Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

1082. május 15. • PETŐFI NÉPE • 3 A barátság és együttműködés írta: V. Sz. Makarenko, llíl Q FI az Ukrán Kommunista Párt Krím területi MlJílII Bizottságának első titkára A szovjetek országa, a Nagy Október hazája a kommunis­ta alkotás kipróbált lenini útján halad. A szovjet emberek» akik követik a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Köz­ponti Bizottságát, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, önfelál­dozó munkával erősítik hazánk és az egész szocialista közös­ség gazdaságát és védelmi képességét. Az internacionalizmus zászlaja alatt Országunk a testvéri népek internacionalizmusának és szoli­daritásának zászlaja alatt készül a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára. Külön örömmel tölt el bennünket, hogy a jubile­um megünneplésére való előké­születek a becsületes emberek szí- vében élénk .visszhangra talál­nak a Föld minden táján.. A szovjet és a magyar nép test­véri barátsága és együttműködése történelmi alapon nyugszik. Egy­ségük alapkövét Vlagyimir Iljics Lenin és Kun Béla tette le, azokkal az orosz és magyar inter­nacionalistákkal, akik Oroszor­szágban és Magyarországon ezré­vel harcoltak a szovjethatalo- mért. Napjainkban, a szocialista integráció keretében a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kap­csolatai á gazdasági, társadalmi- politikai és kulturális élet vala­mennyi területén fejlődnek. Büsz­kék vagyunk arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Brezsnyev elvtárs és az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Kádár János ejfytárs hagyo­mányos találkozóinak színhelye, a Krím. A Krím és Bács-Kiskun A szovjet'és a magyar nép kapcsolatainak további kiszéle­sítését és elmélyítését, interna­cionalista összetartásukat szolgál­ja Krím és Bács-Kiskun együtt­működése is. Barátságunk már húsz évnél is régebbi. A két terű­det kapcsolatának történetében fontos esemény volt, amikor Ro- mány ■ Pálnak, az MSZMP me­gyei bizottsága első titkárának 'vezetésével küldöttség járt ná­lunk, s aláírtuk az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság, Krím és a Magyar Népköztársaság Bács-Kiskun megyei dolgozóinak barátságáról és hosszú távú együtt­működéséről szóló megállapodást. Hangsúlyoznom keik hogy e megállapodás a legkevésbé vala­miféle 1 protokolláris dokumen­tum. Pontjai teljes mértékben megvalósulnak a gyakorlatban. Az olvasók számára bizonyára is­mert, hogy megyéink között rend­szeres a párt, a tanácsi, a szak- szervezeti és az ifjúsági delegá­ciók, üzemi és intézményi csopor­tok cserelátogatása, s ugyanezt elmondhatjuk az újságírókról, s sportolókról és az öntevékeny mű­vészeti kollektívákról. Iskolás­csoportok nyaralnak a fekete­tengeri és a balatoni úttörőtábo­rokban ... Teljes joggal elmondhatjuk* 'hogy a két megye dolgozóinak barátsága kiállta az idők próbá­ját, s szép eredményeket hoz. Tervszerűen tájékoztatjuk egy­mást a szervezeti, a párt-, az ide­ológiai munka kérdéseiről, s ta­nulmányozzuk egymás eredmé­nyeit az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgál­tatásokban. Krím huszonnégy vállalata és gazdasága tárt fenn • közvetlen kapcsolatot Bács-Kiskun dolgo-- zókollektíváival. Legeredménye­sebb az együttműködés a szimfe- ropoli és a kecskeméti konzerv­gyár, a. Rosszija kolhoz és a Ma­gyar—Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezet, a Vinográdnij szov- hoz és a Helvéciái Állami Gazda­ság között. Sokat tanultak egy­mástól a kertészek, szőlő- és zöld­ségtermesztők, valamint a ba­romfitenyésztők is. A szimferopoli és a kecskeméti konzervgyár 1972-től rendszeresí­tette a kapcsolatot. Sokat tettek azért, hogy tanulmányoznák és hasznosítsák egymás , tapasztala­tait a zöldség- és gyümölcskon- zervek előállításában. A Dzer- zsinszkij nevét viselő bőr- és ci­pőipari egyesülés, valamint a kecskeméti Alföldi Cipőgyár szak­embercsoportokat küld egy­máshoz. Ä 2-es számú szabász, és a 4-es számú felsőrészkészítő mű­hely brigádjai versenyeznek kecskeméti közösségekkel. Gyü­mölcsözően alakül a Krlsztroj és ' a DUTÉP Vállalat, a két építő­ipari szervezet együttműködése. 1977-től tart fenn kapcsolatot , a Béke szovhoz és a Kecskemét— szikrai Állami Gazdaság kollek­tívája. A munka közösen megha­tározott program szerint folyik. Ennek eredményeképpen a szov- hoziban bevezették a kiónok ke­resztezésének magyar technológiá­ját; vegetatív úton szaporítják a csonthéjasokat. A kertészetben bevezették az Intenzív módszere­ket; vírusmentes szaporítóanya­got termesztenek. A1 Dzerzsinszkij szovhoz és a rémi Dózsa Termelőszövetkezet szakemberei, dolgozói együtt ta­nulmányozzák a ■ csirkenevelés technológiáját, a nagy húshoza­mú tyúkokkal kapcsolatos te- nyészmunka irányítását és a broi- lercsirkék gépesített etetésének szervezését. A két kollektíva fél­évenként tájékoztatja egymást termelési feladatai teljesítéséről.. „Közösek örömeink és gondjaink” Az élet megköveteld, hogy az együttműködés új lehetőségeit ku­tassuk fel a tudományos-techni­kai és a termelő erőforrások ra­cionális kihasználása érdekében. Ezért szentelünk különös figyel­met a munkásközösségek közvet­len kapcsolatának megteremté­sére. ­Krím és Bács-Kiskun vállala­tainak együttműködése a szocia­lista verseny új formáival gaz­dagodik. Mindenekelőtt kiala­kult a partnerek negyedévenkén­ti kölcsönös tájékoztatása válla­lásaik teljesítéséről. Egyes test­vérvállalatok vándorzászlót ala­pítottak, amelyet a győzteseknek adnak át. Fejlődik a műhely- és brigádszintű kapcsolat is-. Lelkesít bennünket, hogy a .Krím és Báes-Kiskun dolgozói valóban testvérien együttműköd­nek, teljes mértékben megosztják munkatapasztalataikat, segítik egymást. Ez természetes megnyil­vánulása a szocialista internaci­onalizmusnak. 'Nagyszerűen beszélt erről az SZKP XXVI. kongresszusán Ká­dár János elvtárs: „Közösek örö­meink, gondjaink is. Mindnyájan tudjuk, hogy összefogásunk, egy­ségünk, együttműködésünk meg­hatványozza erőinket, ezért min­den igyekezetünkkel annak bő­vítésére törekszünk.” Az alkotómunka időszaka Az SZKP XXVI. kongresszusa óta alig több mint egy év telt el. A Krím dolgozóinak, mint . min­den szovjet embernek, ez a meg­feszített alkotómunka időszaka volt. Az ipari vállalatok sikeresen birkóztak meg az 1981-es felada­taikkal. Terven felül 76 millió ru­bel értékű terméket bocsátottak ki. Négyszázhatvannégyféle gyártmány érdemelte ki a jó mi­nőséget tanúsító állami védjegyet. Ezek közül sokat exportálnak a világ negyven országába. Az ötéves terv jó startja kedve­zően hatott az ipar idei munká­jára is. Az első négyhavi terme­lési tervüket 101,9 százalékra való­sították meg a krími üzemek. Terven felül állítottak elő 23,6 millió rubel értékű árút. Csak­nem 19 ezer dolgozó és több mint ezer kollektíva teljesítette első négyhónapi tervét tizenöt nappal a határidő előtt. Nagy figyelem kíséri nálunk az építők munkáját. A múlt esz­tendőben erőfeszítések révén 540 millió rubel értékkel növekedtek az állóalapok. Több mint 240 mil­lió rubelt fordítottunk a mező- gazdaság fejlesztésére, objektu­mok létesítésére. A megye lakás- állománya 650 ezer négyzetméter alapterülettel nőtt. Tizennégyezer hellyel bővült az iskolák és, a gyermekintézmények befogadó képessége. Űj boltokat, szolgálta­tó egységeket, klubokat építet­tünk. Vörös vándorzászló Megfeszített erővel dolgoztak a falun élő emberek is. A múlt évben nem kedvezett az. időjárás. És mégis, hála nagy akarásunk­nak, a földművelők túlteljesítet­ték gabonaeladási kötelezettsé­güket az államnak. Háromszáz- harmincötezer tonna szőlőt szü­retelték. A megye' földművesei­nek-, szőlőtermesztőinek melegen gratulált ezekhez a munkássikerek­hez Brezsnyev elvtárs, az Ukrán- Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa is. A rizstermesztők szintén rá­szolgálnak a dicséretre. Tavaly 104 ezer tonnát takarítottak be. A hektáronkénti terméshozam elérte az 55,1 mázsát. Jó eredmé­nyeket mutattak föl' a kertészek és a zöldségtermesztők is. Az időjárás szeszélyei kihatot­tak az állattenyésztésre is. Min­den tartalékot kihasználva tud­ták csak 1980-hóz viszonyítva nö­velni a múlt évben a hústerme-J lést 9,4 ezer tonnával, a tejelőállí­tást 18,9 ezer tonnával, a tojás­termelést 14,9 millió darabbal, a gyapjúhozamot pedig 317 tonná­val. A fejési - átlag tehenenként 55 kilogrammal növekedett. Az országos szocialista munka­versenyben elért 1981. évi ered­ményeinkért, a győzelemért ne­künk ítélték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának és a Kom- szömol Központi. Bizottságá­nak Vörös Vándorzászlaját. Ugyanilyen magas elismerésben részesült Szevasztopol, a hős vá­ros, hat falusi körzet és húsz ter­melőkollektíva. A megye dolgozói lelkesedés­sel fogadták a hírt Feodoszija vá­rosnak a Honvédő Háború Ér­demrend első fokozatával való kitüntetéséről, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított bátorságával és kitartásával, va­lamint a gazdasági és kultűrális építésben elért sikereivel érde­melt ki. Ez a magas kitüntetés fi­gyelmeztet bennünket:' mindig /emlékeznünk kell rá, hogy a mai békés napokért egykor drága árat fizettünk. Még jobban kell dolgozni A területi pártszervezet követ­kezetesen foglalkozik az emberek életkörülményeinek javításával, s a szociális fejlődés problémái­val. Oj egészségügyi létesítmé­nyek gyorsított felépítését hatá­roztuk el. Jóváhagytuk a „Fürdő­hely” elnevezésű komplex cél­programot, amely a szanatóriu- mii-fürdőhelyi .ellátás távlati fej­lesztését foglalja .magába. Javul a dolgozók, a háború és a munka veteránjai, s a sokgyerekes csalá­dok ellátása. Az utóbbi két esz­tendőben a Krímben csak a szak- szervezetek 150 ezer beutalót ad­tak ki gyógyításhoz és pihenés­hez. Sokat teszünk az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséért. Fejlődik a sport és az iskolai test­nevelés, valamint a hazafias­honvédelmi nevelés. Állandó fi­gyelemmel kísérjük a kultúrát és a munkások öntevékenységét. Azért, hogy még jobban éljünk, még jobban kell dolgozni. Szét­osztani csak azt lehet, amit mun­kával megteremtünk. Ezért a te­rületi pártszervezet a termelés hatékonyságának fokozására, ta­karékos gazdálkodásra és gondos­ságra mozgósítja az embereket. A mostani ötéves tervben a me­gye ipari termelésének 18 száza­lékkal kell nőnie. A mezőgazda­ságban változatlanul kulcsprob­lémánk a gabonatermesztés, a ve­tési szerkezet korszerűsítése és az öntözött földek jobb hasznosí­tása. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a 11.'. ötéves terv végé­re minden száz tehén minimum 97 borjút adjon, száz anyajuhtól 110 .bárányt, és minden anyako­cától legalább 18 malacot kap­junk. Ez nehéz, de reális feladat, hiszen ezeket a mutatókat kol­hozaink és a szovhozaink negyed­része már elérte. Az ötéves tervben tovább erő­södik a terület ipari bázisa, foly­tatódik az észak-krími csatorna második szakaszának és a krími atomerőműnek az építése. A vá­rosokban és községekben 710 ezer négyzetméter alapterületen épül­nek lakások, létrehozunk 4800 óvodai és bölcsődei helyet, hat új iskolát .5500 tanulónak, s kór­házakat, rendelőintézeteket, mű­velődési házakat és könyvtárakat építünk egyebek között. □ n □ Élve azzal a lehetőséggel, hogy a Petőfi Népe hasábjain szólha­tok, Krím dolgozói nevében sze­retném kifejézésre juttatni leg­forróbb baráti és testvéri érzése­inké^ s újabb sikereket kívánni Bács-Kiskun minden dolgozójá­nak a szocializmus építésében, és boldogságot, jólétet a család­jaiknak. Fejlődjenek és erősödjenek a testvérmegyéinket összefűző baráti szálak- s az együttműkö­dés. BOLT — SZERZŐDÉSSEL Visszaszoktak a vásárlók • A kisboltban mindig sokan vannak. Kecskemétről Lajosmizse felé haladva, a Törekvés Tsz-be ve­zető út bejáratánál van egy ve­gyesbolt, vagy hat kilométernyi körzetben az egyetlen üzlet. Még­sem vonzott magához túl sok vásárlót, a két kisebb lakótele­pen és a tanyákon élők elszok­tak innen, hiszen gyakran még tejet, kenyeret sem kaptak. Ez év februárja óta más a helyzet, amióta az UNIVER ÁFÉSZ há­rom évre bérbe adta az üzletét. A változásról azonban szólja­nak a legilletékesebbek, a vá­sárlók, például ifjabb Gábor Elek- né, aki ismét törzsvevője lett a boltnak. — Azelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy mindent itt hely­ben megvehessünk. Nem volt ve­tőmag, uborka, burgonya, saláta, felvágott, cukrászsütemény. Most van. De még ennél is többet je­lent a biztonságérzet, hogy nem kell idegeskedni, kapunk-e még tejet, kenyeret? Egyesztendős kislányával, An­gélával jött vásárolni Asztalos József né. Kiegészíti az előzőeket: gyerekruháért sem kell messzi­re menni, van bébiholmi, kötött­áru. Nézzek szét, igazi vegyesbolt ez, ahol minden megtalálható. Kerékpár, üstház, evőeszközök, műanyag fürdőkád, pulóverek, pi­perecikkek és természetesen az élelmiszerek széles skálája. — Innen élünk mi mindnyájan — így az egyik vevő. — Ilyenkor a kertből még nincs semmi. ■.. A pult előtt várakozók — hatan—heten lehetnek — egymás után közbeszólnak. Kérnek, ki ne maradjon valami a dicsére­tekből, mert a mostani üzletve­zetők igazán megérdemlik. Pontosabban csak egy vezető­je van a boltnak: Hevér József. Ott jártamkor éppen áruért ment, így a feleségével beszélgettem, aki családtagként dolgozik itt. — A köztudatban az él. hogy ilyen vállalkozásba kezdeni csak pénzzel érdemes. Nem a tapin­tatlan kíváncsiság vezet tehát, amikor megkérdezem, mennyi pénzt fektettek bele az üzletbe? — Semennyit — válaszol Hevér Józsefné. — A szövetkezet ugyan­is vállalta a bolt tatarozását, fes­tését. Igaz, erre még nem került sor, de reméljük, most már rövi­desen. Az induláshoz kétszázezer forintnyi árukészletet kaptunk az UNIVER-től, aminek a kamatait kell fizetnünk. S' a szerződés le- lejártakor ugyanennyi értékkel elszámolunk. — Ezen felül törlesztik a bérleti díjat. — Igen. Három évre körülbe­lül hatszázhúszezer forintot. Ha­vi részletekben, a forgalom hasz­nából. Az első esztendőre ezt is kisebb összegben állapították meg. Beszélgetésünk persze nem ilyen zavartalan, mint a fentiek­ből tűnne. Űjabb és újabb vevők jönnek, beköszön a postás, be­kukkant az éppen arra járó ké­ményseprő, megérkezik az egyik szállító gépkocsija. Felvágottalt, virslit hoztak. Hetente másfél mázsányi hentesáru fogy el —, „az itteni népnek is igénye van ilyesmire” — bizonygatják a vá­sárló asszonyok. Láthatóan nemcsak fellendült, hanem már beállt a forgalom, visszaszoktak a környékbeliek. Könnyű volt? Azt azért ne higy- gye senki. Hiszen a vevők apró és nagyobb kívánságainak eleget tenni — s mi mással lehetne meg­tartani őket? — általában sem könnyű. Ezen a vidéken pedig egyszerre van jelen a falusi és városi életforma, egyidőben ke­resik a petróleumlámpába a ka­nócot meg a hűtőszekrénybe a szagtalanítót. S mindenből kevés, ahányféle áru, majdnem annyi helyre kell menni érte a boltos­nak. — Gond is van sok — mondja Hevér Józsefné. — Kiforratlan még az új működési forma, a szál­lítók általában nem bíznak a boltvezetőkben, csak a szövetke­zet közvetítésével állnak velünk szóba. Ez rengeteg felesleges ad­minisztrációval jár, nekünk is, az UNTVER-nek is, de bízunk benne, hogy átmeneti időszakról van szó. Ha már itt tartunk, hadd em­lítsük meg, hogy ugyanezt a prob­lémát több szövetkezet és az élel­miszer-kereskedelmi vállalatok is felvetették, hozzátéve: a taka­rékpénztárakat köszönet illeti ru­galmasságukért, a szerződéses üzletek pénzforgalmának bonyolí­tását vállalták. Panasz egyéb? Tulajdonkép­pen nincs, legfeljebb a vásárlók elismerését kiegészítendő: a bolt tovább tart nyitva, mint koráb­ban, például szombaton is délután fél négyig. Sőt. Többször előfor­dult már, hogy valaki a hivata­los zárás után érkezett, s ak­kor iís kiszolgálták. Hevér József­né erre csak ennyit mond: — Addig kell nyitva lennünk, ameddig vevő van a boltban. K. K. Május 23-tól új vasúti menetrend Már csak a jövő hét végéig lesz érvényben az idei vasúti menet­rend, május 23-tól, vasárnaptól új rend szerint közlekednek a vo­natok. Az új menetrendben már érez­tetik hatásukat az elmúlt évi vasúti fejlesztések, melyek során több mint 330 kilométer hosszú­ságban korszerűsítették a pályát, 74 kilométerrel bővült a önmű­ködő térközbiztosító berendezé­sek hálózata, 13 állomáson mó­déin biztosítóberendezéseket he­lyeztek üzembe' és mintegy 70 kilométernyi vonalszakaszt vil­lamosítottak. Befejeződött Bog- lárlelle, Balatonmáriafürdő. Ba­latonkenese, Agárd, Velence-für- dő és Kápolnásnyék állomásépü­letének korszerűsítése, s még mindig tart a miskolci, a kapos­vári, a szekszárdi, a váci, a Bu­dapest—Nyugati és a Kelenföldi pályaudvarok átépítése. Ugyan­csak az elmúlt évben a vontatás korszerűsítésére 25 villamos és 15 dízelmozdonyt szereztek be, a kocsipark felújítására pedig 135 személy-, és 35 étkezőkocsit vásároltak. Az új menetrend alapján má­justól bővül az expresszvonat- hálózat, több gyorsvonat és keve­sebb távolsági személyvonat köz­lekedik. A nemzetközi forgalomban má­jus 23-tól az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy — a Keleti pályaudvar mentesítésére és egyes vonatok menetidejének rövidíté­sére — a Déli pályaudvarra is érkeznek nemzetközi vonatok például a rijekai Adriatica és a béesd Lehár gyorsvonat. Javul az összeköttetés hazánk és Bulgária között, az eddiginél több helyet vehetnek igénybe a magyar tu­risták a Pannónia expresszen, a Transdanubium vonatpáron pe­dig háló- és fekvőhelyes közvet­len kocsi közlekedik Budapest és Burgas között. A belföldi forgalomban egye­bek között kedvező változást je­lent, hogy befejeződött Porpác és Szombathely között a második vágány építése, így lehetővé vált ezen a vonalon a menetrend kor­szerűsítése. Budapest és Szom­bathely között az egyik gyorsvo­nat helyett az új. „Bakony—őr­ség” expressz vonatpár, egy (las­sú járatú személyvonat helyett pedig új gyorsvonat közlekedik. A balatoni vonalakon tovább rit­kítják a gyorsvonatok megálló­helyeit, kiszélesítik a zónaszerű közlekedést. Megszűnik néhány személyvonat, helyüket gyorsvo­natok foglalják el. A hét végi for­galomban a balatoni menetrend fokozottan igazodik az üdülők igényeihez. Mindezek együttes ha­tásaként a Budapestről induló ba­latoni gyorsvonatok menetideje átlagésan 10 perccel csökken. Ugyanennyivel rövidül az út a főváros és Miskolc között is. Ezen az útvonalon hét közben naponta tizenegy pár gyors- és expresszvonat közlekedik. Bu­dapest és Szeged között a menet­rendváltozás bevezetésétől az összes személyszállító szerelvényt villamosmozdony vontatja, me­netidejük átlagosan 25 pérccel csökken. Az új információkat tartalmazó menetrendkönyvek mellett — me­lyek május 10-e óta kaphatók a pályaudvarokon és az utazási iro­dákban — az utastájékoztatás megkönnyítésére ,300 000 menet­rendkivonatot osztanak szét a nemzetközi vonatokon. (MTI) FILMJEGYZET Hegyi emberek A „másik Amerika” szépséges tájain bomlik ki ez a különös történet. Tragikuma nem* azono­sítható az oly gyakran látott cow- boyrómantika vadul lövöldöző hőseinek sorsával. Itt a természet- , tel szoros összeforrottságban élő nehéz sorsú, első prémvadász te­lepesek élete van az előtérben. Cooper indiántörténeteinek sze­replői elevenednek meg, de nem a romantika színszűrőjén át szem­lélhető kapcsolatuk az indiánok­kal, az egymással és a fehér em­berrel küzdő rézbőrűekkel. Egy nyers naturalizmus gyakran kí­méletlen őszinteségével leple- ződnek le emberi és. természethez fűződő kapcsolataik valódi moz­gató erői. Itt alig van helye da­liás becsületű harcosoknak. A Sziklás-hegység életlehetőségeket szűkösen osztogató havas lejtőin, szélszántotta hangamezőin, zor­don sziklarengetegében küzd egy­mással és az elemekkel a min­denre elszánt ember. Tulajdonképpen két idős prém­vadász, két valódi, profi nyomke­reső hétköznapjai peregnek a né­ző előtt. A környék emberei az indiánokat és a fehéreket egy­formán vonzó vásárra igyekez­nek. Közben olyan „jelentékte­len és mindennapi apróságok” te­szik izgalmasabbá életüket mint­hogy elveszítik, majd visszaszer- zik a közelükben ólálkodó indiá­noktól málhás állataikat. Azután a vásárban elkótyavetyélik drá­ga nemesprémjeiket és alapo­san felöntenek a garatra. Végül jön a kijózanodás, a kifosztottság , keserűsége, meg egy kis emberi vonzalom fehér prémvadász, és az indián asszony között. Díszletek tekintetében nincs túl sok gondja a rendezőnek, hi­szen a legcsodálatosabb termé­szeti környezet nyújtja a keretet a meséhez. De nagy gonddal épí­ti fel az indián táborokat, a bá­dogból és deszkából összetákolt városoknak nem nevezhető ház­csoportokat és szakszerű hiteles­séggel játszatlak az indián rezer­vátumból kölcsönvett statiszták is. Ezenkívül három nagyszerű l színész kitűnő szerepjátszó ké­pessége emeli a filmet az átlag fölé. Charlton Heston alakítja az egyik öreg prémvadászt, akit „öreg Bili Tyler-nek” titulálnak barátai és ellenségei. Osztályos társát Henry-t Brian Keith játsz- sza, és egy rokonszenves indián asszony alakját Victoria Racimo viszi vászonra. Ók hárman a leg­fontosabbzik a történetben, de rajtuk kívül egy-egy villanásnyi időre felbukkanó epizód isták egész hadserege remekel és te­szi minden pillanatában hiteles­sé a történetet. A kópia 2700 méter hosszúságú, tehát a szokványosnál jóval to­vább tart. De nem válik unal­massá. Talán nem is elsősorban a történet fordulatai kötik le a nézőt, hanem a természeti táj szépsége, izgalmas valósága. Cs. L

Next

/
Thumbnails
Contents