorlati módon, államközi meg- 1 állapodásokkal legyen elérhető. Ebben van Leonyid Brezsnyev üzenetének lényégé. Van azonban a világpolitikában egy, másik irányzat is, amely a fegyverkezési hajsza további fokozásában fejeződik ki — folytatta Gromiko. Ezt a militarista programot hirdette meg Washington és az észak-atlanti tömb, és célja az, hogy megbontsák a jelenlegi katonai egyensúlyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO között, kiépítsék az erő pozícióját és ebből a- helyzetből diktáljanak a tárgyalóasztalnál ás. A NATO legfelsőbb köreiből azt lehet hallani: katonai szempontból az Egyesült Államoknak minden más állam felett kell állnia — mondotta Gromiko. A továbbiakban a szovjet külügyminiszter rámutatott: az utóbbi időben széles körben terjesztik, hogy a Szovjetunió kezében olyan fegyverek vannak, amelyek „a legnagyobb mértékben destabilizáló tényezőt jelentenek”. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a hadászati nukleáris fegyverzet egészéből egy fegyverfajtát emelnek ki: a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákat, azután kijelentik: mindenekelőtt ezeket kell csökkeptenie a Szovjetuniónak. A hadászati eszközök ama fajtájának csökkentését javasolják, amelynél a számszerű fölény — ha ezt a tényezőt a többitől elválasztjuk — a Szovjetunió oldalán van. Ugyanakkor szándékosan agyonhallgatják a hadászati fegyverzet más fajtáit, amelyek tekintetében a túlsúly az Egyesült Államok oldalán van. Ilyenek a nagy ható- távolságú robotrepülőgépek, s a hadászati légierő is, ahol az Egyesült Államoknak ugyancsak számszerűleg nagy előnye van. Hallgatnak a tengeralattjárók ballisztikus rakétái által hordozott nukleáris robbanótöltetekről, s „megfeledkeznek” az előretolt állomásoztatású amerikai eszközökről, csakúgy, mint az Egyesült Államok atlanti szövetségeseinek nukleáris potenciáljáról. Hasonló módon lépnek fel az európai közép-hatótávolságú atomeszközökkel kapcsolatban is. A Szovjetunió külügyminisztere ezután rámutatott: a manipuláció célja a tömegek megtévesztése. Hangsúlyozta: Washington hadászati fegyverzetcsökkentési tervének lényege a másik, fél biztonsági helyzetének megingatása, s az, hogy szabad kezet kapjon katonai programjainak kibontakoztatására. A kérdés ilyen megközelítése irreális és elfogadhatatlan. A szovjet külügyminiszter rámutatott: a valódi destabilizáló tényező az Egyesült Államok által megkezdett példátlan fegyverkezési hajsza. Az Egyesült Államokban az első atomcsapásról már úgy beszélnek, mint valami magától értetődő dologról, holott ez az atomháború kirobbantásának bűnös koncepcióját takarja. A * stratégiai gondolkodás gyöngyszemeként tálalják azt a elképzelést, hogy a nukleáris háborúban győzni lehet. A Szovjetunió határozottan elveti a hadászati fölényre, való törekvés] irányzatát s miköz- be n maga nem törekszik katonai fölényre, mások jogát sem ismeri el erre. Magától értetődik, hogy országunk minden kötül- mények között gondoskodni tud saját biztonságáról, szövetségesei és barátai biztonságáról. Nehéz szabadulni attól az érzéstől — folytatta Gromiko —, hogy egyesek teljesen megszédültek saját világhatalmi vágyálmaiktól. Ezt tanúsítja az is, hogy az Egyesült Államok egymás után nyilvánítja a világ különböző övezeteit saját „létfontosságú érdekterületeivé”. Ez történt a szovjet külügyminiszter szerint az Arab- (Ferzsa-) öbölben is, ahova az Egyesült Államok hadiflotta-köteléket irányított. Ez a térség nincs messze a Szovjetuniótól. Az sem véletlen, s az Indiai-óceánhoz kötődő amerikai elképzelésekkel függ össze, hogy az Egyesült Államok csökönyösen akadályozza ennek a térségnek békeövezetté nyilvánítását. Gromiko kijelentette: az Afganisztán ügyeibe való beavatkozás ismétlődő kísérletei mögött az a világos szándék fedezhető fel, "hogy rpegdöntsék ennek az országnak az új demokratikus kormányát*Gromiko ezután részletesen foglalkozott a Közel-Kelet problémáival. Nemrégiben majdnem világméretű ünnepet rendeztek abból az alkalomból, hogy a Sí- nai-félszigetről kivonták az izraeli megszálló csapatokat — mondotta. Valójában helyüket amerikai katonák és néhány más állam csapatai foglalták el. Vajon segíti-e a közel-keleti békés rendezést a térségben való amerikai katonai jelenlét? Csupán arra biztatja Izraelt, hogy tovább folytassa azt az irányvonalat, amely semmibe veszi az arab államok érdekeit, és a palesztin nép nemzeti jogait. Ezekben a napokban, miközben az ENSZ közgyűlésének rendkívü(Folytatás a 2. oldalon.) Bár a fogyasztás növekedése szerényebb mértékű, mint az előző évtized első felében, szerkezete, összetétele kedvező változást mutat. Bevételeinkből viszonylag kisebb összege- , két költünk étkezésre, öltözködésre, és többet iparcikkekre: háztartási gépekre, autóra, lak- berendezésre. Az élelmiszerfogyasztáson belül is javulnak az arányok: több tejet, tejterméket, tojást, húst, zöldséget, gyümölcsöt és kevesebb cukrot, kenyeret, rizst, zsiradékot eszünk. Életmódunk korszerűsödésére utal, hogy. a fogyasztó érdeklődése a ruházati cikkek közül mindinkább a könnyen kezelhető, illetve a lakást szépítő termékek, a függönyök, szőnyegek felé fordul. Ugyanezt a tendenciát mutatja, hogy ma a családok mintegy 90 százalékának van hűtőgépe, mosógépe, S0 százalékának televíziója, és egyharmadának autója. Az egészséges életmód terjedését jelzi a testápolási és kozmetikai cikkek vásárlásának gyors növekedése. A szabad idő hasznos eltöltésére utal, hogy a kereskedelem mind több könyvet, hanglemezt, kempingcikket, , kertművelő eszközt és gépet ad el a lakosságnak. Mindezt az is elősegítette, hogy az ipar korszerűsíti termékszerkezetét, s mind több új fogyasztási cikket szállít a boltokba. A fogyasztónak természetesen nemcsak az a fontos, hogy hozzájusson a szükséges árukhoz, hanem az is, hogy jó körülmények között tudjon vásárolni. Bár az elmúlt négy évben mintegy 220 ezer négyzet- méternyi boltot kellett avult- ság, vagy városrendezés miatt lebontani, az üzlethálózat majdnem 700 ezer négyzetméterrel bővült. Nőtt az ABC- áruházak aránya, több komplex bevásárlóközpont épült, kialakult a Domus-hálózat, és ma már minden megyeszékhelyen van korszerű piaccsajr- nok. Terjed az önkiszolgálás, és kezd tért hódítani a tartós fogyasztási cikkek értékesítésében a minta utáni árusítás. Mivel az új üzletek, áruházak építésére fordítható pénz viszonylag kevés, a kereskedelmi vállalatok az intenzív fejlesztés módszereit igyekeznek alkalmazni. Olyan boltokat, áruházakat alakítottak ki, amelyek kivitelezése, berendezése egyszerű, ezért egyes termékeket olcsóbban tudnak kínálni. A diszkont áruházak után megnyílt az első Fészekáruház, ahol a lakásépítéshez szükséges anyagokat, szerszámokat, gépeket, sőt szolgáltatásokat egy helyen tudják megrendelni az építkezők. A vásárlónak az is fontos, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a fogyasztók igényei szerint határozzák meg. Lévén a kereskedelemben is ötnapos a munkahét, eredménynek számit, hogy a boltok nyitvatartási ideje összességében nem csökkent, sőt, a vidéki hálózatban 2 százalékkal nőtt. A csütörtöki meghosszabbított üzleti óráknak, a bevásárló- napnak sikere van. Az elmúlt években hozottszámos intézkedés elősegíti a gazdasági verseny kibontakozását, a kereskedelmi szervezet és a hálózati egységek irányításának korszerűsítését. A működési területek merev kötöttségeinek megszüntetése következtében a kiskereskedelemben egymás mellett, versenyben működnek az állami és a szövetkezeti kereskedelem egységei: a termelők márkaboltjai, a szerződéses és bérleti rendszerben üzemelő boltok, valamint a magánkereskedők. A nagykereskedelmi vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy boltokat nyissanak, míg a kiskereskedelmi vállalatok nagykereskedelmi tevékenységet is folytathatnak. Kiskereskedelmi vállalatok különböző társulásokat hoztak létre, hogy üzleteikben sajátos áruválasztékkal javítsák a lakosság ellátását és erősítsék a versenyt. A szerződésbe adott üzletek — számuk több mint háromezer — hatékonyabban működnek, mint a korábbi gebines rendszerben. Éppen a szerződéses boltok tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy más üzletekben, áruházakban, éttermekben, szállodákban, nagykereskedelmi raktárakban is fokozzák a vezetők önállóságát és anyagi érdekeltségét. Ez az érdekeltség már inem csak a forgalom növelését, hanem a kereskedelmi munka hatékonyságának javulását is szolgálja. A jövőben ugyanis honorálják, ha az egység vezetője kevesebb költséggel, jobb szervezéssel, ésszerűbben gazdálkodik. G. Zs. Gázfáklyák alkonya Ahol bővében vannak, gz energiának, ott talán kevésbé ügyelnek a takarékosságra. Ha mindig „kéznél van” az olajéi a földgáz, ugyan kinek jut* na ^eszébe odafigyelni a" fél* használásra? Azaz, a közmondás szavaival élve, nyomtató lónak nem kötik be a száját? Nos, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemében látottak és hallottak rácáfolnak az iménti általánosításokra. Akik több százezer tonna olajat és egymilliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre egy év alatt, bizony arra törekszenek, hogy minél kevesebb legyen a veszteség és a saját felhasználás. Hogyan? Például úgy, hogy nem fűtik a környezetet, azaz hőszigetelő burkolattal látják el az olaj' ■tartályokat (képünkön). Erről és más energiatakarékossági módszerek alkalmazásáról szól cikkünk a 4. oldalon.
