Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

Púja Frigyes Ciprusról Bulgáriába utazott VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi, no. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 13. csütörtök Pártküldöttség ■ a Krímből S Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Krím területének öt­tagú pártküldöttsége érkezett tegnap Kecskemétre, néhány, na­pos látogatásra. A delegációt Vik­tor Szergejevics Makarenko, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldötte, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottságának első tit­kára vezeti. A küldöttség tagjai: Vlagyimir Alekszandrovics Bo- basinszkij, a Krimszkaja Pravda főszerkesztője, Iván Sztyepáno- vics Tarasz juk, ■ a szocialista munka hőse, a szimferopoii já­rási pártbizottság első . titkára, Nyina Ivanovna Csuprina, a Predgorjai Szovhoz (Belogorszkij járás) pártbizottságának titká­ra, és Nyikolaj Petrovics Gyem- csenko, a területi állami szövet­kezeti kísérleti állomás igazga­tója. A szovjet testvérterület párt- delegációját délután Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, és Kovács István, a pártbizottság politikai munkatársa köszöntötte a Ferihe­gyi repülőtéren. Este fogadta a kül­döttséget Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A szí­vélyes, baráti hangulatú foga­dáson részt vett: Terbe Dezső, Katanics Sándor és Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság tit­kárai, dr. Gajdócsi István, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a megyei tanács elnöke, Ge­ra Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Sztrapák Fe­renc, a megyei pártbizottság tag­ja, a Petőfi Népe főszerkesztője. A tegnap esti megbeszélésen rögzítették a küldöttség látoga­tásának programját. Szovjet vendégeink többek között ta­nulmányozzák a pártszervezetek szerepét a mezőgazdasági üze­mek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok irányításá­ban. E témáról esik szó ma dél­előtt a megyei pártbizottság szék­hazában. Délután a Zöldségter­mesztési Kutató Intézetbe lá­togat a küldöttség. A hét folya­mán felkeresnek több mezőgaz­dasági üzemet, ismerkednek a megyeszékhellyel. Andreasz Mavromatisszal, a ciprusi görögöknek a közösségkö- zi tárgyalásokon részt vevő új ál­landó képviselőjével találkozott, ciprusi hivatalos látogatásának utolsó napján, szerdán délelőtt Nicosiában Púja Frigyes külügy­miniszter. Mavromatisz részletesen tájé­koztatta a magyar külügyminisz­tert a ciprusi probléma rendezé­sére tett legújabb erőfeszítések- ről;* rámutatva, hogy a legjárha­tóbb útnak változatlanul a közös­ségközi tárgyalások folytatását és sikerre vitelét tekintik. Mindazon­által hozzátette: ha a közösség­közi tárgyalások belátható időn belül nem járnak eredménnyel, nem mondanak le más eszközök­ről sem a régóta 'húzódó válság igazságos és tartós rendezése ér­dekében.­Púja Frigyes a magyar nép és kormány támogatásáról biztosítot­ta a ciprúsi válság rendezéséért fáradozókat és megismételte a ciprusi kérdéssel kapcsolatos, is­mert magyar álláspontot. Púja Frigyes külügyminiszter, ciprusi hivatalos látogatását befe­jezve, szerdán Ciprusról tovább­utazott a Bolgár Népköztársaság­ba. ahol Petr Mladenov, bolgár külügyminiszter meghívására hi­vatalos baráti látogatást tesz. A magyar külügyminisztert a larna- cai repülőtéren ciprusi kollégája, Nikosz Rolan disz búcsúztatta. Szerdán a kora esti órákban megkezdődtek a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. A magyar diplomácia vezetője aggo­dalommal állapította meg, hogy az amerikai imperializmus szélső­séges köreinek politikája kiélezi a nemzetközi helyzetet. Kiemelte, hogy a NATO döntése a közép­hatótávolságú amerikai nukleá­ris rakéták nyugat-európai telepí­téséről összeegyeztethetetlen az európai népek érdekeivel. Remé­nyét fejezte ki. hogy a genfi szov­jet—amerikai tárgyaláson az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elvei alapján végül is megál­lapodás születik. Púja Frigyes aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság támogat­ja a Szovjetunió békepolitikáját, s reményét fejezte ki, hogy az eu­rópai katonai enyhülési és lesze­relési értekezletet mielőbb meg­tartják. Petr Mladenov szerdán este vacsorát adott Púja Frigyes tiszte­letére. .A magyar—bolgár külügymi­niszteri tárgyalásokat csütörtökön folytatják. (MTI) Tanulmány a zöldségtermesztési körzetekről PARAOK SOMTERMESZTÉSI KÖRZETEK A megye zöldségtermesztése az ország ellátása szempontjá­ból is jelentős. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az egyes zöldségnövények a számukra megfelelő termőhelyre kerülje­nek. Ez befolyásolja termesz­tésük gazdaságosságát, a hoza­mokat, és így tovább. Tegnap a kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben erről a témáról tartottak vitaülést. Be­vezető előadást dr. Hamar Norbert tudományos osztályve­zető tartott, akinek irányítá­sával országos tanulmány ké­szült az elmúlt években. Meg­állapították, hogy hol érdemes termeszteni az egyes zöldség­növényeket. Ezt a nagy jelen­tőségű munkát a Mezőgazda­# Balra: térkép készült a me­gye paradicsomtermesztő tá­jairól is. sági és Élelmezésügyi Minisz­térium megbízásából készítet­ték el. Megállapításaikat min­denütt megvitatták a megyei szakirányító intézményekkel, a termelő, feldolgozó és forgal­mazó üzemekkel, vállalatokkal. . Elkészült egy talajtani tér­kép is. amely 73 körzetet je­lölt ki mint olyat, amely külö­nösen alkalmas a zöldségfélék termesztésére. A kútatók Bács- Kiskun megyében hat körzetet határoztak meg. Ezek: a Duna. mente északi része Tasstól Har- táig. a déli része Kalocsától, Sükösdig, a bajai körzet, a bács_ kai rész. a Tisza mente és vé­gül a Homokhátság, főleg Kecskemét és környéke. A szakemberek nagy érdek­lődést tanúsítottak a tanulmány iránt. Az előadást konzultáció követte. SZÜNTELEN MEGÚJULÁSRA VAN SZÜKSÉG Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ' < A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Ta­nácsa tegnap ülést tartott, amelyen az SZMT és szervezetei munkastílusáról és munka- módszeréről, azok fejlesztéséről, továbbá a szakszervezeti szerveknek az 1982. évi gaz-* dasági feladatok végrehajtásában való köz­reműködéséről tanácskoztak. Az ülésen je­len volt Gál László, a SZOT főtitkárhelyet­tese és Terbe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. A tanácsko­zást Némedi Sándor, az SZMT elnöke nyitot­ta meg, majd Hegedűs István, az SZMT tit­kára tett jelentést a szakszervezeti mozga­lommal szemben támasztott növekvő köve­telményekről, a megfelelő munkastílus és munkamódszer kialakításáról. — Az elmúlt időszakban az SZMT és testületéinek munkája színvonalasabbá vált. a szakszer­vezeti szervek tekintélye nőtt — mondotta az előadó. — Javult az irányító, segítő, ellenőrző munka, következetesebben hajtottuk végre a határozatokat, eredményesebbé vált a koordinációs tevékenység. A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa ötéves munka- programjának végrehajtása során megfelelő figyelmet fordít a Ma­gyar Szakszervezetek XXIV. kong­resszusának, az MSZMP megyei, valamint az SZMT VIII. küldött- értekezletének határozataiból adó­dó tennivalókra. Ülésein a megye dolgozóinak többségét érintő kér­désekben foglal állást, a testületi ülések szervezeti, tartalmi előké­szítése megfelelő, az aktivitás a témától függően változó. A testü­leti ülések színvonala javult, a döntések kollektív munka ered­ményeként születnek. — A szükségesnél kevesebb fi­gyelmet fordítottunk azonban az új, a közéleti munkában kevés ta­pasztalattal rendelkező testületi tagok felkészítésére, munkájuk segítésére. Hiba az is. hogy az elő­terjesztések olykor indokolatlanul terjedelmesek, nem mindig emelik ki kellően a fő kérdéseket, ösz- szefüggéseket. a fejlődés ellent­mondásait. • Szavaznak a tanácstagok. — Előreléptünk a határozatok végrehajtása terén, a szervező- és ellenőrző munkában is — folytat­ta Hegedűs István. — A testület ellenőrző tevékenységét segíti, hogy az SZMT tagjainak több mint egyharmada munkabizottsá­gokban tevékenykedve személye­sen találkozik a problémákkal. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendszeresen értékeli, elemzi az eredményeket, feltárja a végrehaj­tást gátló okokat, kezdeményezi azok megszüntetését, gondoskodik a tapasztalatok hasznosításáról. De (Folytatás a 2. oldalon.) ÉRfELMISÉGI ANKÉT — ISMERKEDÉS AZ ALKOTÓMŰHELYEKKEL Pozsgay Imre látogatása Kecskeméten Tegnap a megyeszékhelyre látogatott Pozs­gay Imre művelődési miniszter. Egész napos program keretében ismerkedett a város szel­lemi életével, a művészeti alkotóműhelyek tevékenységével. A nap folyamán a minisz­ter találkozott Romány Pállal, a megyei párt- bizottság első titkárával és dr. Gajdócsi Ist­vánnal, a megyei tanács elnökével. • A miniszter megtekintette az épülő ár­pádvárosi isko­lát. (Pásztor Zoltán felvé­tele) A pártszékházban dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára köszön­tötte a j vendéget Tájékoztatta a város társadalmi-gazdasági helyzetéről, a városfejlesztés eredményeiről és gondjairól. Dr. Mező Mihály tanácselnök Kecskemét demográfiai adatai­val összefüggésben az ipar és a mezőgazdaság legjellemzőbb vo­násait ismertette, majd részlete­sebben szólt a költségvetésről, a rendelkezésre, álló pénzösszegek célszerű felhasználásáról, s töb­bek között az iskolai hálózat fej­lesztésére irányuló törekvések­ről. Fischer István tanácselnök­helyettes a Kodály-centenárium helyi programjáról, az országos szintű rendezvénysorozatok elő­készületeiről tájékoztatta a mi­nisztert. Fekete László, a városi pártbizottság titkára a Katona József Színház felújításának kö­rülményeiről, valamint a szín­ház és a város kapcsolatáról szá­molt be. A tanácskozás után Pozsgay Imre a megyeszékhely kulturális intézményeivel, művészeti alko­tóműhelyeivel ismerkedett. 'El­látogatott a Katona József Szín­házba, á Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermébe, és meg­tekintette a város épülő iskoláit. Délután az új Kodály-iskola dísztermében került sor arra a közművelődési aktívára, ame­lyen részt vettek a városi-járási pártbizottságok ideológiai és propagandamunkával foglalkozó munkatársai, a tanácsok illetékes kulturális vezetői, a tömegszer­vezetek képviselői, a meghívott pedagógusok, műszaki és egyéb szakemberek, valamint írók, mű­vészek és más értelmiségiek. A miniszter válaszolt a felvetődött kérdésekre. Szó esett többek kö­zött az iskolahálózat bővítéséről, az ötnapos tanítási hétről, köz- művelődésünk időszerű kérdései­ről, művészetpolitikánk eredmé­nyeiről és gondjairól, kulturális fejlődésünk további lehetőségei­ről és feladatairól. Szóba került még az aktíván .az értelmiség közérzete, a magyar kultúra kül­földi fogadtatása, a család neve­lési funkciója, illetve az ezzel kapcsolatosan tapasztalható sok­féle hiányosság, gond, probléma, valamint a pedagógusok társa­dalmi szerepvállalása és megbe­csülése. Részletesebben szólt a minisz­ter a fiatal, pályakezdő diplomá­sok helyzetéről, életkörülmé­nyeiről, a társadalmi beilleszke­dés gondjairól, nehézségeiről. S miközben a kulturális nevelő­munka nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, leszögezte: szük­ség van — s ezután is szükség lesz — a kulturális feladatok ész­szerű állami támogatására. A közművelődési aktíva Feke­te Lászlónak, a városi pártbi­zottság titkárának zárszavával ért véget. V. M. H^ h-. • v,. Bizalom és 1 Az utóbbi időben a megye általános fogyasztási és értéke­sítő Szövetkezetei a tagsági rész- és célrészjegyek után a nyereségükből annyi részese­dést tudtak fizetni, ami meg­közelítette a takarékban elhe­lyezett betét kamatát. Tegyük ehhez még hozzá, a kötelező — általában száz—háromszáz forintos — részjegy sok eset­ben egyetlen esztendőben meg­térül a vásárlási visszatérítés címén kapott összegből. Biza­lom vagy forintban kifejezhe­tő érdek vezérli-e tehát a tag­ságot, amikor a szövetkezeti célok megvalósulását anyagi­lag is segíti? Lehetne egyszerű szójáték­kal igy válaszolni: bízik ab­ban, hogy befektetése kama­tostul megtérül. Ám ennél sok­kal többről van szó. Arról, hogy az évről évre mérsékel­hitel SMSBäBlareroöäHH ten emelkedő anyagi hozzájá­rulás tavaly és az idén ugrás­szerűért megnövekedett, éppen olyan időszakban, amikor a gazdálkodás feltételei szigo­rodtak, és általában a nyere­ségszint csökkenésére lehet szá­mítani. Különösen igaz ez a kereskedelmi tevékenységre, ami köztudottan az áfészek működésében döntő, hiszen a földművesszövetkezetek annak idején éppen azzal a céllal jöt­tek létre, hogy a tagság alap­ellátását megoldják. Ezen a téren ma sem kiseb­bek a feladatok. Sőt. A falusi lakosság ellátására vállalko­zott szövetkezeteknek minden eddiginél jobban kell figye­lembe venni a fogyasztási szo­kások folytonos változását, a megnövekedett igényeket. Mind nagyobb tőkére van ehhez szükség, egyrészt a választék bővítéséhez, másrészt a tárgyi feltételek javításához. A szö­vetkezeti kereskedelemre is jellemző ugyanis, hogy más ágazatokhoz képest gépesített­sége, technikai fejlődése le­maradt, és a jelentős hálózat- bővítés ellenére még sok kor­szerűtlen. boltot kell üzemel­tetnie. Elképzelhetetlen lenne az előrelépés a tagság anyagi ■támogatása nélkül, amelyet többek között ilyen célokra is fordítanak. Megyénk fogyasztási szövet­kezeteiben a múlt évben ki- lencvenmillió forint volt a tagsági rész- és célrészjegy- alap összegé. Az a szép éld te­hát, hogy a tagok aktív köz­reműködésükkel segítsék a szövetkezetek tevékenységét, nem maradt elv, hanem gya­korlattá vált. Van azonban en­nek egy másik, bár kevésbé számszerűsíthető, mérhető oldala: az úgynevezett erköl­csi, eszmei támogatás. Az anya­gi segítség és ez utóbbi ugyan­is elválaszthatatlan egymás­tól, a célrészjegyeket — az el­nevezésnek megfelelően — csak meghatározott célokra le­het fordítani, arra amire a tagság szavazatát adta a kül-' döttgyűléseken. Bizalom vagy érdek — tet­tük fel a kérdést a cikk elején. Nyilvánvalóan mindkettő ér­vényesül, amikor a tagok a szö­vetkezeti demokrácia fóruma­in döntenek arról, hogy mire használják fel az általuk adott hiteleket. Csakhogy nem fel­tétlenül anyagi érdekről van szó, hiszen nem biztos, hogy hasznot hoz, nagyobb jövedel­met az a tevékenység, aminek létrehozását, fejlesztését a tagság megszavazta. De feltétlenül az ő érdekü­ket szolgálja: a javuló színvo­nalú kereskedelmi ellátást, például a helyben vásárolható iparcikkeket, ruházati árukat, az igényeikhez jobban igazodó választék kínálatát. Ez az, ami­ben a tagság bízik, hogy anya­gi segítsége révén a szövetke­zet a szigorodó gazdasági fel­tételek mellett is képes min­denkori feladatainak ellátásá­ra. Kovács Klára A MUNKÁSOK HASZNÁRA A Bács-Kis­kun megyei építőipari válla­latnál' a DUT- ÉP-nél hatezer ember dolgozik. Megyénk hatá­rain belül és kívül sokfelé megtalálhatók azok, akiknek áldozatos mun­kája nélkül el sem képzel­hető a fejlő­désünk, min­dennapi boldo­gulásunk. Nem lehet közöm­bös hát, hogy miként élnek, milyen körül­mények között töltik napjai­kat, szabad ide­jükét az épí­tők. CIKKÜNK AZ 5. OLDALON äjKKSMgSMM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents