Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
8 © PETŐFI NÉPE • 1938. májas I; HAGYOMÁNYÁPOLÁSTÓL A FALUSZÉPÍTÉSIG A futóhomok megszelídítöje A fásítási hónapot záró megyei ankéton Kunfehértón kapta meg a hivatalos elismerést több évtizedes munkásságáért Bognár József erdőmérnök. Az 1940-es években a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett diplomát, 1951-ben kezdte meg szőkébb hazánkban a gyakorlati munkáját. Kerek harminc esztendeje Jánoshalmán dolgozik. A Kiskunsági EFAG erdészetének a vezetőjeként tevékenyekedik a kopár homokvidék népgazdasági hasznosításáért. Hervadhatatlan érdemeket szerzett az illancsi futóhomok erdősítésében, megszelídítésében- A MÉM .Erdészeti és Faipari Hivatalának elnöke az ünnepélyes alkalomból adományozott kitüntetéssel jutalmazta munkásságát. • Bognár József, a jánoshalmi erdészet kitüntetett vezetője. Ha van olyan hely, ahol nem kell magyarázni a népfrontpolitika jeletőségét, akkor az Nemesnádudvar. A község 2400 lakójának mintegy 60 százaléka németajkú, s a magyarokon kívül megtalálhatók itt a Felvidékről betelepült szlovákok, élnek a faluban délszlávok, s van néhány székely család is. Ennek a soknemzetiségű községnek a népfronttitkára Szteszkál Anna, aki maga is egy Pozsony melletti kis „ településről érkezett szüleivel, testvéreivel 1947-ben, 11 éves korában Nádudvarra. Amint elmondta, a nemzetiségiek arányuknak megfelelően képviseltetik magukat a különféle testületekben, sőt a vezető tisztségekben is. A községi párttitkár és az iskolaigazgató né- mef nemzetiségű, a tanácselnök a Dunántúlról származik, a vb-tit. kár délvidéki. Mit csinál a községi népfront- titkár? Szteszkál Anna kötetnyi történetet mesélhetne a nemesnádudvari feladatokról, hiszen 1965 óta egyfolytában ő tölti be ezt a posztot. Nem ismeretlenként választották meg, mert ezt megelőzően is itt élt, itt dolgozott a községi tanácsnál, s ma is az a munkahelye. Igazgatási előadó. Munkaköréből adódóan naponta találkozik a lakossággal, s ennek megvan az a jó oldala is, hogy nem szükséges bemutatkoznia akkor sem, ha népfronttitkárként járja a falut, mozgósít a házaknál, a munkahelyeken. Persze az ügyfelek sem választják el mindig főhivatását a tár-, sadalmi megbízatástól, s hivatalos dolguk végeztével rá-rátérnek a községi’élet kérdéseire. Szteszkál Anna pedig meghallgatja őket, s feljegyzi a kéréseket, javaslatokat isj A megoldást aztán együtt keresik a község többi vezetőjével: Akik nemcsak tudnak egymás tevékenységéről — ez egyébként a községpolitika helyes gyakorlatához elengedhetetlen követelmény —, hanem a maguk módszereivel segítik a megvalósítást. Így elkerülhetők a párhuzamos szervezések, a legfontosabb feladatokra lehet a legjobban odafigyelni, s így tudják mozgósítani a lakosságot is környezetszépítésre, fásításra, óvodafelújításra, iskolabővítésre, járda-, betonút-, csatorna- é$ vízhálózat-építésre. S majdan a dédelgetett tervek között szereplő földgáz bevezetésére és a tornaterem tető alá hozására is. Mindehhez természetesen meg kell nyerni az embereket. Akár úgy, hogy személyesen viszik ki a meghívókat a falugyűlésre, vagy úgy, hogy a községi fórumon felvetett közérdekű javaslatokat hasznosítják. Ez egyébként jól bevált módszer Nemesnádudvaron. Mint ahogy az is, hogy nem minden népfrontmunkát végez a titkár egyedül, sokat segít a helyi népfrontbizottság elnöke — aki állatorvos, s ő is állandó kapcsolatot tart a falubeliekkel —, s ön. álló feladatuk van a maguk területén a reszortfelelősöknek is. A népfront a településfejlesztési és a környezetvédelmi feladatok mellett felkarolja egyebek között a helytörténeti, honismereti mozgalmat, és ápolja a nemzetiségi hagyományokat is. E kettő természetesen összefügg egymással, de egy nemzetiségi községben különös hangsúlyt is kap. Nemesnádudvaron az óvodában és iskolában is megszervezték a német nyelvoktatást, s az utóbbi helyen túl vannak a tízéves jubileumon is. Nem kötelező, s talán emiatt is népszerű annyira, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket is beíratják szüleik. A művelődési ház otthont ad nemzetiségi tánccsoportnak, énekkarnak, s Szteszkál Anna, aki anyakönyvvezető is, az esküvőkön gyakran hall német nyelvű verset, éneket. A helybéliek közül sokan olvassák a Neue Zeitung-ot, és idén először megrendezték a sváb bálát is — a szomszéd községbeli kultúrcsoportok részvételével. Az eredmény: olyan siker, hogy jövőre ismétlés lesz. A művelődési házban tervezik német nyelvű filmek vetítését, magyar felirattal. Ez oktatás, művelődés, hagyományőrzés is egyszerre. Miként a községi helytörténeti gyűjtemény gyarapítása. A kincsek között megtalálható a nádudvari népviselet, vannak napi használati tárgyak, bölcsők szövőszékek. Naprakészen vezetett krónikák tudósítanak a falu gazdasági egységeiről, a község jele. néről. A kis múzeiimi épület a népfrontgyűlések helyszíne is. Es milyen gyűléseké! ' A lakosok egymást biztatják: Gyere te is, oda érdemes elmenni. Aztán eljönnek, segítenek, dolgoznak. Es Szteszkál Anna, aki munkája és népfronttisztsége mellett népi ellenőr, az áfész felügyelőbizottságának tagja, a Vöröskereszt vezetőségi tagja, s mellesleg van két unokája is, ebből az igyekezetből újabb erőt merít további sokirányú munkájához. Amely, mint mondta, hozzánőtt az évek során, a népfrontmoz- galommal együtt. Váczi Tamás lllancs megváltozott A mai Kéleshalom helyén terült éli az a sok ezer hektáron fátlan táj, amely egykor a délbácskai bankház kezelése alá tartozott. A századforduló után a bank próbálkozott telepeseket toborozni a homokbuckás vidék megszelídítésére, de kevés sikerrel. A Szaharára emlékeztető, víz nélküli térségről rövid idő alatt más vidékre távoztak, elillantak az emberek. Innen ragadhatott rá az lllancs név is. 'Napjainkban a Kiskunsági EFAG jánoshalmi erdészetének 5800 hektáros körzetében erdő védi a futóhomokot. 1955 óta 4600 hektár állami erdőt telepítettek, újítottak fel Jánoshalma, Mélykút és Kéleshalom határában Bognár József erdészetvezető és munkatársai; ezenkívül 250 hektárt a jánoshalmi Petőfi Tsz-nek erdősítettek. Rács és tamariscus helyett Bognár Józseíf erdészetvezető az asztalára fektetett térképen mutatja az illanjcsd erdőt, a futóhomok-szelídítő munka eredményét. Mi volt a legemlékezetesebb szakasza á munkának? — Kalmár Pál műszaki vezető kollégámmal, aki a közelmúltban lett nyugdíjas, sokat töprengtünk azon, hogy miként gyorsíthatnánk meg a homoktalaj erdősítését. A hagyományos módszerrel legfeljebb pár hektárt tudtunk beültetni évente, és ennél jóval többet kellett. A legkisebb fuvallattól megmozdult a homok, és máris tönkretette az. addigi munkát. A csemeték nagyon nehezen erősödtek meg ezen a vizet alig látott talajon. Korábban homokfogó rácsokkal, tamariscusültetés- sel próbálkoztunk, végül is a rozs őszi vetését, és abba a tavaszi ültetést találtuk a legjobb módszernek. Attól kezdve évente 60 — sőt 100 hektárt is be tudtunk erdősíteni. Tizenöt esztendő alatt sikerült a munka túlnyomó részét elvégezni. Az elhagyott szőlők, csak madarat, vadat látott homokbuckák helyén napjainkban nyár-, akác-, fenyőerdő díszük, A mélykúti határban pedig, amelynek jelentős része az észak-bácskai löszháton fekszik, tölgyest .telepítettünk. A jánoshalmi erdészet három településhez tartozó működési körzetében szélhordta futóhomok már nincsen. Bőt a 'Kunfehértó- val határos erdőnknek értékes faállományát védettnek nyilvánították és a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. Üzemtervünk szerint, évente 16— 18 ezer köbméter vastagfát, 3— 4 ezer köbméter tűzifát termelünk ki. Sajnos, a felújítás elég nehéz. Az elmúlt három évtized alatt lesüllyedt a talajvíz szintje, teljesen megváltozott a terület víziháztartása. A kitermelt szürkenyár helyére legfeljebb feketefenyőt és erdeifenyőt ültethetünk, ezek a fafajok még eltűrik a kevesebb .talajnedvességet. Jánoshalma közelében a kéles- halmi út mentén szépen fejlődik a 2,6 hektáros parkerdő, az itt lakók kedvelt kirándulóhelye. Ezt a legutóbbi évtizedben ad- tük a tanács kezelésébe. Mindhárom településen jó kapcsolatban vagyunk az iskolákkal. Nekem többek között az a pártmegbízatásom, hogy a kisdiákokat a fák, az erdők ‘ szeretetére, megbecsülésére serkentsem. A pálya- választásnál is igyekszünk őket az erdészeti szakmára irányítani. Jelentkeznének is, de a szegedi erdészeti szakközépiskolába nagyon keveset vesznek fel. Talán itt, nálunk lehetne Jánoshalmán ilyen képzést elindítani. Képzés itthon Természetszerető, erdőt, fát kedvelő tanítók, tanárok mind a három településen akadnak szép számmal, Jánoshalmán gimnázium működik. Az erdészet szívesen vállalkozna arra, hogy a szakmai képzésben segítséget nyújtson a tanári karnak. A gyakorlati oktatásra alkalmas lenne az erdészet, a terézhaimi csemete- kert és a szakma több közeli munkahelye. Érdemes lenne megpróbálni. Bognár József erdészetvezető javaslatát mindenképpen fel kellene karolni. Hazánkban az erdészeti, a faipari ágazat jelentősége energiatakarékossági és egyéb okok miatt megnőtt. A szakmát elsajátítani és azt művelni akaró fiatalok is vannak. Elő keli segíteni elhatározásuk valóra váltását. Kiss Antal Ötévesek a négyes ikrek ötesztendősek a kecskeméti Kállai-ikrek: Feri, Marika, Zoltán, Attila. Hogy telnek napjaik? Mint bármelyik négygyermekes családé. Reggel ötkor kelnek — a kicsik még félórát lustálkodhatnak (?!) —, negyed hétkor irány az óvoda. Munka után a gyerekekkel együtt vásárolnak be, legkorábban fél hatra étnek haza. Amíg a vacsora készül, addig a kislány és a három kisfiú játszhat. Ha az édesapa éppen nem maszekot (plusz jövedelemhez, mint bárki más, csak így juthatnak),'éppen nem a kertben, vagy a ház körül dolgozik, akkor ágyaz, fürdet... Szóval az este rohanás, hogy a négy gyerek este nyolcra ágyba kerülhessen. Utána? A mosogatás nem tűr halasztást. A többiben: a mosásban, vasalásban, stop- polásban, gombfelvarrásban lehet válogatni — este • Irány az óvoda! • Balra: a reggeli öltözködésnél segíteni kell, sürget az idő... 0 Lenn: a Kállai ikrek; Feri, Marika, Zoltán, Attila az óvodában. • A tévé előtt, aiy esti mesére várva. vagy szabad szombaton, vasárnap. A nagytakarítás is hétvégére marad. Kirándulni? A múlt nyáron voltak először, három napot. Ugyanis vettek egy sátort. Beutalóra négy gyerekkel, s pláne óvodai szünetben gondolni sem szabad. — Ne higgye, hogy panaszkodom — mondja búcsúzóul Kállai Ferencné —, hiszen számunkra mindez természetes. A nagycsaládosok igazi gazdagsága a sok gyerek gondja, öröme... K. K. 0 Ritka pillanat: együtt játszik a négy gyerek a szülőkkel. (Tóth Sándor felvételei) Népfront a nemzetiségi községben
