Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. május 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Pályázati felhívás A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottság politikai képzési köz­pontja pályázatot hirdet a me­gye ifjúsági mozgalmainak fel­tárására. A pályázat célja: a megye if­júsági mozgalmainak kutatása, feltárása, valamint korabeli dokumentumok rendszerezése, gyűjtése. Pályázni két kategóriában le­het : I. kategória: A megye,haladó ifjúsági mozgalmaiból tanul­mány, illetve dolgozat készíté­se. A pályamű lehet átfogó jel­legű, amely az egész megyére, illetve a' múlt század végétől napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Lehet egy-egy sa­játos terület, település vagy időszak tanulmányozása. A pá­lyamunkák alapulhatnak visz- szaemlékezéseken, különböző dokumentumokon. A forrást tüntessük fel! A pályamunkák lehetnek továbbá már össze­gyűjtött dokumentumok elem­zései. Díjak: első hely 6000 forint. második hely 4000 forint, 2 darab harmadik hely 2000 —2000 forint. A díjakat a színvonaltól füg­gően átcsoportosíthatjuk, illet­ve visszatarthatjuk. A legjobb, arra alkalmas pályamunkákat publikáljuk! II. kategória: Korabeli doku­mentumok (levelek, újságok, könyvek, fényképek, igazolvá­nyok, oklevelek, jelvények, egyebek) összegyűjtése, bekül­dése. Egy dokumentum is le­het, értékes! A dokumentumo-. kát — ha a pályázó kéri — másolás után visszaküldjük. Díjak; a beérkező anyag szín­vonalától függő jutalmak. A pályamunkákat 1982. de­cember 30-ig kell megküldeni a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottság politikai képzési köz­pontja címére. 6501 Baja. Pe- tőfi-sziget 5. Pf. 59. ' Pályázni lehet egyénileg és csoportosan. Értékelési határidő 1983. már­cius 1. A pályázókat az ered­ményről. valamint munkájuk további 'felhasználásáról és folytatásának lehetőségéről kü­lön értesítjük. A pályamunkákat, dokumen­tumokat a politikai képzési központ dokumentumtárában, illetve állandó kiállításon he­lyezzük el. Részletes felvilágosítást a politikai képzési központ mun­katársai adnak. KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottság politikai képzési központ Motoros kapa Szegedről A Szegedi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet kooperációs megállapodást kötött az NSZK-beli Solo céggel, ki­sebb teljesítményű egy lóerős rotá­ciós kapák gyártására. A motoros kapa főként műanyagból készülő al­katrészeinek a felét és a motort az NSZK-beli cég szállítja. Ugyanezzel a céggel együttműködve gyártanak két keréken gördülő motoros háztáji per­metezőket, továbbá komposztkészítő — a ház körüli zöldhulladékot meg­daráló — gépeket is. A háromféle kisgépből az év végéig húszmillió fo­rint értékű tételt szállítanak az NSZK- ba, s mindegyikből jut a hazai vá­sárlóknak is. ABC A FÉLEGYHÁZI MÓRAVÁROSBAN A vásárlók kedvére kizökkenteni. Kiskunfélegyhá­za, Móraváros. A gombamódra nőtt Wimpy-házak és kertes családi ott­honok mezsgyéjén szerényen húzódik meg a 2126-os szá­mú ÁBC kisáru- ház. Amikor az üzletet építették, még szó sem volt a lakótelepről. Az eredetileg terve­zettnél jóval na­gyobb tömeg igé­nyeit elégítik ki. Nem is akárho­gyan. Hétfő délelőtt. A boltokban csak néhány vevő kó­szál, az eladók a polcokat töltik, rendezgetik az árut. Az üzletve­zetőt hasonló munkából kell Széttárja karját, itt ez a meg­szokott; legtöbbször nem azt né­zik, hogy ki a vezető, a pénztá­ros, vagy az eladó, az a fontos, hogy a munka haladjon. A bolt vezetője, Barna Ferenc igen szűkszavú, amikor pálya­futása felől érdeklődöm. Egy mondatban foglalja össze a lé­nyeget. 1959 óta van a BEK-nél, tizenhárom éve boltvezető. 1975. augusztus 20-án nyílt meg a mó- ravárosi ABC, azóta itt dolgozik. (Nem tőle tudom, hogy 1968-ban és 1975-ben Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kapott.) Az ABC jellegzetesen külterür leti üzlet. A legnagyobb hang­súly az élelmiszeren van, de min­dent tartanak, arríit kereshetnek a vásárlók. A környékbeliek gyak­ran „leugranak” a boltba szegért, harisnyáért vagy hígítóért is. A reprezentatívabb árukat termé­szetesen a szaküzletekben veszik a móravárosiak is, de egy-két ap­róságért nem szívesen zarándo­kolnak a belvárosba. Kelendőek, az idényjellegű áruk. Télen le­hetet szánkót kapni, most már a labdák, strandcikkek között vá­logathatnak. Húsvét előtt nagy értékben, sokféle játékot rendel­49 Deák Mária pénztáros munka közben. tek. Az ötlet bevált, a környék­beli gyerekek itt költötték el a locsolkodással keresett pénzt. Gyakran rendeznek kóstoló­val egybekötött árubemutatót, főleg tejtermékekből. Foglalkoz­nak napi zöldség-gyümölcs fel­vásárlással is, kora tavasszal a primőr áru sem hiányzik a pult­ról. Ma már a szomszád maszek zöldséges sem konkurrencia. Bizonyos időközönként bedob­nak egy-egy újdonságot. Most egy kosárfonó szövetkezet termé­keit kínálják. A vásárló a be­járatnál szinte belebotlik a ki­állított ízléses kosarakba, háncs­táskákba és szőnyegekbe. Hétvégeken nemcsak a törzs- közönséget ' kell kiszolgálni, tá­volabb lakó félegyháziak is sok­szor itt keresik azt, amit máshol nem kapnak. Leggyakrabban nem is hiába. A boltvezető rendszere­sen jár a nagykereskedelmi vál­lalatokhoz, régi kapcsolatait gon­dosan ápolja, így az üzlet utána­járással ugyán, de mindig kap a kurrens árukból is: A gárda nyitás óta nem válto­zott, az átlagéletkor 30 év alatt van, valamennyien szakképzet­tek. A kezdéskor alakult Móra Ferenc brigád a szocialista mun­• A kitüntetett boltvezető. kaversenyben már kétszer ért el arany fokozatot. Egy főre ju­tó havi forgalmuk meghaladja a százheztvenezer forintot, ez vál­lalati szinten a legjobb termelé­kenységet jelenti. Ezért az ered­ményért a teljes munkaidő ki­használásával, keményen meg kell dolgozniuk. A kollektíva el­sődleges célja az, hogy a vevő ne pártoljon el az üzlettől. Itt nincs átmenő forgalom, a lakótelepi, kispénzű emberekre kell alapozni. Az itt leírtakra joggal mond­hatja bárki, hogy ez mind termé­szetes, a bolt vezetője és az el­adók kötelességüket végzik, ezért fizetik őket. Csakhogy ez a szin­te kihalt, talán napjainkban éle­dező egészséges kereskedőszel­lem még sajnos nem mindenna­pos jelenség: még túl gyakran le- het bosszankodó vásárlókat lát­ni az üzletekben. Végezetül beszéljenek a szá­mok. Egy évre visszamenőleg 16 százalékkal emelkedett az üzlet forgalma, változatlan létszám mellett, 1982 első negyedévében pedig már 108 százalékkal telje­sítették túl tervüket. Most a munkaverseny értéke­lése alkalmából a Móra Ferenc szocialista brigád a Vállalat Ki­váló Szocialista Brigádja címet nyerte el. Barna Ferenc boltve­zető pedig Kiváló Munkáért bel­kereskedelmi miniszteri kitün­tetést kapott. K. E. Kevesebb a kifogás a ruházati cikkekre A bútor és néhány műszaki áru vezet a panaszlistán Kevesebb a panasz a ruházati termékekre, s a reklamált cik­kek listáján változatlanul a bú­torok és a műszaki áruk foglal­ják el az első helyet — állapítot­ta meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a közérdekű be­jelentések és panaszok irodájához érkezett bejelentések alapján. Az év első negyedében az iro­dához érkezett 214 panasz és be­jelentés mintegy háromnegyede jogos volt. A panaszosoknak csaknem fele az iparcikkek garanciális javítá­sának, cseréjének körülményeit kifogásolta. A vásárlók jogosan észrevételezték például, hogy egyes termékek garanciális javí­tása („Erika” félautomata és automata mosógép, Alba-Lux mo­sógép, Mira kazettás magneto­fon) az alkatrész-utánpótlás gond­jai miatt elhúzódott. A panaszbe­jelentések alapján megállapítot­ták azt is, hogy a KERAVILL a KKRMI-közlemény félreértése miatt nem hajtatta megfelelően végre az élet- és vagyonbizton­sági követelményeknek nem meg­felelő EVJ—3 típusú főzőlap áru­sításának megszüntetését, és a vá­sárlók kártalanításáit. Több vásárló jelezte az áruel­látásban jelentkező hiányokat. Különösen a különböző alkatré­szeket, a betonkeverőt, hőtárolós kályhát, olcsóbb lemezjátszókat, 80 literes hidrofort, hőpárnát, gombelemet és a kriptonégőket keresték gyakran hiába az üzle­tekben. A vásárlók több esetben azért fordultak az irodához, mert több hónapos várakozás után sem ja­vították meg ■ a kifogásolt bú­tort, illetve nem intézkedtek a vállalatok a cseréről, Vagy a pénzbeni kártalanításról. Néhá- nyan szóvá tették azt is, hogy a megvásárolt bútorokat hiányos tartozékokkal szállították a vevő lakására. Kevesebb a panasz a ruházati cikkekre, s ezek közül is előfor­dult, hogy a vevők a szavatos­sági idő lejárttá után kívánták érvényesíteni jogaikat. Voltak jo­gos kifogások is. Nem volt pél­dául megfelelő az Észak-dunántú­li Texitil- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat által for­galmazott kordbársony anyag mi­nősége, emiatt szabó kisiparoso­kat és vásárlókat kellett kártala­nítani. Az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a panaszo­sok főként a kiszolgálás kultu­ráltságát nem tartották megfele­lőnek. Változatlanul érkezett pa­nasz az üvegvisszaváltásra is, és arra, hogy néhány helyen megta­gadják a vásárlók könyvének ki­adását. Több esetben kifogásol­ták a panaszosok a kereskedelmi és vendéglátó vállalátok reklám­jait, mert a vállalatok nem min­dig tettek eleget a hirdetésekben megfogalmazott ígéreteiknek. (MTI) T elefon-nosztalgiám Újsághír: Ügy nevezett nosztalgia-te­lefonokat is gyártanak az idén. Fából kézi faragással készült, porcelán- és márványtartozékokkal felszerelt tele­fonokat terveznek, melyeknek az ára — kiviteltől függően — kétezer és tíz­ezer forint között lesz. Volt nekem már telefonom többször is, csak hogy a sors úgy hozta, hogy folyton költöznöm kellett. (Hosszú történet, de tény: egyszer a ház életveszélyessé vált a kecskeméti városközpont­ban, le kellett bontani, aztán a Lenin városban levő kilencemeletesben repedtek meg a falak ... De nem erről akarok írni, mert ez egy regény, csak a telefonról.) Most a város Akadémia körúton túli új ne­gyede a lakóhelyem, csaknem négy éve már, hogy ide költöztettek bennünket. Közben boltok, iskolák épültek a környéken, de a telefon nem akar idáig elérni. A sarkon — párszáz méterre a lakásunktól — ugyan áll egy nyilvános tele­fonfülke, de az is többször rossz, mint jó. Vigaszul legyen mondva, megígérték az ille­tékesek, hogy az új postaközpont átadása után sor kerül erre a városrészre is, ellátják telefon­nal az igénylőket, hiszen a kapacitása futja az új központnak. Aztán, ahogy mondani szokás, beütött a mennykő. A Posta kábelhiányra pa­naszkodott a város vezetői előtt, amikor az új bekötések szóba kerültek. Lassan, döcögve azért dolgozgattak, de ebben az ütemben még tíz év múlvá sem érik el a négy-öt éve felépült házak lakóit a telefonvonalakkal. Persze, kivétel azért akad: a házkezelőség iro­dája, a rendőr-őrszolgálat, ami érthető, s egy­két egyéb hivatal és üzlet, néhány szociális szempontból rászoruló. S a szomszédunkban — pár lépcsőházzal odébb — egy postai műszaki alkalmazott, mivel a közmondás szerint: Egy a kuckó a kemencével, vagy egy másik, hogy nyomtató... — ami azért már idegesíti a többi igénylőt. Miután ezek csak légvezetéken ellá­tottak, türelemre intem szomszédaimat, mond­ván, képzeljék el, hogy milyen kábelerdő kel­lene valamennyi igénylő telefonjához. Mi mást is tehetnénk, várunk tehát, ha nem is valami nagy türelemmel, hiszen a Posta ér­vei egyre vékonyabbak, s egyre kevésbé meg­győzőek. Mondjuk ki kerek-perec: máshova kel­lenek a kábelek, Vannak fontosabb helyek is, mint ez a lakónegyed, bár ismerek nagyon sok valóban rászorulót, mozgássérült gyermekkel, öregekkel, ha már a foglalkozást, hivatali in­doklásokat smafunak is tekinti ez a rendkívüli magasan székelő intézmény. S akkor jön a híradás a kézi faragással ké­szült nosztalgia-telefonokról, amivel bizonyára sikerült a mi lapunk hírrovatának is sok ezer megyebéli telefonra várakozó olvasónkat alapo­san felbosszantani. Akiktől ezúton is elnézést kérek, vigasztalva őket: az igazság szerint azóta alszom nyugodtan, amióta nincs telefonom. Nem zörgetnek fel a nyomdából ügyeletes kollégáim, hoev kitört az ilyen-olyan válság, s most hova kerüljön az újságban ez a híranyag. Tegyék a nosztalgia-telefon mellé! F. Tóth Fái KISVÁLLALKOZÓKNAK Jogszabályok és magyarázatuk Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös ki­adásban, két kötetben megjelen­tette az új vállalkozási formák­ról szóló, jogszabályokat, és azok hivatalos magyarázaitát. Az út­mutató első része az állami vál­lalatok és szövetkezetek körében ismerteti az új szervezeti formá­kat, és tájékoztat a szervezeti jo­gi előírásokról, a pénzügyi, adó­zási feltételekről, a munkajogi és társadalombiztosítási kérdésekről. Külön fejezetek szólnak az egyé­ni és a családi munkán alapuló, a kisipar és a mezőgazdasági munkaközösségi vállalkozási for­mákról, a költségtérítéses, a bér­leti- és a bedolgozói rendszer elő­írásairól. Ugyancsak külön feje­zetek foglalkoznak a pénzügyi el­lenőrzéssel, a biztosítási feltéte­lekkel, és az árszabályozási ren­delkezésekkel. Az útmutató má­sodik része az összes megjelent jogszabályt tartalmazza. Az út­mutató ügyfélfogadási idő alatit megvásárolható a PM ellenőrzési főigazgatósága megyei igazgató­ságainál szervezett tanácsadó szolgálatoknál, valamint Budapes­ten a VII., Wesselényi utca 4. szám alatti irodában. < Akik csak egy picit is fi­gyelnek a lakáshelyzetre — álmukból felriasztva is fújják a leckét. A falvakban és a kisvárosokban nincsenek gon­dok, csak a nagyvárosokban. Ez persze elnagyolt, ráadá­sul viszonyított kép, amely a százezresnél nagyobb telepü­léseket tekinti kiindulópont­nak. A helyesebb — bár még mindig igen általános — fo­galmazás, alig változott néző­szögből így hangzik: a kisvá- rosokbaq és a falvakban ki­sebb a lakáshiány, mint a met­ropolisokban. Ha egy 23—30 ezer lelkes város tanácselnökének fejével gondolkodunk, ismét módosí­tani kell véleményünket: a kisváros számára (mert nem­csak lélekszáma, pénze is ke­vesebb) épp akkora gondot okoz a lakáshelyzet megoldá­sa, mint a nagyvárosnak a sa- 1 játja. . Kisváros, kisebb gond, ke­vés pénz — ez a hármas kép­let. Ami azonban a falvakra — egy-egy nagyközség olykor megközelíti egy kisváros lé- leksz'ámát! — nem is igaz. Vonzó, hogy olcsóbb a telek, megterem a kertben az, amiért' városban pénzt kell kiadni. Ám a házépítés — noha köz­ponti cél és program a kiste­lepülések megtartó képessé­gének megőrzése — gondokkal jár együtt. A faluban kisebb az OTP-hitel, mint a város­ban, lakást még kérni sem lehet, mert állami pénzből nem építenek. Az otthonié- > remtés tehát nem szándék, ha­nem szükség kérdése. Amint azt a párt kiskunha­lasi városi-járási bizottsá­gának legutóbbi ülésén meg­állapították : a környéken ugyanez a helyzet. Persze szí­nezi a képet némely sajátos­ság is. A városban, minthogy az utóbbi évtizedben háromezer­rel nőtt a népesség, rendkívü­li feszültségek keletkeztek. Ezek leküzdése az építési ütem gyorsítását kívánta meg. ami egyúttal az infrastruktúra iránti igényt növelte, s ez te­temes terhet rótt az erre föl nem készült (készített!) taná­csi gazdaságra. A legszüksége­sebb lakásigényeket csak a házgyári termékek fogadásá­val tudták kielégíteni, ez a közművek fejlesztését , tette szükségessé. Mivel pedig so­kan továbbra is inkább a csa­ládi házhoz ragaszkodtak, tel­keket kellett kialakítani: így jött létre egy sereg új város­rész. A járásban? Mindennél töb­bet mond az, hogy csaknem háromezer otthon áll üresen. Csalóka lenne a kép, ha rög­tön nem tennénk hozzá: há­romezer tanya — ami külön­ben az összes otthon 11 szá­zalékát jelenti. A városhoz ha­sonló feszültségek Jánoshal­mán és Kiskunmajsán kelet­keztek. Az utóbbi fél. évtizedben épített új lakások felét régi tanyák, összedőlés előtt álló. viskók helyett húzták föl, te­hát a növekményt ezt figye­lembe véve kell számítani. Gazdaságosabban használja ki a területet a sorház a több szint, de ez még nem általános építkezési mód. A pártbizottsági ülésen a múlt összegezése után. a jelen gondjait és a jövő feladatait sorolták fel, határozták meg. S természetesen: vitatkoztak. Azon például, hogy kell-e tá­mogatni a pályakezdő diplo­mást. Volt, aki azt mondta, nem, mert elég támogatás az, hogy az állam pénzén tanult. Ezt a nézetet többen támadt ták. Részint a diploma akkor ér valamit, sőt: pontosan any- nyit ér, amennyit belőle tár­sadalmilag elismert érték­ként tulajdonosa létre tud hoz­ni, s ez bizony nyugodt lég­kör nélkül nem megy.' Akit elemi egzisztenciális gondok nyomasztanak, nem tud teljes értékű alkotó ember lenni. Ré­szint, el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy éledőben lenne egy újabb * keletű munkás— paraszt ellentét. A kérdés az: ki kapjon támogatást? A kis­kunhalasi pártbizottság ülé­sén úgy foglaltak állást: a rászoruló pályakezdők kapja­nak, függetlenül attól, hogy mivel foglalkoznak: Ez 'tár­sadalmi igazságosságot (és ér­deket) kifejező döntés, ami összhangban van a párt Köz­ponti Bizottsága által kidolgo­zott lakásirányelvekkel is. Ami a kiskunhalasi — váro­si és járási — terveket illeti: feszítettek, éppúgy, mint más­felé a megyében, az ország­ban. A városban például ugyanannyi lakást akarnak át­adni 1985-ig, mint amennyit az elmúlt tervidőszakban épí­tettek. A különbség az, hogy csökken az állami pénzből ké­szülő otthonok száma, hátrál­tatja a családiház-építést a te­lekhiány, s növekszik a he­lyiek számára drága OTP-fi- nanszirozású építkezés. A já- _ rásban kétszázzal kevesebb lakásra futja, és szeretnének többszintes otthonokat tető alá hozni. Igazán csak körvonalazva: így fest konkrétan az a lakás- helyzet, amire általában azt mondjuk: a kisvárosban és a falvakban nincsenek gondok. Vannak, de másfélék . .. Ballai József Űj feladatok előtt az MHSZ bajai vezetősége Az év elején létrehozták az MHSZ bajai városi-járási vezetőségét. Az egyesülés előtt a két vezetőség öt főállású, függetlenített > dolgozó­val végezte a munkát, ez a létszám az egyesített vezetőség létreho­zása után négyre csökkent. Az MHSZ bajai városi-járási titkárát, Valkai Pált azért kerestük fel, hogy az űj feladatokról, a legköze­lebbi tennivalókról beszélgessünk. — A két vezetőség egyesítése után a közigazgatási területhez tartozik a bajai járás 20 községe és maga a város — kezdte el. — A szövetség honvédelmi klubháló­zata az egész járást átfogja, ösz- szesen 32 ilyen működik. A klu­bokon belül 32 lövész, 12 tartalé­kos, 2 motorkerékpáros. 1 sár­kányrepülő- és 1 rádiósszakosz­tály tevékenykedik. Emellett 2 modellező-, egy rádiós- és 1 köny- nyűbúvárklub munkáját kell ősz- szefognunk, de a vezetőséghez tartozik a bajai és a bácsalmási gépjármű-kirendeltség is. — Melyek azok a főbb cél­kitűzések, amelyek a leghama­rabb megvalósításra várnak? — A Magyar Szocialista Mun­káspárt és az MHSZ felettes szer­veinek határozatai, utasításai alapján a mozgalmi, a szervezeti, a kiképzési, a gazdasági-pénzügyi és a honvédelmi tömegsport ered­ményeinek szintentartása mellett javítanunk kell a munka minősé­gén. Vonzási körzetünkben a még meglevő fehér foltokat -kívánjuk felszámolni, ezzel és más módon is növelni a tagság, illetve a pár­toló tagság létszámát. Szeretnénk elérni, hogy a város és a járás lakosságának 3 százalékát mozgó­sítsuk, beszervezzük a szövetség tagjainak a sorába. Jelenleg Ba­ján a szervezettség 3,3, a járás­ban 2,8 százalékos. — Az összevonás nyilván­valóan új feladatok elé állí­totta a vezetőséget, hogyan szeretnének ennek eleget ten­ni? — Nem lehet vitás, hogy tenni­valóink közé tartozik az új köz- igazgatási terület alapos megis­merése. az őszinte, nyílt, elvtár- sias munkahelyi légkör kialakítá­sa, egymás munkájának megbe­csülése. Ehhez tartozik a szocia­lista versenymozgalom tovább­fejlesztése. A tíz órává honvéde­lemért mozgalom kiszélesítése, az élenjáró és kiváló klub címek kö-' vetelményéinek kiírása, a szerve­zés megindítása. Mindez elképzel­hetetlen a különböző társadalmi szakbizottságok létrehozása nél­kül. Már megkezdtük a társadal­mi tanácsadó testület, az oktatási és tömegsport- és az agitaciós és propagandabizottság megszerve­zését, megújítását és ezzel egyide­jűleg a klubtanácsok munkájá­nak aktivizálását. — Az átszervezés okozhat-e megtorpanást a munkában, a különböző rendezvények meg­tartásában? — Ügy vélem, az egyesítés na­gyobb lehetőséget ad a munka jobb megszervezéséhez, a rendez­vények lebonyolításához. Ügy dolgozunk, hogy a honvédelmi tö­megsportokban és a minőségi sportágakban a résztvevők számát a- jelenleginél magasabbra emel­jük. A városi kiemelt rendezvé­nyeken aktívan közreműködünk. Ilyenek lesznek a Bajai Nyár, a Bajális ’82 motorverseny és a Su- govica Kupa hajómodell-.verseny. A szövetség társadalmi bázisát erő­sítendő, megújítjuk az együttmű­ködési megállapodásokat a társ­szervekkel. intézményekkel, vál­lalatokkal. s tovább fejlesztjük a nemzetközi kishatármenti kap­csolatokat. Utoljára hagytam, de nagyon fontos: a szövetségi mun­kában kimagasló eredményt elérő társadalmi aktívák és függetlení­tett dolgozók munkájának erkölcsi és anyagi megbecsülését, illetve a klubok és kollektívák munkájá­nak elismerését. Ez olyan hajtó­erő, amellyel élnünk kell, a jobb eredmények eléréséért Gémes Gábor Lakáshellet Halason

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents