Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

■fi m IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: általá­ban derült száraz Idd lesz. Csupán a nappali órákban növekszik meg Időn­ként a gomolyfelhőzet. A keletit északkeleti megyékben alakulhat ki néhány helyen gyenge zápor. Napközben megélénkül, a keleti ország­részben helyenként megerOsOdlk az északi, északkeleti szél. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 8, legmagasabb nappali hómér- séklet 18 és 23 fok kOzfltt. (MTI)__________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 111. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 14. péntek Két felszólalás a haderőcsökkentési tárgyalásokon A bécsi Hofburgban csütörtökön megnyílt a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásso. rozat XXVII. fordulója. A sor­rendben 304. ülésen az NDK és Nagy-Britannia küldötte szólalt fel. Az ülést követő sajtóértekezle­ten André Wieland nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője is­mertette kormánya, valamint a többi szocialista ország álláspont­ját, mely szerint "a nemzetközi helyzet fejleményei semmilyen te­kintetben nem tették feleslegessé a közép-európai katonai koncent­ráció mértékének csökkentését. Ezt a célt szolgálta a bécsi tár­gyalásokon közvetlen státusszal részt vevő négy szocialista ország —^ a Szovjetunió. NDK, Csehszlo­vákia és Lengyelország — idén február 18-án előterjesztett újabb kezdeményezése is. A csütörtöki teljes ülésén fel­szólaló Marray Simons brit nagy­követ ismételten a létszámvitával és a kísérő, illetve ellenőrző in­tézkedések témaköreivel foglalko­zott. A SZOVJET ŰRKUTATÁSI PROGRAM ÚJ SZAKASZA Űtnak indult a Szojuz T—5 Kis Csaba és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön újabb szakasz kezdődött meg a szovjet űrku­tatási programban: moszkvai idő szerint 13 óra 58 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz T—5 jel­zésű űrhajó. Az űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik az új szovjet űrállomással, a Szál jut—7-tel, amely április 19-e óta kering a Föld körül. A Szojuz T—5-tel újonc parancsnok indult a világűrbe. Anatolij Berezovoj alezredes, aki 1970 óta tagja az űrhajós­egységnek. Társa, Valentyin Lebegyev, már járt a világűr­ben. Bár a Szojuz—T típusú űrhajó háromszemélyes, ezúttal csak ketten indultak útnak, mivel magukkal vitték az űruta­zás első szakaszához szükséges tartalékokat is. . A Szojuz, T—5 rajltjára nap­sütéses időben került sor. A két űrhajós az indulás első má~ sodperceiitől kezdve rendszeresen jelentést adott a műszerek állá­sáról, saját közérzeltéről. Minden berendezés kifogástalanul műkö­dött, s az űrhajó a hordozóraké­ta harmadik fokozatának leválá­sa után Föld körüli pályára állt. Innen több pályamódosítás után közelíti majd meg az új űrállo­mást. Berezovoj és Lebegyev — akik­nek hívóneve „Blbrusz” — az első forduló alatt ismételten el­lenőrizte az űrhajó berendezé­seinek működését. Ezt követően átmentek az orbiltális egységbe, hozzáfogtak az összekapcsoló be­rendezések működésének, illetve az összekapcsolásit automatiku­san vezérlő rádióberendezések működésének ellenőrzéséhez is. Ütjük hatodik órájában vacso­ráznak, és a terv szerint moszk­vai idő szerint esite 23 órakor térnek pihenőre. Az összekapcso­lás várhatóan ma lesz. ANATOLIJ BEREZOVOJ, a Szojuz T—5 űrhajó parancsno­ka, 1942. április 11-én született az oroszországi föderáció déli ré­szén, az Adige autonóm terület Énem nevű falujában. A középiskola elvégzése után Novocserkasszkban esztergályos­ként dolgozott egy ’’kőolajipari berendezéseket gyártó üzemben. 1965-ben elvégezte a kacsinszki katonai repülőakadémiát. A szov­jet hadsereg különböző alakula­taiban szolgált, s megkapta az „első osztályú repülő" minősítést. Berezovoj 1966. óta tagja a Szov jetunió Kommunista Pártjának. Az űrhajósegységhez 1910-ben került, a Szojuz-űrhajókon és a Szaljut-űrállomásokon végzett repülésre képezték ki. Munkája mellett 1911-ben elvégezte a Ga- garinról elnevezett katonai lég­ügyi akadémiát. Az új szovjet űrhajón immár másodszor indult a világűrbe VALENTYIN LEBEGYEV. A negyvenéves űrhajós moszkvai, szakmája repülőmérnök, és 1913 decemberében a Szojuz—13. űr­hajó fedélzeti mérnökeként töl­tött — Pjotr Klimuk parancs­nokkal együtt — nyolc napot a világűrben. Lebegyev a moszkvai Ordzso- 'hikidze Repülőfőiskolán végezte tanulmányait, majd ezek befejez­tével 1966-ban kerüli az űrhajó­zással foglalkozó kutatóintézet­be. Első fontosabb munkáit az űr­objektumok leszállásának, visz- szatérésének problémái terén vé- gezte. Mind nagyobb feladatokat kapott az új űrhajók, űrállomá­sok tervezésében, számos újítását alkalmazták, és több találmányát is bevezették. 1912-ben került az űrhajósegy­séghez. Lebegyev, aki első koz­mikus útjáért megkapta a Szov­jetunió Hőse címet, a Lenin-ren- dei, továbbra is részt vett mind áz új űrobjektumok tervezésé­ben és gyártásának irányításá­ban, mind pedig a kozmikus program végrehajtásának szerve­zésében. Kiváló ismerője mind a Szojuz—T típusú űrhajónak< mind pedig a Szaljut—7 űrállo­másnak. 1911 óta az SZKP tagja. ÜLÉST TARTOTT A NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA A lakóterületi munka tapasztalatai és feladatai Tegnap ülést tartott a Haza­fias Népfront megyei bizottsága. Dr. Dobos László elnök terjesz­tette elő a napirendi indítványt, melyet elfogadva a megyében működő, népfrontbizottságok la­kóterületi munkájáról, a társa­dalmi és tömegszervezetek együtt­működésének tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt a testület Farkas József megyei titkár beszámolója alapján. Az ülésen részt vett és felszólalt Járfás Istvánné, a megyei párt- bizottság munkatársa. Amint az előadó megállapítot­ta: a megyében tevékenykedő mintegy száznyolcvan — városi, községi, nagyközségi, tanyai és lakókörzeti — népfrontbizottság döntő többsége a mozgalom VII. kongresszusának állásfoglalásá­ban megfogalmazottak, vala­mint az irányító pártszervek út­mutatásának megfelelően, teljes önállósággal és öntevékenyen, kezdeményezőkészen végzi mun­káját, együttműködve a helyi ta­nácsi és társadalmi szervekkel, a lakosság minden rétegével. Je­lentős szerepet töltenek be az al­kotmányban! és törvényekben rögzített feladataik megvalósítá­sában, a lakóhely fejlesztése ér­dekében szervezett társadalmi tevékenység , kibontakoztatásá­ban. Aktívan részt vesznek a szo­cialista hazafiságra, a népek kö­zötti barátság, a béke megőrzé­sére irányuló agitációs és pro­pagandamunkában. Különösen növekszik a lakókörzeti tevé­kenység szerepe, erre vonatkozó­an a vitában részt vevők is szá­mos példát elmondtak. Többek között felhívták a fi­gyelmet a szabad idő növekedé­sével kapcsolatos feladatokra, amely az ötnapos munkahét be­vezetése nyomán új tennivalók sorát hozza magával, például az ifjúság körében. Amint megfogal­mazásra került: a népfrontmoz­galmi szervek legyenek részesei, szervezői a hétvégi túrizmus, or­szágjárás, kirándulás népszerű­sítésének, a testkultúrát fejlesztő sportrendezvények, lakóhelyi versenyek, vetélkedők szervezé­sének. Tudatos, összehangolt munkát igényel a környezetvéde­lem, a lakóterület szépítése, a közjavak megőrzése, a társadal­mi felelősségérzet fejlesztése. Hozzáértő társadalmi aktívahá­lózat szélesítésével, kialakításá­val is kísérjék figyelemmel a la­kossági ellátás, szolgáltatás ala­kulását, az idősekkel való törő­dést, s mindazon társadalompo­litikai kérdéseket, amelyek a la­kóterületen jelentkeznek. A vitáiban is elhangzottak fi­gyelembevételével a bizottság ajánlást készített a feladatok, ten­nivalók összefoglalására a helyi mozgalmi szervek számára. Eb­ben hangsúlyozzák: a népfront- bizottságok munkájuk során ve­gyék figyelembe, hogy a lakos­ság a társadalom fejlődésével, a szocialista demokrácia szélesedé­sével egyre nagyobb részvételt kér a társadalmi, politikai kérdé­sek, köztük a szűkebb lakóterü­leti környezet fejlődésének for­málásában, alakításában. A népfront megyei Bizottsága ezután tájékoztatást kapott a béke- és barátsági hónap megyei rendezvényeiről, további prog­ramjáról, I úgy határozott, hogy a testület elküldi állásfoglalását az Országos Béketanácsnak, ki­fejezve szándékát, elkötelezettsé­gét a béke ügye, az érte • való munkálkodás érdekében. T. P. ;•? n ' • <1 ­Krími vendégeink látogatása a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben • A Kecskeméten tartózkodó szovjet pártkül­döttséget, amelyet Viktor Szergejevics Makarenko, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottságának első titkára vezet, tegnap délelőtt a megyei pártbizott­ságon Suhajda István, a gazdaságpolitikai osztály vezetője a termelőszövetkezetek pártirányításáról tájékoztatta. Délután a vendégek a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe látogattak, ahol dr. Balázs Sándor, az intézet főigazgatója köszön­tötte a — Bajkál Gibatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkárával kiegészült — de­legációt. Ezt követően megtekintették az intézőt la­boratóriumait, üvegházait, ismerkedtek az ott folyó munkával, tervekkel, eredményekkel. (Tóth Sándor felvétele) ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI BÉKENAGYGYÜLÉS KECSKEMÉTEN Dolgozni, emberhez meltonn élni csak békében lehet Tágas, szép családi házban, íz­lésesen berendezett otthonában beszélgettem nemrégiben Izsá­kon, Bozsó Józsefnévál. Iratok és fényképek között keresgélte a kitüntetéseihez mellékelt elisme­rő sorokat, s akkor rábukkant egy levélre, ami megrendítő él­mények áradatát indította el benne, ö írta a férjének annak idején, a frontra... maga is me­nekülőben, két kicsi gyerekkel. Nyomorból nyomorba futva, va­lamennyiük életéért szüntelen rettegésben. „Megérti ugye — nézett rám bocsánatkéröen, ami­kor kisírta magát —, hogy ezt az emléket el kellett felejteni. Leg­alább megpróbálni. De nem le­het!" Mintha ennek' az Izsáki as­szonynak a gondolatait folytatta volna Csipkó Sándor, a kiskun­sági tsz-szövetség elnökhelyet­tese, a keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezet elnöke, amikor tegnap délután Kecskeméten a Techni­ka Házában megnyitotta a fo­gyasztási, az ipari és a mezőgaz­dasági szövetkezetek közös ren­dezvényét, az országos szövetke­zeti békenagygyűlést. — Harminchét év óta béke van Európában, hazánkban. Azó­ta felnőtt egy új nemzedék, amely csak tankönyvekből isme­ri a háború borzalmait. Sokak­ban behegedtek már az akkori sebek. Hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy puszta számnak tekint­sük: ötvenmillió ember pusztult el a második világháborúban. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak statisztikát lássunk abban, az egyes országokban mennyit költenek tömegpusztító fegyve­rekre, hogy a jelenleg meglévő nukleáris fegyverekkel a Föld népének ötszörösét ki lehetne ir­tani. A fegyverkezési hajszáról, az ebből óriási hasznot húzó tőké­sekről, tőkéscsoportokról, a fe­szült nemzetközi helyzet okairól beszélt a nagygyűlésen Harmati Sándor, az Országos Szolidaritási Bizottság elnöke, aki többek kö­zött ezeket mondta: — A felszabadulás óta hazánk agrárországból fejlett ipari-agrár országgá vált. Megszűnt a létbi­zonytalanság. Az a nép, amely a háborúban elvesztette nemzeti vagyonának felét, gyarapszik min­den területen. Az élet feltételei­nek újrateremtéséhez csaknem reménytelen helyzetben kezdtek, akik megmaradtak. Az ő helyü- - két ma már elfoglalta egy új korosztály. Feladatuk nem ke-* veseb'b, mint elődeiké. Rajtuk van a felelősség: megőrizni a békét. Alkotni, teremteni, dol­gozni, emberhez méltóan élni . csak békében lehet. Beszéde után Harmati Sándor az Országos Béketanács emlék­lapját adta át a békemozgalom­ban kiemelkedően tevékenykedő szocialista brigádnak, a kiskun- majsai Jonathán Termelőszövet­kezet dr. Rakcsányi László nevét viselő kollektívájának. Ezt követően Csipkó Sándor felolvasta azt a táviratot, ame­lyet a nagygyűlés résztvevői küldtek az Országos Béketanács­hoz, elítélve minden olyan tö­rekvést, amely fokozza az ellen­ségeskedést, a háborús feszültsé­get. Az országos szövetkezeti bé­kenagygyűlés Babits Mihály: Húsvét előtt című versével ért vé­get, amelyet Flórián Antal, a kecs­keméti Katona József Színház művésze szavalt el. • A béke- és barátsági hónap me­gyei rendezvénysorozata ma La- josmizsén a Dózsa Filmszínház­ban folytatódik, ahol az ünnepi nagygyűlésen részt vesz Delger- dalajn Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti . nagy- követségének első titkára, majd filmvetítésekre kerül sor. K. K. ELSŐ HELYEZETT A DUTÉP Az építésügyi ágazat újítási versenye Mintegy 130 vállalat vesz részt az építésügyi ágazat újítási és találmányi versenyében, amely­nek 1981. évi eredményeit csütör­tökön hirdették ki az építők szék­házában. Kádár József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes és Takács László, az Építők Szakszervezete központi vezetőségének titkára méltatta a mozgalom kiterjesztése és fejlesz­tése érdekében tett kezdeménye­zéseket, eredményeket. Megállapí. tották, hogy tavaly . — az előző évihez viszonyítva — viszonylag szerényen, két százalékkal növe­kedett a benyújtott és hasznosí­tott újítások száma, ám a javas­latokkal elérhető gazdasági ered­mény 10 százalékkal nagyobb a korábbinál, s az évente elérhető megtakarítás értéke megközelíti a félmilliárd forintot. Különösen kedvező, hogy a benyújtott szol­gálati találmányi bejelentések száma 51-ről 80-ra emelkedett, de ezeknek áz alkotó gondolatoknak a hasznosításában még nem elég gyors a fejlődés. Ezután díjakat, okleveleket és kitüntetéseket osztottak ki a múlt évi versenyben győztes vállalatok, nak. a kiváló újítóknak, feltalá­lóknak és a mozgalom fejleszté­sében kitűnt újítási előadóknak. Az 1981. évi verseny győztese az ÉVM építőipari vállalatok kate­góriájában a Duna—Tisza közi Ál­lami Építőipari Vállalat, az épí­tőanyag-gyártó iparban a KEMI- KÁL Építőanyag-ipari Vállalat, a tanácsi építőipar kategóriájában pedig a Fővárosi 2. számú Építő­ipari Vállalat Az Építők Szak- szervezetének különdíját a 26. számú Allanli Építőipari Vállalat érdemelte ki. A házgyárral ren­delkező vállalatok tapasztalatcse­réjének fejlesztésére meghirdetett pályázatot pedig a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat nyerte el. A minisztérium és a szak­szervezet ezenkívül öt vállalatot részesített dicséretben, továbbá 15 újító, feltaláló és újítási előadó kapott, kiváló munkáért kitünte­tést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents