Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

4 Várható ldójárás ma estig: nyugat felöl felszakadozik a felhőzet, csökken a csa ' a csapadék. Viltozőan felhős lesz az ég, és mir csak szórványosán alakulnak ki záporok. A Dunántúlon az eleinte még erős, helyenként viharos északi szél lassan mérséklő­dik. Hajnalban foltokban kőd képződik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és ÍZ fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 109. szám Anti 1,40 Ft 1982. május 12. szerda Kiváló üzemek A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyáregységé­ben készülnek a hő- és hangszigetelt Claas és Hesston kombájn­kabinok. Képünkön az egyik vezetőfülke összeszerelésén dolgo­zik Czinkóczi Károly betanított lakatos. Riportunk bemutatja- a kiváló címet elnyert üzemet, ahol a kombájnfülkéken kívül még sokféle terméket állítanak elő. (Riportunk a 4. oldalon.) A megyei helytörténeti pályázat nyertesei Honismereti fórumot rendez­tek tegnap Kecskeméten, az Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban. Az összejövetelen a megye honismereti és helytörténeti ku­tatói vettek részt. Dr. Vörös Ká­roly, a történettudományok dok­torét, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Inté­zetének munkatársa „A honisme­reti, helytörténeti kutatás forrá­sai és módszertana” címmel tar­tott előadást. Ezt követően konzultációt, vi­tát rendeztek a témával kapcso­latban. A tanácskozáson átad­ták a Bács-Kiskun megyei Ta­nács által 1981-ben meghirde­tett helytörténeti pályázat díjait. A helytörténeti kategóriában Farkas Gábor „Az MSZMP Bács- Kiskun megyei szervezetének létrehozása és harca a konszoli­dációért” című dolgozata érde­melte ki az első díjat. A máso­dik díjat Pastyik István „Pataj törökkori történetéhez” című írá­sa nyerte el. Három harmadik díjat adtak ki. A krónikaírás műfajában az első díjat nem adták ki. Második díjat kapott Dósa István, a kis­kunhalasi Sziits József Űttörőcsa- csapat történetének megírásáért. Harmadik helyezést ért a kecs­keméti Sütőipari Vállalat Kandó Kálmán szocialista brigádja. Az elismerő jutalmakat dr. Ma­jor Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese nyújtot­ta át. R. M. A libanoni kormány békére törekszik A libanoni kormány részben az ENSZ, részben az Egyesült Álla­mok segítségével próbálja elejét venni annak, hogy az izraeli lé­gierő vasárnapi agressziója a tizedik hónapja fennálló dél-li­banoni tűzszünet teljes összeom­lásához, a déli országrész izraeli elözönléséhez vezessen. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet határozottan elveti azt a minden alapot nélkülöző izrae­li követelést, hogy a fegyvemyug- vást az izraeli megszállás alatt lévő Ciszjordániára és Gázára is terjesszék ki. Palesztin forrá­sok szerint a PFSZ vezetősége úgy rendelkezett, hogy a jövőben — a vasárnapi példához hason­lóan — automatikus ellencsapás­sal válaszolnak minden izraeli agresszióra. A PFSZ végrehajtó hi'zottsága egyelőre a tűzszünet további tisz­teletben tartása mellett döntött, feltéve, hogy . Izrael is hajlandó erre. A palesztin vezérkar — a libanoni kormány kérésével és á tuniszi arab csúcson vállalt kö­telezettségekkel összhangban — el akarja kerülni, hogy ürügyet szolgáltasson Izraelnek Dél-Liba- non lerohanására. A palesztin fegyveres erőknél továbbra is érvényben van a leg­magasabb fokú riadókészültség, és újabb izraeli agressziótól tart­va szünetel a tanítás a dél-liba­noni iskolákban. ELSŐKÉNTAZ ORSZÁGBAN_______________________________________ Munkaerő-szolgálati iroda Március 1. óta működik Kecskeméten, az Ókollégium épületében a munkaerő-szolgálati iroda. Azóta sok százan keresték fel, s egyre népszerűbbé válik. Az iroda ugyanis már nem a régi értelemben vett munkaerő-közvetítést végzi, tevékenységének tartalma jóval több en­nél. Foglalkozik mindenkivel, akinek elhelyezkedési, vagy pénzke­reseti gondja van. Azért nagy jelentőségű a kecs­keméti iroda megalakulása, mert az 29/1980-as munkaügyi minisz­teri rendelettel megszüntették a köteléző munkaerő-közvetítést. Ily módon a munkát keresők és a munkáltatók közötti irányított kapcsolat megszakadt. A Bács- Kiskun megyei párt- és állami szervek idejében felfigyelitek er­re a hiányosságra, s elsőként hoz­ták létre az országban Kecske­mét és környéke hatáskörrel a munkaero^szoilgálati irodát Ily módon mo$t másutt is a Bács megyei kezdeményezésre figyel­nek, s eddig Győr, Zala, Nógrád, Békés, Szolnok és Veszprém me­gyéből jöttek tanulmányozni a kecskeméti iroda tapasztalatait. Schóber Ottó, az iroda vezetője elmondta, hogy napról napra nö­vekszik az érdeklődés. A válla­latok —| amelyek egyébként még jelenleg is mereven ragaszkodnak valamennyi dolgozójuk teljes munkaidőben való foglalkoztatá­sához ,— több mint 1700 munka­vállalóra jelentettek be igényt. Ugyanakkor másutt, vagy éppen ugyanazon a munkahelyen mun­kaerő-felesleg mutatkozik. Mind­ez részben a termékszerkezet­váltás, részben pedig a munka­erő-átcsoportosítás következmé­nye. Sok esetben maguk a munka- vállalók kezdeményezik a válto­zást. Az iroda kéthónapos műkö­dése alatt sokan — még vezető állásúak is — kerestek és talál­tak új munkahelyet. Indokaik kö­zött szerepelt, hogy nem a kép­zettségüknek megfelelő beosz­tásban dolgoznak, távol laknak a munkahelyüktől, kevés a fizeté­sük, megromlott a munkahelyi légkör stb. Igen sokan vannak, akik szí­vesen dolgoznának részmunkaidő­ben, vagy bedolgozói rendszer­ben. Sajnos, a vállalatok alig lépnek fel ilyen igénnyel. Szinte egyedül áll a DUTÉP, a BÁCS- ÉPSZER, a kecskeméti Törekvés Tsz, amely szállást, étkezést, szál­lítást is nyújt az idénymunkára jelentkezőknek. Természetesen foglalkozik az iroda a magánmunkáltatók igé­nyeinek kielégítésével is. Igényel­nek, közvetítenek gyermekfel­ügyeletbe, idősek gondozására, be­tegek ápolására, kerti munkák végzésére, iskolába, óvodába ki­sérésre, gépkocsimosásra, virág­csokorkötésre, újságkihordásra, iskolások korrepetálására, nyug­díjasokat, gyesen levőket, diá­kokat. Éő céljuk az, hogy segítsék a munkára jelentkezők elhelyezke­dését, hatékonyan előmozdítsák a vállalatok munkaerő-ellátását, s a megfelelő szakmai struktúra kialakítását. Ennek érdekében kü­lönböző tanfolyamokat szervez­nek. Most egy gyors- és gépíró tanfolyam előkészítésével foglal­koznak, mert ebbő! kevesebb a jelentkező, mint amennyit keres­nek a munkaadók. Felkeresték az ország vala­mennyi főiskoláját, s felmérték, hány Bács-Kiskun megyei hall­gatónak nincs még társadalmi ösztöndíja. Névsorukat megküld­ték a vállalatoknak, szövetkeze­teknek. Tervbe vették a felnőtt szakmunkásképző tanfolyamok szervezését, főleg a hiányszak­mákban. Pályakorrekciós tanács­adást is rendeznek felnőtteknek. — Feladataink egyre gyarapod­nak —, mondotta végül Schóber Ottó —, s irodánk három dolgo­zója máris kevésnek bizonyul el­látásukhoz. Az a tény azonban, hogy az országban az első ilyen jellegű intézmény a miénk, tü­relemre, helytállásra ösztönöz bennünket. N. O. JÓ MINŐSÉG, PONTOS SZÁLLÍTÁS Eredményes f a zöldség-gyümölcs export Nem könnyű feladatra vállal­kozik, aki egy külföldit tájékoz­tat a hazai zöldség-gyümölcs fel­vásárlás helyzetéről. Az értékesí­tési lánc gyakran olyan bonyolult, hogy az árut nyomon követni csak a felvásárló szakemberek ké­pesek. Az áttekintést tovább ne­hezíti az „utánfutós kereskede­lem” burjánzása, de hasonlóval a külkereskedelemben is találkoz­hatunk. egy-egy exportáló vál­lalat rááll bizonyos jól jövedelme­ző termékekre. A kivitel legnagyobb részét, Bács-Kiskun megyében viszont csaknem három évtizede válto­zatlanul a HUNGAROFRUCT bo­nyolítja. Az elmúlt években már május elején számot adhattunk a primőr zöldségek exporteredményének kilátásairól. Az idén, amikor az időjárás jóvoltából 2—3 hetes ké­sésről beszélhetünk, még javában tart a szezon. Eddig 1 millió 800 ezer csomó retket küldtek az NDK-ba. Si­került a német importáló partner­rel a FRUCHTIMEX képviselői­vel megegyezni: az április 20-i szállítási határidőt május 15-ig meghosszabbították. A nálunk ke­vésbé elterjedt kínai kelt, amit először tavaly termeltettek, Svéd­országba és Finnországba szállít­ják. A piac és a termelők érde­(Folytatás a 2. oldalon.) • A finn TUKO cég első alkalommal rendelt spárgát. Kérésükre — megfelelő árért — negyedkilogrammos csomagokat is készítenek. (Tóth Sándor felvétele) ARGENTÍNÁBAN E HÉTRE VÁRJÁK AZ INVÁZIÓ KEZDETÉT Az angolok ágyúzzák Port Stanley-t A brit hadügyminisztérium kedd reggeli közleménye szerint a brit flottacsoportosítás egyik egysége keddre virradóan „a blo­kádövezeten belül” ágyútüzet nyi­tott egy argentin hajóra. A had­ügyminisztérium szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy mi tör­tént a megtámadott hajóval, csu­pán annyit közölt, hogy a hajó közelében nagy robbanást ész­leltek. Kedden reggel az aregntin fő­városban hivatalos közleményt adtak ki, amely leszögezte: bármely brit hajót, amely a Malvin-sziget- csoport körül Argentína által megállapított, 200 mérföld széles­ségű övezet irányába tart, el­lenséges hajóként fogják kezel­ni, „ennek minden következmé- * nyével együtt’. Az argentin vezérkar megerő­sítette, hogy hétfőn a britek há­romszor is ágyúzták Puerto Ar­gentine (angol nevén Port Stan­ley) repülőterét. A bejelentés sze­rint az argentin csapatok viszo­nozták a két brit hajó lövéseit. A közlemény nem számolt be ar­ról, voltak-e áldozatai az ágyú­tűznek. Buenos Airesben azt is beje­lentették, hogy a Malvin-szige- tek térségében lezajlott légihar­cokban eddig az argentin légierő tíz tagja vesztette életét, és ti­zennyolcán sebesültek meg. A brit hadügyminisztérium szóvivője szerint a falklandi flot­tacsoportosítás egyik egysége ked­den — első ízben a válság során — a szigetcsoport keleti és nyu­gati tagját elválasztó úgyneve­zett Falklandi-szorosban nyitott tüzet egy argentin hajóra. A megtámadott vízíjármű sorsa is­meretlen. Argentína kedden reggel — válaszként a britek „fokozódó agresszivitására”, amit a blokád­övezetnek az argentin szárazföl­dig való kiterjesztése, az Ascen­sion sziget térségében elrendelt hajó- és légiforgalom-korlátozás jelez — maga is rendkívüli lépés­hez folyamodott: ellenségnek ki­járó elbánást helyezett kilátásba minden olyan brit vízi és légi járműnek, amely az Atlanti-óceán déli felén tartózkodik, és a falk­landi flottacsoportosítás irányá­ba halad. A BBC Buenos Aires-i tudósítója szerint Argentínában e hétre várják a szigetek elleni brit invázió kezdetét. Közben Londonban Margaret Thatcher előbb „háborús kabi­netjével”, majd a teljes kormány­nyal tanácskozott. Áttekintették a katonai és diplomáciai fejle­ményeket, különös tekintettel az utóbbiakra, az ENSZ-főtitkár köz­vetítő erőfeszítéseire.’ Az időtényezővel kapcsolat­ban elterjedt londoni spekuláció, hogy a kormány négy napot adott a tárgyalásokra. Ha addig nem születik megállapodás — azaz ha Argentína addig nem enged — előtérbe kerül a „.ka­tonai megoldás”. Hivatalos he­lyen tagadják, hogy határidő vol­na. Utazás és életmód Hol olvastam, kitől hallot­tam — nem tudom már, nem is fontos. A szöveg lényege: utazni jó, utazni érdemes és kell is. Hogy hová? Mindegy. Például olyan helyre, amely- lyel szemben eleve elfogul­tak vagyunk. Vagyis: ha egy nép nagyon haragszik egy má­sikra, küldjön oda sok turis­tát, fogadja az onnan érkező­ket és biztosan nem lesz há­ború. Az utasnak nem érdeke, s véletlenül sem jut eszébe a pusztítás. Kivülreked az elő­ítéleteken, s amikor hazatér, gyűlölet és acsarkodás helyett kellemes élményeit fogja me­sélni. Mi sem volna egyszerűbb — és kényelmesebb —, mint e bölcselkedésből levonni a kö­vetkeztetést: az idegenforga­lom helyes irányba befolyá- solja a szemléletünket, világ­nézetünket, és ily módon köz­vetve hat életmódunkra, élet­vitelünkre. Csakhogy a hét­köznapi ember ma még „né­mileg” kisszerűbb élvezeteket hajtva, praktikus, bár önzőbb szándékkal-inditékkal kel út­ra, s vesz részt a XX. század világnézetű népvándorlásá­ban. Gyerekkori cimborám — hacsak teheti — minden év­ben eltölt két hetet Nyugat- Dunántúlon. Valahogy ott minden más, minden civili­záltabb; és mindig lehet tanul­ni valamit — állítja. Nem csu­pán művészettörténetet, ha­gyományápolást Sopron, Kő­szeg, Győr ezernyi múzeu- mában-műemlékében, hanem méltóságérzetet, önbecsülést, embertársi tiszteletet, szives vendéglátást az ott élőktől, természetimádatot a vasi, za­lai arborétumokban és erdők­ben; tájvédelmet, okos táj­rendezést az őrségben és Gö­csejben; korszerű, emberlép­tékű, emberszabású város­építést Egerszegen, Szombat­helyen; a rend, a tisztaság szeretetét mindenfelé. A töké­letes regenerálódáshoz, testi lelki nyugalmának, harmó­niájának helyreállítására kell az a pár nap. Ö tudja. Én vi­szont látom, hogy komolyan gondolja, amit mond, hogy maradandó nyomot hagynak benne tapasztalatai, hogy itt, Dunán, s Tiszán innen, oltha- tatlan vágyat érez az amott látottak iránt, és hogy igé­nyesebb, sokkal igényesebb l'ett. Ezek után akár le is tehet­ném a tollat. Az olvasó jog­gal hiheti: az eszmei monda­nivaló, turizmus és életmód kölcsönhatását vizsgálva, nap­nál világosabb. Igazán tartal­mas életünk szerves tartozé­ka a rendszeres utazás, de csak akkor, ha közelebb se­gít bennünket az új, értéke­sebb életforma kiteljesedé­séhez. Ha erkölcsi tartást köl­csönöz, ha ismeretekkel gya- rapit, ha hasznosan szórakoz­tat, ha szellemileg-fizikailag felfrissít, ha őszinte, baráti kapcsolatokat teremt. Mostanában megint sok szó esik az idegenforgalom és a közművelődés . szükségszerű kapcsolatáról, érintkezési fe­lületeiről. E viszonyulás je­lentőségét elsősorban a meg­növekedett szabad idő értel­mes eltöltése, a kulturált uta­zási és üdülési formák kiala­kítása, az egészséges testmoz­gással párosuló túrák elter­jesztése, illetve az ezekkel szemben támasztott társadal­mi szükséglet adja meg. És ha már ilyen fura or­szágjáró példát említettem, szabadjon kitérni a témakör talán leghangsúlyosabb fe­jezetére, a hazai kirándulás­mozgalomra. Ennek gerincét hosszú évekig az a kitartó ter­mészetkedvelő sereg alkotta, mely a gyalogtúrákban talál­ja meg a kikapcsolódás, az üdítő feloldódás örömét. Szá­muk most is óriási, de felme­rül a jogos gyanú, a motori­záció fejlődésével nem kerül-1 tek-e túlsúlyba az autós tu­risták, hisz egy gépkocsira al­kalmanként 3—4 utas is jut. Ne értsük félre: gyalogos és autós ilyetén különválasz­tása nem státuskérdés. Még akkor sem, ha jó ■néhány új­donsült kocsitulajdonos szá­nakozó mosollyal nézi az asz­falt szélén békésen ballagókat, miközben fogalma sincs arról, hogy az országutak és hegyi ösvények csöndes vándorai milyen gyönyörűséget talál­nak úticéljukban, az erdei ma­gányban, a csúcsokról kitá­ruló panorámában. A gépjár­művek bűvöletében élők leg­jellemzőbb tulajdonsága saj­nos a nagy, mohó és többnyire meggondolatlan, tavaszi—nyá­ri kirajzás. A szabad idő bő­vülése folytán két-három na­pos hétvégék várnak az autós családokra is, ám az a szomo­rú helyzet, hogy jórészük egyelőre nem tud mit kezde­ni ezzel a hirtelen rájuk sza­kadt lehetőséggel. > j El kéne indulni — de ho- ' vá?, merre?! Gyakran és sok százezer autós családban hang­zik el a szónoki kérdés szom­bat-vasárnapi programokon spekulálva. Elhangzik, de vaj­mi kevesen találnak rá elfo­gadható választ. Vajon miért? Miből fakad ez a tömeges- bi­zonytalanság, felkészületlen­ség? Utazás és életmód ösz- szefüggése kapcsán talán nem árt ezen alaposabban töp­rengeni. Kutas! Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents